Új szerves molekula az ûrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Kara kánként folytatom tanításom.
"de a jópár évem alatt hallottam pár dolgot, és foglalkoztam sokmindennel" - kõkemény érvek, így kell ezt, hajrá.
"sokrészes mozifilm" - teljesen világos. Egy, kettõ, három, sok. Voltak, akik régen így számoltak. A négyet már nem ismerték (négy része van az Alien sorozatnak), de biztos volt nekik is DSc-jük...
"ne kötözködj folyamat olyanokon" - ez mindent visz.
"amihez nem értessz" - ez már csak hab a tortán.
PS: a helyedben soha nem írnék le semmit, csak a beszédre szorítkoznék.
PS2: "a cikkrõl meg annyit, hogy szerintem (bár én nem értek hozzá)" - akkor miért próbálod a hozzá nem értésedet másra ráhúzni?
ja és ne azzal foglalkozz, hogy egy sokrészes mozifilm sorozatnak nemtudom mindegyik rendezõjét, hanem azzal, hogy ne kötözködj folyamat olyanokon, amihez nem értessz.
Nem szóltam volna érte, ha nem ekkora az arcod. De:
Ridley Scott rendezte az Alien-t.
James Cameron a második részt rendezte, aminek Aliens a címe.
On
Az, hogy szerinted mi volt a cikk lényege, az csak számodra fontos.
ha valaki valamit nem ért, vagy nem biztos benne, akkor keressen egy lexikont, vagy akármit, de ne ide írja már le a sok f@szságot! komolyan mondom már a röhögõgörcs kerülgetett, annyi sületlenség, meg ellenségeskedés van ide leírva.
általában is nagy baromságok szoktak ide kerülni, de most volt pár nagyon nagy :D
...na és tegye fel a kezét az, akinek van valami köze az alap TT-k hoz
ja és szálljatok már le egy kicsit a misztikus ûrbõl a más típusú élet terén, ugyanis nem kell messze menni, a Földön van "chemoszintetizáló" életforma, ami homlokegyenest más alaponon nyugszik, mint a "hagyományos" fotoszintézises, C,H, O... bioszféránknak.
aki nem hiszi járjon utána, csak, hogy ne f@szozzatok le hamar: James Cameron (jééé õ rendezte az Alient, meg valamelyik terminátort!) mélytengeri kutatásokba fogott bele. Van filmecskéje is, mindenféle mélytengeri cuccot mutatnak, és HOPP! kemoszintetizáló, totál más élõlényeket találtak!
a cikkrõl meg annyit, hogy szerintem (bár én nem értek hozzá) itt inkáább a módszer volt a lényeg, nem maga az aminósav.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Ki nem szarja le a Visztát?
A természettudomány gondolkodása eltér a hétköznapi ("normális") gondolkodásétól. Fõleg abban, hogy nem elégszünk meg csupán azzal, hogy egy dolog igazsága "ránézésre is nyilvánvaló", ugyanis akadnak esetek, amikor egy "ránézésre is nyilvánvaló igazságról" BE TUDJUK BIZONYÍTANI, hogy TÉVES! Közben pedig az a helyzet (és ez szintén MATEMATIKAI SZIGORRAL BIZONYÍTHATÓ), hogy elég EGYETLEN EGY HAMIS állítást igaznak elfogadni garantáltan igaz más állítások mellett ("axióma rendszerben"), hogy ezután tetszõleges badarság levezethetõ legyen. Ezért az ilyen axiómarendszer hasznavehetetlen.
Ezért van az, hogy a természettudományban sokszor igyekeznek a legnyilvánvalóbbnak tûnõ dolgokat is BIZONYÍTANI, vagy CÁFOLNI (utóbbi ugyebár nem egyszerû tagadást jelent, mint hiszi azt sok politikus és TV bemondó).
Az adott esetben nem tudhatjuk elõre, hogy távlatilag milyen tudományos jelentõsége lesz egy ilyen bizonyított ismeretnek (tudományos ténynek). Aki amúgy is AZT HISZI, hogy mindenféle (bármiféle) szerves anyag "automatikusan" elõfordul egy "elég nagy" gázfelhõben, annak számára az ilyen bizonyítás nyilván haszontalannak tûnhet.
A "szerves" molekulákról:
Természettudományos szempontból a "szerves molekula" kifejezés kissé bizarr. Csakis azért használjuk, mert volt idõ, amikor bizonyos "õs kreacionisták" azt hirdették, hogy az élõlények teljesen mások mint az élettelenek alapanyagaikat tekintve is, ezért az élõlényekre jellemzõ sajátos anyagok (vegyületek) garantáltan nem keletkezhetnek élettelen körülmények között. Ezért aztán azt is tagadják, hogy az élet kialakulása az élettelenbõl egyáltalán lehetséges volna.
A természettudomány ezzel szemben azon a véleményen van (ellenõrzõtt tapasztalatok alapján), hogy az élõlények jellemzõ vegyületei keletkezhetnek in vitro is, ezért ilyen alapon NEM ZÁRHATÓ KI az életnek az élettelenbõl való keletkezése. (Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy a tudósok szerint pl. a Földön található fehérkje molekulák abszolút döntõ többsége ne "szerves úton" keletkezett volna.)
Abban egyetértünk, hogy elvileg nem csak szén alapú élet lehetséges. De itt akkor adni kell egy elvileg tiszta definíciót is az "élet"re, mert egyébként sokan vannak úgy vele, hogy csak a földi típusú életet nevezik életnek, a marslakót meg akkor sem, ha az bármilyen szapora és/vagy intelligens lenne.
A sok lúd disznót gyõz elv se mûködik a legtöbb esetben.
Viszont a legtöbb dolgot meg lehet fejteni egy kis logikával, csak épp
nem biztos, hogy a legtöbben nem fáradnának el közben. :)
Hiába beszéled be magadnak, hogy mindent jól tudsz és érzel, ha mások számára nyilvánvaló, hogy nem úgy van. Az ember a saját hibáit vagy nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni. Ezért néha nem árt külsõ szemlélõt is figyelembe venni. Ha semmi ilyesmit nem teszünk, az az egoizmus egyik fõ pillére.
Ez az O/A meg szokatlan, mint egy új cipõ, amely sérti a lábat.
OFF
Kara kánként folytatom tanításom.
Nekem most épp a Mocilla Firefox-szal van bajom, mert legutóbb frissült, vmi biztonsági rést tömtek be, de azóta annyira lelassult, hogy nem lehet kivárni, és néha le is fagy. Feltéve, hogy tényleg az FF hibája ez.
OFF
Kara kánként folytatom tanításom.
Kara kánként folytatom tanításom.
Amúgy szerintem ideje lenne lekattanni a szerves alapú molekulák ilyen mértékû keresésérõl (hogy ha életet keresnek, csak azt keresik), két ok miatt:
egyrészt mert attól, hogy szerves, még egyáltalán nem biztos, hogy köze van bármiféle élethez, másrészt mert egyáltalán nem biztos, hogy csak szén alapú élet létezik.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
"attól hogy nem számszerûsíted, hány molekula, még ésszerûen kis mennyiségre vonatkozna" - ebben nem értünk egyet. Miért vonatkozna ésszerûen kis mennyiségre? Azt meg már írtam, hogy az "anyag" tényleg szerencsésebb lett volna.
"Másrészt mivel ilyen szövegkörnyezetben az egyes szám nem 1db molekulára, hanem egyféle vegyületre vonatkozik" - ebben sem értünk egyet.
"értõ szem azt olvasná ki, hogy többféle olyan vegyületrõl van szó, amik rokonságban állnak az egyik aminosavval" - ebben igazad van, de ez azért nem jelent problémát, mert - a cikket én egységes egészként nézem, aminek logikailag összhangban kéne lennie - a késõbbiekben kiderül, hogy csak egy bizonyos vegyületrõl van szó. Ezért nem tartottam indokoltnak az elején a további pontosítást, bár kétségtelen, hogy lehetett volna még pontosabban átfogalmazni, de ragaszkodtam az eredeti szöveghez, és így a minimális, de szükséges módosítást írtam csak le.
Másrészt mivel ilyen szövegkörnyezetben az egyes szám nem 1db molekulára, hanem egyféle vegyületre vonatkozik, a többes szám ennek megfelelõen többféle vegyeletet jelölne, ami már teljesen mást jelent. (De legalábbis nem lenne egyértelmû a dolog mindenki számára.)
"A legegyszerûbb aminosav, a glicin (NH2CH2COOH) után már régóta folyik a kutatás a csillagközi ûrben, eddig azonban nem sikerült egyértelmûen észlelni. Miután rájöttek, hogy glicint találni rendkívül bonyolult, egy kémiailag rokon molekulát, az aminoacetonitrilt (NH2CH2CN) kezdték keresni, ami feltehetõleg az emberi szervezetben is a legnagyobb számban elõforduló glicin közvetlen elõfutára."
Tehát nem bármelyik aminosavnak, hanem a glicinnek az elõfutára lehetett.
PS: kösd fel a gatyádat, ha velem akarsz kötekedni, mert ez gyenge próbálkozás volt. :)
Egyébként normálisan és nem félreérthetõ módon így kellett volna fogalmazni:
...az egyik aminosavval közeli rokonságban álló molekulákat észleltek galaxisunk közepén."
szerintem Te csak kötekedni akarsz, mert ha komolyan gondolnád amit írsz, akkor azt írtad volna, hogy "bizonyos aminosavakkal közeli rokonságban álló molekulákat észleltek", nem pedig azt, hogy az "egyik aminosavval közeli rokonságban álló", hiszen nem csak annak az egynek a rokonai <#crazya>#crazya>
u.i.: én csak kötekedni akarok <#idiota>#idiota>
Ha határozatlan alany van, akkor beszélünk így. Ez is a magyar nyelv jellegzetessége.
On
A példád jól mutatja, hogy ha nincs konkrétan megfogalmazva valami, akkor abból félreértés adódhat.
Tehát: 1 molekula, két molekula, sok molekula, stb.
De a többesszám csak akkor tiltott, ha elõtte számnév áll. Semmi probléma a többesszámmal, ha nincs elõtte számnév, így simán lehet írni vizeket, molekulákat, királyokat. Kivétel is van, pl: "Három Királyok".
A problémát alapvetõen az okozta, hogy az "egy" lehet számnév és határozatlan névelõ is. Ez bizony idõnként félreértésekhez vezethet, amennyiben nincs jól megfogalmazva a mondat.
Szegény Pénzes Henrietta, akit az a ...ány felgyújtott, amikor kimászott és emberekre lelt, valami olyant mondott, hogy: Megvertek, megerõszakoltak stb.
Sokan aztán - figyelemeltérés céljából is - elkezdtek ezen csámcsogni, hogy több elkövetõnek kellett lenni stb. Holott, magyarul akkor is beszélhetünk többes számban, valójában határozatlan számban, ha egy érintettrõl van szó: Becsaptak, kikabráltak velem, meggyógyítottak, megtanítottak, stb., akkor is, ha az elkövetõ stb. egy darab volt.
OFF
Kara kánként folytatom tanításom.
A magyar ember vizet talál, molekulát talál, három királyt énekel meg, hat rókát lõ le stb.
Mi nem egyeztetjük a fõnevet és a számnevet.
Kara kánként folytatom tanításom.
Egyébként normálisan és nem félreérthetõ módon így kellett volna fogalmazni:
...az egyik aminosavval közeli rokonságban álló molekulákat észleltek galaxisunk közepén.
Utána aztán jöhetett volna a konkrét megnevezése a molekulának.
Annyit még hozzátennék, hogy bennem fel sem merült, hogy 1 db molekulát észleltek - dacára a nem egyértelmû fogalmazásnak -, mert olyan távolságban lévõ egyetlen db molekulát képtelenség ma még (és talán a késõbbiekben se) detektálni.
Én úgy tudom, hogy szerves molekulákat (nem kémiai elemeket) még csak a saját galaxisunkban sikerült észlelni, más galaxsokban nem, de erre nem vennék sem szerves, sem szervetlen mérget.
Kara kánként folytatom tanításom.
Kara kánként folytatom tanításom.
A spektroszkópiai méréseknél is általában RENDKÍVÜL SOK db atom, molekula (illetve ion) együttes hatásáról van szó. A mérés szempontjából nincs közvetlen jelentõsége a pontos darabszámnak (csak legyen annyi, hogy az intenzitás elegendõ legyen).
ugyanis az egy szót arra kell érteni ilyen mondatszerkezetben, hogy "az aminosavval közeli rokonságban álló", nem pedig arra, hogy "molekula" ;)
Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
mégegyszer:Színképelemzés
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Hanem a gázoknak olyan a színképe (vonalas) ami alapján meg lehet állapítani milyen alkotó elemekbõl (molekulákból) áll, ugyanis minden anyagnak eltérõ a színképe...
Így azt tudták kibogarászni, hogy tartalmaz ilyen molekulát a gázok keveréke...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
... Már bocsánat a szóhasználatért.