196
-
Thomas Von #196 Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.Ha minden háznál lenne x nm nagyságú napelem, minden településnek arányosan lenne (már ahol lehetséges) egyenes arányan szélturbinája, a szemetet nem csak leb@asznánk azt hurrá, hanem esetleg a bomlásából származó metánt elégetnénk fűtés és áram fejlesztési céllal (aki járt már pl Miskolcon vonattal az tuti látta a pálya mellett a baromi nagy szemét lerakót, szerintem az abból származtatható metán nem kis mennyiségű lenne, de Győr határában is van egy hasonló méretű dombocska).És kitudja hány alternatíva van még, akkor szerintem nem kellene még egy blokk meg Bős, meg minden egyébb.DE ha bármi hülyeséget írtam szóljatok:) -
Epikurosz #195 Ha hallgattál volna, bölcscs maradtál vóna. Ennyit a te érzékedről.
Hány érzéked van neked, hét?
Nekem műszaki mérnöki diplomám van kettő, az akkor kevesebb. :-))
-
teddybear #194 Az utóbbi időben felfigyeltem egy terjedőben lévő gondolkozásmódra. Ez az internetes dilettantizmus. Gyakorlói saját magukat a legműveltebb, a legszélesebb terű gondolkozással megáldott egyéneknek tartják. Az Ő bajuk, gondolhatnánk, de sajnos habozás nélkül beleszólnak olyasmibe, amihez sem tudásuk mélysége, sem tudásuk iránya nem adott.
Értem ezalatt, hogy a félórás guglizás nem pótolhatja azt a képzést, amit egy műszaki szakember több éves szervezett képzés folyamán tesz magáévá. És persze ez még csak a kezdet, mert minden műszaki végzettségű ember tudja, hogy az élet itt nem áll meg. Folyamatos továbbképzés nélkül menthetetlenül lemarad, tudása elavul. És persze a sokat emlegetett technikai érzék. Ami tulajdonképp a megszerzett tudás, és az alapján elsajátított logikus gondolkozásmód vegyülete. Ez segít eldönteni, szinte azonnal, hogy egy ötletben van-e valami, vagy csak egy újabb zabhegyezésről van szó.
Epikurosz, te nem vagy műszaki képzettségű, ezt már régen tudom rólad. Technikai érzéked sincs sok. Valami egyéb iskolába jártál, ha az adatlapodnak hihetek, akkor az Akasha Könyvtár-ba. Becsülettel megvallom, nekem fogalmam nincs, hogy egy ilyen(, talán okkult képzést adó tanfolyam?) mire oktat, de az eredményt figyelve azt kell mondanom természettudományra nem! Viszont görcsösen próbálsz beleszólni a tisztán technikai vitákba. Amihez nem értesz, még félórás guglizás után sem. -
#193
Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy.
Nem dicsekszem. Kijelentem. Talán, ha a kettő között különbséget tudnál tenni az nem lenne baj...
Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.
Jaj... Az elv ugyanaz, de vizsgáld már meg az arányokat is könyörgöm. Az Trabant és az Forma 1 is autó, de had ne vessem már össze a kettő működési tartományát. A Saturn V is rakéta meg a kis tüzjátékos szarságok közül is egy-kettő. A előrehajtási el azonos, de valahogy mégis "kicsit" más léptékű a kettő..
Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.
Talán vizsgálódj egy kicsit a hasonlósági modellezés terén. Nem ártana... -
Epikurosz #192 Molni, én rólad rég lemondtam.
Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy. Ez mindent elmond a mai magyar felsőoktatásról. Én neked soha nem adtam volna diplomát, mert hiányzok belőled az a három-négy elem, ami egy műszaki értelmiségihez kell:
- mindenekelőtt a jóhiszeműség (persze ez nem csak a műszaki értelmiségieknél elvárt, hanem úgy általában minden embernél),
- másodsorban a józan paraszti ész,
harmadsorban a képzelőerő.
Ezek hiányában - sorry.
A fizikában, de úgy általában a tudományban, nem csak számítások vannak, hanem először is meg kell érteni a folyamatokat, az ok-okozati összefüggéseket. Létezik olyan fogalom is, hogy elv.
Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.
Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.
A vulkánkitörés során két fő szakaszról beszélünk: amikor a felfelé nyomuló magma által felforrósított víz és gázok - hamu, kőtörmelék kíséretében - robbanásszerűen kitörnek, a második szakaszban a felszínre buggyan, érted buggyan, buggyan, buggyan, - nem ROBBAN - maga a láva, és szétfolyik a felszínen.
Az első szakasz előtt a gőznyomást elvileg furattal le lehet vezetni, nyilván annyi furat kell, amennyi kamra van. Sok nem lehet. A gejzírek egyébként maguk is ilyen szelepek.
A második szakasszal kapcsolatban nincs teendő, nem rendelkezünk olyan technikával, amely a magma nyomását befolyásolni tudná. -
#191
Csak, ha tényleg szupervulkán van alatta akkor több anyagot és hőt kell kiengedni, mint ami az utánpótálás. Az meg ismeretlen nem? Még soha senki nem próbált ilyet ugye?
Az 1986-os St. Helen kitörés erejét csekkold le. Vulkán szinten az nem volt egy nagy durranás emberi léptékkel mégis szinte felfoghatatlan és soha meg sem próbálták a fúrást. Akkor egy ahhoz képest irtózatos valamihez képest el nem tudom képzelni, hogy mi kell. Ha a világ összes fúrógépe ott dolgozna az is kevés lenne. És fúrna lukakatat aminek a gazdasági haszna lehet, hogy 0 lenne, mert bizonyíték az tudtommal nincs.
Ez kb. olyan lenne, minha egy 100'000 m3-es tároló tartályt úgy próbálnál leereszteni, hogy tűszúrűsnyi réseken engedel le, mikor lehet hogy befele meg egy távvezeték nyomja az anyagot. Az arányok lehet, hogy ilyenek..
-
Epikurosz #190 "Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást."
Nem érted, te úgy sem.
Azt írtam, hogy egy-két kis lefúrás, energianyerési céllal, csak gombostűszúrás, de csökkenti a nyomást az is.
A Yellowstone-nál meg kellene nézni, hogy mekkora nyomáscsökkentésre van szükség, és azok már nem kis szurkálások lennének, hanem direkt nagyobb beavatkozások. Ha mellesleg energiát is lehtne nyerni, az lenne a második légy.
Privát véleményem, hogy ilyen lefúrásokkal nem lehetne megakadályozni a szupervulkán kitörését, hanem a kitörés hatásait lehetne mérsékelni.
Mert nem mindegy, hogy füstöt, hamut, és minden szemetet okád magából egy tűzhányó, vagy csak a felszínre buggyan a forró láva, és szétterül. Most érted? -
#189
A gejzír időszakos és a világ legnagyobbja. Ez így önmagában 0. Talán nem a legnagyobbal kéne példálózni. Nem ad állandó teljesíményt. A kimenő energia egy évre vetívte így nem is komoly... A számok biztos, hogy korrektek? -
#188
A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Eddig mi is az hittük. Ehhez képest asszem a németek szépen csináltak egy 3-es körüli rengést. Van még mit tanulni erről...
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva.
Mármint minél? Írtam már, hogy a világ legmélyebb működő földgáz kútja az asszem 6 km mély. Csak itthon a geotermikus gradiens nagyobb. Ez előny és egyben hátrány is.
A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna.
Oszt miért is? Tudod inkább leáll az ember és elemzi is, hogy mit csinál és gondolkozik. Nem vagadlkozik összevissza azt csinál nagy állatságot. Lásd Csernobil. Ott is tudás nélkül szórakozott a kezelőszemélyzet.
Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.
Csak mekkora a gejzírek átlagos teljesítménye? Mennyiben térnek el geológiailag egy erőmű tervezett sémájától? A gezírek egy része baromi régi geológia képződmény és stabil egyesek meg nem. Mondom, infó kell és nem játszadozni felelőtlenül.
A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének.
Tök vicces, hogy először azt állítod, hogy az ember egy hangya, nem képes meglegyinteni sem azt a szintet ami komoly kárhoz kell. Akkor hogyan lehetne az ő műve egy lefúvató (és nem ürítő, mert az nem nyomás alatti hanem gravitációs módot jelent...), ha nagy 0 a ráhatás. Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást. -
Epikurosz #187 Nem. Az energia, energia. MW épp ezért mértékegység, része a SI-nek, tökmindegy, hogy milyen forrásból nyered.
A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva. A törésvonalak mentén történő fúrások persze rizikósabbak, de igazából még hasznosak is lehetnek, mert levezethetik a feszültséget, vagyis egy nagy földrengés helyett lesz sok kisebb.
A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna. A lefúrás után az biztos, hogy megbolygatódnak a lenti nyomásviszonyok, de a földkéreg mélyén lévő nyomáshoz képest ez nagyon kicsi, elhanyagolható. Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.
A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének. Mármint a gőzzel kapcsolatban, mert ott a fő probléma ugye nem a gőz, hanem a feltorlódott magma. Ami viszont nem robban, mint a gőz, hanem a felszínre buggyan.
-
teddybear #186 Szokás szerint kevered a dolgokat.
Paks elektromos energiából ad ennyit, illetve az erőmű fűti télen a fél várost, és az eredeti tervek szerint még 4 db 1000 Mw-os blokkal bővíthető.
Ez meg geotermikus energia, ami potecionális értékkel van megadva. Ráadásul San Francisco. Tudod az egy törésvonalon van ám! És ott nagyobb a potenciális termikus energia, de gyakori a földrengés is. Milyen kínos lenne minden nagyobb rengés után újrafúrni a kútjaidat. A másik, a geológusok többsége szerint, ha te egy törésvonalba vizet sajtolsz, földregést kapsz válaszul!
A diagrammodhoz pedig, a legmélyebb kutatófúrás kb. 10 kilométeres, ott kicsivel több a hőmérséklet mint 200 fok. -
Epikurosz #185 Az egyes energiaforrások részaránya Magyarország elektromos energiaellátásában (2007):
Földgáz: 37,9%
Atomenergia: 36,8%
Szén: 18,4%
Biomassza: 3,7%
Kőolaj: 1,5%
Vízenergia: 0,5%
Napenergia: 0,5%
Szélenergia: 0,3%
(innen -
teddybear #184 Ha lenne elég pénzem húznék is innen, azt elhiheted! -
Epikurosz #183 Na, itt aztán van vesézés: Angol wiki: Geothermal power.
Azt írja, hogy: "The largest dry steam field in the world is The Geysers, 72 miles (116 km) north of San Francisco. The Geysers began in 1960, has 1360 MW of installed capacity and produces over 750 MW net."
Szóval nettó 750 MW.
Összehasonlításképpen: Paksnál egy blokk teljesítménye kb. 450 MW. (összesen 4 van, -> kb. 1750 MW, de 4000-ig bővíthető). -
Epikurosz #182 Mutatok egy ilyen képet is.
Nem az igazi, mert engem a felső 1 km érdekelt volna részletesebben, de több, mint a semmi.
![]()
-
Epikurosz #181 A „természetes ”szelekciónak működnie kell! :-) -
Epikurosz #180 Szép e kép:
![]()
-
teddybear #179 Jó neked! Nálam távfűtés van, a novemberi számlám 16160 Ft volt, negyven, érted negyven négyzetméterre!!
Már többször rá akartam beszélni a lakóközösséget, hogy váljunk le a távfűtésről, de a helyi önkormányzat mindig megakadályozza. -
#178
Pont erről beszélek. Viszont az ország egy jelentős része a számlákat sem tudja már időben fizetni, nemhogy egyáltalán szigetelésre félre tenni (pedig utána telne a számlára is, de a mester nem dolgozik hitlere...) vagy 60 milliós projektre zsét összedobni. Ilyen is van, de ne ezt vetítesed már le az országra.
----
"A hiányosság ott van szerintem, hogy a szolgáltatóipar még nem állt át arra, hogy sok és olcsó alternatívát kínáljon fel a fogyasztóknak."
A tőke oda megy ahol profit van. Ha ez valóban olyan sok embernek lenne jó akkor azok megvennék ezt és aki ezzel foglalkozik nyerve. A probléma ott van, hogy a befektetők nem ezt látják. Talán mert tisztában vannak, hogy még nincs ott a technológia, hogy bárhol és széleskörűn legyen alkalmazva. Főváros és nagyváros geotermikus erőmvel az a felejthető kategória. Túl nagy a szükséges teljesítménysűrűség.
-----
"Napelemes, geotermikus/hőszivattyús, szélturbinás, biomasszás és más megoldásokkal rengeteg pénzt lehet megspórolni HOSSZÚ TÁVON."
Ez így szintén nem igaz. Ezek önmagukban ipari méretű stabil áramtermelésre képtelenek.
----
"Nagyon lassan történik az elmozdulás, amiatt is, hogy pld. a napelemes technológia még mindig túl drága, de a szemünk előtt zajlik az átállás."
Mármint a Napelemé? Még mindig alsó hangon 15-szor drágább az atomáramnál és nem stabil. -
#177
Csak az ország hány százalékában megvalósíható amit írsz? Alsó hangon is 2 millió ember lakik szocialista lakótelepeken. Ott első körben talán hőszigetelés kéne. Második lépésben szabályozható fűtés. Vicc, hogy az ember télen sokszor az utcát fűti... -
#176
De bazd már meg, ott 40 fokos "forrás" van. Vágod? 30-20 vagy 40-20 delta T kurvára nem mindegy. Kétszeres eltérés van.Számoltam mér ilyet. Megdöbbentő dolgok jönnek ki, ha az ember hajlandó kicsit dolgozni ére. Nem fogom most meg tenni. Csináld meg, ha akarod. Hőtan könyv és kis ész kell hozzá. -
Epikurosz #175 Na megnéztem a gázszámláimat:
Októberre: 2484 Ft
Novemberre: 2621 Ft
Decemberre: 5342 Ft
Januárra szerintem olyan 8k Ft lesz.
Ez: fűtés (éjjel 21, nappal 18 fok), melegvíz, főzés, cakkompakk.
45 négyzetméter.
Ezzel csak azt akarom példálózni, hogy milyen sokat számít a jó hőszigetelés.
namármost, ha a hőszig mellett bejönnének az alternatív energiaforrások is, egy idő után majdnem ingyen lenne az egész, sőt nekem fizetnének. :-)
-
Epikurosz #174 Csak szeretném megjegyezni neked, hogy én egy nagyon jól szigetelt 4 emeletes társasban lakom, és cikóval fűtök, fürdöm. Elmondjam mennyit fizettem novemberben a gázért: 2600 forintot!
Decemberben meg aszem 3400 körül volt.
Mást mondok: tőlem nem messze lakik egy ismerős csaj, szintén 4 emeletesben. Tény, hogy ott sok az értelmiségi, de a lényeg: a társasház megszavazta, hogy napelemes vagy napkollektoros cuccot szereltetnek a ház tetejére. Lesz vagy 60 millió Ft, de támogatással valahogy kiizzadják. Szóval, én azt látom, hogy az emberek, a polgárok, a civisek, azért mozognak, tesznek-vesznek, és amikor a pénztárcáról van szó, akkor nem várják, hogy a megmondóemberek döntsenek helyettük, mint a cuculizmusban, hanem lépnek.
A hiányosság ott van szerintem, hogy a szolgáltatóipar még nem állt át arra, hogy sok és olcsó alternatívát kínáljon fel a fogyasztóknak.
Napelemes, geotermikus/hőszivattyús, szélturbinás, biomasszás és más megoldásokkal rengeteg pénzt lehet megspórolni HOSSZÚ TÁVON.
Nagyon lassan történik az elmozdulás, amiatt is, hogy pld. a napelemes technológia még mindig túl drága, de a szemünk előtt zajlik az átállás. -
teddybear #173 Javaslom, nézz körbe arra pl. Szarvas-Orosháza-Makó-Gyula körül. Ahol még nem tették tönkre a tsz korszakban felépített termál üvegházakat, tanulhatsz egyet-mást.
Pesten azokat az irdatlan nagy lakótelepeket nem lehet befűteni csak termálvízzel. Pest alatt ugyanis nem túl magas a hőutánpótlás mértéke. Ami kéne, még legalább két, az újpestivel megegyező nagyságú hulladékégető, ami mellesleg fűtene jó pár lakást. De hát az ésszerűség és a valóság.... -
Epikurosz #172 Én nem állítom, hogy a budapesti hőforrásokkal 100%-ban meg lehet oldani a fűtést a környező kerületekben. Én azt állítom, hogy a felszíni termálvizek felhasználhatók hőcserélős rendszerben előfűtésre, és ezzel a fűtési díj legalább fele megspórolható.
A lengyelek a termálforrások vizével melegházakat fűtenek, amelyekben paradicsomot termesztenek, ezért olyan olcsó a lengyel paradicsom. Nálunk e természeti kincs nincs kiaknázva, fürdők vannak, lehet benne pancsikolni, oszt annyi. -
teddybear #171 A termálvíz felhasználásánál nem csak a víz hőfoka számít. Ott van a kiemelhető víz mennyisége, illetve a kiaknázott réteg hőutánpótlásának mértéke is. Az elsőt a víz visszatáplálásával megnövelhetjük, de a második tényező az igazi korlát. A MOL zalai geotermikus-erőmű kísérlete is azért záródott felemás eredménnyel, mert "csak" 0.3 Mw-os hőmennyiséget lehetett kivenni a két kútból. Ami egy-két ház fűtésére elég, ipari felhasználásra kevés. -
closed #170 Az általad idézett cikk rettentő felületes, és több ponton téved. Idézet a cikkből:
" A hétszáz méteres mélységben talált, nem túl meleg, negyven fokos vízzel fűtik a közintézményeket. Ez a hőmérséklet elég arra, hogy az épületeket padlófűtéssel felmelegítse, az eddigi tapasztalat szerint pótlólagos energia nélkül."
idézet a bólyi geotermikus távfűtésre beadott pályázatból:
"A távfűtő rendszer üzemeltetéséhez szükséges geotermikus energia biztosítása érdekében - mivel a jelenlegi termálkút a vízhozama és hőmérséklete (40 °C) alkalmatlan az ésszerű bővítésre - termelő-visszasajtoló kútpárt fúratunk. (...) Ezzel távhőrendszer fogyasztóinál 685016 m3/év földgáz energiahordozó takarítható meg, az üzemeltetéshez szükséges 58.800 kWh/év többlet villamosenergia igény mellett. "
Fenntartom, hogy szerintem elméletileg megoldható lenne Budapesten is a dolog, az ára miatt viszont kérdéses. (Csak az idézett, bővítésre elnyert pályázat 340 milliós volt, azért ebből tudták volna fűteni pár évig a közintézményeket.)
Félreértés ne essék: én támogatnék minden alternatív-energia felhasználást, de "kapitalizmus" lévén a befektetők (akik tényleg tudnák "támogatni") csak azt nézik, hogy megtérül-e a beruházásuk. És mivel az állam pénze is szűkös, bizony bármennyire is társadalmi vagy hosszútávú gazdasági érdek ezek támogatása, ha rövidtávon csődbevinné az országot, akkor nem teheti meg, hogy pénzt öl bele. -
Epikurosz #169 Mit mondjak a beképzelt okoskodásaidra?
Boldog tudatlanság.
Bezzeg, amit te még csak ki akarsz számolni, az már működik..
E cikkben le kellett fúrni a melegért. Budapesten le sem kell nagyon fúrni, a meleg víz házhoz jön. Ott van pld. a Lukácstól nem messze Közép-Európa legnagyobb földalatti melegvizes tavát rejtő barlangrendszer. Jelenleg valami keveset hasznosít a Lukács-fürdő, a többi meg elfolyik Isten hírével, bele a kanálisba. Szégyen. -
uwu #168 Ajánlanám mindenki figyelmébe Oláh György Nóbeldíjas kémikusunk meglátásait. -
L3zl13 #167 Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy az egyik legfejlettebb akkus megoldás a japánok által kifejlesztett Na-S sóolvadékos akkumlátor.
Ezt Japánban is csak egyetlen cég gyártja, évi 90MW-nyi gyártókapacitással!
Ezt figyelembe véve vajon hány évre volna szükségük a japánoknak, hogy legyártsák a szükséges akkukat? (Amelyeket aztán ugye folyamatosan cserélni kell...) -
pasi29uk #166 Ha közös pénzböl felépül egszer...
...és én onnan (a közös pénz gyümölcséből) szeretném vásárolni az OLCSÓ áramot, akkor miért kell majd mégis ugyanannyit fizessek érte mintha szétüzelésüböl vennék?
Másik észrevételem: kizárt dolog, hogy a Magyar vállalkozói rétegben nincs akora potenciál, hogy egy ilyet ne tudjon megépíteni külföldi tőke bevonása nélkül. Ilyen gigantikus államháztartási hiány mellet is megépíthető, nagyon jó magyar közgazdászok vannak meg tudják csinálni a szükséges tervet hozzá.
Muszály, mert megépülte után amíg folyik a víz, addig fog a magyar külföldre fizetni... és ez jó sokáig fog tartani.
Tudom, hogy teljesen mind1 mit irkálok mégis valami hiba van a gépezetben... -
teddybear #165 Ha alaposabban elolvastad volna, akkor tudnád, hogy ez csak egy terv. Még nem épült meg, és a költségekről sem volt szó. Perpillanat egy 44 Ah -ás autóakku 15000 Ft. -tól felfele kapható. Mit gondolsz ez a terv mennyibe fáj majd? Milyen terhelést okoz a környezetnek a szükséges akkuk legyártása, és mibe az elhasznált akkuk újrahasznosítása. Keress rá a Metalloglóbusz történetére Nagytétényben! -
#164
"a persze.. kb egy millio dolgot lehetne mondani csak az elmult 200 évbol ami kezdetben csak kosza gondolatként volt jelen a világban..."
Igen ám, csak hiába az ötlet, ha a megvalósításához annyi pénz kell, hogy a befektető(k)nek nem (vagy csak nagyon hosszú idő múlva) térül meg.
Tehát lehet itt 40-50 %-os hatásfokú cellákról vizionálni, amíg ezek csak laborokban vannak, előállítású költségük az egeket verik, tömeggyártási technológiájuk kidolgozatlan, élettartamukról, megbízhatóságukról nem végeztek mélyreható teszteket, a tárolást végző egységek meg ugyancsak fejlesztés alatt vannak. -
#163
De ti úgy adjátok elő, mint reláis alternatívát, mint ami már szinte készen van, csak be kell indítani. Még kipróbálatlan techológiáról beszéltek. Mi meg arról, ami alsó hangon 20 éve megy stabilan.. -
duke #162 "Tehát - mint azt az előbbiekben is kifejtettem, ez csak egy elképzelés, terv, még nem létezik."
"Ja, hogy csak a szokásos "apróságok"? Nem is létezik és nem is egy erűmú adja... Sebaj. "
Ja persze.. kb egy millio dolgot lehetne mondani csak az elmult 200 évbol ami kezdetben csak kosza gondolatként volt jelen a világban,es lehetetlennek tartották a megvalositást.Aztán megvalosult,es nem sokkal késöbb pedig a hétköznapi unalmas valoság jelentéktelen kis részévé valt.A lényeg a gondolat az ötlet,a megvalositás az semmiség. -
#161
Igen. Mert szeritnem folyamatosan elfelejt dolgokat. Hangzatos címekkel és hangulatkeltő elemekkel operál. Nem vagyok szakember, de elfelejt folyamatosan dolgokat és a valósággal is szembemegy. Ha az ember megnézi a világot és rá akarja hűzni amit ő mond akkor az nem igaz. -
#160
Ahol van jó sok és gazdaságos szélerőmű és sok vízerőmű ott mehet ez. Tározós erőművek. A helyzeti energiával tárol. Ausztria, Norvégia erre jó terep. Osztrákoknak 12'000 MW (!) vízierőmű teljesítményük van.
Csak úgy viszonyítási alapként. Mo. csúcsteljesítmény igénye most cikra 6000 MW környékén van. Ott csak víziermőben van 2x-szer ennyi... Pedig az csak 8 milliós ország. -
#159
Nem nagyon. Írj fel egy hőtranszport egyenletet egy "dobozra" amit alulról fűtesz oldalról és felülről hűtesz. Legyen adott vastagságú a padló, az anyaga legyen ismert és a belső hőmérsékel legyen 20 fok. A szoba legyen 6x4x3-es. Számold ki, hogy mekkora hőáram kéne az állandó hőmérséklet megtartásához. Ehhez adódni fog egy kolosszálisan nagy víz téfogatáram. A kinti hőmérséklet legyen csak 0 fok és akkor még engedékeny voltam... Az oldalfal vastagsága legyen reális. Hőellenállás modell és TD főtételek alkalmazásáról van csak szó. -
teddybear #158 Ami a Duna-Kört illeti:
Eredetileg Nagymaros-Kör néven indultak. Hamar az események sűrűjébe ásták magukat, a vezetőik minden tüntetésen a kamerák elé tolakodtak. Állandóan a falu nevében tiltakoztak az erőmű megépítése ellen, mert az árt a falunak.
Pár hónap múlva megjelent a TV-ben Nagymaros akkori tanácselnöke, aki kijelentette:
1. A Nagymaros-kört senki sem hatalmazta fel hogy a falu nevében szóljon.
2. Nagymarosnak kifejezetten érdeke az erőmű felépítése, mert infrastrukturális fejlesztéseket, illetve munkahelyeket jelent.
3. Megtiltják a falu nevében, hogy a továbbiakban használják a Nagymaros nevet.
A társaság igazi szélhámos módján tereptarka pofával nevet változtatott, ekkor vették fel a Duna-kör megnevezést, mert a Duna nem tudott tiltakozni, és ettől kezdve tértek át a környezetvédelmi jelszavakra. -
WoodrowWilson #157 Még van aki ezt elhiszi?
