Az ókori rómaiaké az eddigi legjobb ragasztó
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#166
végre egy jó cikk, ami se nem HOAX (kacsa) se nem túlzás, vagy okoskodás <#eljen>
Ki nem szarja le a Visztát?
#165
Nagyon köszi! Mivel rendes voltál, és jó tett helyébe jót várj, meg szeretnélek örvendeztetni ezzel a videóval. (nem az enyém, de édes :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#164
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#163
Lehet inkább white glue a bevett angol neve.
Kara kánként folytatom tanításom.
#162
De érdekes...
Elõször is, egybeírjuk: fehérenyv.
Angol neve: Russian glue!
ilyen néven azonban a Wikipédia nem ismeri.
Elõször is, egybeírjuk: fehérenyv.
Angol neve: Russian glue!
ilyen néven azonban a Wikipédia nem ismeri.
Kara kánként folytatom tanításom.
#161
Ez a fehér enyv mibõl áll?
Polimer alapú?
mÁR HA TUDOD...
Polimer alapú?
mÁR HA TUDOD...
Kara kánként folytatom tanításom.
#160
És a másik is rossz<#vigyor2>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#159
Igazából semmi nem jó abból amit leírtam, mert felcseréltem az ddhéziót, meg a kohéziót, csak már elküldtem amikor észrevettem<#idiota>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#158
"mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából"
Kohéziójából! Adhézió a két anyag közti tapadás, a kohézió a ragasztóanyag molekulái közötti összetartó erõ. A ragasztó"kötésekor" a kohéziós erõ nõ meg.
Kohéziójából! Adhézió a két anyag közti tapadás, a kohézió a ragasztóanyag molekulái közötti összetartó erõ. A ragasztó"kötésekor" a kohéziós erõ nõ meg.
#157
Azért nem ragaszt jól mert a kohéziója gyengébb a csontenyvnél.
#156
Az elõbb leírtak fára vonatkoznak, ha pl. szivacsot akarátok ragasztani, abban az esetben biztosan a mechanikai kötésbõl adódó sziloárdságnövekedés dominálna a felületnövekedéshez képest.
A fémeknél ilyen lehetõség ragasztás esetén nincs, a fémragasztók kötési szilárdságának majdnem 100%-a a kohézióból adódik.
A fémek ragasztása gyakorlatilag két féleképpen mehet tönkkre, vagy a kohézió szûnik meg a ragastó és valamelyik alapanyag között, vagy a rgasztó addhéziója lesz kevés. Ez utóbbira vastag réteg esetén a feszültségcsúcsok miatt elég nagy esély van.
A kohéziót erõsen befolyásolja az hogy ragasztáskor mennyire voltak tiszták a felületek. Vannak anyagok amik fémekhez is nagyon jól tapadnak, de hiába, ha a felületen egy nagyon vékony zsírréteg található😊
A fémeknél ilyen lehetõség ragasztás esetén nincs, a fémragasztók kötési szilárdságának majdnem 100%-a a kohézióból adódik.
A fémek ragasztása gyakorlatilag két féleképpen mehet tönkkre, vagy a kohézió szûnik meg a ragastó és valamelyik alapanyag között, vagy a rgasztó addhéziója lesz kevés. Ez utóbbira vastag réteg esetén a feszültségcsúcsok miatt elég nagy esély van.
A kohéziót erõsen befolyásolja az hogy ragasztáskor mennyire voltak tiszták a felületek. Vannak anyagok amik fémekhez is nagyon jól tapadnak, de hiába, ha a felületen egy nagyon vékony zsírréteg található😊
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#155
Ma már nem az a lényeg, hogy ha valamit megjavítanak sokáig tartson, inkább az ellenkezõje.
#154
Azt addhézió fémragasztásnál is megvan, mivel ez a szó eltérõ anyagok közötti kötést jelent.
A különbség - mint már le is írtad - a beszivárgás lehetõségébõl adõdik. Így nagyobb lesz a faljagos felület, amin a feszültségek átadódnak, ebbõl keletkezik a többletteherbírás nagyobbik része. Ezen kívül mechanikai kötés is kialakul, mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából, és a beszivárgott ragasztóanyag geometriájából adódik, ami szintén jelentõs teherbírásnövekedést eredményez.
A különbség - mint már le is írtad - a beszivárgás lehetõségébõl adõdik. Így nagyobb lesz a faljagos felület, amin a feszültségek átadódnak, ebbõl keletkezik a többletteherbírás nagyobbik része. Ezen kívül mechanikai kötés is kialakul, mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából, és a beszivárgott ragasztóanyag geometriájából adódik, ami szintén jelentõs teherbírásnövekedést eredményez.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#153
OK, de akkor pl. a mai fehér faragasztók (amelyet az asztalosok használnak), és ami szintén beszivárog a fába, miért nem ragaszt olyan jó. Mert, hogy fele olyan jónak sem lehet mondani, persze praktikusabb, mert nem kell fõzni és nem budös (a csontenyv budös még fõzik), stb. de ragasztó képeségei sokkal roszabbak.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#152
Más ragasztani olyan anyagot amelybe a ragasztó anyaga akár kismértékben beszivárog, mert ott a kohézió növeli a ragasztás erõsségét.
#151
Klasszikus csontenyv (bár asztalos nagyapám így nevezte), ha jól kifõzték és vékonyan kenték a felületre, a 100 évvel ezelõtti székek is még szuperstabilan állnak. Nekem van egy amit nagyapám a '30-s évek elején csinált, évtizedeken át 100+ kilós emberek ültek rajta és meg sem lehet mozdítani a lábait.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#150
Fémeknél egészen más a dolog. Az adhézió és a fajsúlykülönbség miatt is. Ez a "legjobb ragasztó" nem a legjobb meghatározás.
#149
hogy a temahoz is szoljon vki:
en dolgoztam olyan fa-ragasztoval, ami kotes utan bezony nem engedett. inkabb szalai menten hasadt el, de nem a ragasztasnal.
szoval nem vagom, mire ez a nagy hajciho? vagy femeknel mas a dolog?
en dolgoztam olyan fa-ragasztoval, ami kotes utan bezony nem engedett. inkabb szalai menten hasadt el, de nem a ragasztasnal.
szoval nem vagom, mire ez a nagy hajciho? vagy femeknel mas a dolog?
#148
Amikor Kleopátra befagyasztotta az egyiptomi gabona szállítását Rómában konkrétan éhezni kezdett a nép.
Terjeszkedni meg már (azon a technológiai szinten) nem tudott hova, elfogyott a hely.
Terjeszkedni meg már (azon a technológiai szinten) nem tudott hova, elfogyott a hely.
#147
Nos nem vagyok katolikus. Töris vagyok😊. Amerikával természetesen nem kereskedtek, de kelettel mindenképp (selyemút vazzeg!!!). Egyiptom felõl meg gabona. Észak-északkelet felõl meg fát, halat "bla-bla-bla" hozattak. Emellett a kezükben volt a Földközi-tengeri kereskedelem is. A kora középkorban ez mind megszûnt (ha csak ideiglenesen is). A birodalom összeomlásával még az Európán belüli kereskedelem is visszaszorult. Miért nem terjeszkedtek tovább? Mert a megszerzett területek feletti uralom, és a határok biztosítása is olyan hatalmas költségeket emésztett fel, hogy ezen felül további hódításokat képtelenek voltak finanszírozni. Minél nagyobb egy birodalom, annál nehezebb biztosítani a megszerzett területeket. Ha valahol lázadás tört ki, akkor a hadsereget sokkal több idõbe telt odaszállítani mint manapság. A hadsereg lassan ért csak oda. És mi van, ha a birodalom egyszerre több területén tör ki lázadás. Hacsak megnézed Traianus hódításait (a birodalom utolsó nagy területszerzési akciója), halála után ezek a területek elvesztek. Hadrianus egyszerûen kivonta onnan csapatait. Az összes terjeszkedésre berendezkedett hasonló birodalom hasonló sorsa jutott, ha jobban átgondolod (Hettita-birodalom, Perzsa-birodalom, Nagy Sándor birodalma stb-stb). Mind szétestek.
Talán szerinted a kereszténység miatt esett szét a Római Birodalom? Ha így van, indokold meg kérlek, hogy miért!
Talán szerinted a kereszténység miatt esett szét a Római Birodalom? Ha így van, indokold meg kérlek, hogy miért!
#146
Volt itt már hitgyülis, budhista, muszlim, ateista, szicentológus, agapés, krisnás, - te gondolom kaolikus vagy...
Bezárultak, önellátó lett, bla-bla. Miért, elõtte kereskedett Róma Amerikával, Kínával? Amúgy, ha az volt a baj, hogy megállt a terjeszkedése, akkor miért nem terjszkedett tovább? bla-bla.
A fejben dõlnek el a dolgok (kivéve a természeti katasztrófákat, de ilyen nem fektette le Rómát). nA, MINDEGY unom most ezt a témát.
-----
A többieknek - technológia stb. -: Hozzak még szõrt?
Bezárultak, önellátó lett, bla-bla. Miért, elõtte kereskedett Róma Amerikával, Kínával? Amúgy, ha az volt a baj, hogy megállt a terjeszkedése, akkor miért nem terjszkedett tovább? bla-bla.
A fejben dõlnek el a dolgok (kivéve a természeti katasztrófákat, de ilyen nem fektette le Rómát). nA, MINDEGY unom most ezt a témát.
-----
A többieknek - technológia stb. -: Hozzak még szõrt?
Kara kánként folytatom tanításom.
#145
"rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül"
másoló tevékenységet akartam írni
másoló tevékenységet akartam írni
#144
A Római Birodalom tipikus példája annak, mikor egy birodalom a további hódításokból tartja fenn magát. Amikor eléri azt a szintet, hogy már nem tud tovább terjeszkedni, fokozatosan összeomlik. A Római Birodalom bukásához semmi köze nem volt a kereszténységnek. A Római Birodalom helyén keletkezett ûrt a germán királyságok próbálták betölteni, és ezeknek a megszilárdulásában az egyház nélkülözhetetlen szerepet játszott. Hogy minek köszönhetõ a gazdasági és kultúrális hanyatlás a kora középkorban? Annak, hogy Európa minden irányból körbezáródott (É: normannok stb, K: nomádok, D: arab hódítás, NY: a tenger). Emiatt a távolsági kereskedelem majdnem teljesen megszûnt, Európa kénytelen volt átállni önellátó rendszerre. A kereszténységnek, és az egyháznak ebben szintén nélkülözhetetlen szerepe volt. A kereszténységnek semmi köze a gazdasági és kultúrális hanyatláshoz, sõt, ennek köszönhetõ, hogy nem lett rosszabb a helyzet. Az ebbõl a helyzetbõl való kitörés is elsõsorban a kereszténységnek köszönhetõ az északi népek, és a nomádok megtérítésével, és a keresztes hadjáratokkal. Az is túlzás, hogy az araboktól lettek átvéve az ókori filozófiák. Elõfordulhat ilyen, de alapvetõen az egyháznak köszönhetünk rengeteg dolgot, amit az ókorról tudunk, révén, hogy az egyház hivatalos nyelve a latin maradt, és rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül. A kereszténységet tehát tényleg csak sztereotípia a középkori Európa gondjaiért okolni. Sõt! Õk jelentették a kiutat ebbõl a szorult helyzetbõl. A "sötét" jelzõt meg azok a polgárosodás-kori történészek ragasztották rá a századfordulón, akik ideológiai alapokon igazolni akarták saját koruk jelentõségét. Ez a jelzõ azóta is kiirthatatlan a közvéleménybõl, és majdnem mindenki sötétnek hívja a középkort (leszámítva az erre szakosodott kortárs történészeket 😄). Ezzel az erõvel hívhatnánk Magyarországot is sötétnek, révén hogy sokkal kisebb a technikai fejlõdés mint Kínában, vagy kisebb a jólét mint például Dubaiban.
#143
Téves embert találtál a nyelv fontoságárol oktatni. Számtalanszor kifejtettem, hogy a leirási pontosága kritikusan fontos az ember kommunikációjához és világfelfogásához. Azt amit te most csinálsz az túlzás. Gyakorlatilag ez mind repülõ, de praktikus célbol baromság lenne egy szóval ennyi mindent kifejezni, mert ez esetben nem tudnánk egymást megérteni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az elsõ a sorban kizárólagosan kisajátithatja magának a nevet. Igen amikor repülõt mondunka akkor rögzitett szárnyú repülõre gondolunk amikor atombombát mondunk akkor fíziós nukleáris bombára gondolunk, de ez lingvisztikai szempont, tudományos szempontbol nem tévedönk ha a helikoptert repülõnek vagy a H-bombát atombombának nevezük, mert technikailag az. Itt pedig azt hiszem nem lingvisztikai vita volt, hanem arról volt szó, hogy mi a különbség az atombomba és a H-bomba között. A pontosítás céljábol mutattam rá, hogy az atombomba az mindkettõre vonatkozó szó amely az egyiket speciálisan is kifejezi. SOk ilyen pelda van az életben amikor az elsõ a sorban viseli a logikus nevet, a többinek pedig már kevésbé logikus neve van. H-bomba, kérlek szépen miért hívják H-bombának, van benne logika, vagy helikopter... nincs de így nevezték el és rendben van viszont a szó eredete nem olyan egyértelmûen világos mint az elsõé a sorban.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#142
Ennél nagyobb ökörséget én még életeben nem hallottam.
#141
akkor a gondolatmeneted szerint az ejtõernyõ, helikopter, siklórepülõ, sárkányrepülõ, légpárnáshajó, szárnyasbomba mind repülõ. A neveket azért találja ki az ember a dolgokra mert így meg tudja különböztetni õket. ennyi erõvel legyen minden neve az hogy "izé", és nincs velük gond. csak így nehéz jellemezni valamt, vagy beszélni róla mert ki kell találnom mire gondolhatott a másik mert nekem más fogalmam van arról a szóról mint amire õ használta.
#140
Ja, tényleg, végülis, ha ezt figyelmen kívül hagyod, akkor tényleg nincs különbség. Bocs.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#139
A megfogalmaozásom elsõ része valóban helytelen volt. Helyesebb lett volna használni tudomyás ismeretet. A technológiai kivitelezés és módszer pedig arra volt értendõ amit órák óta szajkózok. Nevezetesen, hogy alapismeretrõl beszéltem nem pedig arról hogy egy kibaszott hidat, hogy a büdös picsába milyen technológiai módon és eszközökkel építenek fel. Akár az ókórban akár most.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#138
Bocs, ezt csak úgy el akartam ereszteni a világba, tökvéletlen, hogy neked lett válasz.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#137
De tényleg, 'sszátok meg, mi van itt? A topic elején a fél társaságnak lövése nincs arról, hogy mi a különbség a légmentesség meg a vákum közt, most nem értitek, hogy mit jelent a szó, hogy technológia.... Beszarok, komolyan.
Mi a faszt kerestek ti egy "tudományos" téma topicjában?
Mi a faszt kerestek ti egy "tudományos" téma topicjában?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#136
Már a rómaiak is építettek hidat, ez igaz.
A technológia szó jelentését még mindíg nem sikerült felfogni.
Ennek meg semmi értelme:
"Megvolt hozzá az alapvetõ tudás, technológiai ismeret. Errõl beszéltem és nem a technológiai kivitelezésrõl és annak módjáról."
Nem tudom érzed-e az ellentétet a sjád szövegedben annak ismeretében, hogy a technológia szó a kivitelezés módját jelenti!
A technológia szó jelentését még mindíg nem sikerült felfogni.
Ennek meg semmi értelme:
"Megvolt hozzá az alapvetõ tudás, technológiai ismeret. Errõl beszéltem és nem a technológiai kivitelezésrõl és annak módjáról."
Nem tudom érzed-e az ellentétet a sjád szövegedben annak ismeretében, hogy a technológia szó a kivitelezés módját jelenti!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#135
"1. Megvolt hozzá az alapvetõ tudás, technológiai ismeret. "
"2. Errõl beszéltem és nem a technológiai kivitelezésrõl és annak módjáról."
Én meg arról beszélek, hogy ez a két mondatod ugyanazt jelenti, csak más szavakkal.
A "technológia" szó azt jelenti, hogy egy problémára milyen eszközökkel találsz megoldást. Tehát hogy megvan az elméleti tudásod, hogy milyen eszközzel hogyan és mit kell csinálnod a probléma megoldására, és megvan a gyakorlatod, hogy meg is tudd csinálni.
Remélem már érted a szó jelentését, és hogy miért értelmetlen, amit írtál.
Az igények ugyanazok voltak, és voltak megfelelõ technológiáik a problémák megoldására.
Nekem öngyújtóm van, õk meg õrizték a tüzet.
Nem értem, miért olyan csodálatos az, hogy a problémáikat a rendelkezésre álló tudásukkal és eszközeikkel meg tudták oldani. Minden korban ezt teszi az ember, mi is ezt tesszük.
"2. Errõl beszéltem és nem a technológiai kivitelezésrõl és annak módjáról."
Én meg arról beszélek, hogy ez a két mondatod ugyanazt jelenti, csak más szavakkal.
A "technológia" szó azt jelenti, hogy egy problémára milyen eszközökkel találsz megoldást. Tehát hogy megvan az elméleti tudásod, hogy milyen eszközzel hogyan és mit kell csinálnod a probléma megoldására, és megvan a gyakorlatod, hogy meg is tudd csinálni.
Remélem már érted a szó jelentését, és hogy miért értelmetlen, amit írtál.
Az igények ugyanazok voltak, és voltak megfelelõ technológiáik a problémák megoldására.
Nekem öngyújtóm van, õk meg õrizték a tüzet.
Nem értem, miért olyan csodálatos az, hogy a problémáikat a rendelkezésre álló tudásukkal és eszközeikkel meg tudták oldani. Minden korban ezt teszi az ember, mi is ezt tesszük.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#134
De ez semmi, ha az oktatás vagy az egészségügyben nézzük meg az árakat akkor az építkezés komolyan alulmarad. 😞
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#133
Az USA-n kívül még jobban emelkedtek az árak. Nem elég a 6x 😊 szerintem az 1.1x is már NAGYON sok.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#132
Ja, hát USÁban a tököm tudja miért... 😊 Volt nekik Korea, Vietnam, hidegháború, ûrprogram... Fogalmam sincs milyen hatása volt ezeknek az építõipar áraira...
Biztos csak 6x-os az infláció?
Egyébként utána kéne nézni, mert ez így tényleg eléggé a levegõben lóg...
Biztos csak 6x-os az infláció?
Egyébként utána kéne nézni, mert ez így tényleg eléggé a levegõben lóg...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#131
Keress magadnak egy kötelet és kezdj azzal kötekedni.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#130
Amikor azt mondják "nuclear" akkor szerinted ATOM magra vagy tékmagra gondolnak? Mindkét bomba az atom szinten történik, ezért mindkét bomba gyakorlatilag ATOMbomba, a fizíós bombát ismerjük atombomba néven mert az volt az elsõ és akkor úgy nevezték el. Ha valami csodával hidrogénbombát tudtak volna készíteni az fíziós bomba elõtt (nem tudtak mert ez nélkül lehetetlen), akkor ma azt hívnák atombombának. Na de ez nyelv kérdése. Nem érdemes a vitatkozás, a két bomba között nagy a különbség, éppen úgy mint ahogy nagy a különbség a rögzített szárnyú repülõ és a helikopter között, de mind a kettõ repülõ, csak az elsõ volt a rögzített szárnyú repülõ és ezért hívjuk azt repulõnek a helikoptert pedig (amely rotációs szárnyú repülõ) helikopternek, de mindkettõ repülõ.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#129
Megint ugyanott vagyunk ahol elkezdtem 😊 Nem azt mondtam, hogy az ókori ember birtokában volt mindannak a tudásnak amivel a ma élõ ember rendelkezik. Alapelvekrõl beszéltem. A sebész kést is ismerték az ókoriak de nyilvánvaló, hogy mai nem ugyan olyan anyagból van. Ahogy te is irtad. Tudták azt, hogy a folyó melyik szakaszára kell építeni ahol kissebb a sodrás ahol nem olyan laza a talajszerkezet stb. De persze rengeteg rengeteg olyan technológiával nem rendelkeztek mint a ma élõ ember. De egy hidat - ha az nem is acélvázas, függõ vagy más egyébb fajta híd is - akkor is tudtak építeni. Megvolt hozzá az alapvetõ tudás, technológiai ismeret. Errõl beszéltem és nem a technológiai kivitelezésrõl és annak módjáról. Ilyen mélységekbe nem mentem bele és nem is karok mert nem értek hozzá.
Remélem mostmár sikerült megértetnem amit mondtam.
Remélem mostmár sikerült megértetnem amit mondtam.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#128
Mi a híhépítés elve mester?
Wgíébként a "technológiai tudás ismerete" helytelen nyelvatni kifejezés, nem értelmezhetõ.
Wgíébként a "technológiai tudás ismerete" helytelen nyelvatni kifejezés, nem értelmezhetõ.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#127
Ez nem ok az áremelésre. A forintot egy kicsit nehéz összehasonlítani de a dollárt , fontot, svájci frankot azt viszonylag könnyû. És nem kell 1890-be menni, csak 30-40 évet.
Pl.
In 1990 a new house cost $123,000.00 and by 1999 was $131,700.00
In 1990 the average income per year was $28,970.00 and by 1999 was $40,810.00
In 1990 a gallon of gas was $1.34 and by 1999 was $1.22
In 1990 the average cost of new car was $16,000.00 and by 1999 was $21,100.00
In 1960 a new house cost $12,700.00 and by 1969 was $15,500.00
In 1960 the average income per year was $5,315.00 and by 1969 was $8,540.00
In 1960 a gallon of gas was 25 cents and by 1969 was 35 cents
In 1960 the average cost of new car was $2,600.00 and by 1969 was $3,270.00
tehát '60 és 2000 között a ház 10x a fizetések 7.7x az autók pedig 8.1x lettek drágábbak. Míg az autók sok olyan dolgot kaptak ami '60-ban nem létezett, érthetõ, hogy egy kicsit drágábbak a fizetésekhez képest mint ma. A házak viszont érezhetõen drágábbak lettek, és egy '60-beli ház és egy mai ház között (átlag) nem igen észlelhetõ különbség van. Sõt azok a 40 éves házak ma felújítva kb. olyan drágák mint az új házak.
Az infláció ez idõ allatt kb. 5.5x volt táhát a házak 2x gyorsabban drágultak mint az infláció. 2000 után ez még jobban kiélezõdött.
Persze ez statisztika... de azért érezhetõen többet kell ma melózni egy házért a mai embernek mint amennyit a szüleinek kellett. Most nem akarok itt összehasonlítások után kutatni, de olvastam, hogy hidak, utak stb. (amely közbeszerzés, állami - publikus munka) esetében ezek a számok 2x, 3x nagyobbak mint a házak esetében, vagyis egy híd vagy egy km autópálya ma 20x, 30x több pénzbe kerül mint 40 évvel ezelõtt kb. 6x infláció mellett, tehát effektív 3x, 5x több pénzbe reálértékel számítva.
Pl.
In 1990 a new house cost $123,000.00 and by 1999 was $131,700.00
In 1990 the average income per year was $28,970.00 and by 1999 was $40,810.00
In 1990 a gallon of gas was $1.34 and by 1999 was $1.22
In 1990 the average cost of new car was $16,000.00 and by 1999 was $21,100.00
In 1960 a new house cost $12,700.00 and by 1969 was $15,500.00
In 1960 the average income per year was $5,315.00 and by 1969 was $8,540.00
In 1960 a gallon of gas was 25 cents and by 1969 was 35 cents
In 1960 the average cost of new car was $2,600.00 and by 1969 was $3,270.00
tehát '60 és 2000 között a ház 10x a fizetések 7.7x az autók pedig 8.1x lettek drágábbak. Míg az autók sok olyan dolgot kaptak ami '60-ban nem létezett, érthetõ, hogy egy kicsit drágábbak a fizetésekhez képest mint ma. A házak viszont érezhetõen drágábbak lettek, és egy '60-beli ház és egy mai ház között (átlag) nem igen észlelhetõ különbség van. Sõt azok a 40 éves házak ma felújítva kb. olyan drágák mint az új házak.
Az infláció ez idõ allatt kb. 5.5x volt táhát a házak 2x gyorsabban drágultak mint az infláció. 2000 után ez még jobban kiélezõdött.
Persze ez statisztika... de azért érezhetõen többet kell ma melózni egy házért a mai embernek mint amennyit a szüleinek kellett. Most nem akarok itt összehasonlítások után kutatni, de olvastam, hogy hidak, utak stb. (amely közbeszerzés, állami - publikus munka) esetében ezek a számok 2x, 3x nagyobbak mint a házak esetében, vagyis egy híd vagy egy km autópálya ma 20x, 30x több pénzbe kerül mint 40 évvel ezelõtt kb. 6x infláció mellett, tehát effektív 3x, 5x több pénzbe reálértékel számítva.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#126
"A hídépítés elvérõl beszéltem, hogy a technológiai tudást 2000 évvel ezelött is ismerték. "
Akkor csak nem fogtad fel.
A technológiai tudás azt jelenti, hogy tudod _hogyan_ csináld meg azt, amit el akarsz érni.
2000 évvel ezelõtt az igény volt meg pl egy patak áthidalására, mert utat akartak arra.
Õk akkor ezt úgy oldották meg, hogy kihajtottak 1000 rabszolgát, fejttettek követ, elvitték a hátukon a patakhoz, ott egymásra pakolták, lett belõle híd. Ez volt a technológia.
Ma beásnak egy acélcsövet a mederbe, aztán betemetik a tetejét, és ráaszfaltozzák az utat. Ez egy másik technológia. Az ókorban ilyet nem tudtak.
Voltak megoldásaik rengeteg dologra, voltak fontos megfigyeléseik és elméleteik amik aztán jó alapot adtak ahhoz, hogy ilyen világot csináljunk belõle. Ennek ellenére gyakorlatilag lófaszt se tudtak hozzánk képest. Mind mennyiségben, mind minõségben.
Akkor csak nem fogtad fel.
A technológiai tudás azt jelenti, hogy tudod _hogyan_ csináld meg azt, amit el akarsz érni.
2000 évvel ezelõtt az igény volt meg pl egy patak áthidalására, mert utat akartak arra.
Õk akkor ezt úgy oldották meg, hogy kihajtottak 1000 rabszolgát, fejttettek követ, elvitték a hátukon a patakhoz, ott egymásra pakolták, lett belõle híd. Ez volt a technológia.
Ma beásnak egy acélcsövet a mederbe, aztán betemetik a tetejét, és ráaszfaltozzák az utat. Ez egy másik technológia. Az ókorban ilyet nem tudtak.
Voltak megoldásaik rengeteg dologra, voltak fontos megfigyeléseik és elméleteik amik aztán jó alapot adtak ahhoz, hogy ilyen világot csináljunk belõle. Ennek ellenére gyakorlatilag lófaszt se tudtak hozzánk képest. Mind mennyiségben, mind minõségben.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#125
ha megnézed a linket, akkor ott is elmagyarázzák hogy más az elve. ha szerinted azért atombomba mind a kettõ mert az atomi részecskékkel történik valami mindkettõben, akkor a szétszerelés, összeszerelés is egy fogalom nállad? a hidrogénbombához is csak azért kell az atombomba, hogy a megfelelõ hõmérséklet meglegyen.
angolul pedig így írják:
atombomba: atomic bombs, A-bombs, or fission bombsû
hidrogénbomba: hydrogen bombs, H-bombs, thermonuclear bombs, or fusion bombs
angolul pedig így írják:
atombomba: atomic bombs, A-bombs, or fission bombsû
hidrogénbomba: hydrogen bombs, H-bombs, thermonuclear bombs, or fusion bombs
#124
Na jó. Tudod mit legyen neked igazad nem akrlak sem megsérteni sem megbántani....
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#123
Bazz, az emberek 5000 éve is repülni akartak. Az ötlet megvolt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#122
"Egyébként Uwu kollégámnak igaza van, a technológia a "hogyan". Tudták, hogyan kell kõ ívhidat, meg fa gerendahidat csinálni. Ebbõl a kõ ívhíd a tétel, mert fa gerendahídhoz nem kell nagy tudomány.
Aztán nézz körül a világban, hogy mennyi a hidak közül a kõboltozat, vagy a faszerkezet.
Gyökeresen megváltozott a hídépítés, csak nem értesz hozzá, hogy átlásd. Nem baj ez, csak ne csinálj úgy, mintha értenél hozzá. Köszi."
Tem meg mi a fenérõl beszélsz?? Mi a szart érdekel engem és hol a búbánatban mondat, hogy ma is építenek kõhidakat?? A hídépítés elvérõl beszéltem, hogy a technológiai tudást 2000 évvel ezelött is ismerték.
"Ja, egyébként az az acél, amibõl zsírfasza kardokat lehet csinálni, az szart sem ér építõanyagként. A hegeszthetõ acél kb 100 éves"
Ez meg hogy a búbánatba jön ide?? Az acél híd témát nem én hoztam fel olvass már egy kicsit vissza légyszives....
Aztán nézz körül a világban, hogy mennyi a hidak közül a kõboltozat, vagy a faszerkezet.
Gyökeresen megváltozott a hídépítés, csak nem értesz hozzá, hogy átlásd. Nem baj ez, csak ne csinálj úgy, mintha értenél hozzá. Köszi."
Tem meg mi a fenérõl beszélsz?? Mi a szart érdekel engem és hol a búbánatban mondat, hogy ma is építenek kõhidakat?? A hídépítés elvérõl beszéltem, hogy a technológiai tudást 2000 évvel ezelött is ismerték.
"Ja, egyébként az az acél, amibõl zsírfasza kardokat lehet csinálni, az szart sem ér építõanyagként. A hegeszthetõ acél kb 100 éves"
Ez meg hogy a búbánatba jön ide?? Az acél híd témát nem én hoztam fel olvass már egy kicsit vissza légyszives....
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#121
Azért, mert ma megéri többet fizetni egy hídért. Ennyit kér érte a cég, és ennyit fizetnek érte a megrendelõk. Mellesleg én ezt nem nagyon érzékelem.
A hidak is nagyobb teherbírásúak lettek és hosszabb élettartamra építik õket. Ez fel sem tûnt??
A hidak is nagyobb teherbírásúak lettek és hosszabb élettartamra építik õket. Ez fel sem tûnt??
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#120
Az élõmunka ára, és az építkezés ideje. Háború után, meg a gazdasági világválságban, amikor senkinek nem kellett sem csudaszép lószerszám, se hímzett párnahuzat, hanem inkább jobban kellett a fedél a feje fölé, akkor mindenki építõmunkás volt. Lehetett velük földmûvet talicskáztatni(kubikosok), vasat szegecseltetni, vasalást hajlíttatni.
Most, te inkább lapátoltatod a 4m magas, 30m széles autópályatöltést 100 emberrel 20 napig, vagy bérelsz egy gépet + kezelõjét, és megcsinálod velük 5 nap alatt?
Szegecselteted a hidat 25000 szegeccsel, vagy robottal összehegesztteted gyárban?
Csináltak akkoriban trajektória irányú vasalást vasbetonba. Az egy olyan térgörbe, ami nagyjából sehol sem egyenes, követi az erõjátékot, és az ilyen alakú betonvas közel maximális kihasználtságú.
Ma inkább raknak bele kettõvel nagyobb, meg 10 centivel sûrûbb hálót. Meg tudnánk csinálni, még pontosabban is ugyanazt a vasalást, de a kivitelezõ elküldene a jókurva anyánkba, mert a vasszerelõ brigádja elvan vele egy hónapig.
Egy építkezés végrehajtása a koncepciótól az átadásig sokszorosára gyorsult.
Ezért drágább minden. Legalábbis ezek is a fõ okok közt vannak.
De én egyébként annyira nem tudom összehasonlítani a 2007-es 200millió forintot az 1890-es 157 Királyi Forinttal, fogalmam sincs, hogy drágább-e most egy ugyanolyan híd, épület, út...
Most, te inkább lapátoltatod a 4m magas, 30m széles autópályatöltést 100 emberrel 20 napig, vagy bérelsz egy gépet + kezelõjét, és megcsinálod velük 5 nap alatt?
Szegecselteted a hidat 25000 szegeccsel, vagy robottal összehegesztteted gyárban?
Csináltak akkoriban trajektória irányú vasalást vasbetonba. Az egy olyan térgörbe, ami nagyjából sehol sem egyenes, követi az erõjátékot, és az ilyen alakú betonvas közel maximális kihasználtságú.
Ma inkább raknak bele kettõvel nagyobb, meg 10 centivel sûrûbb hálót. Meg tudnánk csinálni, még pontosabban is ugyanazt a vasalást, de a kivitelezõ elküldene a jókurva anyánkba, mert a vasszerelõ brigádja elvan vele egy hónapig.
Egy építkezés végrehajtása a koncepciótól az átadásig sokszorosára gyorsult.
Ezért drágább minden. Legalábbis ezek is a fõ okok közt vannak.
De én egyébként annyira nem tudom összehasonlítani a 2007-es 200millió forintot az 1890-es 157 Királyi Forinttal, fogalmam sincs, hogy drágább-e most egy ugyanolyan híd, épület, út...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#119
Már nem azért de kardot ma már nem használ egy hadsereg. Hidat viszont mindenki használ. És hol a jó búbánatban beszéltem itt arról árúld már el nekem légyszíves, hogy a mai hidak pont ugyan olyanok mint 2000 éve? Az, hogy a technológia változott ez evidens de az ötlet és az elv már akkor is megvolt.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#118
azért linkeltem be az oldalt hogy ne kelljen mindent bemásolni ide de a mondat ott is így hangzik:
A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett.
A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett.
#117
Mind igaz. De egy valamire felhívnám a figyelmet, általában amikor valamibõl nagy mennyiségben gyártanak és fejletebb technológiákal gyártják akkor az ára lefelé megy. Miért van az, hogy egy híd ma sokkal több pénzbe kerül mint mondjuk 100 évvel ezelõtt (két hasonló összehasonlítható híd)? De nemcsak híd, pl. egy maihoz hasonló ház 30 évvel ezelõtt sokkal olcsobb volt inflációt beleszámítva mint ma. Sõt a fizetéshez képest is olcsobb volt, és 30 évvel ezelõtt elevultabb technológiával, kevesebb házat építettek mint ma. A kereslet szerintem nem nõtt annyival nagyobbra, hogy az árak valós emelkedését ekkora mértékben elfogadhatónak lehetne tartani. Az autóknál pl. más a helyzet, azok olcsobbak lettek, nem hinném, hogy a házak iránt jobban megnõtt volna a kereslet mint az autók iránt és a kínálat sem, tehát a kínálat-kereslet nem a hibás a házak és általában az építészet infláción érezhetõen felüli drágulásáért. Akkor mi?
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
Oldal 1 / 4Következő →