A sötét energia és a svájci sajt esete
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#28
Sziasztok !
Van errõl az õsrobbanásos dologról gondolotam, régen agyaltam rajta.
Persze csak képzelgés az egész, de most ráérek, ezért fárasztalak kicsit akkor titeket vele. weheh 😊
Szal hogy az õsrobbanást mi válthatja ki ? Kicsit filozófikus. Ha NINCS ellentéte a VAN, a VAN-nak a NINCS.
Ha tágul a világegyetem, akkor mi ezt úgy érzékeljük, hogy tágul a tér. De új anyagok nem keletkeznek, ezért "hígul", ritkul. És minél inkább "hígul", ezért egyre inkább közelít a NINCS-hez. De ez relatív !
Nézzük mire gondolok:
anyagok a világegyetemben : változatlan
térfogat : nõ
sûrûség : csökken
Nézzük meg egy másik szemszögbõl úgy, hogy a képzeletbeli mérleg ne boruljon fel. Veszem alapul azt, hogy mi van, ha a térfogat állandó:
anyagok a világegyetemben :csökken
térfogat :állandó
sûrûség :csökken (következtetésképpen)
És így viszont a NINCShez közelít.
Pl mittom egy tégla. Tegyük fel, tágul. Tömege marag, térfogata nõ. De tegyük fel, nem érzékeljük hogy tágulna, állandónak látjuk. Akkor csak azt látjuk hogy a tömege csökken. Hova veszne el ? Passz...valami ismeretlen helyre, az újabb robbanáshoz, mittom...
És amikor már csak a tégla képzeletbeli térfogata marad, de belül üres, akkor ?
Akkor megszûnik a térfogat is, és lesz a nagy NINCS, a SEMMI. És akkor robbanásszerûen elõretür az az energia, ami valahol szépen raktározódott mint egy kondenzáorban a töltés.
Hülyeség ? 😊
Van errõl az õsrobbanásos dologról gondolotam, régen agyaltam rajta.
Persze csak képzelgés az egész, de most ráérek, ezért fárasztalak kicsit akkor titeket vele. weheh 😊
Szal hogy az õsrobbanást mi válthatja ki ? Kicsit filozófikus. Ha NINCS ellentéte a VAN, a VAN-nak a NINCS.
Ha tágul a világegyetem, akkor mi ezt úgy érzékeljük, hogy tágul a tér. De új anyagok nem keletkeznek, ezért "hígul", ritkul. És minél inkább "hígul", ezért egyre inkább közelít a NINCS-hez. De ez relatív !
Nézzük mire gondolok:
anyagok a világegyetemben : változatlan
térfogat : nõ
sûrûség : csökken
Nézzük meg egy másik szemszögbõl úgy, hogy a képzeletbeli mérleg ne boruljon fel. Veszem alapul azt, hogy mi van, ha a térfogat állandó:
anyagok a világegyetemben :csökken
térfogat :állandó
sûrûség :csökken (következtetésképpen)
És így viszont a NINCShez közelít.
Pl mittom egy tégla. Tegyük fel, tágul. Tömege marag, térfogata nõ. De tegyük fel, nem érzékeljük hogy tágulna, állandónak látjuk. Akkor csak azt látjuk hogy a tömege csökken. Hova veszne el ? Passz...valami ismeretlen helyre, az újabb robbanáshoz, mittom...
És amikor már csak a tégla képzeletbeli térfogata marad, de belül üres, akkor ?
Akkor megszûnik a térfogat is, és lesz a nagy NINCS, a SEMMI. És akkor robbanásszerûen elõretür az az energia, ami valahol szépen raktározódott mint egy kondenzáorban a töltés.
Hülyeség ? 😊
#27
Teljesen mindegy hogy az univerzum az õsrobbanásban szétrepült anyagból származó gömbbõl áll-e, Vagy léteznek más gömbök is, ha azok nincsenek ránk hatással és nem is tudjuk õket semmilyen értelemben felfogni észlelni.
Akkor nekünk EZ az UNIVERZUM.
Akkor nekünk EZ az UNIVERZUM.
#26
Megpróbálom egy nagyon egyszerû triviális példával vázolni a helyzetet. Talán poénos is, de így igaz.
Szal a csillagászat és az ûrkutatás már több, mint 500 éves tudomány ág. Sõt már az ókori ember is erõsen elmélkedett azon ami a fejünk fölött van.
Nemérdekes... De ha mindenki úgy állna hozzá, mint te meg a hasonlók, hogy mi értelme az univerzumot kutatni, a bolygókat vizsgálni, ahogy csak lehet, akkor valószínû, hogy a nagy tudósok, és fizikusok se kezdtek volna agyalni a dolgokon.
Köztük Einstein se kezdett volna el gondolkodni a bolygók mozgását leíró gravitációs törvényen, ami akkoriban pontatlan volt bizonyos helyzetekre. Tehát nem lett volna motivációja, vagy egyálltalán érdeke (mivel senkit se érdekelnek ilyesfajta kutatások)kidolgozni a relativitás egyenletét.
És csak egyetlen dolgot említek, ami nem jöhetett volna létre Einstein relativitás elmélete nélkül, az pedig a GPS.
Szal valahogy így alakul át, az általad felesleges és értelmetlen ûrkutatás elméletei a gyakorlati felhasználássá.
Szal a csillagászat és az ûrkutatás már több, mint 500 éves tudomány ág. Sõt már az ókori ember is erõsen elmélkedett azon ami a fejünk fölött van.
Nemérdekes... De ha mindenki úgy állna hozzá, mint te meg a hasonlók, hogy mi értelme az univerzumot kutatni, a bolygókat vizsgálni, ahogy csak lehet, akkor valószínû, hogy a nagy tudósok, és fizikusok se kezdtek volna agyalni a dolgokon.
Köztük Einstein se kezdett volna el gondolkodni a bolygók mozgását leíró gravitációs törvényen, ami akkoriban pontatlan volt bizonyos helyzetekre. Tehát nem lett volna motivációja, vagy egyálltalán érdeke (mivel senkit se érdekelnek ilyesfajta kutatások)kidolgozni a relativitás egyenletét.
És csak egyetlen dolgot említek, ami nem jöhetett volna létre Einstein relativitás elmélete nélkül, az pedig a GPS.
Szal valahogy így alakul át, az általad felesleges és értelmetlen ûrkutatás elméletei a gyakorlati felhasználássá.
#25
Nézd, szerintem inkább az baromság amit te írtál. Úgy ahogy van. Illetve csak félig.
Megértem én a sok kétkedõt, hogy minek költik a milliárdokat ûrkutatásra, amikor nincs is érdemi haszna.
De ha egy kicsit tájékozottabb lennél a téma területén, akkor tudhatnád, hogy durván 5-600x nagyobb a tudásunk (a bizonyított) az univerzumról, mint pl 100 éve.
Az elmúlt évszázadokban rengetegszer megváltozott a világról alkotott képünk. Köszönhetõen a kutatásoknak. És nem azt mondom, hogy a feje tetejére állt, hanem kibõvült. Sokszor hihetetlen módon. Olyan dolgokat tudtunk meg saját magunkról és a helyrõl ahol élünk, hogy azelõtt az elképzelhetetlen lett volna.
Sok ember még most sem képes felfogni mi is ez az egész...
Szerintem a legalapvetõbb emberi tulajdonság a kíváncsiság, és a tudásvágy.
De emellett gyakorlati haszna is van, csak legtöbb esetben közvetett módon veszed észre...
Megértem én a sok kétkedõt, hogy minek költik a milliárdokat ûrkutatásra, amikor nincs is érdemi haszna.
De ha egy kicsit tájékozottabb lennél a téma területén, akkor tudhatnád, hogy durván 5-600x nagyobb a tudásunk (a bizonyított) az univerzumról, mint pl 100 éve.
Az elmúlt évszázadokban rengetegszer megváltozott a világról alkotott képünk. Köszönhetõen a kutatásoknak. És nem azt mondom, hogy a feje tetejére állt, hanem kibõvült. Sokszor hihetetlen módon. Olyan dolgokat tudtunk meg saját magunkról és a helyrõl ahol élünk, hogy azelõtt az elképzelhetetlen lett volna.
Sok ember még most sem képes felfogni mi is ez az egész...
Szerintem a legalapvetõbb emberi tulajdonság a kíváncsiság, és a tudásvágy.
De emellett gyakorlati haszna is van, csak legtöbb esetben közvetett módon veszed észre...
#24
bocs, persze
(az egy másik történet 😊 )
(az egy másik történet 😊 )
#23
Ez a cikk nem a tágulást vitatja, hanem azt, hogy ez gyorsulva történik-e.
#22
A válaszod alapján szerintem te sem fogsz az észtõl szétdurranni. Te tudod, hogy mit jelent az a szó, hogy elmélet? Ja igen, és a "megkalyázza" az helyesen: megkajázza. 😊
Those who wish to follow me I welcome with my hands
#21
A világegyetem végessége alatt nem azt értik, hogy van egy végsõ határ és pont, azon túl nem lehet menni. Ez alatt azt értik, hogy van egy burkolófelület, ameddig még nem jutott el az õsrobbanás óta semmilyen enrgia/anyag. Ez a felület valószínûleg folyamatosan változik és a cikk épp arra keresi a választ, hogy tágul, vagy beszûkül. De ha te ott állsz a legszélén, ameddig a legtávolabbra jutott részecske eljutott és lépsz egyet kifelé, akkor máris kitoltad a méretét. De attól még véges, mert rajtad túl még nem járt semmi, legyen az foton, vagy szegénylegény. Tehát ahol se részecske, se háttérsugárzás, se erõtér, az nem is világegyetem az általános fogalom szerint. Itt általában a világegyetem definiciója az, ami ilyen félreértéseket okoz.
#20
Na megint egy baromság...
<#taps><#taps><#taps>
10 évvel ezelõtt a tudósok meglepõ következtetést vontak le, miszerint univerzumunk folyamatosan növekvõ sebességgel tágul, úgy húzva szét a teret és az idõt, mint az olvasztott sajtot.
<#taps><#taps><#taps>
Azt sem tudják a saját szomszédjukban mi van, vagy kivel csalja meg õket a feleségük, vagy a férjük, de azt, bezzeg, hogy az Univerzum így meg úgy, azt nagyon kenik vágják...
Hihetetlen, hogy valaki ezt is megkalyázza.<#taps>
<#taps><#taps><#taps>
10 évvel ezelõtt a tudósok meglepõ következtetést vontak le, miszerint univerzumunk folyamatosan növekvõ sebességgel tágul, úgy húzva szét a teret és az idõt, mint az olvasztott sajtot.
<#taps><#taps><#taps>
Azt sem tudják a saját szomszédjukban mi van, vagy kivel csalja meg õket a feleségük, vagy a férjük, de azt, bezzeg, hogy az Univerzum így meg úgy, azt nagyon kenik vágják...
Hihetetlen, hogy valaki ezt is megkalyázza.<#taps>
\"Mindig a remény hal meg utóljára\" http://kezdokrisnas.freeblog.hu/ Gouranga
Hol van egy gömb felületének az eleje meg a vége?
#18
Valami ilyesmi, itt nem a hagyományos sík FLRW metrikát használták, hanem egy másikat, amiben gömbszimmetrikus tartományokban a sûrûség itt-ott kisebb,véletlenszerûen. A lyukakban nincs gravitációs lencsézés, ami fényesítené a szupernóvákat.
Aztán kiszámolták, hogy ebben a modelben milyen távolságokat adnak a mért SnIa fényességadatok. Ami kijött, hogy persze másokat, de ez a modell még nem tudja megmagyarázni az adatokat sötét energia bevonása nélkül, de ha még javítgatnak a lyukak randomizálásán lehet, hogy elég jó lesz.
Aztán kiszámolták, hogy ebben a modelben milyen távolságokat adnak a mért SnIa fényességadatok. Ami kijött, hogy persze másokat, de ez a modell még nem tudja megmagyarázni az adatokat sötét energia bevonása nélkül, de ha még javítgatnak a lyukak randomizálásán lehet, hogy elég jó lesz.
#17
Akkor a világegyetem véges? De hogy lehet kimondani valamire hogy véges...ha nem tudjuk hogy hol van az eleje meg a vége...
Tehát a világegyetem végtelen...
😄
Tehát a világegyetem végtelen...
😄
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#16
A víz alatt egy légbuborék is lencseként viselkedik, itt ugyanerrõl van szó, csak nem az anyag törésmutatója számít, hanem a gravitációs ööö... mezõ? :S Ehhez már nem értek, de szerintem stimmel a buborékos példám.
#15
én nemrég arról olvastam egy tanulmányt, hogy nem is volt õsrobbanás. egy darabig még hihetõ is volt, aztán belekerült pár idiótaság és az egész kamuvá vált.
#14
Ha véges is, már most látszik, hogy olyan nagy, hogy soha nem fogják meglátni egyik végét sem, úgy hogy erre aztán várhaszt akármeddig.
#13
Ja, persze, te meg a megmondóember vagy.
\"Az internet tiszta gáz lett, amióta felfedezte magának a média, a pénzvilág, meg a sok idióta user. Ameddig a kockák voltak többségben nem volt semmi gond.\" - shenmuedc
#12
holnapután
Bocs, lemaradtam, de miért is véges az univerzum? És hol kezdõdik újra? És miért nem 100m-nél kezdõdik az egész? Ha nem 100m, akkor a fizikai törvényei szerint hogyan jön ki ez a fasza kis 4d-s gömb és annak a sugara? Én, mint sötét anyag, nem tapasztaltam meg 4. térdimenziót, mert gondolom túl egysíkú vagyok. 😊
#10
Vanderveld érvei nem túl meggyõzõk
#9
"amíg valami okostojás nem mutatja meg nekem bármelyik végét az univerzumnak, pontosan addig számomra minden irányban az is marad."
Az univerzum veges, de legalabb 4 dimenzios, amibol mi kb. 3-at latunk. Ez olyan, mint ahogy egy gomb is 3 dimenzios es veges, de a feluleten elo 2d-s lenyek csak egy vegtelen 2 dimenzios sikot latnak. Ha belebamulunk az urbe csak azert nem lathatjuk a sajat hatunkat mert a) sok ido kellene hogy a feny korbeerjen, b) amire korbeerne addigra szetszorodik az utjaba akado anyagon. Ezert is latunk megszamlalhato mennyisegu csillagot, mert a tavolabbiak fenye mar nem juthat el hozzank, mivel a szoras a hatterzaj alatti szintre csokkenti.
A cikkbeli elmelet pedig csak arrol szol, hogy lehet hogy nem is no gyorsulo utemben az univerzum, hanem csak optikai csalodasrol van szo. Ez a meresi technologia hibaja, mivel csak a fenyesseget es a frekvenciacsuszast tudjak merni. Ezt optikai trukkokkel eltorzithatja barmilyen anyag vagy annak hianya. Kb. olyan mint amikor latunk egy tavoli pontszerunek latszo lampat lassan kialudni. Attol hogy valojaban nem mozog hozzank kepest, meg azt hihetjuk hogy tavolodik.
Az univerzum veges, de legalabb 4 dimenzios, amibol mi kb. 3-at latunk. Ez olyan, mint ahogy egy gomb is 3 dimenzios es veges, de a feluleten elo 2d-s lenyek csak egy vegtelen 2 dimenzios sikot latnak. Ha belebamulunk az urbe csak azert nem lathatjuk a sajat hatunkat mert a) sok ido kellene hogy a feny korbeerjen, b) amire korbeerne addigra szetszorodik az utjaba akado anyagon. Ezert is latunk megszamlalhato mennyisegu csillagot, mert a tavolabbiak fenye mar nem juthat el hozzank, mivel a szoras a hatterzaj alatti szintre csokkenti.
A cikkbeli elmelet pedig csak arrol szol, hogy lehet hogy nem is no gyorsulo utemben az univerzum, hanem csak optikai csalodasrol van szo. Ez a meresi technologia hibaja, mivel csak a fenyesseget es a frekvenciacsuszast tudjak merni. Ezt optikai trukkokkel eltorzithatja barmilyen anyag vagy annak hianya. Kb. olyan mint amikor latunk egy tavoli pontszerunek latszo lampat lassan kialudni. Attol hogy valojaban nem mozog hozzank kepest, meg azt hihetjuk hogy tavolodik.
#8
apropó Obama...
mikor festik át fehérházat feketére?
mikor festik át fehérházat feketére?
Obama amúgy is camino-i. Csak rá kell nézni.
#6
soksok buta ember a buta emberisegnek allit fel teoriakat, amibol raadasul semmi hasznunk nincs... nem mintha engem nem erdekelne, de hath istenem ott vannak az idegenek mar igy is manipulaljak a vilagkormanyokat ennyi erovel obama is rakerdezhetne az ilyenekre es az o teoriait inkabb elhinnem <#vigyor1><#worship><#dumcsi><#phone><#boxer><#bdead>
Mondd, hogy nincs igazam :P http://www.hackthat.net/df/ddos/61410/index.hack
#5
hogy lett a concave lenses-bõl homorú tükör? ott kissé félre lett fordítva. a legjobb a szórólencse szó lenne. úgy még értelme is lenne.
de az elméletnek úgy is fura. pont hogy a fény ezekben a nagy kietlen lyukakaban, jobban terjedhet, mint körülötte, nem akadályozza semmi, nincsenek benne nagy gravitációjú objektumok, amiktõl meghajolhatna a fény útja, tulajdonképpen inkább jó lenne minél több egymás utáni ilyen "lyukon", vagy csillagmentes üres téren átnézni, mivel ami mögötte van, annak a fénye kevesebb defektet szenved míg eljut hozzánk, ergó pontosabb korbecslést tudunk adni a távoli csillagok fénye alapján.
meg lencse sem nagyon lehet egy nagy lyukformájú semmi. pont azért mert a semmi nem fog fénytörést csinálni. hacsak nem azt értik rajta, hogy ott nem történik semmi a fénnyel, míg a lyukon kívül pedig érik olyan hatások, amitõl megváltozhat (pl az eddig egyenesen haladó fénysugarak szóródnak egy ködön). kívülrõl nézve így a lyukon át érkezõ fény kevésbé zilált, mint ami távolról de mellette elhaladva érkezik.
de az elméletnek úgy is fura. pont hogy a fény ezekben a nagy kietlen lyukakaban, jobban terjedhet, mint körülötte, nem akadályozza semmi, nincsenek benne nagy gravitációjú objektumok, amiktõl meghajolhatna a fény útja, tulajdonképpen inkább jó lenne minél több egymás utáni ilyen "lyukon", vagy csillagmentes üres téren átnézni, mivel ami mögötte van, annak a fénye kevesebb defektet szenved míg eljut hozzánk, ergó pontosabb korbecslést tudunk adni a távoli csillagok fénye alapján.
meg lencse sem nagyon lehet egy nagy lyukformájú semmi. pont azért mert a semmi nem fog fénytörést csinálni. hacsak nem azt értik rajta, hogy ott nem történik semmi a fénnyel, míg a lyukon kívül pedig érik olyan hatások, amitõl megváltozhat (pl az eddig egyenesen haladó fénysugarak szóródnak egy ködön). kívülrõl nézve így a lyukon át érkezõ fény kevésbé zilált, mint ami távolról de mellette elhaladva érkezik.
\"The voices are back... Excellent.\"
#4
amíg valami okostojás nem mutatja meg nekem bármelyik végét az univerzumnak, pontosan addig számomra minden irányban az is marad.
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#3
Per pillanat mindenki csak találgat.
Úgy vagyunk vele, mint az ókor embere a tûzzel. Gõze nem volt róla, hogy pontosan mi történik, de a lángokat látta és a hõt érezte, kitalált valami homályos teóriát, minden városkában kicsit mást...
Néha elvitatkoztak, hogy kinek van igaza, de csak akkor született meg a megoldás, amikor a kémikusok megoldották a rejtélyt.
Addig meg csak a hit volt, ki az egyik teóriában hitt, ki meg egy másikban...
Úgy vagyunk vele, mint az ókor embere a tûzzel. Gõze nem volt róla, hogy pontosan mi történik, de a lángokat látta és a hõt érezte, kitalált valami homályos teóriát, minden városkában kicsit mást...
Néha elvitatkoztak, hogy kinek van igaza, de csak akkor született meg a megoldás, amikor a kémikusok megoldották a rejtélyt.
Addig meg csak a hit volt, ki az egyik teóriában hitt, ki meg egy másikban...
#2
És még nem vagyunk a legalján a gödörnek,hanem még most is ássuk...
#1
Nem hasadékban vagyunk, hanem gödörben... <#bee1>
← ElőzőOldal 3 / 3