128
-
toto66 #88 "Másrészt meg ottvan a mechanikus órás kísérlet. Egy a Földön, egy pedig kinn az űrben a pályán keringve.
Amikor visszaértek, azt tapasztalták, hogy 2 teljesen azonos órából, amelyik fenn volt az űrben az késett az ittenihez képest. Ott már nem szimplán atomok rezgéseiből mérik az időt, hanem egy mechanikus szerkezet. Vagy épp digitális, valójában mind1 mivel mindkettővel kipróbálták"
Nos nem lehetséges, hogy ez csak legenda? Meg is indoklom miért. Ha az előző #84 hozzászólásom figyelmesen elolvasod, akkor kitűnik belölle a következő:
Ha két űrállomás létezik amelyre felvisznek egy- egy órát és ezzel végzik a kisérletet, akkor milyen eredményt kapnak? Tegyük fel a két űrállomás ellenkező irányban kering azonos sebességgel. Akkor a földi órához képest egyformán késik mind a kettő, igen ám de egymáshoz képest még nagyobb a sebességeltérés mint a föld űrállomás viszonylatban. Ebből kifolyólag egymáshozképest a megint csak késnie kell valamelyiknek. Melyiknek? Ha lehozzuk őket melyik jár előrébb?
Tehát egy mechanikus óra kétféle időt hogy mutatna egyszerre? Akkor arról ne is beszéljünk, hogy csak a közvetlen közelünkben számtalan viszonyítási rendszer van. egyszerűen nem lehetne megállapítani hogy az óra mennyit mutat, ha igaz lenne...
a<b; b<c; akkor a<c; tehát nem lehet hogy a>c; Márpedig ha az idő a sebesség függvénye, és igaz az hogy a sebesség pedig tetszőleges viszonyítás akkor lenne a>c is!
-
Dany007 #87 Azért ezt elég meredek csak így állítani. Persze ott az okozhatja feltételes módban : )
Valamilyen szinten persze, hogy hullámok az atomok is. Mivel rezegnek. Az atomórában is a fene tudja már melyik atom rezgése alapján mérik az időt.
De nem hinném, hogy a hullámhossz változna a sebesség hatására. Ez csak feltételezés, azért ennek némi alap is kell.
Másrészt meg ottvan a mechanikus órás kísérlet. Egy a Földön, egy pedig kinn az űrben a pályán keringve.
Amikor visszaértek, azt tapasztalták, hogy 2 teljesen azonos órából, amelyik fenn volt az űrben az késett az ittenihez képest. Ott már nem szimplán atomok rezgéseiből mérik az időt, hanem egy mechanikus szerkezet. Vagy épp digitális, valójában mind1 mivel mindkettővel kipróbálták. -
toto66 #86 A világegyetem tágulásának gyorsulása egyenesen arányos a megfigyelő eszközeink fejlődésének gyorsulásával. 
-
toto66 #85 Nem a részecskék eseményeihez kell majd a jövőben viszonyítani az időt!
Még nem tudom mihez, de biztosan meg kell változtatni, ha az ellentmondásokat meg akarjuk szüntetni. (aki talál jobbat biztos Nóbel díj
)
Miért nem jó az atomóra, vagy például a müonok bomlása?
Mert a részecskék, nem részecskék, hanem hullámok.
A frekvencia és a sebesség is A/t alakú. Ami azt jelenti, hogy a hullámhosz megváltozik a sebesség hatására, ha pedig megváltozik, akkor a "részecske" is függvénye a vonatkoztatási rendszernek. Ez okozhatja atomórák eltérését, mintha lassulna az idő, holott csak eltérő a vonatkoztatási rendszer.
Tehát ez az idő lassulási teória is igaznak tünik, ha megfelelő vonatkoztatási rendszerben nézzük (hasonlóan a Newton-i fizikához), de ha tovább akarunk lépni akkor az ellentmondások kizárására kellene az új viszonyítási rendszer. -
toto66 #84 Képzeljünk el egy testet ami a fénysebesség felével halad hozzánk képest, és elhalad melletünk. Képzeljünk el két másik testet amely ellenkező irányban halad, mint az előző, csak az egyik közelít az első teshez a másik távolodik (tehát az első test van középen). Tegyük fel hozzánk viszonyítva mindegyiknek azonos a sebessége. Ekkor mind a három testen egyformán tér el az idő a miénkétől (Eistein szerint)!
Ha a két szélső testről azonos időben elinduló fényt veszük, melyik ér oda előbb, ha induláskor a távolságok egyenlőek?
Ha ezen elgondolkozol akkor válaszold meg azt a kérdéseket: egy helyen lehet egyszerre kétféle idő? Állandó a fénysebesség?
Mert ha egyszerre ér oda a két fénysugár akkor a fény nem állandó sebességű, vagy nem lassul az idő.
Ha nem egyszerrre ér oda akkor akkor szintén ugyan ez a helyzet, csak fordítva vagy nem lassul az idő, vagy a fénysebesség nem állandó!
Mert ha kizárjuk hogy egy helyen kétféle képpen haladjon az idő akkor az első esetben a fénynek a távolódó test esetében nagyobb utat kell megtennie azonos idő alatt, mint a közeledő test esetében, ekkor nem lehet azonos a fénysebessége hozzánk képest!
Ha nem egyszerre ér oda mind két fénysugár, nem azonos a sebességük a középső testhez képest!
Szóval hogy is van ez? -
#83
Az előző hozzászóláshoz!
Dávid Gyula: Az Univerzum története - a Nagy Bummtól az értelemig és tovább... -
#82
Sziasztok!
Látom sokan foglakoznak az univerzum megértésével.
Ajánlok mindenkinek egy oldalt -Dávid Gyula előadásokat keresd /mp3/ -ahol bővítheted a tudásod.
Sok minden van fent, és tényleg érdemes meghallgatni.
Üdv -
Dany007 #81 hja jobb később mint soha : P
Jaja mindent látásból ismerünk, amennyiben ezt úgy érted, hogy lebontjuk a "Látást" az alapokig. Ugyanis a látásunk csak elektromágneses hullámok képpé alakítása az agyban. Viszont a számunkra látható hullámok csak egy töredéke a teljes spektrumnak. Viszont "mi" a teljes spektrumot vizsgáljuk.
Tehát amit "látunk", azt nem csak a látható fényből következtetjük le, hanem ir, uv, röntgen stb... sugarak elemzésével együtt.
Viszont csak azt tudjuk érzékelni, amiről jön vissza valamilyen elektromágneses jel. Legyen az fény vagy röntgen.
És az elméletek szerint az ősrobbanás után egy kis "idővel" keletkezett az első fénysugár... Vagyis a legelejére esélyünk sincs visszalátni :) Vagy csak még nem ért el idáig a fénye.
Bár a Hubble deepfield felvételeit elemezve arra jöttek rá, hogy a kapott képek hátterében semmilyen fény sincsen már.
Mivel az előző felvételeken mindig lehetett érzékelni valamilyen sugárzást vagy épp fényt a háttérben, ami ugyan elmosódott kis folt volt, nem lehetett kivenni, de azért ott volt. Viszont a deepfield képeket elemezve a háttérben semmilyen fényre vagy foltra nem volt jel. Persze lehet, hogy csak annyira gyenge vagy távoli. -
Dany007 #80 De épp ez a lényeg :) Ahogy te is írtad a fény halad... Az idő múlik.
Amit 100 fényévre innen látunk, az valójában 100 éve történt. Ergo az_ottani_múltat látjuk itt a jelenben!
Persze az ember ilyen méretben és sebességben a 7köznapi életben semmit se érzékel úgymond a 4. dimenzióból. Viszont nagyobb sebességnél már igenis sokat számít, és úgymond "szemmel látható" dolog lesz az idő dimenziójából.
Ott van legjobb példának a GPS műholdak!
Ahogy Einstein a relativitáselméletében megjósolta, nagy sebességnél (és itt nem 250-nel száguldozó BMW-re gondolok) lelassul az idő!
És a GPS műholdak a legjobb példa erre! Arra, hogy létezik a 4. időnek nevezett dimenzió. Az elnevezés végülis lényegtelen.
Az a lényeg, hogy a GPS csak akkor ad "pontos" értéket, ha a 3 v. több műhold tökéletes szinkronban van. Ehhez viszont a műholdakon lévő atomórát minden egyes nap újra kell szinkronizálni, ugyanis a műholdak pályamenti sebessége miatt az ottani idő lelassul az ittenihez képest. Igaz csak pár tizedmásodperccel, de ezek szerint ez is számít.
Szal igen, a 7köznapi életben az időt max öregedésként érzékeljük, de ha már olyan komplex technikát akarunk alkalmazni, mint a GPS (csak egy példa), akkor muszáj figyelembe venni az idő dimenziót!
/egyéb. A Földünk forgási sebessége a hanghatár környékén van, és a Nap körül sebességünk se nagyobb, így itt elhanyagolható az idő torzulása, lassulása. Viszont érdekes lenne azon gondolkodni, hogy az egész naprendszerünk forgási sebessége a galaxisban mekkora, és hogy ez miként befolyásolja az időt...Az általunk érzékelt időt. Ugyanis a napunk és vele együtt mi is 200 millió év alatt tesz meg egy kört a Tejút közepe körül. Persze nemtom "mennyivel megyünk" de valahol biztos ki van számolva :) / -
who am I 7 #79 Tetszik az elmélet.Végtelen féle húr létezhet ez alapján, de én várnék az első bizonyításra, ahogy látjuk az első kis "felpendülő" hurkot.. :)))) -
who am I 7 #78 "és mivan körülötte?" #49-es hsz. 
Azt hittem feltűnt baz :) ezért nem értettem, h mi az istenért bizonygatod azt a végtelent... :D Na, de a végére csak sikerült...Igazándiból ezek teóriák, fantáziálások stb.Mert még a "mi" univerzumunkat is csak szinte "látásból" ismerjük, és csak itt pörgünk a FÖldön, még nem jártunk egy másik galaxisban sem..de azért, lehet elmélkedni azon, hogy akkor, mi is veszi körül ezt..Lehet egyenletekkel (ahogy a húrt), le lehet vezetgetni valamit...Gondolom lesz olyan is aki erre a témára ráfexik...Isten tudja?Nekem a 2. állításod a szimpatikusabb, habár kíváncsi vagyok az univerzumunk határára, és hogy azon át tudunk-e "látni" (vagy valami teljesen más frekvencia a kulcs?).A mindentől van egy nagyobb és a végtelennel ezt párosítva, akár univerzum keletkezését is láthatnánk..és nem szupernovákból kellene kikövetkeztetni, h akkor lehet, h mi is így "keletkeztünk".. Na, de ez nem oldja meg a Föld és emberiség problémáit, és szerintem inkább ezzel kellene foglalkozni, ez meg maradjon hobbi..de jobb lenne, h ha háborúk meg lobbik helyett ilyenekre költenék a pénzt...
A cél a lényeg még mindig...Az társadalom vezetőinek pedig, semmi céljuk nincs még mindig...szomorú.
-
#77
Igazad van, de még sincs. :D Röviden. Válassz egy teóriát, amelyik a legjobban tetszik, és éld az életed!*
___
*Életviteli tanácsadás hangzott el. És most hallgassunk zenét! -
#76
"De ha egy csillag robban fel mondjuk 100 fényévnyire innen, akkor az nem csak 100 fényév távolságban van, hanem 100 évvel ezelőtt történt. Tehát ha azt vesszük, akkor az időben is távol van tőlünk, nemcsak térben."
De hát ez az az, attól hogy később látjuk, attól még az 100 millió évvel azelőtt történt, és mikor már mi látjuk akkor az már nincs. Az idő az folyamatosan halad, én nem tudom dimenzióként sehogy sem értelmezni.
Az időben múlt, jövő csak a gondolatainkban létezik, mindig csak jelen van, de egyszerre ugye nem történhet semmi, ezért egymás után következnek a dolgok :| A 4. dimenzió (idő) matematikában, a tudományban fontos, mert távolra csak már múltban megtörtént dolgokat látunk, és azzal tudjuk kifejezni a távolságot. De attól az már nincs a jelenben.
És ugyan így nem tudom értelmezni logikával a többi dimenziót sem, mert a 2 dimenzió sem létezik igazából (vagy csak én nem értem), minden 3 dimenzióban helyezkedik el a térben. :S A 3 dimenzión belül tudunk mozogni, az időben nem. :I
Persze nem vagyok tudós, nem is akarom megmondani az igazságot, de ez valahogy az alapvető logikával ütközik szerintem :S (legalábbis az enyémmel), kicsit olyan érzésem van, hogy túl bonyolítják ezt.
Az az elmélet viszont jónak tűnik, hogy minden valamilyen energiából áll, már elfogadható szerintem valamilyen magyarázatként az anyagra. Én még valamilyen élet energiát is el tudok képzelni, de ez is inkább találgatás.
Egyre jobban érdekel, hogy tényleg mi a valóság. -
Dany007 #75 Érdekes ez a dimenzió kérdés. Sathinel jó elmondta a lényeget.
Van 3 térbeli dimenzió és 1 időbeli, amiket már ismerünk.
És persze, hogy elfogadják a tudósok ezek létezését, hiszen elég csak a csillagokra nézni. Ott már nagyban számít a 4. dimenzió léte, hiszen a csillagok nem csak a térben, hanem az időben is távol vannak tőlünk.
Hiszen, ha felrobban a szomszéd ház, akkor azt mondjuk, hogy 10 méterre robbanás történt, nem pedig azt, hogy 20percre innen stb..
De ha egy csillag robban fel mondjuk 100 fényévnyire innen, akkor az nem csak 100 fényév távolságban van, hanem 100 évvel ezelőtt történt. Tehát ha azt vesszük, akkor az időben is távol van tőlünk, nemcsak térben.
Viszont a húrelmélet nem azért jött létre, hogy a több dimenziókat magyarázza.
Pont az a legérdekesebb a húrelméletben, hogy ha beigazolódik valaha, akkor az azt jelenti, hogy 11 dimenzióban élünk és nem csak 4-ben.
Csak, hogy tiszta legyen, a húrelmélet, egy olyan elmélet, ami azt feltételezi, hogy az a anyag legapróbb összetevői tiszta energiából álló húrok. És ezek építik fel a kvarokoat, amik a protonokat alkotják stb...
Ha beigazolódik az elmélet, akkor ez egyesítheti az eddigi összes fizikai elméletet, legfőképpen a kvantumfizikát a relativitáselmélettel.
Aztán ebből következett az, hogy amennyiben ez igaz 11 v. 26(?) nem vok biztos benne dimenziónak kell léteznie!
De mivel még nem bizonyították, így csak elmélet marad. -
Dany007 #74 LoL. Erre most nemtok jobb szót.
Tényleg ez volt a kérdés, ami miatt vitáztál velem, az univerzum gömb szerü formájának elméletén? :)
Persze lehet, hogy én voltam figyelmetlen. Mind1.
Szal az a kérdésed, hogy mi van az Univerzum körül?
Hát, erről látod még nemigazán hallottam/olvastam sehol.
De még az elején írtak páran egykét érdekes gondolatot.
Szerintem 3 lehetőség lehetséges.
1. mivel az elmúlt évszázadokban sorra bebizonyosodott, hogy minden egység (legyen az a Föld, a Naprendszer, a Tejút) fölött létezik egy még nagyobb egység, aminek az előző csak egy apró része, ezért valószínű, hogy az Univerzum "fölött" is létezik egy még nagyobb egység, aminek csak egy része az Univerzum.
2. az elsővel együtt lehetséges, hogy több univerzum is létezik. És most nem a párhuzamosokra gondolok. Hanem ahogy 100milliárd galaxis, úgy v.színű, hogy több Univerzum is létezhet.
3. ami a legvalószínűtlenebb, hogy semmi.
De szerintem ebben a pár lehetőségben mind a ketten egyet forgunk érteni... ez egy megérzés :) -
#73
Engem az nagyon érdekelne, hogy az ősrobbanást egyáltalán mennyire tartják valószínűleg a tudósok, illetve több dimenzió létezését. Ha nem volt mindig idő, akkor mi okozta eleve az ősrobbanást, és miből állhatott az az ősanyag. (sokat olvastam már róla, nekem őszintén szólva ez az egész ősrobbanás hülyeségnek tűnik)
Biztos nem ilyen egyszerű a nagy kérdésekre a válasz, de valamit azért meg lehet érteni biztosan alapvető logikával is.
Van egyáltalán olyan, hogy 2 dimenzió? Minden 3 dimenzióban történik, a 3 dimenzióban (illetve 4 ha úgy vesszük) helyezkedünk el, mozgunk, minden. A sík is a 2 dimenzióban van benne, a síkról látszik a 3 dimenzió nemde? Hgy lehetne a többi dimenzió egyáltalán? -
sathinel #72 A világ ahol élsz 4 dimenziós. 3 dimenzió az ismert x, y, z, de a 4. az idő ahogy változik. A kisfilmben amit lenn linkeltem ezt elmagyarázzák.A kérdés hogy ennél több dimenzió valóban létezik mint a húrelméletnél feltételezik, vagy csak ez a 4 van. Azon lehet vitatkozni hogy az idő most ide sorolható-e, de erre vannak kicsit jobb fizikusok mint én és ők úgynézki most elfogadottnak tekintik ezt. Bár mint a filmben is bemutatják vannak megmagyarázhatatlan dolgok amiket még csak feltételeznek. Mivel nincs rá magyarázat, mindenki elkezd találgatni, és megpróbálja az igazát bebizonyítani. Talán az egyik használható lessz. Érdekes kérdéseket vetnek fel, és Kisfaludy álltal boncolt témák is ilyesmik, de mint ő is mondja ezek nagyrésze fikció hisz megpróbálunk megmagyarázni valamit amit még nem is értünk. Majd ha letisztul a kép akkor láthatjuk kik jártak a jó úton. -
polarka #71 Én szerintem értem mire gondolt "who am I 7", megpróbálom leírni. Hátha vki ez alapján érti, ha meg tévedek, akkor megint leírhatja, h nem erre gondolt:)
Amikor a 3D-s világunkat hasonlítjuk a síkvilághoz és a gömbhöz, h ott mászkálhatunk körbe-körbe és végtelennek tűnik. Ebben az esetben a 3. dimenzióban még léteznek gömbfelszínek és azok újabb 2D-s világokat rejtenek.
Akkor ezzel az analógiával élve a a következőkre kíváncsi:
1.mi 3D-s világunk ugye végtelennek tűnhet, na de ott a 4. dimenzió és hogy ott mi a fene van? még több ilyen 3D-s univerzum, amit észlelünk?
2.És hogy miért pont gömbökről beszélünk?
Az én válaszaim, ismereteim szerint:
1.Úgy tudom, h fogalmuk sincsen, mivel még nem észleltek semmit a 4. és további dimenziókból max. elméletek léteznek róla.
2.Mert az szabályos és könnyű vele gondolkodni, továbbá feltételezhető, hogy az ősrobbanás során nem kockaszerűen tágult az univerzumunk, hanem vmi gömbre hasonlítóan.
Remélem jól megértettelek... -
szasz85 #70 Nem. A látható fényről van szó.
Minden 1A szupernovának elvileg azonos a fényessége és ha tudod milyen messze történt akkor tudod milyen fényességűnek kellene lennie.
De ez nem mindig jött össze és ebből lett a tágulás elmélet.
Közben meg kiderült hogy az 1A-k se mindig egyforma fényességűek, porfelhő is lehet köztünk meg az ilyen optikai dolgokról nem is beszélve.
De előbb várjuk meg mit talál az LHC, lehet nincs is semmiféle sötét energia. :P -
johnsmitheger #69 A mai fizikusok gondolatmenetét követve maga a sötét dimenzió. Azt nem lehet tudni, hogy milyen a természete ennek a dimenziónak, de ott van az biztos :)
Dark Dimension a dark matter mintájára...
A dimenziók bővítésével kapcsolatban utána bóklásztam, és még egyszerű esetben sem nevezhető hasonlónak egy művelet egy dimenzióval megnövelt elméleti térben. 2D-ben integrálnak egy függvény alatti terlület számításához és véges értéket kapnak. 3D-ben a görbe forgatásával előállított forgástest térfogata viszont végtelen. Ezért, ha konyhai módon oda dobunk mondjuk 1,2,3 de inkább +23 dimenziót, akkor lehet, hogy óvatlanok vagyunk. És a 23 között legyen egy sötét dimenzió, amire majd mindenféle anomáliát ráfogunk :DD
Más:
A cikk szerint "A szupernóvák halványabbak voltak, mint azt az előzetes becslések sugallták": remélem, hogy nem csak a szemmel látható gyermeki megfigyelést veszik alapul, mert a látható fény a tényleges spektum igen kis része. Bár ha mindent szemmel figyelünk, megint csak a sötét jön elő, hiszen a gyermek is ezt kérdezi, hogy mi van a sötétben. :)
Hogy lehet az, hogy bizonyos esetekben láthatatlan dimenziókkal, remegő húrokkal vagdalkozunk, máskor meg az alapján jelenik meg tudományos cikk, hogy a kis szemünkkel mit látunk????
-
who am I 7 #68 Egyáltalán nem.Az a kérdésem, h mi van az univerzum körül? 
-
sathinel #67 sring
Érdekes azért az új fizika alakulása. Kíváncsi leszek mi lessz 10-15 év múlva. -
sathinel #66 Lehet rosszul tudom de nem ezért vannak a rádióteleszkópok? Mivel a fény sokszor változhat, megtörhet. Vagy ezt a cikkben a rádiósugarak eltérítésére értette? -
szasz85 #65 Lehet benne valami.
Ott vannak az Einstein gyűrűk, amikor egy galaxis gravitációs tere lencse ként eléríti a mögüle érkező fényt.
A nagy buborékokban nyílván kisebb a gravitáció és ez előidézhet ilyen optikai csalódásokat.
Amúgy is nagyon sántít ez a tágulás dolog, főleg hogy az 1A szupernovák fényessége mégse annyira állandó mint korábban hitték. -
n3whous3 #64 Ez a gondolatmenet ahhoz vezet, hogy elképzeld mi van ha 2 dimenziós lényként bekerülnél egy gömb felületére. Végtelen és mégis véges, nem tudja felfogni és nem tudja belátni, hogy most mi a helyzet. Csak annyit, hogy vissza tud ugyanoda érkezni rajta az emberkénk, ahol elindult. Így most nem tudom, de valahogy van mód "egyszerűen" arra annak a képzeletbeli lénynek (geometriával meg valami trükközéssel), hogy meglássa azt, hogy el van a tere görbülve.
A 3 dimenziós tér is esetleg egy 4 dimenziós gömb, így ugyanaz a helyzet, mint a fent vizsgált eset. Azonban a térgörbületet úgyse tudjuk megmérni, nincs itt sehol se a közelben nagy gravitációs objektum, amivel elvégezhető az a kísérlet). -
#63
Pár gondolatot én is hozzáadok a témához:
- Az idő létezését még nem tudták bizonyítani, csak azt, hogy az események egymás után mennek végbe. Magyarán az idő ugyanolyan elvont fogalom, mint mondjuk az idealizmus, az ember hozta létre. Persze az események egymás utániságát nevezhetjük időnek, az egyszerűsítés kedvéért.
- Mindnen tiszteletem Stephen Hawkingé, de végeredményben ő is csak találgat, mint mi itt - igaz kicsit magasabb szinten. Az idő rövid történetében említi, hogy az általa kidolgozott ősrobbanás elméletet ma már nem tartja feltétlenül szükségesnek az univerzum kialakulásához, mert a kvantummechanikával valahogy feloldható a dolog.
- A végtelen mindig is gondot fog okozni az emberi agynak. Erre egyszerűen nem készültünk, amikor kifejlődtünk. Például amikor azt mondom, hogy 6,7 milliárd ember él a Földön, biztos vagyok benne hogy senki sem tudja rendesen elképzelni. De még 1 millió embert se. Aki látott már 10000+ fős koncertet, az sejtheti, hogy miről beszélek. Másrészt a végtelen meglehetősen ritkán fordul elő a természetben, lehet hogy nincs is.
-
johnsmitheger #62 A gömbös példa jó rágóguminak tűnik, mert engeditek telni az időt közben. Végtelen távolságokról van szó, nem közben lepergő időről is. Csak térben, nem időben! Az idő végtelensége egy másik példa. Ja igen: kérném a gömbös példát az időre is, ne csak a térre :D Ha nincs lehetőség órákig mászkálni és szubjektív megfigyelő szempontából tévesen végtelennek hinni valamit, akkor jönne az eredeti téma vitatása, hogy az űr végtelensége vagy végessége mit jelent (térben!). Ez azt jelenti, hogy egyetlen mikroszekundum sem telik el és mégis végtelen :)
S. Hawking: imádom, de "a mester mondta, tehát igaz" lovaglása biztos tévút. A sokadik kiadásban már jelzik, hogy melyik feltételezés, mikor buott meg, de van még meg nem cáfolt rész is. -
koanla #61 Ha jól értem, az a kérdésed, hogy miért tekinthető "végtelennek" a gömb felszíne?
Képzelj el egy bolygót, amin nincs semmi, csak a sima felülete, mondjuk. Lehet nagyobb is mint a Föld (Minél nagyobb, annál kevésbé érzékeled a gömb hajlását). Indulj el rajta egy irányban, de attól ne térj el sosem. Meddig mehetsz így? Most képzelj el ezen a felületen egy óriási "szorítót". Letesznek egy tetszőleges pontjára és ugyanúgy elindulsz, ahogyan az előbb. Mi fog történni? Előbb-utóbb elérsz a szorító valamelyik köteléig, tehát megtalálod a határát, vagyis végesnek érzed. Ugyanez a gömb esetében (tájékozódás nélkül) nem következik be, végtelennek hiheted. Persze ha Te csak körbe-körbe akarsz menni, úgy - emberi léptékben gondolkozva - egy méterszer méteres terület is lehet "végtelen". :-) -
who am I 7 #60 Jó van te ****.Búék neked is
Majd át olvasom, de ez nem magyarázza a kérdésemet... :) -
Dany007 #59 Látod ez a baj :) Asszed, hogy az iskola számít. Pedig nem.
Szerintem olvass utánna a dolgoknak, linkeltem neked könyveket is.
Ott nagyjából azt fogják leírni, amit én is írtam, csak 70 oldalon át. Azt kész.
Lehetsz te 3diplomás egyetemista is, ha csak azt olvassa el az ember, hogy mit ért el a tudomány, akkor az nemsokat ér. Azt is el kell olvasni, hogy hogyan és miként érték azt el teee****. És akkor talán megérted, hogy mi miért van.
Persze lehet és kell is mindenben kételkedni, hiszen ez visz előre. De mindezt megalapozottsággal kéne tenni.
Na mind1, BUÉK neked :) -
toto66 #58 bocs a trehány fogalmazásért... 
-
toto66 #57 Az embernek kevés idő áll rendelkezésre az univerzum megfigyelésére, ha az univerzumi eseményekhez viszonyítjuk. Ebből adódhat az is, hogy nem dönthető el néhány kérdés egyértelműen. Pl.: gyorsuló mozgás is relatív, mint minden mozgás. Nem biztos, hogy sötét energiára van szükség a gyorsuláshoz. Gondoljunk arra ha egy égitest ellipszis pályán mozog, és nem mi vagyunk a középpontban, akkor hozzánk képest nem egyenletes sebeséggel halad az égitest. Tehát azt az idő hiányában nem vagyunk képesek megfigyelni, hogy a szóbanforgó égitestek milyen pályán mozognak, így nem dönthetjük el gyorsulva távolodik-e, vagy csak ellipszis pályán mozognak... -
toto66 #56 Egy másik topikban sokan azt magyarázták, hogy a fényesség nem függ a távolságtól. Nekik idézem a cikkből:
"A szupernóvák halványabbak voltak, mint azt az előzetes becslések sugallták, amiből az következett, hogy távolabb kell lenniük, mint eddig gondolták."
-
who am I 7 #55 Jól van, ügyes, elhiszem nagykoponya nem is ezt cáfoltam, de nem ez volt a kérdés, te **** áhh....3.jára már nem írom le.Azért a 8 osztály neked se ártott volna.Szerintem itt fejezzük be köszi :) -
Dany007 #54 Szóval amiket írtam, az nem az én agyacskámból pattant ki, nem hasraütve találtam ki valamit. Hanem olyan tudósok, és kutatók eredménye / elmélete, akik már 30-40 éve evvel foglalkoznak.
És ha úgy érzed a te tudásod megközelíti ezen emberekét, sőt, jobban tudod, akkor igencsak beképzelt és egoista lehetsz. -
Dany007 #53 Hát, szerintem neked kéne még egy kicsit fejlődnöd ilyen téren.
Ha nem hiszed vagy nem érted amit mondok akkor olvasd el teljes egészében:
1.:
link
2.: link
Aztán ha mégis úgy gondolod, hogy mindenki hülye csak te vagy helikopter, és okosabbnak hozzáértőbbnek tartod magad korunk egyik legnagyobb fizikusánál, akkor arra már tényleg nem lehet mit mondani. -
who am I 7 #52 SZóval, erre kb semmire nem válaszoltál.És mondtam is, h a forma majdnem mind1.Az pedig nem érdekel, hogy van egy x alakú akármi (akár kúp is lehetne) egy pontja és ott ha végig körbe-körbe megyek akkor az örökké valóságig tartana.Hanem, h ez az alak, hol - hogy - miért így helyezkedik el, és még mi van e körül.(jah tudom, onnan nem jön fény, se hullám..és nem látjuk, lehet, hogy elég sok univerzum van még a miénk körül is 
)
-
who am I 7 #51 Jah, hogy te ott voltál az ősrobbanásnál is.. :) istenem.. De jó neked..Jah egy lapkán is lehet körbe körbe menni végtelenségig..nem igazán értetted úgy látom a mondandómat.. mondjuk egy lapka félgömbsarokkal.. 
Amit esetleg xy mond, azt rögtön elhiszed?És tudom mi a franc a végtelen, de te úgy tűnik csak okoskodni tudsz ezzel, és fel nem fogod, h pl. a gömb körül is van környezet, és attól, hogy a gömbbön te körbe körbe szaladgálsz mint a hülyegyerek attól még nem csak az létezik. (ezért mondtam, hogy ez nagyon alultáplált példa, mert most a végtelenről beszélünk, és egy kocskán is tudsz körbe körbe szaladgálni ameddig akarsz..szemből nézve egy gömbnek is vannak határai am.)
-
Dany007 #50 Annyira azért nem meredek ám.
Valójában ezzel magyarázzák a végtelen lehetőségét, ami ugyan végtelen kiterjedésű, de mégis mérhető!
És persze, hogy nem gömb, hanem valami szabálytalan forma, viszont a gömbre hasonlít a legjobban.
Ugyan úgy, ahogy a levegőben felrobbantott bomba, az ősrobbanásnál is az anyag 360fokban távolodott mind a 4 dimenzióban! Hogy ez miért így van az már 8.-os fizika.
Szal igen is lehetséges, hogy ez az univerzum végtelen, mégis a mérete véges!(Steven Hawking - Az idő rövid története)
Szal úgy kell elképzelni, mint egy lufit, ami ha hirtelen felfújódik, akkor minden egyes pontja egyre távolabb lesz a másiktól.
A gömb felülete azért "végtelen" mert ha egy irányban folyamatosan mész rajta, akkor azt az örökké valóságig megteheted. Egy lap ahogy te írtad, annak a felületének vannak határai. A gömb felülete pedig önmagába fordul vissza! Ezért hívják "végtelennek". -
who am I 7 #49 bírom amikor a gömbbel jönnek.Jah, és az csak úgy lett, mi alapján fórmálódott gömbbé?és mivan körülötte?Az alapján egy lapka is végtelen.Ez szimplán blőd példa.