72
-
Hawaii #72 "hogyan rakom be a beteget, ha hátul a rotor megpróbálja beszippantani szegényt és a mentőst a beteg behelyeséekor?"
A földre leszállva semmi szükség a(z előrehaladásért felelős) farokrotor forgására. A fenébe, eggyel kevesebb ok a fikázásra... -
trogi #71 Tessék parancsolni: XH-59 . Erre nem véletlenül bukkantam ám rá, mert volt annó egy sorozat (Haditechnika fiataloknak) , mely egy része a Katonai helikopterekkel foglalkozott, s ott írtak róla pár sort... -
Epikurosz #70 Tessék képet, linket beszúrni, ne csak bekiabálni a partvonalról. -
trogi #69 Miért hagyták ki Szikorszkij egy korábbi helikopter-tanulmányát, ami ráadásul a leggyorsabb helikopter????? Nem értem.
(Szikorszkij XH-59) -
Epikurosz #68 OFF
Na, megáll az eszem!
Ma reggel hallgatom a Kossuth Rádiót, és az egyik "közíró" (annyi közíró van manapság, lásd Babarczy Eszter, Debreceni Jóska stb. stb., hogyha kimész a Blaha Lujza térre és eldobsz egy teniszlabdát, valszeg egy közírót fog fejen találni!) használta az ÉN kifejezésemet. A társadalom kommunikációs fejlődéséről elmélkedve aszongya a drágám: ROVARIZÁLÓDUNK.
Eppedig az enyém!
Na, látjátok, így jár az ember, ha nem figyel. Pedig mindig odaírom, hogy
"(c) Epikurosz, 200x, Minden jog fenntartva! A szomszédok is." , de úgy megy itt e lenyúlás, mint csúcsforgalomban a 4-6-os villamoson.
A tanulság: Legyél mindig éber! Az ellenség figyel.
OFF
:-) -
#67
Régen és ma is használnak betegszállításra helikoptereket, amikbe nem fér beteg, hanem a rögzítő ágyat a gép szárnya, vagy hasa alá kötik hátul, vagy oldalt. Természetesen ennek akkor van értelme, ha a beteg kibírja így a szállítást. -
Adenoma #66 betegszállításhoz kicsit alkalmatlan a gép jelen pillanatban. hva teszem a beteget, mikor 2 üléses a gép?
hogyan rakom be a beteget, ha hátul a rotor megpróbálja beszippantani szegényt és a mentőst a beteg behelyeséekor?
imádom az ilyen promóciós anyagokat, de ilyen erővel tankerhajók építőelemeinek a nehezékére is lehetne használni, csak KURVÁRA nincs értelme...
-
Epikurosz #65 Azért észre vesszük... -
#64
Szerintem nem azzal van gond, hogy repülünk, meg utazunk, meg sztendbájon hagyjuk a Tv-nket, meg általában energiát fogyasztunk, hanem hogy eközben a környezetünkbe bevitt és kivett anyagok nincsenek egyensúlyban. Használhatnánk fosszilis energiahordozókat évezredekig (ha lenne annyi), ha kb ua CO2-t, kénsavat miegymást nyeletnénk el, mint amennyit kibocsájtunk!
Ha ezt nem tudjuk feldolgozni magunkban, akkor valamilyen módon véget fog érni a civilizációnk.
A csúcspontot már 50 éve elhagytuk, nemrég néztem meg egy amcsi álomautós (50-es évek) kiállítást. Azokba a kocsikban már volt, szervó, meg hifi, meg elektromos ablakemelő, meg klíma, ezek nagyrésze még most sem széria tartozék. És persze volt még 5000 ccm, meg 250 lóerő, meg volt olcsó benzin és végtelen üres utak, és dizájn és anyag.
Ijesztő emberek ahol most vagyunk, úgy sűlyedünk a nyomorba, hogy észre sem vesszük! -
#63
Hiányos térképpel nem megy. AMúgy meg most is sipákol a GPS nav, ha beállítod, hogy túl gyorsan mész, rád van bízva, hogy megfogadod-e... -
Epikurosz #62 Ó, ez nem probléma. Ugyanis, a büntethető sebesség meghatározásához nem is kellenek méterre pontos adatok, hanem csak átlagok. -
#61
A GPS még mindig nem stabil dolog és minden szar árnyékolja, hiányosak a térképek és nem naprakészek stb.-stb. -
Epikurosz #60 Tudom, de én nem tagadom a relativitáselméletet, ennyire szkizo azér nem vagyok. ;-) -
Epikurosz #59 Apropó! Álljon meg a menet!
A sebességhatárok betartatása GPS alapon simán menne, na jó, engedne +10%-ot, hogy tudj könnyebben előzni.
Nem lennének csikorgó fékek és képek, hanem csak mosolygó, boldog emberek, és a demográfiai mutATÓK IS javulnának. -
#58
A píz! Minek ultrafaszályos gigagép, mikor a 40-50 éves konstrukciókkal is szépen el lehet csettegni a levegőégben-e?! Kit izgat??? A kocsikban is elég ha 50kmh-t tud azt csókolom, városba az is sok és sok ember ki sem mozdul hónapokon át a cityből (énsenem), ha meg mégis, megoldja. Kinek kell az 1267kmh-s gyorsvasút úgy őszintén. A távmunka kora közelg és az emberek egyre kevesebbet utaznak (lásd. terrorság), főleg repülővel. Becsődöl lassan mindenki aki reptet. Jól is van ez így, minek annyit utazgatni és azzal is szétrohasztani az ökoszférát. Mindenki szépen üljön meg a popsiján és hamár, akkor az űrkutatást fejlesszék mán (azt se fogják sajna). -
#57
As Osprey nem a billenőrotor miatt kiba bonyolult, hanem mert meg kell felelnie a repgépanyahajón való üzemelésnek is, szal összecsomagolja magát egy tők kis helyre, miközben minden kilógó részét visszahajtja. Hát ez egy elbaltázott gondolat szerintem, pont egy amúgy is bonyis szerkezetnél.
Egy szárazföldi üzemeltetésű egyszerűbb változat valszeg sokkal jobb lehetne, minden szempontból. Pl hermetizált raktérrel, nagyobb hatótávolsággal, meg ilyenek. Valszeg igény is lenne rá, nem kéne most előről kezdeni már megint a fejlesztést. Az 50-es 60-as években már megcsinálták szinte minden lehetséges helybőlfelszálló gép konstrukció prototípusát - beleértve a helybőlfelszálló billenő hajtóműves szuperszónikus vadászgépet is!
Nem értem mi ez a tökölődés még mindíg. -
L3zl13 #56 Tőled kitelik... :D -
Epikurosz #55 Végre egy épkézláb ötlet. :-) -
Epikurosz #54 "Csak nem Wanek Úrhoz van szerencsém?"
Akkor a múltkor saját magammal vitáztam?
-
teddybear #53 Na igen volt ilyen kísérlet több is, még az oroszoknál is, de az ENSZ egyezmények miatt(a világűr nem használható nukleáris kísérletekre), abbahagyták. Túl nagyot durrant volna, ha kilövéskor félresikerül valami.
Volt pár másik is, pl. az Orion-tervezet.
Az UFÓ-magazin ott jön, amikor azt állítod, ez már repült. Az elsődleges hajtómű-próbákat végezték csak el, azt is próbapadon, azután megszűnt a projekt. Ami nem is baj, legalább nem repkednek felettünk mindenféle Csernobilok. -
teddybear #52 Ami a rotor fordulatszám-csökkentést illeti, az szükséges magasabb sebességen, mert különben a rotor előre haladó vége túllépné a hangsebességet. És ez túl erős vibrációt okozna. A tolólégcsavart viszont így is, úgy is be kell kapcsolni, részben hogy a gépet kézben lehessen tartani, másrészt mert felszállás után útvonalrepülés jön.
"Azert emelo sugarhajtomuvu gepet mar keszitettek parat, pl. a harrier is ilyen."
De nem nukleáris meghajtásúak. Repülőgép nukleáris meghajtásának kísérletével próbálkoztak az amerikaiak, és lehet hogy az oroszoknak is eszébe jutott, de nem vált be. Abban a kísérletben csak a reaktor elhelyezését, üzemeltetését próbálgatták, repülni a hagyományos motorokkal repültek.
Repülő autó
Nekem is az eszembe jutott, de tudtommal prototípusokon túl nem jutott. Ami pedig a sorozatgyártását illeti; lásd a 44 -es hozzászólás végét. Így is potyognak az "úrvezető" pilóták, mint a megrázott szilvafáról a gyümölcs.
Az F-35-nek ez az egyik verziója. De említhetjük a Harriert is, vagy a JAK-38-ast is. A két utóbbi ugyan a hajtómű-sugár elfordításával emelkedik fel, de helyből felszálló gépek, és rendszeresítették is mindkettőt. De nem tolólégcsavaros helikopterek, és nem használnak más rendszert a függőleges emelkedéshez, mint a vízszintes repüléshez. Ez még többé-kevésbé az F-35B -re is igaz, mert a lebegéshez csak részben használja a beépített csőventilátort, a többi tolóerőt az elfordított fúvócső adja. -
#51
Van egy másik alternatíva,amit most találtam ki!
A neve az ,hogy gömb-autó. :D
Külsőre egy gömb az egész,ami könnyű és rugalmas műanyagból van,ami kibír egy 100 méteres zuhanást is.
Előnyei:-Tud repülni,ha kilövik.Ha a levegőbe van már kijön belőle egy propeller,amitől tud repülni.A motor a gömb közepén van.
-Lehet autóként is használni,a belseje úgy van megcsinálva ,hogy ne forogjon.
A meghajtás többféleképpen lehetséges.Külön gömb-autó pálya,ami úgy néz ki ,hogy egy ilyen félkör alakú gödör olyan anyagból ,ami nem tapad,tehát tul képpen csúszik egész végig.Vannak állomások,ahonnét kilövik az autókat és onnantól elcsúszik a célállomásig.Csak nehéz kiépíteni ezt az infrastruktúrát.
A másik megoldás,hogy egy motor forgatja,úgy mintha egy kerék lenne.
-Tud menni vízen is mert könnyű és a belseje levegőből van.:D:D:D
-Tud menni víz alatt is mert vannak beépített balaszt tartájok és zárt az egész.
-Tud menni föld alatt is,mert van rászerelhető fúrófej.
-Tud menni a dzsungelbe is,mert van rászerelhető bozótvágó,ami vágja a bozótot és hátul bálákba kiadja.
Hátránya:
-Az űrbe nem tud mennni. :D:D:D
[fliph]Mielőtt valaki komolyan venné,csak hülyeségből írtam[/fliph]
-
#50
"general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer" innentől azonban az UFÓ Magazin jön.
Nem annyira... -
kvp #49 "Az autogirók egészen más alapelven működnek, azok rövid felszállású/leszállású repülőgépek(STOL).
Az amerikaiak már megpróbálkoztak egy hasonló harci helikopter építésével a vietnámi háború idején. Sebességi rekordot állítottak fel vele, kb. 400 km! De azután hagyták a fenébe."
En nem autogirorol beszelek, hanem arrol, hogy vizszintes repulesnel a rotorokat le lehet kapcsolni a hajtaslancrol, tehat ilyenkor csak a faroklegcsavar van meghajtva, a forgoszarnyak szabadon poroghetnek (autogiro elv). Fuggoleges repulesnel pedig a hatso legcsavarra nincs szukseg, ilyenkor csak a ket forgoszarny kell, hogy meghajtast kapjon. Igy egy hajtomu kepes ellatni a teljes rendszert. Koztes allapotban pedig mindket rendszer meg van hajtva, tehat valtaskor nem eshet le a madar.
"general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer" innentől azonban az UFÓ Magazin jön.
Azert emelo sugarhajtomuvu gepet mar keszitettek parat, pl. a harrier is ilyen. A kombinalt emelo es tolo hajtomuvet pedig a joint strike fighter kapott, ami reszben a sugarhajtomu lefele iranyitott gazsugarabol all, reszben egy a hajtomu ele vizszintesen beepitett emelo legcsavarbol all. A rendszer elonye, hogy valtaskor meg jar az emelo legcsavar, ami miatt nem tud elore esni a gep mialatt a gazsugar hatra fordul, tovabba lebeges kozben a sugarhajtomu felulrol szivja a levegot, ami miatt kis magassagon sem tud lefulladni.
""Repülő csészealj"
A Discoveryn volt nem rég egy dokumentumfilm, abban mutogattak egy ilyet. Az ötvenes években kísérleteztek vele, de nem volt sikeres. Sokat zabált, még az akkori mértékkel is zajos volt, és nehezen lehetett irányítani. Ráadásul csak úgy 2 méterre tudott felemelkedni. A kísérletet sikertelennek nyilvánították, a modellek múzeumba kerültek."
Ilyen a repulo auto terve is, bar abbol letezik mukodo prototipus. Viszont a fent emlitett jtf gep pont a sugarhajtomu es a legcsavar kombinaciojat valositja meg, raadasul bevetheto kivitelben.
http://en.wikipedia.org/wiki/F-35_Lightning_II -
Doktor Kotász #48 "Na, ez a baj.
A kerék feltalálása (és a rotor lényegében egy kerék) jó dolog volt, de túl kéne lépni rajta. Én ösztönösen irtózom minden olyan géptől, amelyben izgő-mozgó alkatrészek vannak, mert nagy a meghibásodás kockázata (ami elromolhat, az el is romlik).
Egy kicsit a földre leszállva, tényleg nem értem, hogy minek ragaszkodunk mi emberek pld. a négy keréken guruló autókhoz, amelyekhez bazinagy infrastruktúrát kell kiépíteni, utakat, hidakat, alagutakat (mindjárt leaszfaltozzuk az egész Földet!), amikor a légpárnás technológia sokkal de sokkal szimpatikusabb és hordozhatóbb. Aztán, ha egyszer sikerült elrugaszkodni a földtől, onnantól már lehet agyalni, hogy mivel menjen odébb a cucc."
Csak nem Wanek Úrhoz van szerencsém?
Légpárnás hátrányai:
- Zajos,
- felveri a port, sarat, vizet, mindent.
- nincs tapadás az úton, mert nincs kereke, ezért kisodródik
- emelkedőn használhatatlan.
- nagyságrendekkel több üzemanyagot fogyaszt
- drága elemekből épül fel.
Előnyei:
- Lehet vele a vízen menni
- lehet vele a susnyásban menni.
Szerinted mire van az embereknek szüksége?
Olyan olcsón közlekedő járműre, amivel lehet az egyik településről a másikba, vagy egy településen belül biztonságosan közlekedni, vagy egy olyan drága fenntartású járműre, amivel hangosan, fröcskölve lehet rallyzni a susnyásban?
Leülhetsz! -
teddybear #47 Az egyik a helikopter meghajtása, a másik a repülőgépé. A motor lehet közös, de akkor is nehéz, és bonyolult rendszer. Az Osprey egy és ugyanazt a hajtóműláncot használja mindkét feladatra, de így is nehézkes. -
teddybear #46 Az autogirók egészen más alapelven működnek, azok rövid felszállású/leszállású repülőgépek(STOL).
Az amerikaiak már megpróbálkoztak egy hasonló harci helikopter építésével a vietnámi háború idején. Sebességi rekordot állítottak fel vele, kb. 400 km! De azután hagyták a fenébe.
"general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer" innentől azonban az UFÓ Magazin jön.
"Repülő csészealj"
A Discoveryn volt nem rég egy dokumentumfilm, abban mutogattak egy ilyet. Az ötvenes években kísérleteztek vele, de nem volt sikeres. Sokat zabált, még az akkori mértékkel is zajos volt, és nehezen lehetett irányítani. Ráadásul csak úgy 2 méterre tudott felemelkedni. A kísérletet sikertelennek nyilvánították, a modellek múzeumba kerültek.
-
Doktor Kotász #45 "És ez mekkora plusz tömeg lenne? Két teljes hajtómű rendszert és behúzható szárnyszerkezetet is fel kéne vinni. Igazából nem értem ezt az egészet...
Helivel kimész a reptérre és onnan meg gyors repcsire ülsz."
Miért kellene két hajtóműrendszer? A kihajtórendszernek meg miért lenne plusz súlya? -
#44
"Aztán, ha egyszer sikerült elrugaszkodni a földtől, onnantól már lehet agyalni, hogy mivel menjen odébb a cucc."
És itt nem látod az ellentmondást? Mert innentől fogva csak valami gáz vagy levegősugárral lehet haladni, ami meg zajos alkalmalan ott ahol a járművek sűrűn követik egymást. Az utópiákat el kéne felejteni. Egyesek túlsok sci-fi-t olvasnak szerintem. Az is hová vezetne, ha repülő autók lennének. A sok fakezű a 2D-s környezetben nem boldogul, más sem hiányozna, hogy ezek a fakezűek repüljenek.. -
#43
"légpárnás technológia sokkal de sokkal szimpatikusabb és hordozhatóbb."
Mert talán ez a kijelentés nem igaz. Mekkora energiaigény lenne egy autónak? Messze többet fogyasztana, mint egy belső égésű motor. Dugóban is FOLYAMATOSAN elő kell állítania légpárnát. Zseniális... És hogyan megy onnantól előre? Ventilátor tol előre. Remek. Enyén lenne szélvihar (és zaj) mindenütt a szűk helyeken és a légpárna is csak betonúton lenne olyan hosszú életű (vagy még ott sem..) mint egy középszerű gumiabrnocs.
Fel nem nem fogom, hogy ilyen gondolatok honnan jönnek.... -
kvp #42 A cikkben leirt helikopter otlete mar eleg regi. Ehhez hasonlok az autogirok is, ahol a vizszintes legcsavar mozgatja a gepet, a fuggoleges meg csak emeli, de ahhoz bizonyos sebesseg felett mar motor sem kell, a menetszel forgatja a lapatokat.
Mukodo repulo cseszealj mar volt par, ebbol a legjobb a general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer volt, ami hivatalosan soha nem probaltak ki. Egy repulo haromszog lett volna, kozepen az altaluk tervezett atomreaktor alapu sugarhajtomuvel es 3 stabilizalo fuvokaval. Alulrol ugy nezett volna ki, mint egy hangtalan fenyes pont, korben haromszog alakban 3 kisebb ponttal. A rendszer hatranya, hogy vastag radioaktiv csikot huz maga utan mivel a legkori levegot hasznalja primer hutokozegnek. A hajtomurol van egy jo kep a wikipedian, amikor a kiserlet kozben felrobban. -
teddybear #41 Az 1. Világháború közepén az angoloknál terveztek hasonlót, vadászléghajó néven. De a technológia túlhaladta, nem csak ezt, de a zeppelineket is. Túl nagy a méretük, és ezt bizonyos szint alá semmilyen módon nem lehet csökkenteni. A fizika törvényei már csak ilyenek. Jobb, ha tovább lépsz, ez az ötlet nem jó. -
#40
3500m3-es hőléghajó visz el 400 kilós gondolát (ez 3 ember + műszerek + palackok). Szal. kissé hamvába halt terv ez a héliumot az zalkatrészekbe! :DDD Mese habbal. Sajnos... -
#39
30%-ot írtam, nem 50-et és még annyi se feltétlen kellene, de nyilván van egy szint, ami kényelmesen beépíthető. ha most (a 80 feletti) 20% energia visz előre, akkor ott már 4-5 plusz százalék is jelentős növekedésnek számítana; a heli teljes hosszában a rotor alatt meg azért akad hely. nem számoltam utána mennyire lenne ez elég, mennyit emelne, de akár lehet is ez a 4-5%; és akár például leszálló talpas helinek a talpait is alakíthatnák ennek megfelelő módon. stb. -
Epikurosz #38 A válasz egyszerűbb: könnyebb, de strapabíró anyagok. Erre találták ki a duralaumíniumot, de ma már szénszálas kompozitok is vannak, és a nanotech még nem is szólt ebbe bele. -
waterman #37 hát őő..
hidrogén tartály - zeppelin..
helium tartály - abból már megy a léghajóépítés, de ahhoz hogy egy embert felemeljen a hélium kell jó 200 lufi. tehát ahhoz hogy gépet, embert, üzemanyagot, magát a tartályt felemelje a hélium akkor már rögtön ott járunk hogy azt nem helikopternek, hanem léghajónak nevezik:) ha pedig nem törekednénk a teljes emelésre, hanem ahogy írtad csak 50%-ra, akkor is akkora lenne az a tartály, hogy nem érné meg.
madarak csontjaiban a légzsák - az kényszerűségből fejlődött. könnyebb csont kellett, ami ráadásul erős is(nagyobb átmérő). tömör nem lehet, nagyarányú velőállományhoz nagyobb érrendszer kell, akkor inkább legyen üres. viszont ha csak simán körbenő a csont egy lufit, akkor a nyomásváltozással gondok lesznek. (az a csont ugye eleve terhelve van)
halak úszóhólyagja - ez csak arra való, hogy a hal testének sűrűségét a víz sűrűségéhez képest változtassa! ha levegőben ilyet szeretne csinálni valaki, akkor szintén ott jár, hogy léghajó:) -
#36
Irakban harci helyzet van, függetlenül, hogy milyen heli. Ezért írtam, hogy általában nem lőnek rájuk. Nyilván háborúban rájuk is lőnek, de azért potenciálisan sok heli jöhet szóba háborús körülményektől távol.
A másik dolog meg, hogy a természet is kombinálja a dolgokat. A madár se a csontjaiba lévő levegővel repül (és törékenyebb is tőle), viszont az is segíti a repülését. Ugyanígy az ember készítette repülők hézagait is ki lehetne tölteni valamivel, ami segítené a repülésüket. Vagy el lehetne helyezni valahol egy tartályt, mondjuk a rotor alatt a gép teljes hosszában. -
Epikurosz #35 Köszike. Megható. 
-
Epikurosz #34 Remélem nem.
Persze az idők változnak. Mondjak példát? Mondok, ha nem akarod akkor is. :-)
Vegyünk egy híres meleget a 15. századból. Lehet Michelangelo, de akár Leonardo da Vinci. Mindketten festegettek, művészkedtek, ostromgépeket terveztek, és repcsikről álmodtak. Az, hogy melegek voltak, a kutyát sem érdekli, mert letettek valamit az asztalra... izé a falra, ill. mennyzetre (sziksztuszi kápolna).
Mindez az inkvizíció, a vallási bigottizmus idején (persze, azért kellett a reneszánsz is :-)
Most váltsunk snittet.
Lássuk a '68-as nemzedék szintén zenész ikonját, az Eörsi István bácsi által lefordított amcsi Alain Ginsberget. Miről álmodott ő: repülő sárkányokról, művészi nagy durranásokról vagy talán ostromgépekről, esetleg boncolt anatómiai kutatási céllal? Ó, nem. Egyik híres versében egy banánról ír, amelyet szívesen befogad, a popójába.
Én amúgy nagyon haragszom a '68-as nemzedékre. -
Anteris #33 na azétr róla sem elfeledkezni!
Asbóth Oszkár