Megtervezték a Concorde utódját

Bocs, de a fejlesztés már folyik, akár megépül valaha, akár nem. És nem csak ehhez használnák az alkalmazott technológia jórészét, hanem a Skylonhoz is. (És talán még más ûrprojektekhez is.) Így jóval nagyobb az esély a kutatás megtérülésére. Fõleg akkor, ha még az EU is támogatná a kutatást. Mert ugye a legtöbb alapkutatás úgysem profitorientált.

A lényeg a tervezési, mérnöki oldalnak semmi köze ahhoz a vitához ami rõl lentebb Danny007-tel vitatkozunk.

Bizonyos aspektusból mindenképpen igazad van és hát igen, a hidegháborúval nem számoltam, mint fejlõdést gyorsító tényezõ, persze ettõl még erõs katalizátos ként mûköd, mint bármely háború.
A fejlõdés sebességének túlrtékelése is jellemzõ volt korábban, de talán azt mondanám, hogy egyre reálisabban becsülgetnek és találgatnak a kutatók is. Remélhetõleg.
Annak idelyén a concorde-ra is sokan gondolták, hogy életképtln és felesleges, d hál isten nm igy volt. Én remélem, hogy megoldják a dolgokat úgy hoyg az embberiség profitálhasson belõle. Rühellek 10órát repülni.

Persze lehet nagyot álmodni. És sok esetben csak a polcról kell levenni a technológiát, pl a mûholdak ellenni repülõgéprõl indítható ASAT rakétánál, vagy most a ballisztikus rakéták ellleni légi indítású rakétánál. A fejlesztés szinte hónapokban mérhetõ, mert már meglevõ eszközök részegységeit felhasználva lehetséges egy teljesen más alkalmazású fegyver kifejlesztése.

Nos itt viszont alapkutatás szintjéig kell lemenni még mindíg. Ekkora bazi nagy gépet még soha nem építettek. Teljesen új anyagokat, technológiát kell kifejleszteni hozzá. Pláne mert nem csak a legnagyobb de a leggyorsabb is lenne ami olyan aerodinamikai és hõ igénybevételnek tenné ki a szerkezetet, amit még mindíg nem ismerünk. Ráadásul ez egy nagy -200 fokos folyékony hidrogén tartály is egyben.

Ez nem csak logisztikailag de mérnõki szempontból is hmmmm.... túl nagy kihívás.

Igen a hidrogén hajtóanyag tömegre vetített energitartalma valóban a legnagyobb, viszont térfogatra kivetítve csak 1/4-e a keróénak!!!!

Egy rakéta esetében ahol a szerkezeti tömeg jelentõsen kisebb a rakétában levõ üzemanyagéhoz képest, illetve nem repül tartósan a légkörben ott a tömegre kivetített energia tartam lehet inkább a fõ szempont. Egy repcsinél arányaiban sokkal nagyobb a szerkezeti tömeg az üzemanyaghoz képest, mert ugye vannak aerodinamikai elemek az utasoknak is kell helyet meg egyéb dolgokat biztosítani stb. Na itt viszont ha még az egészet megtoldjuk egy minimum 4X nagyobb üzemanyag tartállyal, akkor viszont egy ekkora állatot kapunk, mert ugye nagyobb gép -> nagyobb légellenállás -> erõsebb hajtómû -> még több üzemanyag -> mégnagyobb gép ... Még szerncse hogy valahol megáll ez a folyamat. Amúgy keróval meg kb. akkora lenne mint egy A380-as.

Jó, igaz semmi sem elképzelhetetlen, mint semmi sem lehetetlen.
Amúgy amirõl beszélsz, Japánban az a tengerre épült reptér, na ott is pont az volt a gond, hogy épphogy be tudja fogadni a legnagyobb repülõgépeket is. És így is orbitális összegekbe került. Annak a megtérülése is évtizedekbe fog telni.
Sajnos úgy megy a dolog, hogy amibõl pénzt tudnak csinálni, abba fektetnek bele az emberek.
Azért is akarnak 6000km/h sebességü gépeket építeni, mert meglenne rá az igény. Mert sok millás üzletember minnél elõbb akar A-ból B-be eljutni. És ezért képesek lennének többet is fizetni. Tiszta sor.
De az a gond, hogy ebben az esetben nem elég csak a gépet megépíteni, kivitelezni, hanem komplett reptereket, infrastruktúrát kell külön ehhez a géphez kiépíteni. Mindennek a költségét nem terhelhetik rá egy az egyben a jövendõbeli utasokra! Amúgy meg nem érné meg a beruházás belátható idõn belül.
Te sem költenél milliárdokat egy "lehet, h sikeres projectre" ha tudnád, hogy a te életedben az már nem fog megtérülni. Ez pedig szerintem több mitn v.színû.
Az elektromos autóknál bevezetésénél is az lesz a gond, hogy a benzinkutakon fõként benzint árulnak és nem áramot. Annak is külön infrastruktúrát kell kiépíteni, ami szintén nagy fejtörés és sok sok pénz lesz.

Pedig attól tartok az 50 évvel igaza van. A hidegháború vége miatt az ilyen méregdrága fejlesztések kora leáldozott. Az X-15 is csak azért létezett 45 éve (BZIONY!!), mert számolatlanul költhették rá szinte a pénzt.

Ez a gép az X-15-höz akkora ugrás lenne, mint a Wright Flyerhez képest mondjuk az F-22-es.

Igen, de arra az egy szigetr van elég forgalom. CSAK ennek a gépnek nem éri meg építeni új repteret. Ja és nem mindenhol van nyílt vízfelület ahol ez meg lehet tenni. Ja és a sziget folyamatosan süllyed...

Semmi gond, nyugodtan kötözködhetsz 😊 Elvégre ez a fórum egyik lényege. A vita.
Én nem szaktudásból mindtam amit mondtam.
Nézd csak meg, a nálam szakavatottabb emberek miket jósoltak, anno csak 20-30 évvel ezelõtt! Aztán abból következtess, hogy szakavatott emberek jóslatainak háyn %-a vállt valóra. Volt errõl asszem 2 cikk is az indexen. Igaz vagy fél éve.
Igen, a 80-as években nagyon nagy szó volt nálunk a színes TV. Viszont amerikában már a 60-as években talk- és Kvíz showk voltak! Az, hogy valami mikor ér ide, csökevényesedett hazánkba nem jelent semmit sem 😊
Amikor az elsõ ûrsiklót fellõtték az volt a nasa elképzelése, hogy 20 éven belül napi rendszeres ûrjáratokat építsen ki! És mi lett belõle?
Mondok jobbat, anno a 70-es években 2000-2020-ra állandó Holdbázist, és Föld-Hold járatokat jósoltak! A szakavatottak! És mi lett belõle?
Van még, amikor a helikoptert elkezdték tömeggyártani a katonaság számára, akkor azt jósolták, hogy 20 éven belül minden második ember már helikopterrel fog munkába járni!(nem pont minden 2. ember, de a lényege, hogy legalább annyira el elterjednek jósolták, mint anno a kocsik voltak) És mi lett belõle?
Az a bizonyos Indexes cikk is pont arról szól, hogy a tisztelt szakavatottak mennyire túlbecsülték az elmúlt 100 évben is a fejlõdés sebességét, csak azért, mert volt 1-1 korszak pl az ûrverseny, amikor hirtelen fellendült a technológiai fejlõdés. Viszont azt nem vették figyelemben, hogy azért volt ûrverseny, mert le kellett gyõzni a szóvijeteket. Csakhát megszûnt, nem volt kivel versenyezni, így az állam megvonta a no limit-es támogatást a nasa-tól, így bukott a hold bázis meg minden extrémebb, de megvalósítható project ötlete.
Azért mondtam pont 50 évet, mert pont szakavatottabb emberek jósoltak 50évet az elsõ mûködõ stabil fúziós erõmû kifejlesztésére! És lejebb elmítették a géppel kapcsolatos vízbontási problémát, hogy nagyon nagy mennyiségû áram kéne akkor mennyiségû hidrogén bontásához, ráadásul folyamatosan. Ebbõl következtettem csak le azt az 50évet 😊 De ehhez hozzájöhet a repterek / ezzel együtt városrészek gyökeres átépítése is stb...
Arról nem is beszélve, hogy az elsõ prototípust tervezik õk 25 évre. De egy szó sem esik az infrastruktúráról. Addig pedig nem lehet menetrend szerint beindítani ezt a gépet.

"a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belõle még semmi profitot"
Japánban mesterséges szigetet építettek, hogy repteret rakjanak rá. Én nem merném lefogadni, hogy mennyit hajlandóak belefektetni egy új reptér felépítésébe, vagy átépítésébe...
"ebbõk következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli"
egyrészt nem csak õk próbálkoznak a hidrogén mint üzemanyag felhasználása terén, tehát lehet, hogy 10-15 év múlva már egyébként is jóval elõrehaladottabb állapotban lesz ez az infrastruktúra
másrészt meg önmagukban ezek a repülõgépek nem igényelnek olyan mennyiséget szvsz, ami logisztikailag lehetetlen feladat elé állítaná a reptereket

Egyszóval nehézségek vannak? Persze.
Megtérülhet-e ebbe az irányba fejleszteni? Passz.
De elképzelhetetlen? Az egy kicsi erõs kifejezés szerintem.

Ne haragudj, nem szeretnék kötözködni, de mi vagy te jós?
Azt hogy technikailag 50év múlva mi lesz lehettséges, nem hiszem hogy nkeed kellene megjósolni, talán valamivel szakavatottab enberek is bajban lennének a dologgal, te simán zsigerbõl tudod mi lesz v nem lesz lehettséges 50év múlva.
Gondolj csak vissza a tengeralattjáróra, mikor is találták ki és mikor valósult meg?

Persze vannak dolgok amikben egyetértek veled,de nem hiszem hogy bármelyikünk is képes lenn hitelesen megmondani, hogy 10-25-50 év múlva mi lesz v nem lesz.
Csak gondolj arra hogy a 80-as években nálunk nagyon sok helyen még nagy zsó volt a szines TV, aztán nem mai gyerek az sem. Ehhez képest milyen változások látszanak ma? Fillérekért veszel LCD monitort, megfizethetõ átlagemberknek is egy LCD-Tv, LED-es megjelenítõk stbstb. Ezek is elképzelhetetlen dolgok lettek volna 20-25éve nem? Avay klónozás, stbstb. Lehet hogy félévmúlva elõjönnek egy olyan eljárással, amivel sokkal biztonságossabbá tehetõ a Hidrogén, ki tudja.

"elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben"
helyesen: hadizsákmány, zsákmányolt

Az ûrsikló nem kifejezetten repül, leginkább irányítottan zuhan 😄 Amúgy én eléggé szkeptikusan állok hozzá ehhez a géphez, kicsit ilyen merjünk nagyot álmodni kategória. Szép képeket bárki tud renderelni, de ettõl még nem fog repülni ez gép.

És még te beszélsz pesszimizmusról 😊

Nemtom mért vitatkoztok még mindig =)
Bár szó se róla, ennek az a lényege.
De így elolvasva az utánnam érzekõ hsz-eket is az ötlet tök jó, csak teljesen életképtelen. Pont. Hogy mért? megpróbálom összefoglalni.

- a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belõle még semmi profitot

- ebbõk következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg, ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli. Gondolok itt a folyékony hidrogénból szükséges menyiség tárolása, elõállítása, és az ahhoz szükséges áram menyiség elõállítása stb.

- azután a biztonság, amire Nexus#39-es hsz-e világított rá. A hidrogén nagyot szól. Ráadásul ez a bazinagy gép csurdig tömve lesz vele. Nemcsak terrorista célpontnak tökéletes, hanem bármi baleset esetén nagyságrendekkel nagyobb pusztítást okozna mint egy sima gép. Ugye ismerünk olyan 747-es baleseteket amik fél utcákat / lakótömböket söportek le.

- és akkor még ez mind csak a mûködést lehetõvé tevõ problémák felmerülése volt, az, hogy egyálltalán 100%-ig kivitelezhetõ-e a dolog még jóformán szóba se került.

Tehát összeségében 50év múlva is elképzelhetetlen egy ilyen. Ötletnek jó, mert valahogy fejlõdni kell, igaz néha zsákutcákba fut az ember, de ez van 😊

Tudtommal a hidrogén a legnagyobb fajlagos tolóerõt biztosító üzemanyag, nem véletlen, hogy már a Saturn V-be is ezzel üzemelõ fokozatot tettek, ahová lehetett, s az sem, hogy az ûrsikló ezzel repül. Sajna eléggé hercehurcás a felhasználása, tény.

Ez nem vadászgép lesz. Ûrsiklónál sincs gond, hogy 800 km/h-nál felemelt orral is erõsen ereszkedik, és már alig bír repülni 😊 mert semmi komoly manõvert nem csinálnak vele.

Angle of Attack: a repülõgép hossztengelye és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Állássszög: A repülõgép szárnyhúrja - vagyis a szárny belépõélét a kilépõéllel összekötõ szakasz - és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.

Egyszerû repcsiknél a kettõ gyakorlatilag egybeesik, de pl. egy MiG-29 esetében már nem, egyes típusoknál pedig a szárnyhúr sem esik egy síkba a teljes fesztávolságon.

Nekem is inkább tûnik ez a piac szondázását célzó akciónak, mintsem valódi szándéknak. Hány tíz milliárd Euro volna a fejlesztés? A várhatóan kedvezõ fogadtatás esetén a Boeing és Airbus tétlenül nézné végig az õ jelentõs piacvesztésüket eredményezõ típus kifejlesztését..?

Ha már beemlegettük az M-50-et, akkor tegyünk még hozzá a Tu-144-et is, lévén ott is ehhez hasonló kacsa vezérsíkokkal biztosították a megfelelõ szintû és biztonságos alacsony sebességû manõverezõképességet.

Meglepõ méreteket vázoltak fel, ebbõl több száz tonnás tömegre következtetek. Ha ezt valaki netán komolyan gondolja, akkor nem csupán szorosan vett repülõgépfejlesztést kell megvalósítania, hanem anyagtudományi és gyártástechnológiai forradalmat is véghez kell vinnie. Azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, perpill nem létezik kereskedelmi technológia üzembiztossági szintjén mûködõ, hidrogén üzemû, hiperszonikus meghajtást biztosító hajtómû, csupán a fejlesztéséhez szükséges alapkutatások zajlanak, alapvetõen torlósugár-hajtómû féleségrõl szólnak a jelenlegi elképzelések.

A cikk nem említi az utazómagasságot, feltételezem, ez sem térne el lényegesen az X-15 repülési magasságától, vagyis 60-100 km környékétõl, az ebbõl, valamint a még itt is jelentõs surlódási felmelegedés okozta problémákból fakadó nehézségeket meg mindenki saját fantáziájára bízom.

S az egésznek még ráadásul gazdaságosan, egyszerûen, hatékonyan üzemelõ rendszernek kellene lennie.. hát LOL.

Nekem alapjaban veve tetszik az otlet, de tartok attol, hogy alacsony sebessegnel ezekkel a pici szarnyakkal ugyanaz lesz a baj mint a "widowmaker"-rel.

Azon filózok, hogy ekkora kiba gép és "csak" 300 utast tud szállítani, aztán rájövök, hogy hát persze mert egy kiba nagy gáztartály az egész, mégha gondolom cseppfolyós is. Szal az igaz, hogy a hidrogén üzemanyaggal viszonylag hatékonyabb hajtómûveket lehet csinálni (tömeg/tolóerõ értékben, ami egy ûrrakétánal mondjuk elég fontos tényezõ), csak ugye a hidrogén térfogata olyan kiba nagy, hogy a gép így valami szuperállat lesz, és legkörös repüléseknél ez a gázkoncepció nem bizti hogy túl jó. Szal a méret miatt viszont elvész a hidrogén elõnye, hiszen egy ekkora gép olyan légellenállással rendelkezik mint állat. Szal ha építenek egy kb fele akkorát csak kerozinosat akkor ugyan ott vannak!

Nostehát a koncepció ezidáig számomra elég zsákutcának tûnik, repülõs szaknyelven dögkút. Mert ugye a lentebb felsorolt problémák mellett ez a kiba nagy gáztartály egyrészt mondjuk logosztikai-rémálom a repülõtér számára finoman szólva, másrészt simán ez lehetne az alkaloida kedvenc tömegpusztító fegyvere is, hiszen valszeg nem 1 felhõkarcolót, hanem egész Manhattant elsöpörné a Föld színérõl, és itt most nem az egykor népszerû fiúcsapatra gondolok!😉

Lehet túlbonyolítom és csak azt akarták írni, hogy 45°-ban fölfele repülve is ugyanúgy stabil mintha csak simán menne elõre. <#zavart2>

Nézd meg az A380 belsejét.
Ha már csak azt nézzük, hogy mi minden szent szar van benne (és hogy mindez hogyan néz ki belülrõl) akkor sztem itt is fölmerül a probléma.
És pedig kész van a gép és egy csomót rendeltek belõle. (Persze nem több ezret. :p)

Komolytalan:
"Cukornádnál még sokkal jobb ez az arány. Ha nem így volna, valószínûleg nem bioethanollal mûködne Braziliában minden autó...
A megmûvelt területek évrõl évre csökkennek (sok papíron megmûvelt a támogatás miatt, valójában meg parlag), szóval per pill amiatt se kell aggódni, hogy azért halnánk éhen, mert bioüzemanyagot termelnek kizárólag a földeken."

"A bioetanol-mintaállam Brazíliában a bioüzemanyagok 40 százalékát szójából állítják elõ. A szója világpiaci ára a NASA mûholdas mérései szerint szorosan korrelál az erdõirtások mértékével - amikor emelkedik a szója árfolyama, több esõerdõt vágnak ki a derék brazilok. A szója világpiaci árát ma már a bioüzemanyagok iránti növekvõ globális kereslet hajtja felfelé, Brazíliában évente 325 ezer hektár esõerdõt égetnek fel emiatt."
http://index.hu/velemeny/jegyzet/biofuel6810/

"Significant areas of native Amazon rainforest have been cleared by slash and burn techniques to make room for sugar cane production, which is used in large part for ethanol fuel in Brazil, and growing ethanol exports. Large-scale deforestation of mature trees (which help remove CO2 through photosynthesis - much better than does sugar cane or most other biofuel feedstock crops do) contributes to un-sustainable global warming atmospheric greenhouse gas levels, loss of habitat, and a reduction of valuable biodiversity.<63>"
http://en.wikipedia.org/wiki/Biofuel#Soil_Erosion.2C_Deforestation.2C_and_Biodiversity

Légy szíves ne Magyarországban gondolkodj a csökkenõ termõterülteknél. A biodízel csak egy újabb biznisz, amit megpróbálnak rádsózni a zöldmarketinggel, igazából semmivel sem jobb, sõt többet árt, mint használ.

Inkább gondold el, hogy ezzel a hosszúsággal mekkora hely kell neki csak egy kilencven fokos fordulóhoz, és milyen széles kifutót, guruló-utat kell építeni. Ráadásul a nagy leszállósebesség miatt sokkal hosszabb kifutó kell. A karbantartásához a jelenlegi hangárok túl rövidek. Azonkívül ott van a hidrogén tankolási problémája is, teljesen új rendszert kell kiépíteni, ami komoly mûszaki feladat.

Mivel ez még csak koncepció, kicsit nagyravágyó ugyan, de alig több mint gondolatkísérlet, ezért ezeket a problémákat nem is veszik figyelembe a tervezõk.

Ezt (Angle of Attack) kultúr helyeken, ahol értenek is ahhoz amirõl írnak állásszögnek nevezik.

Na igen, mind a két újság az MTI -tõl vette át a hírt megint, mint már annyiszor. Az MTI meg megint mástól. Na és?

Én is arra gondoltam, hogy nem is olyan bonyolult átépíteni ennek is a repteret meghát ügyesen megtervezve meg ésatöbbi, aztán elolvasstam mégegyszer azt a rész, hogy "A 143 méter hosszú" és elgondolkoztam azon, hogy valyon létezik(het)-e egyáltalán olyan reptér ahol ez a szar elfér. Nem is a fölszállás van a baj hanem inkább azzal, hogy a gép már beállt a gépparkba de a vége még kint van a kifutón <#idiota>. Nemtudom, hogy akarják ezt megoldani de úgyis sikerülni fog nekik. 😄

Van annyi fizetõképes utas, hogy egy ilyen gép megtérüljön? Még a sima repüõuatat sem sokan engedhetik meg ekkora távon még kint sem.

Cikklopás? <#wave> Hahóóó...szted az cikklopás, ha valami tudományos cikk, megjelenik máshol? Akkor miért nem mindjátok minden cikkre, hogy lopás? Hmmm? Ha érdemben nem tudsz hozzászólni, akkor inkább maradj csendben.

Cikkhez: Szép gép, de hogy nem az átlag ember pénztárcájához mért, az is biztos. És Nexusnak igaza van, hogy elég kevés az esély, hogy megvalósuljon, de lehet ennek egy részlete késõbb visszaköszön valami "jobb" gépben <#wink>

repülési szög=angle of attack szerintem.

Ha túl nagy átesik a gép.

"A 143 méter hosszú A2 nagyjából duplája lenne a jelenlegi legnagyobb jumbo jeteknek,"

De hiszen a jumbo az csak 70,7 méter hosszú az A380 pedig 73 méter. 😛

Meglehet, hogy csak nincsenek szinkronban az órák, de az Indexes változat keltezése 1 óra 7 perccel korábbi.
Nem lehet, hogy egyszerûen csak ugyanazokról a külföldi oldalakról (is) fordítgatnak?

Már megint megy a cikklopás az SG-rõl. Valahol van is errõl topik.

Höhö, nekem is ez a gép ugrott be rögtön róla.

Ez a SST/HST is olyan mint a fúziós erõmú, 25 éve is azt mondták róla, amit most is: még 25 év és lesz ilyen!;(

Sajna én már rég elmúltam 25 és csak azt látom, hogy azokból a nagy tervekbõl, amik már az 50-es 60-as 70-es évekbõl is reálisak voltak, mert a technológia közel állt a megvalósításukhoz, gyak semmi nem lett. Sajna ezekhez igen komoly állami támogatás is kéne, de azt mindíg elviszi a köv háború.

Meglátásom szerint a SST/HST-bõl is csak akkor lesz valami, mint az ûripar esetén is, amikor olyan olcsóvá válik ez a technológia, hogy az olyan kis cégek is meg tudják valósítani mint a Scaled Composites.

Amúgy a SC tervezi, hogy a jelenlegi ûrugró rendszerükre alapozva csinálnának is ilyet.

Szerintem nagyon gáz, hogy az SG a tudományos hírei felét az Indexrõl veszi, ráadásul (ezt leszámítva) több napos késéssel. Jó sokat ér a tudományos rovat szerkesztõje...

Aerodinamikailag nem sok tervezõmunka van benne. A Mjasziscsev M-50 hosszirányban 250%-kal megnyújtva.

Hiperszonikus sebességre pedig az X-15 is képes volt, szóval nem csak az ûrhajósok éltek már át ilyesmit.

Egyébként mi lenne az a repülési szög?

Ez majdnem ok is lenne. Csak az a baj, hogy rohanó világban élünk. Gyors szállítás, gyors tömegközlekedés kell. Ha Párízsban rendelnek 20 kiló japán cseresznyét, 1 hét alatt nem biztos hogy friss marad. Vagy szinte azonnal kell pc alkatrész vagy szerverekhez cucc, nem mondhatod a megrendelõnek, hogy 5-6 nap, mert sajnos a léghajónk nem túl gyors. Az ötleted jó, nyílván használható is olyan területeken ami nincs annyira idõhöz kötve. Pl egy óceánjáró méretû léghajón szívesen nyaralnék 1-et biztos nagyon jó móka. 😊 Csak legyen net. 😄

<b><i>"Valójában nem tudom elképzelni egy komoly tervezõ csapattól, hogy ilyenekre ne gondoljanak. Szóval akkor valójában hogy gondolták ? 😄"</i></b>

Mint minden tervezési folyamat során, nyilván ezesetben is más-más prioritással rendelkeznek a különféle tervezési szempontok. Gyaníthatóan ekkora sebességhez a legfontosabb a megfelelõ alak, ami viszont jelen esetben az utastér/raktér maximalizálásanak szempontjából nem a legoptimálisabb, így vélhetõen emiatt kellett annyira elnyújtani törzset, hogy középen megfelelõ kapacitásúra kiszélesedjen. Bizonyára úgy gondolták, még mindíg egyszerûbb a reptereket a géphez igazítani, mint egy gazdaságosan üzemeltethetõ hiperszónikus gépet a jelenlegi repterekhez.

Az hogy a hidrogén nem energia forrás, hanem energia hordozó az tény. Ugyebár energia megmaradás törvénye: ha vizet felbontunk hirdogénre és oxigénre, akkor ahhoz ugyanannyi energia szükséges, mint amit az elégetésekor kinyerhetünk. Csakhogy veszteséges gázturbina, hûtés, szállítás, stb. Éppen ezért a hidrogénes motoroknak nincs is semmi értelmük sem.
Viszont a bio része a dolognak az nem igazán áll meg: kb 60%-al több energia nyerhetõ ki mondjuk a kukoricából, mint ami a megmûveléséhez szükséges. Az igaz, hogy az összes energia nem bioüzemanyag, de pl a melléktermék felhasználható a kukorica lepárlására. Vagy éppen állat etetésre, hogy a föld trágyázására is gondoljunk. Szóval amit te állítasz az csak úgy áll, ha a melléktermék a kukába megy, ami meg röhely kategória lenne. Cukornádnál még sokkal jobb ez az arány. Ha nem így volna, valószínûleg nem bioethanollal mûködne Braziliában minden autó...
A megmûvelt területek évrõl évre csökkennek (sok papíron megmûvelt a támogatás miatt, valójában meg parlag), szóval per pill amiatt se kell aggódni, hogy azért halnánk éhen, mert bioüzemanyagot termelnek kizárólag a földeken.
Más kérdés, hogy az összes kõolaj fogyasztást nem lehet kiváltani bioüzemanyaggal, nade kérdem én, miért is kellene ezt tenni? Van csomó értelmetlen f.szság (pl Concorde, meg ez a retva gép is), amelyek egyszerûen túl sokat fogyasztanak. Be lehet õket tiltani, a jövõ érdekében. A vízi teherszállítást is simán meg lehet oldani vitorlákkal (nem vászon nyilván, hanem függõleges tengelyû turbinák, mûködik a dolog), a légi szállításnál át lehet térni a léghajókra nincs szükségük energiára a szinten maradáshoz, vagyis kevesebbet fogyasztanak, meg úgy általában mindenhol lehet tartalékos módszereket alkalmazni. De per pill ott tartunk, hogy a legkörnyezetbarátabb szállítás az szénhidrogén alapú, se az elektromos, se semmi nem környezetbarátabb (mert nincs pl fúziós erõmû, vagy minden országban 5 atomerõmû).

Az A380-asnak nem építettek át semmit, max 1-2 repteret. Max. Pont olyanra tervezték, hogy a legnagyobb reptereken még le tudjon szállni.
A 747-es tervezése korában meg még igencsak a "kezdetekben" járt a repülés a mostani helyzethez képest. Ugyanis 1965-ben kezdték el tervezni, és 68-ban készült el az elsõ prototípus. Akkor még messze nem volt ennyire reptér, ekkora forgalom, ennyire körbeépített repterek stb stb stb.

De ez a koncept már legalább 3-4 éve közismert.
Hogy ez jó, vagy sem azt mindenki maga döntse el...

Minden évben van 3 - 4 ehhez hasonló concept... hiszem ha látom, mondom én.

A technológia megvan, az ok, de nincs az a cég ami finanszírozna jelenleg egy ehhez hasonló projectet, szerintem.

Aztán ne legyen igazam...

"Hgy majd az õ kedvükért át fogják építeni azokat a reptereket ahol szeretnék hogy egy ilyen leszálljon?"
Annó a 747 miatt átépítették a reptereket. Most az A380 miatt megint megteszik. Ezért miért ne tennék?

naja. Érdekes, hogy ilyenekre nem gondoltak.
Valójában nem tudom elképzelni egy komoly tervezõ csapattól, hogy ilyenekre ne gondoljanak. Szóval akkor valójában hogy gondolták ? 😄
Hgy majd az õ kedvükért át fogják építeni azokat a reptereket ahol szeretnék hogy egy ilyen leszálljon? A rövidebb menetidõ nem nyujtana akkora hasznot, hogy egy egész városrész átépítése után is legyen profit belátható idõn belül.

@harcu: naja ez mondjuk nem jutott eszembe, hogy így is 10-15 év egy gép a tervezéstõl a kivitelezésig. De mondjuk ez még így is a duplája.
Meg ahogy te is írtad, elég összetett és barominagy infrastruktúrát kéne kiépíteni a mûködéshez.

Szóval így összeségében hülyeség az ötlet. Jólhangzik, meg frankó címeket lehet kreállni a 6000km/h -s végsebességgel, de egyenlõre így ilyen formában sz.tem életképtelen az ötlet.
Arra nem lehet számítani, hogy addigra majd sikerül stabil fúziós erõmûvet kiépíteni és elterjeszteni, amivel már gazdaságosabban lehet áramot termelni a vízbontáshoz...De így röhej az egész sz.tem : )

A mai repterekkel is az a baj, hogy nagyrész körbeépülte õket a város újakat meg csak ott tudsz építeni, ahol ha leszáll a gép a világ végén lesz a városhoz képest és CSAK ennek a gépnek repteret építeni nem túl rentábilis.

De, jelenleg nincs olyan reptér ami fogadhatná. "Apró" gond. Nem szállhat le ott ahol valóban forgalom van. Az AN-225-ös csak 90 méteres, de már azzal is gondok vannak.

Egy repülõ tervezési életciklusa minimum 10-15 év, tehát 25 évre elõre gondolkodni nem vészes. Csak éppen minden évben jelentkezik valaki, aki majd leváltja a Konkordot, persze a gép még csakis papíron és szép színes képeken létezik.

Az persze már csöppet sem aggályos, hogy a víz bontásához elektromos áram kell, azt pedig meg kell termelni, ehhez pedig jórészt olajra épülõ erõmûvek szolgálnak. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy mindezek folyamán több károsanyag keletkezik, mint a jármûben elégetni magát az üzemanyagot, akkor derül csak ki igazán, hogy mi értelme van az elektromos / üzemanyagcellás jármûveknek.
Ugyanez a helyzet a bio üzemanyaggal, a hozzá szükséges növény megmûveléséhez több olajszármazékra van szükség, mint a megtermelt bioetanol. Ja, és a levegõbe is több széndioxid kerül, mint ha benzint égetnénk csak úgy simán a jármûben. A másik mellékhatása a kevesebb takarmánynövény, ami miatt nõnek az árak, csökken az állatállomány, és mindenki szépen sokkal többet fizet a húsért a végén. A parasztok meg mennek tüntetni, mert nincs mit megmûvelni a vadi új traktorral.

miért ne lehetnének nagyobb gépek? Ejtõernyõt az emberekre és ki lehet õket hajítani a reptér felett, vagy közvetlen a város felett. Le se kell szállni. Plussz a hihetetlen élményért felárat lehet szedni, tiszta nyereséges vállalkozás.

Hát nemrossz ötlet az biztos.
De sz.tem hülyeség így 25 éves távlatot hírként kiadni.
Úgyértem, még egy 4-5 éves tervezési ciklus is vagy 5-6 szor módosul, mire meglesz a végleges idõpont. Teljesen értelmetlen ilyen híreket kiadni már most. 25 év alatt annyi minden változhat... V.színû, hogy nem lesz belõle semmi. De még ha igen is, tényleg rengeteg minden változik, egy sima lakópark építésén 4-5 év alatt, nem hogy egy ekkora projecten 25 év alatt.
Sz.tem azért nincs sok értemle, mert 2x akkora mint bármelyik másik gép. Vagyis ahogy lejebb is írták hosszabb kifutó kell majd neki. Töltõállomások kiépítése. Stb. Vagyis az összes repteret alapjaiban kéne átépíteni ennek a gépnek a fogadására. Az airbuss A380 is azért nem lehetett nagyobb, mert még így is csak a nagyobb repterek tudják fogadni.
Aztán ki tudja, megéri e a reptereket átépíteni csak ezért az egy tipusért, ami ráadásul túlsok embert nem tud szállítani.