60
-
#1
hát hajrá 
-
T0nk #2 Remek ötlet. Így lehet a carpediem életérzésű közönség segítségével kijutni az űrbe. Ha a miiliomos hülyegyerek nem egy újabb Lamborghinit vesz, hogy megmutassa mekkora férfi, hanem kiugrik 91 kilométer magasságból, akkor máris hozzájárult valami értelmeshez is életében. -
#3
Hova lett a szerver razzia topik? :O -
#4
egy kicsit félre olvastam "Keze 4 óra alatt rohadt le" mi van. Tetszik az ötlet, remélem minnél hamarabb elkezdődnek a kísérleti ugrások. -
Amergin #5 Nem rohadt, hanem lohadt le, buksikám 
Amúgy biztos jó dolog lesz de népsport kb. 3000 év múlva lesz belőle
-
T0nk #6 "A Nemzetközi Űrállomás például 320 és 350 kilométer közötti magasságban kering, ez azonban nem számít, egy rendszernek, ami már az űr pereméről biztosítja a visszatérést a nagyobb magasságok sem okoznak majd gondot."
Ez igaz, de ehhez már egy mini űrhajónak kell lennie a ruhának. Az űrállomás pályáján annyira ritka a levegő, hogy hónapokba telne amíg lelassítaná az ugrót. Ergó kell egy hajtómű is, amivel el lehet végezni egy deorbit manővert. -
llax #7 Ezen felül a visszatérés sem 0 sebességről indulna, hanem közel 28000km/h-ról. Mivel a deorbit fékezés során csak néhányszáz km/h-val csökkentik a sebességet, csak annyira, hogy a pálya földközelpontja a már a sűrűbb légrétegekbe kerüljön. A további fékezést elvégzi a légkör. Azt a mozgási energiát is hővé kell alakítani...
A függőleges ejtőernyős visszatérés 91km-ről ehhez képest semmiség... -
neB #8 erre azt tudom mondani: hülye aki megcsinálja :) -
Cat #9 unatkozó gazdag (és hülye) emberek adrenalinbombája -
Ironka #10 Nekem elég lenne ez is adrenalinlöketnek:
http://www.boreme.com/members/viewviral.php?viral_id=13671&siteid=43645
http://www.youtube.com/watch?v=JHlOvhlKPvs
-
#11
Nem rossz, de szerintem akkor is az ejtoernyos-lovaspolo a kiraly! 
-
exatly #12 2073. nov. 10. 20 óra 32 perc, 14-es Magyar léghajóbázis:
-Lajos figy mindjárt Pest felé érünk leugrok sörért hozzak neked is valamit? Oké mindjárt itt vagyok. Gváááá! -
kvp #13 Kisebb urhajokon a katapultulesekben lehetne mind a fekezoraketa, mind a hopajz. Nagyobb hajok eseten erdmesebb mentocsonakokat epiteni, kb. olyanokat mind a sojuz, csak tobb ember befogadasara alkalmasat. 100 km-es magassag eseten eleg egy kisebb korong is amire raall az ugro es akkor kulonosebb hutorendszer nelkul is vissza tud terni, mert a ho nagy resze a korong elotti lokeshullamban nyelodik el. Ha pedig valaki lassitani akarja a visszateres sebesseget, akkor erdemes lenne felfujhato ho es fekezo pajzsot hasznalnia, kb. olyat mint a 2010 urodusszeiaban vagy a marsjaroknal. Megfelelo toltoanyagnal (helium) meg a zuhanas sebesseget is lassitana, legalabbis 50 kilometer alatt, bar kilatni nem nagyon lehetne belole, de mentesre tokeletes. -
#14
Te nem vetted fel véletlenül a Tudományok és érdekességeket 2 kreditért? :P -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#15
hol kell jelentkezni? :) -
djukel #16 mi ebben a nehéz? -
exatly #17 végülis majdnem. hasonlót -
Anteris #18 nem tudom de az efféle ürgék nekem mindig valahogy gázosnak tüntek. Azt hiszik bátrak közben pszichokémiailag problémásak. Az összes extrém faszt ide sorolnám akik nap mint nap kihívják a halált tök értelmetlenül. -
Devotus #19 ők mozdítják előre az emberiséget és a technológiát, azzal hogy valóra váltják az elképzeléseiket, szóval a "fasz"ozás szerintem nem a legmegfelelőbb ide...
-
Sparrow79 #20 Hehh, tiszta sci-fi lesz, ha az űrhajósok simán visszaugrálnak a Földre az űrállomásról... :) -
#21
Nem azért csinálják, hogy ezzel bárkinek is bizonyítsanak, hanem egyszerűen azért mert imádják. -
Su0my #22 Barátom, az ember egyik legrégebbi vágya, hogy repüljön. Már az első ember is irigykedve néz(het)te a madarakat, és utánozni akarta őket.. Ez nem pszichokémiai probléma, hanem az ember egyik legnagyobb álma. Remélem megvalósul, és kipróbálhatom. 
-
Su0my #23 úgy értem, vannak olyan megoldások, amik visszadják a repülés élményét, de ez lenne talán az egyik legátfogóbb 
-
#24
Hát ha a Columbián meg a Challangeren is lett volna nehány ejtőernyő akkor csak leugottak volna a srácok... -
#25
Király lenne jatpackel körberepülni a földet :) -
llax #26 De ugrás előtt be kellett volna húzni a kéziféket...
Ugyanis mindkét esetben túl nagy lett volna ahhoz a sebesség, hogy ugrani lehessen...
Ugyanis mindkét űrrepülőt az aerodinamikai erők szaggatták szét...
Igen, a Challenger-t is, ugyanis a robbanás "csak" ellökte a tartálytól és "keresztbefordította" a levegőben. Annál a robbanásnál a lángfornt terjedési sebessége sokkal kisebb volt (fizikai értelemben nem is igazi robbanás volt), mint amekkora sebességgel az űrrepülő haladt.
Egy ember akármilyen spéci szkafanderben "ki tudna szállni" ekkora sebességnél??? -
gyuri12 #27 nincs valami kép Kittinger kezéről?:D
azért nem lehetett valami jó érzés... -
Prof William #28 - Leugrok egy órára. - Jelenti be Jon... És lőn .:) -
#29
3000 ev mulva tudod mi lesz nepsport? A bogyogyujtes. Az nyer, aki a kevesbe radioaktiv helyrol szedi.. -
HNR #30 Megmondom én mi lesz ebben az extrém sport:
Amikor emberünk Szibériában vagy vhol az orosz semmi közepén landol és még Moha bá szerint is 3200 km-re lesz a legközelebbi lakott településtől ... :) -
Doktor Kotász #31 "Hehh, tiszta sci-fi lesz, ha az űrhajósok simán visszaugrálnak a Földre az űrállomásról... :)
Sparrow79"
Ezek az ugrómukik 0 kmph-s sebességről indulnak, míg az ürhajósok néhány tízezer kmph-s sebességgel ker9ngenek a föld körül. Nagyobb különbség, mint bámdzsidzsámpolni a vasutihídról vagy a hídon száguldó gyorsvonatról.
Viszont eszembe jutott vlami:
Ez csak technika, nem extrémsport...
Az igazi extrémsport az lenne, ha valaki több kilométer magasról kigrik egy helikopterből ernyő nélkül, és a lábára csatolt snowboarddal úgy érkezik egy hegyoldalra, mint egy síugró. -
Devotus #32 Ennek milyen katonai felhasználásai lesznek :) -
KAMAFAGE #33 Esetleg ugorhatnának deszkával a lábukon egyből az űrből a hegyoldalra.
Meg is van a spaceboard©®! :-)
Le is védettem a nevet.
Ebből leszek trilliárdos -
xizor #34 voltak már olyan extrémsport rekordok, hogy csak na :) -
#35
Persze Columbián feltétlenül, úgy hogy a szárny leválása után haladási iránnyal keresztbe álló sértetlen törzset a légáramlás lazán darabokra tépte :)
Viszont űrugrással kipróbálnám, durva látvány lehet 100 km-et zuhanni, és közben nézelődni mindenhova :) -
kricsi #36 Nézelődni?:D
Szerintem nem sokat látnál:D -
#37
De, mert van szemem, és átlátszó anyagok is amikből a sisak szem körüli részét kialakíthatják :) -
Balu0 #38 Úgylátszik itt senki nem nézte meg jól a képet.
Nem arról van szó, hogy a csóka kering mint egy űrhajó, és úgy esik vissza mint egy űrsikló a visszatérésnél.
Ez csak sub-orbitális cucc. Ami annyit tesz hogy vízszintes sebesség csak minimális.. felmegy függőlegesen, lejön függőlegesen. Hangsebességnél alig gyorsul fel jobban mielőtt beér a légkörbe.
Egy űrhajó ami orbitra áll mint az űrsikló vagy az ISS annak hatalmas előre mutató sebességvektora van, ezt tartja odafent.
A hatalmas erők, és hőmérséklet ami széttépte a Columbiát az nem a zuhanásból, hanem a hatalmas sebességéből adódott. Amit ugy felszállásnál a rakéta adott neki.
Namár most ha csinálunk egy űrhajót ami magával visz annyi üzemanyagot orbitra mint amennyivel felmegy, akkor az meg tudná csinálni hogy annyira lelassít hogy mindenféle hővédő pajzs nélkül szépen visszaeshetne.
Csak ugye minél nagyobb a tömeg amit fell kell vinned annál több üzemanyag kell. Túl nagy lenne a cucc, és még ennyire se lenne gazdaságos.
Összefoglalva:
Sub-Orbitális: Nagy vertikális kis horizontális sebesség = kis terhelés kis hő visszatérésnél , rövid repülési idő
Orbitális: kis vertikálsi sebesség, hatalmas horizontális = nagy terhelés, nagy hő visszatérésnél, hosszú repülési idő -
kvp #39 A challanger-en siman kiugorhattak volna, sot ez volt a gep elso utja, ahol nem volt katapultules az utasoknak. Igy ugyanis 4 helyett 7 ember fert el a siklon. (4 a pilotafulkeben, 3 az utaskabinban) Azota a siklokon mar van ejtoernyo, es megfeleloen alacsony sebessegen ugyanugy lehet kiugrai beloluk, mint a 2. vilaghaborus bombazokbol. (es kb. azonos eselyekkel)
A columbia tul gyorsan jott, ott az egyetlen esely az lett volna, ha van mentocsonak, ami kb. azt jelentette volna, hogy visznek ket sojuz visszatero egyseget, vagy valami ahhoz hasonlot. Ez a siklo eseteben a teljes csomagteret megtoltene, tehat nem eletkepes megoldas. Alternativa lenne meg a levalaszthato utaskabin, ami visszateres a jelenlegi orosz megoldashoz. (a nasa ez utobbit valasztotta) Alapvetoen az urrepulok mai biztonsagi szintje megyegyezik egy atlagos utasgeppel. Ha leesik akkor nem sok eselyuk van az utasoknak. Az egyetlen kulonbseg, hogy a nasanal jelenleg 40%-os az ursiklo flotta vesztesege.
Egyebkent sokkal jobb lenne ha skip reentry-t hasznalnanak (esetleg legzsakos hopajzsal). Ekkor az ujrhajo a folso legkorbe merulve addig kacsazik a legkoron, amig le nem lassul, es ekkor horizontalis sebesseg nelkul le tud ereszkedni. (fuggolegesen, ernyovel) Olcso es stabil megoldas, csak nem az ursiklo szamara talaltak ki. -
HNR #40 6 űrsiklót építettek: Enterprise (1977), Columbia (1981), Challenger (1983), Discovery (1984), Atlantis (1985), Endeavour (1992)
Ebből azonban az űrben csak 5 járt, mert az Enterprise-t csak tesztelésre építették.
Elég rossz arány a 40%...
Egyébként a tervek szerint 2010-ben a maradék flotta is visszavonul.