60
-
Drinkman #60 "összetalálkozunk igaziból, és akkor kínos tíz másodpercnek fogsz elébe nézni."
Max ha bkv ellenőr vagy és neki nincs jegye
amúgy nem sok esélye van sajnos
-
stremix #59 Mi van ha zuhanás közben találkoznak egy repülővel????? -
Deus Ex #58 Nem mondtam olyat az úrhajósokra, hogy bénák volnának, ha benned nem alakult ki olyan felelősségtudat, amely alapján a rád bízott technikát akár az életed kockáztatásával is próbálnád menteni, akkor javalsom, olvasd el Tom Wolfe: Az igazak c. könyvét, berepülőpilótákról szól, köztük sok olyanról, aki még akkor is mentette volna a helyzetet, amikor már nem volt továb, vagy olvasd el akár a magyar katonai repülés történetének egyes baleseteit, ahol a katapultálás helyett próbálták a gépet menteni. Ajánlom figyelmedbe a Cserporán Mihály féle katapultálást, aki álló hajtóművű géppel ment felhőalap alá, és úgy kerülte el Ajkát, hogy az utolsó pillanatban katapultáljon, vagy a Mizsei-Katovics, vagy a Soproni Károly, vagy a Reinhard-Bakó katasztrófák történetét. Éppen arról beszéltem, hogy ki mer megszakítani egy sokszázmillió dolláros felszállást..? Ez olyan, mint a tornádó-előrejelzés. Ha téved, lenyakazzák.
A flegma, sértegető szándékú hozzászólásod érint egy nagyon fontos igazságot: itt a kanapén rengeteg időm van meditálni a történéseken, és a végkifejlet ismeretében kiválasztani a helyes ténykedést. Ott azoknak az embereknek erre csak másodperceik vagy töredékmásodperceik vannak, és ha rosszul döntenek, nincs mód a javításra. Ezért nagyon könnyű parlamenti képviselőnek lenni, és ezért nagyon nehéz pilótának. Pont. De. A repesemény kimenetétől függetlenül meg kell állapítani, hogy az eseményekre ráhatással bírók ténykedése a lehető legjobb volt-e, vagy sem, a tanulságokat le kell vonni, mert ezek később életet mentenek. Ugye ismerős az a mondat, hogy a repülés törvényeit vérrel írták?
Másrészről az, hogy lett volna idő az SRB-k vészoldására, nem az én agyszüleményem, hanem a vizsgálóbizottság megállapítása.
A Columbia esetében 62 km magasan, tehát a közvetlen vészhelyzet kialakulásakor a lehetőségek már valóban erősen fogytán voltak, legjobb esély az ütköző habdarab felfedezését követően még a keringési fázisban történő mentés lett volna, ha kihúzzák addik a Columbia készletei, amíg a felgyorsított startelőkészítésű másik űrsikló odaér, ha találtak volna módot az átszállásra - nem volt elegendő űrruha a Columbián -, stb. Nem, az űrállomásra nem juthattak volna el, mert a pályájuk hajlásszöge olyan nagy mértékben tért el, hogy a fedélzeti üzemanyagkészletek nem tettek lehetővé akkora pályamódosítást, és egyébként sem vitték a dokkoló modult.
Kevéssé közismert, de az eddigi egyetlen megszakított felszállást a Challenger hajtotta végre, mégpedig az időben az RTLS és TAL után következő eljárással az Abort to Orbittal. Az egyik SSME hibásodott meg, de a felszállás kései fázisában, így a kieső tolóerőt a manőverező hajtóművekkel pótolták, így képesek voltak pályára állni.
A kizárólag full manuális és full automata üzemmódokban annyira nem vagyok biztos, a robotok szoktak tudni egy vagy több kijelölt paramétert tartani, bár ez is puszta találgatás.
Ha van egy jól kidolgozott üzemeltetési eljárás, akkor nem is kell tudni, miért csökken a tolóerő. Csökkent x%-ot, rendben, akkor ezt és ezt kell tenni. A többi a vizsgálóbozottság dolga.
Végül pedig ugyanazt tanácsolom neked is, mint itt már néhány embernek, köztük adminisztrátoroknak is: igaz, hogy nem lehet tudni, ki áll egy-egy nick mögött, de ez inkább intsen óvatosságra, mint szabadosságra, mert ha itt nem bírsz magaddal, összetalálkozunk igaziból, és akkor kínos tíz másodpercnek fogsz elébe nézni. -
#57
"A szenzorok jele alapjan megszakithattak volna a leszallast, aminek ket kovetkezmenye lehetett volna: lapos szogben szallnak le, tehat vizre szallnak valahol az atlanti oceanon, vagy elelkezdnek es alacsony palyara allnak ahonnan masik jarmuvel kellett volna visszahozni oket. Mindket megoldas mukodhetett volna"
Bedöntést visszavehették volna kicsit, így szépen elkezdett volna csökkenni az esési sebesség, majd növekedni(tehát emelkedni a sikló). De erre nem volt felkészítve a számítógép, és akármilyen tégla repülési tulajdonságai vannak az űrsiklónak, és tökmindegy hogy magasan van még, de olyan nagy sebességgel repül, hogy ha túlságosan visszaveszik a dőlést, az óriási felhajtóerő simán visszalendíthette volna akár 150 km magasra 60 ról, csak azzal az apró pici különbséggel, hogy szép kis horizontális sebességet vesztett addig -> így amikor elérte volna a pálya csúcspontját meredek emelkedéssel, ugyanolyan meredeken esett volna vissza, és ezt a zuhanási sebességet nem tudták volna lecsökkenteni, hirtelen ért volna a sűrű légkörbe, és ugyanúgy elégett volna.
Teljes kézi irányítással, pedig képtelenség egy siklót légkörbe lépés közben irányítani(főleg nem precízen). Ha legalább az állásszöget tartja a számítógép, úgy még elképzelhető, de gondolom csak full manuális, és full automata között lehet választani.
Az újra pályára állást 60km körülről(mert ott jelentkeztek a problémák) meg felejtsd el, mert odáig a sikló már kb 1000 m/s-t lassult, amit még fullos üzemanyagkészlettel sem tudna visszahozni a sikló orbitális hajtóműve.
Challengernél meg használhatták volna a visszatérési terveket (mert voltak), RTLS (Return To Launch Site), bár ehhez kellhet(attól függ mennyi idő telt el az indulástól) az üzemanyagtartály maradék üzemanyaga, és az SRB-k tervezett (mert ha gond van enélkül is ledobhatják) ledobása után pár másodperccel van az utolsó esély hogy így térjenek vissza. Ezen kívül, még létezett a TAL (transatlantic landing)-ra terv, de ezt pl kisebb hibák, pl 3ból 1 főhajtómű leállása esetén használhatták volna (mert hogy az atlanti óceánt átrepüléséhez közel orbitális sebességre kell gyorsulnia), ha az RTLS már nem lehetséges.
Szóval challenger esetén talán gyors reakcióval, csinálhattak volna egy rtls-t, columbiánál meg felkészített számítógéppel skip reentryt (de ott sem tudták igazából hogy nagy a baj, amíg szét nem esett). -
L3zl13 #56 Na mondjuk az a 100 km is kb ugyanolyan hasraütős meghatározás a FAI részéről, mint az 50 mérföld az USAF-nál.
A 91 km meg gondolom valami 300000 láb vagy 100000 yard vagy valami hasonló gyökérség angolszász mértékegységben. :D -
trogi #55 Nos, már megint az amerikaiak nagyotmondási hóbortjával állunk szemben. 
Az űr határa nemzetközi szerződés alapján 100 km. Ezek a szerencsétlenek 91 km-ről ugrándoznának le, ami még messze nem űr. Ilyen alapon tekintsük Anettkát a 2. magyar állampolgárságú űrhajósnak
(Simonyi Károly ugye amerikai) !
Az X-15-ösök pilótái közül is csak 2 kapta meg az űrhajós minősítést, mert csak ők lépték át a 100 km-es határt.
Egyébként pedig nem tudom, hogy hogy jött ki nekik a 91 km? A Kármán-vonal 83,3 km, az űr 100 km, tehát eléggé idióták ezek az amerikaiak.
Az meg egyenesen bohókás, hogy egyesek úgy képzelik, hogy különösebb védelem híján csak úgy leugrálva menekülnek az űrállomásról, ha gáz van. Ilyen alapon el kell gondolkozni azon is, hogy felesleges nagyrakétákba beleölni a pénzt, elég csak a seggünkre kötözni két rakétamotort, aztán usgyi fe'fele. A lejövetellel ugye már nincs gond, mindenki ismeri a gatyaféket ugye?!
-
L3zl13 #54 Alapvetően egyet értek a mondandóddal, de ez a "HŐSI HALOTT" dolog akiket nem lehet kritizálni egy kicsit sok nekem.
Mellesleg a hősi halottnak nem kellene valami hősiest csinálnia, hogy kiérdemelje a nevet? Nem mondom, ha valaki tudatosan az életét kockáztatja valami nagyobb és nemesebb cél érdekében akkor azt nevezhetjük hősnek, de főleg a Challenger esetében nem vagyok biztos abban, hogy ez áll az áldozatokra.
Akkorra már annyira biztosak voltak magukban a NASA-nál, hogy egy egyszerű rutinműveletnek gondolták a dolgot. Az elbizakodottság és a bátorság nem ugyanaz.
Mit keresett ott egy tanárnő? Órát tartani az űrben kisiskolásoknak? Egyértelmű propaganda munka. Azért mert szerencsétlenségére pont akkor került sorra mikor megtörtént a baj, nem azt jelenti, hogy hős.
A többiekre ez talán kevésbé igaz, némelyiküknek talán tényleg volt valami értelmes feladata odafent, de azért nem éppen a Mars meghódítása közben vesztek oda. -
llax #53 Kritizálta valaki az űrhajósokat???
Szerintem senki. Itt az űrrepülő rendszert kritizáljuk. Ugyanis nem rendelkezik egyetlen bizonyítottan használható mentési lehetőséggel sem. Még személyzet nélküli tesztrepülést sem végeztek vele. Ennyit számít a NASA-nak az emberélet. -
Su0my #52 bírom azt, amikor évekig képzett, csúcs kondiban (testi-szellemi) lévő, igen jó stressz tűrésű embereket kritizálnak magukat qrva okosnak hívő kockák a kanapéből, monitor előtt.. bárcsak rajtatok múlna a világ sorsa, minnyá szép lenne itt az élet! 
szerintem is sík hülye agyhalott zoknikat küldenek fel oda a nagy feketeségbe. halűluk előtt 10 mp-vel, ááh, mi a fax, hogy nem tudtak dönteni? lóxart sem értek! áhh megyek is lövőődözök is egyet, azt sem értem, miért nem én vagyok a katonaság legnagyobb bácsija! mert én mindenkit ki is tudok nyírni! meg okos is vagyok! miért azt a sok bugyuta tudóst kűűték fel? ki az a hülye, aki kismillió csipogó villogó fityegő vészjelzésből nem tud dönteni 10 mp alatt? némmá, elindítom ezt a jó kis szimulátort és megmutatom hogy kellett volna? áá, várjál megmutatom megint minnyá, csak load game... na oops, mosse sikerült: load... na látod, most király voltam, így kellett volna!..
azért légyszíves gondolkodjatok el, kiket és hogy kritizáltok, milyen hangnemben.. főleg, ha HŐSI HALOTTAK-ról van szó. mert akármit is mondtok, azok.
-
kvp #51 "10 másodperc mindenre kevés... De akkor még azt sem tudták, miért csökken a tolóerő... Sőt, AKKOR semmit nem tudtak. Ugyanúgy, mint a Columbia esetében sem. Volt jónéhány hibajelzés, de AKKOR nem ismerték az okát."
Idealis esetben erre lennie kellene egy szabalynak. A szabalyokat ismernie kellene a szamitogepnek. Innentol mar nem emberi dontes lenne es a gepek reakcioideje sem olyan rossz.
"Az űrrepülő leoldása sem egyszerű eset... Nem véletlenül van az, hogy egyetlen jelenlegi mentési tervükben sem szerepel olyan megoldás, ahol az űrrepülőt működő SRB-k esetén leoldják. Sőt, csak akkor tudják biztonságosan leoldani, ha az ET-ből is elfogyott a nafta."
Elmeletileg lerobbanthato az egesz felszallas kozben is, egy bizonyos magassag felett. Ezt a challanger mar elerte, tehat siman megtehettek volna. Az egyetlen szabaly, hogy eloszor a raketak, majd utanna a fotartaly.
"A Columbia esetén a sebesség (és magasság) teljesen kizáráta volna az ugrás lehetőségét. De ha lehetett volna, akkor sem lett volna idejük. Mire észlelték a problémákat, ott is késő volt..."
Ennek ellenere a challenger legenysegenek a jo resze meg elt a vizbecsapodaskor, ok meg akkor is ki tudtak volna ugrani, ha csak egy sima ernyojuk van. Ezert is kaptak a kesobbi legenysegek egy-egy sima ernyot.
A columbia eseten nem volt sok lehetoseguk, bar talaltak egy lezart sisakot is, tehat legalabb a legenyseg egy tagjanak volt ideje arra, hogy tegyen valamit amikor elkezdett szetesni a gep. A szenzorok jele alapjan megszakithattak volna a leszallast, aminek ket kovetkezmenye lehetett volna: lapos szogben szallnak le, tehat vizre szallnak valahol az atlanti oceanon, vagy elelkezdnek es alacsony palyara allnak ahonnan masik jarmuvel kellett volna visszahozni oket. Mindket megoldas mukodhetett volna. -
llax #50 10 másodperc mindenre kevés... De akkor még azt sem tudták, miért csökken a tolóerő... Sőt, AKKOR semmit nem tudtak. Ugyanúgy, mint a Columbia esetében sem. Volt jónéhány hibajelzés, de AKKOR nem ismerték az okát.
Az űrrepülő leoldása sem egyszerű eset... Nem véletlenül van az, hogy egyetlen jelenlegi mentési tervükben sem szerepel olyan megoldás, ahol az űrrepülőt működő SRB-k esetén leoldják. Sőt, csak akkor tudják biztonságosan leoldani, ha az ET-ből is elfogyott a nafta. -
#49
az adneralinfuggok ;) -
awender #48 Kittinger kezére húztak egy rögtönzött muffot, hogy védje, itt a kép róla:
http://mlsandy.home.tsixroads.com/Corinth_MLSANDY/corinth_images/jk52.jpg -
#47
:D:D:D de ki azaz állat aki bevállalja hogy 4000km/h esik??? -
kecskeszeme #46 Ez nagyon kemény. :)
De mi van, ha az őrült delikvens (aki ugrik) felkenődik egy utasszállító gépre és magával ránt a halálba 2-300 embert...? -
Frenk #45 Az kimaradt, hogy Joe Kittingernek már a kiszállással is problémái akadtak a szigetelés mellett.
Az alacsony nyomás miatt felfúvódó ruha következtében beleszorult az ülésébe és azt hitte, nem is fog tudni kiszabadulni.
Ahhoz is kell lélekjelenlét, hogy vki 31km magasan nekiálljon ráncigálni a ruháját, amikor már egy szigetelés megsérült...Bár mondjuk a másik lehetősége a halál volt. -
Deus Ex #44 A Challenger esetében a lyuk növekedésével fokozatosan csökkent a jobb SRB tolóereje, amit lent is láttak. A szerkezet jobbra sodródásának megállítására először az SSME fúvókáival, majd az utolsó néhány másodpercben a felszállási fázisban legvégső esetben kitérű aerodinamikai kormányokkal kompenzálta a felszállást irányító számítógép az eltérést. Az ötvenedik másodperc környékén egyértelműen látszott, hogy megy el a tolóereje jobb oldali petárdának, tíz másodperc alatt lehetett volna őket vészoldással lekapcsolni. Volt tíz másodperc a helyzet felismerésére és a döntés meghozatalára. De ki mer így dönteni..? -
Zoleeca #43 http://www.sg.hu/cikk.php?cid=56060 -
llax #42 11 tervezett + 2 "tartalék" repülés van hátra. Ezek többségét a Discovery és Endeavour teljesíti.
Jelenleg az indítóálláson várakozó Atlantis-nak mindössze két tervezett repülése van. Felviszi a Columbus laboratóriumt az ISS-rs (STS-122, dec. 6.), majd jövő augusztusban elvégzi a Hubble utolsó javítását (STS-125, 2008. aug. 7.). Utána mehet múzeumba... -
llax #41 2 katapultülés volt a gépeken, az is csak a Columbia első 4 repülésén.
A Challenger esetén sem lett volna esély az ugrásra mert:
1. a katasztrófa előtt közel kétszeres hangsebességgel haladtak
2. az irányítóközpontban (és az űrrepülő utasai) csak akkor tudták hogy baj van, mikor a láng és füstfelhőt látták...
A Columbia esetén a sebesség (és magasság) teljesen kizáráta volna az ugrás lehetőségét. De ha lehetett volna, akkor sem lett volna idejük. Mire észlelték a problémákat, ott is késő volt... -
HNR #40 6 űrsiklót építettek: Enterprise (1977), Columbia (1981), Challenger (1983), Discovery (1984), Atlantis (1985), Endeavour (1992)
Ebből azonban az űrben csak 5 járt, mert az Enterprise-t csak tesztelésre építették.
Elég rossz arány a 40%...
Egyébként a tervek szerint 2010-ben a maradék flotta is visszavonul.
-
kvp #39 A challanger-en siman kiugorhattak volna, sot ez volt a gep elso utja, ahol nem volt katapultules az utasoknak. Igy ugyanis 4 helyett 7 ember fert el a siklon. (4 a pilotafulkeben, 3 az utaskabinban) Azota a siklokon mar van ejtoernyo, es megfeleloen alacsony sebessegen ugyanugy lehet kiugrai beloluk, mint a 2. vilaghaborus bombazokbol. (es kb. azonos eselyekkel)
A columbia tul gyorsan jott, ott az egyetlen esely az lett volna, ha van mentocsonak, ami kb. azt jelentette volna, hogy visznek ket sojuz visszatero egyseget, vagy valami ahhoz hasonlot. Ez a siklo eseteben a teljes csomagteret megtoltene, tehat nem eletkepes megoldas. Alternativa lenne meg a levalaszthato utaskabin, ami visszateres a jelenlegi orosz megoldashoz. (a nasa ez utobbit valasztotta) Alapvetoen az urrepulok mai biztonsagi szintje megyegyezik egy atlagos utasgeppel. Ha leesik akkor nem sok eselyuk van az utasoknak. Az egyetlen kulonbseg, hogy a nasanal jelenleg 40%-os az ursiklo flotta vesztesege.
Egyebkent sokkal jobb lenne ha skip reentry-t hasznalnanak (esetleg legzsakos hopajzsal). Ekkor az ujrhajo a folso legkorbe merulve addig kacsazik a legkoron, amig le nem lassul, es ekkor horizontalis sebesseg nelkul le tud ereszkedni. (fuggolegesen, ernyovel) Olcso es stabil megoldas, csak nem az ursiklo szamara talaltak ki. -
Balu0 #38 Úgylátszik itt senki nem nézte meg jól a képet.
Nem arról van szó, hogy a csóka kering mint egy űrhajó, és úgy esik vissza mint egy űrsikló a visszatérésnél.
Ez csak sub-orbitális cucc. Ami annyit tesz hogy vízszintes sebesség csak minimális.. felmegy függőlegesen, lejön függőlegesen. Hangsebességnél alig gyorsul fel jobban mielőtt beér a légkörbe.
Egy űrhajó ami orbitra áll mint az űrsikló vagy az ISS annak hatalmas előre mutató sebességvektora van, ezt tartja odafent.
A hatalmas erők, és hőmérséklet ami széttépte a Columbiát az nem a zuhanásból, hanem a hatalmas sebességéből adódott. Amit ugy felszállásnál a rakéta adott neki.
Namár most ha csinálunk egy űrhajót ami magával visz annyi üzemanyagot orbitra mint amennyivel felmegy, akkor az meg tudná csinálni hogy annyira lelassít hogy mindenféle hővédő pajzs nélkül szépen visszaeshetne.
Csak ugye minél nagyobb a tömeg amit fell kell vinned annál több üzemanyag kell. Túl nagy lenne a cucc, és még ennyire se lenne gazdaságos.
Összefoglalva:
Sub-Orbitális: Nagy vertikális kis horizontális sebesség = kis terhelés kis hő visszatérésnél , rövid repülési idő
Orbitális: kis vertikálsi sebesség, hatalmas horizontális = nagy terhelés, nagy hő visszatérésnél, hosszú repülési idő -
#37
De, mert van szemem, és átlátszó anyagok is amikből a sisak szem körüli részét kialakíthatják :) -
kricsi #36 Nézelődni?:D
Szerintem nem sokat látnál:D -
#35
Persze Columbián feltétlenül, úgy hogy a szárny leválása után haladási iránnyal keresztbe álló sértetlen törzset a légáramlás lazán darabokra tépte :)
Viszont űrugrással kipróbálnám, durva látvány lehet 100 km-et zuhanni, és közben nézelődni mindenhova :) -
xizor #34 voltak már olyan extrémsport rekordok, hogy csak na :) -
KAMAFAGE #33 Esetleg ugorhatnának deszkával a lábukon egyből az űrből a hegyoldalra.
Meg is van a spaceboard©®! :-)
Le is védettem a nevet.
Ebből leszek trilliárdos -
Devotus #32 Ennek milyen katonai felhasználásai lesznek :) -
Doktor Kotász #31 "Hehh, tiszta sci-fi lesz, ha az űrhajósok simán visszaugrálnak a Földre az űrállomásról... :)
Sparrow79"
Ezek az ugrómukik 0 kmph-s sebességről indulnak, míg az ürhajósok néhány tízezer kmph-s sebességgel ker9ngenek a föld körül. Nagyobb különbség, mint bámdzsidzsámpolni a vasutihídról vagy a hídon száguldó gyorsvonatról.
Viszont eszembe jutott vlami:
Ez csak technika, nem extrémsport...
Az igazi extrémsport az lenne, ha valaki több kilométer magasról kigrik egy helikopterből ernyő nélkül, és a lábára csatolt snowboarddal úgy érkezik egy hegyoldalra, mint egy síugró. -
HNR #30 Megmondom én mi lesz ebben az extrém sport:
Amikor emberünk Szibériában vagy vhol az orosz semmi közepén landol és még Moha bá szerint is 3200 km-re lesz a legközelebbi lakott településtől ... :) -
#29
3000 ev mulva tudod mi lesz nepsport? A bogyogyujtes. Az nyer, aki a kevesbe radioaktiv helyrol szedi.. -
Prof William #28 - Leugrok egy órára. - Jelenti be Jon... És lőn .:) -
gyuri12 #27 nincs valami kép Kittinger kezéről?:D
azért nem lehetett valami jó érzés... -
llax #26 De ugrás előtt be kellett volna húzni a kéziféket...
Ugyanis mindkét esetben túl nagy lett volna ahhoz a sebesség, hogy ugrani lehessen...
Ugyanis mindkét űrrepülőt az aerodinamikai erők szaggatták szét...
Igen, a Challenger-t is, ugyanis a robbanás "csak" ellökte a tartálytól és "keresztbefordította" a levegőben. Annál a robbanásnál a lángfornt terjedési sebessége sokkal kisebb volt (fizikai értelemben nem is igazi robbanás volt), mint amekkora sebességgel az űrrepülő haladt.
Egy ember akármilyen spéci szkafanderben "ki tudna szállni" ekkora sebességnél??? -
#25
Király lenne jatpackel körberepülni a földet :) -
#24
Hát ha a Columbián meg a Challangeren is lett volna nehány ejtőernyő akkor csak leugottak volna a srácok... -
Su0my #23 úgy értem, vannak olyan megoldások, amik visszadják a repülés élményét, de ez lenne talán az egyik legátfogóbb 
-
Su0my #22 Barátom, az ember egyik legrégebbi vágya, hogy repüljön. Már az első ember is irigykedve néz(het)te a madarakat, és utánozni akarta őket.. Ez nem pszichokémiai probléma, hanem az ember egyik legnagyobb álma. Remélem megvalósul, és kipróbálhatom. 
-
#21
Nem azért csinálják, hogy ezzel bárkinek is bizonyítsanak, hanem egyszerűen azért mert imádják.