Manipulálható kvantum állapot egy molekulában

Te nem írtál, de én továbbgondoltam. Ha az értelmezésednek nincs predikciója, akkor csak filozófia. Próbálok helyetted is predikciókat kitalálni az értelmezésedhez. A törésmutató nem csak a vákuum sajátja. Ha a fény terjedési sebessége szabályozná az idõt, olyan közegben is meg kellene figyelnünk az idõ lassulását, ahol az amúgy is lassabban terjed.

Én a relativitás egy lehetséges fizikai értelmezésérõl beszéltem, nem egy saját elméletrõl.
Nem tudom máshogy leírni. Nem baj, ha nem érted, nem lesz nekem attól rosszabb.

"alacsonyabb törésmutatójú közegben "
Semmi ilyenrõl nem írtam. VÁKUM.
Te is csak egy újságíró vagy, aki kiforgatja az ember szavát.

Hát inkább esélyesebb, hogy te tévedsz, és ez kiderülne. Nem érdekel, hogy igazad van-e vagy sem?

Mit jelentene az, hogy "nincs idõdimenzió"? A specrel szerint is az idõ csak metrikájában különbözik, Minkowski-távolsággal kell számolni, az invariáns a dx^2 - dt^2, ahol a mínusz a lényeg. Pl. a Maxwell-egyenleteket ilyen differenciáloperátorokkal felírva az idõ megkülönböztetése eltûnik. De a metrika fontos, az idõ speciális dimenzió.

Nem értem a fotoncserét: hol itt a periódus? Egyedi eseményrõl van szó. Ha a fény frekvenciájára gondolsz, az az energiájával függ össze. Alacsony frekvenciás fénynek lassabban telik az idõ, vagy hogy? Az elméletedbõl az is következik, hogy alacsonyabb törésmutatójú közegben (ehhez nem kell vákuum) lassabban telne az idõ, amit senki sem figyelt meg.

Egy ilyen világban ha érdekelne se publikálnék semmit. De nem is érdekel.
Vannak érdekesebb dolgok is, mint mások tévedéseit javítgatni.

A másik.
Én nem cseréltem le semmit. Mondom, a relativitás a helyes út. Idõdimenzió viszont nincs. Az specrel idõdimenziója a fény útja a 3d-s térben. Ott van a képletekben, csak ki kell nyitni a szemünket.
Nem tudom mi változtatja meg a vákum energiasûrûségét vagy a törésmutatóját. De láthatóan az változik, és emiatt halad lassabban gravitáló tömeg közelében a fény és minden bozon. Az idõ múlását a bozonok periódikus mozgása határozza meg. Mondjuk az elektront vonzza a proton. Ez felírták, mint fotoncserét. Ha a foton lassabban halad, ennek a fotoncserének a periódusideje lassabb lesz. Ez az idõ lassulása. Gravitációs térbel lassul az idõ = ha a foton lassabban halad, minden folyamat lelassul amiben részt vesz.

De az idõ nem egy negyedik dimenzió, csak matematikailag úgy lehet felírni a legyegyszerûbben.

Kicsit olyan éterszagú a dolog: most akkor lecserélted a görbülõ téridõt a változó törésmutatójú vákuumra? Vannak törésmutató-hullámaid is? Amíg két elmélet ugyanazokat a numerikus jóslatokat adja, megkülönböztethetetlenek, de én személy szerint nem adnám fel a tehetetlen tömeg és súlyos tömeg ekvivalenciáját valami klasszikus magyarázat miatt, mert az egy szép gondolat.

Azt írod, van egy elképzelésed, amivel lokális változókkal is sérül a Bell-egyenlõtlenség. Ha igaz, ezt lehetne publikálni.

És majd látni fogod a linkeken, hogy a fénytöréses modellt sem én találtam ki, ahogy a hullámcsomagot sem. Az utóbbi egyszerû matematika.
A fenytöréses modellrõl legtöbb helyen azt írták, hogy csak fényszerû geodetikusokat lehet vele számolni. Egyszerû átlagolással idõszerûeket is. Ennyi amit állítok, semmi több.

Tényleg túl tömören írok, és kicsit érthetelenül.
"Túl okos sem vagyok, mert ha az lennék,akkor már milliomos lennék."

Ez van.

Igazából nem értem mire írtad ezt.
Én csak egy sin() függvényt rajzoltam fel, nem füstölt el közben az agyam ,).
Túl okos sem vagyok, mert akkor már milliomos lennék.

A megszálott, az jobb jelzõ..

Minden rezgésben levõ test ha kicsit is mozog, mondjuk a hõmozgása miatt, akkor az összes többi anyag rezgését lassabbnak érzékeli, lásd speciális relativitás. Észre kell venni, hogy ez egy kényszert fog létrehozni. Lassítani fogja a test sajátrezgését, vagyis energiát veszít a test, hûl.
Az univerzum egyre hidegebb lesz, nem lehet fordítva, a specrel azt nem engedi meg.

/ezt csak azért írtam le ide, hogy el ne felejtsem.. lol/

diffrakciót = refrakció

szavak pff, érdekes a számokat sosem keverem össze.. xD

A speciális relativitás igaz az utolsó szóig. Egy tökéletes modell.Nem azzal van a baj.
A fizikai értelmezése teljesen valótlan és irreális. Nincs idõdimenzió.
Teljesen megérthetõ a newtoni fizikán belül. Csak ki kell egészíteni azt, ahogy Lorentz is megpróbálta.
Az általános relativitás pedig a gravitáció legjobb leírása. Megintcsak nem cáfolni akarom a fénytöréses modellel, hanem megmutatni, hogy nem a téridõ görbül, és az hajlítja meg a fénysugarak és a testek pályáját, hanem a dolog fordított logikájú. A testeket felépítõ bozonok a változó törésmutatójú vákumban diffrakciót szenvednek. Ha ezt a belsõ elhajlást átlagoljuk, akkor megkapjuk az idõszerû geodetikusokat, amiket az einsteini egyenletek is adnak. Ezek az egyenletek egy fénytörést írnak le.
Ilyen egyszerû.. P

A magra koncentrálj, ne astrojánra. ,)

http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=55102&page=3

http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=97933

http://forum.origo.hu/topik.jsp?id=112557

Dehát ebben a világban aki nem tud beszélni, az nyilván hülye, ugye neo?

Oké, úgyis mindig én vagyok a hüle, mert senki nem érti amit mondok.

"Klasszikus fizikában gondolkodva a kvantumfizika is agyrém, sõt még a relativitás-elmélet is."
Válasz:
"A relativitás egyáltalán nem agyrém."
Kicsit rövid válaszokat szoktam adni, próbáld meg elképzelni, hogy nem vagyok értelmi fogyatékos, és úgy olvass. Tedd hozzá, hogy a "Klasszikus fizikában gondolkodva " sem agyrém. Ez volt a szövegkörnyezet.

Ha rendesen követed a fehér nyulat, majd találsz egy gravitációs modellt, ami szinte teljesen olyan pályát ad, mint a Schwarzschild-megoldás. Ez a modell helyettesítheti az általános relativitást egy kibõvített newtoni fizikán belül, mint amilyent a Lorentz-modell használ. És ebben a gravitáció nem valamiféle elvont téridõ görbület, hanem annak a hullámcsomagnak a refrakciója, amit már itt leírtam.

Persze, aki okos, nem mindig esztétikus és közérthetõ. :-)

Mindig is mondtam, hogy járnak ide okos emberek is!

Olvass légyszi figyelmesebben...

A relativitás egyáltalán nem agyrém. Az origo fórumán találsz egy jó leírást a speciális relativitásról.

Mit publikáljak, a hullámcsomagot? ,)

Érdekes, komolyan. Próbáltad már publikálni? Nincs idõm rendesen megérteni, de ha a foton mint hullámcsomag figyelembe vétele a trükk, az nem új ötlet.

(...de ezidõ szerint ezek a legjobb magyarázatok egy sok megfigyelt, ill. kísérletekkel igazolt dologra.)

Az majd utólag derül ki, hogy agyrémek-e vagy sem...
Klasszikus fizikában gondolkodva a kvantumfizika is agyrém, sõt még a relativitás-elmélet is.
De ha jobb magyarázatod van, elõ vele.

Azért én nem szívesen olvasnék olyan cikkeket, amik tele van szakszavakkal, mert ugye azért az sg nem egy tudományos szakportál, tehátitt közérthetõen kell még egy ilyen kísérletet is leírni.

Bele lehet kötni ebbe-abba, de a cikk, így butítva, a laikusok számára is teljesen világos.

Aki meg jön az ilyen tree-maxos meg mindenféle kereséssel, az ássa is el magát jó mélyre, mert ebbõl csak az következik, hogy erõs magamutogatási kényszere van az illetõnek.

Bocs, az foton volt. De mindegy, mert a foton és az elektron is kettõs természetû.

Fogalmazzunk pontosabban, az elektron hol reszecskeszerûnek mutatkozik, hol hullámszerûnek, attól függõen, hogy milyen berendezést építünk. Volt egy olyan publikáció, miszerint egyetlen kisérleti berendezésen belül mindkét tulajdonságát észlelték. Ez kicsit félrevezetõ volt, mert a berendezés egy-egy elemén belül mindig csak az egyik arcát mutatta meg az elektron.
A párhuzamos világok és az idõben visszafele haladó hullámok agyrémek csupán, nem fizika.

Bocs...közbe leesett,hogy a fotonnal a kvantumpotenciált vizsgálták....

Az elektron állapotra:
Az elektron lehet anyag és hullám. A vizsgálattól füg.
A foton "mindig máshova" csapódását próbálták magyarázni multiverzumokkal. (párhúzamos világokkal)(miszerint valamelyik párhúzamos világba oda csapódik,ahova "éppen vártuk".
Párhúzamos világokat rendszerint húrelmélettel próbálták leképezni.
A húrelmélet kapcsolatban áll a dimenziókkal. Pl egy egyszerû dolgot: A gravitációt is egy külön dimenzióban lévõ húrral magyarázzák,miszerint nem éppen a teljes erejét érezzük a gravitációnak,mint amiben "élünk" Mindössze ennyi "szivárog" át a mi dimenziónkba.

Ui.: a kvantum elõzõ tesztjeinek eredménye az volt,hogy már egy kibocsájtott foton állapotának ellenkezõjét képesek voltak mérni. De persze itt fénysebességen volt a téma. (és azt hiszem éppen egy folyó alatt keresztbe)
(nekem lanozásra elég távolság volna)


ezek a tudósok az életüket áldozzák arra,hogy kutassanak és elénk tárják eredményeiket. Hiába van késõbb megbánt felfedezésük(Teller Ede)...de õk ezért élnek.

Nem. Rögzíteni az is csak 1-es tud, 0 v. 1. A különlegessége az, hogy a mûvelet alatt mindkét állapotban van egyszerre! És ha van pl. 32 qubitünk, akkor ezáltal egy idõben jelenik meg a 2^32 = ~4 milliárd variáció. Így ha 1 hagyományos gép órajele alatt el tud végezni egy mûveletet ezeket a variációkat felhasználva, azzal máris 4 milliárdszor gyorsabb a másiknál. De persze miért állnánk meg 32 qubitnél: elméletben lehet akár 256 qubites is a gépünk, az 2^256 variáció egy idõben. Ez már olyan sok, hogy egy hagyományos gép az idõk végezetéig sem érne a végére.

"Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk."

Azért tegyük hozzá, hogy egy ilyen gépen belül olyan dolgok történnek, hogyha azokat klasszikus fizikai modellekkel próbálnánk leírni, messze fénysebesség feletti adatáramlási, ill. azt hordozó részecskemozgási sebességek jönnének ki.

"aki egy másik kísérletet talált ki, amivel végül bizonyították, hogy a QM-nek nem lehet rejtett változós lokális magyarázata. "

Az a bizonyítás szó kicsit erõs, én látok egy sárga vonalat itt, ami kettõ fölé megy..

http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1102426957
#428

S minthogy kultúrált ember vagyok, elfogadom, hogy valószínûleg igazad van, sõt, köszönöm a kiigazítást. Mint kétszer is leírtam, emlékezetbõl dolgoztam, nem utánolvasással.
"Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk."
Amennyire én tudom, a lényeg az lenne, hogy a hagyományos 2 állapotú bit helyett kvantumbiteket lehessen használni, ami 32 állapotot tud rögzíteni.

Az nem baj, hogy senki sem esik hasra nevek elõtt. Az említett fickók nagyszerûségét épp az mutatja, hogy ha valaki eléjük rakna egy lapot rajta cáfolhatatlan bizonyítékkal, hogy az általuk kitalált elmélet hülyeség, nem anyáznának, hanem tapsolnának. Lehet fikázni bármit, de konstruktívan.

Ajaj, ezer dolgot keversz össze... csak címszavakban: az általad leírt interferenciajelenség bármely hullámmal megtörténik, és ehhez nem kellenek multiverzumok. A kísérlet az 1700-as évek óta közismert, és Bellhez nem sok köze van, aki egy másik kísérletet talált ki, amivel végül bizonyították, hogy a QM-nek nem lehet rejtett változós lokális magyarázata. Röviden ez a QM filozófiájáról mond valamit, nevezetesen hogy Einstein érzése, hogy az elméletben levõ valószínûség a részecskékben elrejtett, nem megfigyelhetõ klasszikus változókból ered, vagy hamis, illetve ha igaz, akkor távolhatás van köztük.

Everett sokvilág-elmélete egy filozófiai szemlélet, egy kézzelfogható magyarázat a QM képleteihez. Egyelõre még olyan jól sem áll, mint a Bell-féle kísérlet filozófiai megközelítései, mert egyelõre nem ismerünk olyan kísérletet, amivel eldönthetõ lenne, igaz-e. Igazából ez a kérdés fel sem merül, mert nincs jóslata, ezért egyelõre nem is tudományos elmélet (bár hozzáteszem, szerintem a tudat mint aktív szereplõn keresztül megragadható lehet, bár ezeket a kísérleteket csakis és kizárólag én tudnám elvégezni. Bocs srácok, de azt kell mondjam, ti csak az én multiverzumomban léteztek. 😊 ).

A sokvilág-elmélet multiverzumai között nem lehet szabadon közlekedni. Mint azt már egyszer itt leírtam, a kvantumszámítógépek NEM a fénysebességnél gyorsabb kommunikációra készültek, ez nem is céljuk.

"javaslom, hogy töltse az idejét szénlapátolással. Ahhoz legalább tényleg mindenki ért."

Ezt te csak hiszed. A lapátolás is úgy tropára vág, sõt jobban, mint a fizikai elmélkedés. Embere válogatja.

Nem a kvantummechanika hülyeség, hanem amit írsz.

"A multiverzum létének bizonyítására az alábbi kísérletet végezték el:"

Ez ilyen formában nem igaz. Amit leírtál, az a foton hullámtermészetét bemutató kisérlet.
A multiuniverzum pedig, ahogy már itt valahol leírták, a kvantummechanika egyik /nem túl szerencsés/ értelmezése .

Amúgy, akik az egészet hülyeségnek tekintik, érdekes emberek lehetnek, tekintve, hogy olyan emberek munkásságát bélyegzik hülyeségnek, mint Planck, Einstein, Neumann, Bohr, Heisenberg és Schrödinger, akik ezeket az elméleteket kidolgozták, hittek bennük, és nem egy esetben bizonyították is õket. Az úr, aki pedig valahol lejjebb meghatározná, hogy nála jóval rátermettebb fizikusok mit kutassanak, annak meg én javaslom, hogy töltse az idejét szénlapátolással. Ahhoz legalább tényleg mindenki ért.

Hadd álljak be a sok okos megmondóemberek sorába. Fenntartom, hogy amit mondok, esetleg hülyeség, a témába nem mélyedtem bele, de sokszor érintettem, én a következõre emlékszem:
A fénynél gyorsabban semmi sem mozog, azonban a kvantummechanikának pontosan az a lényege, hogy egymástól térben nagyon lévõ dolgok is kölcsönhatásban lehetnek egymásra, és ez abból következik, hogy a kvantummechanika szerint nem univerzum, hanem multiverzum van. Ez egy Everett nevû fickó találmánya, elvileg arról van szó, hogy az univerzum minden egyes eseménynél, ami két vagy többféle véggel érhet véget, meghasad, és párhuzamosan létezik tovább.
A multiverzum létének bizonyítására az alábbi kísérletet végezték el:
Adott egy papírlap, rajta két függõleges réssel. Ha erre fényt vetítenek, a mögötte lévõ falon nem két fénycsík jelenik meg, hanem több fénysáv. A jelenség magyarázata abban van, hogy a fény fotonjai interferálnak egymással, és több helyre csapódnak le. A multiverzum bizonyítására úgy használták, hogy a fénysugarat leredukálták annyira vékonyra, ami pontosan egy foton kibocsátására volt képes, a falat pedig olyan detektorokra, amik egy fotont is képesek mérni, ha becsapódik. Elvileg, interferencia nélkül, a fotonnak mindig ugyanoda kéne érkeznie, a valóságban azonban mindig azokra a területekre csapódik be, ahol a fénysávok voltak eredetileg. Valahova. Tehát, még mindig van interferencia. A magyarázat az, hogy a foton olyan fotonokkal interferál, amik nem ebben az univerzumban léteznek, hanem közeli párhuzamosokban, amik kihatnak a miénkre is. Ha jól emlékszem, ezt a kísérletet egy John Bell nevû faszi végezte, de nem biztos.
Tehát, elvben lehetséges a fénynél gyorsabb mozgás, úgy, hogy az információt átküldjük az egyik párhuzamos univerzumba, majd onnan visszanyerjük egy másik helyen, azonnal. így az a mi univerzumunkban nem is halad semennyit. Ezért elviekben egy kvantumszámítógép kommunikálhat egy másikkal akár a naprendszer túlsó végén is.
Még egyszer, fenntartom, ezt emlékezetbõl írtam, és könnyen lehet, hogy hülyeség, de olvassatok utána, ha érdekel, a két faszi, Everett és Bell biztosak.

A #12-es olvastam korabban is. A cikk kvantumfizikaval kapcsolatos reszet nagyjabol meg is targyaltatok a hozzaszolasokban ezert en ehhez mar nem kivantam hozzaadni.

Vilagos, hogy a cikk egy egyszeru kereses elmeletet szandekozott szemleltetni laikusok szamara, a gondom csupan az volt, hogy nem emelte ki, hogy ez egy kisarkitott pelda es a gyakorlatban ezt teljesen maskent valositjak meg. Na ezzel van bajom.

Ez nem most gond, hanem ha igy marad meg nehany "Egy Ev Alatt Lettem Szoftvermernok"-ben es majd 2 honap mulva amikor elojon egy tema adatbazisszervezessel kapcsolatban, akkor 10-15 hozzaszolason keresztul gyozkodnek evtizedes multtal rendelkezo hozzaertoket a baromsagukrol az itt mar jol megszokott heves anyazasok kozepette.

En azt gondolom, hogy ez utobbi jelenseget ragyogoan szemlelteti az aktualis topikban az eddigi ~50 hozzaszolas.

Akit érdekel egy kicsit a quantumfizika annak ajánlom ezt a könyvet:

http://www.libri.hu/hu/book/tudomany_es_termeszet/fizika/schrodinger_macskaja_kvantumfizika_es_valosag

Csak minimális természettudományos ismereteket kíván és laikusoknak készült.

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!

Ajanlom fogyelmedbe #12 hozzaszolast is.

Telefonkonyves pelda szemleletes egy mezei halando szamara, de ROSSZ.

Hagyomanyosan is lehet olyan specialis eszkozt kesziteni, ami egyszerre hasonlit egy telefon szamot az osszessel.

Kvantum szamitogep jatekszerek nem arrol szolnak, hogy sok informaciot tarolnak benne.

Olyan esetben jo, ha van bizonyos kiindilo adathalmod (keves), abbol elo kell alitani feltetelnek megfelelo adatot.
pl. van egy nagy szamod, es az kerdes melyik ket prim szamot kell osszeszorozni ,hogy azt szamot kapjuk, jobb pelda.

oké

"két kvantum számítógép ELMÉLETBEN képes azonnali kommunikációra "

Ez egyebkent jogos, mert a tarolt elemek szamat az n jeloli, a tobbi pedig a kivant elemhez valo eljutas lepesszamat.

En eddig ezt nem gondoltam vegig csak mentem megszokasbol a szakirodalom utan ahol rendszeresen "worst case O(whatever)"-kent hivatkoznak ra. 😊

Mondjuk a cikkel kapcsolatban nem valtoztat a velemenyemen ("maximum" hianya), mert onnet tovabbra is hianyzik az O() jeloles.

Nem a cikk mögött álló tudományos munkát szidjuk, hanem az angol cikket és annak magyar ferdítését. Az újságírón röhögünk (aki láthatólag az "Olasz konyha II: fõzõcske kvantumszámítógépekkel" címû kétoldalas füzetbõl szerzi az ismereteit), nem a tudóson.

Az O() jelölés eleve tartalmazza a maximumot, tehát az úgy helytelen, hogy egy algoritmus futásideje maximum O(n).

Tudom. XD

Én ezt nem értem.
Mért kell állandó jelleggel leszólni a cikkeket? Mármint a tartalmát?
Az okés ha maga a cikk szar. De amirõl szól, az egy ellenõrzött körülmények között jegyzett tudományos kísérlet volt. Nemzetközi szaklapban publikállt. "Elismert" tudósok álltal végzett felfedezés vagy minek nevezzem.
A lényeg, hogy nem egy megszállott blogger, vagy egy autodidakta áltudós vagy akárkikrõl szól a dolog.
Gondolom nem huszonéves tudósok, nem 5-10 éve foglalkoznak a tudománnyal, és nem kevés munkát fektettek ebbe a felfedezésbe.
És erre mégis, rendszeresen jön ide pár ember, aki talán még életében nem látott fizikai labort, max az iskolában, és élbõl leszólja az egészet.

Figyelem! Itt Orbán Viktor beszél!
Be lehet fejezni, vagy kiosztok egy-két pofont és haza zavarok mindenkit<#boxer>