Deus Ex#42
Angle of Attack: a repülőgép hossztengelye és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Állássszög: A repülőgép szárnyhúrja - vagyis a szárny belépőélét a kilépőéllel összekötő szakasz - és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Egyszerű repcsiknél a kettő gyakorlatilag egybeesik, de pl. egy MiG-29 esetében már nem, egyes típusoknál pedig a szárnyhúr sem esik egy síkba a teljes fesztávolságon.
Nekem is inkább tűnik ez a piac szondázását célzó akciónak, mintsem valódi szándéknak. Hány tíz milliárd Euro volna a fejlesztés? A várhatóan kedvező fogadtatás esetén a Boeing és Airbus tétlenül nézné végig az ő jelentős piacvesztésüket eredményező típus kifejlesztését..?
Ha már beemlegettük az M-50-et, akkor tegyünk még hozzá a Tu-144-et is, lévén ott is ehhez hasonló kacsa vezérsíkokkal biztosították a megfelelő szintű és biztonságos alacsony sebességű manőverezőképességet.
Meglepő méreteket vázoltak fel, ebből több száz tonnás tömegre következtetek. Ha ezt valaki netán komolyan gondolja, akkor nem csupán szorosan vett repülőgépfejlesztést kell megvalósítania, hanem anyagtudományi és gyártástechnológiai forradalmat is véghez kell vinnie. Azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, perpill nem létezik kereskedelmi technológia üzembiztossági szintjén működő, hidrogén üzemű, hiperszonikus meghajtást biztosító hajtómű, csupán a fejlesztéséhez szükséges alapkutatások zajlanak, alapvetően torlósugár-hajtómű féleségről szólnak a jelenlegi elképzelések.
A cikk nem említi az utazómagasságot, feltételezem, ez sem térne el lényegesen az X-15 repülési magasságától, vagyis 60-100 km környékétől, az ebből, valamint a még itt is jelentős surlódási felmelegedés okozta problémákból fakadó nehézségeket meg mindenki saját fantáziájára bízom.
S az egésznek még ráadásul gazdaságosan, egyszerűen, hatékonyan üzemelő rendszernek kellene lennie.. hát LOL.