246
Ki melyikben hisz? Melyik irányítja az életünk? Vélemények, nézetekre vagyok kíváncsi!
-
kriszwells #166 m1-en a Pi film, eddig tetszik :) -
kriszwells #165 Bocs számítógépes autómata (program)
-
kriszwells #164 Számomra nem biztos, mert ha mindenről tudok, akkor tudnám hogy amit teszek annak mi a következménye, így még lenne akaratom, mert tudnám hogy mit tegyek vagy mit ne tegyek.
De olyan szempontból, hogy ezt mások is tudnák, és így ők is tudnák hogy amit teszek annak milyen következményei lennének ezáltal tudnának befolyásolni, vagy olyan lépéseket tenni. mint a számítógépes íutómata amibe be van az összes lépési lehetőség és összes válaszlépés programozva, akármit is lépek, ő már előre tudja hogy annak mik a következményei, mit tehet annak érdekében hogy ne nyerjünk. Na jó az más kérdés hogy így milyen magas szinten (mennyi lépésig) látja előre a dolgokat, illetve abban se menjünk bele, hogy a gép ha számára nem logikust lépsz akkor azt nem tudja mire vélni, vagyis ma már nem biztos, régen volt valami ilyen, hogy nem logikust (a gép számára) lépett valaki és a gép nem tudott tovább semmit se. -
mzsbrt #163 aha
-
#162
És ha fel is tudnád fogni azt a sok dolgot ami körülvesz, eltűnne a szabad akaratod érzete? -
kriszwells #161 Ezt mondom én is, lehet hogy minden kiszámítható, de nekünk mégis megvan a szabad akarat érzete, mert nem vagyunk képesek felfogni azt a sok dolgot ami körülezs! -
#160
Nem feltétlenül szabad akarat, ha nem kiszámítható.
Attól még lehet determinált valami, ha nem kiszámítható.
Abban már nem vagyok ennyire biztos, hogy ha kiszámítható is lenne egy döntés, akkor ne maradna meg a szabad akarat érzete. :-) -
kriszwells #159 De attól még lehet hogy kiszámítható minden, illetve elképzelhető lenne, csak hogy annyira sok dologra kellene figyelni, hogy hiába kiszámítható, ha minden nem vetető figyelembe.
Szabad akarat, ha olyat teszünk ami nem kiszámítható? Illetve nem mondható meg mi lesz a következménye jobban fogalmazva. -
#158
Úgy gondolom, ha a tettek, és minden más teljesen kiszámítható lenne, akkor nem lenne szabad akarat, így pedig az ember nem lenne különb egy bonyolult gépnél.
Nem a gépek lennének emberibbek, az emberek lennének gépiesek. Legalábbis az számára, aki ismeri az adott embert, és minden befolyásoló körülményét a döntésnek... -
kriszwells #157 "Ha minden kiszámítható lenne, a gépeknek is lehetne szabad akaratuk, lelkük." ezt most úgy érted, hogy ha ki tudnánk számítani a dolgokat, akkor betudnánk mindenre programozni a gépeket, tehát azért lenne szabad akaratuk, és így emberibbek lennének mint most valójában, igaz jól értelmezem amit akartál írni? -
#156
Akkor nincs.
De fura épp tőled olvasni ilyeneket, tőled, aki olyan hévvel támadtad a mesterséges intelligencia topicban ezt a feltevést. :-)
Ha minden kiszámítható lenne, a gépeknek is lehetne szabad akaratuk, lelkük. -
#155
Erről egy idézet jut eszembe:
"Tehát, Szubhuti, ha egy Bódhiszattva jótékony cselekedeteket gyakorol, tekintet nélkül a különböző jelenségekre, függetlenül kell azt gyakorolnia. Vagyis sem hang, sem forma, sem illat, sem tapintás vagy bármely egyéb érzéklet nem befolyásolhatja. Így aztán, Szubhuti, mikor egy Bódhiszattva jótékonyságot gyakorol, nem ragaszkodik semmilyen eszményhez. Hogy miért? Azért, mert ebben az esetben érdemei fölmérhetetlenek." -
#154
akkor van szabad akarat? -
kriszwells #153 Nah, jó mindegy! Remélem az utóbbiból van több! -
#152
van az aki magáért adja, van olyan aki érte adja -
kriszwells #151 Igen, ez is igaz. De mi van ha nem akarja, hogy lássák, mert akkor mit mondanak róla stb. akkor is azért adja, hogy ha más nem is, de ő maga tudja, igen én adtam neki, tehát jó ember vagyok, az önbecsülése nő???
De, mint mondtam én nem így gondolom... -
#150
" ezzel elérje hogy őt szeressék"
na na na! és az az ember aki (pédául) nem akarja hogy lássák amiért pénzt ad egy hajléktalannak ergo nem saját magáért teszi? és ugyanez nagyban? -
kriszwells #149 Ha jól látom most arról folyik a vita, hogy az egyéni és a közösségi érdekek mennyire egyezhetnek?
Alapjában véve minden ember "csak" magával foglalkozik, tehát bármit is tesz azt azért teszik hogy neki jó legyen, ha mondjuk adományoz sok pénzt egy kisebb focicsapatnak hogy azok vigyék valamire akkor is végeredményben azért teszi, hogy ezzel elérje hogy őt szeressék stb. Vagy ez nem így, an rosszul látom? Nah, jó ez most lehet kicsit túlzás, vagy túl elfogult látásmód (mondjuk itt szeretném megemlíteni, én nem teljesen így látom, mielőtt még rossz embernek könyvelnének el) :)
Csak hogy ebben mi a valóság. -
#148
akkor igen. :-) -
repadda #147 Szuper jó csajozási tippek! Csak katt a linkre!
http://www.csajozasitanacsok.hu/?pid=56836 -
#146
de kiszámítható
ha eléggé ismered az illetőt
vagy saját magadat -
#145
"nem mindenki gondolkozik ugyanúgy"
-ezért nem kiszámítható. -
#144
mi van ezzel?
nem mindenki gondolkozik ugyanúgy
van aki úgy véli, ha meghal valamiért, az számára/közösség számára jobb lesz
tehát azt választotta, ami jobb/üdvösebb
kiszámítható volt a döntése
sors
-
#143
És ha mondjuk meghal a közösségér? Akkor már nincs is ott. Akkor az egyéni érdek, vagy a közösség érdeke? Ha ennyire egyezne a közösség és az egyén érdeke, akkor utópiában élnénk. -
#142
bocsánat
tudod, hogy még így is téged tartalak a legígéretesebb tehetségnek a sötét oldalon -
#141
ezzel tul.képp azt írod, hogy egy megadott OK miatt hoz valakai olyan döntést, amiről úgy véli, hogy hogy a közösség hasznára lesz
(és az neki is üdvös, hisz ő is ott van)
ezzel nem cáfoltál semmit -
#140
Nem jó. Ami optimális a család számára az optimális az egyén számára. Különben csinálhatná család nélkül ahogy akarja. -
#139
Még le sem írtam a példát.
A te dolgod miben hiszel, engem különösebben nem is érdekel, miért. -
#138
nem akarok kívülállóként belepofázni, de néhány év tartós kapcsolat, pár év házasság és a nagyon jó családi összetartás érdekében mindenki megtanul kompromisszumos döntést hozni - asszem nem optimális az egyén számára, de mindenképp optimális a család számára -
#137
ügyes példa volt szabolcs
vajon miért nem hiszek neked még mindig és tartalak ostobának...
?
-
#136
igen. -
#135
aham...
tudnál arra példát mondani, amikor valaki adott helyzetben olyan döntés hozott, amiről úgy vélte, hogy az számára nem hasznos/üdvös?
tehát a döntése nem volt kiszámítható? -
#134
.. -
#133
Én abban hiszek, hogy nincs megírva előre a sorsunk.
Szerintem hosszú távon a késztetések határozzák meg a tetteket, amiken viszont lehet változtatni, így a késztetéseken is. A késztetések a tetteket erősítik, a tettek pedig a késztetéseket.
Ha valamilyen hatás kívül esik az akaratunkon, akkor még mindig ott van, hogy hogyan éljük meg azt a dolgot. Boldogok, vagy szomorúak vagyunk-e miatta, vagy pedig csak hagyjuk, hogy megtörténjenek. -
#132
minek?
úgyse hiszed el -
#131
fejtsd ki :P :) -
#130
az okosak -
#129
ld. #96
"Vagy ez rossz gondolkodás mód??"
nem feltétlenül. azonkívül lehet egy optimista ember is horoszkópmániás ha úgy hozta az élet hogy hisz benne stb.
Aki viszont hisz a sorsban az könnyebben beletörődhet abba ha rosszul megy a sora, de meg is nehezítheti az életét, ez embertől függ. -
kriszwells #128 Nah, akkor most összefoglalva, pár szóban, ki mire esküszik? :)
Komolyan, most a sok tudományos és érdekes dolog után ismét filozófiailag megközelítve, mire jó is az hogy ilyeneket gondolgodunk?
Szóval van egy átlag ember, van-e valamilyen jelentősége szerintetek, hogy ilyen kérdésen gondolkodik? Mármint hogy megvan-e írva a sorsa vagy sem?
Megint feltenném a kérdést, hogy szerintetek ki hisz a sorsban, milyen emberek?
A saját gondolkodásomat is leírnám: szóval, eddig én úgy vettem észre (vagy nem is tudom mi a jó szó) hogy ez a kérdés úgy mint pl a horoszkóp vagy a tenyérjóslás stb. szerintem azok az emberek hisznek benne akiknek szüksége van rá, hogy egy ilyen dolog úgymond valamilyen "reményt" adjon nekik. Egy életvidám optimista ember aki él boldogan gondtalanul telnek a napjai az nem fog horoszkópot olvasni, nem fog jósnőhöz menni és nem fogja keresni a sorsát, mert "nincs szüksége rá". Vagy ez rossz gondolkodás mód??
Ha másként fogalmazom meg, mi a jobb: ha valami rossz történik az életben akkor persze ha azt mondjuk a sors akarta így talán könnyebb megbékélni a dologgal, mintha csak azt akarnánk elhinni hogy ez a véletlen, és csak úgy megtörtént pont velünk. Ha az életem rossz és a sorsban hiszek, akkor el kell hinnem hogy nekem ilyen rossz sorsot szánt az élet? Akkor nem jobb ha abban hiszek, hogy nincs megírva a sorsom és ha most rossz még lehet jobb is?
Ezt ki hogy gondolja? -
#127
Na pl ez az én gondolatsoromba átültetve is igen, ez igy van mert minden mérési műveletnek, legyen az csak annyi hogy átffut az agyadon, egy saját egysége van saját kezdettel,véggel az azon való végighaladás pedig befolyásol és befolyásolható és időt* vesz igénybe .
*|(bármi egységnyi haladás minden más egységen is haladással jár(mint egy fogaskerék)|