323
-
Loverman #323 fhejj, te megint itt? menj az áltudományos dolgaiddal vissza valami jobber oldalra -
Epikurosz #322 jóó -
Epikurosz #321 Okostojások!
Csak szólok, mert épp nézem az ATV-n (már nem Magyar ATV, csak ATV!), Fridinek a Most c. műsorát, benne Lukács Béla elméleti fizikussal. Ha az ember eltekint attól, hogy kancsal, és grimaszol, azért mond okosságokat. Okostojásoknak épp jó. :-) -
tttttom #320 Időutazás...pfff.
Ne fáraszanak már ezek engem ezzel. :D -
Lacee83 #319 Ez nekem nagyon kínai. Ellenben van pár ötletem h mit változtatnék meg a multamban. -
ge3lan #318 Így van, de te is láthatod hogy a fénysebesség méréséről egy szót sem írtam, csak egy csillag sebességének méréséről, meg arról, hogy létezik a doppler effektus, amivel ezt teszik. -
pex #317 qandalf, attol meg, hogy valami piros, nem biztos, hogy gumilabda.
A Karman orvenyek valamennyire periodikusak, ilyen pl nincs a galaxisoknal.
De persze, tegyuk fel, hogy valami elszaguldott a terben es orvenyeket hozott letre, de ahhoz ugyanugy kellenek az alapveto kolcsonhatasok, amik vegul letrehozzak az orvenylest. De csak huzd ki a kadbol a dugot, ott is lesznek orvenyek, nem feltetlenul kell oda gyorsan mozgo valami. Ha fogsz egy csomo csillagot, es veletlenszeruen kiszorod oket a terben, akkor is galaxisszeru objektumok fognak letrejonni, es az osszperdulet ugyanakkora lesz, mint kezdetben, szoval akar meg az is lehet hogy egy csomo galaxis egymassal ellentetes iranyban forog...
De nem latom, hogy ez lenyeges lenne, mert manapsag nem latunk ossze-vissza cikazo objektumokat az urben, amik orvenyeket keltenenek, szoval mindegy nem sok mindenbe szol bele ez az elmelet.
Masreszt irtad: az elektronok is csak ilyen karman orvenyek: lehet hogy van nemi, hasonlosag, de azert nem kell tulzasba vinni. A karman orvenyek leirhatoak a folyadekokra kitalalt Navier-Stokes egyenletekkel, amik kapcsolatban allnak az elektrodinamikaval es a kvantummechanikaval. De te azt allitod, hogy a kvantummechanika is csak Navier-Stokes-szeru, hiszen ott vannak a Karman-orvenyek, ni! De azok alatt meg ujabb kvantummechanika van?
Elmeletben leashatsz, es konstrualhatsz 50 emeletes navier-stokes-kvantummechanika szendvicset, de nem hiszem, hogy ez egyszerubb elmelet mint elfogadni a kvantumterelmeletet. -
willcox #316 Itt olyan kis időeltérésekről lehet szó, amit az ember nem tud érzékelni. A mozgó vonatnak egyébként ehhez semmi köze nincs. Írhattad volna ilyen alapon pl. azt is, hogy közben almát kell enni :) -
stremix #315 Amúgy a doppler-hatást már régen megfigyelték fénynél is. Egy mozgó vonatból egy tükörrel kell nézni a villámlást. Érdekes dolog, h a villámlástól távolodva azt tapasztaljuk h a tükörben mindig egy kicsit később látjuk ugyanazt. Kicsit hozzá jön még h nagyobb utat jár be a fénysugár a tükrön át a szemünkig, mint közvetlenül a fényforrástól a szemünkig. -
stremix #314 A rendőrök nem hiszem h a fény sebességét mérik, legfeljebb egy kibocsájtott fénysugár-hanghullám-rádióhullám... elküldése és visszaérkezése közötti időt mérhetik. Ezzel távolságot mérnek.
Példa: -Ha közeledik feléd egy autó 50-nel, akkor az 14m/s-al halad. Ha tehát pl az első elküldött jel visszaérkezésekor azt látom h az autó 100m-re van tőlem, akkor 1mp különbséggel visszaérkező jelből már azt fogom látni h az autó 14m-rel közelebb van, és már tudom is h pont 50-nel mozog felém. (persze ezt nem én számolom ki, hanem írja a műszer) -
Epikurosz #313 
-
willcox #312 A választ az "Egy új dimenzió nyomában" topicban megtalálod.
-
#311
Csak megmutattam egy alternatív valóságot.
Nem kell vitatkozni egy meséről.
De arról elgondolkozhatsz, hogy a 11 26 dimenzió meg a görbülő ürés tér mennyivel valóságosabb, mint az én mesém?
Miért jobb az a mese, amit többen álmodnak.
Na ennyi volt, majd ha hiányzom sírjatok...
:PPPPPP
-
Epikurosz #310 "olyan rém egyszerű problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki."
Kedves willcox!
Ez mit jelent?
Hogy tud a topik kivágni vkit? -
willcox #309 Befejeztem a veled való kommunikációt. Komolytalan vagy. -
willcox #308 Én a helyedben sokkal prózaibb dolgokkal foglalkoznék. Mielőtt épületes fantáziálást adsz elő, előtte olyan rém egyszerű problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki.
Elővezetted a teóriádat, oké. Azt ne várd, hogy majd ezzel elkezdek vitatkozni. Csak hogy értsd, pl. arról sem állnék le vitatkozni, hogy hány tündért látott valaki. -
#307
A kávém -
willcox #306 Mi örvénylik? -
willcox #305 Ez a relativitáselmélet baromsága. Szó sincs erről. -
#304
http://www.onera.fr/photos-en/tunnel/images/255551-von-karman.jpg
Jé, ilyenek a galaxisok is.
ÁÁ biztos csak véletlen. -
#303
A galaxisok ugyan így jöttek létre. Valami végigszáguldott a térben, és örvénypárokat keltett.
http://images.google.hu/images?q=K%C3%A1rm%C3%A1n+vortex&um=1&hl=hu&start=20&sa=N&ndsp=20 -
#302
Az elektron-pozitron párok pedig olyan örvények a térben, mint a Kármán-vortexek, csak ezek a túl nagy energiájú foton mögött jönnek létre.
Cáfold meg amiket írtam, ha tudod.
Érvek nélküli dumától kimélj meg.. -
#301
Nem keverem.
Én se minősítelek.
xDSD -
#300
És miért?
Mert ha távolodsz egy fényforrástól, akkor lassabban telik ahhoz képest az időd. Az utánnad küldött fényjel lassabban megy, mint c, de az órád is lassabban jár, plusz ehhez jön, hogy a fénynek nagyobb utat kell megtenni ugyanannyi idő alatt.
Ezen hatások összessege miatt c-t mérsz.
Ha közeledsz a fényforráshoz, akkor is lassabban telik az időd a fényforráshoz képest, de a fénynek jóval kevesebb utat kell megtennie egységnyi idő alatt, mert folyamatosan közeledsz a fényforráshoz. A fény gyorsabban megy ilyenkor mint c hozzád viszonyítva, de a három effektus miatt újra csak c-t mérsz.
Ilyen eccerű -
willcox #299 "az anyag fényből, fotonokból áll" - jaj. A többit meg már nem is minősítem. Azaz mégis. A tér nem rezeg. Te valamit nagyon keversz. -
Epikurosz #298 A választ te is tudod: mindig c-t fogunk mérni. -
#297
"PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességű fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).
"
De sok minden igazolja. A magyarázata ennek pedig az, hogy az anyag fényből, fotonokból áll, ezenek az állóhullámai. Ezek ha elég összetett a mozgásuk, akár őrvényeket is alkothatnak. Ezek az őrvények nem a lefolyóban lévőkhöz hasonlatosak, hanem azokhoz, amiket a delfinek készítenek légbuborékokból. Ezek az örvények önmagukba csatlakoznak, önfenntartóak.Iyesmik az einsteini egyenletek Kerr-megoldásaiban található szingularitás-gyűrűk.
A foton nem más, mint a tér rezgése, gerjesztett állapota, emiatt csak egyféle sebességgel haladhat. A térnek lehetnek másféle mozgásai is, amit mi a kvarkok szintöltésének látunk. Ezeket mi nem tudjuk elképzelni, mert a mi makroszkopikus világunkban ilyen mozgás nincs. A húrelmélet is valami hasonlót ir le.
A különböző részecskék pedig ennek a gyűrű-örvény-rezgésnek a más szabadsági fokú mozgásai.
Modulációk, rezonanciák. -
#296
"Ezaz csak gyárcsanak időgépeket,1 pár ember meggazdagodik rajta"
Ha léteni fog időgép, akkor már meggazdagodtak rajta- -
ge3lan #295 Ja, én nem is kérdésre válaszoltam, csak leírtam, hogy lehet sebességet mérni. -
ge3lan #294 Ja és még a rendőrök is használják ezt az effektust, igazán nem hihetetlen. -
willcox #293 A kérdés nem ez volt. Te másról beszélsz. -
ge3lan #292 Na én is belekotyogok.
Meg lehet mérni egy csillag radiális sebességét. Pont így fedeztek fel csomó exobolygót, megfigyelték, hogy a bolygó ide oda mozgatja.
Itt a spektrumvonalak tolódnak el vörös vagy kék felé, szó sincs arról, hogy a fény sebessége változna. Tágulásról szó sincs ebben az esetben, és egyik relativitás elmélet sem kell hozzá. -
willcox #291 Nem nekem címezted, de belekotyogok.
A fény sebessége c lesz (maximum).
A csillag sebességét pedig (ha éppen nyílegyenesen feléd halad nem fogod tudni megmérni (szerintem). Bár valószínűleg itt pár okos majd előjön azzal, hogy ilyen-olyan eltolódás (doppler), de szerintem ez nem jó mérés, mert a fény állandó sebességgel halad (ugyanolyan közegben), így az, amit pl. vöröseltolódásként mérnek, és tágulásként értelmeznek, az hamis. -
stremix #290 Ha már válaszolsz, miért nem olvasod el a kérdést?
"hogyan kell egy égitest hozzánk közeledő fényének a sebességét megmérni?"
A kérdés az volt h milyen eszközökkel lehet egy fénysugár sebességét megmérni ami éppen felénk halad!? Más szavakkal: ha látok egy csillagot az égen, akkor honnan tudhatom h mekkora sebességgel haladt a fénysugár amikor elérte a szemem?
Ennek persze az előzőekben felvetett plusz-sebesség problémája érdekelne nagyon. Vagyis ha felém mozog az a csillag pl 800km/h-val, akkor a hozzám érkező fényből honnan lehet megállapítani h az a csillag mozog-e, és milyen gyorsan? Vagyis h összeadódik-e a csillag sebessége és az általa kibocsájtott fény sebessége, vagy akkor is ugyanazt mérném mintha a csillag nem mozogna felém?
Tehát mindig C-t fogok mérni? Vagy C + a csillag sebességét? -
Epikurosz #289 értem. akkor ezt megbeszéltük. Passz. :-) -
willcox #288 "Einstein bácsi elmélete azt mondja, hogy ez a c betűvel jelölt érték nem léphető túl" - ez a fény számára igaz is, az én elméletem szerint is. A bácsid elméletét már rég nem jegyzem, mert hibás.
"És olyan nincs, hogy mozog egy fényforrás, és abból kiszökken a fény, és máris 2c-vel húz el" - ilyet én nem is állítottam (talán olvass figyelmesebben, még ha görög istenekről nem is szokásom írni). Sőt! Azt állítottam, hogy egy c-vel, vagy nagyobb sebességű fényforrásból a fény nem tudja elhagyni a fényforrást. -
willcox #287 Oké, én jövök. Ha kérdezel, akkor kérdezz (kérdőjelet nem láttam). Mert ami megállapítást az 1. és 2.-ben teszel, azt maximum sajátodként vezesd elő, én ugyanis ilyeneket nem állítottam. -
Lewy20 #286 lol ti mind birkák vagytok, még mindig nem gondolkoztok 4d ben!!!! AZOK az INDIÁNOK nem lesznek ott xDXDDXDXDXDXDXDXD -
Epikurosz #285 "Én azt állítottam, hogy a fény mindig fénysebességgel halad, mert a közvetítő közeg ezt engedi a számára."
Különben ez világos. Az általunk észlelt világban, úm. ideális körülmények között (értsd: tökéletes vákuumban) a fény max. terjedési sebessége c.
Innentől két lehetőség van:
1. Azt mondod, hogy okés, de a mi világunkon kívül (ezen pedig érts, amit akarsz, akár pluszdimenziót, akár féreglyukas akármit) a fény tud c-nél nagyobb sebességgel menni. Persze, nekem is, ha sok pénzem lenne, akkor felülnék az űrhajóra. (Azért is furcsa ez, mert a fotont nem lehet csak úgy a világok közt, már ha vannak sokan, ide-oda tologatni.)
2. Azt mondod, hogy a mi világunkban is tud a foton c-nél gyorsabban menni, csak meg kell teremteni a vákuumnál is faszább körülményeket. Ki kell porszívózni a vákuumot, fel kell seperni a Tejútat, mittudomén.
Megint te jössz! -
Epikurosz #284 Úgy, hogy kinevezel egy pontot viszonyítási alapnak. Ez lehetsz te magad, vagy egy tetszőleges pont rajtad kívül, a térben. Utána ehhez a ponthoz képest már lehet mérni a mozgó tárgyak sebességét.