87
-
#47
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön! -
turul16 #46 Ajanlom fogyelmedbe #12 hozzaszolast is.
Telefonkonyves pelda szemleletes egy mezei halando szamara, de ROSSZ.
Hagyomanyosan is lehet olyan specialis eszkozt kesziteni, ami egyszerre hasonlit egy telefon szamot az osszessel.
Kvantum szamitogep jatekszerek nem arrol szolnak, hogy sok informaciot tarolnak benne.
Olyan esetben jo, ha van bizonyos kiindilo adathalmod (keves), abbol elo kell alitani feltetelnek megfelelo adatot.
pl. van egy nagy szamod, es az kerdes melyik ket prim szamot kell osszeszorozni ,hogy azt szamot kapjuk, jobb pelda. -
ys3 #45 oké -
ys3 #44 "két kvantum számítógép ELMÉLETBEN képes azonnali kommunikációra " -
#43
Ez egyebkent jogos, mert a tarolt elemek szamat az n jeloli, a tobbi pedig a kivant elemhez valo eljutas lepesszamat.
En eddig ezt nem gondoltam vegig csak mentem megszokasbol a szakirodalom utan ahol rendszeresen "worst case O(whatever)"-kent hivatkoznak ra. :)
Mondjuk a cikkel kapcsolatban nem valtoztat a velemenyemen ("maximum" hianya), mert onnet tovabbra is hianyzik az O() jeloles. -
kukacos #42 Nem a cikk mögött álló tudományos munkát szidjuk, hanem az angol cikket és annak magyar ferdítését. Az újságírón röhögünk (aki láthatólag az "Olasz konyha II: főzőcske kvantumszámítógépekkel" című kétoldalas füzetből szerzi az ismereteit), nem a tudóson. -
kukacos #41 Az O() jelölés eleve tartalmazza a maximumot, tehát az úgy helytelen, hogy egy algoritmus futásideje maximum O(n). -
#40
Tudom. XD -
Dany007 #39 Én ezt nem értem.
Mért kell állandó jelleggel leszólni a cikkeket? Mármint a tartalmát?
Az okés ha maga a cikk szar. De amiről szól, az egy ellenőrzött körülmények között jegyzett tudományos kísérlet volt. Nemzetközi szaklapban publikállt. "Elismert" tudósok álltal végzett felfedezés vagy minek nevezzem.
A lényeg, hogy nem egy megszállott blogger, vagy egy autodidakta áltudós vagy akárkikről szól a dolog.
Gondolom nem huszonéves tudósok, nem 5-10 éve foglalkoznak a tudománnyal, és nem kevés munkát fektettek ebbe a felfedezésbe.
És erre mégis, rendszeresen jön ide pár ember, aki talán még életében nem látott fizikai labort, max az iskolában, és élből leszólja az egészet. -
Amergin #38 Figyelem! Itt Orbán Viktor beszél!
Be lehet fejezni, vagy kiosztok egy-két pofont és haza zavarok mindenkit
-
dez #37 fej -
dez #36 Miért is? Ja, mert nemrég valamiben nem értettünk egyet. Jó fel vagy. -
#35
> Ha egy hagyományos gépnek kiadjuk a feladatot, hogy keresse meg egy egyén telefonszámát a telefonkönyvben, a gép minden nevet végigböngész, amíg meg nem találja a helyes választ.
Ez a leirt modszer a gyakorlatban tipikusan a legrosszabb megoldas ilyen tipusu adatbazisban valo keresesre es a megfogalmazas is pontatlan. Random access adatbazisokat _altalaban_ valamilyen fa strukturaba rendeznek igy az atvizsgalando rekordok szama toredekere csokkentheto. [pl.: b-tree max. O(log n) rekord, b+tree max. O(log b n) rekord vizsgalando at]
Az emlitett gyakorlati pelda pedig szekvencialis keresesi eljaras ahol maximum O(n) rekordot kell atvizsgalni. Ilyen modszerrel rend szerint viszonylag kis adatbazisokat tartanak karban es olyan adatokat tarolnak amelyeket kizarolag vagy legalabbis leggyakrabban szekvencialisan olvasnak ki.
A "maximum" szot pedig azert vastagitottam ki, mert a cikkben nem szerepel es enelkul butasag a mondat, mert ebbol az is kovetkezne (tevesen), hogy ha a vegen kezdenenk a keresest az adatbazisnak akkor az elso lepes utan mindig a kivant adatot kapnak.
-
#34
Sokan oltogatjátok a cikket, de hogy pontosan miért is, az rejtély... Szerintem nem lett rossz. Az, hogy nem értitek, nem az író hibája.
Narxis: Hidd el, dez se jobb... :) -
picurmanoo #33 Ha az egész internet ilyen gépekből fog állni, akkor lesz majd instant letöltés? 
-
kukacos #32 Nem a kvantumcsatolásnak nincs köze, hanem az azzal végzett (hipotetikus) instant információtovábbítás problematikájának. A kvantumcsatolás maga valóban fontos a kvantumszámítógépben, de az már nem érdekes, hogy egy qubit milyen gyorsan közlekedik A-ból B-be. -
#31
Teljesen egyetértek veled. -
#30
Én még tőled ezen az oldalon csak azt olvastam, hogy hogyan kötsz bele a cikkbe vagy másokba, megbélyegezlek retardáltnak. 
-
dez #29 "ezt szerinted apró relékkel érik el" -> mármint hogy a tárolandó adatnak megfelelően töltést helyeznek el, folytonos galvanikus kapcsolat nélkül. -
dez #28 Most már póstás? Miért pont póstás? Eddig éjjeliőr voltam a képzelgéseidben. :P
A baromságomról meg annyit, hogy a flash memória lebegő-kapus tranzisztorok során tárolja az adatokat. A lebegő-kapu éppen azt jelenti, hogy nincs elektromos kapcsolat közte és a környezete között, ami elvezethetné az amúgy minimális töltést. Nos ezt szerinted apró relékkel érik el? Hát nem, hanem tunellinggel, ami egy kvantummechanikai effektus.
A szivárgó áramot is a tunelling okozza.
Talán egy icipicit ismerned kellene a kvantummechanikát ahhoz, hogy eldönthesd, mihez van köze, és mihez nincs. Ja, csak ugye nem akarod megismerni, hiszen hülyeség az egész. Akkor így maradsz. -
willcox #27 A mániákus baromságaidat inkább ne hangoztasd. Amit leírtál, annak köze sincs a kvantumfizikához.
És most bélyegezhetsz megint az óvodás stílusodban, postás. -
willcox #26 Eddig csak éjjeliőr voltál, de most már kinevezlek postásnak is, mert nagyon szeretsz (meg)bélyegezni. LOL! -
dez #25 Erre írnék csak két egyszerű dolgot: 1. A flash memória működése egy kvantummechanikai jelenségen alapul. Tényleg haszontalan... 2. A chipek szvárgó árama is ugyanezen kvantummechanikai jelenség miatt van. Az egyre kisebb csíkszélesség elérésében kulcs szerepe van ennek kiküszöbölésének, ill. lecsökkentésének. -
#24
Igyekszik az ember ;) -
dez #23 Te maga vagy az önbeteljesítő jóslat. :P -
dez #22 Azt már a relativitás-elméletből tudhatnád, hogy a tér nem abszolút, nincsenek abszolút távolságok (a tér képzetes). Bizonyos (kvantummechanikai) effektusok számára nem is létezik távolság. Az viszont kérdéses, hogy ezt valaha fel fogjuk-e tudni használni direkt kommunikációra, vagy másra. -
dez #21 A számítógépek működési alapjai tényleg nem változtak: tranzisztorok és más félvezetők által megvalósított logikai rendszerek.
Olyan nincs, hogy "kvantumrészecske". A kvantum azt jelenti, hogy egységnyi energia. A kvantumfizika meg (nagyon tömören) a világ hullám-jellegével foglalkozik. (Gy.k. az anyagnak nem csak részecske állapota van, hanem hullám állapota is. [Vagy valójában csak az.]) -
dez #20 Hogy ne lenne köze az entanglementnek a kvantumszámítógéphez, amikor részben éppen azon alapul a működése? -
dez #19 Willcox szerint az egész kvantumfizika bulvár baromság. :) Sőt, mondok jobbat: szerinte a relativitás-elmélet is hülyeség. Miért? Mert az általános iskolában tanult klasszikus fizikára járó agyába ezek nem férnek bele. -
#18
Ilyenkor örülök, hogy a magyar tudóstársadalom krémje az sg-t választotta törzshelyének, mindig akad valaki, aki jobban tudja.
Az is jó volna, ha valaki végre elmagyarázná a laikusoknak, hogy miért baromság az egész kvantumfizika, úgy ahogy van. Remélem hamar kitalálnak a fizikusok ebből a zsákutcából, és elkezdenek hasznos dolgokat felfedezni. -
willcox #17 Ezt miből sikerült kiszűrnöd? -
#16
még szerencse hogy nem gondolkodik mindenki úgy mint te különben még mindíg a kőkorszakban élnénk -
emile zola #15 Úgy birom, amikor olyan egyének próbálják osztani az észt a kvantumfizikáról, akik sztem még életükben nem is hallottak semmit se róla, csak az az igazság, amit ők mondanak vagy gondolna, mindenki más a hülye...
-
Myron #14 azt nem írta a cikk h telefonszám szerint rendezve lenne a telefonkönyv. valszeg név szerint van, és akkor O(n) a keresési idő nem O(n*logn)
de egy jó hasítófüggvény talán megoldhatja a problémát :) -
willcox #13 Tudod, hogy mi a suttyóság? Úgy rásütni valakire ezt, hogy fingod sincs, hogy mit tud a másik, miközben saját bevallásod szerint is _neked_ nincs lövésed róla. -
kukacos #12 Ne keverd a kvantum-teleportációt a kvantumcsatolással. A kvantumteleportáció koherens kvantumállapot továbbítására szolgál, de ehhez a hordozónak nem kell fénysebességnél gyorsabban haladnia. A kvantumcsatolás (entaglement) esetében két kvantummechanikailag csatolt entitás távolodik el fizikailag, és az egyiken gyakorolt mérés hat a másikra is, akármilyen messze legyenek. Ahogy írtad is, ezzel információt nem lehet továbbítani, ráadásul ennek a dolgonak semmi köze a kvantumszámítógépekhez. Mai tudásunk szerint két kvantumszámítógép sem képes kommunikálni fénysebességnél gyorsabban, és ennek elérése nem is célja a problémán dolgozóknak. A cikk ezen állítása teljesen hibás. A miértről bővebben http://en.wikipedia.org/wiki/No-communication_theorem.
A kvantumszámítógép bizonyos folyamatokat tudna párhuzamosítani, nem akármit, pl. prímszám-faktorizációt lehet vele exponenciálisan gyorsítani, így a mai nyílt kulcsú titkosítások megtörhetők lehetnek vele. Bár létezik kvantumszámítógépre hatékony kereső, ami le tudja nyomni a közismert n*logn korlátot n^(1/2)-re, a telefonkönyv-keresgélést aligha lehet majd direkt kvantumállapotokkal megvalósítani.
Egyelőre még nem igazán világos, mire jó a kvantumszámítógép, eddig csak néhány problémát ismerünk, ami elméletben lényegesen gyorsítható. De matekból valószínű, ha akár csak egy probléma is akad, többnek is lennie kell.
-
#11
Ha ezt komolyan gondoltad, akkor igen nagy suttyó vagy... Olyan bosszantó már manapság, ez a "nem értem, úgyhogy hülyeség az egész" stílus. Ennek legalacsonyabb megnyilvánulása, pl. hogy az evolúció is hülyeség. Persze ilyet is csak olyan mond, akinek nem nyilvánvaló, mert nem bírja felfogni. Attól, hogy ez a cikk nekünk nem nyilvánvaló, még vannak, akik értik (nem én), és nem kéne mindjárt hülyeségnek kikiáltani, főleg, hogy távolról se lősz a témához... Lehet, hogy ez a cikk áltudományosan hangzik, de attól még az tény, hogy azok a tudósok elértek vmit, és nem kis munkájuk/tudásuk lehet benne. -
Vers #10 "az elektront ide-oda tesszük"
az agyam elszáll komolyan -
willcox #9 Áltudományos bulvár baromság. Rettenet az egész. -
bvalek2 #8 Elvileg a kvantumteleportációt sem lehet fénysebességnél gyorsabb információküldésre felhasználni, legalább is Wikipédia szerint: kvantum teleportáció (angol). Hogy miért azt nem tudom, nem értek hozzá, a wikis szócikk nem részletezi.
Erről a problémáról az Alcubierre hajtómű (angol) jut eszembe, úgy működik, mint a térhajtómű a filmekben:
![]()
Nem lehet a fénynél gyorsabban mozogni, de a tér mozgásának sebességét semmi sem szabja meg. A középső nyugodt térrészben foglal helyet az űrhajó, ezt viszi tova a buborék, ami a szócikk szerint a fénynél sokkal gyorsabb is lehet. Lokálisan semmi sem mozog gyorsabban a fénynél, globálisan azonban 5 perc alatt elérjük a Szíriuszt, külső és belső megfigyelő szerint is.
Fel lettek írva bizonyos energia feltételek (angol) amik megakadályozzák, hogy ilyen térbuborék létrejöjjön. Ilyen például az, hogy a térbeli energiasűrűségnek mindig pozitívnak vagy nullának kell lennie. Viszont a szócikk említi legalább egy jelenséget amikor ez nem teljesül, a Casimir effektus (angol) esetében a fémlemezek közötti energiasűrűség negatív.
Szóval nincs olyan egyértelmű természeti törvény, ami kizárná az Alcubierre hajtóművet, vagy még nem találták meg. Ha létezik a térbuborék, akkor az információ gyors továbbítását is megoldja, és szerintem elgondolkoztató, hogy lehet-e mégis ilyenre használni a kvantum-teleportációt.
