Közvetlenül üzemanyaggá alakítható a glükóz
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#96
"...Az autókba nagyon valószínûleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz..."
kihagytad a metanolt. A metanoltol sokat varnak, mivel eloallithato a hidrogen bol es szen-oxidokbol. Ezzel zarva lenne a CO2-kor, amely egyebkent csak a biouzemanyagok eseten zarul, de meglehetosen lassan. A hidrogennel sokkal jobb energiahordozo, ugy energiasuruseget mint szallitasi/kezelesi koltsegeit es veszelyesseget nezve. A hidrogenhez hasonloan felhasznalhato direkt metanol cellakban, elektromos aram eloallitasara, bar egyelore meg nem tul jo hatasfokkal. Nem beszelve arrol hogy a jelenlegi uzemanyag-infrastrukturan ccsak nagyon keveset kellene valtoztatni
kihagytad a metanolt. A metanoltol sokat varnak, mivel eloallithato a hidrogen bol es szen-oxidokbol. Ezzel zarva lenne a CO2-kor, amely egyebkent csak a biouzemanyagok eseten zarul, de meglehetosen lassan. A hidrogennel sokkal jobb energiahordozo, ugy energiasuruseget mint szallitasi/kezelesi koltsegeit es veszelyesseget nezve. A hidrogenhez hasonloan felhasznalhato direkt metanol cellakban, elektromos aram eloallitasara, bar egyelore meg nem tul jo hatasfokkal. Nem beszelve arrol hogy a jelenlegi uzemanyag-infrastrukturan ccsak nagyon keveset kellene valtoztatni
#95
Persze csak azt felejted el hogy a szaharában az állandó homokviharok miatt a napelemek felülete rövid idõn belül összekarcolódna és a hatásfoka meredeken romlana, állandóan lehetne cserélni õket. A váltakozó áramra alakítás vesztesége hol a fenében van? Az a legtöbb!!Miért kell hasraütve "adatokat" közölni?
#94
A teljes szállítási, transformálási és lopási veszteség 7-8% a teljes elektromos hálózatban (az erõmûtõl a konnektorig...)
Bármi máshoz viszonyítva, k*rvajó hatásfok...
Pedig a lopási veszteség nem szigorúan a fizika törvényei miatt kelettkezik...
Bármi máshoz viszonyítva, k*rvajó hatásfok...
Pedig a lopási veszteség nem szigorúan a fizika törvényei miatt kelettkezik...
#93
Oktasd csak az áramtant... ;-)))
#92
A hidrogén hatásfoka kb. így jön ki:
50% hasznos, amikor a hidrogént legyárják,
x%, amikor cseppfolyósítják,
y%, amikor szállítják és tárolják,
70%, amikor eletromos árammá alakítják,
90%, amikor az elektromos áram meghajtja a kocsit.
Összesen 20%-os hatásfok.
50% hasznos, amikor a hidrogént legyárják,
x%, amikor cseppfolyósítják,
y%, amikor szállítják és tárolják,
70%, amikor eletromos árammá alakítják,
90%, amikor az elektromos áram meghajtja a kocsit.
Összesen 20%-os hatásfok.
#91
"Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire."
Sõt nem sokkal utánna azt is észrevette valaki, hogy az egyenáram átalakítható váltóárammá...
Sõt nem sokkal utánna azt is észrevette valaki, hogy az egyenáram átalakítható váltóárammá...
#90
Csak nem egyenárammal akarod európát ellátni? Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire.
#89
Tavasszal elültetik a növényt majd õsszel learatják kivonják az olajat finomítják jó sok energiabefektetéssel és tavaszig lehet tököt vakarni. Kurva gazdaságos. És élelmiszert hol termelünk?
#88
Megint tudok fogalmazni úgy látszik 😄
Szóval vízbõl hõ segítségével, és a kõolaj finomításához pedig nem kell sok energia, ahhoz képest amennyit hordoz.
Szóval vízbõl hõ segítségével, és a kõolaj finomításához pedig nem kell sok energia, ahhoz képest amennyit hordoz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#87
Hidrogén elõállítható hõbõl (1200 és 400 C-os bemenet) 50% körüli hatásfokkal vízbõl, üzemanyagcellában felhasználva pedig 70 vagy akár 80% is lehet a felhasználási hatásfoka. Így a kombinált hatásfok 35-40%, ami eléri a belsõ égésû motorokét.
Ráadásul a kõolajat is finomítani kell, ami szintén energiaigényes, bár azt elég jó hatásfokkal csinálják.
Ráadásul a kõolajat is finomítani kell, ami szintén energiaigényes, bár azt elég jó hatásfokkal csinálják.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#86
A hidrogénnek van hatásfoka? És mégis hogy?
#85
Jónak tûnõ megoldás még a sivatagi területek, pl. Szahara naperõmûvel való betelepítése. Csak egy per pillanat még drágább, valamint a Szahara egy bizonytalan terület. Ha németek laknák, akkor már réges-rég hatalmas naperõmûvek lennének benne, amik ellátnák az EU energiaszükségletének nagyobbik részét...
#84
A biouzemanyagokkal az a legnagyobb baj, hogy korlatozott mennyisegben allnak rendelkezesre. A foldi biomassza fotoszintetizalasi hatasfokat atlagosan 1%-ra becsulik, tehat sok van ugyan, de nem eleg gyorsan termelodik ujra (globalisan nezve jobb napelemet hasznalni, nagyobb hatasfoku). Ez nagyon behatarolja a hektaronkent termelheheto maximalis biomasszatomeget. A mennyisegi limit megertesehez ossze kell vetni a vilag eves koulajfogyasztasat az eves biouzemanyag-kapacitassal, akkor nyilvanvalova valik, hogy oriasi teruleteket kellene "energia-novenyek" termesztesere forditani. Ezzel csak az a gond, hogy nem all rendelkezesre eleg terulet, mivel egy reszet lakjuk, egy reszet taplalkozasi celokra hasznaljuk egy bizonyos reszet pedig mar a mezogazdasag szamara hasznalhatalanna tettuk. A problman lehet segiteni valamilyen mertekben, a kovetkezokeppen:
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk
#83
Néhány tény:
- A hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó. A hatásfoka pedig borzalmas: 20%-os. Ennél a belsõ égésû motor kétszer jobb hatásfokú...
- Az eletromos autó legnagyobb problémája a megfelelõ akku. A mai akukkal néhány kilométer, talán néhány 10 km-enként meg kellene állni tölteni v. akkut cserélni. Kínában a városi buszok így mûködnek: Minden megállóban feltöltik õket. Persze ezek speciális akkumlátorok, úgynevezett szuperkondenzátorok, amiket szinte végtelenszer újra lehet tölteni kapacításvesztés nélkül és az utántöltési idõ pár másodperc. Napi 5%-ot vesztenek az energiából, de ez eléggé elhanyagolható, mivel úgyis állandóan újratöltik õket.
- Az autókba nagyon valószínûleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz. De hidrogén tömegesen csak ott, ahol "ingyen" van az elektromos energia, pl. Ízland.
- A hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó. A hatásfoka pedig borzalmas: 20%-os. Ennél a belsõ égésû motor kétszer jobb hatásfokú...
- Az eletromos autó legnagyobb problémája a megfelelõ akku. A mai akukkal néhány kilométer, talán néhány 10 km-enként meg kellene állni tölteni v. akkut cserélni. Kínában a városi buszok így mûködnek: Minden megállóban feltöltik õket. Persze ezek speciális akkumlátorok, úgynevezett szuperkondenzátorok, amiket szinte végtelenszer újra lehet tölteni kapacításvesztés nélkül és az utántöltési idõ pár másodperc. Napi 5%-ot vesztenek az energiából, de ez eléggé elhanyagolható, mivel úgyis állandóan újratöltik õket.
- Az autókba nagyon valószínûleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz. De hidrogén tömegesen csak ott, ahol "ingyen" van az elektromos energia, pl. Ízland.
#82
Egyebkent nem tudom mit gorlcsolnek ennyit az alternativakon. Fredi es Beniben volt mar egy teljesen kornyezetbarat megoldas. 😊
#80
Mi van fáj az igazság.Érvelj magad melet ha tudsz bár ahogy elnézem te pont abba a pazarló tarsadalomba tartozol aki azt hiszi hogy ha nagy auto van a segge alatt több ribanc nézi meg.Állitom te sem vezetél még 100.000km.Majd akkor oszd az észt ha már le vezetél 250.000km baleset és koccanás nélkül mint én.
#79
Senki nem mondta, hogy nem jó a biodízel, de az csak növényi olajokból állítható elõ, ami a növénynek csak igen kis részét teszi ki, a növény többi része erre a célra nem használható. Így a termelési kapacitás eléggé korlátozott.
#78
Ja Irorszagban 2008 elejen kezdi meg 'gyartani' egy ceg a biodizelt novenyekbol meg allati hulladekbol.....
#77
A biodizel miert nem jo vajon...? Novenyekbol nagyon egyszeruen eloallithato a kocsikat sem kell atepiteni szamottevoen es a kornyezetnek is jo....
#76
Wikipédia ír mágneses csapágyazásról, az sima elektromágnesekkel megy:
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_bearing
Én azért nem mondanám a tömeget elsõnek, mert a tömeggel csak arányosan nõ a tárolt energia, ha a _fajlagos_ energiát akarjuk növelni, akkor meg mindenképp a fordulatszámot kell növelni, meg azzal amúgy is négyzetesen arányos a tárolt energia.
Kompozit anyag alatt elsõsorban szénszálas dolgokra gondolok. És azért jó, mert ezeknek nagy a szakítószilárdságuk, ami itt kritikus. A fémek nagy sebességen a centrifugális erõ miatt egyszerûen elfolynak, és egy kis deformáció ilyen sebességen elég durva következményekhez vezethet: a kiemelkedõ részre egyre nagyobb centrifugális erõ hat!
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_bearing
Én azért nem mondanám a tömeget elsõnek, mert a tömeggel csak arányosan nõ a tárolt energia, ha a _fajlagos_ energiát akarjuk növelni, akkor meg mindenképp a fordulatszámot kell növelni, meg azzal amúgy is négyzetesen arányos a tárolt energia.
Kompozit anyag alatt elsõsorban szénszálas dolgokra gondolok. És azért jó, mert ezeknek nagy a szakítószilárdságuk, ami itt kritikus. A fémek nagy sebességen a centrifugális erõ miatt egyszerûen elfolynak, és egy kis deformáció ilyen sebességen elég durva következményekhez vezethet: a kiemelkedõ részre egyre nagyobb centrifugális erõ hat!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#75
Ami azt illeti nem. Csak hosszú ideig lebeg. Amíg a mágneses tere által gerjesztett örvényáram mágneses tere taszítja. Végül persze elõbb-utóbb hozzáér a felületéhez.
A lendkerék energiatárolásakor a tömeg számít elsõsorban. Azért szokták acélból készíteni, mert ez a fém olcsó, és nagy mennyiségben áll, rendelkezésre. Az ismert elemek közül az iridium lenne a legjobb lendkerék-anyag(kb. 22 a fajsúlya! az acélé ált. 7.), de az nagyon ritka, és drága.
Kompozit anyag. Hát ha ólmot rétegezel mondjuk urán238-al akkor tényleg jobb.
A lendkerék energiatárolásakor a tömeg számít elsõsorban. Azért szokták acélból készíteni, mert ez a fém olcsó, és nagy mennyiségben áll, rendelkezésre. Az ismert elemek közül az iridium lenne a legjobb lendkerék-anyag(kb. 22 a fajsúlya! az acélé ált. 7.), de az nagyon ritka, és drága.
Kompozit anyag. Hát ha ólmot rétegezel mondjuk urán238-al akkor tényleg jobb.
Igen, igen a legjobb amikor trícium egyesül deutériummal.Itt az energia 80% a neutron viszi el, ami a lítium burokba belerepül és lítiummal egyesülve 1 trícium és 1 He4 lesz.
Akit érdekel itt 1 elõadás.
Akit érdekel itt 1 elõadás.
#73
+1 vote a beszûkült adóra!
1, az olaj a világ legnagyobb üzlete...
2, mire elfogy az olaj, addigra lesz alternatív megoldás...
3, az USA aki veszi más olaját, a sajátját meg tartalékolja...
4, azon nem csodálkoznék, ha épp az olajcégek jönnének ki majd alternatív megoldással, fejlesztésre van pénzük bõven...
5, azon ábrándozni, hogy ha elfogy az olaj, mindenki annyit megy majd mint egy vasutas, azt szerintem felejtsétek el, nem csodálkoznék, hogyha a pl a vízzel hajtott auto esetén a 1liter víz lenne kb 250Ft /1€
ezeken gondolkozzatok...
1, az olaj a világ legnagyobb üzlete...
2, mire elfogy az olaj, addigra lesz alternatív megoldás...
3, az USA aki veszi más olaját, a sajátját meg tartalékolja...
4, azon nem csodálkoznék, ha épp az olajcégek jönnének ki majd alternatív megoldással, fejlesztésre van pénzük bõven...
5, azon ábrándozni, hogy ha elfogy az olaj, mindenki annyit megy majd mint egy vasutas, azt szerintem felejtsétek el, nem csodálkoznék, hogyha a pl a vízzel hajtott auto esetén a 1liter víz lenne kb 250Ft /1€
ezeken gondolkozzatok...
#72
#53
Szerintem meg adóztassuk meg a beszûkült, csõlátású embereket...lehet rosszul járnál 😊
Szerintem meg adóztassuk meg a beszûkült, csõlátású embereket...lehet rosszul járnál 😊
#71
Minden hétre jut valami új alternatív energianyerési módszer.
#70
Szupravezetõ felett elég egy mágneses tartalmú anyag.
A kompozit anyagokra meg azért van szükség, hogy nagyobb fordulatszámokat el tudjanak érni. Pont ezért nem értek egyet azzal, hogy a tömeg a lényeg. Nem! A fordulatszám a lényeg.
Az elv persze, hogy ugyanaz, de nagyon nem mindegy, hogy 20000 rpm vagy 40000 rpm, vagy több.
Nem kell feltétlen egyébként szupravezetõ, sima elektromágnesekkel is el lehet érni lebegtetést, az igaz.
A kompozit anyagokra meg azért van szükség, hogy nagyobb fordulatszámokat el tudjanak érni. Pont ezért nem értek egyet azzal, hogy a tömeg a lényeg. Nem! A fordulatszám a lényeg.
Az elv persze, hogy ugyanaz, de nagyon nem mindegy, hogy 20000 rpm vagy 40000 rpm, vagy több.
Nem kell feltétlen egyébként szupravezetõ, sima elektromágnesekkel is el lehet érni lebegtetést, az igaz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#69
A He4, de nem a He3!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#68
A hélium a magfúzió végterméke.
#67
A lendkeréken nem nagyon van mit fejleszteni. Már eléggé ismerjük a benne tárolható energiának a jellemzõit.
"nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek? "
A szupravezetõ anyag felett csak egy mágnes tud lebegni, a kompozit anyag meg csak akkor jó, ha súlyt kell megtakarítani.
A lendkerék esetében pedig a minél nagyobb tömeg a kívánatos. Ár-teljesítmény szempontból szokták acélból készíteni, mert az viszonylag olcsó, de minél nagyobb fajsúlyú anyagból készül, annál több energiát tud tárolni, természetesen azonos méretben.
"nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek? "
A szupravezetõ anyag felett csak egy mágnes tud lebegni, a kompozit anyag meg csak akkor jó, ha súlyt kell megtakarítani.
A lendkerék esetében pedig a minél nagyobb tömeg a kívánatos. Ár-teljesítmény szempontból szokták acélból készíteni, mert az viszonylag olcsó, de minél nagyobb fajsúlyú anyagból készül, annál több energiát tud tárolni, természetesen azonos méretben.
#66
Ez kb. olyan mint a dinamók öngerjesztési elve. Egy kis mágneses tér mindig van ott is.
Egy kis feszültség itt is kell hogy legyen, bár tényleg biztosan minimális, de azért ez is olyan, hogy egy szilárd anyag is mindig szublimál, meg ha ráteszem a papírt az asztalra, akkor az asztal behorpad. Igazi heaviside szerû ugrások nagyon ritkák a fizikában (a szupravezetõknél mondjuk van. meg a q-mecha szerint az elektron is pontszerû).
De talán a legjobb valóban az, ha nem hagyjuk kihûlni sem. Ameddig még van benne valami, addig lehet rajta akkora áramot folyatni, hogy ne hûljön le.
Egy kis feszültség itt is kell hogy legyen, bár tényleg biztosan minimális, de azért ez is olyan, hogy egy szilárd anyag is mindig szublimál, meg ha ráteszem a papírt az asztalra, akkor az asztal behorpad. Igazi heaviside szerû ugrások nagyon ritkák a fizikában (a szupravezetõknél mondjuk van. meg a q-mecha szerint az elektron is pontszerû).
De talán a legjobb valóban az, ha nem hagyjuk kihûlni sem. Ameddig még van benne valami, addig lehet rajta akkora áramot folyatni, hogy ne hûljön le.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#65
Ja és a transzurán származékok pedig reprocesszálásra kerülnek, és tulajdonképpen addig nem hagyják el az IFR reaktor területét, míg mind el nem bomlott.
#64
He3 mint végtermék? Mármint miben?
Fúziós reaktorban az inkább a kiindulási anyag lehet, nem pedig végtermék.
Hasadó reaktorban meg szerinem nem keletkezik ilyen.
Fúziós reaktorban az inkább a kiindulási anyag lehet, nem pedig végtermék.
Hasadó reaktorban meg szerinem nem keletkezik ilyen.
#63
"Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen."
Ebben én nem vagyok biztos, mert szilárd állapotban a só nem mûködik elektrolitként.
"Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani."
Igazából lényegtelen, hogy szupravezetõ, vagy nanocsõ. Mindkettõ olyan drága, hogy autónál nem jöhet jelenlegi technológákkal számításba.
Ebben én nem vagyok biztos, mert szilárd állapotban a só nem mûködik elektrolitként.
"Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani."
Igazából lényegtelen, hogy szupravezetõ, vagy nanocsõ. Mindkettõ olyan drága, hogy autónál nem jöhet jelenlegi technológákkal számításba.
Ha jól emlékszem akkor a He3 a végtermék ami színtén nem sugárzik, viszont az urán és a többi végtermék elég erõteljes mértékben.
#61
Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen. Rövidre kell zárni, aztán exponenciálisan melegszik 😊
Na jó, ez egy kicsit elborult volt 😄
Én tudom, hogy szupravezetõk voltak akkor is, csak nem olyan térben lebegtették a lendkerekeket, ezért sokkal kisebb fordulatszámokat tudtak elérni.
Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani.
Sõt, mivel egy sima vezetõnél nincs kritikus áramerõsség, ezért talán jobbat is.
Na jó, ez egy kicsit elborult volt 😄
Én tudom, hogy szupravezetõk voltak akkor is, csak nem olyan térben lebegtették a lendkerekeket, ezért sokkal kisebb fordulatszámokat tudtak elérni.
Egyébként nanocsõvel már-már szupravezetõ ekvivalens tekercseket lehetne gyártani.
Sõt, mivel egy sima vezetõnél nincs kritikus áramerõsség, ezért talán jobbat is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#60
"Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az ermûvet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékû a sugárzás."
Erre némelyik maghasadással mûködõ erõmû is képes. Lásd pl IFR.
Erre némelyik maghasadással mûködõ erõmû is képes. Lásd pl IFR.
#59
"elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani"
Ami jó nagy energiaigénnyel és jó hosszú melegedési idõvel jár.
"És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz."
Így van, és ezen két okból elismerem, hogy ipari méretû energiatárolásra alkalmas lehet, de autóknál legalábbis problémás.
"Ja, és a lendkerék:
nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?"
Szupravezetõk már voltak akkor is. Kompozit anyagok ok.
A szupravezetõk persze olcsóbbá váltak fõként a magashõmérsékletû szupravezetõk feltalálása óta, de még mindig nagyon komoly hûtést igényelnek, amelynek autóba építésével, és mûködtetésével elég komoly gondok vannak.
Ami jó nagy energiaigénnyel és jó hosszú melegedési idõvel jár.
"És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz."
Így van, és ezen két okból elismerem, hogy ipari méretû energiatárolásra alkalmas lehet, de autóknál legalábbis problémás.
"Ja, és a lendkerék:
nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?"
Szupravezetõk már voltak akkor is. Kompozit anyagok ok.
A szupravezetõk persze olcsóbbá váltak fõként a magashõmérsékletû szupravezetõk feltalálása óta, de még mindig nagyon komoly hûtést igényelnek, amelynek autóba építésével, és mûködtetésével elég komoly gondok vannak.
Jövõben szerintem a legtisztább(, és az egyetlen ami elég energiát termel) energiaforrás a magfúzió lesz ha meg tudják oldani a folyamatos energiatermelést.Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az ermûvet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékû a sugárzás.Az üzemanyag sem kerülne sokba, szinte elhanyagolható lenne.Csak nem költenek a fejlesztésre elég pénzt, ami egy részt az olajlobbinak is köszönhetõ.Pedig a jövõ energiaéhsége csak ezzel lesz megoldható környezetbarátabb mértékben (és talán mással nem is lehet majd elég energiát termelni).
#57
Ja, és a lendkerék:
nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?
nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#56
Hidrogént lehet fémekkel is elnyeletni, nem feltétlen kell 20K-es, meg 700 bar-os tartályokban gondolkodni.
A NaS akksit meg nem kell melegen tartani, töltési kisütési hatásfoka >85%, elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani.
És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz.
A NaS akksit meg nem kell melegen tartani, töltési kisütési hatásfoka >85%, elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani.
És mivel a hõszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#55
Természetesen elég rossz lenne, ha akkor is forrna, ha nem kéne.
Ha forralni akarom hõcserélõn kell átvezetni.
De én nem mondom, hogy ez a leg életképesebb technológia, de hidd el, hogy fel lehetne használni, ha nagyon akarnánk, és energiasûrûségben jobb mint a Li-ion akkumulátorok.
A probléma, hogy azok közel 100% hatásfokkal tölthetõk, ez meg közel sem.
Ha forralni akarom hõcserélõn kell átvezetni.
De én nem mondom, hogy ez a leg életképesebb technológia, de hidd el, hogy fel lehetne használni, ha nagyon akarnánk, és energiasûrûségben jobb mint a Li-ion akkumulátorok.
A probléma, hogy azok közel 100% hatásfokkal tölthetõk, ez meg közel sem.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#54
Mielõtt kiröhögöd a másikat, esetleg nem ártana utánnanézni, hogy esetleg nincs-e igaza.
Szobahõmérsékleten a levegõ kritikális pontja felett vagyunk, azaz bárhogy nyomod össze, nem lesz belõle folyadék.
Szobahõmérsékleten a levegõ kritikális pontja felett vagyunk, azaz bárhogy nyomod össze, nem lesz belõle folyadék.
#53
Amerikának és egyébb nagy fejlödö országoknak arra kellet volna már régen rá jönni hogyan csökentsük a autó fogysztását.Talán ha buzi joe kiszálna a szaros jeep-böl akkor maradna böven üzemanyag is.De a utobbi idöben szinte majdnem minden kocsi 10 fölött fogyaszt városban.Csakhát amerika egy pazarló nemzet és szarik belle mindenbe.Meghát ugye azt sem értem hogy 1.6-os fölött mi a lofasznak gyartanak kocsit.Teljesen értelmetlen a 1.6 kocsi böven ellég egy 5 tagu családnak.E felett én olyan adót vetnék ki hogy elmene a kedvük a sok kis nagyzóló buzi gyereknek a rongyrázástól.A jeep-t meg egy az egyben kitiltanám a városbol menjen velle terepre,ja hogy ezek a hobby jeep-k terepre nem alkalmasok akkor meg fizesen a paraszt napi 5000ft adót ha már pazarol.
A Másik meg az hogy én nem is engedném ezeket a kis majmokat 1.3nál nagyobb kocsiba be ültetni.Sajnos nagyon sok kis fiatal suhanc van akki teljesen észnélkül száguldozik feleslegesen.De a száguldásal se lenne bajom ha nem a városba csinálná hanem gyorsulási versenyeken szervezet keretek közöt.
A Másik meg az hogy én nem is engedném ezeket a kis majmokat 1.3nál nagyobb kocsiba be ültetni.Sajnos nagyon sok kis fiatal suhanc van akki teljesen észnélkül száguldozik feleslegesen.De a száguldásal se lenne bajom ha nem a városba csinálná hanem gyorsulási versenyeken szervezet keretek közöt.
#52
Hát a méretét nem tudom, de a kivitele kb, olyan mint a könnyûbúvár-palacké. Abban is ilyesmi a nyomás.
#51
"Ráadásul komoly kihívást jelent a 300 bar nyomású sûrített levegõ "
Ilyenkor mi van? Mekkora súlyú és milyen nagy is ez a tartály?
Ilyenkor mi van? Mekkora súlyú és milyen nagy is ez a tartály?
#50
"suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban"
Hogy a fenében lehetséges hogy csak kínában "használják" sehol máshol? A levegõ cseppfolyósításakor 200 Bar a nyomás, melyik taxinak van ilyen tankja? Gondolkozni kellene.
Hogy a fenében lehetséges hogy csak kínában "használják" sehol máshol? A levegõ cseppfolyósításakor 200 Bar a nyomás, melyik taxinak van ilyen tankja? Gondolkozni kellene.
#49
Na, szóval a folyékony levegõ úgy készül, hogy ipari kompresszorral több fokozatban összenyomják a levegõt. Mivel a gázok sürítéskor felhevülnek, minden egyes lépcsõfoknál vissza kell hûteni, majd ha már normális a hõmérséklet, tovább lehet lépni. A végeredmény a folyékony levegõ. amely egy része elpárolog, és így lehûti a maradékot, amint a nyomás normálisra csökken.
A vizes példád rossz, mert a víz normál hõmérsékleten folyékony.
Egyébként nem folyékony levegõvel, hanem csak sûrített levegõvel hajtanak autót.
A vizes példád rossz, mert a víz normál hõmérsékleten folyékony.
Egyébként nem folyékony levegõvel, hanem csak sûrített levegõvel hajtanak autót.
#48
"Ilyen nincs. Levegõt nem lehet csak nyomással cseppfolyósítani." Nem áá, a víz is csak valami megmagyarázhatatlan jelenség miatt forr 100 foknál kisebb hõmérsékleten alacsony nyomáson ugye?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#47
"A girobuszokat is kivontak meg a multszazad kozepen, csak par evig jartak a forgalomban."
A linken írt adatokat adatokat tekintve nem is csodálom. Egy 20 személy szállítására képes 20 km hatósugarú busz 3tonnás lendkereket igényel? Nem tünik valami hatékonynak. És a benne felhasznált technológiák, szvsz kevesebbet fejlõdtek, mint akár a belsõégésû motorok.
"A benzin sem eg eppen alacsony hofokon..."
Igen, de a benzint nem kell folyamatosan égetnem, ha az autó benn áll egy hétig a garázsban. Hõszigeteléssel gondolom elhet akár 1-2 napig is tartani a hõt, de sokkal tovább már nem. És hiába olcsó az akksi, ha a hõszigetelés drágává teszi.
Nem is beszélve a töltés idõigényességérõl, amiben ha jól tudom ez az akksi sem jobb.
"Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban."
Errõl még nem is halottam. Tudsz esetleg linket?
"Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon."
Nem csak errõl van szó.
A Hidrogén kezelése még mindig problémás. Egy busztársaság könnyeben megoldhatja. Saját telephelyen tankolnak, kis számú speciális (és a benzin kútegységnél jóval bonyolultabb -> drágább) H töltõállomás, és megfelelõ automatika, vagy képzett kezelõszemélyet.
A jelenlegi benzinkút rendszerben szerintem ez nem megoldható.
Ezenkívül ha jól tudom a hidrogént alacsony hõfokon kell tartani. Jó hõszigeteléssel az autó tartályában pár napig is elvan, de tovább már nem.
"Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok."
Mi köze a betonozott reptereknek a kettõs testû hajókhoz? A hidroplánra gondoltál szerintem, ott pedig szvsz más okok is közrejátszottak.
A linken írt adatokat adatokat tekintve nem is csodálom. Egy 20 személy szállítására képes 20 km hatósugarú busz 3tonnás lendkereket igényel? Nem tünik valami hatékonynak. És a benne felhasznált technológiák, szvsz kevesebbet fejlõdtek, mint akár a belsõégésû motorok.
"A benzin sem eg eppen alacsony hofokon..."
Igen, de a benzint nem kell folyamatosan égetnem, ha az autó benn áll egy hétig a garázsban. Hõszigeteléssel gondolom elhet akár 1-2 napig is tartani a hõt, de sokkal tovább már nem. És hiába olcsó az akksi, ha a hõszigetelés drágává teszi.
Nem is beszélve a töltés idõigényességérõl, amiben ha jól tudom ez az akksi sem jobb.
"Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban."
Errõl még nem is halottam. Tudsz esetleg linket?
"Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon."
Nem csak errõl van szó.
A Hidrogén kezelése még mindig problémás. Egy busztársaság könnyeben megoldhatja. Saját telephelyen tankolnak, kis számú speciális (és a benzin kútegységnél jóval bonyolultabb -> drágább) H töltõállomás, és megfelelõ automatika, vagy képzett kezelõszemélyet.
A jelenlegi benzinkút rendszerben szerintem ez nem megoldható.
Ezenkívül ha jól tudom a hidrogént alacsony hõfokon kell tartani. Jó hõszigeteléssel az autó tartályában pár napig is elvan, de tovább már nem.
"Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok."
Mi köze a betonozott reptereknek a kettõs testû hajókhoz? A hidroplánra gondoltál szerintem, ott pedig szvsz más okok is közrejátszottak.