closed#130
Geotermikus energia: Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben mint modjuk Izland, ahol az aktív vulkánosságnak köszönhetően nagy mennyiségű forró gőz és víz tör a felszínre: a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet(gőzt) kapjunk egy erőműhöz. Ez sajnos nem gazdaságos.
Hőszivattyú: nem keverendő össze a fentivel: ez a talaj nagy hőkapacitását használja ki. Kis méretben, fűtésre használható, áramtermelésre nem. És sajnos igaz, hogy még a családiház-méretben is nehezíti az árán kívül a hazai szabályozás: lakhatási engedélyt csak olyan ház kaphat, ahol két független fűtési mód van. A tartalékfűtést "hagyományosan" letudják azzal, hogy úgy méretezik az elektromos hálózatot, hogy végszükség esetén villannyal is befűthető legyen a ház, de a hőszivattyú árammal működik, ezért elektromos fűtésnek minősül. (sőt, 10 fok feletti levegőhőmérsékletig azzal is fűt, ismerősömék beruháztak egy ilyenre: október-november és március-áprilisi villanyszámlájuk 50-60ezer havonta, a kettő között kb harmada.)