196
-
pasi29uk #156 Ha ezt megnézitek más lesz a véleményetek szerintem...
http://video.google.com/videoplay?docid=-8266131592631747056
Itt egy másik érdekesség ez rövidebb:
http://video.google.com/videoplay?docid=6132500997336473908&q=source:010939096061906806268&hl=hu
Lehet megdöbbenni :( -
L3zl13 #155 Szóval akár 25 megawattórát is tárolhatnak benne 2010-re! Basszus!
Ezt paks majdnem 2 perc alatt fullra tudná tölteni.
És még ez is csak kisérleti fázisban van.
Azt meg hogy 2020-ra akár csillió kukawattórát is elérhet talán hagyjuk, mert nagyon sok ilyen igéretet hallottunk már. (Lásd 2000-re repülő autók stb.)
És akkor még nem esett szó az árról. Mert ugye USÁKOK megépítik a dolgot, mert KELL a rendszer stabilizálásához, de ez nem jelenti azt, hogy bármennyire is versenyképes lenne egy ilyen+szél/nap erőmű egy más tipusú erőművel.
Természetesen mindenhol gőzerővel dolgoznak azon, hogy jó hatásfokkal nagy mennyiségben tudjanak áramot tárolni (lásd cikkben is említett NaS sóolvadékos akkumlátorok), de amíg ez nincs meg addig a Nap és szélenergia csak korlátozott mértékben használható. -
#154
Ja, hogy csak a szokásos "apróságok"? Nem is létezik és nem is egy erűmú adja... Sebaj. -
#153
A sivatagi napkollektorokkal szándékoznak elérni 4 ezer megawatt áram előállítását.
Tehát - mint azt az előbbiekben is kifejtettem, ez csak egy elképzelés, terv, még nem létezik.
Mint ahogy az 1 km magas, 200 MW teljesítményű napkémény se, amit Ausztráliában kívántak felépíteni.
-
duke #152 "Hol van 3000 MW-os napenergiával működő erőmű? "
Nem három,négy ezer,mert paks 1840-et tud.
4000 MW -
#151
Mivel kapcsolatban vagyunk szomszédos országokkal is akár exprotra is lehetne küldeni az éppen adódó többletet nagy eséllyel más országban éppen szükség lehet rá.
Azt hogyan? Ha itt tél van akkor ott is. Ha itt nagyon szélcsendes vagy szeles idő van akkor ott is. Ez meteorológiai tény.
mindegyik tényezőből egy "egészséges" mennyiséget kell csak alkalmazni
A széből az egészséges mennyiségre adtak ki építési engedéélyt. Akkor meg miről beszélünk? -
#150
Hol van 3000 MW-os napenergiával működő erőmű? -
lapaleves #149 azért szerintem ha a 30 fokot belenyomod a padlóba az elég jól működhet. -
HeavyDee #148 Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.
Mivel kapcsolatban vagyunk szomszédos országokkal is akár exprotra is lehetne küldeni az éppen adódó többletet nagy eséllyel más országban éppen szükség lehet rá, és mint mondottam, mindegyik tényezőből egy "egészséges" mennyiséget kell csak alkalmazni, ami alatt azt értem, hogy nem szabad egyetlen tényezőből sem túl sokat, tehát ha véletlenül orkán van és hétágra süt a nap (különben sem minden napi dolog ez nálunk, ha jól tudom) akkor sem kell félni a túltermeléstől, max annyi van, hogy a fosszilis erőműveinket a legminimálisabb szintre állíthatjuk ez pedig szeritem lehetséges. A visszatermelt áramért meg annyit kellene jóváírni a fogyasztó részére, mint amennyit a vásárlásért felszámolnak neki pl.
-
#147
"Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan. "
Még nem állítanak elő, ez csak egy tervezet, egy elképzelés.
A jelenleg meglevő és működő naperőműveket ismerve eléggé grandiózus - mint az 1 km magas napkémény Ausztráliában... -
duke #146 "Na szóval. Igen tárolhatunk energiát akkuban, és összerakhatunk piszok nagyot is. Példa rá a tengeralattjáróké. De nem gazdaságos, akkor sem a Te azt állítod."
Bár még más célból,de ezek a pancserek itt amerikában ennek ellenére azt gondolják jo ötlet akkumlátorokban energiát tárolni.
"Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet." ha pusztán biztonsági okból megéri nekik,akkor az energia termelés részeként pláne megéri szerintem.
Áramtárolókkal tehermentesítenék a túlterhelt hálózatokat -
duke #145 "Viszont ez nem napelem (napelemes erőműből 60 MW a csúcstartó, az is Spanyolországban van) hanem koncentrátoros napkollektoros lesz, és Izraelben egy sivatagban (ahol az éves napsugárzásösszeg kb. a duplája a miénknek)."
Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan. -
closed #144 A politikára hárítani az erőmű nem-megépítését azért csúsztatás - mintahogy a "sötétzöldek" véleménye is csúsztatás, hogy a vízlépcsőnek kizárólag negatív hatásai lennének. A Duna-Kör tisztán természet- és környezetvédelmi indíttatású volt, de mivel a párt döntése ellen irányult, így ellenzéki mozgalom volt - innetől vált politikaivá. Mellesleg Csehszlovákiában ugyanígy ellenezték a természetvédők a vízlépcső megépítését, csak ott a politikai környezet nem volt még "érett", ezért simán elnyomták a törekvéseiket. Ja, és egy 1983-as MTA-jelentés is a beruházás leállítása mellett érvelt - azért az Akadémiát szerintem nem lehet "zöldséggel" vádolni, bár sokmindennel igen, de ez más téma...
Kétségtelen, hogy a kormány Duna-Kör elleni gyengeségét látva sok egyéb rendszerellenes megmozdulás próbált zöld ruhát ölteni (dorogi hulladékégető, Szársomlyó, bátaapátii atomtemető stb. azóta mind megépült), de ez az alaphelyzeten (hogy a vízlépcső megépítése természetvédelmi szempontból rendkívül káros) nem változtat.
Amint lentebb írtam, a "C"variáns megépítése (Bős megépült, Nagymaros nem) tényleg az egyik legrosszabb variáció - már persze, ha Bőst "üzemszerűen" használják. Magyarország meg persze kuncsorog meg perelget (illetve tette ezt a Horn-Meciar paktumig), hogy engedjenek elég vizet. Jelenleg kb 20-30%-ot kapunk, ennek minimum duplája kéne a jelenlegi károk enyhítésére. A kiszolgáltatottságot és a károkat valamelyest csökkenteni lehetne azzal is, ha belenyúlhatnánk vízrendezésbe egy nagymarosi tározóval, de akkor a szlovákok "feljebb csavarnák" Bőst is, és ott lennénk, ahol a part szakad. Nincs szakmai konszenzus arról, hogy a jelenlegi helyzetnél jobb vagy rosszabb lenne , ha befejeznék a beruházást, amin egyértelműen javítana, az a hajózás, és tényleg termelne egy csepp áramot is, kérdés, hogy milyen áron. -
L3zl13 #143 "Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe"
Legalább hússzor elhangzott már ebben a topicban, hogy mi ezzel a baj.
Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.
Az áramot pedig hatékonyan tárolni nem tudjuk -> Ugyanúgy ki kéne építeni megbízható (fosszilis, atom, víz) forrásból a teljes kapacitást.
Amikor meg éppen hétágra süt a nap és közben orkánerejű szél fúj, és a sok kis erőmű éppen a pillanatnyi szükségletek dupláját állítja elő, akkor gyorsan lőjjék le az atomerőművet (nem olyan egyszerű dolog) és az állam még fizessen is azért, amire nincs is szüksége, és egyébként is dupla vagy tripla áron állítják elő, mint amennyiért központosítva, nagy erőművekben lehetséges... -
#142
Csak inkább azt kéne megvizsgálin, hogy az arra szánt pénzből mi jönne ki. Mert, ha csak egy blokk belefér Paksra akkor gyanítom már nem érné meg még járulékosan sem talán. Persze ezt így minden számítás nélkül kijelenteni nem merem. A vízgazdálkodáshoz nem értek. Pusztán villamosáram termelésre biztosan nem buli a dolog. -
uwu #141 Ezt meg honnan???
Egy tározó leginkáb szabályozza a vízhozamot, kiegyenlíti az éves egyenlőtlenséget.
Ezért kéne.
Az, hogy a szlovákok lopják a vizünket más tészta, persze politikai beállítottságtól függően sokféle képp elő lehet adni. -
uwu #140 Kicsit félretájékozódtál.
Víz-háztartásbeli gondok pont azért vannak, mert nem épült meg.
Legfőképp ezen problémák megoldása miatt kéne. Hogy áramot is termel, az csak egy kis extra. Amiikre hivatkozol, csak afféle zöld-demagógia, műszakilag indokolt az erőmű, ezen nincs mit vitázni. Sajnos a politika rendesen megkavarta a szart az üggyel kapcsolatban, és akinek nem az a szakmája, hogy ezzel foglalkozik általában jól be van etetve valami maszlaggal. -
#139
Csak, hogy tudd a 30 fok kb. az a hőmérséklet amivel a víz a távfűtésnél visszatér a hőközpontba. Tehát ennyi hőtartalma marad a rendszernek fűtés és szállítás után. És te ezzel akarsz fűteni? Eh... -
#138
30 fok és fűtés? Te be vagy nyomva. A radiátor hány fokos? 50-60. Így lesz a szoba 20-25 fok. Akkor a 30 fokos vízzel szerined lehet fűteni? Talán csinálj egy egyszerű közelítő számítást egy hőcserélőre és sírj. -
HeavyDee #137 Igazából Magyarországon valami elosztott-rendszer szerűségben kellene gondolkodnunk mindenféleképp, mivel mi minden fajta nyersanyagból szűkösen állunk. Tehát ahelyett, hogy valami központi energiatermelő "szuper atomerőmű", meg naperőmű, szélerőmű park, duzzasztógát stb. helyett valami intelligens rendszert kéne kiépíteni illetve támogatni. Egy példa a sok közül: ha az autóipart nézzük, akkor ott is láthatjuk hogy a mai "szuperalacsony" károsanyag kibocsátás, intelligens biztonsági rendszerek, kutyafüle stb mibenléte is bonyolult, részletekbe menő technológiai megoldások, rendszerek sokaságából jön létre. Hasonlóan kéne nekünk is gondolkodni energia politika szempontjából. Én úgy képzelem el a dolgot, hogy nap, szél, geotermikus, bio, atom, víz, gáz, stb. mindegyikéből kihasználni "egészséges mennyiséget" és hozzá egy intelligens elosztó rendszert tervezni, ami azt tudná hogy akár kissebb régió szinten is lehetne bele pumpálni az energiát. Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe, aztán a megfelelő régiókba egy két szélerőművet, ahol meg a geotermikus megoldás gazdaságos oda meg azt. Aztán külföldről is jöhetne a gáz, egy picike atomerőmű, hőerőmű bővítés. Arra az esetre amikor a megujjulók éppen nem eléggé aktívak akkor mehetne egy kis lignit égetés. És így összeségében mégis csak kevesebb lenne a CO2 kibocsátás, valamint így a lakosságnak is hosszútávon kímélné a pénztárcáját a dolog, ha egyénenkét is tudnak áramot vissza termelni. Meg további előnye lenne, hogy nem függnénk közvetlenül egyik tényezőtől sem (ha pl nem jön gáz, akkor a többi tényező átmenetileg könnyedén áthidalná a dolgot).
-
lapaleves #136 mennyire vagy képben a passzív házak légellátásában? merthogy jellemzően minden szobában külön levegőztető rendszer van, ami csak friss levegővel táplálkozik. az más téma, hogy egy nagy hőcserélőben majdnem találkoznak, de nem keverednek.
esetleg a talajszondás beszívócsövekről beszélhetsz, ott elképzelhető páralecsapódás. azt meg ki lehet mosni, vagy eleve bacimenteset kell fektetni.
én még mindig ott tartok, hogy semmire sem megyünk infrastruktúra-függő cuccokkal. szóval kéne mondjuk:
-2-3 nm napelem,
-egy napelemmel hajtható és arra méretezett keringetőszivattyú,
-egy bazi nagy, 10-20 nm napkollektor,
-egy pár m3-es tartály,
-sok-sok nagy keresztmetszetű cső a padlóban.
-n --> n kapcsolat kollektor / tartály / fűtés kör között.
kemény télre meg még mindig ott a tömegkályha.
el kell felejteni a technológiákat, azok juttattak minket a szakadék szélére.
érdemes nem elfelejteni, hogy vagy van gáz / villany, vagy nincs. spórolós gépek hajtására ugyanúgy nincs, ha nincs. pláne, hogy akár egy kombi gázkazán is többszörös függőséget okoz, pedig csak 90w-os a keringető szivattyú. -
Anakyn #135 szemétégetőt is lehetne építeni, szemét van bőven, szerintem -
closed #134 Elviekben igazad van, az ördög a részletekben lakozik. Tudni kéne, hogy:
- mennyi a vízhozamuk
- mekkora a hőmérsékletük
- mekkora részét pancsolják el a fürdők
- mibe kerülne a rendszer kiépítése
Ez utóbbi a legneccesebb: a melegvizet (pláne ilyen alacsony hőmérsékletűt) nem lehet messzire vinni, mert nemes egyszerűséggel kihűl. Ráadásul azon a környéken a "lakósűrűség" is igencsak alacsony, vagyis relatíve sok utaztatással kevés lakást lehetne a vízzel fűteni. Nomeg ott van még a lakások átalakításának költsége is. Szóval fene tudja megéri-e. -
Epikurosz #133 "a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet(gőzt) kapjunk egy erőműhöz"
Igenis hőbörgök, megint!
Ki beszél itt erőműről?
Ott vannak a budai Duna-parti termélvizek. Bemegy belőle valamennyi a fürdőkbe, a többi meg elfolyik bele a Dunába.
Pedig legalább a környező utcák fűtését bztos meg lehetne ebből oldani, a 30 fok meg bőven elég (lásd padlófűtés), nekem a lakásban nem is kellene annyi, csak 22 fok (Celsius).
Persze, gondot okoz a sok ásványi anyag-tartalom, épp ezért indirekt fűtőközeg lehetne csak, de lehetne. Kiváló távfűtést lehetne csinálni, egy-két hőközponttal, és a 30, ami igazából majdnem 40 fokos víz, ismétlem padlófűtéssel - hej, azok a rómaiak tudtak valamit! - megoldaná a problémát.
-
closed #132 Hátha valakiben felmerül, hogy miért ennyivel nagyobb a szlovák erőmű, mint a magyar, és miért volna nekik fontos a nagymarosi megépítése: az erőmű "csúcsra járatva" adja le az említett teljesítményt, ami azzal jár, hogy csak üzem közben engednek át vizet a vízlépcsőn, duzzaszás közben (éjszaka) egyáltalán nem. Ezt jelenleg értelemszerűen nem tehetik meg, hiszen akkor minden nap felében ki lenne száradva a Duna medre. Ha a nagymarosi duzzasztó ennek "ellendolgozna" (amikor nincs utánpótlás, akkor Nagymaros sem engedi "elfolyni" a vizet), akkor megoldható lenne a dolog, vagyis csúcsra járathatnák Bőst, és a vízszint sem ingadozna horrorisztikus mértékben. -
closed #131 A bősi erőmű 720MW-ra lett tervezve, a nagymarosi 158-ra. (ezért volt fontosabb a "cseszlovákoknak" megépíteni...)
www.bosnagymaros.hu -
closed #130 Geotermikus energia: Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben mint modjuk Izland, ahol az aktív vulkánosságnak köszönhetően nagy mennyiségű forró gőz és víz tör a felszínre: a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet(gőzt) kapjunk egy erőműhöz. Ez sajnos nem gazdaságos.
Hőszivattyú: nem keverendő össze a fentivel: ez a talaj nagy hőkapacitását használja ki. Kis méretben, fűtésre használható, áramtermelésre nem. És sajnos igaz, hogy még a családiház-méretben is nehezíti az árán kívül a hazai szabályozás: lakhatási engedélyt csak olyan ház kaphat, ahol két független fűtési mód van. A tartalékfűtést "hagyományosan" letudják azzal, hogy úgy méretezik az elektromos hálózatot, hogy végszükség esetén villannyal is befűthető legyen a ház, de a hőszivattyú árammal működik, ezért elektromos fűtésnek minősül. (sőt, 10 fok feletti levegőhőmérsékletig azzal is fűt, ismerősömék beruháztak egy ilyenre: október-november és március-áprilisi villanyszámlájuk 50-60ezer havonta, a kettő között kb harmada.) -
#129
Asszem az Oil & Gas Jornualban olvastam, hogy ekörüli mélyésgben van a gázkitermelési világrekord most. Csak éppen nem egy olyan területen ahol a geotermikus gradiens cirka kétszerese az átkagnak... -
#128
Pont erről beszélek. A sok hőbrögő nem tud semmit, de azért csak veri az asztalt, hogy miért nem mi termeljük ki. Hát ezért.
A bősi erőmű akkor most mekkora is lett volna? Mert írt itt valaki 700 MW-ot is. Az szemre is soknak tűnt. A 200 MW meg lószar. Egy paksi blokknak a fele sincsen... -
closed #127 Makó: sehol a világon nem termelnek még ilyen mélységből, ezért nincs rá kidolgozott technológia. A kanadai cég be merte vállalni, hogy több milliárd dollárt(!) belefeccöl, de jelenleg ők is megakadtak, mert alábecsülték a magyarországi geotermikus gradienst. (sokkal melegebb van lent, mint számították). Persze nem adják fel, de jelenleg kifutottak a pénzből, és újabb befektetőt próbálnak bevonni. Ha sikerülne nekik végül, azzal mi igencsak jól járnánk, hiszen megbízhatóan, tranzitdíj nélkül kapnánk gázt, plusz a 11% bányajáradék is az államot illeti. Aki meg hőbörög, hogy az egészet meg kéne tartania az országnak, az nyúljon a zsebébe pártízmilliárd dollárért, és vásárolja fel a kanadai céget, "ajándékozza" az államnak, aztán kotorásszon a másik zsebében is némi apróért, hogy a kutatást folytatni tudja. -
closed #126 A nagymarosi erőmű egyszerre okozna tájvédelmi- (az egyik legszebb magyar táj, a Dunakanyar "rondítása"), környezetvédelmi- (a talajvízszint csökkenése ezáltal a pari szűrésű ivóvízkutak tönkretétele) és főleg természetvédelmi- ( a Szigetköz ökológiájának teljes tönkretétele) problémát. Ezek egy része sajnos már a Bősi erőmű megépítése miatt bekövetkezett. Mindezért cserébe egy 158MW teljesítményű erőművet kapnánk, horror áron. (OK, a 158 MW az 1977-es szerződésben szereplő adat, korszerő technológiával talán 200MW is lehetne.) Összehasonlításképpen: a pirinyó, vacak, sehol nem jegyzett Újpesti Hőerőmű 110MW-os... -
#125
Ven ilyen topik és a szélenergia topikban is volt róla szó. A geotermikus dolog sajnos olyan, mint a legtöbb média által felkapott hír. Van alapja, csak a valóságtartalommal van kis gond. A technikai és egyéb problémákról elfeledkeznek. Az energetika nem 2 x 2 = 4 dolog. Ennél kicsit több... -
who am I 7 #124 Ez ennél egy kicsit sokkal bonyolúltabb, és nem úgy van, hogy csak belefúrunk a földbe aztán már ott is van minden ami kell...annyi geo energia nincs, a passzív házat pedig hermetikusan zárni kell > több kórokozó ragad bent stb.vannak problémák azért...Sporolással és ésszerű használattal lehet többet elérni. -
FL Zoli #123 Nem tudom említették -e már előtem a geotermikus energiát...na az kellene nekünk. Magyarországon elég vékony a földkéreg(példa erre a sok gyógyvíz). CSak le kellene fúrni s nesze energia. Régebben olvastam, hogy egy család megcsinálta magának kicsiben. Egyszeri többszázezer forintos kiadás volt..de már biztos a többszörösét behozta... S ilyenkor meg röhög a markába... -
#122
Lehet, hogy rosszul emlékszem és nem gránit, de a lényeg hogy kemény kőzet van ott lent. Mondom, nem vagyok geológus... -
uwu #121 Egyébként Bős-Nagymarost ellenezni műszakilag hülyeség.
Amellett hogy energiát termel, vízgazdálkodási szempontokból is szükséges.
A legnagyobb elkúrás, hogy nem csináltuk még meg. -
uwu #120 Azt elhiszem, hogy nehéz onnan kitermelni, de a gránit jelenléte erősen kétséges. -
uwu #119 Szerintem ott nem lehet gránit. -
#118
Honnan tudjam? Nem vagyok geológus. És csak elmondtam, hogy mi a helyzet. Az öreg rókák mondták el a cégnél, hogy mi a helyzet. A gázkitermelés kezdte óta tudják, hogy ott a gáz. 1000 éves infó. Csak felhozni nem lehet. A Hold mindig is ott volt a fejünk felett mégis csak 1969-ben jutott el oda az ember.. -
uwu #117 Lehet, hogy hülye kérdés, de hogy kerül magmás kőzet olyan helyre, ami köztudottan üledékes kőzetekből áll?