1088
-
#1088
Valami a TED-nek is sok :)
-
polarka #1087 A német bankok sok görög kötvényt vásároltak és azokat féltik? No meg ami az ő részükről ment az EU támogatásba? -
polarka #1086 "A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával."
Lehet tévedek, de úgy emléxem, h a kínaiak úgy stabilizálják a Yuan USD váltási arányt, h Yuan-t bocsátanak ki. khanacademy: Currency-ben volt róla szó, ha jól emléxem. -
#1085
és érdekes pont az olaszoknál van hatalmas gdp arányos adósság, de ott legalább van egy jó kis ipar is északon -
Tsabi90 #1084 Egyetemisták sajátos válasza a meglévő berendezkedésre:
LisKaLand - Állam az államban
Érdekes a koncepció, érdemes kicsit a modellbe is beleolvasni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1083
Nem vagyok Bucser, de belevaúúúú... :)
Egyfelől igen, lehet menni Görögországba, ugyanúgy, ahogy lehet menni Egyiptomba is.
Másfelől én úgy látom, hogy sok téren engedékeny a cikkíró.
Már nem is tudom hova rakták be azt a képet, ami azt mutatta, melyik EU-s ország mennyire tartotta be az eurozónára vonatkozó gazdasági szabályokat. Lehet kamillázni az eminensen: az olaszok voltak azok, akik a legtöbb téren követték ezeket. Akik kevésbé, azok a franciák, a németek, stb., akik hangosak attól, hogy a görögök és a spanyolok meg a portugálok nem tartották magukat a szabályokhoz.
Szóval ugyanezek a gondok megvannak kvázi majdnem mindegyik Eurózónás országban, csak sehol sem olyan drasztikusan, mint a Görögöknél (és jönnek a Spanyolok és a Portugálok is lefele a klotyón...). A baj az, hogy Görögország választhat két nagyon rossz között. Az egyik a súlyos megszorítások, az életszínvonal látványos romlása, de az euró megtartása. A másik a drachma, és megvárni, hogy az életszínvonal a gyorsan elértéktelenedő drachma miatt romlik le. Igazából mindkettő ugyanoda vezet, csak az egyiknél asszitálnak legalább az eurózónás országok, viszont a nép kevésbé akarja, míg a másik a nép szerint jobb lehet (nem lesz az), viszont cserébe az eurózóna pénzcsapjai is elzáródnak... -
commissioner #1082 Jó lesz idén Görögbe' nyaralni?
Bucser, egyetértesz a cikkíró gondolataival? -
#1081
"Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízű ill. alapszintű magyarázat"
Tankönyvízű? Csak gondold végig logikusan. Tankönyv a közelemben sem volt mikor ezt írtam:)
"(tudom h a szakirodalomban az első mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású""
Na ez is egy keretes baromság amit most leírtál... Kiteheted a falra köszönjük:)
" Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhető, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvető célkitűzése az elmúlt 10 évben."
Azért szögezzük már le, hogy amikor te inflációról beszélsz melyikre gondolsz? a szűkebb értelmezésére vagy a tágabb értelmezésére? A szűkebb alatt értem a pénzmennyiség növekedését a tágabb értelmezését a fogyasztói árak növekedését/csökkenését.
Azt sem értem, hogy szerinted a forint inflációja hogyan lehet alacsonyabb mint az Euróé? (ami nyílvánvaló hülyeség lévén az Euro éves inflációja 2-3% volt az elmúlt 10 évben a forinté pedig 5-7%) De ez csak ténybeli különbség.
A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával. Megsúgom hogy az árfolyam változása a külkereskedelmi mérleggel és a versenyképességi különbséggel áll összefüggésben és nem az inflációval... Azaz adott termék előállítására mennyi jószágra van szükség adott országokban és azokat egyenértéken mennyiért lehet beszerezni, majd ezek különbsége adja az árfolyam különbségét...
Javaslom az árfolyam változás és tőkemozgásról szóló Wiki cikk áttanulmányozását. -
fonak #1080 Jó, nem is, bár nem igazán fejtetted ki, mire gondolsz.
Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízű ill. alapszintű magyarázat (tudom h a szakirodalomban az első mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású"), amiből azért elég sok kimaradt. Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhető, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvető célkitűzése az elmúlt 10 évben. -
polarka #1079 Sok lenne mindaz nekem. -
#1078
HA érdekel, hogy Görögország hogyan hagyhatja el az Eurozónát, olvasd el a Wolfson díjra beadott döntős dolgozatokat.
Itt olvashatóak.
Én is elkezdtem, de időhiány miatt félbe kellett hagynom a munkát rajta. (későn kaptam észbe, februárra le kellett adni én meg január elején hallottam csak róla) -
polarka #1077 Upsz, az inflációt elírtam, úgye 1,1-1,3-szorosa és 110-130%-szorosa lesz az eredetinek, de az 10-30%-os infláció. Van ez így...
Nem olvastam, csak rövidebb volt legépelni. Salnek a görög válsággal kapcsolatos videóit néztem meg egy pár napja és onnan jött a kérdés:
Greek Debt Recession and Austerity (part 1) : A primer of why Greece is in a tough situation (more in future videos)
Greek Financial Crisis (part 2) : What Greece could have done if it had it's own currency
How and why Greece would leave the Euro (part 3) : The pain and mechanics of leaving the Euro
-
polarka #1076 No, akkor [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1234518073&no=1016]#1016[/URL] alapján jól emlékeztem, h nincsen beleszólása, ha megvett egy 10 év lejáratút és addig az infláció miatt értéktelenedik a visszakapott pénz, akkor bukhatott is rajta. -
#1075
MÁsodik kérdésedre a válasz:
"Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezők? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezők ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel?"
Kérlek olvasd el az államadósság tenderekre vonatkozó hozzászólásomat. ott világosan le lett írva, hogyan folyik egy államkötvény aukció. Abból szvsz kikövetkeztethető milyen lehetőségei vannak egy befektetőnek a pénze biztonságban tudására. -
#1074
Írtam már a múltkor itten, hogy spekulációkat ne ebbe hanem, a társtopicba ha lehet.
NOs akkor elmagyarázom, hogy mit gondolsz rosszul.
"Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elő (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni."
Ha nagy az államadósság az inflációt nem gerjesztik, hanem általában magától gerjed. Annak hatását lehet fokozni, vagy tompítani. Magas inflának általában a kétszámjegyű (tehát 10% feletti) inflát számítják. Amiről te beszélsz (150%) az igen erős hiperinfláció.
HOgyan is gerjed az infláció? Rövid levezetés magas államadósságú alacsony inflációjú helyzetre.:
- Maga az állam eladósodott,
- Korábban kapott hiteleket elkezdik nem beruházásokra, hanem fenntarthatatlan jóléti intézkedésekre költeni,
- Az adósság generálódás, rendszer szinten beépül a kormányzati működésbe.
- Befektetők aggódni kezdenek a külső bizonytalanságok hatására (vagy lehet belső is), az ország pozíciói romlani kezdenek (azaz a hitelt nem befektetik hanem felélik),
- Újabb hitel megújítása esetén nő a kockázat. Ha nő a kockázat csak magasabb kamaton adnak kölcsön.
- Kormány megijed, hogy nem kap majd lassan több pénzt amit elkölthet választási ígéretekre, elkezd adót emelni
- Adóemelés kettős hatással jár attól függően hogyan oldják meg:
-.- 1.: CSökkenti az elkölthető jövedelmet, amely a GDP növekedés csökkenésével jár (vagy éppen csökkenésbe átfordulásával)
-.- 2.: Növeli az árakat, ami az inflációra van rossz hatással ha tartósan átgyűrűzik az árakba.
Így fog növekedni az infláció.
Az inflációnak kettős hatása van. Egy bizonyos szintig segíti a gazdaság növekedését, mert lehetővé teszi az áremelést és egyensúlyi gazdaság esetén növeli a béreket azokon keresztül az elkölthető jövedelmet és a GDP-t is. De egy adott szint felett káros a növekedésre, mert a versenyképességet rontja a tartósan magas árszíntnövekedés és a bérek lemaradnak az áraktól ami feszültséget unproduktív munkaerőt termelékenységcsökkenést és növekedés lassulást okoz.
HA lassul a gazdaság, a GDP arányos államadósság növekszik, visszafizetni egyre nehezebb lesz, több adó kell és a spirál folyik körbe...
Amíg csődöt nem jelentesz.
Ekkor elszáll a valutád másokhoz viszonyított értéke és egy sokkhatás eredményeként hirtelen versenyképesebb leszel mint a körülötted lévők, ezért elkezdenek hozzád beruházni a többi ország helyett a befektetők ami segít növekedni ismét.
HA valakinek eddig valami nem tiszta kérem írja le. (vagy éppen bizonyíthatóan tud ezzel ellentétes elméletet előhozni) -
#1073
Sikerült 2 hozzászólásban jó sok hülyeséget összehordanod. Gratulálok.
Remélem nem kívánsz gazdasági pályán elhelyezkedni, vagy legalább pénzügyin, mert hogy érteni hozzá nyílvánvalóan nem értesz. -
fonak #1072 Szóval mi úgy jártunk, hogy a forint inflációjával automatikusan nő az adósságunk, akkor is, ha egy cent új hitelt sem veszünk fel. Az állam is, és sajnos a lakosság jelentős része is, akiket pénzügyi analfabétaként erőszakos reklámokkal és hitelügynökökkel belevittek a devizahitel felvételébe. -
fonak #1071 Nem vagyok gazdasági vagy pénzügyi szakember, de ha a hitelt dollárban vette fel pl. Mo. akkor értelemszerűen dollárban is kell visszafizetni, ha euróban, akkor euróban. Elinflálni a saját pénzben nyilvántartott belső adósságot lehet (ezért szívás nekünk, hogy a 2000-es évektől beindult a devizahitelezés, ami persze igazából forinthitel, csak devizához kötötték a hitelező bankok, ahogy mondod. Azt senki sem tudja megállapítani, hogy ezek mögött valójában mennyi valódi deviza volt, vagy nem akarja). Illetve pl. az USA megteheti, hogy a saját pénzét lerontva teszi könnyebbé a helyzetét, mivel az ő külső adóssága is dollár... Ezért van kivételes helyzetben az USA a világban, és ezért engedheti meg magának, hogy olyan deficitet csináljon, amibe más országok rég belebuktak volna. -
polarka #1070 Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elő (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni.
Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezők? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezők ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel? -
polarka #1069 wtf? múltkor, amikor kérdezősködtem volt nekik mínusz százalékra adott kötvény is (portfolio cikk, sztem linkeltem is). -
commissioner #1068 Történetében először nulla százalékos kamatozású államkötvényt akar kibocsátani Németország -
#1067
minden korban vakítottak minket " ideológiával...mivel valakinek csak kell dolgozni...illetve felügyelni a gépeket..Mintha csak azért dolgoznánk igába hajtva a fejünket...másoknak, mert sikált agyunkkal nem tudjuk másként eltartani magunkat....most így legalább " emelt fővel dolgozhatunk a minimálbérért. 
-
#1066
trollin' rollin'? -
patiang #1065 Ja, és nekem bejött. 
-
patiang #1064 megfontolandó -
remark #1063 De gondolom majd az ilyesmitől is megvéd minket az EU... 
Lassan kezdem azt hinni, hogy az EU létezésének egyetlen oka az az, hogy a szegény magyarokat legyen aki megvédi. Vagy mégsem?
-
ManoNegra #1062 [i]Szemetesláda magánnyugdíj-pénztárak
"Magyarországon a Goldman Sachséhoz hasonló esetek, az ügyfelek rendszerszintű átverése vagy félretájékoztatása nem jellemző, mert sokkal fejletlenebb a pénzügyi piacunk. A termékek lényegesen egyszerűbbek, az ügyfelek pedig sokkal jobban kerülik a kockázatot, mint akár Nyugat-Európában, de főleg Amerikában" - jelentette ki Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Egy, a neve elhallgatását kérő korábbi bankár az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyfelek rendszerszintű megkárosítása - az amerikai és a magyar piac eltérő sajátosságai miatt - biztosan nem volt jellemző Magyarországon, de megkérdőjelezhető döntéseket azért itthon is hoztak a bankszektorban. Példaként a nyugdíjpénztárakat hozta fel, mondván, a nagy banki hátterű pénztárak azért teljesítettek rosszabbul, mint a kicsi, független kasszák, mert az anyabankok "szemetesládaként" használták azokat.
Ha például az anyacég nem tudta jól eladni a saját befektetési alapját vagy például egy rosszul időzített kötvényvásárlásból akart kiszállni, akkor kapóra jött a magyarországi nyugdíjpénztár, amelyre rásózhatta a nem kívánatos terméket. Ezzel közvetve megkárosította a hazai pénztártagokat, akik így drágábban jutottak bizonyos értékpapírokhoz, vagy emiatt kisebb hozammal gyarapodott a befektetésük. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is vizsgálódott ilyen ügyekben, és el is marasztalta az AXA, az OTP és az ING nyugdíjpénztárait. Az érintett pénztárak ugyan vitatják a döntést, de a felügyelet szerint bizonyos befektetések indokolatlan költségeivel kárt okoztak tagjaiknak. (...) -
horthy #1061 Az elszabadult mindent uraló pénzpiacról annak ellenére még ha van egy pár dolog amit rosszul látnak Juszt-ék ( nem értek vele eggyet ) hogy ATV felvétel ! Viszonylag korrekt !
Almási Miklós: A pénzpiac elszabadult hajóágyúként működik ! -
ManoNegra #1060 Az Ügyészség valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda határozatai
a büntető feljelentés ügyében
Az 2011 augusztus 24 napján kelt büntető feljelentésre http://kaslerarpad.hu/?p=210 ,2011 szeptember 29-én határozatot hozott az Ügyészség, illetve majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is, mivel az ügyészség továbbította a feljelentést NNI -hez.
„Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség
B.9079/2011/1-I.
HATÁROZAT
a feljelentés elutasításáról
A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke képviseletében, és mint sértett Kásler Árpád által tett feljelentést a Be. 174.§ (1) bekezdés a) pontja alapján- mivel a cselekmény nem bűncselekmény -
elutasítom.
link. Kezdem félteni ezt az embert. -
horthy #1059 Helyi pénzek ökoszisztémálya ! -
#1056
Nem tudom melyik banknál voltál, de anno mi a lízingcégnél, ha akartuk csont nélkül be tudtuk szerezni az összes kérdéses adatot egy szerződéssel kapcsolatban amire itt kíváncsi vagy és kiszámolás után szép levélben elküldtük az ügyfélnek.
De az esetek 99%-ban az Ügyfélszolgálaton elhárították a kérdést és nem volt eléggé rámenős az ügyfél. -
balcsi70 #1055 Nos erre mondtam hogy van egy kis történetem(de írtad hogy nem érdekel).
Amikor ez megtörtént az a kezelési költséges besorolás.,1 év után úgy döntöttem írunk a PSZÁF-nak levelet mivel "mindenhol azt hangoztatták hogy ilyen esetben segítik a devizahiteleseket és most jól aláraknak a bankoknak"-címszóval. Írtunk levelet-jött a válasz:csak két szóban írom le"oldjam meg a bankkal", írtunk levelet a Banknak jön a válasz: "ők jogszerűen járnak el a szerződésben belefoglaltak szerint". aztán újabb 1-év megint a PSZÁF-nak levél,majd válasz jött 2 hónapra rá :végzés -Az eljárást megszüntették. A végzés jogerős fellebbezésnek nincs helye.Forduljak a F.Bírósághoz ha akarok. Hm Ez van. Kíváncsi leszek lesz e valami abból amit belinkelt ManoNegra. Üdv. -
#1054
A bankkal kell tisztáznod, hogy mit tettek be jutalék és díj címszó alá. Ha árfolyamváltozást akkor az lehet akkora és van amikor havi rendszerességgel változtatják és fizettetik meg. Nem tudni. De ezt a banknak kérdésre tudnia kell részletesen közölni ugyanis az ő könyvelési rendszerükben is meg kell, hogy legyen és az ügyfél számára is részletes kimutatást kell tudjanak mutatni. csak ne jagyd magadat lerázni (és próbálj meg feljebb jutni mint az általános ÜSZ-es kislányok mert ők általában semmit nem tudnak erről.). -
balcsi70 #1053 Nekem is CHF lakáshitelem van,13 milla lett felvéve,3 éve fizetem és még mindig van 18.2 milla: marha jó. 
. Nem az a gondom hogy berakták a kezelési költséget hanem az arányt ha megnézed hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a t.törlesztés akkor jön hogy tökön szúrjad magad.(na ez mi az ha nem szívatás).
-
#1052
Apámnak CHF lakáshitele van 8 millát vett fel 5 éve és még mindig 7-el tartozik és 2 év múlva jár le a szerződés.
Az egyoldalú szerződésmódosításokat ÁSZF-ekkel teszik. Azokban a teljes futamidő idejére meg kell hogy legyen őrizve a változó kamatok és feltételek mértéke. Az ÁSZF-nek kint kell lógnia az ügyfélszolgálaton és el kell hogy tudják postázni neked visszamenőlegesen is. -
balcsi70 #1051 Nem lenne nagyon mit nézzél a szerződésen,mert ügyvéd, és jogász már átnézte,és a macska ott van elásva hogy az X-ik oldalon azt írja hogy "a Bank jogosult egyoldalúan módosítani". (itt nincsenek hónapok leírva mint ahogy te írod)
Több mint valószínű hogy te nem vagy benne ilyen cipőben,(de nem is foglak terhelni a történetekkel),
-
#1050
"Persze a szerződés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft"
Én azért megnézném azt a szerződést és nem a reklámajánlathoz viszonyítanék. (általában a szerződésben le van írva, hogy hány hónapig van 0 ft kezelési költség vagy hány évig és milyen feltételek mellett teljesítik ezeket. Valamint amennyiben ezek a feltételek megszűnnek, akkor milyen folytatólagos szerződéses paraméterek állnak elő.
Történetek meg nem nagyon érdekelnek, mert ez nem tanácsadó fórum. A szokásos bankár bashing meg nem érdekel. -
balcsi70 #1049 Vagyis kellene.Mert ebben az esetben nem így van.(legalábbis a mi esetünkben nem).,ahogy emelkedik a CHF úgy emelkedik a kezelési költség is,persze CHF-be és azt majd átváltja Ft-ba.Persze a szerződés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft.Erre fél év után benyomták a kezelési költséget.(és nem keveset). Itt egy kép a jelenlegi törlesztésről hm és az a rőhely (vagyis sírás) hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a tőke.(mocskos trógerek). Ezzel kapcsolatosan leírnék egy kis történetet de majd esetleg este. -
#1048
Pontosan. Tehát a kezelési költségeket forint alapon kell megállapítania. -
balcsi70 #1047 Ezt értsem úgy hogy "a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban" nem lenne szabad CHF-ben számolnia? és azt majd átváltsa forintra?