NASA kontra NASA: két holdrakétán dolgoznak a mérnökök
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#82
- A bolygóközi utazások tovább fognak tartani mint 3 hónap.
- Az út a Holdra nagyrészt a Föld mágneses terének védelmében történik, ahol az ûrállomás is van.
- Nem kell sokkal több védelem, mint ami eleve van az ISS-en, ez tény. Az ilyen szerintemennyivagyannyiasugárzás nem visz elõre. Vannak tények, mérési eredmények.
- Az út a Holdra nagyrészt a Föld mágneses terének védelmében történik, ahol az ûrállomás is van.
- Nem kell sokkal több védelem, mint ami eleve van az ISS-en, ez tény. Az ilyen szerintemennyivagyannyiasugárzás nem visz elõre. Vannak tények, mérési eredmények.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#81
Igen 14x (ez biztos?) átrepültek kb 1 hét alatt, de pl amikor napkitörés van akkor azért meg fognak sülni ám a fiúk, 3 db alufólia ide vagy oda. Amúgy a fémeknél jobb valamilyen szerves anyaggal, vagy vízzel árnyékolni, ugyanis a fémekben úgy nyelõdnek el ezek a töltött részecskék, hogy közben röntgen sugárzást keltenek!!!!
Szal bevállalni ezt a 3 hónapos utat, az a lassú és szenvedésekkel teli öngyilkossággal egyenlõ.
;DDD
Szal bevállalni ezt a 3 hónapos utat, az a lassú és szenvedésekkel teli öngyilkossággal egyenlõ.
;DDD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#80
+ van még a gravitációs parittya, ha már fent vagy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
Az ûrbeli mozgásnak két módja van (egyelõre):
- vagy nekifekszel az ûrben mozgó, száguldó részecskéknek, és így vitorlázol. Ennél a megoldásnál gond az irányíthatóság.
- vagy cipelsz magaddal x mennyiségû anyagot, és kilövelled hátrafelé, mint a tintahal, és így mozogsz elõre. Ez a második megoldás a drágább, és hosszú utaknál probléma a saját teher. Elõnye a jó irányíthatóság.
Más megoldások csak sci-fikben léteznek. Például: kvantumenergia megcsapolása, térgörbítgetés, féreglyukak.
- vagy nekifekszel az ûrben mozgó, száguldó részecskéknek, és így vitorlázol. Ennél a megoldásnál gond az irányíthatóság.
- vagy cipelsz magaddal x mennyiségû anyagot, és kilövelled hátrafelé, mint a tintahal, és így mozogsz elõre. Ez a második megoldás a drágább, és hosszú utaknál probléma a saját teher. Elõnye a jó irányíthatóság.
Más megoldások csak sci-fikben léteznek. Például: kvantumenergia megcsapolása, térgörbítgetés, féreglyukak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
Elnézést a helyesírási hibákért...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#77
A költségek miatt van értelme 3 hónapig utazni, kb. 2-4 milliárd dollárra saccolom a fejlesztést, az üzemeltetés kevesebb mint félmilliárd évente (ez évi két expedíció). Tehát 20 év alatt 12-14 milliárd dollár. Hasonlítsd ezt össze a fenti 320 milliárddal, erren nekünk semmi esélyünk. A nagy rakéták miatt olyan hatalmas az amerikai költség, továbbá a saját földi leszállóegység miatt, és így is sokkal kevesebb hasznos idõt töltenek ez a Hold felszínén, mint a magyar tervezet.
Félmilliárd dollár évente 1000 milliárd forint, ez a magyar GDP 5%-a, ez még éppenhogy elképzelhetõ. Ha végre normális kormányunk lesz, ami folytatja a 2002 elõtti adósságcsökkentést, és nem az orosz gazdaságot támogatja a KGB-vel együttmûködve, akkor megoldható. Mivel ez egy technológiai befektetés, busásan megtérülne, mint általában eddig minden egyes ûrvállalkozás.
A projektem megfelel az olcsó ûrprogramok három aranyszabályának:
- Minél kisebb terhet küldeni Föld körüli pályára, aztán jó hatásfokú haktómûvel közlekedni, az ûrhajó össztömegének elenyészõ része az ionhajtómû üzemanyaga
- Létezõ képességeket igénybe venni (pl. orosz Szojuz, Progresz)
- Nem újra feltalálni a kereket, szorgosan tanulmányozzuk a régi amcsi holdkomp modelljét
Félmilliárd dollár évente 1000 milliárd forint, ez a magyar GDP 5%-a, ez még éppenhogy elképzelhetõ. Ha végre normális kormányunk lesz, ami folytatja a 2002 elõtti adósságcsökkentést, és nem az orosz gazdaságot támogatja a KGB-vel együttmûködve, akkor megoldható. Mivel ez egy technológiai befektetés, busásan megtérülne, mint általában eddig minden egyes ûrvállalkozás.
A projektem megfelel az olcsó ûrprogramok három aranyszabályának:
- Minél kisebb terhet küldeni Föld körüli pályára, aztán jó hatásfokú haktómûvel közlekedni, az ûrhajó össztömegének elenyészõ része az ionhajtómû üzemanyaga
- Létezõ képességeket igénybe venni (pl. orosz Szojuz, Progresz)
- Nem újra feltalálni a kereket, szorgosan tanulmányozzuk a régi amcsi holdkomp modelljét
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#76
Ahogy már írtam korábban is, én arra gondoltam, hogy LEO-n keringene egy óriási napelem. Ez energiacellákat töltene fel, amiket ehhez az óriási napelemhez csatlakozó ûreszközök saját lemerült energiacelláikkal kicserélhetnének. Azután ezekkel az energiacellákkal ion hajtómûvet hajtanának meg. Akkor az ûreszközöket egyszer kéne fellõni és LEO-n tankolhatnának napenergiacellákkal. Kissebb eszközökkel ez már napjainkban is megvalósítható lenne pl. mûholdak számára. Nagyobb eszközökhöz a napcellák hatékonyságát kellene növelni és az energiacellákat mind kissebb méretre összehozni.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#75
Kis atomreaktorokon nem csak a ruszkik, hanem az amcsik a japcsik és a kínaiak is gondolkodnak, mivel ez az egyetlen kézzelfogható megoldás.
BVALEK2: Még mindig nem értem mi értelme van 3 hónapig utaztani a Holdra az ûrhajósokat, amikor kicsit több naftával 3 nap alatt elérhetik kémiai hajtómûvekkel. Max nagyobb, (szigorúan nem romlandó 😊) árú szállítására célszerû használni az ion.
ui: az Enyergija egyáltalán nem olcsó módja a teher ûrbe juttatásának. Többször felhasználható eszközt kell mint a Venturestar, vagy valamilyen scramjetes lélekvesztõ.
BVALEK2: Még mindig nem értem mi értelme van 3 hónapig utaztani a Holdra az ûrhajósokat, amikor kicsit több naftával 3 nap alatt elérhetik kémiai hajtómûvekkel. Max nagyobb, (szigorúan nem romlandó 😊) árú szállítására célszerû használni az ion.
ui: az Enyergija egyáltalán nem olcsó módja a teher ûrbe juttatásának. Többször felhasználható eszközt kell mint a Venturestar, vagy valamilyen scramjetes lélekvesztõ.
#74
Igen-igen és a lehel hibernátorral felszerelt ikarusz farmotor meghajtású panel kisszoba méretû kapszulát már meg is építették, csak a kazánfûtõ rágyújtott a Fecske cigarettájára amitõl berobbant a szénpor, és mindenki elkönyvelte: az olcsó ûrutazás lehetetlen. Bízzuk inkább a názára meg a ruszkikra. Mi meg inkább neki álltunk az eocén programnak, hátha a szén meghajtásban van a jövõ.
ui. a pentium procra nem bíznám rá a hajó vezérlést, mivel egy-egy nagyobb energiájú töltött részecske úgy átszabja a logikai kapuk állapotát, hogy ihaj. 386 rulez!
ui. a pentium procra nem bíznám rá a hajó vezérlést, mivel egy-egy nagyobb energiájú töltött részecske úgy átszabja a logikai kapuk állapotát, hogy ihaj. 386 rulez!
#73
Kis atomerõmû Marsra juttatásán a ruszkik már filóztak. Gyakorlatilag egy leselejtezett tengeralattjáró (sok ilyen van!) atomreaktorát kell generálozni, és becsomagolni "Fragile! Törékeny áru!" feliratos kartondobozba, majd kilõni a Holdra.
Gyakorlatilag a Föld-Hold távolság az, amely sok naftát igényel, itt is lépni kell az alternatív energiaforrások felé. A napenergia hasznosítása kézenfekvõ, így az elektromos autó kifejlesztésével párhuzamosan az elektromos ûrhajó a 2. prioritás. Ez zöld ûrhajó, tehát jó lenne a sajtója.
Gyakorlatilag a Föld-Hold távolság az, amely sok naftát igényel, itt is lépni kell az alternatív energiaforrások felé. A napenergia hasznosítása kézenfekvõ, így az elektromos autó kifejlesztésével párhuzamosan az elektromos ûrhajó a 2. prioritás. Ez zöld ûrhajó, tehát jó lenne a sajtója.
Kara kánként folytatom tanításom.
#72
Tudom is ki legyen az elsõ pilóta a magyar ûrhajóban: Epikurosz. Ne is szabadkozz, hidd el, élmény a repülés, úgyhogy nevedhez méltóan indulj. Az átmeneti idõben, esetleg fenékenrúgással is próbálkozhatunk, hátha úgy is Föld körüli pályára állsz. Mivel ez elég olcsó technika így sok próbát is megér 😉
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#71
Kara kánként folytatom tanításom.
#70
A megoldásomhoz mit szólsz? A Föld és a Hold között ingázik, viszi magával a saját Holdkompját, és az orosz Progresszek meg Szojuzok látják el üzemanyaggal, meg ûrhajósokkal. Így csak olyan technológiát kell kifejleszteni, ami még nincs (a nagyteljesítményû ionhajtómû), vagy már nincs (holdkomp). Ami már van (az oroszoknak) azt készen vesszük.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#69
Anettka különben már kitaposta az utat. Ha lobbizásról van szó, Farkas Bercinek vannak kapcsolatai Moszkvában. Bajkonúr simán elintézhetõ, mert a kazahok rokonaink, és járt már ott magyar lovas expedíció nemrég.
Kara kánként folytatom tanításom.
#68
Gyerekek!
Egy ûrhajót a mai magyar technológia meg tudna építeni. Nem nagy ügy: egy kb. 3x5 méteres kapszuláról van szó, benne olcsó kínai elektronikával (villogó LED-ek, LCD-k, Pentium prockó, pillepalack stb.)
A fellövéssel van a gond, ezért fizetni kellene az oroszoknak, de ott van a franciák guyanai támaszpontja (Kourou), ami elvileg EU-s, tehát valamiféle jogunk van hozzá (árkedvezmény). A visszatérés meg, szabadesésben, ingyen van.
Hm?
Egy ûrhajót a mai magyar technológia meg tudna építeni. Nem nagy ügy: egy kb. 3x5 méteres kapszuláról van szó, benne olcsó kínai elektronikával (villogó LED-ek, LCD-k, Pentium prockó, pillepalack stb.)
A fellövéssel van a gond, ezért fizetni kellene az oroszoknak, de ott van a franciák guyanai támaszpontja (Kourou), ami elvileg EU-s, tehát valamiféle jogunk van hozzá (árkedvezmény). A visszatérés meg, szabadesésben, ingyen van.
Hm?
Kara kánként folytatom tanításom.
#67
Ez egy 60 éves teória, és megcáfolták. Nem kapnak akkora sugárzást, az út nagy része alatt védi õket a Föld mágneses tere. A Van Allen öv sugárzásában nincs semmi extra a Holdi átlagos körülményekhez képest, már 14 alkalommal átrepültek rajta. Az úrhajónak extra sugárzási védelemre van szüksége, hogy ne halmozódjon akkora sugárterhelés, ez három extra alufóliát jelent, slussz passz.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#66
Viszont az ûrhajó kevesebb energiát fogyaszthat: a lámpákat megspórolhatják 😊
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#65
Mi a máknak küldjünk ûrhajósokat a Holdra 3 hónapos utazási idõvel? Nem értelek. Mire szegények átcammognak a Van Allen öveken és a Holdig megkerülik a Földet vagy 10000-szer olyan sugárzást kapnak, hogy világítani fognak a Holdon.
#64
Gondolom két oka van, hogy ilyet eddig nem építettek: utazás közben nem lehet azonnal visszahozni az ûrhajósokat ha baj van (de hát egy bolygóközi utazás sem jobb, itt legalább közvetlen rádiókapcsolatuk van a magyar irányítóközponttal <#vigyor> ), továbbá teljesen új technológia egy nagyteljesítményû ionhajtómû. Kutatni nem kell hozzá, fizikailag tudjuk hogy mûködik, de tudni hogy mûködik, meg képesnek lenni megépíteni, két különbözõ dolog...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#63
Ionhajtómûnek nem kell atomerõmû, egy kicsit nagyobbacska napelemtábla már megteszi, ennek utánaszámoltam, néhány tíz négyzetméteres napelemtábla elég energiát gyûjt, kb 3 hónap elérni a Holdat.
A garázsprojekt célja megépíteni az ionhajtómûves anyahajót, és a hozzá dokkoló holdkompot. az anyahajó mindíg az ûrben marad, nincs leszállóegysége, és orosz dokkolókapuja van. A holdkomp teljesen újrafelhasználható.
Fizetünk az oroszoknak, fellövik õket az ûrbe az Energija rakétájukkal. Az üzemamyagfeltöltést (anyahajónak és holdkompnak egyben) egy Progressz teherhajó végzi. A 3 fõs személyzet egy Szojuz ûrhajóval megy fel, ez bedokkolva marad.
Tehát három modul van összekapcsolva, szojuz, anyahajó, holdkomp. Ezt az egészet az anyahajó ionhajtómûve 3 hónap alatt elviszi Hold körüli pályára. Ott a 3 ûrhajós leszáll a holdra a komppal, monduk 2 hétre, aztán az egész begint felszáll, és az egész rendszer visszatér Föld körüli pályára.
Ott beszállnak a szojuzba, és hazatérnek vele, az anyahajó és a holdkomp pályán marad. Oroszok fellõnek egy Progresszt, ami feltölti õket, aztán a következõ szojuzzal a következõ legénység bedokkol, és mehetnek a Holdra.
A garázsprojekt célja megépíteni az ionhajtómûves anyahajót, és a hozzá dokkoló holdkompot. az anyahajó mindíg az ûrben marad, nincs leszállóegysége, és orosz dokkolókapuja van. A holdkomp teljesen újrafelhasználható.
Fizetünk az oroszoknak, fellövik õket az ûrbe az Energija rakétájukkal. Az üzemamyagfeltöltést (anyahajónak és holdkompnak egyben) egy Progressz teherhajó végzi. A 3 fõs személyzet egy Szojuz ûrhajóval megy fel, ez bedokkolva marad.
Tehát három modul van összekapcsolva, szojuz, anyahajó, holdkomp. Ezt az egészet az anyahajó ionhajtómûve 3 hónap alatt elviszi Hold körüli pályára. Ott a 3 ûrhajós leszáll a holdra a komppal, monduk 2 hétre, aztán az egész begint felszáll, és az egész rendszer visszatér Föld körüli pályára.
Ott beszállnak a szojuzba, és hazatérnek vele, az anyahajó és a holdkomp pályán marad. Oroszok fellõnek egy Progresszt, ami feltölti õket, aztán a következõ szojuzzal a következõ legénység bedokkol, és mehetnek a Holdra.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#62
Az ion az ion. A plazma meg plazma. Van egy kis különbség közöttük. Aztán hogy ezt egy nagyobb, elektromos meghajtású csoportba sorolod, az már mellékes. A lényegük az, hogy kell egy bazi erõs energiaforrás.
Hahóó, Názááá, tessék már valami komolyabbat létrehozni!
Hahóó, Názááá, tessék már valami komolyabbat létrehozni!
#61
Figy. atomot elvi okokból egyáltalán nem használnak ûrhajókba. Te alapból abból indulsz ki, hogy ez fogják használni. Aztán egy "olajfinomítót" feltételezel alapból a Holdra, amikor per pillanat egy íróasztalt kihívás odatennünk.
1. Egy ilyen Holdon lévõ "olajfinomító" több évtizedes projekt. (gondolj az Apolló küldetésekre, az ISS építésére és akkor már közeledsz)
2. Az atomot az ûrhajókba milliárd ember tiltakozását váltaná ki. (repülõgépbe se véletlen nincs)
3. VASMIR-ral az elsõ repülést is a jövõben végzik. (és nem olajfinomítót akarnak vele akkor a Holdra vinni)
Amit írsz, talán 30-40 év múlva, ha addigra állandó Hold küldetések lesznek, meg Hold bázis, akkor lehet elkezdeni csinálni. Kell hozzá egy Hold bázis (kitermeléshez), azt se fogjuk helyben találni, oda kell menni, meg kell csinálni. Erre ma csak kémiai rakéták képesek. Utána tud az a Hold bázis termelni, utána lehet annak a termelésnek a felhasználásban gondolkodni és még azt követõen lehet ezt a VASMIR meghajtásra használni a Föld körül.
1. Egy ilyen Holdon lévõ "olajfinomító" több évtizedes projekt. (gondolj az Apolló küldetésekre, az ISS építésére és akkor már közeledsz)
2. Az atomot az ûrhajókba milliárd ember tiltakozását váltaná ki. (repülõgépbe se véletlen nincs)
3. VASMIR-ral az elsõ repülést is a jövõben végzik. (és nem olajfinomítót akarnak vele akkor a Holdra vinni)
Amit írsz, talán 30-40 év múlva, ha addigra állandó Hold küldetések lesznek, meg Hold bázis, akkor lehet elkezdeni csinálni. Kell hozzá egy Hold bázis (kitermeléshez), azt se fogjuk helyben találni, oda kell menni, meg kell csinálni. Erre ma csak kémiai rakéták képesek. Utána tud az a Hold bázis termelni, utána lehet annak a termelésnek a felhasználásban gondolkodni és még azt követõen lehet ezt a VASMIR meghajtásra használni a Föld körül.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#60
Amúgy jogos, nem is annyira ion, sokkal inkább elektromos meghajtást kéne írni. Hiszen ott vannak pl az elektromágnesesen fûtott plazma hajtómûvek, amelyek az ionhajtómûveknél sokkal nagyobb impulzust képesek szolgáltatni és ilyen jellegû meghajtással a Föld-Mars út olyan 2 hónapig tartana!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#59
A JiMO lett volna az elsõ komolyabb teljesítményû ilyen jármû de törölték, szal tényleg nem igazán lesz megint tapasztalatunk ezen a téren évtizedekig.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#58
Az ionmeghajtás csak akkor menne, ha lenne valamilyen a napelemnél jóval nagyobb energiaforrása (már megint a nukleáris energiaforrás, megkerülhetetlen). Hosszú ideig mûködne, de az elérhetõ gyorsulás oly csekély, hogy csak táguló spirál pályán hagyhatná el a bolygók körüli pályát. Emberes utazásra nem igazán célszerû használni. Nagyobb teher több éves utaztatására viszont ideális lenne, csak hát a teher felszínre juttatása megint nehéz és kémiai üzemanyag igényes dolog.
#57
Jó, de számoljuk ki hogy hány nagyváros közelében van valamilyen nukleáris reaktor, pl a Csillebérci kutató reaktor, szal ez a komp ráadásul nem itt röpködne, hanem általában a Föld és a Hold között tartózkodna valahol. És mondjuk azért nem a kárki lövöldöz le egy 400 km magasan keringõ szerkezetet, ha éppen itt van a Föld közelében. Ráadásul nagyjából rá is olyan eséllyel fog hullni az áldás mint mindenki másra. Azért a terroristák akiknek talán mindegy, hogy kire esik még nem rendelkeznek ilyen mûhold elfogó rendszerekkel, szal igazából a kockázat elég alacsony lenne.
Lehet, hogy félreérthetõ voltam, mert nem energiatermelõ bázis kéne a Holdon, hiszen az ûrhajónak saját atomreaktora lenne. Hanem egy akár automatizálható kisebb hajtóanyaggyár, ami a Holdkõzetbõl az ionhajtómû számára állítana elõ valami használható hajtóanyagot. Ez a gyár is lehetne nukleáris energia ellátású. Gyak egy atomreaktor, valami hevítõ párologtató, meg valami szeparátor, meg kondenzáló, meg "palackozó" részbõl kéne állnia. Kb mint egy olajfinomító. Illetve egy kis begyûjtõ jármû, vagy szerkezet.
Persze elõször, az elsõ utakhoz akár a Földrõl is fellõdözhetnék, hiszen sokkal kevesebb anyagról van szó mint ami a kémiai rakétákba kell!
Lehet, hogy félreérthetõ voltam, mert nem energiatermelõ bázis kéne a Holdon, hiszen az ûrhajónak saját atomreaktora lenne. Hanem egy akár automatizálható kisebb hajtóanyaggyár, ami a Holdkõzetbõl az ionhajtómû számára állítana elõ valami használható hajtóanyagot. Ez a gyár is lehetne nukleáris energia ellátású. Gyak egy atomreaktor, valami hevítõ párologtató, meg valami szeparátor, meg kondenzáló, meg "palackozó" részbõl kéne állnia. Kb mint egy olajfinomító. Illetve egy kis begyûjtõ jármû, vagy szerkezet.
Persze elõször, az elsõ utakhoz akár a Földrõl is fellõdözhetnék, hiszen sokkal kevesebb anyagról van szó mint ami a kémiai rakétákba kell!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#56
Ionhajtómû, napvitorla. Meglenne 5 milliárdból. Vállalom a pályaszámításokat. Akiben van mûszaki érzék, az majd összerakhatja. Majd itt mi megoldjuk ^_^
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#55
Szerintem te egy kicsit túl egyszerûnek képzeled az ion hajtómûvet. Ha ilyen egyszerû lenne, hogy rákötünk egy jó nagy kábelt, és máris repkedhetünk a bolygók között, akkor már megcsinálták volna.
Kétlem, hogy olyan egszerû volna felskálázni õket teljesítményben, mint ahogy azt te képzeled.
Kétlem, hogy olyan egszerû volna felskálázni õket teljesítményben, mint ahogy azt te képzeled.
#54
Figy. nem csak a zöldek idegeskednének azon, hogy 200 km a fejük fölött a Föld körül ott kering egy atomerõmû. Magyarországon baromi elfogadott az atomerõmû, de azért a többség itt se szeretne minden város mellé. És a világ többi részén még kevésbé örülnének neki. Márpedig ha a fejünk felett 200 km-en kering egy, az egyszerre lenne nagyon sok város közelében.
Biztonsági kockázatot is jelent, mert nem kell atomrakéta ahhoz onnantól, hogy atomtámadást intézz valahol, elég az ég megfelelõ pontján egy atomerõmûvet lelõni, aztán hagyni, hogy leessen szép sûrûn lakott területre.
A Holdról való energiatermelés ipari méretben meg minimum is az elsõ Hold küldetések után jöhet csak szóba. Az energiatermeléshez szükség lenne egy az ISS-nél is fejlettebb állandó Hold bázisra.
Biztonsági kockázatot is jelent, mert nem kell atomrakéta ahhoz onnantól, hogy atomtámadást intézz valahol, elég az ég megfelelõ pontján egy atomerõmûvet lelõni, aztán hagyni, hogy leessen szép sûrûn lakott területre.
A Holdról való energiatermelés ipari méretben meg minimum is az elsõ Hold küldetések után jöhet csak szóba. Az energiatermeléshez szükség lenne egy az ISS-nél is fejlettebb állandó Hold bázisra.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#53
Az ISS-nek mint üzemanyagtöltõ állomásnak mi értelme van? Odaviszel egy tartályt, amibõl feltöltenek egy másik tartályt? Ezt jobb lenne kihagyni.
Kémiai rakétákkal ingajárat két égitest között? Max pár tonna hasznos terhet juttathatsz el óriási költségek árán. ISS klónt meg a Hold körüli pályára juttatni is hatalmas projekt nem hogy a Mars köré.
Kémiai rakétákkal a marsra, kis térrészbe bezsúfolt emberekkel, tizenegynéhány hónapos küldetést indítani mi értelme van? 20-30 év múlva az automaták különb munkát végeznek mint az emberek, kisebb indítási tömeggel.
Kémiai rakétákkal csak a Holdat szállhatjuk meg komolyabban, de az is rengeteg pénzbe kerül.
Mindaddig, amíg olyan rakétákat építünk, melyek nem kis pénzért legyártott fokozatai elégnek a légkörben, vagy ûrszemétként végzik, ne is álmodjatok komolyabb naprendszer kolonizációról, vagy minimalista emberes égitest repülésekrõl. Nagy a költség, sok a kockázat.
Az ion meghajtás napelemekkel egy vicc, ha embert kell szállítani. A napvitorlás szintén. A nukleáris meg megbukik az ilyen-olyan ellenállásokon. Antianyagtárolás a habokban. A szupravezetõs energiatároló rendszerek - melyek töltetével a kiáramló gázt lehetne hevíteni - meg jelenlegi tudásunk szerint nem építhetõk meg kis súllyal.
Egyenlõre maradunk itt.
Kémiai rakétákkal ingajárat két égitest között? Max pár tonna hasznos terhet juttathatsz el óriási költségek árán. ISS klónt meg a Hold körüli pályára juttatni is hatalmas projekt nem hogy a Mars köré.
Kémiai rakétákkal a marsra, kis térrészbe bezsúfolt emberekkel, tizenegynéhány hónapos küldetést indítani mi értelme van? 20-30 év múlva az automaták különb munkát végeznek mint az emberek, kisebb indítási tömeggel.
Kémiai rakétákkal csak a Holdat szállhatjuk meg komolyabban, de az is rengeteg pénzbe kerül.
Mindaddig, amíg olyan rakétákat építünk, melyek nem kis pénzért legyártott fokozatai elégnek a légkörben, vagy ûrszemétként végzik, ne is álmodjatok komolyabb naprendszer kolonizációról, vagy minimalista emberes égitest repülésekrõl. Nagy a költség, sok a kockázat.
Az ion meghajtás napelemekkel egy vicc, ha embert kell szállítani. A napvitorlás szintén. A nukleáris meg megbukik az ilyen-olyan ellenállásokon. Antianyagtárolás a habokban. A szupravezetõs energiatároló rendszerek - melyek töltetével a kiáramló gázt lehetne hevíteni - meg jelenlegi tudásunk szerint nem építhetõk meg kis súllyal.
Egyenlõre maradunk itt.
#52
Jó csak ez a komp kaphatná a hajtóanyagot a Holdról is, és mivel az atom adná az energiát, gyak nem kéne több komponensû kémiai hajtóanyag, hanem csak valami olyan amibõl a Hold kõzeteiben viszonylag sok van és könnyen kinyerhetõ. Ráadásul mivel az ionhajtómûvel nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el, ezért kb. 1/10 tömegû hajtóanyag is elég lenne. És ugye a Hold felszínérõl könnyebb lennne feljuttatni, sõt mondjuk egy VASIMR hajtómûves ûrhajó még lehet, hogy le meg fel is tudna onnan szállni. Ebben az esetben tehát nem kéne itt ezer tonnákat a Földrõl fellõni az ûrbe!
Amúgy nem sokat tartózkodna LEO pályán, mivel nem ez lenne a feladata, szal a zöldek is lecsihadhatnának.
Amúgy nem sokat tartózkodna LEO pályán, mivel nem ez lenne a feladata, szal a zöldek is lecsihadhatnának.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#51
Van marsos topik? Nem bonyolultabban fogalmaztam meg, hanem megfogalmaztam úgy alapról. A tiedé inkább hiányos. Mellesleg ezt 2 éve írtam le elõször, és magamtól 😊 ide is 3x legalább. Csak nem tõlem csented?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#50
Szerintem hiába agyalni ezeken...
Amíg nem kap a Nasa elég anyagi támogatást, addig fölösleges bármin is gondolkodni... max valami olyanon ami tizedébe kerül a jelenlegi technológiának és hatásosabb is, vagy esetleg profitot hozhat az államnak...
Sajnos a pénz az úr!
Amíg nem kap a Nasa elég anyagi támogatást, addig fölösleges bármin is gondolkodni... max valami olyanon ami tizedébe kerül a jelenlegi technológiának és hatásosabb is, vagy esetleg profitot hozhat az államnak...
Sajnos a pénz az úr!
#49
Atomba ne is gondolkodj, pláne ne itt a Föld körül, LEO-ban. Jó dolog a technika, meg a haladás, de atommal nem kockáztatnának emberéleteket, fõleg nem tartósan ilyen közel a Földhöz és a közeljövõben.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#48
Figy. fellövöd elõször a hasznos terhet. Elfogy az üzemanyaga. Utána lõsz üzemanyagot. De közben is elégeted azt az üzemanyagot, ami a szükséges üzemanyagnak a feljuttatására kell.
Aztán az utántöltésre szánt üzemanyagot is kell tárolni valahol, olyan formában, hogy át lehessen tölteni. Elvileg ugye a gép súlyát lehetne megspórolni ilyen módon, de gyakorlatilag annak is csupán egy részét, mivel a tárolónak is van súlya.
Végül pedig: A Shuttle súlya üresen 68 tonna, maximális repülési tömege 109 tonna, maximális hasznos tömege 25 tonna. A fellövéshez szükséges középsõ üzemanyagtartály súlya üresen 26 tonna, LEO-hoz megtöltve 762 tonna, a két oldalsó gyorsító rakéta indításkor egyenként 590 tonnát nyom, üresen egyenként mintegy 91 tonnát. Adjuk össze: a fellövéshez szükséges három rakéta 1942 tonnát nyom, ebbõl 1734 tonna az üzemanyag, 218 tonna a rakéta, ehhez tartozik 109 tonna ûrhajó és abban 25 tonna a hasznos teher.
Ezek után, ilyen arányok mellett te mennyi üzemanyagot látnál érdemesnek LEO-ra fellövöldözni? Mondjuk fellõsz 110 tonna üzemanyagot, azzal egy többszöri fellövésekkel összerakott mondjuk 230 tonnás ûrhajót hova lehet eljuttatni? És ha meg már több üzemanyagot akarsz feljuttatni oda, mint a gép súlya, akkor ugyanott vagy, hogy akár a gépet is fellõhetnéd ugyanoda.
Szvsz. ilyen ingajáratnak ma akkor lenne értelme, ha pl. csinálnának egy kimondott napelemes energiatárolót LEO-ra. Egy óriási ûrálomás, ami olyan lenne, mint egy benzinkút, csak tartálykocsik helyett a napfény töltené fel mindig, aztán ott tankolhatnának mások. Ahonnan például vehetne energiát egy ingajárat, ami akár mondjuk ionnal mûködne. De ennek is emberi idõ alatt kéne megjárnia a Föld-Hold távolságot, max. 1-2 hét alatt, hogy emberi küldetésre használható legyen.
Aztán az utántöltésre szánt üzemanyagot is kell tárolni valahol, olyan formában, hogy át lehessen tölteni. Elvileg ugye a gép súlyát lehetne megspórolni ilyen módon, de gyakorlatilag annak is csupán egy részét, mivel a tárolónak is van súlya.
Végül pedig: A Shuttle súlya üresen 68 tonna, maximális repülési tömege 109 tonna, maximális hasznos tömege 25 tonna. A fellövéshez szükséges középsõ üzemanyagtartály súlya üresen 26 tonna, LEO-hoz megtöltve 762 tonna, a két oldalsó gyorsító rakéta indításkor egyenként 590 tonnát nyom, üresen egyenként mintegy 91 tonnát. Adjuk össze: a fellövéshez szükséges három rakéta 1942 tonnát nyom, ebbõl 1734 tonna az üzemanyag, 218 tonna a rakéta, ehhez tartozik 109 tonna ûrhajó és abban 25 tonna a hasznos teher.
Ezek után, ilyen arányok mellett te mennyi üzemanyagot látnál érdemesnek LEO-ra fellövöldözni? Mondjuk fellõsz 110 tonna üzemanyagot, azzal egy többszöri fellövésekkel összerakott mondjuk 230 tonnás ûrhajót hova lehet eljuttatni? És ha meg már több üzemanyagot akarsz feljuttatni oda, mint a gép súlya, akkor ugyanott vagy, hogy akár a gépet is fellõhetnéd ugyanoda.
Szvsz. ilyen ingajáratnak ma akkor lenne értelme, ha pl. csinálnának egy kimondott napelemes energiatárolót LEO-ra. Egy óriási ûrálomás, ami olyan lenne, mint egy benzinkút, csak tartálykocsik helyett a napfény töltené fel mindig, aztán ott tankolhatnának mások. Ahonnan például vehetne energiát egy ingajárat, ami akár mondjuk ionnal mûködne. De ennek is emberi idõ alatt kéne megjárnia a Föld-Hold távolságot, max. 1-2 hét alatt, hogy emberi küldetésre használható legyen.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
Ezt a Holdon kipróbálhatnák.
De nem úgy tûnik, h meg akarnák csinélni.
De nem úgy tûnik, h meg akarnák csinélni.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#46
A 100t-ás Föld/Hold komphoz az energiát atomreaktor adhatná, az ionhajtómûhöz a gyorsítandó üzemanyagot meg a Holdról, vagy a Lagrange pontokból bányászhatnák. Szerencsére elég sok fajta anyag valószínûleg megfelelõ lenne. És a nagy kiáramlási sebesség miatt, asszem kb. 1/10 tömegû is elég lenne ugyan olyan impulzushoz, mint kémiai hajtóanyag esetén.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Persze azt nem tudhatjuk, h a Need Alternat Seven Astronautics cég igazából mit is akar a Holdon. Csak egyszerûen elküldenek oda néhány embert, h hozzanak még abból a szép holdkristályból? Vagy nézzék meg, h megvan-e még az a kis üdvözletekkel teli szilíciumlapka, amit Armstrongék hagytak ott a porban?
Vagy építenek végre egy Holdbázist és ásványokat kezdenek kitermelni, speciális ötvözeteket gyártani belõlük 0 gravitáción?
Vagy építenek végre egy Holdbázist és ásványokat kezdenek kitermelni, speciális ötvözeteket gyártani belõlük 0 gravitáción?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#44
atomreaktor \o/
:-O http://www.ashes.hu O-:
#43
Na, elcsented az ötletem a marsos topikból és most visszhangozod, de bonyolultabban megfogalmazva.
A lényeg azon van, hogy ga megcélzunk egy másik égitestet, akkor az expedíció 3 szakaszban valósuljon meg:
1. fellövés földkörüli pályára. Az ISS üzemanyagtöltõ állomás szerepet töltene be.
2. ingajárat az ISS és a másik égitest körül keringõ ISS-klón között.
3. leszállás a célégitestre, ahol már egy kiépített bázis vár.
Ez az egész lényege, és örülnék neki, ha mi magyarok összdobnánk egy ilyent.
A lényeg azon van, hogy ga megcélzunk egy másik égitestet, akkor az expedíció 3 szakaszban valósuljon meg:
1. fellövés földkörüli pályára. Az ISS üzemanyagtöltõ állomás szerepet töltene be.
2. ingajárat az ISS és a másik égitest körül keringõ ISS-klón között.
3. leszállás a célégitestre, ahol már egy kiépített bázis vár.
Ez az egész lényege, és örülnék neki, ha mi magyarok összdobnánk egy ilyent.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
Csak tudod ezzel meg az a baj, hogy maguk az utántöltõk, illetve maga a rakományuk is rengetegbe tud kerülni, és mint látjuk ezek leginkább kivitelezhetetlen tervekre pazarolják a drága milliárdokat és idáig nem terjed ki a nézõpontjuk...
#41
"az a 100 tonna az közel van a max felvihetõ tömegének a most fejlesztés álló legerõsebb rakétának."
Ennyit mar az energiak is fel tudtak vinni, kozel 20 eve. De alapvetoen nem kell egy tobbszaztonnas renszer. Hagyomanyos uzemanyagokkal hasznalhatoak a mar meglevo rendszerek. A lenyeg, hogy csak az uzemanyagot kell utantolteni, mivel maganak a jarmunek soha nem kell visszaternie a legkorbe. Ehhez jon hozza, hogy a jarmu vihet a leszalloegyseg mellett tobb teherurhajot is, amiket nem kell visszahozni, tehat nem igenyelnek hopajzsot sem. Igy egy komplett kisebb urallomast lehetne osszerakni ami kepes lenne a Fold-Hold kozotti palyan kompkent mozogni. A leszalloegysegek mindket egitest eseten egyszer hasznalatosak lennenek.
Ennyit mar az energiak is fel tudtak vinni, kozel 20 eve. De alapvetoen nem kell egy tobbszaztonnas renszer. Hagyomanyos uzemanyagokkal hasznalhatoak a mar meglevo rendszerek. A lenyeg, hogy csak az uzemanyagot kell utantolteni, mivel maganak a jarmunek soha nem kell visszaternie a legkorbe. Ehhez jon hozza, hogy a jarmu vihet a leszalloegyseg mellett tobb teherurhajot is, amiket nem kell visszahozni, tehat nem igenyelnek hopajzsot sem. Igy egy komplett kisebb urallomast lehetne osszerakni ami kepes lenne a Fold-Hold kozotti palyan kompkent mozogni. A leszalloegysegek mindket egitest eseten egyszer hasznalatosak lennenek.
#40
az a 100 tonna az közel van a max felvihetõ tömegének a most fejlesztés álló legerõsebb rakétának. ennyit arról, hogy milyen sima azt oda felvinni
a másik dolog, tök jó lenne egy állandó ingajárat mondjuk nap vagy/meg ionenergiával a Hold-Föld között (esetleg valamiképp még kihasználva a testek tömegvonzásait), de ezekkel meghajtva nagyon nagy léptékben kellene gondolkodni (óriási felületû napcellák, hasonló grandiózus ion meghajtás), hogy például használható valamit (embert, több kiló valamiféle cuccost) is tudjon szállítani, normális idõ alatt (max. 1-2 hét). márpedig onnantól lenne értelme. ha meg innen kell felvinni neki az energiát, akkor meg ugyanott vagyunk. azt az eszközt, ami az energiát felviszi neki, azt mindig ugyanúgy fel kell lõni, mintha az említett ingázó egységgel tennénk.
a másik dolog, tök jó lenne egy állandó ingajárat mondjuk nap vagy/meg ionenergiával a Hold-Föld között (esetleg valamiképp még kihasználva a testek tömegvonzásait), de ezekkel meghajtva nagyon nagy léptékben kellene gondolkodni (óriási felületû napcellák, hasonló grandiózus ion meghajtás), hogy például használható valamit (embert, több kiló valamiféle cuccost) is tudjon szállítani, normális idõ alatt (max. 1-2 hét). márpedig onnantól lenne értelme. ha meg innen kell felvinni neki az energiát, akkor meg ugyanott vagyunk. azt az eszközt, ami az energiát felviszi neki, azt mindig ugyanúgy fel kell lõni, mintha az említett ingázó egységgel tennénk.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#39
azér az nem úgy van, hogy csak úgy pár héttel továbbpattog. vágj földhöz egy gumilabdát, pattogni fog, vágd földhöz úgy, hogy hetekig pattogjon, kidurran. vagy felétek nagyon spéci gumilabdák vannak.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#38
Ez tökre így van!
Másrészt egy 100 tonnás ionhajtómûves batár állat amit ugye ezek a rakéták simán felvisznek LEO-ra, meg évekig elközlekedne a a Holdbázisig oda-meg vissza, akár 20-30 emberrel is a fedélzetén, csak meg kéne építeni!!!!
Másrészt egy 100 tonnás ionhajtómûves batár állat amit ugye ezek a rakéták simán felvisznek LEO-ra, meg évekig elközlekedne a a Holdbázisig oda-meg vissza, akár 20-30 emberrel is a fedélzetén, csak meg kéne építeni!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Igaz, hogy ritka a légköre a Marsnak, de azért van neki. Az meg már jócskán lelassította a szondát mielõtt földet ért volna.
Bolygóközi sebességgel becsapódva semmilyen lufi nem védi meg a benne lévõ cuccost.
Bolygóközi sebességgel becsapódva semmilyen lufi nem védi meg a benne lévõ cuccost.
#36
"Csak 2 példát mondjak; repülés és autó gyártás. 40 év alatt mekkorát fejlõdött ez a két technológiai szektor?"
Mennyit fejlõdött? Gyakorlatilag semmit. Csak nézzük az autógyártást. Ugyanúgy benzint/gázolajat égetünk az autókban, mint 40 éve. Nyilván kényelmesebbek, biztonságosabbak, de a meghajtás lényegében változatlan, akár csak az ûrhajózásban. Persze vannak tervek/prototípusok más meghajtási módokra, de ezek ugyanúgy gyerekcipõben járnak, mint az ûrhajózás alternatív meghajtási módjai.
Mennyit fejlõdött? Gyakorlatilag semmit. Csak nézzük az autógyártást. Ugyanúgy benzint/gázolajat égetünk az autókban, mint 40 éve. Nyilván kényelmesebbek, biztonságosabbak, de a meghajtás lényegében változatlan, akár csak az ûrhajózásban. Persze vannak tervek/prototípusok más meghajtási módokra, de ezek ugyanúgy gyerekcipõben járnak, mint az ûrhajózás alternatív meghajtási módjai.
#35
Én meg azt nem tudom, ha már úgyis Föld orbiton való "összeszerelést" terveznek, akkor miért nem mernek nagyobbat tervezni?
#34
A legnagyobb gond az, hogy még egy félkész terv mellett elkezdenek egy teljesen új terven dolgozni. Már az akinek irányítania kellene dolgokat, már õ se tudja, hogy mit támogasson, meg az embereirõl is alig tud vmit. Nemértem, hogy a világ "vezetõ" technológiájának legfõbb kifejlesztõjénél hogyan adódhatnak ilyen problémák. Hát könyörgöm embert küldtek a holdra, ûrállomást építettk meg miegymást, és belekezdenek két félkész tervbe??? Na nemááár.
#33
Na ja, manapság már elég jó kis ionhajtómûveket tudnak csinálni szal a Föld-Hold közötti ingajáratra lehetne egy egész dúrva ûrhajót építeni, ami aztán tényleg lehetne a Föld-Mars utazás ûrhajójának az alapja!
Lásd még JIMO, amit természetesen szintén töröltek. Az is megépíthetõ lett volna, de a pénzt elvitte a cica hogy Irakban ellövöldözze.
Lásd még JIMO, amit természetesen szintén töröltek. Az is megépíthetõ lett volna, de a pénzt elvitte a cica hogy Irakban ellövöldözze.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs