144
-
Godefroy #104 és milyen mennyiségű áramot lehet így termelni és mekkora területen?
egy atomerőmű mondjuk 10 000 négyzetméter, egy ugyanekkora kapacitásű naperőműnek mekkorának kell lennie?
Mit csináljuk mi, akiknél nincs sivtag és a napfény az év felében gyakorlatilag nem vagy alig sűt?
Halott 5let ez, kegészítésnek jó meg tech demonak de realitása hogy egy bolygót tápláljon energiával 0. -
nagylzs #103 > Tárolni meg ekkora energiát... hát izé.
A naptorony erőművek úgy működnek hogy két hatalmas tartályban folyékony só van. Az egyikben 200 celsius fokos a másikban 600 vagy még több. Úgy tervezik meg őket hogy a generátor kisebb teljesítményű, így nappal egyszerre tud áramot termelni és energiát tárolni. Éjszaka ezt használja föl. Ez gyakorlatban kipróbált megoldás, és működik.
O'Donell frenshnel tükröt használ, de nem tudom hogy ez mit melegít. Lehet hogy az ő megoldása nem hőtárolós, de jó tudni hogy van olyan naperőmű ami éjjel is működik. Ahogy mennek fölfelé az energiaárak úgy lesz egyre nagyobb létjogosultsága ezeknek a rendszereknek. Akkor majd annak lesz jó aki az elején sok pénzt fektetett bele. -
Godefroy #102 napelem sosem lesz megoldás, mert csak nappal sút:)
És a legnagyobb energiafelhasználás sötétedés után van, nem ártana ezt is foigyelembe venné már valai.
Tárolni meg ekkora energiát... hát izé. -
nagylzs #101 Ja a napelem tényleg nem megoldás. Előszöris túl kevés a szilícium. A hagyományos napelem táblákhoz sok kell. Az ultravékony panelek meg csak 1-2 évig bírják. Másodszor meg, az energiaegyenlegük nagyon rossz. Az előállításukhoz szükséges energia kevesebb mint amennyit termelni tudnak, de nagyságrendileg azonos.
A szélerőmű meg tényleg megbízhatatlan, csak időszakosan termel.
A sivatagba telepített hőtárolós CSP erőművek viszont tényleg jók. Most építenek belőlük többet is. Eddig csak kísérleti jelleggel működtek de amiket most építenek azok már energiát fognak termelni. Ja és sok cég fektet bele nagyon sok pénzt, ha pedig így van akkor elég valószínű hogy megéri a dolog... -
nagylzs #100 Nagy a helyigényük ez igaz, de nem olyan nagyon nagy. Olvassátok el a CSP riportot. Abban azt írták az okosok hogy pár 100 négyzetkilométernyi területet befedve Európa teljes jelenlegi szükségletét ki lehetne elégíteni. Itt egy kép:
http://www.trec-uk.org.uk/images/CSP_map_small1.jpg
Ez mutatja hogy mekkora területre lenne szükség. Az éghajlati hatásoktól meg nem nagyon kell tartani. Ezeknek az erőműveknek a hatásfoka 30% alatt van, tehát a begyűjtött energia nagy része visszasugárzódik. Lehet hogy egy picit hűvösebb lesz tőle, nade egy sivatagban ez kit érdekel? -
#99
Éz hogy jön ide? Egyébként lávája válogatja. A közet összetételétől függ. De nem vagyok geológus... -
Epikurosz #98 jaj, még ezt sem tudod!
a kőzetek 2000 fok felett olvadnak, így megvan az 2000-2500 között. -
Cat #97 Nagyipari méretekben nem gazdaságos a napelem, lásd a cikkben említettnél sem fotoelektromos módszert (közvetlen napfény -> elektromosság konverziót), hanem köztes olajat, vízgőzt, gőzturbinát alkalmaznak. Belefektettek több milliárd dollárt, és több ilyet is építettek, szóval hidd el, hogy igazuk van. -
Nabukonodozor #96 Igazad lehet.Szerinted hány C fokos a láva? -
#95
Nem még a tenyésztőrekatorok előtti adat. A 80-as években is több szát év volt. Tenyésztőreaktorokkal az 1000-et is elérheti kb. 40-50%-os részesedéssel az összenergia termelésből.
Szerinted a franciák nem pánikolnának, hogy ha elfogyna 50 év múlva az urán mikor az energiaszükségletük több, mint 80% onnan jön? Felépítettek volna ilyen rendszert ennek tudatában 20-30 éve? NEM!! -
Nabukonodozor #94 Hát nemtom, nekem egy frissen végzett,ELTE-n tanult fizikus mondta, akinek ez nemrég a tananyaga volt.Egyébként nem az urán újrakinyerésével lett több száz év? -
#93
Ezt kitől halottad. Mondtam már Több SZÁZ évre elég! Akkor mit törnék magukat olyan erőművek fejlesztésével amik 20 év múlva épülnek meg??? Gondolkozz már egy kicsit... -
Nabukonodozor #92 Van benne igazság 
-
EroSennin #91 A napelemek is fuzios eromu reszei, csak a fuzios resz a napban van :D -
Nabukonodozor #90 Thx 
-
Nabukonodozor #89 Én arra gondoltam, hogy ha a vulkán kürtőjébe belevezetnénk mondjuk egy wolfrám csövet amiben olajat vagy valamilyen folyadékot keringetnénk és az erőműben egy másik vízzel teli csövet hevítene fel, ami meghajtaná a turbinákat.És mivel hatalmas bent a hőmérséklet, a lávában akkor hatalmas lehetne a belőle kinyert energia, nem? -
Epikurosz #88 Nebukadnezár!
Essél be a ww.conrad.hu ra ott vannak napelemtáblák, és árak, devan annál olcsóbb is, pld. www.accusealed.hu-n. -
Chappy #87 de lehet, asszem japánban van is, am a geotermikus energiafelhasználás nálnuk is jelentős lehetne, mert van energia, csak rettentő drága a kitelepítése, meg mélyre kell fúrni. azonban a termálvízzel lehetne házakat fűteni, csak még nem terjedt el -
Chappy #86 Az a baj, hogy a paksi atomerővű 8,90 Ft-ért termeli kwh-ját az áramnak, vagy majdnem ilyen olcsón tudunk importálni. És azért senki se makar 2xes villanyszámlát. Igaz így meg szétbasszuk a környezetet -
Nabukonodozor #85 Egyébként nem tudja valaki a napelemtáblák árát?
Ja és egy kósza ötlet (nem a témához): nem lehetne a nyugodtabb vulkánok mellé erőműveket építeni, amelyek a láva hőjét használnák fel? -
Nabukonodozor #84 Utánnanéztem.Csak, hogy Budapest és környéke villamosenergiaszükségletét elláthassuk 85 km^2 területet kéne lefedni napelemtáblákkal.(160x80 cm-es táblák amelyek fejenként 175wattot termelnének).És ez csak Budapest és környéke...Ez rengeteg pénzbe kerülne... -
Nabukonodozor #83 Tudtommal Irán nem túl gazdag ország.Egyébként Pakson is csak nagyon különleges helyzetben történhetne baleset, mert forráspont küzelében levő nagynyomáson levő víz a moderátor, ami ha a reakció elszabadulna rögtön elforr, vagyis leáll a neutronok lassítása és újjab uránatommagok nem hasadnának fel, vagyis leáll a hőtermelés és nem szenved semmi kárt, nem jut ki a környezetbe semmilyen káros anyag. -
Nabukonodozor #82 Azt hiszem a mai uránfelhasználás mellett 50évre lenne elegendő az urán.De a már használt fűtőrudakban is van rengeteg nem felhasznált urán, amit ki is lehet nyerni.Ennek csak az a hátránya, hogy savakkal kell kezelni a fűtőelemet.Egyébként tóriummal is lehet működtetni az atomerőműveket (ez az energia nem sokkal drágább). -
Nabukonodozor #81 A fúziós erőmű egyáltalán nem veszélyes, mert benne egy nagyon ritka plazma van és ha ez elszökne akkor a környező levegő egy pillanat alatt lehűtené és semmiben nem esne kár. -
#80
Hm... Ezt jó tudni. Mellesleg az elektromos autó sem ér sokat, ha az elektromosság szén, gáz és olajtüzelésű erőműből jön 75%-ban... -
Godefroy #79 Hát azért...
A procik pedig épp most fejlödnek igazán, Intelnek van ugy 5 Ghz es procija, de a számítási teljesítményben egy azonos orajelű Core2 2x gyorsabb legalább egy P IV nél. 2éve vettem 3.4 Ghz P IV et 75E Ft ért most 2.6 Core2 35E Ftért.
De akkukra visszatérve: 500 pénzért vettem Auchan nevű boltban a Varta 2600 mAh akkukat idén, 3 éve a 2100 asok voltak 1000 forint felett.
+23% teljesítmény -50% ár azért szerintem elég nagy változás.
-
#78
Na ja, csak a nagy 0-ról gyorsan lehet fejlődni, de aztán lassul a fjlődés. Lásd processzorok. Az órajel évek óta 3-4 GHz környékén stagnál és a magok számát növelik. Az akukk sem változtak szinte semmit az elmúlt 3 évben... -
Godefroy #77 10 éve egy AA újratölthető akku 4-500 mAh volt.
Ma 2700 mAh asokat használok.
Van 15 perces gyorstölthető 2100 mAh is.
Elég nagy a fejlődés ezen a területen
A hibrid autoban is ilyen 1.2V elemekből raknak össze 190-200 darabot a 220-240 Volthoz.
Így annyira ez nincs messze, kb 15-20 év.
-
Godefroy #76 Igen ezért írtam a 200 évet amit kihuzunk atomerőművekkel :) -
#75
Na de pont az a lényeg. Ezt MINDEN tecnológiánál figyelembe kell venni!! Amíg nem éri meg őket gazadaságosan használni, addig az annyit ér, mint golyónak az integetés. -
teddybear #74 Még csak most építik azt a kísérleti erőművet, amellyel esetleg elérhetik az áttörést a fúziós erőmű technológiájában. Elméletileg tudjuk a megoldást, csak még nincs működő modell. -
teddybear #73 Ami pedig a naperőművet illeti, páran már írtak az előnyeiről, hátrányairól. Viszont arról keveset, hogy sok helyet foglal. Kis teljesítmény esetén, mint pl. egy tanya ellátása, ez még előnnyé is fordítható, mert akár napelemmel is be lehet fedni az épületeket, így nem kell plusz földterületről lemondani.
Viszont ipari méretekben sajnos igen nagy a helyigény. Ebben a rendszerben van egy korlát, ami a felszínen felfogható napenergia maximális értéke, és ezt a korlátot nem lehet átlépni. Tükrökkel sem, mert azok csak átvetítik a területükre eső napenergiát egy másik helyre. -
Godefroy #72 Annyira nem.
Technikailag is megvalosítható már most is, csak drága.
-
teddybear #71 Volt az 60 dollár hordónként, nem a kötekedés miatt mondom. -
#70
A második fele a hozzászólásnak egyelőre NAGYON távoli álom.
-
Godefroy #69 8 éve 130 volt a benzin most 280 alig több mint duplája, tehát nem tíszeres mint a nyersanyag ára. Ebből is látszik nem az a legtöbb a benzinárban. -
Godefroy #68 A 800-100 év egy számítás szerint 200-300 ha az összes elketromos energiát atomerőművek termelnék.
Azért megérné, hogy 200 évünk legyen kikisérletezni a fúziós energiát nem?
És ha sikerülne olyan elektromos autokat gyártani ami 4-500 km meg tud tenni egy feltötléssel és a feltöltés mondjuk 20 perc lenne (ennyi eltöltesz egy benzinkútnál is fizetés, újságvásárlás esetleg kaja) akkor megoldodna a CO kibocsájtás is.
-
kandeláber #67 "Talan csokkenteni kellene az energiafgyasztasunkat? Szerintem jol meg kellene duplazni az energiaarakat, meg az energiahordozoket is. Igy talan kevesebbet fogyasztanank, kevesebbet melegitenenk es a forgalom is ritkabban allna be."
Nyolc évvel ezelőtt 9 dollár volt egy hordó olaj, ma 90. Kevesebb autó lett? Pedig nem is duplázásról van szó. -
#66
Miért? Attól mert ők is muzulmánok (nem mind) még nem arabok. -
neoG #65 na, ez azé' erős vót'! 