Olcsó áram naperőművekből

"De folyamatos hûtés esetén is évszázadokon keresztül több száz Celsius-fok meleg marad "

<#idiota>

És ime, megoldódott az emberiség energiaproblémája, egy ilyen cucc több száz évig hajthat egy hõerõmûvet!

Biodízel a megoldás.
Miért?
Mert egyszer elõállítják a Tescós olajat nem túl drágán de PÉNZÉRT.
Mari néni krumplit süt benne, meg vasárnapi husit.
Mc Donald's megsüti benne a bélkímélõ rágni sem kell csekmeteket.

Mi lesz az olajjal itthon?

Kiburítják. Bár van pár cég aki nagylelkûen ingyen elszállítja...ó de hát van ám nekik eszük!
Miért?

Mert azzal hogy Mari néni elsüti és a "Meki", nem veszít az értékébõl bármennyire is furcsa!
Egy anyagot a biodízel készítõ cég ingyen átvesz, aminek az elõállítása pénzbe került, tehát van ingyen jó alapanyaguk.

Ülepíteni kell, homogenizálni, mert kitudja milyen olajok kerülnek bele, majd titrálni, hogy a vizet és glicerint eltávolítsuk...és hopp van olcsó pénzbõl kiváló minõségû üzemanyagunk!

Nem kell ide napelem meg semmi elvetemült technlológia csak kicsit gondolkodni kéne, és a motorokat átszerelni, hogy 30% fölé menjen a hatásfokuk...

Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!

Itthon hála istennek elég jó fogadtatása van az atomenergiának, csak a fómunokra nagyrészt a vészmadarak és idióták írnak. Ausztria hozzáállása meg egy rossz vicc. Könnyen pofáznak a jó folyóikkal a vizierõmûvekehez. Ha beszólnának atomerõmû miatt, hogy ne építsünk, hát elküldeném õket a rákba.

Hát igen miféle környezetbarát technika amit támogatni kell. Az a pénz olyan dolgokból jön ami nagyrészt nem környezetbarát. Ez eddig nem tûnt fel senkinek??? Az atomerõmû mindenféle dotálás nélkül megy szépen, tisztán és jól.

Mint lentebb írtam 800-1000 évre elég hasadóanyag van, és ez még a tenyésztõreaktorok elõtti adat. Azokkal ez még nõ, saját maguknak állítanak elõ még több hasadóanyagot.

én támogatnám az atomenergia terjedését, de úgy hallottam hogy azurán készletek se olyan nagyok, hogy fél évszázadnál tovább tartanának(fõleg ha igazán intenzíven szükség lenne rá), emellett tudom hogy vannak más féle erõûvek, amelyek el vannak plutóniumon(?) is, vagy mi a fenén. De még mindig nem egyértelmû számomra, hogy olyan sokáig tartanának nukleáris tartalékaink. Ugyanakkor ha a fúziós erõmû mûködne az nem lenne egy rossz dolog...

Nem látom értelmét hasonlóan az elõttem szólókhoz, ennek a nagy nap és szélerõmûláznak. Szerintem is ez a technológia hihetetlenül drága. A mostani támogatók közül szerintem nagyon sokan elkezdenének zúgolódni, ha megkapnák a számlát a baromi drága áramukról, és hõbörögnének az áramkimaradások miatt :-). Az atomerõmû szerintem egy jó ötlet, de amint ezt feldobnák, egybõl olyan tiltakozás kezdõdne hogy csak na. A sok tudatlan boszorkányüldözõ miatt. (Mellesleg megnézném, kik is támogatják ezeket a zöldségeseket.) A szalmaaprítékkal mûködõ agyament erõmû építésénél persze nem tiltakoztak, pedig ezt megfelelõ körökben már 2006 õszén lehetett tudni, hogy meg fog épülni. De az jó mert zöld (Jah 10 percenként egy 19t-s kamion fog begördülni az erõmûhoz, számoljunk csak)
Hajrá paks bõvítése. Talán lesz annyi esze majd az egyik kormányunknak, hogy tetõ alá hoz valami ésszerû programot.

De, azonban annak is vannak kockázatai. Itthon MESSZE a legjobb megoldás Paks bõvítése lenne (asszem még két blokknak van helye), és magát a helyszínt is úgy jelölték ki, hogy már kezdetben felmerült, hogy kettõt kéne építeni. Én nagyon örülnék egy ilyen megoldásnak.

Magyarországon nem lehetne geotermikus energiát hasznosítani? Ha jól tudom nálunk 2km-rel a fölfelszín alatt már 100°C-ot is eléri a hõmérséklet...

A vicc az, hogy én áramlástechikusként végzek kevesebb, mint 1 év múlva, de még én is ellenzem a szélerõmûvet itthon. Hála istennek az Energiaügyi Hivatal is csak 300MW építésére adott engedélyt. A grafikonokat, meg pont 2 hete láttam. A szélerõmûvel az a baj.

1. Összevissza ugrál a teljesítmény. (nagyjából a szélsebesség 3-dik hatványával arányosan)
2. Pont akkor nem termel mikor kéne. Kánikula idején és nagy hidegben általában szélcsend van. Nesze neked.

Ergo, a szélerõmû itthon minden csak nem környezetbarát. És ezt a hülyeséget még az adófizetõk pénzébõl támogatják. Rossz vicc az egész.

Mert NEM adott...

A nagy aktivitású hulladékok transzmutációval segíthetõk.
Aki meg attól fél, hogy megszalad a reakció, használjon gyorsítóval hajott szubkritikus rendszert.

"Az atomerõmûvek mûködésének eredményeként plutónium is keletkezik, amibõl olyan fegyver készíthetõ, amellyel az egész emberiség, és valószínûleg mindenféle földi élet kipusztítható"

Na igen, ezen én is röhögök. Böki a szemüket az a pár száz, biztonságra kihegyezett atomreaktor, de arról 25 000 atomtöltetrõl eléggé megfeledkeznek, amit az isten tudja hogy tárolnak.

Az RBMK reaktor ugyanúgy termikus reaktor, azért kell bele a grafit, hogy lassítsa a neutronokat.
A gyors reaktorokban nincs moderálás, de mivel az U-238 hasadási hatáskeresztmetszete nagyon kicsi, ezért ezek sem veszélyesebbek a többinél.

Szélerõmûhöz: a németek megkérdezték a (parlamentben is bent lévõ) zöldeket, hogy rakhatjuk-e ide és ide a nagyobb átmérõjû erõmûveket. A zöldek megnézték, alaposan megvizsgálták és bólintottak, hogy mehet. Ez pár éve volt. Következõ tavasszal ment a fejvakarás, hogy sikerült belerakni valami fõ madárvonulási útvonalba, a 10-15 méteres lapátok tucatjával kaszálták a szerencsétlen állatokat... Persze késõbb a madarak megtanulták kikerülni a területet, de volt belõle blama.
Ez meg itt egy nagyon jó, tiszta, világos, érthetõ, objektív összefoglaló a szélenergiáról, elõnyeirõl és hátrányairól.

Börtönökbõl kellene mókuskerkeket kialakítani, azzal termeljenek áramot 😄

Napenergia😄rága és környezetszennyezõ az elõállítása(ezt pont egy ien levegõmunkacsoportosnak kéne tudni...)
Szélerõmû:M.o.-n a zöldek azt mondták rá hogy"Vizuális környezetszennyezés",ráadásul nem termel eleget/folyamatosan
Még talán a vizierõmû ami megvalósítható lehetne...,de ahoz is nagy leejtésû vizek kellenek ami nem mindenhol van.

Kössz, ez nagyon okos volt. Csak azt felejtetted el, hogy az elsõ generációs,
grafitmoderátoros atomerõmûveket(mint csernó volt) plutónium elõállítására használták,
és ezért hívták õket tenyész(vagy gyors-)reaktornak.

A mai, 2. és 3. generációs erõmûvekben ugyanez lejátszódik, tahát a 238-as urán is bekapcsolódik az energiatermelésbe.
Megintcsak valószínû, hogy a ,,moderátor nélküli'' reaktort most találtad ki.
A plutóniumot a lassú neutronok is maghasadásra tudják vinni(és a gyorsak is, ezért veszélyes).
Képzeljétek mi volna, ha plutóniumos közegben gyors neutronok szaladgálnának!
0.003 másodperc alatt levegõbe repülne az egész!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

ja, és a 3. generációs erõmûveket nem 40 éve találták ki(kb. 10-15 éve),
és sokkal biztonságosabbak, mint a 2. generációs(pl. Paks) társaik.

A költségekrõl csak annyit, hogy a Pakson elõállított áram kb. 10 Ft/kWh önköltséget tartalmaz. Ehhez nincs más mérhetõ, legközelebb a vízerõmûvek vannak. Bõs-Nagymaros kb. 12-15 Ft/kWh-val termel, de az nekünk nem kellett. A szén-/gázerõmûvek kb. 20-25 Ft/kWh-val termelnek (fõleg a magas környezetszennyezési költségek miatt). A szélerõmûvek *jelenlegi* költsége ennek kb. duplája, a naperõmûveké még több (a telepítési és az egyéb költségek miatt). A legnagyobb baj ez utóbbi kettõvel, hogy nem képesek folyamatos, szabályozható termelésre, nem lehet közvetlenül betáplálni õket az elosztórendszerekbe, visszaterhelésre alkalmatlanok.
Január 1-tõl meg a szlovákok röhögni fognak a markukba, mert azon kívül hogy korábban kemény kártérítést fizettünk nekik a szerzõdés felbontása miatt, jövõre megnyílik a magyar árampiac és az EU-n belül akárki akárkitõl vehet majd áramot, és biztosra vehetõ, hogy az északnyugati megyék nagy gyárai (pl. Gyõr) tõlük is fognak vásárolni áramot. Aminek a fele egyébként a miénk lett volna, ingyen...

Csak azt nem értem, hogy miért jön mindenki az atomerõmûvekkel, mikor adott a technológia a napenergiát hasznosító erõmûvekhez. Inkább örülnétek, hogy vannak, akik azon munkálkodnak, hogy tiszta, szennyezésektõl teljesen mentes enerigaelõállítással foglalkoznak.

Ahhoz scintillációs detektorok kellenek, hogy különbséget tudjál tenni

Csak a Geiger csõ nem tud különbséget tenni a béta, és az alfa sugárzás között<#wink>

Szaporító, vagy tenyésztõ reaktor

A szaporító-, vagy más néven tenyésztõ reaktorok arról kapták nevüket, hogy az üzemeltetés során nemcsak elhasználódik, hanem folyamatosan termelõdik a fûtõanyag. Az elõzõekben ismertetett termikus (lassúneutronos) reaktorok 235U-öt használnak üzemanyagként, mivel ez az izotóp képes a maghasadásra. Csakhogy a természetes urán alig egy százalékát alkotja ez az izotóp, nagyobb részét az 238U teszi ki. A szaporító reaktorok célja, hogy - az energiatermelés mellett - az 238U -ból olyan más izotópot állítson elõ, ami már fûtõanyagként használható.

A szaporító reaktorok központjában helyezik el a hasadóanyagot (20-30 százalék 239Pu az UO2-ban). A mag körül található az úgynevezett tenyésztõburok, amely 238U izotópokból épül fel. A reaktorzónában lévõ plutónium maghasadásakor neutronok keletkeznek, amit az 238U izotópok a burokban befognak. Ennek során 239U izotóp keletkezik, melynek béta-bomlása után két lépcsõben 239Pu izotóp jön létre, amit már üzemanyagként lehet használni. A tenyésztési hányados nagyobb mint egy, ami azt jelenti, hogy több plutónium képzõdik a tenyésztés során, mint amennyi a maghasadás során elbomlik.

A reaktormag nem tartalmaz moderátort, ami a neutronokat lelassítaná, mert a plutóniumot legjobban a gyors neutronok hasítják. Így ezt a típust gyorsneutronos reaktornak is szokták nevezni. A hûtõközeg ennél a típusnál nem lehet víz, mert az lelassítaná a neutronokat, így ehelyett folyékony fémeket, elsõsorban nátriumot használnak. A primer kör folyékony nátriuma adja át a hõt a szekunder nátrium körnek a közbülsõ hõcserélõkön keresztül. A reaktor mûködését szabályzó rudakkal irányítják, melyeket vészleállítás esetén a biztonsági rudak helyettesítenek.

A világon összesen tíz szaporító reaktor üzemel, ami a termikus reaktorok számához képest igen kevés. A még mûködõ szaporító reaktorok közül a legrégebbi 1963-ban épült az USA-ban, a legújabb pedig az 1988-ban épült franciaországi Super-Phenix. Tenyésztõreaktor üzemel még Indiában, Japánban és Oroszországban.

Biztonsági tényezõk: A gyorsneutronos szaporító reaktorokban használt plutónium rendkívül mérgezõ, és ez nagy környezeti kockázatot teremt a hagyományos atomerõmûvek veszélyein túl is.

A nátrium hûtõközegként való alkalmazása - függetlenül attól, hogy vegyes oxid vagy fém formájában van jelen - különösen problémás, mivel rendkívül reaktív és levegõvel vagy vízzel való érintkezése során meggyullad. Így a primer vagy szekunder kör esetleges nátrium-szivárgása tüzet okozhat. Ha valamilyen módon víz jutna a nátrium körbe, annak robbanás lenne a következménye, a biztonsági védõburkolat szétrepedése pedig jelentõs radioaktív kibocsátáshoz vezetne.

A nátrium hûtõközeg további sajátossága, hogy üregegyütthatója pozitív (lásd RBMK reaktorok). Ennek következménye lehet egy szabályozhatatlan, ugrásszerû teljesítménynövekedés, az azt követõ reaktormag-olvadás és a fûtõanyag gõzzé válása. Gyakorlatilag lehetetlen olyan konténmentet tervezni, amely meg tud birkózni egy ekkora mértékû energia-felszabadulással.

A szaporítóreaktorok biztonsági rendszerei általában kevésbé összetettek mint a termikus reaktoroké, meghibásodásuk súlyos következményekkel járhat. Az elõzõ pontban leírt teljesítménynövekedés olyan hirtelen végbemehet, hogy a reaktor manuális leállítása lehetetlenné válik, a megnövekedett hõmérséklet következtében a nátrium felforr, és a reaktor "megszaladhat".

Vegyél elõ egy Geiger-Müller-számláló mûszert.
Tartsd oda egy fél kilós nyers uránérchez, és egy ugyanakkora darab nyers kõszénhez.
Nagyon meg fogsz lepõdni, hogy melyik sugároz jobban...

Ráadásul az utóbbit elégetik, és az összes sugárzása KIKERÜL A LÉGKÖRBE!!!

Hát a cikk igen sok pontatlanságot tartalmaz és elég pongyolán is fogalmaz.

"Egy becslés szerint — figyelembe véve ezt a hosszú idõ idõszakot — 2 meddõhányó 117 millió többlethalálozást fog okozni"

Ez mennyi idõre vonatkozik? 80 ezer évere? Nem jön le a cikkbõl semmi.
Egy haláleset is ok, de 4 ezer az USA-ban. Hmmmm... Évnete kb. 60000 ezer ember hal meg közlekedési balesetekben ott és még több ezer a lõfegyverekkel kapcsolatos BALESTETEKBEN. Ehhez képest a 4 ezer nem sok.

"Ezt a magas aktivitású anyagot egy idõ után el kell távolítani a reaktorból. Ez az anyag azonban továbbra is egy "leállíthatatlan kohó" marad, amit folyamatosan hûteni kell"

Na, ja csak a mértékét nem közli. Mellesleg, ha "legállíthatatlan, akkor hogyan kapcsolták ki itthon a javítás idejére? A hûtés az annyi, hogy asszem 1-2 évr csak víz alá kell tenni az fûtõelemet. Csak berakod egy medencébe azt csá. Hát ebbe nem rokkan bele senki...

"De folyamatos hûtés esetén is évszázadokon keresztül több száz Celsius-fok meleg marad "

Ez egyértelmû hülyeség, én legalábbis így tudonm, nem ezt tanították nekem.

"Nincs elfogadható megoldás az atomerõmûvek bezárására sem"
Ezek marhák. Az reaktor tér tudtommal sugárvédett övezet. Ergo, ha nem hsználod többet az erõmûvet, felügyelet mellett ott lehet hagyni és X év után szét lehet szerelni...

"Az atomerõmûvek mûködésének eredményeként plutónium is keletkezik, amibõl olyan fegyver készíthetõ, amellyel az egész emberiség, és valószínûleg mindenféle földi élet kipusztítható"

Ezen röhögnöm kell. Fura, a Hidegháborút is túléltük. Itt a kobaltbonbára gondolna, ami szintén csak egy elvi lehetõség és nincs értelme megépíteni? Atyaisten...

"Az atomenergia abban is egyedülálló, hogy a fent felsorolt veszélyek ismeretében még mindig erõszakolják a felhasználását, noha az emberiségnek nincs szüksége rá."

He???? Akkor aki szerint nincs szüksége az kapcsolja le a villanyt, de kurva gyorsan. Ki ez a zseni aki ezt írta??? Kik fizették le ezért?

" A maradék 13%-ot pedig megújuló források (szél-, nap- és vízenergia) használatával lehetne pótolni. Ehhez a váltáshoz csupán politikai akarat szükséges."

Aha. 10% körüli megújuló energiaforrás bekötése már igen veszélyes a villamos hálózatba, kivéve ahol sok vízierõmû van. Ezek nem mi vagyunk.

Ezt a marhaságot mikor találtad ki?
Irán az egyik leggazdagabb arab ország(az Egyesült Arab Emirátusok és Kuvait után),
miért építene egy olyan szutyok, palatetõs, ráadásul PLUTÓNIUM ELÕÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS erõmûvet???

Hidd csak el, az iráni erõmû korszerûbb és biztonságosabb lesz, mint Paks.
Már ha lehet Paks-nál bármi is biztonságosabb...

Idéznék a cikkbõl
"Bár a radioaktív hulladék elsõ számú áldozatai a kõzet feldolgozásánál dolgozó munkások, a lakosság is komoly veszélyben van. Az amerikai uránfeldolgozó üzemek környékén összesen több mint 190 millió tonna meddõ halmozódott fel. Namíbiában évi 16 millió tonna keletkezik, és Kanadában sem jobb a helyzet, mint az USA-ban. Ezek a meddõk a radioaktív elemeken kívül számos egyéb súlyosan mérgezõ anyagot is tartalmaznak — többek között ciánt, arzént, kadmiumot, ólmot, higanyt, szelént és molibdént"
Az Egyesült Államokban 1979-ben történt a legnagyobb ilyen jellegû baleset, amikor egy gátszakadás következtében 400 millió liter folyékony és 1100 tonna szilárd hulladék került a Rio Puerco folyóba. Mindez a Church Rock-i uránfeldolgozónál történt, amelynek tározóit a legbiztonságosabbak között tartották számon Ausztráliában a Rum Jungle bányánál történt hasonló gátszakadás következtében szinte teljesen kipusztult az élõvilág az East Finniss folyóban, sõt annak partjain is. Ezek nem kivételes események: rendszeresen elõfordulnak hasonló, bár általában kisebb méretû balesetek.

Bárhogy is vesszük, rengeteg itt is a veszélyes hulladék. Úgyhogy a bányászat miatt ugyanolyan környezetkárosító, mint a hagyományos. Sajnos.

Nincs olyan messze??? Tenyésztõ rektorokkal ez kb. 800-1000 év. Ezt nem én találtam ki. Kérdezd az NTI tanszéket.

Az uránbányászat veszélyei.

De. Sajnos Irán, pont csernobil-tipusú reaktort akar építeni.
Az valóban tény.,hogy nincs károsanyag kibocsájtás egy atomerõmûnél. Viszont azt sem kell lebecsülni, hogy az a viszonylag kevés nukleáris hulladék, hihetetlen környezeti károkat tud okozni, ha kijut a szabadba, mert a természetben nincs ilyen dózisban sugárzó cucc. Persze, hogy mindent megtesznek, hogy egy nukleáris lerakóhely az örökkévalóságig biztonságos legyen, de ez csak hiú ábránd. És mi lesz akkor, ha elfogy a fûtõelem is úgy, mind majd az olaj, és az egyéb fosszilis tüzelõanyag? Nincs az olyan messze. Sõt, ha olyan ütemben folytatjuk az ipari termelést, mint jelenleg, nem is az olaj, hanem a félvezetõiparban használt ritka földfémek fogynak ki leghamarabb.

Mit? Hát visszarakom oda ahonnan felhoztam. Miért olyan nagy dolog ez. Jól le kell zárni, és kész. A technológi már rég adott. Elhelyzés után is folyamatosan mérik a sugárzást. Nem volt még atomhulladék kezelésébõl baleset.

Az sem értem, hogy mindenki azzal jön, hogy az atom veszélyes. Ez hülyeség.
Évente hányan halnak meg autóbalesetben csak itton? És szénbányászatban csak kínában? Ezek éves összesge MESSZE meghaladja azt ahányan valaha meghalatak atomerõmûvi balesetekben. És akkor a kõolaj és földgázbalesetekrõl még nem is beszéltem.

A világon a két legbiztonságosabb dolog.

1. Atomerõmûvet üzemeltetni.
2. Repülõgépen utazni.

A legveszélyesebb dolog ma egy átlagemberre nézve a fejlett világban autóba ülni. Azt miért nem akarja senki betiltani????????

A többi erõmûhöz képest nem. A világon énvente keletkezõ raioaktív hullandék kb. 10 ezer tonna környékén, ha van. Ezt vesd össze azzal, hogy hány milló tonna CO2 és még mit eregetünk a légkörbe. Ekkora hulladék tárolásának a feladata vicckategória azzal összevetve, hogy mit közdenek azzal a Kyotói egyezmény keretében, hogy 5%-kal (!) csökkentsék a CO2 emissziót. Ja és még kvótákkal is lehet kereskedni. Az az egyezmény egy rossz vicc szerintem.

Az atomerõben termelt áram költéseg MINDEN fázis árát belekalkuláva (a hulladék elhelyezést is!) magasan a legjobb! Az, meg hogy nincs károsanyag emisszió pénzben nem is mérhetõ.

Kiben kelt félelmet a fúziós erõmû? Hát bennem nem. Ha atomerõmû épülne a legjobb lenne, ha a városom közelébe épülne.

1. Stabil munka.
2. Iparûzési adó.
3. Atomerõmû környékén van a legjobban elleõrizve a sugáráz, itthon Paks környékén a legkisebb...

Ezek után nem normális aki ellenez egy atomerõmûvet. Csernobillal meg ne jöjjön senki mert NAGYON dühös leszek. Az egy NAGYON kivételes eset volt, egy kísérletet hajtottak végre, de olyan szarul, hogy az elképesztõ. Ma már RÉGEN túl vagyunk azon a szinten és olyan szutyok reaktortípus, mint az már régen nem épülhet sehol.

És mit csinálsz a kiégett fûtõelemekkel? Csak pártíz-ezer évig sugároznak.

Nem ilyet epitettek veletlenul nemreg Spanyolorszagban? Ott is siktukros, vizmelegitos, gozturbinas, hotarolos rendszer keszult.

Mohabe sivatagban sincs sok jégessõ/tornádó(vagy csak kisseb forgo szelek)
Atomerõmû Rulz

Miért lenne ez szarozás? Fúziós atomerõmû még álom, az eddigi meg veszélyes, és az emberekben félelmet kelt..a közelsége. A naperõmûvek nagyon is jó kezdeményezések, akárcsak a szélerõmû, vizierõmû..majdcsak rájön végre az ember, hogy ezzel a saját, de inkább az unokái életét biztosítja be jobban és remélhetõleg nem maszkokban meg egy elfuserált világban kell felnõniük majdan...

Hihihi!
A Business Week-es cikkre utaló link az sg-re mutat...

Atomerõmû???! Ezt most komolyan mondtad? Az atomerõmû nem károsítja a környezetet?

Marokkóban nem tudom milyen gyakran van jégesõ, ahogy szerintem az Ausztráliában a sivatagban sem túl gyakori.

Az azért megkérezném, hogy Marokkóból Európába mégis hogyan jutattják el az áramot? Mennyibe kerülne egy ilyen távvezeték hálózat és milyen hatásfokú lenne?? Ennél egy atomerõmû tutira olycsóbb az országon belül.

Egy kisebb tornádó, vagy egy jattosabb jégesõ azt szevasz...
Amúgy semmi gond vele.

Háááát, ez még mindig necces. Nem értem mit kell ilyenekkel szarozni, amikor a megoldás már rég a kezünkben van. ATOMERÕMÛ!!! Könyörgöm nyissák már ki a szemüket...

brutálisak ezek a képek, az ember és technikája 😊 amúgy tetszik ez a kezdeményezés, remélem bejön és nem lesz túl drága sem

John O'Donnell <#eljen>