146
-
babajaga #146 Na, ott van Manhattanben bevágott a ménkű. -
babajaga #145 "Ha nincs elég erőmű, akkor majd építenek újakat"
Semeddig nem tart. Van elég barom környezetvédő aki megakadályozza. -
dez #144 Hol van negyed áron északai áram? Nálunk (Bp.) csak néhány százalékkal olcsóbb. A 3x-ra emelkedést honnan szeded? Ha bekövetkezik, az északai nem fog emelkedni? -
babajaga #143 Mellesleg a légkondinál is kikandikál az emberi bunkóság. Nem az a baj hogy használják hanem összetévesztik a hútőszekrénnyel. Nehogy már egy 24fokos helyiségben ne lehessen létezni. -
babajaga #142 Honnan veszed ezt a képtelenséget hogy nem lehet korlátozni? Tudod mi történik ha beleng a hálózat? ( Amerikai Kanadai nagy áramszünet) Honnan a fenéből akarsz csak úgy előkapni teljesítményt -
babajaga #141 http://www.pannonsolar.siteset.hu/index.php?m=5184
98%-os hatásfokú inverter nem létezik, nézz már utána. -
dez #140 Miért ne lehetne korlátozi, hasonlóan, ahogy a vízfogyasztást is korlátozzák néha, főleg nyáron, lásd locsolási tilalom. -
JTBM #139 Nem tudod korlátozni az áramfogyasztást. Légkondit mindenki fog használni, aki ki tudja fizetni a villanyszámlát.
Ha nincs elég erőmű, akkor majd építenek újakat. Egyébként most is építenek egy nagyot valahol Kelet-Magyarországon és terveznek egy második paksot is.
Szóval nem kell aggódni, lesz áram. ;-))) -
JTBM #138 Az inverted hatásfoka 98%, oda-vissza 96%. Napi 5% tárolási veszteség, effektív mondjuk a fele, az még 2,5% veszteség, tehát lesz átlag 93,5% hatásfok.
A berendezés mondjuk fél milla. A fogyasztás költségét pedig negyedeli/harmadolja. Nekem mondjuk megtakarít havi 6K-t. Ami 72K/év. 7 év alatt visszahozza az árát.
Ráadásul az áram ára nőni fog még kb. a mai 3-szorosára... -
babajaga #137 Amúgy az lesz a vége a légkondik esztelen használatának hogy áramkorlátozást léptetnek életbe mert ezt a fogyasztást nem lehet bírni és az erőműveket karbantartani is kell. -
babajaga #136 Aha. Szóval egyenirányítod az áramot, majd amikor használod invertálod. Mindkettővel lesz felesleges veszteséged, összesen vagy 15%, és persze azt a pár milliót amibe a berendezések kerülnek mindenki kivágja a mellényzsebéből.hát mit mondjak? -
JTBM #135 Ahogy írtam, szuperkondenzátorokban... -
babajaga #134 "éjszakai (nem csúcsidős) áramot venni negyedáron, eltárolni"
Honnan veszed hogy az éjszakai áramot negyedáron veheted? És hol tárolod? A lakás területét használod fel? -
szivar #133 "a fajhője jobb az összes szilárd anyagénál,"
Igen. De pl. a szilárd-folyadék átmenet nagyságrendekkel több energiát képes tárolni, csak az ilyen anyagok horror árban vannak ekkora méretnél. Pl a paraffin egyes változatai is megfelelnének a célra.
"A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hőt."
Csak méret kérdése, illetve a veszteségek leszorítása sem mellékes, de lehetséges - minimális veszteségek mellett. -
JTBM #132 Azért, mert szükség van tartalékra is. A fogyasztásod ugyanis nem egyenletes.
A lakossági fogyasztás legnagyobb része este 6-12 közt van. Akkor pedig már nem nagyon süt a nap. ;-)))
Mivel nem nyereséges, ezért aztán senki sem alkalmazza... Legfeljebb a civilizációtól elzárt távoli részeken, ami Magyarországon nem nagyon van...
A technológia mindenesetre rohamléptékben fejlődik, a szuperkondenzátorokat végtelenszer fel lehet tölteni és le lehet meríteni, az élettartamuk nagyon hosszú.
Hátrányuk, hogy napi 5% töltést veszítenek és az, hogy drágák.
De mivel elektronika van bennük, ezért sorozatgyártás esetén talán-talán olcsóbbak lehetnek és ha az áruk leesik pl. a mai akku árakra, akkor rögtön megéri majd házi napcellás energiatermelő rendszereket telepíteni.
Ha a tároló ára lemenne egy elviselhető szintre, akkor megérné éjszakai (nem csúcsidős) áramot venni negyedáron, eltárolni és felhasználni csúcsidőben.
Ezt meg lehetne valósítani ott is, ahol nincs napcella elhelyezésére mód, pl. egy társasházi lakásban.
A villanyszámlát ez is negyedelné... -
L3zl13 #131 Kicsit elszámoltad magad. Ugyan miért kéne az egész napi fogyasztásotokat az akksiknak fedezniük? Az akksik csak éjszakára kellenek, amikor a napelemek nem termelnek áramot. :D
Tehát kb fele kapacitás elég. Kivéve perzse, ha csak esténként vagytok otthon.
És igen. A teljesen önellátó elektromos rendszert elég nehéz nyereségesre kihozni. -
Caro #130 A víz NAGYON jó hőtároló, a fajhője jobb az összes szilárd anyagénál, és a sűrűsége is egészen nagy a folyadékok között (de azért nem egy higany).
Ehhez hozzájön, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, a sós víz mégjöbb hőtároló, ami még korlátlanabbul rendelkezésre áll.
A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hőt. -
Caro #129 Úgy látszik megint csak visszakanyarodunk azokhoz a NaS akkumulátorokhoz ;) -
babajaga #128 "az autó akkumulátorok fő funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván főként az olcsóság miatt."
Azért ad le rövid ideig nagy áramot mert az indítómotor is úgy van tekercselve hogy nagy erőt tudjon kifejteni a motor megforgatásához.
-
JTBM #127 Az ólomaksik 100-tól max. 700 újratöltést bírnak ki. Mindezt max. 40%-os lemerülésig. Ha jobban lemerítik őket, akkor még ennél is sokkal kevesebbet.
Az autóaksik közül az úgynevezett zselés aksik 500 újratöltést bírnak ki.
Az autóban egyébként jellemzően soha nem merül le az aksi, mert normál esetben a kocsi tölti. Ezért bírja évekig.
Mindenesetre kis számolás:
Nekünk a havi áramszámla 8K Ft, ami 200 KWh fogyasztás havonta. Ez napi 6,7 KWh fogyasztás.
Egy 12V-os 200Ah-s zselés aksi 2,4KWh teljsítményt tud elraktározni, amiből max. 60%-ot tud leadni, ami 1,4 KWh. Ilyen aksiból kellene nekünk tehát 5db. Az ára egynek 60K ft. Az öt aksi ára 300K Ft. 16,6 hónapot (500 nap) bírnak ki az aksik, tehát 1 havi költségük: 300K/16,6 = 18K Ft. (Mégegyszer, a villanyszámla most 8K Ft/hó...)
Tehát csak az aksi költsége havi 10K-vel lenne több, mint az áram díja.
Nem éri meg... -
L3zl13 #126 Érdekes módon mégis az autó akkumulátorok fő funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván főként az olcsóság miatt.
Ráadásul a nagy áramerősséghez a nagy felület is szükséges, ami finom lamelláket jelent. Teljes lemerülés/feltöltés ciklusoknál ez a lamellaszerkezet megy tönkre gyorsabban. Ezért van állítólag, hogy a nem ilyen nagy áramerősségre szánt ólmos akksik lamaellaszerkezete más. -
szivar #125 Esetleg víz mint energiatároló 'eszköz' nem lehetne megoldás? Igaz hogy csak hőenergiát lehet benne tárolni, bár nem a legjobb hőtároló anyag - de valószínűleg a legolcsóbb, illetve nem nagyon mobilizálható, de pl. egy családi ház energiaigényét el lehetne raktározni, nyárról télire...
Napkollektorok esetén a hatásfok sokkal magasabb, mintha napcellákkal lenne kivitelezve a dolog, egy családi ház esetében (megfelelő méretű hőtároló alkalmazásával) már a jelenlegi energiaárak (meg a méregdrágán árusított 'solar' cuccok) mellett is belátható időn belül megtérülhet a beruházás(ha csak a fűtést tekintjük). Ha a begyűjtött hőenergiát vmi úton-módon át lehetne alakítani elektromos energiává, akkor az sok 'új' felhasználási területet nyújtana.
Fedezhetné a ház elektromos áramra való éhségét (+télen a fűtést), talán még egy elektromos autó energiaigényét is. Csak hát a víz helyigénye, az igen gázos, többezer m^3 lenne. Viszont a föld alatt nemigen foglalná a hasznos helyet... Illetve nagyvárosokban nehézkes lenne a kivitelezése a dolognak :(. -
Caro #124 Nem.
Képes leadni nagy áramokat, mert a kénsavas oldat belső ellenállási kicsi. De ha nagy árammal mentetik, akkor az ólom-oxid kristályok nem fognak jól megtapadni a cella falán, és ezért leesnek(a rázkódás még segít neki).
Így csökken a kapacitása. -
L3zl13 #123 Az autóakksik szvsz pont a hirtelen nagy áramerősséggel való használatra vannak tervezve, ellenben nem szeretik, ha gyakran teljesen lemerítik őket. -
L3zl13 #122 "Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyező is."
Igen. Olyan akksik kellenek, amelyek nem hirtelen nagymennyiségű áram leadására, hanem tartósságra vannak tervezve, viszont a környzetszennyezéssel nem értek egyet, hiszen az ólmos-savas akksikat elég jó hatásfokkal újrahasznosítják. -
Caro #121 Ez nem igaz, az ólomakksik elég jól bírják, a nagy áramsűrűségeket nem szeretik, ha csak kis áramerősséggel használják, akkor nagyon sokáig elmegy.
Egy autó önindítója mondjuk elég keményen meghúzza, és még így is elmegy évekig. -
JTBM #120 Ez igaz, de a normál autó akkumlátor csak 100 töltés-lemerülés ciklust bír ki. Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyező is.
Vannak speciális aksik is, amik 700 töltés - lemerülés ciklust bírnak. De azok persze jóval drágábbak is és azok is csak 2 évet bírnak... -
L3zl13 #119 Szuperkondenzátorok nem feltétlenül a legjobb választás erre.
Ilyen felhasználásnál úgysincs semmi szükség a gyors feltöltődésre, és az akkumlátorok még mindig sokkal több áramot képesek tárolni azonos méretet tekintve.
-
JTBM #118 A legújabb napcella hatásfoka 40%-os. Veszteség persze van, de a hatásfok 90% körüli lenne. Technológiailag mindenesetre megoldható.
Erre írtam hogy ha a Németeké v. az Angoloké lenne a Szahara, már régen onnan jönne a színtiszta napenergia. De nem az övék, hanem az Araboké.
Nem örülnék neki, ha az Arabok akkor kapcsolnák le a villanyt az EU-ban, amikor éppen bal lábbal keltek és összebalhéztak a Zsidókkal...
-
JTBM #117 Pontosan ezen egyszer már elgondolkoztam.
Létre kellene hozni egy olyan rendszert, ami szuperkondenzátorokba tárolja el a napenergiát, amit a háztetőn elhelyezett napcellák működtetnek.
Sajnos, amikor megnéztem a szuperkondenzátorok árát, akkor gyorsan leereszkedtem a földre. ;-)))
Nem a napcella a drága, az bőven megfizethető. (Bár milliós nagyságrendű egy átlag családi háznál...) A szuperkondenzátor ára nem megfizethető. Talán majd egyszer az lesz. -
L3zl13 #116 Nekem meg a kis házi rendszerekkel van bajom. Tiszta energiapazarlás. Sokkal rosszabb a hatásfoka. Azt meg elvárnák az emberek, hogy fizessenek nekik a viszatáplált áramért, miközben az elektromos szolgáltató örül, ha nem terheli túl a hálózatát a sok irányítatlan házierőmű, akik akkor nyomatják vissza az áramot amikor nem kéne, és akkor nem termelnek semmit amikor szükség lenne rá.
-
Epikurosz #115 Vedd ehhez hozzá a hálózatot, a vezetékeket, transzformátorokat, az afrikai politikai instabilitást.
Akkor már egyszerűbb, ha itt Európában használjuk ki azt a napfényt, ami rendelkezésre áll (nem is olyan kevés. Majd holnap-holnapután igazat adtok nekem!!).
Én egyébként zsigerileg irtózom az ilyen központi elosztó rendszerekről, amelyekre Kadhafi rászalad a terepjárójával, és tropára vágja. Legyen csak itt, a háztetőn, Európában. Ennek csak egy feltétele van: le kell vinni a napelemek piszkosuzl drága árát. -
Caro #114 Azért nem számolhatsz 40-el, mert
1) mennyibe kerülnek azok? egyébként amiről én tudok az 29%, de ez nagyon drága, ilyet az űreszközökön használnak
2) nem süt éjjel a nap -
JTBM #113 A nagynyomású sokkal nagyobb tartályt igényel. Egy német adón volt egy "mindentudás egyeteme" stílusú adás, ahol konkrét ipari megvalósítást írtak le, pontos adatokkal. Nekik jött ki a 20%. Elméletben lehet, hogy kevesebb, de a gyakorlat 20%.
Egyébként a 20% nem annyira rossz, a belső égésű motorok és csak 40-50%-os hatásfokúak és az direkt. -
JTBM #112 Szóval akkor a föld teljes energiaszükséglete 144K km2 sivatag 8%-os kihasználásával megoldható lenne. Ennek talán 25%-a az EU, ami 36K km2 sivatag. Ha nem 8%-al, hanem egy modern 40%-ossal számolunk, akkor pedig 7,2K km2 terület kellene.
Ami nem annyira sok, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 9065K km2 terület van a Szaharában... -
L3zl13 #111 Ha a cikkben lévő dologról beszélsz, akkor annyiban lesz vége ezzel a környezetszennyezésnek, hogy ilyen üzemanyag elégésekor csak olyan CO2 keletkezik, amelyet előtte a növények kivontak a levegőből. Tehát nem juttatsz plusz CO2-t a légkörbe.
Feltéve persze, hogy az üzemenyagot nem úgy állítod elő, hogy szép sorjában kivágod az egész őserdőt, és benzint csinálsz belőle. -
Kagemusha #110 nem tudom, ki hogyan van vele, de ezzel meg a kornyezetszennyezesnek eppenseggel nem lesz vege, sot! -
Caro #109 Én ezt nagyon jól tudom, viszont a folyékony levegőt elég könnyen el lehet forralni egy hőcserélőn a környezet hőjével és akkor már fel tudod használni, mert ha már közel külső hőmérsékletre hozod, akkor már nagy lesz neki a nyomása.
Persze nem mondom, hogy ezt könnyű megvalósítani.(valami pulsejet-szerű megoldás kéne, hogy ne tudjon visszamenni a forrásban lévő levegő a tartályba) -
babajaga #108 Én nem belekötöttem hanem azt mondtam nem lehetséges. Teljesen érthetetlen számomra hogy a TV-ben többször lehetett látni termoszt folyékony levegővel amit ha kinyitottak nem tört elő belőle a levegő ugyanis a folyékony levegő nagyon a kritikus hőmérséklet alatt van ezért nincs nyomása. Roppant félreértés hogy 200 Bar nyomással cseppfolyósították ezért ez a nyomás ott meg van. A levegőt csak hűtve lehet cseppfolyósítani, mert már szobahőmérsékleten rég átlépte a kritikus hőmérsékletet ezért csak nyomással nem lehet cseppfolyósítani. Egy termosz hogy bírna 200 Bart? -
Caro #107 Ő csak a folyékony levegősbe kötött bele. Ilyenről én sem tudok egyébként.