166
  • babajaga
    #86
    "A tévének előzménye volt a rádió"

    Na most csak azért is belekötök.
    A TV-nek 80%-ban a katódsugárcső volt az előzménye.
  • babajaga
    #85
    Na kellett neked az összedőléssel példálózni. Ebben az évben és a közelmúltban tudod e hogy mennyi építmény dőlt össze? Kiugróan sok. És ezeknek csak tíz százaléka volt olyan ahol pld gyenge minőségű betont készítettek azért lett katasztrófa.Egy építményt csak számításokkal nem lehet statikailag biztossá tenni ( a régi völgyzáró gát eset) 8.5ig földrengésbiztos építmény ami 3,5-nél kártyavárként omlott össze. Azért volt a régi épületekben több anyag mert a számítás mellé meggondoltság is társult.Azért kiváncsi lennék hogy a bécsi, ulmi,kölni tornyokat milyen számítással lehetne ennél jobban megcsinálni.Jól látod én szigorúan gyakorlati szakember vagyok csak annyi számítást végzek amennyi feltétlenül szükséges nem úgy mint egy nagyrabecsült kollegám aki számításokkal "bebizonyította" a vezetőségnek egy kémiai reakció x hőfokon és y nyomáson való elvégezhetőségét, ami azután két ember életébe került.
  • valamit
    #84
    Blackrose,
    A világ nem úgy fejlődik, hogy hopp egy új technológia, hopp megint egy új, stb. Soha nem így fejlődött. A tévének előzménye volt a rádió, a rádiónak a távíró és a távíró előtt is volt már postaszolgálat. A marsi rakétának előzménye volt a V2, de annak is több száz éves előzményei voltak, a XIX. században már használtak rakétákat a hadászatban (persze nem balisztikusakat, hanem olyasmiket, mint manapság a Hamasz) és már az első évezredben a kínaiak tüzijátékot csináltak szintén rakétákkal. Adott technika egy dolog, annak egyre szélesebb körű felhasználása meg egy másik. Amikor anno kovakővel diót törtünk, akkor senki nem gondolt azokra a házrombolókra, amik majd lengő golyókkal döntenek le házakat, pedig technikailag ugyanaz a kemény héjat egy még keményebb valami feltöri. Na de oda azért sok máson keresztül lehetett csak eljutni. (pl. kellettek házak annak vonzataival) Az első belsőégésű motoros autók olyanok voltak mint a szekerek, ma néz rá egy kocsira, a formatervük (légellenás, stb.) több milliárdot emésztett fel. Csak a formatervük, de pl. a klíma se volt szériafelszerelés még a XIX. század automobiljain, meg az automata váltó és a szervókormány se, pláne nem a szekereken. És vég nélkül lehetne sorolni. Lehet, hogy neked nehéz megélni, hogy az életedben mások a változások, mint a történelem könyv lapjain, de ez mindig így volt többé-kevésbé.
  • BlackRose
    #83
    A szabadság a legjobb rendszer, a demokrácia egyszerűen azt jelenti, hogy a többség dönt, hogy valójában jó legyen szükség van előre meghatározott dolgokra amelyeket a többség sem léphet át, még ha 100% többség van akkor sem (röviden miről dönthet a többség és miről dönthet mindenki önmaga). Ilyen esetben a demokrácia valójában a legjobb rendszer, de a jelenlegi demokrácia nem ilyen demokrácia. Jogokal viszont semmi baj sincs ha természetes jogok, a mesterséges jogokkal van a baj.
  • Pluskast
    #82
    Szerinted a lézer már létezett az ókorban? Akkor miért nevezed alapvetőnek? Alapvető technológia a hídépítés, vagy az orvostudomány. Vagy a mechanika. Azokra a dolgokra értettem amik már ALAPVETŐEN az ókorban is létéztek és ezek fejlődése ALAPVETŐEN nem változott mert annyira jó a működési elve és funkcionalítása, hogy nem lehet rajta túlzottan változtatni.
  • haxoror
    #81
    Ja az lemaradt hogy a demokrácia a legjobb rendszer!!!

    (...még pár évtizedig aztán meghalnak egy csomóan és rájövünk hogy hülyeség volt az egész)
  • Pluskast
    #80
    Na azért nem kellene ilyesmiket állítani mert ez messze nem igaz....
  • Tomalak
    #79
    No és a Duomo di Milano? :D
  • haxoror
    #78
    A régieknek nem kellett szembesülniük modern problémákkal pl 6 milliárd ember aki jogokat akar ÉS bele is akar szólni az irányításba :)
  • Molnibalage
    #77
    Náha már elgondolkodok az hozzászólásaid kapcsán, hogy nem vagyok -e skizofrén. Nagy részüket, mintha én írtam volna.
  • szzs75
    #76
    Jézusom, ki beszél itt pazarlásról? Értelmezed te amit írok, vagy csak úgy átfutod a szöveget?
    Én arról beszélek, hogy amit akartak azt úgy csinálhatták meg ahogy ők akarták. Nem volt senki aki szakmailag belepofázhatott volna. Nem volt hatóság aki kivonult és "megszakértette" volna a dolgot. Nem hátráltatták őket. Mert csak annyit mondtak volna: nem tetszik? Akkor nesze, itt szerszám csinálj jobbat!
    Ha nekik is annyi szabálynak, elvárásnak, kötöttségnek kellett volna megfelelniük, mint amit a mai kor támaszt akkor nem tudtak volna ennyit "termelni". Hála Istennek dolgozhattak ahogy akartak. Manapság ezt nem lehet!

    A pazarálst, meg a kanyarjaidat meg egyszerűen nem értem, szerintem te nem figyelsz.

  • Molnibalage
    #75
    Igen, tudod te, hogy hány híd és épület dőlt össze amíg számításopk elfogadhatóak voltak. Akkor kiszámoltak valami értéket és tapasztalati úton szépen korrigáltak. A katedrálisok nagy részébe feleslegesen sok anyag van benne, de akkor csak így merték megcsinálni. Más kérdés, hogy emiatt állnak még 800 év után is. A mai épületeket meg nem 800 évre tervezeik.

    Mi a foglalkozásod egyébéknt? Ha mérnök lennél, akkor nagyobb lenne a rálátásod. Analitikus úton pontos és BONYOLULT számításokat végezni még ma is szinte lehetetlen, hát még 200-300 évvel ezelőtt.
  • BlackRose
    #74
    OK akkor vegyük Mozartot :)

    ... az a gond, hogy olyan rendszerben élünk amely bürokratikus irányítás allatt van (és nem csak a politika, a magáncégek is - bár a nagy magáncégek) és egy ilyen rendszerben minden egy közép felé halad, míg egy tisztán gazdasági alapokon irányított rendszerben ha 1 vevő van akkor már lesz 1 termék, a bürokratikus rendszerben az egyén nem fontos, a tömegeket kell kielégíteni a középen kell járni, az extrémeket le kell nyírni mert bürokratikus eszközokkel nem kezelhetőek. Na ezért nincs ma Leonárdó vagy Mózart, mert ezek extrémek és az extrémeket annyira megfékezik, hogy lehetetlenség a létezésük. Ezért van az, hogy egy munkahelyért általában 100 ember veszekszik, mert napról napra csökkentve van a spektrum a spektrum amelyben tevékenykedni lehet még akkor is ha csak egy vevő akad. Persze ha csak egy vevő akad akkor a termék drága lesz, de ha van ez a vevő aki megfizeti akkor nem számít. Sajnos a bürokratikus rendszerben ez nem számít és ezért nem, minden áron megfékezik és az erőforrásokat a tömegek kielégítéseire fordítják. Persze a világ nem ilyen fekete vagy fehér, de a közepe a világnak, az amely ahogy mondják az amcsik "movers and shakers" az igen.
  • BlackRose
    #73
    Szép hír csak az a baj, hogy semmi referencia. Nem mondom, hogy nem igaz, de sok ilyen találmányról halottam az elmúlt 20 évben amiből semmi nem lett. Általában legalább egy hivatalos Toshiba press release vagy egy Nature, Science stb. cikk legalább kellene, hogy legyen. A Google sajnos nem talál. :(
  • babajaga
    #72
    "Igen mindent megtehettek. Nem számított mennyi anyagot, embert, időt, stb-t használtak"

    Ez teljes képtelenség. Mégis hogy képzeled hogy a mecénások számolatlanul öntötték a pénzt, paripát, fegyvert? Én tudok a történelemben párszáz olyan dolgot ami nem valósult meg vagy csak nagy késéssel mert nem álltak hozzá rendelkezésre az szükséges források.Pld a Stephansdom hány évszázadig épült, tudod e?
  • haxoror
    #71
    Leonardo talán nem a legjobb ember a példálódzásra mivel kiemelkedő zseni volt plusz polihisztor is (ami ma már kivitelezhetetlen)
  • BlackRose
    #70
    Téves kanyarokat veszel, de jó irányban haladsz. :) Vagyis részben látod a problémát de nem látod a probléma forrását.

    Különben Leonárdónak is volt konkurenciája méghozzá nem is gyenge és nem használhatott sem anyagot sem időt amennyit csak akart (és nem is használt, mert elképesztő nagy munkát hagyott maga után, tehát produktív volt tehát az időt maximálisan kihasználta, és azt sem hinném, hogy pazarolta az anyagot).
  • haxoror
    #69
    Ezt csak úgy Hír topikból:

    Toshiba has developed a new class of micro size Nuclear Reactors that is designed to power individual apartment buildings or city blocks.

    Jó látni hogy minden szarság ellenére halad a világ :)
  • BlackRose
    #68
    "(persze volt néhány mesterséges is)"...

    de igen, viszont nem kellett Leonardñak félnie, hogy Michelangeló pert indít ellene mert embert festett a képre vagy, ugyanolyan alapanyagokból ugyanolyan módszerrel keverte ki a festéket mint ő. Nem kellett neki engedélyt sem kérnie a hatóságoktól és adót is max 10-20% ot fizetett. Na most gondolkodjunk csak el, a mai gyerek olyan dolgokat láthat amelyekről Leonardó nem is álmodhatott, TV, Internet által ma láthatod az egész világot, az ő idejében nehéz dolog volt néhány száz mérfőldet utazni, tehát még a relatív közelben lévő dolgokról is csak legfelyebb hallani lehetett, látni nagyon nehezen. És mégis mennyivel kreatívabb volt a mai festőművészek zőménél. Balzak több mint 2000 személyiséget dolgozott ki a legkisebb részletekig műveiben számítógép nélkül szintén a mai emberhez képest korlátolt szemmel a világra, na most mond el nekem miért nincs ma ilyem? Én tudom a választ, de nem érdekes ha leírom, szeretném ha valaki rájönne.
  • szzs75
    #67
    Nézd: véleményem szerint nem okozott neki különösebb fejfájást, ha csúszott pár hónapot. Szállást, ételt megkapta és dolgozott, tartott ameddig tartott. De ha most csúszol 2-3 hónapot akkor fizetheted a kötbért, stb.

    Igen mindent megtehettek. Nem számított mennyi anyagot, embert, időt, stb-t használtak. Nem volt konkurenciájuk, mindenképpen őket bízták meg a munkával.
    Manapság beraksz egy csapágyat megkérdeik: "Miért SKF? Nincs olcsóbb?"
    Vagy megtervezel egy gépet, lesz a tömeg X tonna. Akkor jönnek, hogy: "Túl sok, faragjunk le belőle Y tonnát." (~a súly határozza meg az árat).

    Értsed ezt úgy, hogy manapság amit csinálsz az könnyen ellenőrízhető és ellenőrzik is! Sok a szakember, nem lehet csak úgy hasraütögetni! Nincsen szabad kezed, alaposnak kell lenned és ezt be is hajtják rajtad.
    Kellett foglalkoznia James Watt-nak, hogy hány kilós a gőzgépben a hajtókar? Kellett, de csak saját maga miatt, mert nem volt senki aki felülbírálhatta volna. Örültek, hogy volt valaki aki megcsinálta, megadtak neki mindent, csak dolgozzon: Szabadkezet!
    Érted mire gondolok?
  • babajaga
    #66
    Az egyház ellenállása (inkvizició stb)az nem volt akadálya a fejlődésnek?
  • BlackRose
    #65
    Relatív. Akkor a korlátok inkább természetes korlátok voltak (persze volt néhány mesterséges is), ma a korlátok döntő többsége mesterséges. Pl. futás, a természetes korlát jelenleg 36+ km/h, akkor egy picit kevesebb volt, de ha valaki a lábaidra köt 20kg ólomrudat és ez miatt csak 20km/h vagy képes futni akkor ez mesterséges korlát.
  • babajaga
    #64
    "És ráadásul mindent megtehettek korlátok nélkül. "

    Ezt komolyan állítod? Mert nem igaz.
  • babajaga
    #63
    "(Vajon Leonardot érdekelte a költség, vagy a határidő "

    Érdekelte bizony. Ugyanis neki is kellett pénzt szerezni a mecénásoktól.
  • BlackRose
    #62
    "És ráadásul mindent megtehettek korlátok nélkül. Nem kellett szabványokkal, környezetvédőkkel, szakszervezetekkel bajlódniuk."

    Na végre erre akartam rávilágitani, örülök neki, hogy valai végre elért erre a pontra, szóval valaki korlátokat állít az emberi kreativitás és tevékenység elé, míg valamikor a fő gond a természetes korlátok leküzdése volt ma a mesterséges korlátokkal tültsük az időt a pénzt, stb. Ez az ami nem jó. A kérdés ki állítja ezeket a korlátokat fel és miért, kinek az érdekében?

    Különben igen Leonárdót is érdekelte a költség és a határidő, é is ember volt, neki is korlátolt ideje volt és ezért az időt éppen úgy értékelte mint mi, a ma az fontosabb volt számára mint a holnap, ha valamit ma megtehetett vagy megragadhatott akkor azt inkább ma tette mint holnap, és ugyan úgy a költségeket is figyelembe vette, mert élni is kellett valamiből és mert az eszközök és a pénz mingéd korlátozottak, ha valamibe belekezdesz vagy valamit veszel akkor valami másrol le kell mondani. Vannak most is emberek akik beledöglenek a tanulmányozásba a munkába, sajnos azért nem lesznek Leonárdók, Petőfik vagy Einsteinek mert ennek a munkának nagy része "hőtermelés" vagyis bürokratikus akadályok leküzdése és a mások által elkövetett hibák fedezése. Az igazság pedig az, hogy sokan ma a könnyű pénzkeresés miatt olyan dolgokba szálnak be amihez halvány gőzük sincs, és élösködnek a rendszer által biztosított környezetben. Régen ez nem volt és ha volt is elenyésző számban fordult elő.
  • assdf
    #61
    Látom nem érted. Az hogy ismerték a rakéta alapelvét, meg az hogy tudsz gyártani egy rakétát ami elvisz a holdig (és persze mindezt ugy hogy élve maradsz) az két különböző dolog. Elvileg a majom is ember hisz van két lába meg keze, a dnsünk majdnem megegyezik stb. De azért meglepődnék ha egy vakbélmütét során nem egy ember mütene hanem egy csimpánz... Utánna meg majd mondnaá a biztosito a hozzátartozóidnak, hoy na de kérem a csimpánz is ember elvben akkor mi a gond?...

    ui: az össejtek mibenlétéről 10 évvel ezelőttig senki sem tudott semmit sem. Vagy nehogy behazudja már valaki hogy már a görögök is össejttel gyógyitottak...
    Az ennél ujabb fejlesztésekről meg még a nagy tiszteletü sg-s társaság sem tud semmit. Hacsak nem dolgozik valaki például a pentagon szigoruan tiktos kutatóbázisain.
  • szzs75
    #60
    "ehhez képest most az emberiség legnagyobb része rohadtul tehetetlen, lusta és az égből várja a sültgalambot. Szeretnék látni egy modern kori Einstent, Russelt, Misest, Teslat, Edisont, Polányit, Balzakot, Petőfit, Leonardót, Shakespearet stb."

    Nem jól látod! Ne felejtsd el, hogy ezek az emberek akkor alkothattak mikor még semmi sem volt, mindenre volt igény, minden ki kellett találni. És ráadásul mindent megtehettek korlátok nélkül. Nem kellett szabványokkal, környezetvédőkkel, szakszervezetekkel bajlódniuk. Ők jókor voltak jó helyen! Manapság már igazán jelentős "a többség számára is látható/megérthető mértékű" újítást, találmányt igen nehéz összehozni. Ez nem pénzkérdés!
    A technika ma miden korábbinál gyorsabban fejlődik, csak ez nem látható mindenki számára. Pl. ha az ipari forradalom idején lecserélték a lovakat gőzgépre akkor azt minden csekélyképességű láthatta, felfogta. Ha ma lecseréled a tv-det egy nagyobb LCD-re akkor azt mondod, szép, szép, de eddig is volt tévém nem jelentős dolog. Pedig az!
    Hogy ma miért nem lehet jobbnak lenni? Azért mert ma már mások a problémáink, már megvannak a gépeink, autóink, mobiltelefonjaink. Manapság a feljesztés a finomításban merül ki nagyrészt, kisebb fogyasztás, környezetkímélés, olcsóbb kivitel, stb-stb. Már van villanykörténk, és nem lehet újra kitalálni! Csak jobbat lehet nála kitalálni. (a változás nem olyan látványos)
    A szükségletek fognak megint olyan találmányokhoz vezetni amelyek igazán látványosak lehetnek. Fogy az energia, fogy a levegőnk, a vizünk. Ezek egyre több kutatót mozgatnak majd meg. Kell majd szupravezető, új energiaforrás, kell majd valami ami biztosítja a tiszta vizet, levegőt, stb-stb.

    Mondom ezt úgy, hogy magam is gyakorló gépész tervező vagyok. Főleg egyedi gépeket tervezünk. Olyanokat amiknek volt valami előzménye, de mégis egyedi valamiben. Manapság be vagyunk szorítva határidőbe, költségekbe. (Vajon Leonardot érdekelte a költség, vagy a határidő?)
    Ma minden azonnalra kell és olcsón! Nincsen idő évekig fejlesztgetni, próbálgatni semmit, amit csinálsz annak egyből jónak kell lennie, mert másképp rajtad verik le.
  • babajaga
    #59
    "Miért ne tudnád? Mellesleg azok a számítások annyit is értek, inkább becslésnek mondanám a dologot"

    Ezt te komolyan is gondolod?
  • sathinel
    #58
    Utánnaolvasnál hogy pl az arab világban matematika, és orvostudomány, stb téren mennyire fejlett volt abban az időben? jah és a római filozófiát, tanokat valójában töllük lopta vissza a kereszténység? az hogy nálluk volt már érműtét, keresztények meg megáldottak hátha isten megsegít?? A sötét középkort akkor érted meg ha átnézed a világ többi népének fejlődését abban sz időszakban. Az első iskolák amiket létrehoztak a keresztények azok is csak eleinte nekik szóltak a rómaiak után mintha több száz évet visszaestünk volna a fejlődésben. Nekem dolgozatot kelett írnom az arab hódításról, fejlődésről és ezért mondhatom hogy európa sötét volt. Pl az arab számok nem is arab számok csak indiából vették át, és ők hozták be európába. Előtte római számokkal számoltunk. kicsit olvasni kéne aztán ostobázd le aki sötét középkort ír európa akkori időszakára.
  • mad mind
    #57
    Olvasd el a cikket. "...Willer egy 1986-ban kiásott, az i.e. 1. századból származó sisak vizsgálatakor akadt rá a szuperragasztóra, amikor egy finom fűrész segítségével egy parányi fémdarabot távolított el a sisakról. "A művelethez használt eszköz hője leválasztotta az ezüst babérleveleket, felfedve az alatta található fonálszerű ragasztónyomokat" ..."
  • mad mind
    #56
    Azért nézz néha utána.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Rocket
    A rakéták alapelvét időszámítás előtt 400-ban már felfedezték, a kínaiak a puskaporral harci rakétákat gyártottak. Szóval nem mai találmány.
    Azzal viszont egyetértek, hogy nagyonsok új dolgot is felfedeztek az utóbbi 100 évben, de hiba lenne azt mondani, hogy csak most lettek az emberek okosabba, találékonyabbak.
  • L3zl13
    #55
    Nekem meg az jutott eszembe, hogy talán az az egyetlen ember sem ismerte.
    Nem is ragasztva volt a dísz, vagy legalábbis nem ezzel a "szuperragasztóval", hanem más módon volt rögzítve, csak ő beleejtette a sisakját egy kátrányos verembe. Volt benne homok is, de nem mint ragasztást segítő adalék, hanem csak ami belepotyogott a verem oldaláról. A kátrányt fakéreggel kapargatta le a sisakról (kéreg gyanta), de nyilván a díszítés alól nem tudta kiszedni.
    Az "állati zsiradék" pedig akkor került oda, mikor a katona kibelezete egy ellenségét. :D
  • I.C.ram
    #54
    Ez egy sztereotípia. Rengeteg dolgot találtak fel a keresztény szerzetesek (pl sör :D) is. Az építészet is fejlődött, és még rengeteg dolog. Szeretik hangoztatni ezt a sötétközépkor baromság, pedig kurva nagy ostobaság.

    Amúgy meg a rómaiaknál is fontos votl a vallás, csakúgy mint minden antik civilizációban.

    A buta emberek meg kifelejtik azt, hogy mikor a nagy népvándorlások voltak, akkor az egyetlen dolog, ami összekapcsolta Európát, és nem az lett a véga, hogy halomra mészároltuk egymást, továbbá a világ legerősebb hatalmai koncentrálódtak ebbe a kis földrészbe az a kereszténység. Sehol máshol a világon nem volt lyen összetartó kapocs országok, birodalmak közt.
  • Yeti
    #53
    Először is: mivel az integrálás és a deriválás egymás inverz művelete(többé-kevésbé), ezért nyílván egyszerre született meg a kettő. Másrészt az integrálás alapjait Newton fektette le(igen, a deriválást is) a 17.század végén.
    Mellesleg meg igaz, hogy sok minden alapul az integráláson illetve a deriváláson, de közel sem minden. A matematika pedig nagyon sokat fejlődött az elmúlt száz évben. Pl gráfelmélet, matroidelmélet, lineáris programozás, kódelmélet, információelmélet, modern kriptográfia, szabályozáselmélet: ezek mind olyan ágai a matematikának, amik az elmúlt évszázadban jöttek létre, és ez még csak néhány olyan, amiket mi, mint informatikusok tanultunk az egyetemen. De ezeken kívül is sok más területen is hatalmas volt a haladás, nagyon sok problém egyszerűen megoldhatatlan lett volna száz évvel ezelőtt, mert egyszerűen nem volt meg hozzá akkoriban a megfelelő matematikai apparátus, amivel kezelni lehetett volna azt, tehát hibás az az állítás, hogy ugyanazt meg tudnák csinálni mint mi, csak fapadosabb módszerekkel.

    De hogy a témához is hozzászóljak: Hibásan gondolkoztok, amikor a haladást abban méritek, hogy mennyi új dolog jelenik meg, ami előtte nem volt. A tudományos fejlődés soha nem ugrásszerű volt, mindíg lépésenként az előző lépcsőfokra támaszkodva történt a haladás.
    Az autós példára visszatérve: Én igazán sehol nem tudnám azt mondani az időben, hogy valamikor történt egy nagy technológiai ugrás, ami előtt nem volt semmi olyan. Igazából nagyon régre vissza lehet vezetni a mai autók kialakulásának történetét, úgy, hogy gyakorlatilag fel lehet sorolni a kis lépéseket, amiben fejlődtek. Az első autó ugye egy lovaskocsi volt, amibe beleraktak egy belső égésű motort(de azt is megjegyezném, hogy már előtte volt gőz hajtású autó is, szintén kb a 17.század végén!). Később aztán kialakultak a pedálok, a zárt belső tér... De sehol nem volt nagy ugrás a fejlődésben, pedig a mai autók össze sem hasonlíthatóak az elsőkkel.
    És ha már a 100 évvel ezelőtti helyzethez hasonlítunk, nézzük meg az életszínvonalt milyen volt akkor. 1900-ban a USA-ben 49 év volt a várható élettartam, most 77. Azt hiszem ez a változás mindent elmond.(A világon meg nagyjából 35 ből lett 67év.)
    Szóval igaz, hogy nehéz észrvenni a haladást ha kis léptékben nézi az embert, viszont ha már 100 évet néz hátra látható, hogy hatalmas volt a fejlődés.
  • who am I 7
    #52
    szerintem még nála is "kicsit" zavaros.... :D:D:D:D::DD::D
  • Szeszmester
    #51
    Kicsit előrelendítendő a témát:

    Mindenki úgy beszél erről a "ragasztóról", hogy azt a rómaiak "ismerték".

    Ezt azzal lehetne bizonyítani, ha majdnem az összes légiós sisakon és egyéb helyeken megtalálható lenne a nyoma!
    Az, hogy egy sisakon találtak, inkább azt jelenti, hogy volt olyan figura, aki baromi erős ragasztót tudott keverni. Kellett bele gőteszeme, teliholdkor szedett magnólia stb. Aztán lassan rájöttek, mikor pl elfogyott a gőte, vagy pont nem volt telihold, hogy mással is lehet helyettesíteni az alapanyagokat, így egyre hatékonyabb ragasztót tudtak csinálni. Aztán az egész légiót legyalulta vmi barbár törzs, a ragasztó receptje elveszett.

    Ez nem ua., mint ami ma van, szabványok, előírások útvesztőjében lavírozva a gyártók próbálják ránksózni a termékeiket, amik az egész világon bárhol hozzáférhetőek. Erre inkább mondanám, hogy az emberiség ismeri a pillanatragasztó előállításának a módját.


    "Minden termék piacképes a kérdés csak, hogy luxustermék, közép vagy tömegtermék."
    Ebben nagyon nem egyezik a véleményünk, nézd csak meg a sony tekerős fényképezőjéről szóló hírt.
  • Molnibalage
    #50
    Mellesleg a cím is nagyon hatásvadász és rossz.

    Egy ragasztónak két fontos paramétere a ragasztás tartóssága és ereje. Az, hogy mikor mi kell azt a helyzet dönti el. Ott ahol erő kell ott egy tartós, de gyenge ragasztó szart sem ér. Én inkább mennék csatába egy új pajzzsal, mint egy ragasztottal, nem véletlen nem javítnakak ma sem golyóálló mellényeket és rohamrendőrök pajzsait. Ha van rajta nagyobb sérülés, akkor kuka. Nem megengedhető ilyesmi.

  • Molnibalage
    #49
    "..igy papiron terveztek es szamoltak kezzel es fejben.ezt te nem tudnad lehet megtenni ebben a korban."

    Miért ne tudnád? Mellesleg azok a számítások annyit is értek, inkább becslésnek mondanám a dologot.
  • Molnibalage
    #48
    ".Az meg hogy ami 100 eve fabol volt de azt tudta mint a mostani ami valami otvozetbol van mar nem ua, az szanalom a kobon.. "

    Te meg miről beszélsz?
  • alyr2
    #47
    az igaz hogy nem volt 100 eve szamitodep..igy papiron terveztek es szamoltak kezzel es fejben.ezt te nem tudnad lehet megtenni ebben a korban..Az 1800 evekben derivaltak aztan kicsit kesobb pedig kitalaltak a matematikusok az integralast.Ami ma mindennnek az alapja.Az meg hogy ami 100 eve fabol volt de azt tudta mint a mostani ami valami otvozetbol van mar nem ua, az szanalom a kobon..