132
-
#52
Jó csak ez a komp kaphatná a hajtóanyagot a Holdról is, és mivel az atom adná az energiát, gyak nem kéne több komponensű kémiai hajtóanyag, hanem csak valami olyan amiből a Hold kőzeteiben viszonylag sok van és könnyen kinyerhető. Ráadásul mivel az ionhajtóművel nagyobb kiáramlási sebesség érhető el, ezért kb. 1/10 tömegű hajtóanyag is elég lenne. És ugye a Hold felszínéről könnyebb lennne feljuttatni, sőt mondjuk egy VASIMR hajtóműves űrhajó még lehet, hogy le meg fel is tudna onnan szállni. Ebben az esetben tehát nem kéne itt ezer tonnákat a Földről fellőni az űrbe!
Amúgy nem sokat tartózkodna LEO pályán, mivel nem ez lenne a feladata, szal a zöldek is lecsihadhatnának. -
#51
Van marsos topik? Nem bonyolultabban fogalmaztam meg, hanem megfogalmaztam úgy alapról. A tiedé inkább hiányos. Mellesleg ezt 2 éve írtam le először, és magamtól :) ide is 3x legalább. Csak nem tőlem csented? -
Dany007 #50 Szerintem hiába agyalni ezeken...
Amíg nem kap a Nasa elég anyagi támogatást, addig fölösleges bármin is gondolkodni... max valami olyanon ami tizedébe kerül a jelenlegi technológiának és hatásosabb is, vagy esetleg profitot hozhat az államnak...
Sajnos a pénz az úr! -
#49
Atomba ne is gondolkodj, pláne ne itt a Föld körül, LEO-ban. Jó dolog a technika, meg a haladás, de atommal nem kockáztatnának emberéleteket, főleg nem tartósan ilyen közel a Földhöz és a közeljövőben. -
#48
Figy. fellövöd először a hasznos terhet. Elfogy az üzemanyaga. Utána lősz üzemanyagot. De közben is elégeted azt az üzemanyagot, ami a szükséges üzemanyagnak a feljuttatására kell.
Aztán az utántöltésre szánt üzemanyagot is kell tárolni valahol, olyan formában, hogy át lehessen tölteni. Elvileg ugye a gép súlyát lehetne megspórolni ilyen módon, de gyakorlatilag annak is csupán egy részét, mivel a tárolónak is van súlya.
Végül pedig: A Shuttle súlya üresen 68 tonna, maximális repülési tömege 109 tonna, maximális hasznos tömege 25 tonna. A fellövéshez szükséges középső üzemanyagtartály súlya üresen 26 tonna, LEO-hoz megtöltve 762 tonna, a két oldalsó gyorsító rakéta indításkor egyenként 590 tonnát nyom, üresen egyenként mintegy 91 tonnát. Adjuk össze: a fellövéshez szükséges három rakéta 1942 tonnát nyom, ebből 1734 tonna az üzemanyag, 218 tonna a rakéta, ehhez tartozik 109 tonna űrhajó és abban 25 tonna a hasznos teher.
Ezek után, ilyen arányok mellett te mennyi üzemanyagot látnál érdemesnek LEO-ra fellövöldözni? Mondjuk fellősz 110 tonna üzemanyagot, azzal egy többszöri fellövésekkel összerakott mondjuk 230 tonnás űrhajót hova lehet eljuttatni? És ha meg már több üzemanyagot akarsz feljuttatni oda, mint a gép súlya, akkor ugyanott vagy, hogy akár a gépet is fellőhetnéd ugyanoda.
Szvsz. ilyen ingajáratnak ma akkor lenne értelme, ha pl. csinálnának egy kimondott napelemes energiatárolót LEO-ra. Egy óriási űrálomás, ami olyan lenne, mint egy benzinkút, csak tartálykocsik helyett a napfény töltené fel mindig, aztán ott tankolhatnának mások. Ahonnan például vehetne energiát egy ingajárat, ami akár mondjuk ionnal működne. De ennek is emberi idő alatt kéne megjárnia a Föld-Hold távolságot, max. 1-2 hét alatt, hogy emberi küldetésre használható legyen. -
HUmanEmber41st #47 Ezt a Holdon kipróbálhatnák.
De nem úgy tűnik, h meg akarnák csinélni. -
#46
A 100t-ás Föld/Hold komphoz az energiát atomreaktor adhatná, az ionhajtóműhöz a gyorsítandó üzemanyagot meg a Holdról, vagy a Lagrange pontokból bányászhatnák. Szerencsére elég sok fajta anyag valószínűleg megfelelő lenne. És a nagy kiáramlási sebesség miatt, asszem kb. 1/10 tömegű is elég lenne ugyan olyan impulzushoz, mint kémiai hajtóanyag esetén. -
HUmanEmber41st #45 Persze azt nem tudhatjuk, h a Need Alternat Seven Astronautics cég igazából mit is akar a Holdon. Csak egyszerűen elküldenek oda néhány embert, h hozzanak még abból a szép holdkristályból? Vagy nézzék meg, h megvan-e még az a kis üdvözletekkel teli szilíciumlapka, amit Armstrongék hagytak ott a porban?
Vagy építenek végre egy Holdbázist és ásványokat kezdenek kitermelni, speciális ötvözeteket gyártani belőlük 0 gravitáción? -
#44
atomreaktor \o/ -
Epikurosz #43 Na, elcsented az ötletem a marsos topikból és most visszhangozod, de bonyolultabban megfogalmazva.
A lényeg azon van, hogy ga megcélzunk egy másik égitestet, akkor az expedíció 3 szakaszban valósuljon meg:
1. fellövés földkörüli pályára. Az ISS üzemanyagtöltő állomás szerepet töltene be.
2. ingajárat az ISS és a másik égitest körül keringő ISS-klón között.
3. leszállás a célégitestre, ahol már egy kiépített bázis vár.
Ez az egész lényege, és örülnék neki, ha mi magyarok összdobnánk egy ilyent. -
WantedMark #42 Csak tudod ezzel meg az a baj, hogy maguk az utántöltők, illetve maga a rakományuk is rengetegbe tud kerülni, és mint látjuk ezek leginkább kivitelezhetetlen tervekre pazarolják a drága milliárdokat és idáig nem terjed ki a nézőpontjuk... -
kvp #41 "az a 100 tonna az közel van a max felvihető tömegének a most fejlesztés álló legerősebb rakétának."
Ennyit mar az energiak is fel tudtak vinni, kozel 20 eve. De alapvetoen nem kell egy tobbszaztonnas renszer. Hagyomanyos uzemanyagokkal hasznalhatoak a mar meglevo rendszerek. A lenyeg, hogy csak az uzemanyagot kell utantolteni, mivel maganak a jarmunek soha nem kell visszaternie a legkorbe. Ehhez jon hozza, hogy a jarmu vihet a leszalloegyseg mellett tobb teherurhajot is, amiket nem kell visszahozni, tehat nem igenyelnek hopajzsot sem. Igy egy komplett kisebb urallomast lehetne osszerakni ami kepes lenne a Fold-Hold kozotti palyan kompkent mozogni. A leszalloegysegek mindket egitest eseten egyszer hasznalatosak lennenek. -
#40
az a 100 tonna az közel van a max felvihető tömegének a most fejlesztés álló legerősebb rakétának. ennyit arról, hogy milyen sima azt oda felvinni
a másik dolog, tök jó lenne egy állandó ingajárat mondjuk nap vagy/meg ionenergiával a Hold-Föld között (esetleg valamiképp még kihasználva a testek tömegvonzásait), de ezekkel meghajtva nagyon nagy léptékben kellene gondolkodni (óriási felületű napcellák, hasonló grandiózus ion meghajtás), hogy például használható valamit (embert, több kiló valamiféle cuccost) is tudjon szállítani, normális idő alatt (max. 1-2 hét). márpedig onnantól lenne értelme. ha meg innen kell felvinni neki az energiát, akkor meg ugyanott vagyunk. azt az eszközt, ami az energiát felviszi neki, azt mindig ugyanúgy fel kell lőni, mintha az említett ingázó egységgel tennénk. -
#39
azér az nem úgy van, hogy csak úgy pár héttel továbbpattog. vágj földhöz egy gumilabdát, pattogni fog, vágd földhöz úgy, hogy hetekig pattogjon, kidurran. vagy felétek nagyon spéci gumilabdák vannak. -
#38
Ez tökre így van!
Másrészt egy 100 tonnás ionhajtóműves batár állat amit ugye ezek a rakéták simán felvisznek LEO-ra, meg évekig elközlekedne a a Holdbázisig oda-meg vissza, akár 20-30 emberrel is a fedélzetén, csak meg kéne építeni!!!! -
L3zl13 #37 Igaz, hogy ritka a légköre a Marsnak, de azért van neki. Az meg már jócskán lelassította a szondát mielőtt földet ért volna.
Bolygóközi sebességgel becsapódva semmilyen lufi nem védi meg a benne lévő cuccost. -
Thrawn #36 "Csak 2 példát mondjak; repülés és autó gyártás. 40 év alatt mekkorát fejlődött ez a két technológiai szektor?"
Mennyit fejlődött? Gyakorlatilag semmit. Csak nézzük az autógyártást. Ugyanúgy benzint/gázolajat égetünk az autókban, mint 40 éve. Nyilván kényelmesebbek, biztonságosabbak, de a meghajtás lényegében változatlan, akár csak az űrhajózásban. Persze vannak tervek/prototípusok más meghajtási módokra, de ezek ugyanúgy gyerekcipőben járnak, mint az űrhajózás alternatív meghajtási módjai. -
L3zl13 #35 Én meg azt nem tudom, ha már úgyis Föld orbiton való "összeszerelést" terveznek, akkor miért nem mernek nagyobbat tervezni?
-
WantedMark #34 A legnagyobb gond az, hogy még egy félkész terv mellett elkezdenek egy teljesen új terven dolgozni. Már az akinek irányítania kellene dolgokat, már ő se tudja, hogy mit támogasson, meg az embereiről is alig tud vmit. Nemértem, hogy a világ "vezető" technológiájának legfőbb kifejlesztőjénél hogyan adódhatnak ilyen problémák. Hát könyörgöm embert küldtek a holdra, űrállomást építettk meg miegymást, és belekezdenek két félkész tervbe??? Na nemááár.
-
#33
Na ja, manapság már elég jó kis ionhajtóműveket tudnak csinálni szal a Föld-Hold közötti ingajáratra lehetne egy egész dúrva űrhajót építeni, ami aztán tényleg lehetne a Föld-Mars utazás űrhajójának az alapja!
Lásd még JIMO, amit természetesen szintén töröltek. Az is megépíthető lett volna, de a pénzt elvitte a cica hogy Irakban ellövöldözze. -
#32
Hát ez nekem egy kicsit túl parának tűnik! Ott a mentőtorony a taxi elején, ha baj van és robban a cuccos az embereket simán kimenti szinte bármikor!
Viszont a külön rakéta külön költség és csak minimálisan kisebb kockázat, ha tényleg kisebb egyáltalán.
OK, nem egy leányálom a shuttle biztonsági szempontból, de ez meg túlzás! A Szojúz esetében is talán egyszer kellett kimenteni az űrhajósokat a mentő rendszerrel. -
brueni #31 nem pont ide, de...
a holdra miért nem leeht pattogós gumilufilabdában fellőni a cuccot? ha a marsot eltalálták, a hold csak megy, ha már közelebb van...
max tovább pattog néhány héttel... -
#30
"komolyabb előrelépés csak technológiaváltással lehetséges, az meg még gyerekcipős. most ez van, ebből kell kihozni a maximumot."
Ne haragudj de ez egy baromság ha a NASA így gondolkodik. Mennyi is telt el az első holdra szállás és 2008. július 17.-e között? 40 év? Csak 2 példát mondjak; repülés és autó gyártás. 40 év alatt mekkorát fejlődött ez a két technológiai szektor? Nekem pont az a "cég" ne legyen már ilyen állásponton aminek élen kellene járnia az innovációban, a technológiában és az ötletesebbnél ötletesebb megoldásokban! Az az igazság, hogy a NASA kezd valami ellustúlt lomha dinoszauruszra hasonlítani. Hogy a francba akarnak ilyen gondolkodásmóddal a marsra embert vinni?? Ha így folytatják még a 22. században sem jut el ember a marsra.
-
HUmanEmber41st #29 Gondolom azért, mert q*va nehéz..Sokkal biztonságosabb több részletben felküldeni a cuccot, mert az emberek külön mennek, és ha kilövéskor valami tönkremegy, még mindig lehet pótolni, hiszen nem az egész felszerelés emberestül-holdkompostul robban fel. Nem kell parázni az üzemanyag miatt sem, hiszen 2 részletben annyit vihetnek fel, amennyi csak kell. -
#28
Sajna az ilyen állami cégeknél aranyárban mérik még a vécépapírt is!;))) Ezért lenne az a jó, hogy a technológiár kifejlesztik, de az állam már több magáncégnek adná ki a megrendeléseket, és közben folyamatosan ösztönözné is őket, hogy a technológia felhasználásával kezdjenek kereskedelmi tevékenységet. Pont mint ahogy az atomipart is felfejlesztették.
Amúgy én meg azt nem értem, hogy miért nem lehet az Ares esetében egyetlen rakétával indítani a teljes Hold jármű komplexumot? -
HUmanEmber41st #27 Azt én sem értem, miért nem ilyen "kvp" rendszerre tervezik a Holdraszállást?
Olcsó, mert mindent csak egyszer kell megépíteni, és haszálatban levő (kipróbált) űreszközökből össze lehetne állítani akár mai egy ilyen Holdutazást. Kivéve az ISS- Hold leszálló- felszálló egységet. Arra meg jó a régi Apollós megoldás, h ne kelljen dollármilliárdokért újat tervezni...
Valahogy az az érzésem, h ezeket a hatalmas költségvetési pénzeket valahova máshova költik, de ez már csak összesküvés-elmélkedés.. -
#26
Hát amikor szóba került, hogy vissza a Holdra, meg irány a Mars, akkor én is arra gondoltam, hogy ezeket a technológiákat és egy ilyen szállítási infrastruktúrát fognak kifejleszteni. Ennek a teljes fejlesztési+üzemeltetési költsége valszeg kevesebb is lenne az Ares/Jupiterhez képest, ha nagytömegű szállítást akarunk lebonyolítani, illetve nagy létszámú személyzettel ellátott állomást akarunk a Holdon üzemeltetni, ami azért még talán gazdaságilag is önffentartó tud lenni (turizmus, spec anyagok előállítása, hidrogén izotóp kitermelése stb).
Na most erre jön a NASA ezzel a lego-rakétával! A Jupiter se jobb, max olcsóbb. Ezzel megint lehet látványos zászlófelonásokat csinálni, csak az űrszállítási infrastruktúra kialakítását bliccelték el megint vagy 30 évre. -
L3zl13 #25 Én is ilyesmin gondolkodtam csak nem vagyok benne biztos, hogy a Holdon van rakétaüzemanyag.
Lehet, hogy előbb oda kéne vontatni egy bazinagy üstököst? :D -
L3zl13 #24 Értem. Ezzel együtt a több kilométer hosszú mágneses kilövő, lassító pálya megépítése még mindig nagyobb beruházás lenne mint magának a Holdbázisnak a felépítése és üzemeltetése. Még itt a Földön, jól kiépített iparral is gondot okozna egy ekkora vállalkozás.
És szerintem még az is kérdéses, hogy egy több km/sec sebességgel mozgó komp vajon milyen biztonságosan tudja befogni a mágneses lassítót a fékezéshez?
Az űrben csinálnak nagyon pontos ember vezérelte és automatikus összekapcsolódásokat, de a végső fázisban mindkét esetben pár centi/sec sebességgel mozognak egymáshoz képest a járművek.
"Tovabba igy megsporolhato az, hogy a komp aljanak ott kelljen maradnia a felszallaskor, tehat a rendszer ujrahasznalhato."
Ennek semmi köze ahhoz, hogy rakétával, vagy mágnesesen lövik ki kompot.
Onnantól, hogy kiépített bázis van (Márpedig a te mégneses kilövőd eleve ezt feltételezi.) már nyugodtan létezhet kiépített kilövőállás is, és így szükségtelen, hogy otthagyják az alsó részt. -
#23
ahaha csak a magán űrsiklók nem 7,7 km/seccel lépnek a légkörbe, hanem 1 körül, mert ugye a magán csak űrugrást végez, a nasas meg ténylegesen föld körül pályára áll.
A nukleáris, és alternatív megoldások csak az űrben működnek, odáig marad a hagyományos megoldás. Mellesleg a nukleáris meghajtás előtt van még egy akadály: sötétzöldek.
Egyébként így kellene:
1. CSAK személyszállító űrsikló, ramjet/scramjet/rakéta hajtóművel, hőpajzzsal, szárnyakkal. max 30 tonna, üzemanyaggal, utasokkal együtt(önerőből, esetleg egy anyarepülő, vagy újratölthető gyorsítórakéta segítségével száll fel)
2. CSAK teherszállító, full táv és számítógépvezérelt űrsikló, előbbi meghajtással, hőpajzzsal. kb 130 tonna, 60 tonna hasznos teher, de ennek viszont már tuti kéne valami segítség, több gyorsítórakéta
3. Űrállomás (ez már van)
4. föld-holdkomp, ami csak a föld és hold körüli pálya között mozog, teherszálló siklóból töltik újra. Akkorának kéne lennie, hogy mondjuk 4 ember 6 napot el tud lenni benne, és oda-vissza megjárja az utat.
5. leszállóegység amit a föld-holdkompból töltenek újra (vagy ha már kialakultak a feltételek akkor a holdon), ez csak a holdfelszín és a hold körüli pálya között liftezik. Olyannak kell lennie, hogy 4 ember 6 órát el legyen benne nem kibírhatatlanul kényelmetlenül.
És persze a leszálló, és föld-hold kompnak kéne valami teherszállító változata is, az építkezéshez, sőt nem is kéne leszállóegység sem, a kompot lehetne mágneses gyorsítókkal megfogni, kilőni a föld felé (utasszállítónál nemtudom mennyire viselné el az ember).
húdehasonlólett a 2001 megoldáshoz :) bár ott nem volt külön leszállóegység. -
kvp #22 "Arról meg ne is beszéljünk, hogy egy ilyen kilövés, befogás lazán lehajítaná az űrállomást a pályájáról."
Nem az urallomasra hanem a Holdra kell tenni a leszallopalyat. Foldkoruli palyan tokeletesen mukodnek a hagyomanyos uzemanyagos rendszerek, es az iss-re is lehet dokkolni hagyomanyos modon. Csak a holdi leszallas es felszallas uzemanyagkoltsegerol beszeltem, tehat a komp csak az urallomasnal vegzett lassitashoz/gyorsitashoz vinne uzemanyagot. Ez utobbi sokkal kevesebb mintha a leszallashoz es a felszallashoz is kellene vinnie. Tovabba igy megsporolhato az, hogy a komp aljanak ott kelljen maradnia a felszallaskor, tehat a rendszer ujrahasznalhato.
"Bár nem vagyok benne biztos, hogy mindent jól értelmeztem, lévén az első felsorolásod és az utánna következő számozás sehogy nem passzol össze."
Az elso otlet egy negylepcsos rendszer, amit bazisepitesre lehet hasznalni. A masodik mar a kesz bazist hasznalja. Tehat:
a) sojuz-iss-holdkomp(tks/zarja)-leszalloegyseg(eagle/altair)
b) sojuz-iss-holdsiklo (lasd:wiki:Space_1999_Eagle -
#21
Nehéz dönteni vajon kinek lehet igaza. A Nasa szakértőknek, akik valószínüleg értik a dolgukat, de akik szinte biztosan szerepelnek az amcsi hitech ipar nem bizonylatolt támogatottjai közt, vagy azoknak a lekles mérnököknek, akik szintén értik a dolgukat és teljes lelküket beledolgozták a tavaly szeptemberben kiadott tanulmányukba.
A Nasa történetében több olyan eset is ismert, amikor külső ötletből jött a forradalmi ötlet ( Hold missziók feljuttatási módja, marsi üzemanyagelőállítás földről hozott hidrogénből). Talán a mostani eset is ilyen, és célszerübb, olcsóbb és gyorsabb lenne a 4 szegmenses boostert és a nagy tankot használni, mint ezeket átervezni és tesztelni kifulladásig.
Valamit: Az AresI indítása csakugyan olcsóbb lenne mint a Jupiter120, de ne felejtsük el, ez utóbbi esetben a személyszállítás mellett még 30 tonna hasznos terhet is pályára állíthat, vagyis az űrhajósok és a teher szállítása egy füst alatt elintézve, az STS hiánya félig meddig megoldva.
Egy-egy Hold küldetéshez pedig két Jupiter 232 legyártása valószínüleg olcsóbb lesz mint egy AresI + AresV duó elkészítése. (feltéve, ha több missziót is terveznek) Amúgy jó a meglátásod.
-
torcipepe #20 húzzák el még jó sokáig és közben fizessenek milliárdokat az ESA-nak a feljutásért. -
L3zl13 #19 Tudod te mekkora mágneses erőtérre volna szükség az ilyen gyorsításhoz, lassításhoz? Az ISS-biztos, hogy nem képes ekkora energia előállítására.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy egy ilyen kilövés, befogás lazán lehajítaná az űrállomást a pályájáról.
Azt sem tudom hogy gondoltad ezt a mágneses gyorsító "modult" az ISS-re.
Ennek a "modulnak" önmagában jóval nagyobbnak kellene lennie, mint az egész ISS.
Bár nem vagyok benne biztos, hogy mindent jól értelmeztem, lévén az első felsorolásod és az utánna következő számozás sehogy nem passzol össze...
-
kvp #18 A ket rendszer kozott a nagy kulonbseg, hogy egyutt vagy kulon menjen-e fel a holdjaro es a szemelyzet, tovabba milyen modon szereljek ossze az egysegeket. Az aresnel kulon megy fel a legenyseg es Foldkoruli palyan dokkolnak. A jupiternel egyben megy fel minden es a leszalloegyseget csak kiveszik a tarolobol. Ez utobbi egy az egyben megfelel a saturn rendszernek. Anno a saturn alternativaja volt az amit ma aresnak hivnak. Azota gyakorlatilag semmilyen fejlodes nem tortent.
Mi lenne a jarhato ut:
-Kis szemelyszallito egyseg a Fold es az iss kozze.
-Fold-Hold komp, ami csak a ket palya kozott mozog es az urben rakjak ossze (kisebb darabokbol). Csak egyszer kell megcsinalni, utanna maradhat.
-Leszalloegyseg, ami csak az embereket viszi le a felszinre, majd visszahozza oket. Ez csak a bazisepiteshez kellene.
-Kombinalt iss - Hold siklo magneses befogopalyahoz. Mivel nincs legkor ezert szinte uzemanyag nelkul egy magnesparnara le lehet tenni a kompot, majd ugyanigy gyorsitani a Hold elhagyasahoz. (a gyorsito elvileg kepes lenne mas bolygok fele is inditani)
Az elso lepcsore jok a sojuzok, a masodikra ott az iss. Harmadiknak jo egy iss modul + sajat hajtomu kombinacio, a 2 orosz modul most is ilyen. Leszalloegysegnek eloszor ott a sas uj valtozata, ezen dolgoznak. Siklonak pedig barmilyen utaster + hajtomu + lebegtetomagnes kombinacio jo, nem kell ropkepesnek lennie, csak vakuumban fog mukodni. -
brueni #17 komolyabb előrelépés csak technológiaváltással lehetséges, az meg még gyerekcipős. most ez van, ebből kell kihozni a maximumot.
olyan mint az alternatív hajtású autó. vannak próbák vízzel, gázzal, hidrogébnnel, villannyal, lóval, de amíg nincs kiforrva és a lobbi az úr, addig nem lesz vált(oz)ás -
brueni #16 ezt a poént már lelőtték egy szivecskével... -
lapaleves #15 akárhogy is néznek ki a nagyságrendi számok, nem túl jó ómen ha a saját emberek (valamekkora része) kvázi partizánmegoldást kezd fejleszteni. feltételezhetően látják az általad is említett számokat, így ha az általuk ismert (a miénknél nagységrendekkel több) információ / gazdasági számítás ellenére folytatják, akkor annak biztos nyomós oka van.
gondolom leginkább a visszaszorított költségvetésből adódó erős bürokratikus nyomás ellen próbálnak küzdeni, ahogy te is írtad. csakhát egy nyomott büdzsénél elég nehéz hosszú távú megtérülésekkel érvelni, gondolom mindenki félti a székét az esetlegesen elszaladó kf költségek miatt.
meg különbenis hogy nézne már ki ha a management behajolna egy ilyen akció előtt, ezt biztosan nem fogják megtenni.
persze az évekkel ezelőtt hozott döntések mostanra gyakorlatilag predesztinálták az irányt, így vagy megszoknak vagy megszöknek a lázadó arcok. remélem a kereskedelmi űrrepülésbe szökik mind, egy nagy puttyony korábbi, államilag finanszírozott know-how-val. nekem jó lenne a jobb oldali rakettya NASA felirat nélkül is.
csak nahogy bármelyik a terroristák kezére kerüljön. ez még nem volt uccse. -
#14
Azért az Ares-nek vannak olyan előnyei, ami itt nem jön át. Alacsony Föld körüli pályára az Ares V 130 tonnát tudna szállítani, a Jupiter kb. 105 tonnát. Nagyobb távolságra ez nyilván hasonlóan csökken, a Holdra például az Ares V is már csak 71 tonnát tudna elküldeni, hasonló arányokat feltételezve a Jupiter oda már csak 57-et.
Az Ares I-V sorozat skálázhatósága (25-130 tonna kiszereléstől függően, míg a Jupiteré 47-105 tonna) is nagyobb. Sajnos az Ares sorozat kilövésére nem láttam költségbecslést, de felépítéséből adódóan valószínűleg az Ares I indítása sokkal olcsóbb, mint a legkissebb Jupiter indítása. Ugyanakkor az Ares I esetleg kiváltható más kissebb rakétákkal is, de a felső végen is erősebb az Ares +25 tonnával, ami nagyon sokat számíthat, ha ez lesz a NASA legerősebb rakétája a következő 30-40 évben. (lásd Shuttlék tervezése, működése és új űrhajó üzembeállításának idejét) Ezen múlhat ugyanis az a mozgástér, amiben működhetnek a küldetések.
Itt szerintem max. az üzemeltetési és indítási költség dönthet hosszabb távon a Jupiter javára. Ha az észrevehetően alacsonyabb hasonló fellőt tömegek mentén, akkor talán megéri azt a -25 tonnát.
Itt még érdemes kalkulálni esetleg a cikkben vázolt 28 (35-7) milliárddal, amivel olcsóbb LEHET a Jupiter, ez ugyanis a Jupiter vagy 200 kilövését fedezné vagy akár 20 Hold küldetést is lehetővé tenne. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy mire a Jupiter eléri az Ares jelenlegi fázisát, addigra drágul. (meglehetősen tipikus lenne, hogy váratlan költségek jönnek elő)
Az még a Jupiter mellett szól, hogy állítólag hamarabb üzembe lehetne helyezni és ugye a Shuttlék kivonása után ez az előny még inkább felértékelődik.
Szóval a Jupiter mellett szól:
1. Hamarabb üzembe helyezhető
2. Talán olcsóbb
Az Ares mellett szól:
1. Skálázhatóbb
2. +25 tonna pályára juttatásának képessége
Amit jó lenne tudni, hogy az Ares-nek mennyire becslik az éves költségeit, az indítási költségeit, a Holdra jutási költségeit, a Jupiterhez hasonló tömegek mellett. Ha ebben nagy különbség van, akkor szvsz. az a nyerő, amelyik itt olcsóbb. -
T0nk #13 A Saturn 5 hatalmas gép volt. Induló tömege több mint 3000 tonna. A kor színvonalán csak egy ilyen hatalmas géppel lehetett Hold körüli pályára állítani bármit. Ezek a rakéták már jóval kissebbek, és gazdaságosabbak. Most is lehetne Saturn 5-öt építeni, de abból a pénzből és anyagból le lehet zongorázni három Ares-es holdküldetést.