67
  • Vargagy
    #67
    Nemcsak a lézerek energiáját kell fedezni a fúzióval termeltnek, hanem a hidrogén mélyfagyasztásához szükségest (ami nem kevés), meg még néhány egyebet :-(
  • halgatyó
    #66
    Bocs, hogy ennyire megkésve válaszolok.

    A fúzió gyakorlati megvalósításának -- pontosabban a kísérleteknek -- két útja van. Az egyik a hígplazmás eljárás, amely egy igen erős mágneses térrel körbevett, ma már tórusz alakú térben próbálja tartani a plazmát annyi ideig, hogy a fúzió során több energia szabaduljon fel mint amennyi a felfűtés egyszeri és a hőmérsékleti sugárzás folyamatosan jelentkező vesztesége. (ez persze rettenetesen leegyszerűsített modell)

    Ez a hígplazmás út kezdetben igen jó ötletnek tűnt, ám az a fránya plazma rettentő okosan képes a mágneses térből kimászni, emiatt -- és néhány más nehézség miatt is -- máig sincs effektíve plussz energiát termelő reaktorunk.

    A jelenlegi fúziós kisérletekben a deutérium-tricium gázkeverék sűrűsége igen kicsi, a kisülés megindulása előtt kisebb mint az a vákum, amit pl. egy rotációs légszivattyú képes szívni. A kisülés és külső a mágneses tér aztán ezt összébb préseli az emelkedő hőmérsékleten -- tudomásom szerint -- akár száz bar nagyságrendig is felmehet a nyomás. Persze a gazdaságos fúziós tartomány nem feltétlenül ez, csakhát végig kell mérni..

    Adódik az ötlet: ha a plazma ilyen nehezen tartható össze hosszabb ideig, akkor próbáljuk meg csak rövid ideig begyújtani, amíg a saját tehetetlensége összetartja. Első hallásra nem tűnne jó ötletnek, de amikor felmerült, akkor már előttünk volt a TAPASZTALAT: a módszer nagyobb méretben "kiválóan" működik. Ez a hidrogénbomba.

    Kicsiben nyilván nem atombombát kell használni a begyújtásra. Keresni kell valamilyen nagy -- időben és térben egyaránt -- energiasűrűséget biztosító módszert. A mai technikai rendszerünkben a lézer tűnt erre a legalkalmasabbnak.
    A lézer előnye, hogy jól kidolgozott (optikai) eljárásokkal kezelhető, időben igen rövid, és ma már meglehetősen nagy energiát leadni képes.
    Az ilyen több millió megawattoktól nem kell hasraesni, ez a nagy teljesítmény azért jön ki, mert a villanás energiáját nagyon rövid időtartammal osztjuk.
    Például: ha 1000 Joule egy villanás energiája (ez ma már nem extrém) és ez a villanás 10^-9 másodperc (1 milliárdod másodperc) alatt zajlik le, akkor a teljesítmény 1 TW (Tera-Watt) vagyis 1000 GW. Ez kb. 200-szorosa Magyarország teljes erőművi teljesítményének, csakhát az ilyen összehasonlítás erősen bulvárszagú.

    Az eljárás a következőképpen történik:
    Légüres (majdnem) térbe bepottyintanak egy parányi, szilárd halmazállapotú (fagyasztott) deutérium-tricium gömböcskét, és amikor a kamrának egy megfelelő pontjára ér (ahová a lézernyalábok fókuszálva vannak) akkor jönnek a nyalábok.

    A lézernek van még egy speciális tulajdonsága: mivel nagyon párhuzamos, igen jól fókuszálható. A parányi gömbre fókuszált lézersugár pedig elkezdi hevíteni a gömböcske külső rétegét. Ahogy a nagyítóval égettük a papírt a napon gyerekkorunkban. (Meg a körmünket is kipróbáltuk, igen kínos:-))
    A hirtelen nagyon felmelegedett anyag hatalmas erővel (nyomással) tágulni kezd. Egy gömbhéj alakú anyag, amely a nyomást kifelé és befelé (a gömb középpontja felé) egyformán kifejti. Kifelé akadálytalanul képes tágulni, befelé nyilván nem, mert ott van a fagyasztott gömböcske többi része. Egyet nyom rajta befelé, minden irányból, mint egy körbe-kalapácsütés.
    A lerobbanó külső réteg alatt ott a következő réteg, a lézersugár már ezt melegíti. Majd az utána következőt, folyamatosan párolog le a külső réteg, közben a kicsi gömb középpontjánam a nyomás és a hőmérséklet emelkedik.

    Ez az emelkedés hétköznapi szemmel nézve igen nagy. A fagyasztott hidrogén gömböcske sűrűsége elérheti a víz sűrűségének a százszorosát is. Az impulzus időtartama nagyságrendileg 1 milliárdod másodperc, de fontos az IMPULZUS ALAKJA is. (a teljesítmény időbeli lefutása nem négyszögimpulzus formájú, inkább egy asszimmetrikus haranggörbére hasonlít amennyire én értesültem.)

    Az eljárás nehézségei akkor kezdődnek, amikor a pici gömböcske már eléggé sűrű és forró. Ekkor ugyanis a lézer már egyre csökkenő hatásfokkal fogja fűteni a plazmát, egyre inkább visszaverődik a gömböcskéről. A fény-nyomás persze ekkor is működik, és az erősen koncentrált lézerfény nyomása jóval meghaladhatja a hétköznapokban megszokott értékeket, de ez akkor is hatásfok csökkenés.

    Van még pár probléma. Pl. igen rövid idő áll rendelkezésre a fúzióra. A fúziós reakció nem minden egyes ütközéskor megy végbe, hanem csak viszonylag ritkán, sok ütközés közül, bizonyos valószínűséggel. Emiatt igen nagy hőmérséklet és sűrűség kell, lényegesen nagyobb, mint a híg plazmás eljárásban.

    A parányi, fagyasztott hidrogén gömböt azért vonják be valami nagyobb atomsúlyú és sűrűségű szilárd anyaggal, hogy a felfűtéskor kialakuló lökéshullám jobban koncentrálódjon a hidrogén gömbön. (A lökéshullám bizonyos helyzetekben produkál effektusokat, pl. képzeld el, amint a tengerben terjedő lökéshullám a partra ér)
    Ekkor nem a lézer közvetlenül fűti fel a hidrogén gömböt, hanem a felerősödő lökéshullám. (Iongáz fűtés is.) Cserébe visszont jóval nagyobb tömeget kell felmelegíteni, ami nagyobb lézert igényel (energiamérleget rontja).

    Lényeges még: jelenleg kisérletek folynak. A jelenségek lefolyását a kezdeti feltételek változtatásával végigmérik. Ebben a stádiumban fontosabbak ezek a mérések, mint a pozitív energiamérleg, ezért nem probléma a hidrogén gömböcskét körülvevő nagyobb tönegű idegen anyag jelenléte.
    Később, amikor tényleg energiát fog termelni a gép, akkor nem lesz borsónyi rézgolyó a néhány mikrogrammos hidrogén körül.

    Sok még a megoldatlan probléma: a tricium GAZDASÁGOS előállítása, a keletkezett energia kihozatala, később elképzelhető hogy nem triciumot fognak használni, akkor viszont nagyobb sűrűség és hőmérséklet kell, esetleg nagyobb méret is.
  • [NST]Cifu
    #65
    Szerintem a fokozatos haladás elve azért működik, amíg nincs stabilan kordában tartott, huzamos ideig fenntartható reakció, addig nincs is miből kinyerni az energiát.

    Ettől függetlenül kétségkívül a következő nagy kérdés az lesz, hogy mi is fog valójában energiát termelni majd egy ilyen erőműben. :)
  • dez
    #64
    "ami egy olyan fizikai effektusra v. energiaforrásra építsen valamit" = "ami egy új fizikai effektusra v. energiaforrásra épül"
  • dez
    #63
    Csak viccelt. Arra akart utalni, hogy az állítólagos külső energiaforrás (kiv. beindítás) nélkül is működő, hovatovább energiatermelő készülékekre is mindig azt szokták mondani, hogy lehetetlen, mivel a "semmiből" nem lesz energia, ezért nem lehet több a kinyert energia, mint a befektetett.

    Ezt azok a nem túl nyitott gondolkodású fizikusok (főleg ha akadémikus az illető, aki nem kutat, hanem a meglévő tudást igazgatja) mondják előszeretettel, akik kizárják annak lehetőségét, hogy valamilyen ismeretlen energiaforrás kap szerepet az adott szerkezetnél, ergo az energia nem "valahonnan" jön, hanem "sehonnan" jönne, vagyis nem jön.

    Mert olyan ugye nincs, hogy valaki (pl. egy egyszerű mérnök, hobbi barkácsmesterről nem is beszélve) csak úgy építsen valamit, ami egy olyan fizikai effektusra v. energiaforrásra építsen valamit, amíg azt egy fizikus annak rendje és módja szerint fel nem fedezi, 135 másik ki nem kutatja több év aprólékos munkájával, és le nem hozzák az összes komoly tudományos lapban. Addig az nincs, punk tum.

    És mivel már annyira-de-annyira ismerjük a világot, hogy szinte kizárt, hogy valami nagyon alapvetőt még ne tudnánk róla (ezt előszeretettel emlegetik tudományos körökben), aminek nem kellene léteznie, azt nem is keresik, így hát kicsi az esélye, hogy pont egy fizikus bukkanjon rá. A kör bezárult.
  • Epikurosz
    #62
    Hát megjöttél? :-)

    " h valamiből nem lehet több energiát kinyerni, mint amennyit belefektetünk"

    Ne okoskodj!
    Nincs ilyen törvény.

    Ha felmész a hegyre, és ott egy millió éve ücsörgő sziklát megpöccintesz a kisujjaddal, hatalmas robajjal legurul a völgybe és tör-zúz az útjában. Ez nagyon sok energia, jóval több, mint amennyit te, kis emberizing, belefektettél.
  • HUmanEmber41st
    #61
    Jó, gratulálok nekik, de arra még senki sem tudott épkézláb ötletet mondani, mit is kezdünk ezzel a 100 millió fokos anyaggal. Hogyan lesz ebből villamos energia??? Ráöntünk egy kis vizet-mint a hagyományos fissziósban- és a keletkező gőz forgatja turbinákat? Ez még a modern erőművekben is csak 30-40%-os hatásfokú még mindig..

    Amúgy én "sejtem" miért nem sikerül ez az egész. Ezek a butuska amcsi tudósok nem tudják, h valamiből nem lehet több energiát kinyerni, mint amennyit belefektetünk..:D ugye a törvény tilcsa' a 100% feletti teljesítménnyel dolgozó erőműveket..:D
  • Blas109
    #60
    halgatyó 2 dolog:1,te egyébként mit tanulsz/tanultál dolgozol,kutatsz vagy nemtom h ennyire vágod?
    2,Te vagy valaki pls magyarázza már el ezt a bekezdést:
    "A NIF sugarai minden eddigi lézerrendszer energiájának a hatvanszorosát juttatja el a hidrogénnel teli gömbbe. Az impulzus csak pár nanomásodpercig tart, azonban 500 billió watt energiát szabadít fel, ami meghaladja az egész Egyesült Államok energiarendszerének csúcsteljesítményét. Ez a heves energianyaláb leválasztja a hidrogén felszínét és a maradék anyagot befelé nyomja. "A folyamat 100 millió fokos hőmérsékletet és a Föld légnyomásának több milliárdszorosát állítja elő, összeolvadásra kényszerítve a hidrogén magokat, a reakcióhoz szükséges energia sokszorosát szabadítva fel" - taglalta dr. Moses."
    nem igazán értem hogy azzal ott az 500 billio wattal..h az mégis mennyi idő alatt szabadul fel..nekem vmi olyasmi jött le h egy ilyen "borso"-ra lőtt 192 sugárral szabadítanának fel ennyit...szal nemigazán látom át:D előre is kösz,üdv
  • halgatyó
    #59
    A cikkben szereplő számadatok már alkalmasak a továbbszámolgatásra. Érdemes, mert érdekes adatok jönnek ki.
    Például: mennyi energia van egy 150 mikrogramm tömegű, fele-fele atom-darabszám arányú D+T gömböcskében, amelyet 100millió fokra melegítettek?
    Nos, mivel az átlagos atomsúly 2,5 ezért az atomok száma 3,6*10^19 .
    100millió fokon az ionizáció 100%-os, ezért a részecskék száma ennek a duplája. A szabadsági fokok száma (pontszerűnek vehető részecskékre) ez utóbbinak is a 3szorosa, vagyis kb. 2*10^20 db szabadsági fok van.
    Az egy szabadsági fokra jutó energia 1/2*k*T ahol k a Boltzmann állandó, értéke 1.38*10^-23 J/K (Joule-per-Kelvin-fok), T az abszolut hőmérséklet.
    A szozási gyakorlatok elvégzése után (ellenőrizze valaki!) a 150 mikrogrammos gömböcske belső energiája 140 kJ (kilo-Joule). Ez egészen emberközeli energia :-))
    A cikkbeli lézerimpulzus energiája 1,8MJ. Ez meglepően jó fűtési hatásfokot jelent. Olyan jót, hogy azon töprengek, hol a hiba. Talán csak egyetlen lézernyaláb energiája 1.8 MJ, és sok nyaláb van? Hm..

    Ugyanis ha jól olvasom, akkor nem közvetlenül a 150 mikrogrammos gömböcskét lövik körbe a lézerrel, hanem egy elefá.... akarommondani BORSÓNYI gömböcöt. Ennek tömege pedig nagyon sokszorosa a 150 mikrogrammnak!
  • halgatyó
    #58
    Még egy előnye lenne a részecskesugárral való körbelövésnek.
    Tudni kell, hogy a plazma valójában kétféle gáz keveréke: elektrongáz és iongáz.
    Az összes eddigi (elektromágneses) plazmafűtési eljárások az elektrongázt fűtik, ami leginkább a sugárzási veszteséget növeli.
    A fúzióhoz az iongázt kell felfűteni. Az elektrongáz fűtését egy bizonyos időkéséssel követi az iongáz hőmérséklet emelkedése.
    Sajnos, minél gyorsabb a felfűtés, ez az időkésés annál nagyobb problémát okoz. Ez az egyik gyenge pontja a lézersugárral végrehajtott mikrorobbantásos módszernek.
    Ha sikerülne kellően rövid ideig tartó részecskenyalábot kellő energiával belőni, akkor -- mintegy a tértöltés probléma megoldásának melléktermékeként -- közvetlenül az iongázt fűtenék elsősorban.
  • halgatyó
    #57
    Jó cikk!

    Pár részlet, amit az emberek (választópolgárok:-)) többsége nem tud:
    A pozitív energiamérleg deutérium+tricium reakcióval érhető el legkönnyebben. Gyakorlatilag az összes kisérlet ezzel próbálkozik.
    Viszont, a tricium előllítása energiaigényes, nem túl jó hatásfokú, ami az össz energiamérleget meglehetősen rontja (nem akarok huhogni, de ez tény)

    Ha tricium helyett közvetlenül litiumot használnának, az sok előnnyel járna (a litiumdeuterid szobahőmérsékleten szilárd, a hatásfok is nőne). A hígplazmás kísérleteknél ennek nincs nagy jövője (legalábbis közeli jövője) mert az emelkedő rendszámmal hatványozottan nő a hőmérsékleti sugárzási veszteség. Viszont a mikrorobbantásos módszernél ez a sugárzási veszteség nem annyira szempont.

    Szerintem a lézeres módszer még nem lesz a végleges, de ez csak egy jóslat (a sok millióból). A parányi gömböt részecskesugárral is körbe lehet lőni, ekkor nemk jelentkezik a plazmagömb 100%-os tükröző hatása miatti veszteség (egy bizonyos sűrűség fölött más csak a lendület és a sugárnyomás viszi befelé a gömböt, és nem a külső réteg felhevüléséből eredő "lerobbanás" befelé is erőt kifejtő lökéshulláma)

    A hígplazmás, mágneses összetartású módszerről: kb. 30 éve követem a fejleményeket, és a tendencia nem sokat változott: minél nagyobb méretű a rendszer, annál közelebb kerül a pozitív energiamérleghez. Ezen csak a szupravezető mágnesek terén bekövetkezett fejlődés javított egy kicsit, de a tendencia maradt, és szerintem maradni fog ezután is.
    Ebből következően: ha egy működő mágneses összetartású fúziós reaktor megépül (majd egyszer) az az egész európai energiaszükségletet kb. fedezni fogja.
  • dez
    #56
    "Azt meg felejtsd el, hogy "feltaláltak". Ez már rég nem így működik."

    Nincs már szerepe a kreatív ötleteknek a technikai problémák megoldásában? Nem mondanám.
  • jeec
    #55
    Akkor meg főleg - mert a lézerek csak egy bizonyos pontra koncentrálják az energiájukat.
  • DrRadon
    #54
    Csak annyi bajom van veled, meg az ilyen "ide is beírok és megmondom a frankót" faszikkal, hogy teljes tudatlan létformátok primitív, sötét elméjének böfögés szerü kinyilatkoztatásai ellenére választó polgárok vagytok és beleszólhattok majd' mindenbe.

    Igen kérlek, ez egy tökéletesített fegyver, mindössze egy 0,15 grammos töltetböl áll, és már keményen dolgoznak rajta, hogy a több tonnányi lézereket egy svájci bicskába zsúfolják és a begyujtáshoz szükséges 1,8 MJ + veszteség energiát pedig egy gombelem szolgáltassa.

    Azt meg felejtsd el, hogy "feltaláltak". Ez már rég nem így működik.
  • NEXUS6
    #53
    Egy pár MT hatóerejű bomba csinál kb akkora pusztítást, (abban jó pár kiló "robbanóanyag" van). Ezek a begyújtott gömböcskék, meg az ITER-ben levő plazma is asszem grammokban mérhető.

    Szal ez nem igazán valószínű, a lézerek, vagy az ITER-nél a mágneses mező hirtelen egyfajta impulzusszerű "rövidzárlata" nagyobb pusztítást csinálna, mint a fúziós anyag kontrollálatlan reakciója. Max maga a létesítmény semmisülne meg, és az is ezektől az üzemzavaroktól és nem a fúziós robbanástól.
  • kukacos
    #52
    Itt nincs mágneses palack, a lézerek kompresszálnak és melegítenek.
  • [NST]Cifu
    #51
    A fúzió lényege pont a hőmérséklet (most a hideg fúziótól tekintsünk el, itt nem erről van szó). Ha a reakciótérben lévő anyag kitágul (kijut a "mágneses palackból", akkor ugye le is hűl, ha pedig lehűl, a fúziós reakció leáll.

    Maga a fúziós reakció létrehozása nem újdonság, már sokszor sikerült megcsinálni - a másodpercek tört részéig. Fenntartani huzamosabb ideig, no itt már vannak problémák. Ezért készülnek újabb és újabb teszteszközök, hogy ezt a célt elérjék. A HiPER célja az üzemanyag begyújtással kapcsolatos tapasztalatszerzés, illetve ahogy a cikkben is olvasható, a pozitív energiamérleg elérése (ie.: a kinyerhető energia nagyobb legyen, mint a befektetett energia).
  • Macc
    #50
    Tetelezzuk fel hogy minden remekul alakul, es beindul a fuzio, akkor mi lesz? Hogyan tartjak kordaban azt az irdatlan mennyisegu energiat? sztem 10km-es korzetben nem marad semmi epen...
  • Lazarus
    #49
    Csak mert szőke? :] Vagy mert nincs pénisze? Puta vaty
  • lapaleves
    #48
    nem lesz ebből semmi. már az is csodával határos, hogy idáig eljutott a mérnökcsapat ilyen arcokkal.

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:Shiva_laser_target_chamber.jpg
  • [NST]Cifu
    #47
    Ajánlom mielőtt ilyen sületlenségeket hordasz össze, először állj neki tájékozódni. Kezd mondjuk itt. A fúziós fegyvert úgy hívják, hogy termonukleáris bomba. 1952-ben robbantották fel az elsőt...
  • Sir Ny
    #46
    az atom az először volt bomba, és csak utána energia, nem?
  • flimo
    #41
    Csak hatvan évvel vagy lemaradva, láttam már rosszabbat is :))
  • NEXUS6
    #40
    Az jó mert akkor lehet belőle egy atombomba indítóberendezését csinálni!:)
  • imadomatudast
    #39
    uuristen
    csak nehogy terroristák kezébe kerüljön !
  • UnnameD
    #38
    Egy egyszerű fúziós reaktort bárki összehozhat, ha rendelkezésére áll (vagy vesz) egy közepes vákumrendszert (1mikron), nehézvizet vagy deutériumot, némi rozsdamentes anyagot, neutron detektort, egy geiger számlálót, és 50kV egyenfeszültséget. De ez csak neutronforrásként használható, energiatermelésre nem.
    FUSOR
  • toto66
    #36
    Atombomba, a hidrogén bomba is, tehát az első mondata jó, de a hozzászólásának a mondanivalója nem egészen, hiszen most nem a "bomba" hanem az energia nyerése a cél, annál is inkább mivel sokkal egyszerűbb, olcsóbb a "régi módi" hidrogénbomba.
  • Epikurosz
    #35
    maghasadás <-> magfúzió
    Még gyúrj ezekre!
  • potschweiler
    #34
    NA vajon mi lesz a "korlátlan tiszta" energiából? Gondoljatok az első magfúziós berendezésre, mire használta az ember? Egy még tökéletesebb fegyvernek. Erről van szó. A lényege a cikknek, hogy feltaláltak egy olyan energiaforrást ami magfúzió alapon működik, magyarán egy tökéletesített atombomba, a többi csak töltelék sok mosott agyú humanoid számára.
  • bazza
    #31
    Igen, itt tényleg csak az a kérdés, hogy hogyan tudnak belőle erőművet létrehozni. Ugyanis a folyamat már kész (amint a is cikk tanusítja) és már rég kész is volt. Mármint a fúzió. Szabályozni, gazdaságosan és biztonságosan kinyerni a felszabaduló energiát, átalakítani, ez a nehezebb feladat. (nem csoada, hogy 50 éve még nem született rá megoldás)
  • globint
    #29
    Világkormány, minek? Kinek? Annak a néhány embernek, akik még életben maradnak a globális felmelegedés és egyéb huncutság miatti háborúk, stb.-k miatti gyakori elhalálozások után?
  • Tetsuo
    #28
    utana meg mar nem is tud, mert 1 vilagkormany v mi lesz..
  • 05lampard
    #27
    Attól nem kell félni, hogy Európa kezd majd elhúzni. Európa jó pár évszázadig nem fog még beleszólni a nemzetközi dolgokba érdemlegesen.
  • uwu
    #26
    Arra inkáb koncentráljál te, de nagyon erősen. El fog ttartani egy darabig, mert olyat sajnos nem lehet.
  • kukacos
    #25
    Nem értem, miért lenne ez gőzhajtású repülő? Attól, hogy régóta ismerjük a lézert, a feladat egyáltalán nem egyszerű, és csak mostanára jött össze a pénz és a csillagok együttállása hozzá.

    Szerintem inkább az a szomorú, hogy az USA nem békés célú energiakutatásért építette az egészet, hanem sokkal inkább a katonai nagyenergiás lézer-kutatásának (SDI) és nukleáris robbanásokat szimuláló programjának mellékterméke. Fegyverre mindig végtelen pénz van, a jövő energiaproblémái már nem olyan érdekesek, csak ha ég a ház vagy Európa kezd elhúzni.
  • kukacos
    #24
    Mint lejjebb is írták, fúziót számtalanszor megvalósítottak már, legegyszerűbb példája a hidrogénbomba, de működő erőművek is vannak. A probléma az energetikai szempontból nyereséges erőmű, tehát ami több áramot termel, mint amennyit fogyaszt, és mindezt az aktuális piacon elfogadható árért teszi (persze az elfogadható ár is más lesz majd az olaj kifogyása után).

    Azért egyetlen erőműtől nem kell csodákat várni, az ITER utódját úgy 2000 MW-ra tervezik, tehát az első fúziós erőművek kb. Paks teljesítményével lennének összemérhetők. A plazmás megközelítésben a kamra méretét igyekeznek minimumon tartani, mert a problémák nagy része épp a méretből adódik: ha az ITER vonala valósul meg, jó eséllyel soha nem fog egy blokk sok áramot termelni, hanem épp annyit, amivel még elegendően pozitív a mérleg.

    Az itt leírt lézeres megközelítés jobban skálázhatónak tűnik. Tulajdonképpen egy miniatűr, néhány milligrammos hidrogénbombát robbantanak fel lézerrel, aminek elvileg növelhető a mérete (a NIF nem véletlenül van a Lawrence Livermore Laboratorynál, katonai projektnek indult még az SDI-vel). Nyilván itt is vannak technikai korlátok, mert a keletkező energiát bizonyos méret felett nehéz kordában tartani, és a nagyobb "bombát" is nehezebb egyben tartani lézerekkel.

    Egyébként a szélsőséges formája ennek a típusú erőműnek valódi bombákkal működne: robbantsunk föld alatt miniatűr H-bombákat, és a keletkező hőből pedig csináljunk termálvizet, amivel geotermikus erőművet lehet hajtani (mesterséges, kontrollált "hotspot"). Az atomprogram fénykorában voltak is ilyen tesztek, pl. az USA-ban egy sórétegben robbantottak, hat hónappal később az üreg még mindig 60 fokos volt, mikor lementek megnézni. Sajnos bombát gyártani elég nehéz, és kis méretekben a nettó energianyereség várhatóan nem lenne pozitív, így végül letettek róla.
  • NEXUS6
    #23
    Már csak az a kérdés, hogy mekkora ezeknek a lézereknek a hatásfoka, illetve a hőenergiát milyen hatásfokkal tudják majd elektromos energiává alakítani.

    Én azért kicsit szkeptikus vagyok. Úgy érzem, technikailag ez kb olyan mint gőzhajtású repülőt építeni: 100 éve még nem tudtak, manapság meg minek?
  • jozing
    #22
    most nekem nem igazán derült ki a cikkből, hogy már sikerült megcsinálni a fúziót egyszer, vagy csak egy szimuláción volt? tehát ez most már működik, csak még nem ipari? amúgy várjuk a fúziós cuccokat, ha egy ilyen ellátja az usát, akkor minden nagy országba kell 1.2, meg európába és kész. megvan oldva egy csomó dolog.

    ápr. 1. tréfa lenne?
  • Darth Sith
    #21
    meghajolok előttök ha ez sikerül nekik :)
  • Tinman #20
    Video