#48
Figy. fellövöd először a hasznos terhet. Elfogy az üzemanyaga. Utána lősz üzemanyagot. De közben is elégeted azt az üzemanyagot, ami a szükséges üzemanyagnak a feljuttatására kell.
Aztán az utántöltésre szánt üzemanyagot is kell tárolni valahol, olyan formában, hogy át lehessen tölteni. Elvileg ugye a gép súlyát lehetne megspórolni ilyen módon, de gyakorlatilag annak is csupán egy részét, mivel a tárolónak is van súlya.
Végül pedig: A Shuttle súlya üresen 68 tonna, maximális repülési tömege 109 tonna, maximális hasznos tömege 25 tonna. A fellövéshez szükséges középső üzemanyagtartály súlya üresen 26 tonna, LEO-hoz megtöltve 762 tonna, a két oldalsó gyorsító rakéta indításkor egyenként 590 tonnát nyom, üresen egyenként mintegy 91 tonnát. Adjuk össze: a fellövéshez szükséges három rakéta 1942 tonnát nyom, ebből 1734 tonna az üzemanyag, 218 tonna a rakéta, ehhez tartozik 109 tonna űrhajó és abban 25 tonna a hasznos teher.
Ezek után, ilyen arányok mellett te mennyi üzemanyagot látnál érdemesnek LEO-ra fellövöldözni? Mondjuk fellősz 110 tonna üzemanyagot, azzal egy többszöri fellövésekkel összerakott mondjuk 230 tonnás űrhajót hova lehet eljuttatni? És ha meg már több üzemanyagot akarsz feljuttatni oda, mint a gép súlya, akkor ugyanott vagy, hogy akár a gépet is fellőhetnéd ugyanoda.
Szvsz. ilyen ingajáratnak ma akkor lenne értelme, ha pl. csinálnának egy kimondott napelemes energiatárolót LEO-ra. Egy óriási űrálomás, ami olyan lenne, mint egy benzinkút, csak tartálykocsik helyett a napfény töltené fel mindig, aztán ott tankolhatnának mások. Ahonnan például vehetne energiát egy ingajárat, ami akár mondjuk ionnal működne. De ennek is emberi idő alatt kéne megjárnia a Föld-Hold távolságot, max. 1-2 hét alatt, hogy emberi küldetésre használható legyen.
#48