112
  • dez
    #112
    Vagy küldenek egy üzit, hogy finom volt a kaja, küldjünk még (pár milkó dollárból). :)
    Esetleg idejönnek érte. :P
  • DcsabaS
    #111
    Ami azt illeti, igazad van (:-)! Fagyasztott angolnát és hasonlókat kellene bepakolni egy Naprendszeren kívülre küldött űrhajóra, aztán ha az alienek egyszer felmelegítik, majd csodálkozhatnak, hogy "szegény élőlény intelligenciáját hogy megviselte az űrutazás, pedig milyen klassz kis űrhajót hozott össze..."
  • Epikurosz
    #110
    Gondolom a hűlők kifejezetten élveznék. :-)
    Na, megvannak az ideális űrhajósok, ha betoppan hozzánk ET tudjuk, hogy mire számíthatunk.
  • toto66
    #109
    Ha ki akar rajzani az emberiség a távoli jövőben, csak így lehet...
  • toto66
    #108
    Írtam: leegyszerűsítve
    Másrészt pont arra akartam rávilágítani, hogy a közeljövőben nem fog menni.
  • DcsabaS
    #107
    Én sem hiszem, hogy túl értelmes dolog lenne emberek sokaságát a kiszámíthatatlan messzeségbe indítani űrhajókon. (Az itteni zsúfoltságot érdemben nem csökkentené, az ő távoli esélyeik pedig mindenképpen minimálisak lennének.) De hát mi az a hülyeség, amire ne akadna emberi vállalkozó?

    Ettől még a Naprendszeren belüli hatékony űrutazás realitássá válhat a következő pár évtizedben, és ezt még értelmesnek is gondolom, persze elsősorban tudományos szempontból.

    "És szerinted ez a mennyiség mire és hogyan lenne elegendő egy űrhajó gyorsításánál/lassításánál?"
    Ezek a mennyiségek ilyen célra még szóba sem jönnek. De ez nem elvi korlát, ez immár csak annak a függvénye, hogy mennyi energia és pénz áll rendelkezésünkre a kétségkívül NAGYON ROSSZ hatásfokú konverzió lebonyolításához (ami később sokat javulhat!), és hogy konkrétan van-e már most szükségünk antianyag hajtásra. Azt gondolom, hogy jópár egyéb (olcsóbb) trükk lehetséges még előtte a következő évtizedkben (évszázadokban?).


    "vagy talán inkább az a hatás, hogy a melegebb levegő felfelé mozog (a Földön)... "
    Ez is egy kihasználható hatás, bár inkább a lassúbb repülés szerelmeseinek.
  • DcsabaS
    #106
    Legyeket, angolnákat, valamint sokféle halat és békát meglehetősen jól lehet hibernálni. Sőt, kimondottan _fagyasztani_ is, amely állapotból (ha nem törtük össze) megfelelő módon felmelegítve újra életre kelnek. Emlős ilyen fokú hibernálásáról nem tudok, de téli álmot azért sok emlős is alszik.
  • DcsabaS
    #105
    Kedves toto66!

    Ha rögzítjük, hogy az űrhajó teljes tömegének hányad része lehet olyan "üzemanyag", vagy "ballaszt", amit a gyorsítás során kilőhetünk, és ha tudjuk, hogy mekkora sebességgel lehetséges a kilövés, akkor kiszámolhatjuk, hogy milyen végsebességre tehet szert. Azért a számolás éppen meghaladja a középiskolás szintet, ugyanis az űrhajó teljes tömege folyton csökken (ezért muszáj differenciálegyenletek integrálásával manipulálni). (Többfokozatú rakétáktól el is tekintettünk.)

    De az könnyen belátható, mint azt írtad is, hogy a hátrafelé kilőtt anyagra nézve van egy felső sebességi határ, amit egyébként elvileg nem is nehéz elérni, ha antianyagot és fotonrakétát használunk. De ebben az ideális esetben sem számíthatunk arra, hogy a rakéta túlzottan meg tudná közelíteni a c határsebességet. (Villámbecslés: az üzemanyag tömegéből felszabadított energia alakul át (részben) az űrhajó kinetikus energiájává, amit mérhetünk a megnőtt mozgási tömegével (lásd: E=m*c^2), vagyis ideális határesetben az üzemanyag nyugalmi tömege átalakul az űrhajó mozgási tömegévé (a kilőtt fotonok energiáját elhanyagoljuk a Doppler-effektusra hivatkozva!), tehát az űrhajó nem gyorsulhat fel nagyobb sebességre (mire kiürül) mint amely sebességen a _mozgási tömege_ megegyezik az eredeti teli űrhajó _nyugalmi tömegével_. Ebből durván azt kapjuk, hogy ha az induló tömeg fele volt üzemanyag, akkor legfeljebb 0.5*c-re gyorsulhatunk fel.)

    Szóval galaxisok közötti röpködéshez alighanem még az antianyag is kevés. De a Naprendszeren belüli, és a szomszédos naprendszerek közötti utazáshoz bőven megfelelne, ha még tankolnánk is itt-ott kilőhető szemetet...
  • willcox
    #104
    Csillagközi utazás? Még ha fénysebességgel is tudnának menni, a felgyorsításhoz, a lefékezéshez és a maradék úthoz is nagyon sok idő kéne (energiaforrásról nem is beszélve). Szerinted van olyan elmebeteg ember, aki hajlandó erre?

    A menet közbeni külvilágból begyűjtött, kilövendő tömeg begyűjtéséről igazán írhatnál, mert itt bukik az egész.

    "Csak arra van szükség, hogy "üssön szöget" a fejedbe, és kezdj el gondolkodni rajta!" - nem vagyok rakétatervező, és annyira nem is érdekel a dolog, hogy ezen agyaljak. Csupán szeretek a realitás talaján maradni, és ha olyat látok, ami maximum a képzeletben működik (vagy éppen nem is működik), akkor szólni szoktam.

    "Mindenesetre ma már akkora mennyiségekkel dolgoznak, hogy lehet vizsgálni a makroszkopikus tulajdonságait." - konkrétan? És szerinted ez a mennyiség mire és hogyan lenne elegendő egy űrhajó gyorsításánál/lassításánál?

    PS: "valójába az történik, hogy a lemezek felülete az eltérő fényelnyelés miatt különböző hőmérsékletűvé válik, és a melegebb felületről nagyobb sebességgel fognak visszapattanni a gázmolekulák és ez biztosítja onnan a nagyobb tolóerőt." - vagy talán inkább az a hatás, hogy a melegebb levegő felfelé mozog (a Földön)...
  • willcox
    #103
    Olvasd el az "Amíg világ a világ" c. könyvet :)

    Egyébként meg nem hiszem, hogy bárkinek is az legyen az vágya, hogy bezárva élje le az életét.
    Mellesleg azok a generációk mit zabálnak? Mert ha ott gazdálkodásra akarnának berendezkedni, ahhoz elég nagy űrhajóra lenne szükség.
  • toto66
    #102
    Megoldás lenne talán a generációkat szállító űrhajó, tehát nem azok érnének oda mint akik elindultak...
  • toto66
    #101
    "Ember jogi szempontból "szent tehén"
    Ennek ellenére titokban folytattak kisérletek emberen (pl.:LSD- vel olyan katonákon akik nem is tudtak róla), csak hát ez nem annyira fontos nekik, mint megtudni hogy lehet előidézni a katonáknál a terminátor effektust...
    Sajnos az ember túl fejlett élőlény a hibernálás mai formáihoz, békát pl.:lehet, embert még nem.
    Azokat az eszement "pénzeszsákokat" akiket eddig lefagyasztottak, valószínűleg sohasem lehet feléleszteni...
  • DcsabaS
    #100
    Kedves willcox!

    Nekem úgy tűnt, hogy Neked nem csak egy-egy szóval volt problémád (akkor nagyon rosszat gondolnék rólad (:-(...), hanem azzal a koncepcióval, hogy az ENERGIÁRA (vagy írjak most is "energiaforrást"?!?) kell konvcentrálni, mert ez a jővő csillagközi utazásainak a kulcskérdése.

    "ez inkább a tintahalakra jellemző, de az meg éppen olyan, mint a rakétahajtás."
    Na igen. Akárhány példát lehet hozni, és ezek mind hasonlók lesznek ABBAN a lényegi kérdésben, hogy a reaktívan hátrafelé kilőtt anyagot a környezetből szedjük. De ez ELTÉR a ma használatos kémiai hajtóanyagú rakéták működésétől(!), ugyanis azok a tüzelőanyagot és az oxidáló szert is MAGUKKAL VISZIK. Mindaddig, amíg nem használunk koncentráltabb energiaforrást, mint a kémiai, rendben is van a dolog. De amint áttérünk koncentráltabb energiákra (energiaforrásokra(:-)), azonnal világossá válik, hogy a hátrafelé kilőni kívánt tömeget a KÜLVILÁGBÓL célszerű pótolnunk, különben csak pocsékoljuk az energiát.


    "Én szeretem, ha van "puding" is, vagyis a technikai megvalósítás nélkül az elméletnek nem sok értelmét látom. A súrlódással kapcsolatos írásod meg több, mint furcsa."
    Az egyáltalán nem baj, ha egy "elmélet" önmagában nem győz meg. Csak arra van szükség, hogy "üssön szöget" a fejedbe, és kezdj el gondolkodni rajta! (Ki tudja, tán pont Neked lesz majd egy jó megvalósítási ötleted...)
    Addig is még további 2 szög:
    (1.) Fénymalom-effektus:
    Ha intenzív fénnyel megvilágítjuk egy kis propeller-szerűség lemezeit, akkor az forgásba jön. (Többnyire légritka térbe van szerelve, és különböző fényelnyelő hatású a lemezek 2 oldala.) A népszerű magyarázat szerint a propeller azért jön forgásba, mert a _fény_ impulzusa tolja. Ez azonban csak extrém jó vákuumban lehetne így, valójába az történik, hogy a lemezek felülete az eltérő fényelnyelés miatt különböző hőmérsékletűvé válik, és a melegebb felületről nagyobb sebességgel fognak visszapattanni a gázmolekulák és ez biztosítja onnan a nagyobb tolóerőt.
    2.) Visszatérés a Holdról:
    Ha volna egy űrhajónak bőven energiája, akkor pl. a Holdról jól megrakodhatnának _porral_ amit majd felgyorsítva (mint az ionhajtóműveknél) hátrafelé kilőhetnének. Ez sokkal olcsóbb lenne, mint a Földről vinni a csak kilőni kívánt tömeget.


    "Az antianyaggal kapcsolatban én használható mennyiségről írtam, nem pedig pár részecskéről, atomról."
    Mindenesetre ma már akkora mennyiségekkel dolgoznak, hogy lehet vizsgálni a makroszkopikus tulajdonságait. Hogy az antihidrogén mennyire hasonlít a hidrogénhez, vagy esetleg mégis eltér a hidrogéntől, túl azon, hogy antianyag.
  • Epikurosz
    #99
    Na, de nem tilos például patkányokat hibernálni, és utána megpróbálni feléleszteni.
    Vagy akár csak legyeket.
    Jut eszembe, ha lenne egy modern fridzsiderem, én is kísérletezhetnék csótányokkal, hangyákkal, legyekkel. Nem is kell hozzá nagy felszerelés. Kell vennem egy új mélyhűtőt, és beleszerelni egy webkamerát.
  • DcsabaS
    #98
    Szerintem a hibernálással kapcsolatos kutatásokat (nagyon sok más embert érintő kérdéshez hasonlóan) elsősorban az fékezi, hogy az Ember jogi szempontból "szent tehén", akivel NEM SZABAD kísérletezni. Sokfelé még azt is TÖRVÉNNYEL tiltják, hogy akár a HALOTTAT lehessen hibernálva/fagyasztva tárolni.

    Persze az ilyen törvényi gátak feloldhatók, amint valami kézenfekvő és elementáris igény keletkezik rá, de ez viszont késni fog, mert hiszen pont a kutatások fékezése miatt az eredményesség (a szükségesség és hasznosság) sem látszik.
  • toto66
    #97
    Azt gondolhatnánk, hogy hurrá akkor itt a megoldás, csak folyamatosan kell fénysebességgel anyagot kibocsátani (pl.: hidrogén atommagot ami nem más mint egy proton) és mire elfogy az űrhajó tömegének megfelelő hidrogén, már fénysebességgel haladna. Igaz fel tudunk gyorsítani atommagot, de mekkora gyorsító kell hozzá, mennyi energia? Valamint egyszerre mennyi proton?
    Ha ebbe belegondolunk akkor már nem olyan hamar megvalósítható...
  • toto66
    #96
    Jelenleg kétféle módon lehet gyorsítani az űrben: a hatás ellenhatás elvén (rakéta elv), vagy az égitestek gravitációjával.
    Ha a naprendszert elhagynánk, akkor csak az utóbbi maradna, amíg nem érkeznénk egy másik rendszerbe.
    A hatás ellenhatás elve "konyhanyelven" :
    Képzeljük el az űrhajót és a hajtóanyagot ami az űrhajó haladási irányával ellentétes írányba kilökődik. Az elv szerint hajtóanyag és az űrhajó azonos lendületű (persze most egyszerűsítettem, de a lényeg ez).
    Ez azt jelenti, hogy űrhajó tömege * sebessége = hajtóanyag tömege * sebessége.
    Ezért ha kis tömegű a hajtóanyag akkor nagy sebességre kell felgyorsítan, hogy ugyan azt a sebességet érjük el az űrhajónál, mint a nagytömegű hajtóanyag esetén. Ennek határt szab a fénysebesség (a mai tudomány álláspontja szerint).
    Tehát az ion hajtóműnek is meg van a korlátja a tömeget, és a sebességet tekintve.
  • toto66
    #95
    Nos vannak olyan elméletek amelyek az életet nem kötik a "bölcsőhöz" (én nem tudom eldönteni melyik az igaz, csak az elmélet létezését állítom). Ezt valószínűsítik olyan életformák amelyek olyan helyen fordulnak elő amit korábban nem tartottak az életnek megfelelőnek: gejzírek vízében, mélytengeri vulkánok környezetében (nagy nyomáson, hőmérsékleten 120-130 C), nagy hidegben, kőzetekben igen nagy mélységben (ez utóbbi a leginkább érdekes ebből a szempontból).
    Itt nem az a lényeg kifejlődhet-e értelmes élet, csak létezhet-e egyáltalán.
  • willcox
    #94
    Nem hiszem, hogy olyan megterhelő lett volna energiaforrást írni energia helyett, ahogy te írtad, és amit én kifogásoltam.

    A hosszas magyarázkodás helyett bőven elegendő lett volna eredetileg a hajtómű energiaforrását írni.

    "előlről beszívjuk a vizet, hátrafelé pedig felgyorsítva kinyomjuk azt" - ez inkább a tintahalakra jellemző, de az meg éppen olyan, mint a rakétahajtás.

    Az elméleti okfejtéseddel nem értek egyet. Én szeretem, ha van "puding" is, vagyis a technikai megvalósítás nélkül az elméletnek nem sok értelmét látom. A súrlódással kapcsolatos írásod meg több, mint furcsa.

    Az antianyaggal kapcsolatban én használható mennyiségről írtam, nem pedig pár részecskéről, atomról.

    Nem sok mindennek van elvi akadálya, elmélkedni sok mindenről lehet, de a "puding" itt is hiányzik. Nem hallottam olyan kisérletről, ahol embereket huzamos ideig tudtak volna hibernálni.
  • Epikurosz
    #93
    Sok okosságot leírtál, csak egyre kérdeznék rá, a kriotechnikára és a hibernálásra. Tudtommal a kutatások megrekedtek. Ha reményre okot akadó fejlemény jutott el füleidhez, örvendeztess meg vele minket. Én csak csodálkozom, hogy - najó - mesterséges intelligenciát még nem tudtunk kifejleszteni, a genetikai sebészet is sehol sincs még, de, hogy egy olyan technika, amelyhez nem is kell XXII. sz. tudomány nem tudott fejlődni, szerintem annak csak egy oka van: nem volt napirenden a fejlesztése. És valóban, amíg nem tervezünk hosszabb űrutazásokat, nincs is rá szükség.
  • DcsabaS
    #92
    Kedves Epikurosz!

    A proton-proton fúzió helyett én ugyebár proton-antiproton annihilációt javasoltam, ami nagyságrendekkel nagyobb energiaszintet jelent - bár az igaz, hogy csak addig gyorsíthat az ilyen űrhajó, amíg ki nem fogy az antianyagból.
  • DcsabaS
    #91
    Kedves willcox!

    Ha minden lényegtelen dologban teljesen pontosan igyekeznénk fogalmazni, akkor az szinte olvashatatlan és igen nehezen érthető szöveget eredményezne. Szerintem hagyni kell egy kis gondolkodnivalót az olvasónak is, így gyorsabban lehet haladni a lényeg felé.

    A Te példád mindenesetre különös. Az űrhajó energiaforrásával kapcsolatban szerinted külön el kellett volna magyaráznom, hogy nem a következő (jelentéktelen) tételekről van szó:
    - a fedélzeti és a műszerekbe épített akkumulátorok energiája,
    - napelemekből kinyerhető energia,
    - az utasok testének kémiai és hőenergiája, netalán az általuk elvégezhető mechanikai munka,
    - kicsiny radioaktív telepek energiája,
    - korróziós és hasonló folyamatok során felszabaduló energia,
    - az űrhajó napsütötte és sötét oldala közötti hőmérsékleti különbségből kinyerhető energia,
    - az űrhajóba becsapódó különféle részecskék esetleg kihasználható energiája (pl. napszél),
    - stb.

    Hát nem volt eléggé nyilvánvaló, hogy az űrhajó mozgatásához döntően felhasználni kívánt energiáról volt szó?!?

    És most megismétlem:
    A mai űrhajóknál a hajtómű üzemanyaga a fő energiaforrás. Ez az üzemanyag szolgál egyúttal TÖMEGforrásként is (hogy elég nagy lehessen a tolóerő). De ha olyan energiaforrást tudunk (majd) használni, amely lényegesen koncentráltabb mint a mai kémiai hajtóanyagok, akkor elég lesz csak azt a KONCENTRÁLTABB energiaforrást VINNI MAGUNKKAL (szükség esetén még annak is van tömege), mert a hátrafelé (felgyorsítás után) kidobni kívánt anyagot vehetjük az utunkba eső térből is.

    Teljesen hasonlóan ahhoz, ahogy pl. a vízben is nagyszerűen lehet közlekedni úgy, hogy előlről beszívjuk a vizet, hátrafelé pedig felgyorsítva kinyomjuk azt (az egyszerű hajócsavar is ezt csinálja). Az ilyen járműnek NEM KELL hatalmas mennyiségű vizet magával vinnie, hanem csak a koncentrált energiaforrást. A víz kívülről adott.

    "JAJ!!! Az egy pillanatig sem zavar, hogy az űrhajó és a környezet között jó sokáig jelentős sebességkülönbség van? Mivel és hogyan akarod egyáltalán befogni a környező közeget, amit aztán felgyorsítva magad elé lösz ki?"
    - Szeretném előre is rögzíteni, hogy itt most NEM a konkrét technikai megvalósításról van szó, hanem csak az elvi lehetőség felvázolásáról.
    - Nagy sebességkülönbség akkor és addig lehetséges, amíg RITKA a közeg.
    - Ha már nem elég ritka, és ÉPPEN EZÉRT megjelenik a súrlódás, akkor viszont a súrlódást okozó anyagot nagyobb sebességgel előre lőve hatékonyabban tudunk fékezni.
    - Már a közönséges súrlódásos fékezés is úgy működik, hogy az űrhajó felhevült elejéről előre felé pattannak az atomok/ionok/molekulák, vagyis úgy működik, mint egy végletekig primitív fékező hajtómű.
    - Ahonnan az is megérthető, hogy ha egy olyan felületet szerelünk a tényleges űrhajó ELÉ, amelyiknek a hőmérséklete lényegesen magasabb (akár mesterségesen is lehet fűtve!), akkor onnan a visszalökött részecskék nagyobb impulzussal távoznak, vagyis a fékezés hatékonyabb lehet. (Eközben meg az űrhajó hőmérséklete alacsony lehet.)
    - Az előbbi felület lehet majd elektromágneses erőtérrel is helyettesíteni, legalábbis távlatilag.


    "De az antianyagot felejtsük már el, mert még használható mennyiséget soha nem csináltak, a tárolása energiaigényes és problematikus, a veszélyességéről nem is beszélve."
    Antianyagot (főleg pozitronokat, de antiprotonokat is) manapság már szinte rutinszerűen gyártanak (vizsgálati célokra). Persze egyelőre hihetetlenül drága, de ez ugye megint elsősorban annak a függvénye, hogy az emberiség mennyire van bőviben az energiának. A jövőre nézve lehetünk optimisták.
    A tárolásával kapcsolatos nagyon fontos eredmény az utóbbi évekből, hogy a LEHŰTŐTT ANTIHIDROGÉNT gyakorlatilag egyáltalán nem nehéz tárolni. (Veszélye persze még van.)

    Éhenhalás:
    Az emberes utazás nyilván problémásabb, ha hosszú időkről van szó. De nem látom be, hogy pl. a hibernálás (vagy ahhoz hasonló állapot) miért lenne távlatilag reménytelen, ha egyszer semmilyen elvi akadálya nincs.
  • Epikurosz
    #90
    Persze. Már ki is próbálták, és működik.
  • Epikurosz
    #89
    Mert te parancsolod, mi?
    Magadtól nem tudsz mindent kitalálni, olvasnod kell. Bár lehet, hogy te ezt nem így gondolod.
  • dez
    #88
    Olyan is van, hogy ionmeghajtás (v. ionhajtómű, plazmahajtómű). Nagyrészt elektromosság kell hozzá, és nem túl nagy mennyiségű xenon v. argon.
  • willcox
    #87
    Ne idézgess, gondolkozz.
  • Epikurosz
    #86
    Ki akar itt fékezni?

    Csak olvasd el ezt:

    "Ramjets
    In 1960 Robert W. Bussard proposed the Bussard ramjet, a fusion rocket in which a huge scoop would collect the diffuse hydrogen in interstellar space, "burn" it on the fly using a proton-proton fusion reaction, and expel it out of the back. Though later calculations with more accurate estimates suggest that the thrust generated would be less than the drag caused by any conceivable scoop design, the idea is attractive because, as the fuel would be collected en route, the craft could theoretically accelerate to near the speed of light."
  • willcox
    #85
    Azzal a pár kószáló atommal te semmilyen űrhajót nem fékezel le.
  • Epikurosz
    #84
    Pedig az űrben kószáló magányos atomok befogása és velük a hajtómű üzemeltetése egy plauzibilis opció.
  • willcox
    #83
    Tőled elvárnám, hogy ne fogalmazz pongyolán, de most mégis megtetted.
    "A hagyományos űrhajóknál az energia és a hajtómű üzemanyaga ugyanaz" - ha energiaforrást írtál volna, akkor maximum csak hümmögök, mert azért van más energiaforrás is egy űrhajón. De az energia és a hajtómű üzemanyaga NEM ugyanaz. Ha jól emlékszem, te fizikus vagy, ekkora butaságot nem kellett volna írnod. Ez még konyhanyelven sem igaz.

    "ha van energia, akkor nem gond a fékezés, hiszen a környező közegből nyugodtan vehetjük azt a tömeget, amit majd (megfelelően felgyorsítva) létrehozzuk a kívánt tolóerőt" - JAJ!!! Az egy pillanatig sem zavar, hogy az űrhajó és a környezet között jó sokáig jelentős sebességkülönbség van? Mivel és hogyan akarod egyáltalán befogni a környező közeget, amit aztán felgyorsítva magad elé lösz ki?
    "Határesetben valami olyat látok jónak, hogy az energiaforrás antianyag, a hajtómű iongyorsítós/elektrongyorsítós, a kilőtt anyag pedig a környezetből begyűjtött "szemét"." - a környezetre nem térek ki, mert az előbb már írtam róla. De az antianyagot felejtsük már el, mert még használható mennyiséget soha nem csináltak, a tárolása energiaigényes és problematikus, a veszélyességéről nem is beszélve. Ahhoz, hogy a hajtómű iongyorsítós/elektrongyorsítós megoldása eredményes legyen, nem ártana a hibernációt is megoldani, mert különben éhen halnak (a folyadék és az oxigén még megoldható ideig-óráig) szerencsétlen űrhajósok, mire a rakéta lelassul.
  • willcox
    #82
    Nem vagyok rakétatervező, nem is érdekel a dolog. Csupán arra reagáltam, hogy a gyémánt arra alkalmatlan.
  • Epikurosz
    #81
    igaz, de javasolj mást. szénszálerősítésű üveg titánbevonattal?
  • DcsabaS
    #80
    A hagyományos űrhajóknál az energia és a hajtómű üzemanyaga ugyanaz. Itt tehát az energia és az üzemanyag tömegének a kérdése nem különül el. És szent igaz, a jó teljesítményű rakétahajtáshoz kénytelenek vagyunk tömeget is "kilőni".

    És mégis, távlatilag csak az energia a fontos, ugyanis ha van energia, akkor nem gond a fékezés, hiszen a környező közegből nyugodtan vehetjük azt a tömeget, amit majd (megfelelően felgyorsítva) létrehozzuk a kívánt tolóerőt.

    Határesetben valami olyat látok jónak, hogy az energiaforrás antianyag, a hajtómű iongyorsítós/elektrongyorsítós, a kilőtt anyag pedig a környezetből begyűjtött "szemét".

    Hasadásos atomreaktorral is lehetséges lenne rakétahajtóművet táplálni, de egyelőre csak olyan formákban, amelyek igen csak növelnék a veszélyeket. (A jövő e téren is hozhat fordulatot, de egyelőre nem sokat költenek ilyen kutatásokra. Talán majd az emberes Mars expedíciók után.)
  • willcox
    #79
    Nem az energiával spórolnak, hanem a hajtómű üzemanyagával. Az energia persze az üzemanyag elégetéséből származik, de akkor is az üzemanyagból van kevés. Hiába lenne egy űrhajón egy nagy energiájú reaktor, azzal semmire sem mennének, mert mert az sem gyorsításra, sem fékezésre nem használható. Ennyit az energiáról.
  • willcox
    #78
    "a gyémántból készült űrhajótest lenne az igazi, szerintem" - nem félnél, hogy a gyémánt szépen elég?
  • DcsabaS
    #77
    Persze, elismerem (:-).

    De ami a visszatérési hőmérsékletet illeti, az egyáltalán NEM természeti törvény, hogy annak 1500-2500 fokosnak kell lennie. Valójában ez csak azért ennyi, mert SPÓROLUNK A FÉKEZÉSRE SZÁNT ENERGIÁVAL. Ha az űrhajónak bőven lenne energiája, akkor sokkal kisebb sebességgel és kevésbé felhevülten érkezhetne vissza arra a távolságra, ahol már folyadék van.

    Az emberiség technológiai fejlődése tényleg "fémekkel van kirakva" (korszak beosztásként is használjuk), de én azt gondolom, hogy az élővilágtól eltanult és átdolgozott módszerekkel, az irányított szerves alapú építkezésé a jövő. Még olyan formában is, hogy előbb-utóbb a nanoáramköreinket is ilyen, lényegében biológiai módszerekkel fogjuk majd előállíthatani. (Úgy fogjuk nőveszteni őket, mint egy sejttenyészetet.)
  • Epikurosz
    #76
    De te is elismered, hogy sokkal könnyebb - persze az sem egyszerű! - levegőből űrbe ugrani, mint vízből űrbe.

    Ráadásul, az űrutazás velejárója végül a leszállás is valahol, és leszálláskor ugye 1500-2500 fokos hőnek van kitéve az űrhajó teste, ehhez meg komoly anyagok kellenek. Nem állítom, hogy az űrhajó csak fém lehet, sőt, a gyémántból készült űrhajótest lenne az igazi, szerintem, de odáig el kell jutni. Az út pedig fémekkel van kirakva.
  • DcsabaS
    #75
    Folyadékban tényleg nehéz elképzelni sok olyan technológiánk kialakulását, amelynek a TŰZ az alapja. De jellemző, hogy ha muszáj, azért tudunk égetni, forrasztani, hegeszteni és robbantani is víz alatt. A rozsdamentes acélok helyett talán kifejleszthető egy célirányos szerves alapanyagú építkezési forma (mint ahogy a növények építik a testüket, vagy a korallok a szigeteiket, csak éppen tudatosabban). De még a fémek előállítása sem lenne lehetetlen, csak mondjuk nem az olvadékok, hanem a vizes oldatok elektrolízisére épülne. Amúgy még az olvadékok ismeretét és felhasználását sem kell kizárni, hiszen az olvadt vulkanikus anyag víz alatt is előfordulhat. Mindezektől függetlenül egy vízalatti civilizáció számára bizonyára nagy "találmány" lenne az "üresség", vagyis a gáz halmazállapot, esetleg vákuum biztosítása egy nagyobb térfogatban, ami komoly további technológiai fejlődés előtt nyitná meg az utat.
  • Epikurosz
    #74
    Csend legyen!
  • Epikurosz
    #73
    Aham.
    Én próbáltam elképzeléni egy vízben (óceánban, tengerben) kifejlődő műszaki civilizációt (delfinek, polipok). Sehogy sem megy. Nehéz lenne ott kohókat építeni, de egyéb cuccokat is. Rozsdamentes acélokra nagy szükség lenne.
    Olyan ez is, mint a Föld. Annyi mindennek kellett lennie jókor, jó helyen.