Manipulálható kvantum állapot egy molekulában

fej

Miért is? Ja, mert nemrég valamiben nem értettünk egyet. Jó fel vagy.

> Ha egy hagyományos gépnek kiadjuk a feladatot, hogy keresse meg egy egyén telefonszámát a telefonkönyvben, a gép minden nevet végigböngész, amíg meg nem találja a helyes választ.

Ez a leirt modszer a gyakorlatban tipikusan a legrosszabb megoldas ilyen tipusu adatbazisban valo keresesre es a megfogalmazas is pontatlan. Random access adatbazisokat _altalaban_ valamilyen fa strukturaba rendeznek igy az atvizsgalando rekordok szama toredekere csokkentheto.

Az emlitett gyakorlati pelda pedig szekvencialis keresesi eljaras ahol maximum O(n) rekordot kell atvizsgalni. Ilyen modszerrel rend szerint viszonylag kis adatbazisokat tartanak karban es olyan adatokat tarolnak amelyeket kizarolag vagy legalabbis leggyakrabban szekvencialisan olvasnak ki.

A "maximum" szot pedig azert vastagitottam ki, mert a cikkben nem szerepel es enelkul butasag a mondat, mert ebbol az is kovetkezne (tevesen), hogy ha a vegen kezdenenk a keresest az adatbazisnak akkor az elso lepes utan mindig a kivant adatot kapnak. <#ravasz1>

Sokan oltogatjátok a cikket, de hogy pontosan miért is, az rejtély... Szerintem nem lett rossz. Az, hogy nem értitek, nem az író hibája.

Narxis: Hidd el, dez se jobb... 😊

Ha az egész internet ilyen gépekbõl fog állni, akkor lesz majd instant letöltés? <#wow1><#vigyor>

Nem a kvantumcsatolásnak nincs köze, hanem az azzal végzett (hipotetikus) instant információtovábbítás problematikájának. A kvantumcsatolás maga valóban fontos a kvantumszámítógépben, de az már nem érdekes, hogy egy qubit milyen gyorsan közlekedik A-ból B-be.

Teljesen egyetértek veled.

Én még tõled ezen az oldalon csak azt olvastam, hogy hogyan kötsz bele a cikkbe vagy másokba, megbélyegezlek retardáltnak. <#integet2>

"ezt szerinted apró relékkel érik el" -> mármint hogy a tárolandó adatnak megfelelõen töltést helyeznek el, folytonos galvanikus kapcsolat nélkül.

Most már póstás? Miért pont póstás? Eddig éjjeliõr voltam a képzelgéseidben. 😛

A baromságomról meg annyit, hogy a flash memória lebegõ-kapus tranzisztorok során tárolja az adatokat. A lebegõ-kapu éppen azt jelenti, hogy nincs elektromos kapcsolat közte és a környezete között, ami elvezethetné az amúgy minimális töltést. Nos ezt szerinted apró relékkel érik el? Hát nem, hanem tunellinggel, ami egy kvantummechanikai effektus.

A szivárgó áramot is a tunelling okozza.

Talán egy icipicit ismerned kellene a kvantummechanikát ahhoz, hogy eldönthesd, mihez van köze, és mihez nincs. Ja, csak ugye nem akarod megismerni, hiszen hülyeség az egész. Akkor így maradsz.

A mániákus baromságaidat inkább ne hangoztasd. Amit leírtál, annak köze sincs a kvantumfizikához.
És most bélyegezhetsz megint az óvodás stílusodban, postás.

Eddig csak éjjeliõr voltál, de most már kinevezlek postásnak is, mert nagyon szeretsz (meg)bélyegezni. LOL!

Erre írnék csak két egyszerû dolgot: 1. A flash memória mûködése egy kvantummechanikai jelenségen alapul. Tényleg haszontalan... 2. A chipek szvárgó árama is ugyanezen kvantummechanikai jelenség miatt van. Az egyre kisebb csíkszélesség elérésében kulcs szerepe van ennek kiküszöbölésének, ill. lecsökkentésének.

Igyekszik az ember 😉

Te maga vagy az önbeteljesítõ jóslat. 😛

Azt már a relativitás-elméletbõl tudhatnád, hogy a tér nem abszolút, nincsenek abszolút távolságok (a tér képzetes). Bizonyos (kvantummechanikai) effektusok számára nem is létezik távolság. Az viszont kérdéses, hogy ezt valaha fel fogjuk-e tudni használni direkt kommunikációra, vagy másra.

A számítógépek mûködési alapjai tényleg nem változtak: tranzisztorok és más félvezetõk által megvalósított logikai rendszerek.

Olyan nincs, hogy "kvantumrészecske". A kvantum azt jelenti, hogy egységnyi energia. A kvantumfizika meg (nagyon tömören) a világ hullám-jellegével foglalkozik. (Gy.k. az anyagnak nem csak részecske állapota van, hanem hullám állapota is. )

Hogy ne lenne köze az entanglementnek a kvantumszámítógéphez, amikor részben éppen azon alapul a mûködése?

Willcox szerint az egész kvantumfizika bulvár baromság. 😊 Sõt, mondok jobbat: szerinte a relativitás-elmélet is hülyeség. Miért? Mert az általános iskolában tanult klasszikus fizikára járó agyába ezek nem férnek bele.

Ilyenkor örülök, hogy a magyar tudóstársadalom krémje az sg-t választotta törzshelyének, mindig akad valaki, aki jobban tudja.
Az is jó volna, ha valaki végre elmagyarázná a laikusoknak, hogy miért baromság az egész kvantumfizika, úgy ahogy van. Remélem hamar kitalálnak a fizikusok ebbõl a zsákutcából, és elkezdenek hasznos dolgokat felfedezni.

Ezt mibõl sikerült kiszûrnöd?

még szerencse hogy nem gondolkodik mindenki úgy mint te különben még mindíg a kõkorszakban élnénk

Úgy birom, amikor olyan egyének próbálják osztani az észt a kvantumfizikáról, akik sztem még életükben nem is hallottak semmit se róla, csak az az igazság, amit õk mondanak vagy gondolna, mindenki más a hülye...

azt nem írta a cikk h telefonszám szerint rendezve lenne a telefonkönyv. valszeg név szerint van, és akkor O(n) a keresési idõ nem O(n*logn)
de egy jó hasítófüggvény talán megoldhatja a problémát 😊

Tudod, hogy mi a suttyóság? Úgy rásütni valakire ezt, hogy fingod sincs, hogy mit tud a másik, miközben saját bevallásod szerint is _neked_ nincs lövésed róla.

Ne keverd a kvantum-teleportációt a kvantumcsatolással. A kvantumteleportáció koherens kvantumállapot továbbítására szolgál, de ehhez a hordozónak nem kell fénysebességnél gyorsabban haladnia. A kvantumcsatolás (entaglement) esetében két kvantummechanikailag csatolt entitás távolodik el fizikailag, és az egyiken gyakorolt mérés hat a másikra is, akármilyen messze legyenek. Ahogy írtad is, ezzel információt nem lehet továbbítani, ráadásul ennek a dolgonak semmi köze a kvantumszámítógépekhez. Mai tudásunk szerint két kvantumszámítógép sem képes kommunikálni fénysebességnél gyorsabban, és ennek elérése nem is célja a problémán dolgozóknak. A cikk ezen állítása teljesen hibás. A miértrõl bõvebben http://en.wikipedia.org/wiki/No-communication_theorem.

A kvantumszámítógép bizonyos folyamatokat tudna párhuzamosítani, nem akármit, pl. prímszám-faktorizációt lehet vele exponenciálisan gyorsítani, így a mai nyílt kulcsú titkosítások megtörhetõk lehetnek vele. Bár létezik kvantumszámítógépre hatékony keresõ, ami le tudja nyomni a közismert n*logn korlátot n^(1/2)-re, a telefonkönyv-keresgélést aligha lehet majd direkt kvantumállapotokkal megvalósítani.

Egyelõre még nem igazán világos, mire jó a kvantumszámítógép, eddig csak néhány problémát ismerünk, ami elméletben lényegesen gyorsítható. De matekból valószínû, ha akár csak egy probléma is akad, többnek is lennie kell.

Ha ezt komolyan gondoltad, akkor igen nagy suttyó vagy... Olyan bosszantó már manapság, ez a "nem értem, úgyhogy hülyeség az egész" stílus. Ennek legalacsonyabb megnyilvánulása, pl. hogy az evolúció is hülyeség. Persze ilyet is csak olyan mond, akinek nem nyilvánvaló, mert nem bírja felfogni. Attól, hogy ez a cikk nekünk nem nyilvánvaló, még vannak, akik értik (nem én), és nem kéne mindjárt hülyeségnek kikiáltani, fõleg, hogy távolról se lõsz a témához... Lehet, hogy ez a cikk áltudományosan hangzik, de attól még az tény, hogy azok a tudósok elértek vmit, és nem kis munkájuk/tudásuk lehet benne.

"az elektront ide-oda tesszük"

az agyam elszáll komolyan

Áltudományos bulvár baromság. Rettenet az egész.

Elvileg a kvantumteleportációt sem lehet fénysebességnél gyorsabb információküldésre felhasználni, legalább is Wikipédia szerint: kvantum teleportáció (angol). Hogy miért azt nem tudom, nem értek hozzá, a wikis szócikk nem részletezi.

Errõl a problémáról az Alcubierre hajtómû (angol) jut eszembe, úgy mûködik, mint a térhajtómû a filmekben:


Nem lehet a fénynél gyorsabban mozogni, de a tér mozgásának sebességét semmi sem szabja meg. A középsõ nyugodt térrészben foglal helyet az ûrhajó, ezt viszi tova a buborék, ami a szócikk szerint a fénynél sokkal gyorsabb is lehet. Lokálisan semmi sem mozog gyorsabban a fénynél, globálisan azonban 5 perc alatt elérjük a Szíriuszt, külsõ és belsõ megfigyelõ szerint is.

Fel lettek írva bizonyos energia feltételek (angol) amik megakadályozzák, hogy ilyen térbuborék létrejöjjön. Ilyen például az, hogy a térbeli energiasûrûségnek mindig pozitívnak vagy nullának kell lennie. Viszont a szócikk említi legalább egy jelenséget amikor ez nem teljesül, a Casimir effektus (angol) esetében a fémlemezek közötti energiasûrûség negatív.

Szóval nincs olyan egyértelmû természeti törvény, ami kizárná az Alcubierre hajtómûvet, vagy még nem találták meg. Ha létezik a térbuborék, akkor az információ gyors továbbítását is megoldja, és szerintem elgondolkoztató, hogy lehet-e mégis ilyenre használni a kvantum-teleportációt.

Szerintem szûk 20 év és ilyen szintre sûllyednek a tudományos cikkek is.

Elolvastam az angol eredetit... le a kalappal a magyar fordító elõtt, aki megbírkózott ezzel a szörnyûséggel. Persze tudományos publikációra nincs link, csak egy kivonat (gondolom jó pénzért nézhetõ csak meg). Ettõl a hírtõl nem lettem okosabb <#zavart2>

Ez a cikk nekem nagyon áltudományosan hangzik. De biztos velem van a baj.

Hopp, látom megelõztek.

A fénysebességnél tényleg nem lehetnek gyorsabbak a részecskék, de ettõl még mûködik a dolog. Azt hiszem, ezt a jelenséget kvantum teleportációnak nevezik.

Nem tanultál kvantum fizikát. Nem a részecske megy gyorsabban, mint a fény, hanem a mlrls hatása jelentkezik azonnal.

"A hagyományos számítógépek mûködése gyakorlatilag 50 éve változatlan" ??

"két kvantum számítógép elméletben képes azonnali kommunikációra egymással bármilyen távolságból, legyen az akár több naprendszernyi méretû." ?????????? ... tudtommal a fénysebességnél gyorsabban semmien részecske nem mozoghat, így az információt szállító kvantumrészecskék se