NASA kontra NASA: két holdrakétán dolgoznak a mérnökök
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#132
Orion projectrõl(Freeman Dyson) utánaolvastam, ha már elkezdtem agyalni a témán:) :) :)... Valami hasonló azért nem lenne rossz... :)
http://www.islandone.org/Propulsion/ProjectOrion.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
(Ez írja, hogy aszteroidákat is el lehetne tolni vele elvileg...)
http://www.islandone.org/Propulsion/ProjectOrion.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
(Ez írja, hogy aszteroidákat is el lehetne tolni vele elvileg...)
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#131
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#130
Meg majd ha kiélezõdik a verseny Kína+ruszki vs U.S. között, akkor is mit várnak egyesek attól? (Persze nyilván lenne abban is némi haszon ilyen szempontból) de végsõ soron mi lenne??? Az, hogy egyik küldene embert a Marsra és ''bizonyítaná társadalma felsõbbrendûségét'', azt nem történne utána még vagy 200 évig semmi...
(Én ebben a kérdésben elég pesszimista vagyok.)
(Én ebben a kérdésben elég pesszimista vagyok.)
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#129
Én NEM állítom magamról, hogy mindent tudok. És ezt nem is szégyellem.
Mondd, amit gondolsz...
Bár nyilván a porózusabbaknál ez nem jó, de a szikláknál is csak olyan erõvel, hogy lehetõleg ne üsse át...
Nyilván az lenne a legideálisabb, ha erõs hajtómveket rá lehetne fogni mindre és azzal lelasssítani, irányítani... Csak az a baj, hogy ilyen (úgy tûnik a forgalomban) nincs... Ezért mondtam azt amit...
Várhattok arra, hogy a magáncégek MAJD megváltják a világot! De kérdem én, MIKOR? Mióta mondják ezt, hogy MAJD kimennek... MAJD, persze.De akkor miért nem történik semmi? Mert EZ SEM ELÉG HAJTÓERÕ(!!!), hogy van nyersanyag az ûrben... (Legalábbbis pilanatnyilag).
Mondd, amit gondolsz...
Bár nyilván a porózusabbaknál ez nem jó, de a szikláknál is csak olyan erõvel, hogy lehetõleg ne üsse át...
Nyilván az lenne a legideálisabb, ha erõs hajtómveket rá lehetne fogni mindre és azzal lelasssítani, irányítani... Csak az a baj, hogy ilyen (úgy tûnik a forgalomban) nincs... Ezért mondtam azt amit...
Várhattok arra, hogy a magáncégek MAJD megváltják a világot! De kérdem én, MIKOR? Mióta mondják ezt, hogy MAJD kimennek... MAJD, persze.De akkor miért nem történik semmi? Mert EZ SEM ELÉG HAJTÓERÕ(!!!), hogy van nyersanyag az ûrben... (Legalábbbis pilanatnyilag).
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#128
Hát, ha ezt sem tudod, akkor biztos a többit sem tudod, kedves droidika...
Ezért kell kérdezni, tõlem. :-)
Ezért kell kérdezni, tõlem. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#127
(Én az nem mondtam, hogy senki nem nyitná ki a száját… :) De biztos, hogy akkor a többi is automatikusan elismerné? Talán ésszerûbb elkerülni a pánikot…)
Bár mondjuk arra lennék én kíváncsi, hogy a gyakorlatban az vajon mennyire lenne jó, ha nem az lenne a cél, hogy darabokra akarnánk szétlõni egy nagyobb meteort, (frontálisan vagy belülrõl) hanem csak oldalról, szekvenciálisan, sok robbantással, lökdösve, hogy lehetõleg ne essen szét kisebb darabokra, hanem hogy lehetõleg letérjen egyben az egész a pályájáról… Nem tudom…
Bár mondjuk arra lennék én kíváncsi, hogy a gyakorlatban az vajon mennyire lenne jó, ha nem az lenne a cél, hogy darabokra akarnánk szétlõni egy nagyobb meteort, (frontálisan vagy belülrõl) hanem csak oldalról, szekvenciálisan, sok robbantással, lökdösve, hogy lehetõleg ne essen szét kisebb darabokra, hanem hogy lehetõleg letérjen egyben az egész a pályájáról… Nem tudom…
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#126
Ne irkálj butaságokat.
Rengeteg az amatõr csillagász, biztos lenne közülük egy, akinek eljár a szája. Volt is már téves riasztás, tehát épp, hogy "bevallanak" olyanokat is, amelyek nem is fognak megtörténni.
Rengeteg az amatõr csillagász, biztos lenne közülük egy, akinek eljár a szája. Volt is már téves riasztás, tehát épp, hogy "bevallanak" olyanokat is, amelyek nem is fognak megtörténni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#125
"A Csillagászok Klubjának elsõ szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok Klubjának második szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok klubjának harmadik szabálya: a becsapódás addig tart, ameddig tartania kell.
A Csillagászok klubjának negyedik szabálya: egy Föld és egy becsapódó aszteroid.
A Csillagászok klubjának ötödik szabálya: egyszerre csak egy becsapódás .
A Csillagászok klubjának hatodik szabálya: se ing, se cipõ, se öv a becsapódás után.
A Csillagászok klubjának hetedik szabálya: ha ma vagy földközelben elõször, be kell csapódnod.
"
A Csillagászok Klubjának második szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok klubjának harmadik szabálya: a becsapódás addig tart, ameddig tartania kell.
A Csillagászok klubjának negyedik szabálya: egy Föld és egy becsapódó aszteroid.
A Csillagászok klubjának ötödik szabálya: egyszerre csak egy becsapódás .
A Csillagászok klubjának hatodik szabálya: se ing, se cipõ, se öv a becsapódás után.
A Csillagászok klubjának hetedik szabálya: ha ma vagy földközelben elõször, be kell csapódnod.
"
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#124
Na meg gondolj bele, ha az Apofisz (vagy egy másik) meteor valóban eltalálná a Földet, szerintem a népnek, a tömegnek a csillagászok sohasem vallanák be… Pont pár hete láttam az Orson Wellsrõl készült dokumentumfilmet… Az mekkora súlyos egy poénarc volt, te jó ég!:) ’’Hárommilló ember elindult egyik irányba az autópályán’’ …(Mert a másik irányból ’’jöttek’’ az ufók:)... )
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#123
Hát igen, én már csak egy ilyen vicces ember vagyok…
(Bár érdekes kérdés: HA az aszteroida-öv helyén egykor tényleg egy bolygó volt(? ki tudja, bár biztosan ezt persze nem állítom), akkor azt vagy egy természetes aszteroida szétkap(HAT)ta, vagy… szétrobbantották a birodalmiak??? ;) Tessék röhögni!)
(Bár érdekes kérdés: HA az aszteroida-öv helyén egykor tényleg egy bolygó volt(? ki tudja, bár biztosan ezt persze nem állítom), akkor azt vagy egy természetes aszteroida szétkap(HAT)ta, vagy… szétrobbantották a birodalmiak??? ;) Tessék röhögni!)
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#122
Vicces, hogy mindenki azt hiszi egy új, hatékony ûrhajó hajtómû bármilyen változást hozna a földi jármûvekben.
Holott nem sok összefüggés van a kettõ között.
Holott nem sok összefüggés van a kettõ között.
#121
ki tudott törni: lásd. ember a Holdon
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#120
tud -> tudok
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
Nemtom, hogy egy jó nõvel lehet-e repülni, valszeg igen :-), de a szerves anyagnak nincs párja!!!
Gondolj csak a pókselyemre.
Én csak azon csodálkozom, hogy ha ilyen faszagyerek ez a szervesanyag, miért nem tudott kitörni bolygónk fogságából az ûrbe? De, ettõl függetlenül, meghajlok az anyatermészet csodatevései elõtt és nem tud betelni vele.
A természet egy kifogyhatatlan tudásforrás!
Gondolj csak a pókselyemre.
Én csak azon csodálkozom, hogy ha ilyen faszagyerek ez a szervesanyag, miért nem tudott kitörni bolygónk fogságából az ûrbe? De, ettõl függetlenül, meghajlok az anyatermészet csodatevései elõtt és nem tud betelni vele.
A természet egy kifogyhatatlan tudásforrás!
Kara kánként folytatom tanításom.
#118
Szvsz. a szerveskémikusok álma egy jó nõ, a szervetlen kémikusoké meg a nyertes ötös lottó szelvény ;)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#117
Javít:
szénhidrát -> szénhidrogén
szénhidrát -> szénhidrogén
Kara kánként folytatom tanításom.
#116
A Titánt újból megemlítve, a sok szénhidráttal biztos lehetne kezdeni valamit. Az a hold minden szerveskémikus álma! (A szervetlenkémikusok álma a Vénusz.)
Lehetne kísérletezgetni, játszani, mint egy kisgyerek.
Lehetne kísérletezgetni, játszani, mint egy kisgyerek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#115
"Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek ûrutazásainak."
A gazdasági okok addig hiányoznak, amíg nincs ûrkolónia. Mihelyst felépül egy ûrkolónia, annak már a saját fenntartásához szükség lenne az aszteroidák stb. nyersanyagainak hasznosítására, és jelentéktelenné válna az olyan kérdés, hogy mennyibe kerül 1 kg feljuttatása a Földrõl az ûrbe.
A gazdasági okok addig hiányoznak, amíg nincs ûrkolónia. Mihelyst felépül egy ûrkolónia, annak már a saját fenntartásához szükség lenne az aszteroidák stb. nyersanyagainak hasznosítására, és jelentéktelenné válna az olyan kérdés, hogy mennyibe kerül 1 kg feljuttatása a Földrõl az ûrbe.
Kara kánként folytatom tanításom.
#114
Igen, nagyjából én is így látom, a Jupiterig bezárólag. Ott a Jupiter erõs mágneses terével lehetne energiát termelni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek ûrutazásainak.
Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsõbõl állna. Az elsõ egy ballonokra függesztett kilövõ platform lenne, ez tenné meg az elsõ 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegõ kilövõplatformról rakétával lõnék fel LEO-ra például az embereket, új mûholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.
Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, fõleg méretbeli okok miatt elõször fõleg a mûholdak) azok innentõl ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erõs ionos ûrhajó is a késõbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.
LEO-n keringene egy óriási napelemes erõmû, ami energiacellákat töltene. Ezek és a mûholdak illetve ûrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetõek. Így ha lemerülne egy mûhold vagy ûrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Késõbb ilyen töltõállomások akár a kutatások legnépszerûbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló elõnyökkel itt is.)
Így el lehetne érni, hogy minden ûrhajót és ûreszközt csak egyszer kellene fellõni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentõl használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.
Ráadásul a rendszer lehetõvé tenné, hogy egy-egy mûhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különbözõ pontjain használva a mûszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az ûrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új mûhold és új fellövés.
Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású ûrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi.
Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsõbõl állna. Az elsõ egy ballonokra függesztett kilövõ platform lenne, ez tenné meg az elsõ 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegõ kilövõplatformról rakétával lõnék fel LEO-ra például az embereket, új mûholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.
Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, fõleg méretbeli okok miatt elõször fõleg a mûholdak) azok innentõl ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erõs ionos ûrhajó is a késõbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.
LEO-n keringene egy óriási napelemes erõmû, ami energiacellákat töltene. Ezek és a mûholdak illetve ûrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetõek. Így ha lemerülne egy mûhold vagy ûrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Késõbb ilyen töltõállomások akár a kutatások legnépszerûbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló elõnyökkel itt is.)
Így el lehetne érni, hogy minden ûrhajót és ûreszközt csak egyszer kellene fellõni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentõl használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.
Ráadásul a rendszer lehetõvé tenné, hogy egy-egy mûhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különbözõ pontjain használva a mûszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az ûrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új mûhold és új fellövés.
Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású ûrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#112
Azért ne túlozzunk!
Persze, én is keveslem az ûrlóvét, de amíg háborúk folynak (mert a terrorizmus jelenleg nagyobb veszély, mint egy aszteroida!), addig ennyi jut erre. Nem kell mindig csak elégedetlenkedni, a rendelkezésre álló pénzeket és más forrásokat hatékonyabban kell kihasználni. És be kell vonni a maszekokat is.
Persze, én is keveslem az ûrlóvét, de amíg háborúk folynak (mert a terrorizmus jelenleg nagyobb veszély, mint egy aszteroida!), addig ennyi jut erre. Nem kell mindig csak elégedetlenkedni, a rendelkezésre álló pénzeket és más forrásokat hatékonyabban kell kihasználni. És be kell vonni a maszekokat is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#111
Amíg nincsenek igazán hatékony hajtómûvek, addig ez az egész csak szerencsétlenkedés. Az lenne a Kánaán, ha sikerülne több generációval növelni a hatékonyságot. Éppen ezért kéne szinte minden energiát erre fordítani, mert az hosszabb távon valószínûleg igencsak megtérülne, ha sikerülne jelentõs áttörést(eket) elérni…
De félek, hogy amíg nem találnak egy Föld felé tartó meteort, addig megelégszenek azzal, ami most van…
Lehet(?) hogy pont ezért talán azt kéne csinálni, hogy azt kéne hazudni a politikusoknak, hogy mittudomén’ 70-90 éven belül eltalálja a bolygónkat egy JÓ NAGY aszteroida…
Remélhetõleg (legalább) akkor lenne POLITIKAI SZÁNDÉK is, hogy fejlesszenek mindent amit csak lehet, ezerrel. Asziszem’ az aztán megdobná a fejlõdést, az állóvizet, ha valóban találnának egy ilyet… De amíg csak riogatás van, amíg ez nem több, mint elméleti lehetõség, amíg nincs semmi konkrétum, addig mindenki beleszarik az egészbe, és nem fognak ennek elhárítására pénzt adni, igazán fejleszteni.Csak akkor fognak erre jobban odafigyelni, amikor már túl késõ lesz.(Aminek a valószínûságe még ha kicsi is, mégsem egyenlõ a nullával, teljesen kizárni egy ilyen katasztrófát nem lehet.Bár ha már esetleg találtak volna egy ilyen meteort, azt valószínûleg nem fogják nagydobra verni, a pánik elkerülése miatt.)
De addig az egész ûrkutatás sajnos nem lesz több némelyek szemében, mint luxus, felesleges pénzkidobás.(Ahogy az ilyen -számomra elkeserítõ- véleményeket ezen a fórumon is megtapasztalhattam…)
Aztán ha esetleg valóban sikerülne új meghajtási elveket kikísérletezni, ha sikerülne sokkal gyorsabb, erõsebb, sokkal hatékonyabb hajtómûveket kifejleszteni, az késõbb olyan elképzelhetetlen fejlõdést jelentene, amihez csak a kerék feltalálását lehetne hasonlítani. Mert ez nemcsak az aszteriodák esetleges becsapódása elleni védelemben hozhatna változást, hanem a globális felmelegedés elleni harcban, az olajkapitalizmus monopóliumának megtörésében is. És az ûrturizmusban, az ûrbányászatban, a terraformálásban, MINDENBEN… Erre az egy dologra BIRODALMAKAT lehetne építeni, ha léteznének ilyenek…
De szerintem amíg nem lesz komoly politikai szándék, IGÉNY a fejlõdésre, (félek) addig nem is lesz semmi változás. Addig az ûrkutatás az adófzetõk szemében (jobb esetben) csak egy érdekesség lesz kétévente a híradóban, amikor küldenek egy szondát a Marsra…
T.D.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#110
Aki jobban figyelt fizikaórán, ne röhögjön, javítson ki :)
Lehet, hogy az általunk ismert neutrínódetektorok elméleti legjobb reakcióideje korlátozná le ennyire az átviteli sebességet.
Lehet, hogy az általunk ismert neutrínódetektorok elméleti legjobb reakcióideje korlátozná le ennyire az átviteli sebességet.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#109
Ahhoz, hogy több csatornát használjanak párhuzamosan, nem kell visszajelzés.
Másrészt meg azt sem tudom milyen elven mûködne az enkódolás. Lehetséges vajon frekvencia modulációt használni neutrínókkal? (Talán még a kutatók se tudják.)
De ha sima intenzitás modulációt használnak is (villogtatják a lámpát) akkor túl kevésnek tünik az a cirka 0,5bit/s sebesség. (Már ha jól számoltam az ezer nyomtatott oldal/évet.)
Miért ennyi? Nem lehet gyorsabban villogtatni? Ki mondta, hogy kettes számrendszert használnak? Ha négy diszkrét érték van, akkor máris duplázódik a "sávszélesség".
Másrészt meg azt sem tudom milyen elven mûködne az enkódolás. Lehetséges vajon frekvencia modulációt használni neutrínókkal? (Talán még a kutatók se tudják.)
De ha sima intenzitás modulációt használnak is (villogtatják a lámpát) akkor túl kevésnek tünik az a cirka 0,5bit/s sebesség. (Már ha jól számoltam az ezer nyomtatott oldal/évet.)
Miért ennyi? Nem lehet gyorsabban villogtatni? Ki mondta, hogy kettes számrendszert használnak? Ha négy diszkrét érték van, akkor máris duplázódik a "sávszélesség".
#108
"Nyereményüket postán küldjük" :)
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#107
Tömöríthetik is az információt. Még akár veszteségesen is. Sõt, ez akár a tesztje is lehet a civilizációknak, hogy mikor érnek el olyan fokra, hogy megfejtsék.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#106
A firnyákos átviteli technológiák biztos kimaradnak, mivel mindhez kell némi visszajelzés, ami pár száz, pár ezer év. Marad a 150 éves rézdöngölõ távírász módszer, egy csatornán csak oda, vakon bele a semmibe.
Igazad van, erõsen becslés-szagú kijelentés.
Igazad van, erõsen becslés-szagú kijelentés.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#105
Igen. Ha ismered. De õk nem ismerik.
Annyit tudnak egy bizonyos energiaérték felett kell lenniük. De hogy mennyivel felette?
És akkor ne is beszéljünk olyan megoldásokról, mint amiket a WiFi technológiánál is használnak újabban, mint a MIMO és a Channel-bonding.
Szóval így kijelenteni, hogy egy teljes mértékig elméleti galaktikus üzenõhálózatnak mekkora a max adatátviteli sebessége elég komolytalan.
Annyit tudnak egy bizonyos energiaérték felett kell lenniük. De hogy mennyivel felette?
És akkor ne is beszéljünk olyan megoldásokról, mint amiket a WiFi technológiánál is használnak újabban, mint a MIMO és a Channel-bonding.
Szóval így kijelenteni, hogy egy teljes mértékig elméleti galaktikus üzenõhálózatnak mekkora a max adatátviteli sebessége elég komolytalan.
#104
Magellán!?
<#nevetes2><#nevetes1><#eplus2>
<#nevetes2><#nevetes1><#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#103
Hát, gondolom a Magellán címü "tudományos" mûsorba ritkán férnek be az ilyenek, mivel a kis fókabébik megszületése egy állatkertben, vagy egy celeb szülése sokkal jobban lázba hozza a magyar átlag tévénézõt, mint mondjuk a súlytalansági fémhab kísérlet, vagy a holoTV. De javítsatok ki, ha történt valami pozitív változás e téren.
#102
A 2011-es Hold-szonda remélhetõleg sikeres lesz.
Régóta nem nézek tv-t, ilyen magyar eredményekrõl esik szó néha?
Régóta nem nézek tv-t, ilyen magyar eredményekrõl esik szó néha?
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#101
Ki lehet számolni az információtovábbítás max. sebességét, ha ismered a vivõ és a közeg tulajdonságait és a zajt. Hogy pontosan hogyan, azt ne kérdezd, de kb ezek amik bejátszanak.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#100
Ja... A te ötleted...
" a számítások szerint mintegy évi 1000 oldalnyi információt lehet képes továbbítani"
Azt meg tudnám mi a francra alapozzák ezeket a számításokat.
" a számítások szerint mintegy évi 1000 oldalnyi információt lehet képes továbbítani"
Azt meg tudnám mi a francra alapozzák ezeket a számításokat.
#99
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Az Európai Ûrügynökség (ESA) oktatási részlege által támogatott diákmûholdat október 27-én álltították pályára egy Kozmosz-3M rakéta potyautasaként – a kísérleti ûreszköz azonban nem sokkal késõbb elhallgatott. A szakértõk szerint az energiaellátásban léphetett fel hiba és elképzelhetõ, hogy nem sikerül helyreállítani a mikromûhold mûködését.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Pénz ugyan nincs, de szürkeállomány akad:
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2526
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2725
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2064
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2526
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2725
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2064
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#96
A magyar Föld körüli pálya másfél-kétszer drágább volna egy átlag európainál :)
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#95
A hordozórakéta neve lehetne Puma.hu. :-)
Csak le ne zuhanjon, mert a üntetõknek +1 okuk lenne aZT SKANDÁLNI, HOGY Elkúrtad/-tuk!
Csak le ne zuhanjon, mert a üntetõknek +1 okuk lenne aZT SKANDÁLNI, HOGY Elkúrtad/-tuk!
Kara kánként folytatom tanításom.
#94
Az elsõ amcsi mûhold - a gúnyolódó Hruscsov szerint - akkora volt, mint egy grépfrút.
Valójában, ha jól emlékszem kb. 1,5 kiló volt a tömege, de ma már vannak ilyen bazi nagy grépfrútok.
Én, õszintén szólva, azzal is meg lennék elégedve, ha elsõ körben egy magyar narancsot sikerülne földkörüli pályára juttatni, és csak annyit csipogna, hogy bip-bip-bip!
Valójában, ha jól emlékszem kb. 1,5 kiló volt a tömege, de ma már vannak ilyen bazi nagy grépfrútok.
Én, õszintén szólva, azzal is meg lennék elégedve, ha elsõ körben egy magyar narancsot sikerülne földkörüli pályára juttatni, és csak annyit csipogna, hogy bip-bip-bip!
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
"Szerintem a HU projekt elsõ lépése egy nyamvadt távközlési mûhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra."
Sokkal olcsobb es egyszerubb lenne a spaceship one peldajat kovetni, csupan nagyobb raketaval. Ha nem akarjuk visszahozni a jarmuvet, akkor egy ilyen konstrukcio tokeletesen alkalmas egy kisebb automata urhajo/muhold feljuttatasara. Ez utobbit egyebkent az usaban az ugyancsak a scaled composites altal gyartott pegasus raketaval szoktak.
Ha megis vissza akar terni a jarmu, akkor lehetoseg van visszateres elott 'kacsazni' vele. Ez a legkori fekezes egyik regi modszere. Leglatvanyosabb modon a 2010 urodusszeiaban mutatjak be. Egy ujrahasznalhato jarmu, eldobhato hopajzsal sokkal olcsobb mint a ket masik lehetseges kombinacio.
A Fold-Hold utra vagy hagyomanyos uzemanyagot erdemes vinni, vagy lehet probalkozni a napszel felhasznalasaval. A lagrange pontokon kereszul sokkal kisebb energiaval is el lehet erni a Holdat, csak ekkor rendes sugarzasvedelem kell a hajora, mivel sokaig lesz benne a van allen ovben es csak erosebb naptevekenyseg idejen hasznalhato. Viszont egy ilyen jarmu mar kepes akar a naprendszer elhagyasara is.
Sokkal olcsobb es egyszerubb lenne a spaceship one peldajat kovetni, csupan nagyobb raketaval. Ha nem akarjuk visszahozni a jarmuvet, akkor egy ilyen konstrukcio tokeletesen alkalmas egy kisebb automata urhajo/muhold feljuttatasara. Ez utobbit egyebkent az usaban az ugyancsak a scaled composites altal gyartott pegasus raketaval szoktak.
Ha megis vissza akar terni a jarmu, akkor lehetoseg van visszateres elott 'kacsazni' vele. Ez a legkori fekezes egyik regi modszere. Leglatvanyosabb modon a 2010 urodusszeiaban mutatjak be. Egy ujrahasznalhato jarmu, eldobhato hopajzsal sokkal olcsobb mint a ket masik lehetseges kombinacio.
A Fold-Hold utra vagy hagyomanyos uzemanyagot erdemes vinni, vagy lehet probalkozni a napszel felhasznalasaval. A lagrange pontokon kereszul sokkal kisebb energiaval is el lehet erni a Holdat, csak ekkor rendes sugarzasvedelem kell a hajora, mivel sokaig lesz benne a van allen ovben es csak erosebb naptevekenyseg idejen hasznalhato. Viszont egy ilyen jarmu mar kepes akar a naprendszer elhagyasara is.
#92
Föld-Hold viszonylatban én sem tartom jó megoldásnak az ion-hajtómûvet, mert nem elég gyors. A Mars felé talán, a Jupiterig biztos jó ötlet lenne. Mindemellett, én mindig is a több lábon állás híve voltam (JPÉ!), tehát az én filozófiám az, hogy egy kicsi napelem, egy kicsi hidrogén, egy kicsi szilárd üzemanyag, csipetnyi atom (RTG), kevéske ion, meg még, ami belefér.
Kara kánként folytatom tanításom.
#91
Számoljunk.
100m2 Ga-As napelemtábla az 10kW teljesítményt jelent.
10kW az elérhetõ ionhajtómûvekkel 0,2N tolóerõt jelent.
50 tonnás ûrszerelvénnyel a gyorsulás 0,000004m/s2
Földkörüli pályáról Holdkörülire 4km/s össz deltaV kell.
Ezekbõl a menetidõ kb 31,7évre jön ki. Kevés lesz az ellátmány...
Ezzel a tömeggel 92 napos menetidõhöz 25N tolóerõ kell ami 1,25MW-ot igényel.
Ez 12500m2 Ga-As napelemfelületet jelentene ami a teljes ISS napelemfelületének majdnem négyszerese.
Az alapadatoknál az Orosz Enyergija cég 2000-es keltezésû Marsûrhajó tanulmányát vettem alapul, ami az amerikai és európai inonhajtómûves szondák adataival jól összecseng.
1db Enyergija rakétával, kémiai meghajtással, a meglévõ elemek segítségével négy nap alatt a felszínen lehetnek.
100m2 Ga-As napelemtábla az 10kW teljesítményt jelent.
10kW az elérhetõ ionhajtómûvekkel 0,2N tolóerõt jelent.
50 tonnás ûrszerelvénnyel a gyorsulás 0,000004m/s2
Földkörüli pályáról Holdkörülire 4km/s össz deltaV kell.
Ezekbõl a menetidõ kb 31,7évre jön ki. Kevés lesz az ellátmány...
Ezzel a tömeggel 92 napos menetidõhöz 25N tolóerõ kell ami 1,25MW-ot igényel.
Ez 12500m2 Ga-As napelemfelületet jelentene ami a teljes ISS napelemfelületének majdnem négyszerese.
Az alapadatoknál az Orosz Enyergija cég 2000-es keltezésû Marsûrhajó tanulmányát vettem alapul, ami az amerikai és európai inonhajtómûves szondák adataival jól összecseng.
1db Enyergija rakétával, kémiai meghajtással, a meglévõ elemek segítségével négy nap alatt a felszínen lehetnek.
#90
Szerintem meg ha már magyar program, akkor mi a Marsot ki is hagyhatnánk (mint tudvalévõ, Fermi már évtizedekkel ez elõtt megállapította, hogy mi marslakók vagyunk), úgyhogy mi minimum is a szomszédos naprendszerrel illik, hogy kezdjük. Most, hogy a Proxima vagy az Alpha napjával a Centaurinak, az már részletkérdés ;)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#89
Mér izgatod fel magad?
Szerintem a HU projekt elsõ lépése egy nyamvadt távközlési mûhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra.
Szerintem a HU projekt elsõ lépése egy nyamvadt távközlési mûhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra.
Kara kánként folytatom tanításom.
#87
Viszont teherszállításra lehet, hogy jó lenne ez a módszer. Például ha egyszer Hold bázist akarna valaki építeni, akkor lehet, hogy Föld körüli pályáról már sokkal olcsóbb lenne, még ha lassan is, de ionnal tolni el a Holdhoz. Annak az is belefér akár, ha egy vagy két év akár az út. Vagy például távolabbi bolygók küldetéseihez is lehet, hogy így meglehetne alapozni az eszközöket. Miután minden ott van, az emberek csak utána lennének fellõve. A több tíz/száz tonna technika utazhat akár éveket is az ûrben, az emberek meg pár hét/hónap alatt utánuk érhetnének már nem ion meghajtással. Lehet, hogy így jóval olcsóbb lenne.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#86
Mégegyszer mondom,
1. az Enyergija egyáltalán nem olcsó, sõt baromi drága.
2. A Föld mágneses tere sûríti össze a Van Allen öv töltött részecskéinek rétegeit, az ûrhajód személyzete baromi sok idõt fog ott tölteni, amíg az ionszekér körrõl-körre magasabb pályára áll, míg végre elszakadhat a földtõl. Nem védi meg õket a Föld mágneses tere, mert éppen az ami gerjeszti a Van Allen övet.
3. Minek menjenek emberek a Holdra? Attól jobb lesz? Kitûznek egy zászlót oszt csókolom. 10-20 év múlva az automaták röhögve teljesítik ezeket a feladatokat. És annyi hold kõzetet vizsgálnak meg amennyit csak akarsz és nem kérnek kaját meg oxigént és nem kakálnak. Õk fogják majd kitermelni a hélium hármast és az egyéb hasznos dolgokat, õk javítják egymást és õk irányítják magukat. Ember egyre ritkábban kell majd.
4. Ha a Jupiter terv nem hibás, akkor minimális tervezési költségekkel, a mostani Shuttle rendszer elemeinek felhasználásával új hordozóeszköz család jön létre, melyek méhány eleme újra felhasználható, tehát viszonylag olcsó. Az amcsiknak kell az új rakéta család, mert nem akarnak Enyergiját használni. A saját mérnökeiket és a saját hitech iparukat akarják támogatni. Ez van.
5. Nyugodj meg, nem fognak 320 Mrd USD-t költeni azért hogy 5-6 expedíció meglengesse az amcsi zászlót a holdon.
1. az Enyergija egyáltalán nem olcsó, sõt baromi drága.
2. A Föld mágneses tere sûríti össze a Van Allen öv töltött részecskéinek rétegeit, az ûrhajód személyzete baromi sok idõt fog ott tölteni, amíg az ionszekér körrõl-körre magasabb pályára áll, míg végre elszakadhat a földtõl. Nem védi meg õket a Föld mágneses tere, mert éppen az ami gerjeszti a Van Allen övet.
3. Minek menjenek emberek a Holdra? Attól jobb lesz? Kitûznek egy zászlót oszt csókolom. 10-20 év múlva az automaták röhögve teljesítik ezeket a feladatokat. És annyi hold kõzetet vizsgálnak meg amennyit csak akarsz és nem kérnek kaját meg oxigént és nem kakálnak. Õk fogják majd kitermelni a hélium hármast és az egyéb hasznos dolgokat, õk javítják egymást és õk irányítják magukat. Ember egyre ritkábban kell majd.
4. Ha a Jupiter terv nem hibás, akkor minimális tervezési költségekkel, a mostani Shuttle rendszer elemeinek felhasználásával új hordozóeszköz család jön létre, melyek méhány eleme újra felhasználható, tehát viszonylag olcsó. Az amcsiknak kell az új rakéta család, mert nem akarnak Enyergiját használni. A saját mérnökeiket és a saját hitech iparukat akarják támogatni. Ez van.
5. Nyugodj meg, nem fognak 320 Mrd USD-t költeni azért hogy 5-6 expedíció meglengesse az amcsi zászlót a holdon.
#85
A 3 hónapos út egy rakás extra terhet, ellátmányt igényel.
Maga a megoldás meg jórészt azért annyira olcsó, mert fellövést, feltöltést stb az oroszok végzik.
Ez hosszútávon nem lehetõség a NASA számára. Az ûrprogramjukban, amire annyira büszkék, nem hagyatkozhatnak az oroszokra. A shuttle elavult, KELL valami helyette.
Nekünk meg úgymond qrva mindegy ki/mi viszi föl a cuccot.
Maga a megoldás meg jórészt azért annyira olcsó, mert fellövést, feltöltést stb az oroszok végzik.
Ez hosszútávon nem lehetõség a NASA számára. Az ûrprogramjukban, amire annyira büszkék, nem hagyatkozhatnak az oroszokra. A shuttle elavult, KELL valami helyette.
Nekünk meg úgymond qrva mindegy ki/mi viszi föl a cuccot.
#84
Teljesen logikus. Az ûrállomáson töltöttek már el emberek több, mint egy évet, ez a 3 hó simán belefér.
Kara kánként folytatom tanításom.
#83
Tehát, ionhajtómûvel holdûrhajó, holdkomppal, oroszok bevonásával. Mint mondtam, eddig azért nem volt ilyen, mert:
- Nem volt eddig nagy teljesítményû ionhajtómû
de ez olyan, hogy egyszer valakinek komolyan neki kell állni, és lesz, nem is olyan drága
- Az út nagy részén ha valami baj van, nem lehet visszahozni az ûrhajósokat
ez viszont nem különbözik a bolygóközi utak helyzetétõl, fel lehet készíteni rá az expedíciót, és elõny, hogy azonnali rádiókapcsolatban vannak
- Foglalkoztatni kell 3 hónapig az ûrhajósokat
Könnyebben megoldható mint bolygóközi útnál, mert azonnali rádiókapcsolatban vannak
Tulajdonképpen olyan mint egy ûrállomás ami 3 hónap alatt elaraszol a Holdig, aztán vissza, ezért értékesek a MIR és az ISS tapasztalatai.
- Nem volt eddig nagy teljesítményû ionhajtómû
de ez olyan, hogy egyszer valakinek komolyan neki kell állni, és lesz, nem is olyan drága
- Az út nagy részén ha valami baj van, nem lehet visszahozni az ûrhajósokat
ez viszont nem különbözik a bolygóközi utak helyzetétõl, fel lehet készíteni rá az expedíciót, és elõny, hogy azonnali rádiókapcsolatban vannak
- Foglalkoztatni kell 3 hónapig az ûrhajósokat
Könnyebben megoldható mint bolygóközi útnál, mert azonnali rádiókapcsolatban vannak
Tulajdonképpen olyan mint egy ûrállomás ami 3 hónap alatt elaraszol a Holdig, aztán vissza, ezért értékesek a MIR és az ISS tapasztalatai.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
Oldal 1 / 3Következő →