246
Ki melyikben hisz? Melyik irányítja az életünk? Vélemények, nézetekre vagyok kíváncsi!
  • Thanatos
    #46
    egyikse... :)
  • ZilogR
    #45
    ha a létezés valamiféle "csomósodása" valaminek, "zavar", ami "megjelenik" és mi ezek vagyunk és a mi tudatunk néhány évtizedként érzékeli "ennek" a továbbfutását. valamiféle rezgés, kiemelkedés, csomó, amik mint zavarások vagyunk és tudatos életet élünk ez alatt, amíg ez létezik.

    az idő illúziója olyan, mint tudni, le fogom ütni a következő billentyűt is, hogy ezt leírjam. Aztán meggondolom és mégsem. Mindaz, ami történt, történik és történni fog, azt mi érzékeljük egy folyamatnak? Vagy minden, amit mi érzékelni fogunk és érzékeltünk valaha már "létezik"?

    Egy nagyon jó példával: úgy hallunk, hogy a levegőben terjednek a hanghullámok és eljutnak a fülünkhöz.
    Mi lenne, ha az összes kimondott hang körülöttünk be lenne "fagyva" a levegőbe és a mi mozgásunk révén jutnánk el más helyekre és így hallanánk a hangokat? A létezésünk percei körülöttünk egyszerre jelen vannak, csak mi mint csomók, vagy zavarások ebben a térben mindíg máshol jelenünk meg és érzékeljük az oda fagyott létezést.
  • Aquir
    #44
    és ha az a "sorsát elkerülni akaró ember"-nek a sorsa hogy megpróbálja elkerülni azt az életet, amit ő (akár hibásan) a sorsának hisz?
  • Aquir
    #43
    az lehet(ne) irónikus, hogy ha netán az elrendeltetés az igaz, akkor hiába valóan azaz teljesen fölöslegesen tölt az emberiség megszámolhatatlanul sok egyede elgondolhatatlanul sok időt ezeken a kérdéseken, nemigaz? Bár ha belegondolok az ember eljutott erre a szintre, hogy ezeken gondolkodjon és ez hozzátartozhat a fejlődéséhez
  • Aquir
    #42
    kérdés hogy el lehet e kerülni a sorsot, nem eleve elrendeletett -e
  • Aquir
    #41
    És ha a jövő egyetlen rögzített út? arra gondolok hogy a jövő csak egyféleképpen fog megjelenni az időben (ha nem többféleképpen, de most tételezzük fel csak az egy utat), így habár akármit megteszel, csak egyféleképpen történik meg a jövő (ahogy az előbbiekben leítam), tehát nem lehet megváltoztatni a folyását, mert ha pl megtennéd, az lehet hogy pont a jövő szépen elrendezett útjának a része
  • Aquir
    #40
    ha a létezés nem egy folyamat, akkor az idő az általunk érzékelt illúzió, ugye? ezt gondoltad? hogy gondoltad a természet általi illúziót?

    A többi az élet értelmének kérdését veti fel
  • kriszwells
    #39
    #36: mint az ember? megszületik, cselekszik meghal, emléke nem marad, de amit tett, az része valami nagynak? gondolom így érted, a hullám is ilyen

    De mi az a "sokkal több"? Az lenne a sors?

    A jövőn lehet, hisz te döntöd el mit teszel, mész ma suliba vagy inkább lógsz (a piros vagy a kék kapszulát veszed be) csak a következmény számít, változtani valamilyen mértékben lehet, csak nem látjuk, hogy mi lett volna ha nem azt választjuk.
  • Aquir
    #38
    Ha meg van írva a sors: akkor nem tudnál változtatni rajta, hiszen amit a jövőben bármit teszel az a sorsod

    Ha nincs megírva: akkor a sors szerinted a pillanatnyi véletlenek írányításai az életedben? Ilyenkor azt kérdezném hogy a sors nem egy meghatározott út felé sodor?
  • ZilogR
    #37
    csak a jövőn lehet változtatni?
  • ZilogR
    #36
    és ha a létezésünk nem is egy folyamat? vajon miért tréfált meg minket a természet azzal, hogy folyamatában akarjuk látni és leírni a dolgokat?

    ha a létezés nem más, mint egy tó tükrén végigfutó hullám, az addigi nyugalom megzavarása és én abban a kis felemelkedésben és visszaesésben évmilliárdokat létezek, meglehet, nem is a fizikai létezésem folyamata számít, hanem az, hogy létrejöttem, léteztem - mint az a kis hullám a vízen.

    Az a vízrészecske, ami kiemelkedett és néhány lengés után újra elnyugodott, részese volt valami nálánál többnek. Nem számított, mi történt folyamatában. A puszta kicsi létével vett részt a sokkal több-ben.
  • kriszwells
    #35
    Akkor miért tudjuk megváltoztatni a sorsunkat, ha benne megvan írva, hogy az a mi sorsunk hogy meg is tudjuk változtatni, szóval akkor miért van megírva, ha lehet rajta módosítani? Miért van akkor célja a sorsnak? Nem lenne vagy nem működne úgy a rendszer, hogy nincs megírva?
  • Aquir
    #34
    kérdés az hogy ha megtudnám a sorsom az a sorsom része lenne e? szerintem igen. ugyanúgy áll ez a második kérdésedre. Ha megváltoztatod a jövőt? akkor mit is változtatsz meg? Mert akkor csak a "te" jövőd létezne, és nem is lett volna másik jövő, hiszen meg sem történt
  • Aquir
    #33
    így van. Ha nem lenne benne amit teszünk, az nem a sorsunk lenne, ugye?
  • kriszwells
    #32
    He te megtudnád, hogy mi a sorsod te változtatnál rajta? Ha te változtathatnál a jövőn megtennéd?
  • Aquir
    #31
    Természetesen a mindenképpen megtett úton azt értem ami esetleg a sors által eleve elrendelt út
  • Aquir
    #30
    a sors elkerülése érdekes gondolat, ha a sors az az út amit mindenképpen megteszel a jövőben

    A sorsunk, ha van, nem tudom hogy ki hogy tudja/tudhatná meg és mikor
  • Istencsászár
    #29
    Ahhoz hogy megtedd megannyi másnak is be kell következnie, ami nem pont a te behatásodba tartozik tehát a te sorsod millio egyéb dolgotól függ amit nem te irányítasz, ezeket a pillanat adja... szal nem mehatározható dolog, amolyan mondás hogy ezt a sors akarta igy, persze utólag már rá lehet fogni.
  • Aquir
    #28
    a sors elkerülése érdekes gondolat, ha a sors az az út amit mindenképpen megteszel a jövőben

    szerintem azok tulajdonítják Istennek, akiknek hite van Istenben
  • kriszwells
    #27
    Igen ez jó kérdés, a sors döntötte el hogy elnézted és megbuktál vagy csak a véletlen. Lehet nincs rá magyarázat melyik is az igaz, de azt elfogadhatjuk, hogy valamelyikben hinnünk kell, ki melyikben. Mindenkinek abban ami számára jobbat jelent, szóval lehet, hogy megbuktál de próbáld úgy felfogni, hogy az, a pillanatnyi állapoton túlmenően a jövőt szemelőtt tartva a legjobbat a legbiztonságosabb dolgot jelentse! Nem tudom ez érthető volt-e mit akartam mondani?
  • Aquir
    #26
    szerinted elrendeltetett ez vagy véletlen?
  • Istencsászár
    #25
    A véletlen és a szerencse együttesen alakítja életünket persze abban az intervallumban amelyben mi mozgunk vagyis amerre mi haladunk előre, a sorsa pedig mindenkinek akkor jön el amikor arra sor kerül:)
  • Aquir
    #24
    te (is) hiszed hogy a sors elrendelt mindent, így csak egyféleképpen fog megtörténni minden, vagyis legalább az univerzum keletkezése óta minden ember minden mozdulata meg van szabva? (hogy példával éljünk)
  • ZilogR
    #23
    jah, a megállíthatatlan ágyúgolyó nekiütközik a ledönthetetlen oszlopnak - itt az a megoldás, h ezek egyszerre nem létezhetnek ugyanazon világban.

    Mily véletlen, az efféle démont épp Maxwell-démonnak hívják ;)

    A kiszámíthatóság, azaz ha tudjuk az összes egyenletet és annak a megoldásait is fel tudjuk írni egy jelenséggel kapcsolatban, akkor elvben az adott jelenséget mind a jövőben, mind a múltban pontosan le tudjuk írni.

    Az efféle determinisztikus világképek nagyon népszerűek voltak akkoriban, amikor a természettudományok kezdtek felpezsdülni, de még nem köszöntött be a modern fizika kora.
  • Aquir
    #22
    annak csak aki úgy gondolja hogy elveszi a savat és borsot
  • Aquir
    #21
    és ez a sorsuk, vagy a véletlen miatt történt hogy mondjuk az egyikük elnézett valamit a vizsgán és pl csak ezért bukott meg
  • ZilogR
    #20
    nem vagyok depressziós fajta, de sokszor elgondolkodtam a tudatosság értelmén: ha az életünket valóban fontosnak tekintjük, (tehát a létezésünk és a jólétünk fontos), akkor érdemes feltenni a kérdést, hogy a bennünket körülvevő javak valóban fontosak-e? Valóban kell az a tárgyi környezet, amiért harcolunk? Tényleg kell a Symbianos teló? ;)

    Egy fizikus valóban fontosnak tulajdonítja érteni a Maxwell egyenletek valódi tartalmát?

    Azt álmodják, többé sose fák,
    Csupa valódi, hús-vér kisdiák.


    Valami ilyesmit érez egy fizikus - de ez jóval túlmutat minden összeharácsolt tárgyon.

    Azt gondolom, tudatosságunk javarészt a tárgyi jólétünket "javítja". Nézzünk a tükörbe és gondolkodjunk el, milyen emberek is vagyunk? Nézzünk vissza egy videot magunkról és figyeljük meg magunkat kívülről. A jellemünk és a tárgyi környezetünk, amit magunknak teremtettünk, sokszor ellentmond egymásnak - lásd #6. Mindenkinek megvan a maga keresztje. ;)
  • kriszwells
    #19
    Én egy olyat hallottam: hogy tételezzük fel, hogy létezik egy olyan démon, aki ismeri a világmindenség összes elemének, anyagának, szóval mindennek a tulajdonságát, az összeset, ebben az esetben ez a lény képes arra, hogy megmondja mi lesz a jövő, de először is, van olyan anyag aminek egy időben nem mondható meg minden tuladonsága, mert úgy viselkedik, másodszor lehetettlen megmondani hisz annyira sok az elem a mindenségben, ezt pedig azt bizonyítja, hogy nincs megírva a jövő, nincs megírva a sorsunk. (ez ellenkezik azzal, hogy minden kiszámítható)
    Hogy mégis létezhet ilyen "démon" az más kérdés, és hogy az ki is, talán Isten? érdekes
  • ZilogR
    #18
    elképzelhető, hogy minden mozzanata az életünknek, az is, ahogyan próbáljuk befolyásolni, nem is történhetett másként.

    lehet, hogy mi emberek egy gyönyörű, stabil rendszer egyetlen megoldásai vagyunk (matematikai értelemben), minden pontatlanság nélkül. Kaotikus viselkedés, stabilitási problémák, érzékenység a kezdeti feltételek pontatlanságára szóba sem jön:

    Minden egzakt és kiszámítható
  • zoolee
    #17
    Az életed úgy alakul ahogy te alakÍtod..
    Csak te vagy az életed alakÍtója..
    Én ezt gondolom..
  • kriszwells
    #16
    Feltéve ha megvan írva, ha megpróbáljuk megváltoztatni, de az nincs is megírva, akkor nem tudunk min változtatni, bármi ami történik olyankor csak a puszta véletlen. Szerintem minden ember megpróbálja megváltoztatni a sorsát, illetve azok mindenkép akik nem elégedettek a dolgokkal és azt akarják, hogy minden jobb legyen. Gondolom én! :|
  • ZilogR
    #15
    egy ember, aki tudja, hogy az a sorsa, hogy nem teljesedik be az élete (jelentsen ez bármit, egyelőre), bármennyire is tudja ezt, vajon mindent megtesz azért, hogy megtudja, mi lehetett volna az ő rendeltetése?

    Azaz, amit mondani akartam ezzel: Ha elkerülöm a saját sorsomat, fogom-e tudni, mi volt az? A saját sorsomat elkerülni nem lehet-e a sorsom?
  • ColdFire
    #14
    érdekes, ha mi neki állunk, hogy megakarjuk változtani a sorsunk, az is benne lehet a sorsunkba :OOO
  • kriszwells
    #13
    "felismeri-e az egyén a saját sorsát? " tehát ha megvan írva az emberek sorsa, és azt fel lehet ismerni, illetve máskép fogalmazva ha az ember megismeri a saját sorsát akkor mi fog történni? akkor tud rajta változtani? vagy nem tud, de tudja, hogy mivel könnyítheti meg azt, az életét? erről vélemény...
    Seneca erről azt mondja: „... vezetik a végzetek az akarót, aki hagyja, hogy vezessék, a nem akarót vonszolják”. vagyis mindkettő ugyanoda jut el, csak a nem akaró az odavezető úton jól összetörik, míg a másiknak könnyen megy
    és a kérdést támogatom, Elkerülhető a sorsunk? Mi a sorsunk, a végzet?
  • olympus
    #12
    kereszt
  • ZilogR
    #11
    a SORS számomra sok, a környezetemben levő véletlen jelenség együttes hatása rám, míg ISTEN (aki irányít - mondjuk, h "beleszól a sorsomba") már nem egy véletlen hatás, hanem egy általam nem érzékelhető, de rám tudatosan ható "dolog".

    Az jutott eszembe, hogy vajon mi lehet Isten sorsa?
  • ZilogR
    #10
    :D én is tudom, h a #6-tal aláaknáztam a topicot :P
  • ZilogR
    #9
    én érzek némi ellentmondást:

    a SORS számomra sok, a környezetemben levő véletlen jelenség együttes hatása rám, míg ISTEN (aki irányít - mondjuk, h "beleszól a sorsomba") már nem egy véletlen hatás, hanem egy általam nem érzékelhető, de rám tudatosan ható "dolog".

    Esetleg az Isteni irányítás jelenti a sorsot, ami mindenkinek adott? A kérdés persze az, hogy felismeri-e az egyén a saját sorsát? Ha ez adott, akkor a későbbiekben egy már kész forgatókönyv szerint alakul az életem? Ha ez igaz, "elkerülhető a sorsunk"? Vajon ha felismerjük, hogy igaz lehet, hogy olyan, mint sors létezik, ezt hányan tulajdonítják Istennek?

    És mi van a #6-tal? ;)
  • kriszwells
    #8
    #6: Ha most írok, és még ír sok sok ember, és nem akad el a beszélgetés, akkor itt jön közbe a véletlen, amit nem tudunk kiszámítani? :)

  • olympus
    #7
    SORS SORS SORS

    csak ebbe hiszek és istenbe