112
  • DcsabaS
    #72
    "Nem hiszünk a "lakható övezet"-ben?"
    Attól függ. Emberszerűen fejlett élet és technológia kialakulását elég nehéz elképzelni valamely égitest mélyén. De ilyen téren félrevezethet a fantáziánk (korlátoltsága). Mindenesetre, nem tudunk mást tenni, mint abból kiindulni, amit már ismerünk. Eszerint a civilizáció megjelenéséhez legalábbis nagyon előnyös, ha van szilárd felszín, és van folyadék (tenger) felszín is, miközben még légkör (lehetőleg oxigénes) is, mindezek egymáshoz csatlakozva, továbbá még valamilyen éppen megfelelő erejű sugárzó energia is, stb. Mindebből tényleg fakad egy "lakható övezet" a központi sugárzó csillag körül.

    Kemoszintézist folytató primitív élet megjelenéséhez viszont nem kell légkör (pláne oxigénes), és nem kell sugárzó központi égitest sem. Akár egy, az Univerzumban magányosan kóválygó "bolygó" belsejében is megjelenhet. Persze azért ehhez is kellenek bizonyos dolgok, pl. kémiailag eléggé aktív környezet, amit mondjuk az égitest belsejében felhalmozódott radioaktív bomlási folyamatok biztosíthatnak. (Mint a Föld esetében is.) Aztán feltehetően kell egy folyadék halmazállapotú (vizes?) közeg is, de ennek hőmérséklete sokkal tágabb határok között változhat, mint egy égitest felszínén (a nagyobb nyomás miatt). Akár olyasmi is elképzelhető, hogy az energiát még csak nem is radioaktív bomlási folyamatok, hanem mondjuk árapály effektus biztosítja, ha "ólálkodik" a közelben egy elég nagy tömegű másik égitest.
  • dez
    #71
    Ez szerintem is úgy hangzik, mintha másból lenne.
  • willcox
    #70
    Miért is? Csak nem azért, mert a (kissé rosszindulatú) megállapításod, miszerint nem olvastam el figyelmesen, az inkább rád volt jellemző?
  • Epikurosz
    #69
    Te mindig ilyen morcos vagy?
  • willcox
    #68
    Lehet, hogy nekem másféleképpen jár az agyam, de a
    "mellesleg nem nagy az arcom, mert nem ebből van DSc-m"
    azt sejteti, hogy nem ebből, hanem másból.
    Ha nincs neki semmilyen, akkor így kellet volna fogalmaznia:
    mellesleg nem nagy az arcom, mert ebből sincs DSc-m
    vagy
    mellesleg nem nagy az arcom, mert nincs semmilyen DSc-m

    Szerintem neked kellett volna figyelmesebben olvasnod.
  • Epikurosz
    #67
    " Akár a Plutónál messzebb is megjelenhet az élet, egy égitest belsejében, ha mondjuk ott van megfelelő geotermikus energia, stb."
    Nem hiszünk a "lakható övezet"-ben?
  • Epikurosz
    #66
    Próbálj meg figyelmesebben olvasni.
    Ezt írta: "mellesleg nem nagy az arcom, mert nem ebből van DSc-m"
    Ebből nem következik, hogy bármi egyébből lenne doktorátusa neki, és nyilván nincs is, mert nem olyanok a személyiségi jegyei. :-)
  • DcsabaS
    #65
    Kedves Sobal!

    Régóta ismerünk kemoszintetizáló baktériumokat és azokra épülő egész kis "bioszférákat". Ezek tudományos jelentőségét főleg az adja, hogy az ősi élet is ilyen formában bukkanhatott fel. A jelek szerint még véletlenül sem a fotoszintézissel és az oxigénes légzéssel kezdődött a földi élet. Ez utóbbiak igen bonyolultak, és ennek megfelelően nagyon hosszú, majd 1 milliárd éves fejlődés eredményei! De mindennek dacára az alapvető hasonlóságok dominálnak a kemoszintetizáló baktériumok és a többi élőlény esetében is. Pl. az egész tRNS-rRNS-mRNS-DNS+aminosavak fehérje szintetizáló rendszer is csaknem azonos, beleértve a genetikai kódot. (Összesen 1-2 differenciával.) Szóba sem jön, hogy ezek annyira különböznének, hogy már ne is "szén alapú" élőlények lennének.

    Mindenesetre a létezésükből van egy olyan fontos tanulság, hogy legalábbis a primitív szintű élet megjelenéséhez EGYÁLTALÁN NEM KELLENEK a BOLYGÓ KÜLSEJÉN olyan fajta "barátságos viszonyok", mint a Földön. Akár a Plutónál messzebb is megjelenhet az élet, egy égitest belsejében, ha mondjuk ott van megfelelő geotermikus energia, stb.

    Megjegyzés 1:
    James Cameron egyetemi végzettségére nézve fizikus
    Megjegyzés 2:
    Feltettem a kezem (:-).
  • willcox
    #64
    Az adatlapján érettségi van. 2 év alatt meg nem hogy egyetemet nem lehet elvégezni, de doktorit szerezni pláne nem. Amúgy meg nem hiszem, hogy egy olyan ember, aki doktori címmel bír, így írna.
  • Epikurosz
    #63
    "két elmélet létezik az egyik az élet keletkezését a bolygóhoz köti a másik meg nem"

    Érdekes, érdekes.
    Amit én tudok: a szerves molekulák ugyan keletkezhetnek a csupasz űrben, de bonyolult életformák kialakulásához kell egy bolygó (bölcső) Lásd még a "Lakható övezet" c. wikicikket. De persze soha nem lehet tudni...
  • Epikurosz
    #62
    DSc = Doctor of Science
  • willcox
    #61
    Jobban tennéd, ha nem vokognál. Biztosan vokogásból van DSc-d (fingom sincs, hogy mi ez. Az érettségid? Nem látszik az írásodon. Persze, sok a liba arrafelé...)
    "de a jópár évem alatt hallottam pár dolgot, és foglalkoztam sokmindennel" - kőkemény érvek, így kell ezt, hajrá.
    "sokrészes mozifilm" - teljesen világos. Egy, kettő, három, sok. Voltak, akik régen így számoltak. A négyet már nem ismerték (négy része van az Alien sorozatnak), de biztos volt nekik is DSc-jük...
    "ne kötözködj folyamat olyanokon" - ez mindent visz.
    "amihez nem értessz" - ez már csak hab a tortán.

    PS: a helyedben soha nem írnék le semmit, csak a beszédre szorítkoznék.

    PS2: "a cikkről meg annyit, hogy szerintem (bár én nem értek hozzá)" - akkor miért próbálod a hozzá nem értésedet másra ráhúzni?
  • Sobal
    #60
    oké, igaz, elhiszem, mivel nem vok alien fan, de valamelyiket ő rendezte (thx a felelesleges szőrözésért!). mellesleg nem nagy az arcom, mert nem ebből van DSc-m, de a jópár évem alatt hallottam pár dolgot, és foglalkoztam sokmindennel.

    ja és ne azzal foglalkozz, hogy egy sokrészes mozifilm sorozatnak nemtudom mindegyik rendezőjét, hanem azzal, hogy ne kötözködj folyamat olyanokon, amihez nem értessz.

  • willcox
    #59
    Off
    Nem szóltam volna érte, ha nem ekkora az arcod. De:
    Ridley Scott rendezte az Alien-t.
    James Cameron a második részt rendezte, aminek Aliens a címe.
    On
    Az, hogy szerinted mi volt a cikk lényege, az csak számodra fontos.
  • Sobal
    #58
    jajj szörnyű, hogy csak egymás oltását lehet ittintézni, meg mindenki csak gyakja a másikat!

    ha valaki valamit nem ért, vagy nem biztos benne, akkor keressen egy lexikont, vagy akármit, de ne ide írja már le a sok f@szságot! komolyan mondom már a röhögőgörcs kerülgetett, annyi sületlenség, meg ellenségeskedés van ide leírva.

    általában is nagy baromságok szoktak ide kerülni, de most volt pár nagyon nagy :D

    ...na és tegye fel a kezét az, akinek van valami köze az alap TT-k hoz [bio-kém-fiz] (a "közöm van hozzá" az esetleg a Ph.D. hallgatónál kezdődik, szal kicsikék bocsi) és akiknek nincs az ne akarja már bizonygatni azt, amit esetleg egy havertól, vagy egy régi könyvből, vagy áltudományos lapokból szedett össze.

    ja és szálljatok már le egy kicsit a misztikus űrből a más típusú élet terén, ugyanis nem kell messze menni, a Földön van "chemoszintetizáló" életforma, ami homlokegyenest más alaponon nyugszik, mint a "hagyományos" fotoszintézises, C,H, O... bioszféránknak.

    aki nem hiszi járjon utána, csak, hogy ne f@szozzatok le hamar: James Cameron (jééé ő rendezte az Alient, meg valamelyik terminátort!) mélytengeri kutatásokba fogott bele. Van filmecskéje is, mindenféle mélytengeri cuccot mutatnak, és HOPP! kemoszintetizáló, totál más élőlényeket találtak!

    a cikkről meg annyit, hogy szerintem (bár én nem értek hozzá) itt inkáább a módszer volt a lényeg, nem maga az aminósav.

  • toto66
    #57
    Nem erre gondoltam, hanem arra hogy két elmélet létezik az egyik az élet keletkezését a bolygóhoz köti a másik meg nem (fertőzés).
  • arrakistor
    #56
    nézd, ami létezik a bolygóközi gázfelhőkben, az mitől ne létezne bolygók felszínén is ? most inkább nem is folynék bele abba az okfejtésembe amiért más topikban már egész offtopik viták hadát indítottam el, miszerint a végtelen űrben mi ne létezne? , hanem inkább a hagyományos, elmaradott tudomány szerint próbálok érvelni.
  • DcsabaS
    #55
    "... s aminek igazából az ég világon semmi jelentősége. Ebben akkor mi is akkora hír? ..."
    A természettudomány gondolkodása eltér a hétköznapi ("normális") gondolkodásétól. Főleg abban, hogy nem elégszünk meg csupán azzal, hogy egy dolog igazsága "ránézésre is nyilvánvaló", ugyanis akadnak esetek, amikor egy "ránézésre is nyilvánvaló igazságról" BE TUDJUK BIZONYÍTANI, hogy TÉVES! Közben pedig az a helyzet (és ez szintén MATEMATIKAI SZIGORRAL BIZONYÍTHATÓ), hogy elég EGYETLEN EGY HAMIS állítást igaznak elfogadni garantáltan igaz más állítások mellett ("axióma rendszerben"), hogy ezután tetszőleges badarság levezethető legyen. Ezért az ilyen axiómarendszer hasznavehetetlen.

    Ezért van az, hogy a természettudományban sokszor igyekeznek a legnyilvánvalóbbnak tűnő dolgokat is BIZONYÍTANI, vagy CÁFOLNI (utóbbi ugyebár nem egyszerű tagadást jelent, mint hiszi azt sok politikus és TV bemondó).

    Az adott esetben nem tudhatjuk előre, hogy távlatilag milyen tudományos jelentősége lesz egy ilyen bizonyított ismeretnek (tudományos ténynek). Aki amúgy is AZT HISZI, hogy mindenféle (bármiféle) szerves anyag "automatikusan" előfordul egy "elég nagy" gázfelhőben, annak számára az ilyen bizonyítás nyilván haszontalannak tűnhet.

    A "szerves" molekulákról:
    Természettudományos szempontból a "szerves molekula" kifejezés kissé bizarr. Csakis azért használjuk, mert volt idő, amikor bizonyos "ős kreacionisták" azt hirdették, hogy az élőlények teljesen mások mint az élettelenek alapanyagaikat tekintve is, ezért az élőlényekre jellemző sajátos anyagok (vegyületek) garantáltan nem keletkezhetnek élettelen körülmények között. Ezért aztán azt is tagadják, hogy az élet kialakulása az élettelenből egyáltalán lehetséges volna.

    A természettudomány ezzel szemben azon a véleményen van (ellenőrzőtt tapasztalatok alapján), hogy az élőlények jellemző vegyületei keletkezhetnek in vitro is, ezért ilyen alapon NEM ZÁRHATÓ KI az életnek az élettelenből való keletkezése. (Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy a tudósok szerint pl. a Földön található fehérkje molekulák abszolút döntő többsége ne "szerves úton" keletkezett volna.)

    Abban egyetértünk, hogy elvileg nem csak szén alapú élet lehetséges. De itt akkor adni kell egy elvileg tiszta definíciót is az "élet"re, mert egyébként sokan vannak úgy vele, hogy csak a földi típusú életet nevezik életnek, a marslakót meg akkor sem, ha az bármilyen szapora és/vagy intelligens lenne.
  • gybfefe
    #54
    Sajnos semmi sem ilyen eccerű!
    A sok lúd disznót győz elv se működik a legtöbb esetben.
    Viszont a legtöbb dolgot meg lehet fejteni egy kis logikával, csak épp
    nem biztos, hogy a legtöbben nem fáradnának el közben. :)
  • dez
    #53
    Csak tudod a nyelv úgy működik, hogy a közösség megállapodik, mit ért a szavakon, kifejezéseken, mondatokon, megfogalmazásokon, stb. Nem úgy, hogy mindenki önkényesen úgy értelmez mindent, ahogy akar. Persze nincs minden szabályozva, de ha több vonatkozó szöveget olvasnál, tudnád, hogy ez a molekulás megfogalmazás nagyon is a megállapodott csoportba tartozik.

    Hiába beszéled be magadnak, hogy mindent jól tudsz és érzel, ha mások számára nyilvánvaló, hogy nem úgy van. Az ember a saját hibáit vagy nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni. Ezért néha nem árt külső szemlélőt is figyelembe venni. Ha semmi ilyesmit nem teszünk, az az egoizmus egyik fő pillére.
  • Epikurosz
    #52
    OFF
    Ez az O/A meg szokatlan, mint egy új cipő, amely sérti a lábat.
    OFF
  • Epikurosz
    #51
    OFF
    Nekem most épp a Mocilla Firefox-szal van bajom, mert legutóbb frissült, vmi biztonsági rést tömtek be, de azóta annyira lelassult, hogy nem lehet kivárni, és néha le is fagy. Feltéve, hogy tényleg az FF hibája ez.
    OFF
  • Epikurosz
    #50
    Mindenkivel van valami baj(od).
  • willcox
    #49
    Ezzel a Kereszturi Ákossal az a baj, hogy egy darab linket nem ad, ami alátámasztaná a meséjét. Viszont vannak szép fantáziaképek, de az meg lószart sem ér.
  • Cathfaern
    #48
    Tehát, ha jól értem, adott egy hatalmas gázfelhő, amiben állításuk szerint "szinte minden ismert molekula megtalálható". S ebben képesek voltak egy molekulát megtalálni (ami 99%, hogy ott volt), s aminek igazából az ég világon semmi jelentősége. Ebben akkor mi is akkora hír?
    Amúgy szerintem ideje lenne lekattanni a szerves alapú molekulák ilyen mértékű kereséséről (hogy ha életet keresnek, csak azt keresik), két ok miatt:
    egyrészt mert attól, hogy szerves, még egyáltalán nem biztos, hogy köze van bármiféle élethez, másrészt mert egyáltalán nem biztos, hogy csak szén alapú élet létezik.
  • Epikurosz
    #47
    Fűszer
    Aroma
  • toto66
    #46
    Magyar tanszék C:
  • willcox
    #45
    "te nem érzékeled igazán a magyar nyelv finonmágait" - én ezt nem így gondolom.
    "attól hogy nem számszerűsíted, hány molekula, még ésszerűen kis mennyiségre vonatkozna" - ebben nem értünk egyet. Miért vonatkozna ésszerűen kis mennyiségre? Azt meg már írtam, hogy az "anyag" tényleg szerencsésebb lett volna.
    "Másrészt mivel ilyen szövegkörnyezetben az egyes szám nem 1db molekulára, hanem egyféle vegyületre vonatkozik" - ebben sem értünk egyet.
    "értő szem azt olvasná ki, hogy többféle olyan vegyületről van szó, amik rokonságban állnak az egyik aminosavval" - ebben igazad van, de ez azért nem jelent problémát, mert - a cikket én egységes egészként nézem, aminek logikailag összhangban kéne lennie - a későbbiekben kiderül, hogy csak egy bizonyos vegyületről van szó. Ezért nem tartottam indokoltnak az elején a további pontosítást, bár kétségtelen, hogy lehetett volna még pontosabban átfogalmazni, de ragaszkodtam az eredeti szöveghez, és így a minimális, de szükséges módosítást írtam csak le.
  • dez
    #44
    Magyarán, ebből, hogy "...az egyik aminosavval közeli rokonságban álló molekulákat észleltek galaxisunk közepén" értő szem azt olvasná ki, hogy többféle olyan vegyületről van szó, amik rokonságban állnak az egyik aminosavval.
  • dez
    #43
    Hát, akkor viszont te nem érzékeled igazán a magyar nyelv finonmágait, mivel a megfogalmazásod több szempontból is problémás. Először is, attól hogy nem számszerűsíted, hány molekula, még ésszerűen kis mennyiségre vonatkozna, máskülönben itt is jobb lenne az anyag, vegyület, stb.

    Másrészt mivel ilyen szövegkörnyezetben az egyes szám nem 1db molekulára, hanem egyféle vegyületre vonatkozik, a többes szám ennek megfelelően többféle vegyeletet jelölne, ami már teljesen mást jelent. (De legalábbis nem lenne egyértelmű a dolog mindenki számára.)
  • willcox
    #42
    Nincs igazad. A cikk folytatásában egyértelműen kiderül, hogy nem bizonyos aminosavakkal, hanem csak egy bizonyos aminosavval áll közeli rokonságban. A cikkben ez egyértelműen le van írva:
    "A legegyszerűbb aminosav, a glicin (NH2CH2COOH) után már régóta folyik a kutatás a csillagközi űrben, eddig azonban nem sikerült egyértelműen észlelni. Miután rájöttek, hogy glicint találni rendkívül bonyolult, egy kémiailag rokon molekulát, az aminoacetonitrilt (NH2CH2CN) kezdték keresni, ami feltehetőleg az emberi szervezetben is a legnagyobb számban előforduló glicin közvetlen előfutára."
    Tehát nem bármelyik aminosavnak, hanem a glicinnek az előfutára lehetett.

    PS: kösd fel a gatyádat, ha velem akarsz kötekedni, mert ez gyenge próbálkozás volt. :)
  • metaljesus
    #41
    és a bizonyos aminosavak alatt azt értem ugyanolyanok, csak sokan vannak, ha félreérthető lett volna
  • metaljesus
    #40
    ""...egy az aminosavval közeli rokonságban álló molekulát észleltek galaxisunk közepén" - itt nem írták le semminek a nevét.
    Egyébként normálisan és nem félreérthető módon így kellett volna fogalmazni:
    ...az egyik aminosavval közeli rokonságban álló molekulákat észleltek galaxisunk közepén."

    szerintem Te csak kötekedni akarsz, mert ha komolyan gondolnád amit írsz, akkor azt írtad volna, hogy "bizonyos aminosavakkal közeli rokonságban álló molekulákat észleltek", nem pedig azt, hogy az "egyik aminosavval közeli rokonságban álló", hiszen nem csak annak az egynek a rokonai
    u.i.: én csak kötekedni akarok
  • willcox
    #39
    Nem lett rosszabb, mert nem lett mennyiség meghatározva. Az anyag valóban szerencsésebb lett volna.
  • willcox
    #38
    Off
    Ha határozatlan alany van, akkor beszélünk így. Ez is a magyar nyelv jellegzetessége.
    On
    A példád jól mutatja, hogy ha nincs konkrétan megfogalmazva valami, akkor abból félreértés adódhat.
  • willcox
    #37
    Ezzel most bakot lőttél, mert a magyar nyelvben az a szabály, hogy a számnév után nem írjuk többesszámban a főnevet, mint az általában a többi nyelvben szokás.
    Tehát: 1 molekula, két molekula, sok molekula, stb.
    De a többesszám csak akkor tiltott, ha előtte számnév áll. Semmi probléma a többesszámmal, ha nincs előtte számnév, így simán lehet írni vizeket, molekulákat, királyokat. Kivétel is van, pl: "Három Királyok".
    A problémát alapvetően az okozta, hogy az "egy" lehet számnév és határozatlan névelő is. Ez bizony időnként félreértésekhez vezethet, amennyiben nincs jól megfogalmazva a mondat.
  • Epikurosz
    #36
    OFF
    Szegény Pénzes Henrietta, akit az a ...ány felgyújtott, amikor kimászott és emberekre lelt, valami olyant mondott, hogy: Megvertek, megerőszakoltak stb.

    Sokan aztán - figyelemeltérés céljából is - elkezdtek ezen csámcsogni, hogy több elkövetőnek kellett lenni stb. Holott, magyarul akkor is beszélhetünk többes számban, valójában határozatlan számban, ha egy érintettről van szó: Becsaptak, kikabráltak velem, meggyógyítottak, megtanítottak, stb., akkor is, ha az elkövető stb. egy darab volt.
    OFF
  • Epikurosz
    #35
    Nem.
    A magyar ember vizet talál, molekulát talál, három királyt énekel meg, hat rókát lő le stb.
    Mi nem egyeztetjük a főnevet és a számnevet.
  • dez
    #34
    Esetleg jobb lett volna a molekula helyett egyszerűen anyagot írni.
  • dez
    #33
    Én nem akarok mindig veled kötekedni, de szerintem így rosszabb, mert azt sugallja, hogy csak pár molekulát találtak. Szerintem jelen esetben semmi baj a cikk adott mondatával, csak az érti félre, akinek úgyis mindegy...