96
-
#56
"Within the next five to eight years, we are seeking to build an unmanned test craft. We also aim to build prototype energy generation equipment, non-RF based communications devices, and introduce revolutionary temperature-independent superconductors."
Idézet a GCT honlapjáról.
Szal OK a dolog, hogy én hiszek abban, hogy vannak olyan ma még anomáliának nevezett jelenségek, amik a jövő technológiáját jelenthetik, de ezek a csákok 5 éven belül egy mondatban rogtön 3 Nobel-díj értékű találmányt akarnak produkálni.
Volt szerencsém, nem hozzájuk, de más műkedvelő egelistákhoz és biztos vagyok, hogy a kitartó munkájuk előbb-utóbb meghozza szerencséjüket, és hogy az a tudásbeli hiány, ami általában őket jellemzi más fizikusokkal/mérnökökkel szemben, sok esetben legalább nem korlátozza a kreativitásukat, de azért ekkorát még egyes politikusok sem mernek álmodni.;))) -
BlackRose #55 Mondj kérlek egy peldát mi az ami a tudományban feltételezésen alapszik? Konkrét peldát kérek. Főleg a matematikában mi az ami feltételezés és nem pedig bizonyított dolog? A Woodoo Magic NEM EGYENLŐ tudományal. A tudós feltételez (ez az elképzelés amelyről beszéltem) de soha nem alapoz rá csak a feltételezései alapján kutat és tényeket akar. Feltételezésre a politikusok alapoznak nem a tudósok. Az a "tudós" aki a politikában is részt vesz az nem tudós, mert igazi tudós az nem maradhat meg sokáig abban a környezetben ahol a feltételezéseknek a tényekhez azonos súlyuk van. -
RealPhoenixx #54 L3zl13: bakker, ilyent sem gondoltam volna :) -hehehe, kivetelesen koszi :)
- "Én ironikusan kérdeztem, de a kérdésnek volt komoly része is. Te csak sületlenségeket írogattál." -legkozelebb jol megsutom -hehehe
- "Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg" -valoban nem annyira lenyeg, de azert eppen elegge lenyeg! :)
- en: "hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye", te: "Ilyet ki mondott? Én biztosan nem." -Nem hat, az hat, es mogottem is egy hat :)
- a kabelt en nem ugy kepzelem el, mint abszolute valos kabel, hanem mint kotott palya, s itt ez a lenyeg: KOTOTT PALYA
- a hold tavolodasanak a globalis idojaras valtozasi hatasokhoz van koze, ugyanis minnel tavolabb van a foldtol az, annal nagyobb a fold tengelyenek kilengese, vagyis a sarki sapkak annal kissebbek, etc .... -szval ezt aztan tenyleg lehetne ragozni
- azt a csupan 40000 km dolgot rendbeteszem holnapra oke? :)
- "Ennek meg kb semmiféle alapja nincs." - de van, es ez is fizika, nah mind1 :)
BlackRose:
- hogy mi van azokkal a gorillakkal?? Komoly a kerdes?? A valasz: az is csak egy meresi hibahataron beluli dolog :)
- a tudosok is szoktak feltetelezni, s a tudomany, ha hiszed, ha nem, de feltetelezeseken alapszik, ugyanugy, ahogy a kulonbozo matematikai iranyok, szval hogy csak tenyek??? LOL, ennyire nem kene elszallni :) -
geli13 #53 ezt a "kotelpalyat" kifejtenéd nekem? gondolom nem szó szerint kell érteni, hogy kihuzol egy kötelet a föld és a hold között:DDDD -
geli13 #52 a szállított rákomány árát gondolom a rakétát gyártó vállalat fizetni meg, vagy milyen szerzodes van erre? -
Epikurosz #51 Megy a duma, de igazából még itt is nagy a tanácstalanság, még nagyobb, mint az űrhivatalokban. -
RealPhoenixx #50 LowEnd:
Te nagyon butuska:
Idezek neked pl L3zl13-tol: "Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtől, ezzel együtt nő a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is." (mert a perdulet ALLANDO!)
De szamos mas szemelytol is lehetne.
Igyhat mondhatnam: olvashatnal kicsit arrol is, hogy miert nem 24 ora a 24 ora, illetve hogy miert egyre tobb es tobb a 24 ora valojaban, es meg ragozhatnam.
2 dologrol viszont nem tehetek:
- hogy tajekozatlan vagy
- hogy pont az minosit es pont ugy engem, aki valojaban olyan, mint amit vetit masra, vagyis: "Te nagyon hülye vagy. komolyan mondom. És még oktatsz is.... igazán nem kéne." Igazad van! Vegre valamiben egyet ertunk, csupan a vonatkoztatasi rendszered hibasodott meg, mert nem masra, hanem magadra kellene ertened az altalad hangoztatottat!!
De arrol nem beszelve, hogy amit elso korben irtal, hat az ugy gyenge ahogy van, ugyanis: "Csapd fel a függvénytáblázatot" -hat csapkodd te, mert ha meg nem tudnad, akkor elarulom: ott tisztan az adott elemek vannak leirva, mindenfele kotes es egyeb dolog nelkul, a valo elet pedig otvozetekrol szol, ill. folyamatokrol!
Amugy semmi gond, nem bantottal meg :) /remelem en sem teged/ -hehehe -
BlackRose #49 3-4 cm... és mi van a 125.000 gorillával amiről a tudósok azt hitték, hogy nem léteznek... szóval ez is csak egy elmélet amelyre nincs bizonyíték hiszen messze a mérés hibahatárain belüli értékekről van szó.
http://www.cnn.com/2008/WORLD/africa/08/05/congo.gorillas/index.html -
BlackRose #48 Ez OK de akkor még mindég nem tudomány, ez kb. olyan dolog mint a gyanusított és a bűnös... a kettő között óriási a különbség. A lényeg, hogy aki tudós az csak tényekre alapoz, elképzelések vezérlik de tényekre alapoz. A tudomány fő célja, hogy kitültse a lyukakat és, hogy a kép ami előttünk van részletesebb legyen és nem pedig, hogy teljesen új képet tárjon elénk semmi alap nélkül. A legkisebb ami szükséges, hogy egy elmélet valójában elmélet legyen, hogy az ismeretünkben lévő elméletekkel és tényekkel kompatibilis legyen. Az antigravitáció ilyen terület, nem lehet elvetni mert elméletileg rendben van, de nem lehet elfogadni sem mert azt sem tudjuk bizonyítani, hogy lehetséges, és még a kép nem lesz részletesebb, hogy vagy az egyik vagy a másik oldala legyen súlyosabb a mérlegen, addig csak álmodozás és lehet benne vagy hinni vagy nem, de tudós ezt nem teszi, a tudós egyszerűen azt mondja, hogy NEM TUDOM, DE VANNAK ELKÉPZELÉSEIM AMELYEK SEGITSÉGÉVEL KÖZELEBB KERÜLHETEK A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁHOZ. -
L3zl13 #47 A Hold átlagos távolsága évente 3-4 centivel növekszik. Ez kivételesen igaz abból amit leírt. -
Epikurosz #46 "A csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézetben fejlesztenek egy antigravitációs hajtóművet de pénz szűkében ezt nehéz lesz megvalósítaniuk.
GCT."
Aham, csak nem a KFKI fejleszti, mindössze ott székel az illető cég. Az ag hajtómű kifejlesztése nem hiszem, hogy csak pénzen múlna. Különben, csak egy kis működő prototípust kellene összedobniuk, és bevállalni kikötői dokkmunkát (a szakszervezet nem hiszem, hogy megvétózná), mindjárt lenne pénz. -
#45
SG Science Team :)) -
Epikurosz #44 Micsoda csapat verődött itt össze... :-) -
L3zl13 #43 "Ironikusan valaszoltam, hiszen kb te is ezt csinalod, jah, hogy te ironizalhatsz, aham, oke, es mas miert is nem??"
Én ironikusan kérdeztem, de a kérdésnek volt komoly része is. Te csak sületlenségeket írogattál.
"hogy mi vinne fel?? Komolyan kerded?? Nah akkor olvass vissza legyszives, hogy mire utaltam rea (remelem lassan csak kapcsolsz) :)"
Ezt írtad: "azt az energia mennyiseget, amit eddig "elpazaroltak" siman el lehetett volna hasznalni egy megfelelo tomegu allomasra, amelynek segitsegevel a holdrol a fold fele iranyulo "kotelpalyat" lehetett volna kialakitani"
Tehát egy (gondolom föld körül keringő)űrállomás segítségével egy a Holdról a Föld felé tartó kábel kihúzása. Egy Föld körül keringő űrállomás hogyan tudna egy Holdról induló kábelt kihúzni?
"hogy tavolodik a hold, az hogy jon ide"
Igen. Mi a franc köze van a problémához annak, hogy a Hold évente 3-4 centit távolodik a Földtől?
Ennél nagyságrendekkel nagyobb a nem teljesen kör alakú pályából adódó változás. Ez kb 40000 km havonta! Ki nem szarja le azt a 4 centit évente emellett!
"akkor talan elkepzelheto, hogy a fold gravitacios terenek hatasa a holdra valamivel jobban ervenyesulne"
Ennek meg kb semmiféle alapja nincs.
"hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye"
Ilyet ki mondott? Én biztosan nem. -
#42
A Hold a pályája felén távolodik, másik felén közeledik a Földhöz. -
LowEnd #41 "önerejéből": értsd energiabefektetés nélkül, egy ciklikus pályán álló test. (sértené kissé az energiamegmaradás törvényét) -
LowEnd #40 Realphonix
Te nagyon hülye vagy. komolyan mondom. És még oktatsz is.... igazán nem kéne.
Najó: általános iskolás fizika. Csapd fel a függvénytáblázatot, és számold ki, acélkábelből mi lehet az elvi leghosszabb ami a SAJÁT súlyától még épp nem szakad el.
Szorozd meg 10-el, legyen olyan erős, mint a pókfonál (ámbár a polimer alapúak nem bírják sem a hőt, sem a napsugárzást, de mindegy) Na? fenn vagyunk már az űrben? EGY FENÉT. még a sztratoszférában kolbászolunk csak.
más.
A hold KÖZELEDIK a földhöz, és nem TÁVOLODIK.
A gravitációs kútból önerejéből SEMMI nem tud eltávozni... (szép is lenne...) Viszont az árapály miatt elveszített energia miatt lassul, tehát csökkennie kell a pálya átmérőjének. -
#39
Szerintem ott kezdődik a dolog, hogy azért ne legyél benne olyan biztos, hogy azok a hamvak eleve olyan biztos eredetűek. Hallottam már pletyiket a kremókban uralkodó viszonyokról!;))) -
#38
"Az anti gravitációs hajtóműről csak annyit, hogy semmilyen ismert fizikai jelenség sem támasztja alá a működési elvét. Szóval "fejlesztik", de sohasem fognak elérni semmit sem."
Biefeld-Brown effektus vákuumban
Szal egy effektus biztos támogatja, igaz nem egyértelmű a dolog. -
#37
Vagy nem 
Lehet, hogy a tengebe kötött ki... cikket nem árt elolvasni. -
#36
Támogatási okokból. Így támogatják a rakéta fejlesztését. Így támogatják azokat az intézeteket amelyek a napvitorlást és a pentagonos műholdakat létrehozták. A kudarc be volt tervezve, de éppen ezért nem is létfontosságu eszközöket bíztak a Falcon-1-re. Mindössze néhány millió dollárról volt szó, amik többnyire jó helyre kerültek. -
#35
"ha egyiket sem bizonyíthatjuk akkor már nem tudományról beszélünk hanem vallásról "
Itt még nem tartunk. Még nincs bizonyítva egyik állítás sem. Ehhez kell kutató munka. Tudományos kutató munka, s nem teológiai... -
Yutani #34 Nem tudom más hogy van vele, de engem felháborít az, hogy emberek hamvait és drága technikai felszereléseket bíznak egy gyakorlatilag megbízhatatlan rakétára! Hogy mert bárki is feltenni bármilyen értéket erre a kísérleti fázisban lévő eszközre?
Hihetetlen! Komolyan! -
#33
A Challangernél a robbanás után egyben maradt a kabin és hivatalosan meg nem erősített (főleg gondolom kegyeleti szempontok miatt) infók szerint a becsapódásig az űrhajósok életben voltak. Ha lett volna egy ernyő a kabinon, vagy egyénileg az űrhajósoknál, akkor megmenekülnek.
A Columbia katasztrófája, már neccesebb, de egy leválasztható hagyományos űrkapszula módjára visszatérő utaskabin ebben az esetben is legalább esélyt nyújtott volna a túlélésre.
A Columbia aerodinamikai integritása megsérült ezért nem úgy viselkedett ahogy az várható, márpedig több ezer fokos plazma vette körül, ami ha nem azokat a szerkezeti részeket éri, amik erre vannak tervezve akkor ott bizony komoly szerkezeti károsodás és gyakorlatilag szétesés a következmény.
Az a gáz, hogy a rendszer annyira a mérnöki munka csúcsa, hogy a paraméterektől való minimális eltérés a rendszer működésének összeomlásához vezet. Valszeg pont ez az oka, hogy gyakorlatilag drágább szállítóeszköz mint a rakéták. Mindenhol minimális az eltérés, de az eredetileg tervezett 2 hetes újrafelkészítési idő helyett 2 hónap vagy inkább több szerepel. Gyakorlatilag folyamatosan újraépítik az űrhajókat.
Ilyen költségek mellett egy olyan mentőrendszer, ami gyakorlatilag az egész orbitális egység totális átépítését követelné meg, már évekkel ezelött a rendszer működésének felfüggezstését jelentette volna. A Columbia 7 áldozata és a családtagjaik is azt gondolják szerintem, hogy ezt már évek ota meg kellett volna lépni.
A Columbia bizottság sem mondta ki sajnos, hanem mennek ezek a púder megoldások, de 2010-ig a rendszer felfüggesztéséig minden egyes repülés gyakorlatilag orosz rulett. -
#32
Hát, hogy akkoriban drágább vagy olcsóbb volt nem tudom. Az tény, hogy a dollár folyamatosan gyengül. Az is biztos, hogy némi bujtatott ipartámogatás is szerepel a költségekben.
Az űrsikló tényleg egy frankó eszköz, ha terhet kell visszahozni, vagy egy nagytömgü űreszközt szervizelni, de hogy ezzel szállítsanak modulokat, (meg akkoriban műholdakat) az egy kicsit nem épeszü elgondolás.
Viszont az erre áldozott pénzből remek hitech ipart és sok ezer mérnököt lehet életben tartani. -
BlackRose #31 Igen a tudomány olyan dolog amit lehet bizonyítani vagy ,hogy igen... vagy, hogy nem... ha egyiket sem bizonyíthatjuk akkor már nem tudományról beszélünk hanem vallásról "én azt hiszem, hogy", szoval egy tudos vagy biztos vagy nem vagy ha egyik sem akkor neutrális (agnosztikus) álláspontja van, a tudós soha nem hisz valamiben aki igen az valójában nem is tudós. A tudóst csak a tények érdeklik (és persze ezek a tények is sok esetben csak relatívak az emberi elméhez viszonyítva még akkor is ha azt hiszik, hogy abszolút tényekről van szó).
Szóval egyetértek, az antigravitáció lehetséges is és nem is... tehát nem tudjuk ezért nem tudomány. -
#30
Megértettem az írásod. Szerintem jelenleg nincs elég informácionk ahhoz, hogy az antigravitáció lehetőségét elvessük. Ezért írtam, hogy soha ne mond, hogy soha. Sötét anyag, higgs bozon, ki tudja mit hoz a jövő? -
KAWAszaki #29 Egy biztos : Scotty hamvai most alaposan szét lettek szórva... -
BlackRose #28 Haha, azon a napon amikor a politikusok az adófizetők pénzét úgy fogják majd kezelni mint a saját pénzüket... a vilag 6.5+ milliárd embere a számlámra lakomázhat az nap.
Persze az nem is kérdéses, hogy lehetséges e jobbat... inkább az a kérdéses, hogy ezt akkori szemmel hogyan látták, a tény az, hogy az űrsikló a leguniverzálisabb eszköz amit az űrkutatásra és hasonló munkákra szerkesztettek, jelenleg semmivel sem helyetesíthető. Mai szemmel másképpen néz ki mint a '70 és '80-as években, és ugye akkor nem is került annyiba egy küldetés mint ma. Az amin én elgondolkodnék, hogy miért lehetett akkor évi 10 küldetést sokkal olcsobban megcsinálni mint ma alig néhányat, mi az ami feltornázta az árát, mert itt állunk egy űrsikló előtt amely sokkal többet csinált sokkal kevesebb pénzért mint amennyit ma csinál, hol van a hiba... az űrsiklóban? kétlem.
-
RealPhoenixx #27 HunGripen: komolyan ugy gondolod, hogy en vagyok az aki megkerdojelezget letezo fejleszteseket, etc?? Csak mert ha igy van, akkor lehet elegge felreerthetoen fogalmaztam volna??
L3zl13:
Hogy szamodra erthetobb legyen:
- kotott palyas rendszereknek olvas utana, s akkor talan nem fogsz olyasmi suletlensegre utalni, mint amire rautaltal
- hogy nem valaszoltam volna a kerdeseidre?? Ironikusan valaszoltam, hiszen kb te is ezt csinalod, jah, hogy te ironizalhatsz, aham, oke, es mas miert is nem??
- hogy mi vinne fel?? Komolyan kerded?? Nah akkor olvass vissza legyszives, hogy mire utaltam rea (remelem lassan csak kapcsolsz) :)
- hogy tavolodik a hold, az hogy jon ide?? Talan nem veletlenul a kiepites vegett tettem ezt a rautalast is?? Plane, mivel ennek termeszeti kovetkezmenye is van, ha pedig a kotott palyat kialakitanak, akkor talan elkepzelheto, hogy a fold gravitacios terenek hatasa a holdra valamivel jobban ervenyesulne??? Talan lehet hogy ennyire erthetetlen a dolog nehany muszaki beallitottsagu szemelynek?? Hmmm..., szegeny Oveges professzor, latom meg jopar muszaki szemelynek tarthatott volna altalanos iskolai oktatast :)
- pisiles: hmmm...., lehet hogy az egyszerusitett leiras mogott valami fizikai jelensegre valo rautalas van?? S talan ha osszefuggeseiben olvasod a dolgokat, akkor lehet hogy van koze az altalad emlitett "Kötött? Az egyik fele igen, de a másik?" dologhoz??
- "Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg", hmmm...., akkor vegulis az uzemanyag mennyisege sem lenyeg ugye?? Es az sem, hogy milyen uzemanyagot szallit ugye?? Es akkor az sem, hogy van e ugynevezett hasznos teher vagy sem ugye?? Remelem ezt azert annyira nem gondoltad komolyan!
NB: merthogy megujulo energiaforrast is lehetne hasznalni a foldon a megfelelo pozicioba szallitasnal, az pedig egy masik dolog, hogy jelenleg nem hasznalnak az itt emlitett illetve temaztatott teruleten, hogy: "léggömb"
Elkepzelheto, hogy eppen folyamatban van egy un. vakuum hajo tervezese?? Vagy valami hibrid megoldas??? Es akkor ezt az altalad emlegetett, es elmaradott "léggömb" dolgot el lehet hagyni?? Tan csak nem??? :-)
teddybear:
- antigravitacios hajtomu: egyenlore maradhatunk az ionizaciosnal, de a hatasfoka jelenleg egy fos :) /vagy csak en vagyok tajekozatlan -hehehe/ -
teddybear #26 "Teddybear: Sohase mond hogy soha. Alapszabály."
Ezek szerint nem értetted meg az írásomat. Ebben az esetben nincs kibúvó, nincs antigravitáció, mert nincs negatív tömeg, ami létrehozná. És nem kérem az ufóhívők, és az összeesküvéselméleti szakértők megjegyzéseit. -
#25
"Miért működne szarul, tudsz jobbat ami olyan komplex? Az űrsiklónak nincs semmi baja (azon kívül, hogy egy picit öreg),..."
Azért nem kevés baj van az űrsiklókkal. Egy-egy küldetés után baromi sok karbantartási feladatot kell végrehajtani rajta (csempék meg egyebek) és számos alkatrészt kell kicserélni. Ez sok idő és sok pénz. Fölösleges luxus 500-800 millió dollárért indítani egy űreszközt ami 7 embert és 20-25 tonna hasznos terhet juttat az űrállomásra. Lett volna ennek olcsóbb megoldása is, de akkoriban amikor a shuttle programot elindították nem csak ez volt a fő szempont a NASA-nál.
A biztonság meg baromi fontos egy demokráciában, ahol az adófizetők pénzét ölik bele milliárdos tételben a SS programba.
Teddybear: Sohase mond hogy soha. Alapszabály. -
teddybear #24 Ami a "köteles" megoldást illeti, ajánlom figyelmetekbe Clarke: A gyermekkor vége című regényét.
Itt felvázol egy lehetséges megoldást az űrliftre, sőt a Clarke-övnek nevezett ötletét is leírja.
Ez az általam ismert egyetlen alternatívája a rakétás pályára állításnak, csak ehhez is még nagyon sok fejlesztés szükséges. -
teddybear #23 Az anti gravitációs hajtóműről csak annyit, hogy semmilyen ismert fizikai jelenség sem támasztja alá a működési elvét. Szóval "fejlesztik", de sohasem fognak elérni semmit sem.
Max kijönnek egy fizikai meghajtással, pl. magleb, vagy statikus elektromos lebegtetés, és a tájékozatlanabbak ájultra tapsolják magukat. -
L3zl13 #22 Pályára állításnál nem annyira a tengerszint feletti magasság a lényeg, hanem a keringési sebesség elérése, ebben pedig a léggömb nem segít.
Annyit lehetne ezzel elérni, hogy a sűrű alsó légkör fékezőerejét ki lehetne vele kerülni, de összességében nem nagyon éri meg.
A robotokkal összeszerelés. Ez egy jó ötlet, szerintem ez lesz a jövő. Emberes Mars expedíciót már kétlem, hogy egy darabban fellőtt űrhajóval oldanák meg.
Viszont a robot technika ami ehhez szükséges, nagyon bonyolult. Nem vagyok benne biztos, hogy jelenleg megoldható.
Moduláris eszközök összekapcsolása még rendben van, de hogy pl lakómodulokat, oxigén vagy üzemanyagtartályokat ott fenn heggeszenek össze az még nem menne szvsz. -
BlackRose #21 Mert drágább. -
gombabácsi #20 Lehet, hogy hülyeség az ötletem, de miért nem csinálják ezt:
1. marha olcsón minél magasabbra juttatni egy kis rakétát rakománnyal (10-50 kg), mondjuk léggömbbel (szerintem ez a legolcsóbb)
2. onnan aztán ez a kis rakáta+rakomány elindul az űrbe
3. sok ilyet fellőnek és ott fent rakja össze egy robot a nagyobb szerkezetet
-
L3zl13 #19 "Igen, teged is a golya hozott"
Feltűnt, hogy egyetlen kérdésemre sem válaszoltál.
Itt van még egy pár:
Szóval ha a rakéták olyan rosszak, akkor ugyan mi is vinné fel a Holdra a kábelt?
És mit szállítanának ezen a kábelen? Ha feltűnt volna ez a hír pusztán föld körüli pályára állásról szól, és még azzal is nehézségek vannak erre te azt mondod, hogy építsenek egy 1000x bonyolultabb és drágább dolgot helyette...
"a raketa alternativaja nem letezik"
Nem mondtam, hogy nem létezik, csak te nem mutattál eddig reális alternatívát.
Ellenben leírtál egy rakás hülyeséget, amit nem is kérdezett senki, másrészt meg köze nincs a témához.
"a hold tavolodik amugyis a foldtol"
És? Hogy jön ez ide?
"hiaba pisilsz metro sinre, ha az be van kapcsolva, nem baszkural agyon teged az aram"
Gondolom ez fontos szempont az űrlift tervezésekor.
"ha lenne egy ilyen kotott "kotel" palya"
Kötött? Az egyik fele igen, de a másik? Az mihez lenne kötve? A Föld felszínhez nyilván nem, lévén forog. Ha meg szabadon van akkor irányíthatatlanul, több mint ezer kilométeres sebességgel söpörne el a felszín felett, erre ugornának fel elhaladáskor az űrhajók, vagy mi?
-
HunGripen #18 BlackRose: Az űrsikló tényleg elég nagy mérnöki teljesítmény(annak ellenére, hogy vannak benne hibák pl.mentőkabin hiánya) és tényleg nincs 100%-osan működő űrjármű, de a cseréjére több ok is van. A 2 legfontosabb talán:már kicsit tényleg kiöregedtek, nem tervezték bolygóközi utazásra(csak Föld körüli pályára), ami manapság azért megint kezd célként lebegni a gazdagabb országok előtt.
RealPhoenixx: Ma még nem létezik az ehhez a megoldáshoz szükséges technológiai háttér. Nehogy azt hidd, hogy egyáltalán nem fejlesztik(pl.Föld-Űrállomás kötélpálya megoldás), de ehhez idő kell. Addig meg mi csináljanak? Ne indítsanak űrküldetéseket? A Nemzetközi Űrállomást is hadják ott? Ráadásul ez nagyobb távolságoknál(már a Holdnál is) problémát jelenhet, szóval oda egyszerűbb vm féle űrhajót használni. Ott pl. már csatlakozhat egy űrállomáshoz és onnan az emberek különleges kötélpályával mehetnek le. De ez még a jövő zenéje.
Egyébként remélem, hogy Európának is sikerül saját embervezette űrhajót készítenie(az automata Verne teherűrhajó már megadta a kezdőlökést), akár az oroszokkal együttműködésben, akár Európa saját maga csinálja meg. -
BlackRose #17 OK, de mond valójában mennyire alkalmazhatóak azok a mentőrendszerek a valóságban, voltak e alkalmazva, mentettek e életet... vagy csak ott vannak illuzióként. Nem tudom annyira nem vagyok szakértő de néhány mach sebeségnél nem tudom mennyire lehetséges a mentés... persze lehet, hogy tévedek, de azt hiszem a 14 űrhajóst nem mentette volna meg semmi féle mentőrendszer. Feltehetnénk a kérdést miért nincs minden repülőben is mentőrendszer, hiszen ott többezren vesztették már életüket és nem is válalták a kockázatot tudatosan (azt mondták nekik, hogy a világon a legbiztonságosabb...), szóval szerintem a mentés megadott kereteken belül értelmes, ha ezeket a kereteket mondjuk csak 1% esetben érhetőek el akkor nem biztos, hogy megéri a többletköltség és komplexitás egy olyan rendszer bevezetését amely soha nem lesz valójában alkalmazva.