108
-
Dany007 #68 hihihi, csak egy példa volt, ami szerintem szintén nem lesz lehetséges :) -
muerte2 #67 Akkor inkább rgenerálják és javitsák a meglévő testedet nem? Hülyén érezném magam mondjuk laptopként. :)
-
Dany007 #66 Egy kis OFF. Itt a valentín nap, és gondoltam, ha már ott lifeg a reklám a cikk közepében, hát rákattintok, úgysincs ötletem Valentín napra.
De nem tudok :D Firefoxban vagyok, nincsenek blockolva a reklámok de nemtok rákatt :D Röhej... IE-ben működik a dolog.
Bár valójában nem értem el vele semmit, mert kemény 3 valentín napi ajándékot ajánl az oldal. Szóval ennyit erről. Ha legalább ennyire nagyon reklámoz valamit, akkor nyújtson is érte valami...
Sry az offért. -
#65
Igen a hiperszónikus repülés technikáját már 50 éve tanulmányozzák. Valószínűleg képesek is lennénk 25 éven belül egy hagyományos (szénhidrogénes) meghajtású gép elkészítésére az olyan cégek, mint a Boeing, vagy az EADS, de nem egy hidrogénesre, és nem egy pár főből álló cégecske, mint amilyen ez a Reaction Engines.
Az ő általuk tervezett hajtómű az egyik legbonyolultabb, amit valaha is kitaláltak, elég sok új elvet is tartalmaz. Működő példány nem létezik belőle, pedig hasonlót már a HOTOL-hoz is terveztek, de azt sem valósították meg, főleg az alkalmazandó technológia kockázatossága miatt. Ugyan ezek a szakemberek álmodták meg azt is, szal ők elég jók ebben a nagyot álmodni szakmában.
A kereskedelmi repülés meg különösen nem az a szektor, ahol ilyen nagy kockázatú technológiát be szoktak vállalni. -
#64
De a többi gép miért szállna le a városköőonttól messzebb, ha közelebb is megteheti (legalábbis egy része)? -
Dany007 #63 "Rühellek 10órát repülni." - Jó neked, én még egyetlen órát se repültem :)
"de talán azt mondanám, hogy egyre reálisabban becsülgetnek és találgatnak a kutatók is. Remélhetőleg. "
Én is remélem, mert akkor 50 év múlva már nem kell meghalnom, mert addigra le fogják tudni tölteni a tudatomat egy gépbe :)) Elvileg...
Na nem kötözködni akarok. Én is remélem, hogy sikerül minnél gyorsabban, minnél nagyobbat fejlődni. Végülis csak pénz kérdése az egész. -
Dany007 #62 Persze, én se vagyok üzleti guru :) De pl az A380-as megépítése is a cég teljes csődjébe került volna amennyiben sikertelenül zárul a project. Akkor erőt emésztett fel még egy akkora cégtől is mint az AirBuss, hogy ha nem lett volna olyan sikeres, vagy valamiért mégsem sikerül tökéletesen kivitelezni, akkor csődbe ment volna az airbuss. Nagyon durva.
Szal, lehet, hogy mégis megtérülne, de sz.tem akkor lenne csak igazán lehetőség rá, ha a nagy cégek is beszállnának hasonló méretű bizniszekbe. Mert akkor már mondjuk szeretnék lecserélni a repülőgép flottát ilyen, vagy hasonló típusú gépekre. Akkor már nagyobb az esély, hogy átépítik a reptereket is.
De pl. sz.ted Ferihegynek mennyi esélye lenne egy ilyen átépítésre? :D Amikor egy metrót se vagyunk képesek megépíteni normális keretek között. -
L3zl13 #61 Többfajta megtérülés létezik.
Például tőzsdén jóval előbb hajthat hasznot egy befektetés akkor is, ha valójában csak évtizedek múlva térülne meg.
Nem vagyok nagy üzleti guru, hogy ilyeneket meg tudjak becsülni, de nem tartom kizártnak, hogy vonzaná a befektetőket, ha azok látnak benne fantáziát. -
L3zl13 #60 Ja és a sziget súllyedésének meg semmi köze az egészhez. Max annyi, hogy így mindenképpen kell építeniük egy új repteret pár éven belül. :D -
L3zl13 #59 Nem ennek a gépnek építenék, csak éppen úgy építenének meg egy általános használatú repteret, hogy ilyen gépek fogadására is alkalmas legyen. A kettő nagyon nem ugyanaz.
Nyilván többletköltséget jelentene, de mivel ez megoszlik, ezért sokkal inkább hajlamosak lennének elfogadni a befektetők. (HA úgy gondolják, hogy van rá igény...) -
L3zl13 #58 Bocs, de a fejlesztés már folyik, akár megépül valaha, akár nem. És nem csak ehhez használnák az alkalmazott technológia jórészét, hanem a Skylonhoz is. (És talán még más űrprojektekhez is.) Így jóval nagyobb az esély a kutatás megtérülésére. Főleg akkor, ha még az EU is támogatná a kutatást. Mert ugye a legtöbb alapkutatás úgysem profitorientált.
A lényeg a tervezési, mérnöki oldalnak semmi köze ahhoz a vitához ami ről lentebb Danny007-tel vitatkozunk.
-
muerte2 #57 Bizonyos aspektusból mindenképpen igazad van és hát igen, a hidegháborúval nem számoltam, mint fejlődést gyorsító tényező, persze ettől még erős katalizátos ként működ, mint bármely háború.
A fejlődés sebességének túlrtékelése is jellemző volt korábban, de talán azt mondanám, hogy egyre reálisabban becsülgetnek és találgatnak a kutatók is. Remélhetőleg.
Annak idelyén a concorde-ra is sokan gondolták, hogy életképtln és felesleges, d hál isten nm igy volt. Én remélem, hogy megoldják a dolgokat úgy hoyg az embberiség profitálhasson belőle. Rühellek 10órát repülni. -
#56
Persze lehet nagyot álmodni. És sok esetben csak a polcról kell levenni a technológiát, pl a műholdak ellenni repülőgépről indítható ASAT rakétánál, vagy most a ballisztikus rakéták ellleni légi indítású rakétánál. A fejlesztés szinte hónapokban mérhető, mert már meglevő eszközök részegységeit felhasználva lehetséges egy teljesen más alkalmazású fegyver kifejlesztése.
Nos itt viszont alapkutatás szintjéig kell lemenni még mindíg. Ekkora bazi nagy gépet még soha nem építettek. Teljesen új anyagokat, technológiát kell kifejleszteni hozzá. Pláne mert nem csak a legnagyobb de a leggyorsabb is lenne ami olyan aerodinamikai és hő igénybevételnek tenné ki a szerkezetet, amit még mindíg nem ismerünk. Ráadásul ez egy nagy -200 fokos folyékony hidrogén tartály is egyben.
Ez nem csak logisztikailag de mérnőki szempontból is hmmmm.... túl nagy kihívás. -
#55
Igen a hidrogén hajtóanyag tömegre vetített energitartalma valóban a legnagyobb, viszont térfogatra kivetítve csak 1/4-e a keróénak!!!!
Egy rakéta esetében ahol a szerkezeti tömeg jelentősen kisebb a rakétában levő üzemanyagéhoz képest, illetve nem repül tartósan a légkörben ott a tömegre kivetített energia tartam lehet inkább a fő szempont. Egy repcsinél arányaiban sokkal nagyobb a szerkezeti tömeg az üzemanyaghoz képest, mert ugye vannak aerodinamikai elemek az utasoknak is kell helyet meg egyéb dolgokat biztosítani stb. Na itt viszont ha még az egészet megtoldjuk egy minimum 4X nagyobb üzemanyag tartállyal, akkor viszont egy ekkora állatot kapunk, mert ugye nagyobb gép -> nagyobb légellenállás -> erősebb hajtómű -> még több üzemanyag -> mégnagyobb gép ... Még szerncse hogy valahol megáll ez a folyamat. Amúgy keróval meg kb. akkora lenne mint egy A380-as. -
Dany007 #54 Jó, igaz semmi sem elképzelhetetlen, mint semmi sem lehetetlen.
Amúgy amiről beszélsz, Japánban az a tengerre épült reptér, na ott is pont az volt a gond, hogy épphogy be tudja fogadni a legnagyobb repülőgépeket is. És így is orbitális összegekbe került. Annak a megtérülése is évtizedekbe fog telni.
Sajnos úgy megy a dolog, hogy amiből pénzt tudnak csinálni, abba fektetnek bele az emberek.
Azért is akarnak 6000km/h sebességü gépeket építeni, mert meglenne rá az igény. Mert sok millás üzletember minnél előbb akar A-ból B-be eljutni. És ezért képesek lennének többet is fizetni. Tiszta sor.
De az a gond, hogy ebben az esetben nem elég csak a gépet megépíteni, kivitelezni, hanem komplett reptereket, infrastruktúrát kell külön ehhez a géphez kiépíteni. Mindennek a költségét nem terhelhetik rá egy az egyben a jövendőbeli utasokra! Amúgy meg nem érné meg a beruházás belátható időn belül.
Te sem költenél milliárdokat egy "lehet, h sikeres projectre" ha tudnád, hogy a te életedben az már nem fog megtérülni. Ez pedig szerintem több mitn v.színű.
Az elektromos autóknál bevezetésénél is az lesz a gond, hogy a benzinkutakon főként benzint árulnak és nem áramot. Annak is külön infrastruktúrát kell kiépíteni, ami szintén nagy fejtörés és sok sok pénz lesz. -
#53
Pedig attól tartok az 50 évvel igaza van. A hidegháború vége miatt az ilyen méregdrága fejlesztések kora leáldozott. Az X-15 is csak azért létezett 45 éve (BZIONY!!), mert számolatlanul költhették rá szinte a pénzt.
Ez a gép az X-15-höz akkora ugrás lenne, mint a Wright Flyerhez képest mondjuk az F-22-es. -
#52
Igen, de arra az egy szigetr van elég forgalom. CSAK ennek a gépnek nem éri meg építeni új repteret. Ja és nem mindenhol van nyílt vízfelület ahol ez meg lehet tenni. Ja és a sziget folyamatosan süllyed... -
Dany007 #51 Semmi gond, nyugodtan kötözködhetsz :) Elvégre ez a fórum egyik lényege. A vita.
Én nem szaktudásból mindtam amit mondtam.
Nézd csak meg, a nálam szakavatottabb emberek miket jósoltak, anno csak 20-30 évvel ezelőtt! Aztán abból következtess, hogy szakavatott emberek jóslatainak háyn %-a vállt valóra. Volt erről asszem 2 cikk is az indexen. Igaz vagy fél éve.
Igen, a 80-as években nagyon nagy szó volt nálunk a színes TV. Viszont amerikában már a 60-as években talk- és Kvíz showk voltak! Az, hogy valami mikor ér ide, csökevényesedett hazánkba nem jelent semmit sem :)
Amikor az első űrsiklót fellőtték az volt a nasa elképzelése, hogy 20 éven belül napi rendszeres űrjáratokat építsen ki! És mi lett belőle?
Mondok jobbat, anno a 70-es években 2000-2020-ra állandó Holdbázist, és Föld-Hold járatokat jósoltak! A szakavatottak! És mi lett belőle?
Van még, amikor a helikoptert elkezdték tömeggyártani a katonaság számára, akkor azt jósolták, hogy 20 éven belül minden második ember már helikopterrel fog munkába járni!(nem pont minden 2. ember, de a lényege, hogy legalább annyira el elterjednek jósolták, mint anno a kocsik voltak) És mi lett belőle?
Az a bizonyos Indexes cikk is pont arról szól, hogy a tisztelt szakavatottak mennyire túlbecsülték az elmúlt 100 évben is a fejlődés sebességét, csak azért, mert volt 1-1 korszak pl az űrverseny, amikor hirtelen fellendült a technológiai fejlődés. Viszont azt nem vették figyelemben, hogy azért volt űrverseny, mert le kellett győzni a szóvijeteket. Csakhát megszűnt, nem volt kivel versenyezni, így az állam megvonta a no limit-es támogatást a nasa-tól, így bukott a hold bázis meg minden extrémebb, de megvalósítható project ötlete.
Azért mondtam pont 50 évet, mert pont szakavatottabb emberek jósoltak 50évet az első működő stabil fúziós erőmű kifejlesztésére! És lejebb elmítették a géppel kapcsolatos vízbontási problémát, hogy nagyon nagy mennyiségű áram kéne akkor mennyiségű hidrogén bontásához, ráadásul folyamatosan. Ebből következtettem csak le azt az 50évet :) De ehhez hozzájöhet a repterek / ezzel együtt városrészek gyökeres átépítése is stb...
Arról nem is beszélve, hogy az első prototípust tervezik ők 25 évre. De egy szó sem esik az infrastruktúráról. Addig pedig nem lehet menetrend szerint beindítani ezt a gépet. -
L3zl13 #50 "a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belőle még semmi profitot"
Japánban mesterséges szigetet építettek, hogy repteret rakjanak rá. Én nem merném lefogadni, hogy mennyit hajlandóak belefektetni egy új reptér felépítésébe, vagy átépítésébe...
"ebbők következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli"
egyrészt nem csak ők próbálkoznak a hidrogén mint üzemanyag felhasználása terén, tehát lehet, hogy 10-15 év múlva már egyébként is jóval előrehaladottabb állapotban lesz ez az infrastruktúra
másrészt meg önmagukban ezek a repülőgépek nem igényelnek olyan mennyiséget szvsz, ami logisztikailag lehetetlen feladat elé állítaná a reptereket
Egyszóval nehézségek vannak? Persze.
Megtérülhet-e ebbe az irányba fejleszteni? Passz.
De elképzelhetetlen? Az egy kicsi erős kifejezés szerintem.
-
muerte2 #49 Ne haragudj, nem szeretnék kötözködni, de mi vagy te jós?
Azt hogy technikailag 50év múlva mi lesz lehettséges, nem hiszem hogy nkeed kellene megjósolni, talán valamivel szakavatottab enberek is bajban lennének a dologgal, te simán zsigerből tudod mi lesz v nem lesz lehettséges 50év múlva.
Gondolj csak vissza a tengeralattjáróra, mikor is találták ki és mikor valósult meg?
Persze vannak dolgok amikben egyetértek veled,de nem hiszem hogy bármelyikünk is képes lenn hitelesen megmondani, hogy 10-25-50 év múlva mi lesz v nem lesz.
Csak gondolj arra hogy a 80-as években nálunk nagyon sok helyen még nagy zsó volt a szines TV, aztán nem mai gyerek az sem. Ehhez képest milyen változások látszanak ma? Fillérekért veszel LCD monitort, megfizethető átlagemberknek is egy LCD-Tv, LED-es megjelenítők stbstb. Ezek is elképzelhetetlen dolgok lettek volna 20-25éve nem? Avay klónozás, stbstb. Lehet hogy félévmúlva előjönnek egy olyan eljárással, amivel sokkal biztonságossabbá tehető a Hidrogén, ki tudja.
-
Epikurosz #48 "elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben"
helyesen: hadizsákmány, zsákmányolt -
Ren #47 Az űrsikló nem kifejezetten repül, leginkább irányítottan zuhan :D Amúgy én eléggé szkeptikusan állok hozzá ehhez a géphez, kicsit ilyen merjünk nagyot álmodni kategória. Szép képeket bárki tud renderelni, de ettől még nem fog repülni ez gép. -
lee56 #46 És még te beszélsz pesszimizmusról :) -
Dany007 #45 Nemtom mért vitatkoztok még mindig =)
Bár szó se róla, ennek az a lényege.
De így elolvasva az utánnam érzekő hsz-eket is az ötlet tök jó, csak teljesen életképtelen. Pont. Hogy mért? megpróbálom összefoglalni.
- a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belőle még semmi profitot
- ebbők következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg, ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli. Gondolok itt a folyékony hidrogénból szükséges menyiség tárolása, előállítása, és az ahhoz szükséges áram menyiség előállítása stb.
- azután a biztonság, amire Nexus#39-es hsz-e világított rá. A hidrogén nagyot szól. Ráadásul ez a bazinagy gép csurdig tömve lesz vele. Nemcsak terrorista célpontnak tökéletes, hanem bármi baleset esetén nagyságrendekkel nagyobb pusztítást okozna mint egy sima gép. Ugye ismerünk olyan 747-es baleseteket amik fél utcákat / lakótömböket söportek le.
- és akkor még ez mind csak a működést lehetővé tevő problémák felmerülése volt, az, hogy egyálltalán 100%-ig kivitelezhető-e a dolog még jóformán szóba se került.
Tehát összeségében 50év múlva is elképzelhetetlen egy ilyen. Ötletnek jó, mert valahogy fejlődni kell, igaz néha zsákutcákba fut az ember, de ez van :) -
Deus Ex #44 Tudtommal a hidrogén a legnagyobb fajlagos tolóerőt biztosító üzemanyag, nem véletlen, hogy már a Saturn V-be is ezzel üzemelő fokozatot tettek, ahová lehetett, s az sem, hogy az űrsikló ezzel repül. Sajna eléggé hercehurcás a felhasználása, tény. -
#43
Ez nem vadászgép lesz. Űrsiklónál sincs gond, hogy 800 km/h-nál felemelt orral is erősen ereszkedik, és már alig bír repülni :) mert semmi komoly manővert nem csinálnak vele. -
Deus Ex #42 Angle of Attack: a repülőgép hossztengelye és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Állássszög: A repülőgép szárnyhúrja - vagyis a szárny belépőélét a kilépőéllel összekötő szakasz - és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Egyszerű repcsiknél a kettő gyakorlatilag egybeesik, de pl. egy MiG-29 esetében már nem, egyes típusoknál pedig a szárnyhúr sem esik egy síkba a teljes fesztávolságon.
Nekem is inkább tűnik ez a piac szondázását célzó akciónak, mintsem valódi szándéknak. Hány tíz milliárd Euro volna a fejlesztés? A várhatóan kedvező fogadtatás esetén a Boeing és Airbus tétlenül nézné végig az ő jelentős piacvesztésüket eredményező típus kifejlesztését..?
Ha már beemlegettük az M-50-et, akkor tegyünk még hozzá a Tu-144-et is, lévén ott is ehhez hasonló kacsa vezérsíkokkal biztosították a megfelelő szintű és biztonságos alacsony sebességű manőverezőképességet.
Meglepő méreteket vázoltak fel, ebből több száz tonnás tömegre következtetek. Ha ezt valaki netán komolyan gondolja, akkor nem csupán szorosan vett repülőgépfejlesztést kell megvalósítania, hanem anyagtudományi és gyártástechnológiai forradalmat is véghez kell vinnie. Azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, perpill nem létezik kereskedelmi technológia üzembiztossági szintjén működő, hidrogén üzemű, hiperszonikus meghajtást biztosító hajtómű, csupán a fejlesztéséhez szükséges alapkutatások zajlanak, alapvetően torlósugár-hajtómű féleségről szólnak a jelenlegi elképzelések.
A cikk nem említi az utazómagasságot, feltételezem, ez sem térne el lényegesen az X-15 repülési magasságától, vagyis 60-100 km környékétől, az ebből, valamint a még itt is jelentős surlódási felmelegedés okozta problémákból fakadó nehézségeket meg mindenki saját fantáziájára bízom.
S az egésznek még ráadásul gazdaságosan, egyszerűen, hatékonyan üzemelő rendszernek kellene lennie.. hát LOL. -
Epikurosz #41 Ez is repcsi, és nem MTI-s, nem indekszes. Lehet koppintani. :-) -
#40
Nekem alapjaban veve tetszik az otlet, de tartok attol, hogy alacsony sebessegnel ezekkel a pici szarnyakkal ugyanaz lesz a baj mint a "widowmaker"-rel. -
#39
Azon filózok, hogy ekkora kiba gép és "csak" 300 utast tud szállítani, aztán rájövök, hogy hát persze mert egy kiba nagy gáztartály az egész, mégha gondolom cseppfolyós is. Szal az igaz, hogy a hidrogén üzemanyaggal viszonylag hatékonyabb hajtóműveket lehet csinálni (tömeg/tolóerő értékben, ami egy űrrakétánal mondjuk elég fontos tényező), csak ugye a hidrogén térfogata olyan kiba nagy, hogy a gép így valami szuperállat lesz, és legkörös repüléseknél ez a gázkoncepció nem bizti hogy túl jó. Szal a méret miatt viszont elvész a hidrogén előnye, hiszen egy ekkora gép olyan légellenállással rendelkezik mint állat. Szal ha építenek egy kb fele akkorát csak kerozinosat akkor ugyan ott vannak!
Nostehát a koncepció ezidáig számomra elég zsákutcának tűnik, repülős szaknyelven dögkút. Mert ugye a lentebb felsorolt problémák mellett ez a kiba nagy gáztartály egyrészt mondjuk logosztikai-rémálom a repülőtér számára finoman szólva, másrészt simán ez lehetne az alkaloida kedvenc tömegpusztító fegyvere is, hiszen valszeg nem 1 felhőkarcolót, hanem egész Manhattant elsöpörné a Föld színéről, és itt most nem az egykor népszerű fiúcsapatra gondolok!;) -
#38
Lehet túlbonyolítom és csak azt akarták írni, hogy 45°-ban fölfele repülve is ugyanúgy stabil mintha csak simán menne előre. 
-
#37
Nézd meg az A380 belsejét.
Ha már csak azt nézzük, hogy mi minden szent szar van benne (és hogy mindez hogyan néz ki belülről) akkor sztem itt is fölmerül a probléma.
És pedig kész van a gép és egy csomót rendeltek belőle. (Persze nem több ezret. :p) -
Ironka #36 Komolytalan:
"Cukornádnál még sokkal jobb ez az arány. Ha nem így volna, valószínűleg nem bioethanollal működne Braziliában minden autó...
A megművelt területek évről évre csökkennek (sok papíron megművelt a támogatás miatt, valójában meg parlag), szóval per pill amiatt se kell aggódni, hogy azért halnánk éhen, mert bioüzemanyagot termelnek kizárólag a földeken."
"A bioetanol-mintaállam Brazíliában a bioüzemanyagok 40 százalékát szójából állítják elő. A szója világpiaci ára a NASA műholdas mérései szerint szorosan korrelál az erdőirtások mértékével - amikor emelkedik a szója árfolyama, több esőerdőt vágnak ki a derék brazilok. A szója világpiaci árát ma már a bioüzemanyagok iránti növekvő globális kereslet hajtja felfelé, Brazíliában évente 325 ezer hektár esőerdőt égetnek fel emiatt."
http://index.hu/velemeny/jegyzet/biofuel6810/
"Significant areas of native Amazon rainforest have been cleared by slash and burn techniques to make room for sugar cane production, which is used in large part for ethanol fuel in Brazil, and growing ethanol exports. Large-scale deforestation of mature trees (which help remove CO2 through photosynthesis - much better than does sugar cane or most other biofuel feedstock crops do) contributes to un-sustainable global warming atmospheric greenhouse gas levels, loss of habitat, and a reduction of valuable biodiversity.[63]"
http://en.wikipedia.org/wiki/Biofuel#Soil_Erosion.2C_Deforestation.2C_and_Biodiversity
Légy szíves ne Magyarországban gondolkodj a csökkenő termőterülteknél. A biodízel csak egy újabb biznisz, amit megpróbálnak rádsózni a zöldmarketinggel, igazából semmivel sem jobb, sőt többet árt, mint használ. -
teddybear #35 Inkább gondold el, hogy ezzel a hosszúsággal mekkora hely kell neki csak egy kilencven fokos fordulóhoz, és milyen széles kifutót, guruló-utat kell építeni. Ráadásul a nagy leszállósebesség miatt sokkal hosszabb kifutó kell. A karbantartásához a jelenlegi hangárok túl rövidek. Azonkívül ott van a hidrogén tankolási problémája is, teljesen új rendszert kell kiépíteni, ami komoly műszaki feladat.
Mivel ez még csak koncepció, kicsit nagyravágyó ugyan, de alig több mint gondolatkísérlet, ezért ezeket a problémákat nem is veszik figyelembe a tervezők. -
dara #34 Ezt (Angle of Attack) kultúr helyeken, ahol értenek is ahhoz amiről írnak állásszögnek nevezik. -
teddybear #33 Na igen, mind a két újság az MTI -től vette át a hírt megint, mint már annyiszor. Az MTI meg megint mástól. Na és? -
#32
Én is arra gondoltam, hogy nem is olyan bonyolult átépíteni ennek is a repteret meghát ügyesen megtervezve meg ésatöbbi, aztán elolvasstam mégegyszer azt a rész, hogy "A 143 méter hosszú" és elgondolkoztam azon, hogy valyon létezik(het)-e egyáltalán olyan reptér ahol ez a szar elfér. Nem is a fölszállás van a baj hanem inkább azzal, hogy a gép már beállt a gépparkba de a vége még kint van a kifutón 
. Nemtudom, hogy akarják ezt megoldani de úgyis sikerülni fog nekik. :D
-
#31
Van annyi fizetőképes utas, hogy egy ilyen gép megtérüljön? Még a sima repüőuatat sem sokan engedhetik meg ekkora távon még kint sem. -
picurmanoo #30 Cikklopás? 
Hahóóó...szted az cikklopás, ha valami tudományos cikk, megjelenik máshol? Akkor miért nem mindjátok minden cikkre, hogy lopás? Hmmm? Ha érdemben nem tudsz hozzászólni, akkor inkább maradj csendben.
Cikkhez: Szép gép, de hogy nem az átlag ember pénztárcájához mért, az is biztos. És Nexusnak igaza van, hogy elég kevés az esély, hogy megvalósuljon, de lehet ennek egy részlete később visszaköszön valami "jobb" gépben
-
#29
repülési szög=angle of attack szerintem.
Ha túl nagy átesik a gép.