146
-
Epikurosz #106 Itt van, tessék, sűrített levegővel működő kocsi -
Epikurosz #105 Nem érted, hogy létezik sűrített levegővel hajtott autó? Én olvastam róla, mint avideót is láttam volna a YouTube-on és belinkeltem a másik kocsizós topikba. -
Caro #104 Nem kell cseppfolyósítani, megmondtam, van más módszer is, és van ahol elég a nagynyomású is, ha x-et és y-t kihagyom, akkor is 31% körüli, amit leírtál. -
Caro #103 Még egy ócska inverter hatásfoka is több, mint 95%, egy ipari méretű rendszernél szerintem 98% elérhető. -
L3zl13 #102 Nappanel/területigény -
L3zl13 #101 Állandó homokviharok LOL.
Szvsz technológiaileg lazán megoldható, hogy egy szépen előrejelezhető homokvihat idején a panel összecsukódjon, vagy más hasonló módon védve legyen.
Egyébként szerinted az egész Szahara homoksivatag?
Kösivatagban pedig nem olyan gyakori a homokvihar.
Váltóáramra alakítás vesztesége? Kit érdekel? Csak az a kérdés mennyi egyenáramot tudsz előállítani, és mennyiért. Ha elég sokat és elég olcsón, akkor megérheti akár 1%-os hatásfokkal is átalakítani.
És ugyanez igaz a Hidrogén "hatásfokára" is. Ha korlátlan mennyiségben tudunk előállítani. Ne adj isten esetleg a bontáshoz szükséges hő ingyen van, vagy az áram valahol nagyon olcsó (Pl megújuló forrásokból szinte korlátlan mennyiségben előállíható), akkor az is meg fogja érni. Mert a világ másik pontján utánna már jó hatásfokkal felhasználható. -
JTBM #100 Ez nem igaz!
Most nincs időm utánaszámolni, de mások már megtették és Magyarország teljes energiaigényét néhány 10km2 fedezné.
Ráadásul a mai legmodernebb napcellák már 40%-os!!! hatásfokúak.
Szóval akkor házi feladatként:
Hány nm2 terület kell a sivatagból egy 5MW-os névleges, 3MW valós teljesítmémyű szélturbina kiváltásához, ha az átlagos napsütés 14 óra/nap a sivatagban? -
JTBM #99 Igen, ha teljesen elfogy a kőolaj és a földgáz, akkor v. teljesen zártpályássá alakítjuk át a közúti forgalmat, v. mi gyártunk valamilyen szénhidrogén alapú üzemanyagot szénből (esetleg CO2-ből) és vízből (hidrogénből)
Már a mai energetikai ipar is van olyan színvonalon, hogy képes lenne egy "végtelen" energiaforrás birtokában teljesen nélkülözni a szénhidrogéneket. Csak ez a "végtelen" energiaforrás hiányzik. Ami lehet pl. a fúziós erőmű, majd ha egyszer működik. -
babajaga #98 Ha az egész szaharát lefednéd az se fedezné a tizedrészt se. -
JTBM #97 Ahhoz, hogy az EU-t ellásd árammal szvsz. néhány 100 km2-t kellene lefedni napelemekkel (10km * 10km = 100 km2) Ekkora felület már jól megköti a szálló homokot, főleg, ha megfelelő homokcsapdákat is építenek két napcella tábla közé. A felületet sem tudja nagyon összekarcolni a homok, ha pl. extra kemény üvegből van. De létezik már ipari méretben gyémánt bevonat is (néhány atom mélységű), amit egyáltalán nem tud összekarcolni a homok...
Az DC-AC átalakítás hatásfokát pontosan nem ismerem, de szvsz. jobb, mint 95%.
Régen, amikor a Magyar hálózat nem a Nyugat-Európaihoz volt szinkronizálva, csak úgy tudtunk venni áramot Nyugatról, ha először átalakítottuk egyenárammá, utána pedig vissza váltóárammá. Ez két átalakítás, ha túl rossz lenne a hatásfoka, nem érte volna meg... -
pip #96 "...Az autókba nagyon valószínűleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz..."
kihagytad a metanolt. A metanoltol sokat varnak, mivel eloallithato a hidrogen bol es szen-oxidokbol. Ezzel zarva lenne a CO2-kor, amely egyebkent csak a biouzemanyagok eseten zarul, de meglehetosen lassan. A hidrogennel sokkal jobb energiahordozo, ugy energiasuruseget mint szallitasi/kezelesi koltsegeit es veszelyesseget nezve. A hidrogenhez hasonloan felhasznalhato direkt metanol cellakban, elektromos aram eloallitasara, bar egyelore meg nem tul jo hatasfokkal. Nem beszelve arrol hogy a jelenlegi uzemanyag-infrastrukturan ccsak nagyon keveset kellene valtoztatni -
babajaga #95 Persze csak azt felejted el hogy a szaharában az állandó homokviharok miatt a napelemek felülete rövid időn belül összekarcolódna és a hatásfoka meredeken romlana, állandóan lehetne cserélni őket. A váltakozó áramra alakítás vesztesége hol a fenében van? Az a legtöbb!!Miért kell hasraütve "adatokat" közölni? -
JTBM #94 A teljes szállítási, transformálási és lopási veszteség 7-8% a teljes elektromos hálózatban (az erőműtől a konnektorig...)
Bármi máshoz viszonyítva, k*rvajó hatásfok...
Pedig a lopási veszteség nem szigorúan a fizika törvényei miatt kelettkezik... -
JTBM #93 Oktasd csak az áramtant... ;-))) -
JTBM #92 A hidrogén hatásfoka kb. így jön ki:
50% hasznos, amikor a hidrogént legyárják,
x%, amikor cseppfolyósítják,
y%, amikor szállítják és tárolják,
70%, amikor eletromos árammá alakítják,
90%, amikor az elektromos áram meghajtja a kocsit.
Összesen 20%-os hatásfok. -
L3zl13 #91 "Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire."
Sőt nem sokkal utánna azt is észrevette valaki, hogy az egyenáram átalakítható váltóárammá... -
babajaga #90 Csak nem egyenárammal akarod európát ellátni? Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire. -
babajaga #89 Tavasszal elültetik a növényt majd ősszel learatják kivonják az olajat finomítják jó sok energiabefektetéssel és tavaszig lehet tököt vakarni. Kurva gazdaságos. És élelmiszert hol termelünk? -
Caro #88 Megint tudok fogalmazni úgy látszik :D
Szóval vízből hő segítségével, és a kőolaj finomításához pedig nem kell sok energia, ahhoz képest amennyit hordoz. -
Caro #87 Hidrogén előállítható hőből (1200 és 400 C-os bemenet) 50% körüli hatásfokkal vízből, üzemanyagcellában felhasználva pedig 70 vagy akár 80% is lehet a felhasználási hatásfoka. Így a kombinált hatásfok 35-40%, ami eléri a belső égésű motorokét.
Ráadásul a kőolajat is finomítani kell, ami szintén energiaigényes, bár azt elég jó hatásfokkal csinálják. -
L3zl13 #86 A hidrogénnek van hatásfoka? És mégis hogy? -
JTBM #85 Jónak tűnő megoldás még a sivatagi területek, pl. Szahara naperőművel való betelepítése. Csak egy per pillanat még drágább, valamint a Szahara egy bizonytalan terület. Ha németek laknák, akkor már réges-rég hatalmas naperőművek lennének benne, amik ellátnák az EU energiaszükségletének nagyobbik részét... -
pip #84 A biouzemanyagokkal az a legnagyobb baj, hogy korlatozott mennyisegben allnak rendelkezesre. A foldi biomassza fotoszintetizalasi hatasfokat atlagosan 1%-ra becsulik, tehat sok van ugyan, de nem eleg gyorsan termelodik ujra (globalisan nezve jobb napelemet hasznalni, nagyobb hatasfoku). Ez nagyon behatarolja a hektaronkent termelheheto maximalis biomasszatomeget. A mennyisegi limit megertesehez ossze kell vetni a vilag eves koulajfogyasztasat az eves biouzemanyag-kapacitassal, akkor nyilvanvalova valik, hogy oriasi teruleteket kellene "energia-novenyek" termesztesere forditani. Ezzel csak az a gond, hogy nem all rendelkezesre eleg terulet, mivel egy reszet lakjuk, egy reszet taplalkozasi celokra hasznaljuk egy bizonyos reszet pedig mar a mezogazdasag szamara hasznalhatalanna tettuk. A problman lehet segiteni valamilyen mertekben, a kovetkezokeppen:
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk
-
JTBM #83 Néhány tény:
- A hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó. A hatásfoka pedig borzalmas: 20%-os. Ennél a belső égésű motor kétszer jobb hatásfokú...
- Az eletromos autó legnagyobb problémája a megfelelő akku. A mai akukkal néhány kilométer, talán néhány 10 km-enként meg kellene állni tölteni v. akkut cserélni. Kínában a városi buszok így működnek: Minden megállóban feltöltik őket. Persze ezek speciális akkumlátorok, úgynevezett szuperkondenzátorok, amiket szinte végtelenszer újra lehet tölteni kapacításvesztés nélkül és az utántöltési idő pár másodperc. Napi 5%-ot vesztenek az energiából, de ez eléggé elhanyagolható, mivel úgyis állandóan újratöltik őket.
- Az autókba nagyon valószínűleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz. De hidrogén tömegesen csak ott, ahol "ingyen" van az elektromos energia, pl. Ízland. -
Lame #82 Egyebkent nem tudom mit gorlcsolnek ennyit az alternativakon. Fredi es Beniben volt mar egy teljesen kornyezetbarat megoldas. :) -
kanyecs #81 katt a képre -
Yurij #80 Mi van fáj az igazság.Érvelj magad melet ha tudsz bár ahogy elnézem te pont abba a pazarló tarsadalomba tartozol aki azt hiszi hogy ha nagy auto van a segge alatt több ribanc nézi meg.Állitom te sem vezetél még 100.000km.Majd akkor oszd az észt ha már le vezetél 250.000km baleset és koccanás nélkül mint én. -
L3zl13 #79 Senki nem mondta, hogy nem jó a biodízel, de az csak növényi olajokból állítható elő, ami a növénynek csak igen kis részét teszi ki, a növény többi része erre a célra nem használható. Így a termelési kapacitás eléggé korlátozott. -
#78
Ja Irorszagban 2008 elejen kezdi meg 'gyartani' egy ceg a biodizelt novenyekbol meg allati hulladekbol..... -
#77
A biodizel miert nem jo vajon...? Novenyekbol nagyon egyszeruen eloallithato a kocsikat sem kell atepiteni szamottevoen es a kornyezetnek is jo.... -
Caro #76 Wikipédia ír mágneses csapágyazásról, az sima elektromágnesekkel megy:
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_bearing
Én azért nem mondanám a tömeget elsőnek, mert a tömeggel csak arányosan nő a tárolt energia, ha a _fajlagos_ energiát akarjuk növelni, akkor meg mindenképp a fordulatszámot kell növelni, meg azzal amúgy is négyzetesen arányos a tárolt energia.
Kompozit anyag alatt elsősorban szénszálas dolgokra gondolok. És azért jó, mert ezeknek nagy a szakítószilárdságuk, ami itt kritikus. A fémek nagy sebességen a centrifugális erő miatt egyszerűen elfolynak, és egy kis deformáció ilyen sebességen elég durva következményekhez vezethet: a kiemelkedő részre egyre nagyobb centrifugális erő hat! -
teddybear #75 Ami azt illeti nem. Csak hosszú ideig lebeg. Amíg a mágneses tere által gerjesztett örvényáram mágneses tere taszítja. Végül persze előbb-utóbb hozzáér a felületéhez.
A lendkerék energiatárolásakor a tömeg számít elsősorban. Azért szokták acélból készíteni, mert ez a fém olcsó, és nagy mennyiségben áll, rendelkezésre. Az ismert elemek közül az iridium lenne a legjobb lendkerék-anyag(kb. 22 a fajsúlya! az acélé ált. 7.), de az nagyon ritka, és drága.
Kompozit anyag. Hát ha ólmot rétegezel mondjuk urán238-al akkor tényleg jobb. -
Nabukonodozor #74 Igen, igen a legjobb amikor trícium egyesül deutériummal.Itt az energia 80% a neutron viszi el, ami a lítium burokba belerepül és lítiummal egyesülve 1 trícium és 1 He4 lesz.
Akit érdekel itt 1 előadás. -
Anakyn #73 +1 vote a beszűkült adóra!
1, az olaj a világ legnagyobb üzlete...
2, mire elfogy az olaj, addigra lesz alternatív megoldás...
3, az USA aki veszi más olaját, a sajátját meg tartalékolja...
4, azon nem csodálkoznék, ha épp az olajcégek jönnének ki majd alternatív megoldással, fejlesztésre van pénzük bőven...
5, azon ábrándozni, hogy ha elfogy az olaj, mindenki annyit megy majd mint egy vasutas, azt szerintem felejtsétek el, nem csodálkoznék, hogyha a pl a vízzel hajtott auto esetén a 1liter víz lenne kb 250Ft /1€
ezeken gondolkozzatok...
-
orangez #72 #53
Szerintem meg adóztassuk meg a beszűkült, csőlátású embereket...lehet rosszul járnál :) -
Lami #71 Minden hétre jut valami új alternatív energianyerési módszer. -
Caro #70 Szupravezető felett elég egy mágneses tartalmú anyag.
A kompozit anyagokra meg azért van szükség, hogy nagyobb fordulatszámokat el tudjanak érni. Pont ezért nem értek egyet azzal, hogy a tömeg a lényeg. Nem! A fordulatszám a lényeg.
Az elv persze, hogy ugyanaz, de nagyon nem mindegy, hogy 20000 rpm vagy 40000 rpm, vagy több.
Nem kell feltétlen egyébként szupravezető, sima elektromágnesekkel is el lehet érni lebegtetést, az igaz.
-
Caro #69 A He4, de nem a He3! -
babajaga #68 A hélium a magfúzió végterméke. -
teddybear #67 A lendkeréken nem nagyon van mit fejleszteni. Már eléggé ismerjük a benne tárolható energiának a jellemzőit.
"nem sokat fejlődött? Akkoriban talán szupravezetők felett lebegtették őket és kompozit anyagokból készültek? "
A szupravezető anyag felett csak egy mágnes tud lebegni, a kompozit anyag meg csak akkor jó, ha súlyt kell megtakarítani.
A lendkerék esetében pedig a minél nagyobb tömeg a kívánatos. Ár-teljesítmény szempontból szokták acélból készíteni, mert az viszonylag olcsó, de minél nagyobb fajsúlyú anyagból készül, annál több energiát tud tárolni, természetesen azonos méretben.