Pár részlet, amit az emberek (választópolgárok:-)) többsége nem tud:
A pozitív energiamérleg deutérium+tricium reakcióval érhető el legkönnyebben. Gyakorlatilag az összes kisérlet ezzel próbálkozik.
Viszont, a tricium előllítása energiaigényes, nem túl jó hatásfokú, ami az össz energiamérleget meglehetősen rontja (nem akarok huhogni, de ez tény)
Ha tricium helyett közvetlenül litiumot használnának, az sok előnnyel járna (a litiumdeuterid szobahőmérsékleten szilárd, a hatásfok is nőne). A hígplazmás kísérleteknél ennek nincs nagy jövője (legalábbis közeli jövője) mert az emelkedő rendszámmal hatványozottan nő a hőmérsékleti sugárzási veszteség. Viszont a mikrorobbantásos módszernél ez a sugárzási veszteség nem annyira szempont.
Szerintem a lézeres módszer még nem lesz a végleges, de ez csak egy jóslat (a sok millióból). A parányi gömböt részecskesugárral is körbe lehet lőni, ekkor nemk jelentkezik a plazmagömb 100%-os tükröző hatása miatti veszteség (egy bizonyos sűrűség fölött más csak a lendület és a sugárnyomás viszi befelé a gömböt, és nem a külső réteg felhevüléséből eredő "lerobbanás" befelé is erőt kifejtő lökéshulláma)
A hígplazmás, mágneses összetartású módszerről: kb. 30 éve követem a fejleményeket, és a tendencia nem sokat változott: minél nagyobb méretű a rendszer, annál közelebb kerül a pozitív energiamérleghez. Ezen csak a szupravezető mágnesek terén bekövetkezett fejlődés javított egy kicsit, de a tendencia maradt, és szerintem maradni fog ezután is.
Ebből következően: ha egy működő mágneses összetartású fúziós reaktor megépül (majd egyszer) az az egész európai energiaszükségletet kb. fedezni fogja.