144
-
syn7h37ic #24 Csak azt nem értem, hogy miért jön mindenki az atomerőművekkel, mikor adott a technológia a napenergiát hasznosító erőművekhez. Inkább örülnétek, hogy vannak, akik azon munkálkodnak, hogy tiszta, szennyezésektől teljesen mentes enerigaelőállítással foglalkoznak. -
syn7h37ic #23 Ahhoz scintillációs detektorok kellenek, hogy különbséget tudjál tenni -
syn7h37ic #22 Csak a Geiger cső nem tud különbséget tenni a béta, és az alfa sugárzás között 
-
syn7h37ic #21 Szaporító, vagy tenyésztő reaktor
A szaporító-, vagy más néven tenyésztő reaktorok arról kapták nevüket, hogy az üzemeltetés során nemcsak elhasználódik, hanem folyamatosan termelődik a fűtőanyag. Az előzőekben ismertetett termikus (lassúneutronos) reaktorok 235U-öt használnak üzemanyagként, mivel ez az izotóp képes a maghasadásra. Csakhogy a természetes urán alig egy százalékát alkotja ez az izotóp, nagyobb részét az 238U teszi ki. A szaporító reaktorok célja, hogy - az energiatermelés mellett - az 238U -ból olyan más izotópot állítson elő, ami már fűtőanyagként használható.
A szaporító reaktorok központjában helyezik el a hasadóanyagot (20-30 százalék 239Pu az UO2-ban). A mag körül található az úgynevezett tenyésztőburok, amely 238U izotópokból épül fel. A reaktorzónában lévő plutónium maghasadásakor neutronok keletkeznek, amit az 238U izotópok a burokban befognak. Ennek során 239U izotóp keletkezik, melynek béta-bomlása után két lépcsőben 239Pu izotóp jön létre, amit már üzemanyagként lehet használni. A tenyésztési hányados nagyobb mint egy, ami azt jelenti, hogy több plutónium képződik a tenyésztés során, mint amennyi a maghasadás során elbomlik.
A reaktormag nem tartalmaz moderátort, ami a neutronokat lelassítaná, mert a plutóniumot legjobban a gyors neutronok hasítják. Így ezt a típust gyorsneutronos reaktornak is szokták nevezni. A hűtőközeg ennél a típusnál nem lehet víz, mert az lelassítaná a neutronokat, így ehelyett folyékony fémeket, elsősorban nátriumot használnak. A primer kör folyékony nátriuma adja át a hőt a szekunder nátrium körnek a közbülső hőcserélőkön keresztül. A reaktor működését szabályzó rudakkal irányítják, melyeket vészleállítás esetén a biztonsági rudak helyettesítenek.
A világon összesen tíz szaporító reaktor üzemel, ami a termikus reaktorok számához képest igen kevés. A még működő szaporító reaktorok közül a legrégebbi 1963-ban épült az USA-ban, a legújabb pedig az 1988-ban épült franciaországi Super-Phenix. Tenyésztőreaktor üzemel még Indiában, Japánban és Oroszországban.
Biztonsági tényezők: A gyorsneutronos szaporító reaktorokban használt plutónium rendkívül mérgező, és ez nagy környezeti kockázatot teremt a hagyományos atomerőművek veszélyein túl is.
A nátrium hűtőközegként való alkalmazása - függetlenül attól, hogy vegyes oxid vagy fém formájában van jelen - különösen problémás, mivel rendkívül reaktív és levegővel vagy vízzel való érintkezése során meggyullad. Így a primer vagy szekunder kör esetleges nátrium-szivárgása tüzet okozhat. Ha valamilyen módon víz jutna a nátrium körbe, annak robbanás lenne a következménye, a biztonsági védőburkolat szétrepedése pedig jelentős radioaktív kibocsátáshoz vezetne.
A nátrium hűtőközeg további sajátossága, hogy üregegyütthatója pozitív (lásd RBMK reaktorok). Ennek következménye lehet egy szabályozhatatlan, ugrásszerű teljesítménynövekedés, az azt követő reaktormag-olvadás és a fűtőanyag gőzzé válása. Gyakorlatilag lehetetlen olyan konténmentet tervezni, amely meg tud birkózni egy ekkora mértékű energia-felszabadulással.
A szaporítóreaktorok biztonsági rendszerei általában kevésbé összetettek mint a termikus reaktoroké, meghibásodásuk súlyos következményekkel járhat. Az előző pontban leírt teljesítménynövekedés olyan hirtelen végbemehet, hogy a reaktor manuális leállítása lehetetlenné válik, a megnövekedett hőmérséklet következtében a nátrium felforr, és a reaktor "megszaladhat". -
szombi #20 Vegyél elő egy Geiger-Müller-számláló műszert.
Tartsd oda egy fél kilós nyers uránérchez, és egy ugyanakkora darab nyers kőszénhez.
Nagyon meg fogsz lepődni, hogy melyik sugároz jobban...
Ráadásul az utóbbit elégetik, és az összes sugárzása KIKERÜL A LÉGKÖRBE!!! -
#19
Hát a cikk igen sok pontatlanságot tartalmaz és elég pongyolán is fogalmaz.
"Egy becslés szerint — figyelembe véve ezt a hosszú idő időszakot — 2 meddőhányó 117 millió többlethalálozást fog okozni"
Ez mennyi időre vonatkozik? 80 ezer évere? Nem jön le a cikkből semmi.
Egy haláleset is ok, de 4 ezer az USA-ban. Hmmmm... Évnete kb. 60000 ezer ember hal meg közlekedési balesetekben ott és még több ezer a lőfegyverekkel kapcsolatos BALESTETEKBEN. Ehhez képest a 4 ezer nem sok.
"Ezt a magas aktivitású anyagot egy idő után el kell távolítani a reaktorból. Ez az anyag azonban továbbra is egy "leállíthatatlan kohó" marad, amit folyamatosan hűteni kell"
Na, ja csak a mértékét nem közli. Mellesleg, ha "legállíthatatlan, akkor hogyan kapcsolták ki itthon a javítás idejére? A hűtés az annyi, hogy asszem 1-2 évr csak víz alá kell tenni az fűtőelemet. Csak berakod egy medencébe azt csá. Hát ebbe nem rokkan bele senki...
"De folyamatos hűtés esetén is évszázadokon keresztül több száz Celsius-fok meleg marad "
Ez egyértelmű hülyeség, én legalábbis így tudonm, nem ezt tanították nekem.
"Nincs elfogadható megoldás az atomerőművek bezárására sem"
Ezek marhák. Az reaktor tér tudtommal sugárvédett övezet. Ergo, ha nem hsználod többet az erőművet, felügyelet mellett ott lehet hagyni és X év után szét lehet szerelni...
"Az atomerőművek működésének eredményeként plutónium is keletkezik, amiből olyan fegyver készíthető, amellyel az egész emberiség, és valószínűleg mindenféle földi élet kipusztítható"
Ezen röhögnöm kell. Fura, a Hidegháborút is túléltük. Itt a kobaltbonbára gondolna, ami szintén csak egy elvi lehetőség és nincs értelme megépíteni? Atyaisten...
"Az atomenergia abban is egyedülálló, hogy a fent felsorolt veszélyek ismeretében még mindig erőszakolják a felhasználását, noha az emberiségnek nincs szüksége rá."
He???? Akkor aki szerint nincs szüksége az kapcsolja le a villanyt, de kurva gyorsan. Ki ez a zseni aki ezt írta??? Kik fizették le ezért?
" A maradék 13%-ot pedig megújuló források (szél-, nap- és vízenergia) használatával lehetne pótolni. Ehhez a váltáshoz csupán politikai akarat szükséges."
Aha. 10% körüli megújuló energiaforrás bekötése már igen veszélyes a villamos hálózatba, kivéve ahol sok vízierőmű van. Ezek nem mi vagyunk.
-
szombi #18 Ezt a marhaságot mikor találtad ki?
Irán az egyik leggazdagabb arab ország(az Egyesült Arab Emirátusok és Kuvait után),
miért építene egy olyan szutyok, palatetős, ráadásul PLUTÓNIUM ELŐÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS erőművet???
Hidd csak el, az iráni erőmű korszerűbb és biztonságosabb lesz, mint Paks.
Már ha lehet Paks-nál bármi is biztonságosabb... -
syn7h37ic #17 Idéznék a cikkből
"Bár a radioaktív hulladék első számú áldozatai a kőzet feldolgozásánál dolgozó munkások, a lakosság is komoly veszélyben van. Az amerikai uránfeldolgozó üzemek környékén összesen több mint 190 millió tonna meddő halmozódott fel. Namíbiában évi 16 millió tonna keletkezik, és Kanadában sem jobb a helyzet, mint az USA-ban. Ezek a meddők a radioaktív elemeken kívül számos egyéb súlyosan mérgező anyagot is tartalmaznak — többek között ciánt, arzént, kadmiumot, ólmot, higanyt, szelént és molibdént"
Az Egyesült Államokban 1979-ben történt a legnagyobb ilyen jellegű baleset, amikor egy gátszakadás következtében 400 millió liter folyékony és 1100 tonna szilárd hulladék került a Rio Puerco folyóba. Mindez a Church Rock-i uránfeldolgozónál történt, amelynek tározóit a legbiztonságosabbak között tartották számon Ausztráliában a Rum Jungle bányánál történt hasonló gátszakadás következtében szinte teljesen kipusztult az élővilág az East Finniss folyóban, sőt annak partjain is. Ezek nem kivételes események: rendszeresen előfordulnak hasonló, bár általában kisebb méretű balesetek.
Bárhogy is vesszük, rengeteg itt is a veszélyes hulladék. Úgyhogy a bányászat miatt ugyanolyan környezetkárosító, mint a hagyományos. Sajnos. -
#16
Nincs olyan messze??? Tenyésztő rektorokkal ez kb. 800-1000 év. Ezt nem én találtam ki. Kérdezd az NTI tanszéket. -
syn7h37ic #15 Az uránbányászat veszélyei. -
syn7h37ic #14 De. Sajnos Irán, pont csernobil-tipusú reaktort akar építeni.
Az valóban tény.,hogy nincs károsanyag kibocsájtás egy atomerőműnél. Viszont azt sem kell lebecsülni, hogy az a viszonylag kevés nukleáris hulladék, hihetetlen környezeti károkat tud okozni, ha kijut a szabadba, mert a természetben nincs ilyen dózisban sugárzó cucc. Persze, hogy mindent megtesznek, hogy egy nukleáris lerakóhely az örökkévalóságig biztonságos legyen, de ez csak hiú ábránd. És mi lesz akkor, ha elfogy a fűtőelem is úgy, mind majd az olaj, és az egyéb fosszilis tüzelőanyag? Nincs az olyan messze. Sőt, ha olyan ütemben folytatjuk az ipari termelést, mint jelenleg, nem is az olaj, hanem a félvezetőiparban használt ritka földfémek fogynak ki leghamarabb. -
#13
Mit? Hát visszarakom oda ahonnan felhoztam. Miért olyan nagy dolog ez. Jól le kell zárni, és kész. A technológi már rég adott. Elhelyzés után is folyamatosan mérik a sugárzást. Nem volt még atomhulladék kezeléséből baleset.
Az sem értem, hogy mindenki azzal jön, hogy az atom veszélyes. Ez hülyeség.
Évente hányan halnak meg autóbalesetben csak itton? És szénbányászatban csak kínában? Ezek éves összesge MESSZE meghaladja azt ahányan valaha meghalatak atomerőművi balesetekben. És akkor a kőolaj és földgázbalesetekről még nem is beszéltem.
A világon a két legbiztonságosabb dolog.
1. Atomerőművet üzemeltetni.
2. Repülőgépen utazni.
A legveszélyesebb dolog ma egy átlagemberre nézve a fejlett világban autóba ülni. Azt miért nem akarja senki betiltani???????? -
#12
A többi erőműhöz képest nem. A világon énvente keletkező raioaktív hullandék kb. 10 ezer tonna környékén, ha van. Ezt vesd össze azzal, hogy hány milló tonna CO2 és még mit eregetünk a légkörbe. Ekkora hulladék tárolásának a feladata vicckategória azzal összevetve, hogy mit közdenek azzal a Kyotói egyezmény keretében, hogy 5%-kal (!) csökkentsék a CO2 emissziót. Ja és még kvótákkal is lehet kereskedni. Az az egyezmény egy rossz vicc szerintem.
Az atomerőben termelt áram költéseg MINDEN fázis árát belekalkuláva (a hulladék elhelyezést is!) magasan a legjobb! Az, meg hogy nincs károsanyag emisszió pénzben nem is mérhető.
Kiben kelt félelmet a fúziós erőmű? Hát bennem nem. Ha atomerőmű épülne a legjobb lenne, ha a városom közelébe épülne.
1. Stabil munka.
2. Iparűzési adó.
3. Atomerőmű környékén van a legjobban elleőrizve a sugáráz, itthon Paks környékén a legkisebb...
Ezek után nem normális aki ellenez egy atomerőművet. Csernobillal meg ne jöjjön senki mert NAGYON dühös leszek. Az egy NAGYON kivételes eset volt, egy kísérletet hajtottak végre, de olyan szarul, hogy az elképesztő. Ma már RÉGEN túl vagyunk azon a szinten és olyan szutyok reaktortípus, mint az már régen nem épülhet sehol. -
syn7h37ic #11 És mit csinálsz a kiégett fűtőelemekkel? Csak pártíz-ezer évig sugároznak. -
kvp #10 Nem ilyet epitettek veletlenul nemreg Spanyolorszagban? Ott is siktukros, vizmelegitos, gozturbinas, hotarolos rendszer keszult. -
matt taylor #9 Mohabe sivatagban sincs sok jégesső/tornádó(vagy csak kisseb forgo szelek)
Atomerőmű Rulz -
AnonyX #8 Miért lenne ez szarozás? Fúziós atomerőmű még álom, az eddigi meg veszélyes, és az emberekben félelmet kelt..a közelsége. A naperőművek nagyon is jó kezdeményezések, akárcsak a szélerőmű, vizierőmű..majdcsak rájön végre az ember, hogy ezzel a saját, de inkább az unokái életét biztosítja be jobban és remélhetőleg nem maszkokban meg egy elfuserált világban kell felnőniük majdan... -
wanek #7 Hihihi!
A Business Week-es cikkre utaló link az sg-re mutat... -
Picard #6 Atomerőmű???! Ezt most komolyan mondtad? Az atomerőmű nem károsítja a környezetet?
-
#5
Marokkóban nem tudom milyen gyakran van jégeső, ahogy szerintem az Ausztráliában a sivatagban sem túl gyakori.
Az azért megkérezném, hogy Marokkóból Európába mégis hogyan jutattják el az áramot? Mennyibe kerülne egy ilyen távvezeték hálózat és milyen hatásfokú lenne?? Ennél egy atomerőmű tutira olycsóbb az országon belül. -
digital #4 Egy kisebb tornádó, vagy egy jattosabb jégeső azt szevasz...
Amúgy semmi gond vele. -
#3
Háááát, ez még mindig necces. Nem értem mit kell ilyenekkel szarozni, amikor a megoldás már rég a kezünkben van. ATOMERŐMŰ!!! Könyörgöm nyissák már ki a szemüket... -
#2
brutálisak ezek a képek, az ember és technikája :) amúgy tetszik ez a kezdeményezés, remélem bejön és nem lesz túl drága sem -
#1
John O'Donnell 