Közvetlenül üzemanyaggá alakítható a glükóz
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#146
Na, ott van Manhattanben bevágott a ménkû.
#145
"Ha nincs elég erõmû, akkor majd építenek újakat"
Semeddig nem tart. Van elég barom környezetvédõ aki megakadályozza.
Semeddig nem tart. Van elég barom környezetvédõ aki megakadályozza.
#144
Hol van negyed áron északai áram? Nálunk (Bp.) csak néhány százalékkal olcsóbb. A 3x-ra emelkedést honnan szeded? Ha bekövetkezik, az északai nem fog emelkedni?
#143
Mellesleg a légkondinál is kikandikál az emberi bunkóság. Nem az a baj hogy használják hanem összetévesztik a hútõszekrénnyel. Nehogy már egy 24fokos helyiségben ne lehessen létezni.
#142
Honnan veszed ezt a képtelenséget hogy nem lehet korlátozni? Tudod mi történik ha beleng a hálózat? ( Amerikai Kanadai nagy áramszünet) Honnan a fenébõl akarsz csak úgy elõkapni teljesítményt
#141
http://www.pannonsolar.siteset.hu/index.php?m=5184
98%-os hatásfokú inverter nem létezik, nézz már utána.
98%-os hatásfokú inverter nem létezik, nézz már utána.
#140
Miért ne lehetne korlátozi, hasonlóan, ahogy a vízfogyasztást is korlátozzák néha, fõleg nyáron, lásd locsolási tilalom.
#139
Nem tudod korlátozni az áramfogyasztást. Légkondit mindenki fog használni, aki ki tudja fizetni a villanyszámlát.
Ha nincs elég erõmû, akkor majd építenek újakat. Egyébként most is építenek egy nagyot valahol Kelet-Magyarországon és terveznek egy második paksot is.
Szóval nem kell aggódni, lesz áram. ;-)))
Ha nincs elég erõmû, akkor majd építenek újakat. Egyébként most is építenek egy nagyot valahol Kelet-Magyarországon és terveznek egy második paksot is.
Szóval nem kell aggódni, lesz áram. ;-)))
#138
Az inverted hatásfoka 98%, oda-vissza 96%. Napi 5% tárolási veszteség, effektív mondjuk a fele, az még 2,5% veszteség, tehát lesz átlag 93,5% hatásfok.
A berendezés mondjuk fél milla. A fogyasztás költségét pedig negyedeli/harmadolja. Nekem mondjuk megtakarít havi 6K-t. Ami 72K/év. 7 év alatt visszahozza az árát.
Ráadásul az áram ára nõni fog még kb. a mai 3-szorosára...
A berendezés mondjuk fél milla. A fogyasztás költségét pedig negyedeli/harmadolja. Nekem mondjuk megtakarít havi 6K-t. Ami 72K/év. 7 év alatt visszahozza az árát.
Ráadásul az áram ára nõni fog még kb. a mai 3-szorosára...
#137
Amúgy az lesz a vége a légkondik esztelen használatának hogy áramkorlátozást léptetnek életbe mert ezt a fogyasztást nem lehet bírni és az erõmûveket karbantartani is kell.
#136
Aha. Szóval egyenirányítod az áramot, majd amikor használod invertálod. Mindkettõvel lesz felesleges veszteséged, összesen vagy 15%, és persze azt a pár milliót amibe a berendezések kerülnek mindenki kivágja a mellényzsebébõl.hát mit mondjak?
#135
Ahogy írtam, szuperkondenzátorokban...
#134
"éjszakai (nem csúcsidõs) áramot venni negyedáron, eltárolni"
Honnan veszed hogy az éjszakai áramot negyedáron veheted? És hol tárolod? A lakás területét használod fel?
Honnan veszed hogy az éjszakai áramot negyedáron veheted? És hol tárolod? A lakás területét használod fel?
#133
"a fajhõje jobb az összes szilárd anyagénál,"
Igen. De pl. a szilárd-folyadék átmenet nagyságrendekkel több energiát képes tárolni, csak az ilyen anyagok horror árban vannak ekkora méretnél. Pl a paraffin egyes változatai is megfelelnének a célra.
"A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt."
Csak méret kérdése, illetve a veszteségek leszorítása sem mellékes, de lehetséges - minimális veszteségek mellett.
Igen. De pl. a szilárd-folyadék átmenet nagyságrendekkel több energiát képes tárolni, csak az ilyen anyagok horror árban vannak ekkora méretnél. Pl a paraffin egyes változatai is megfelelnének a célra.
"A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt."
Csak méret kérdése, illetve a veszteségek leszorítása sem mellékes, de lehetséges - minimális veszteségek mellett.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#132
Azért, mert szükség van tartalékra is. A fogyasztásod ugyanis nem egyenletes.
A lakossági fogyasztás legnagyobb része este 6-12 közt van. Akkor pedig már nem nagyon süt a nap. ;-)))
Mivel nem nyereséges, ezért aztán senki sem alkalmazza... Legfeljebb a civilizációtól elzárt távoli részeken, ami Magyarországon nem nagyon van...
A technológia mindenesetre rohamléptékben fejlõdik, a szuperkondenzátorokat végtelenszer fel lehet tölteni és le lehet meríteni, az élettartamuk nagyon hosszú.
Hátrányuk, hogy napi 5% töltést veszítenek és az, hogy drágák.
De mivel elektronika van bennük, ezért sorozatgyártás esetén talán-talán olcsóbbak lehetnek és ha az áruk leesik pl. a mai akku árakra, akkor rögtön megéri majd házi napcellás energiatermelõ rendszereket telepíteni.
Ha a tároló ára lemenne egy elviselhetõ szintre, akkor megérné éjszakai (nem csúcsidõs) áramot venni negyedáron, eltárolni és felhasználni csúcsidõben.
Ezt meg lehetne valósítani ott is, ahol nincs napcella elhelyezésére mód, pl. egy társasházi lakásban.
A villanyszámlát ez is negyedelné...
A lakossági fogyasztás legnagyobb része este 6-12 közt van. Akkor pedig már nem nagyon süt a nap. ;-)))
Mivel nem nyereséges, ezért aztán senki sem alkalmazza... Legfeljebb a civilizációtól elzárt távoli részeken, ami Magyarországon nem nagyon van...
A technológia mindenesetre rohamléptékben fejlõdik, a szuperkondenzátorokat végtelenszer fel lehet tölteni és le lehet meríteni, az élettartamuk nagyon hosszú.
Hátrányuk, hogy napi 5% töltést veszítenek és az, hogy drágák.
De mivel elektronika van bennük, ezért sorozatgyártás esetén talán-talán olcsóbbak lehetnek és ha az áruk leesik pl. a mai akku árakra, akkor rögtön megéri majd házi napcellás energiatermelõ rendszereket telepíteni.
Ha a tároló ára lemenne egy elviselhetõ szintre, akkor megérné éjszakai (nem csúcsidõs) áramot venni negyedáron, eltárolni és felhasználni csúcsidõben.
Ezt meg lehetne valósítani ott is, ahol nincs napcella elhelyezésére mód, pl. egy társasházi lakásban.
A villanyszámlát ez is negyedelné...
#131
Kicsit elszámoltad magad. Ugyan miért kéne az egész napi fogyasztásotokat az akksiknak fedezniük? Az akksik csak éjszakára kellenek, amikor a napelemek nem termelnek áramot. :D
Tehát kb fele kapacitás elég. Kivéve perzse, ha csak esténként vagytok otthon.
És igen. A teljesen önellátó elektromos rendszert elég nehéz nyereségesre kihozni.
Tehát kb fele kapacitás elég. Kivéve perzse, ha csak esténként vagytok otthon.
És igen. A teljesen önellátó elektromos rendszert elég nehéz nyereségesre kihozni.
#130
A víz NAGYON jó hõtároló, a fajhõje jobb az összes szilárd anyagénál, és a sûrûsége is egészen nagy a folyadékok között (de azért nem egy higany).
Ehhez hozzájön, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, a sós víz mégjöbb hõtároló, ami még korlátlanabbul rendelkezésre áll.
A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt.
Ehhez hozzájön, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, a sós víz mégjöbb hõtároló, ami még korlátlanabbul rendelkezésre áll.
A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#129
Úgy látszik megint csak visszakanyarodunk azokhoz a NaS akkumulátorokhoz ;)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#128
"az autó akkumulátorok fõ funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván fõként az olcsóság miatt."
Azért ad le rövid ideig nagy áramot mert az indítómotor is úgy van tekercselve hogy nagy erõt tudjon kifejteni a motor megforgatásához.
Azért ad le rövid ideig nagy áramot mert az indítómotor is úgy van tekercselve hogy nagy erõt tudjon kifejteni a motor megforgatásához.
#127
Az ólomaksik 100-tól max. 700 újratöltést bírnak ki. Mindezt max. 40%-os lemerülésig. Ha jobban lemerítik õket, akkor még ennél is sokkal kevesebbet.
Az autóaksik közül az úgynevezett zselés aksik 500 újratöltést bírnak ki.
Az autóban egyébként jellemzõen soha nem merül le az aksi, mert normál esetben a kocsi tölti. Ezért bírja évekig.
Mindenesetre kis számolás:
Nekünk a havi áramszámla 8K Ft, ami 200 KWh fogyasztás havonta. Ez napi 6,7 KWh fogyasztás.
Egy 12V-os 200Ah-s zselés aksi 2,4KWh teljsítményt tud elraktározni, amibõl max. 60%-ot tud leadni, ami 1,4 KWh. Ilyen aksiból kellene nekünk tehát 5db. Az ára egynek 60K ft. Az öt aksi ára 300K Ft. 16,6 hónapot (500 nap) bírnak ki az aksik, tehát 1 havi költségük: 300K/16,6 = 18K Ft. (Mégegyszer, a villanyszámla most 8K Ft/hó...)
Tehát csak az aksi költsége havi 10K-vel lenne több, mint az áram díja.
Nem éri meg...
Az autóaksik közül az úgynevezett zselés aksik 500 újratöltést bírnak ki.
Az autóban egyébként jellemzõen soha nem merül le az aksi, mert normál esetben a kocsi tölti. Ezért bírja évekig.
Mindenesetre kis számolás:
Nekünk a havi áramszámla 8K Ft, ami 200 KWh fogyasztás havonta. Ez napi 6,7 KWh fogyasztás.
Egy 12V-os 200Ah-s zselés aksi 2,4KWh teljsítményt tud elraktározni, amibõl max. 60%-ot tud leadni, ami 1,4 KWh. Ilyen aksiból kellene nekünk tehát 5db. Az ára egynek 60K ft. Az öt aksi ára 300K Ft. 16,6 hónapot (500 nap) bírnak ki az aksik, tehát 1 havi költségük: 300K/16,6 = 18K Ft. (Mégegyszer, a villanyszámla most 8K Ft/hó...)
Tehát csak az aksi költsége havi 10K-vel lenne több, mint az áram díja.
Nem éri meg...
#126
Érdekes módon mégis az autó akkumulátorok fõ funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván fõként az olcsóság miatt.
Ráadásul a nagy áramerõsséghez a nagy felület is szükséges, ami finom lamelláket jelent. Teljes lemerülés/feltöltés ciklusoknál ez a lamellaszerkezet megy tönkre gyorsabban. Ezért van állítólag, hogy a nem ilyen nagy áramerõsségre szánt ólmos akksik lamaellaszerkezete más.
Ráadásul a nagy áramerõsséghez a nagy felület is szükséges, ami finom lamelláket jelent. Teljes lemerülés/feltöltés ciklusoknál ez a lamellaszerkezet megy tönkre gyorsabban. Ezért van állítólag, hogy a nem ilyen nagy áramerõsségre szánt ólmos akksik lamaellaszerkezete más.
#125
Esetleg víz mint energiatároló 'eszköz' nem lehetne megoldás? Igaz hogy csak hõenergiát lehet benne tárolni, bár nem a legjobb hõtároló anyag - de valószínûleg a legolcsóbb, illetve nem nagyon mobilizálható, de pl. egy családi ház energiaigényét el lehetne raktározni, nyárról télire...
Napkollektorok esetén a hatásfok sokkal magasabb, mintha napcellákkal lenne kivitelezve a dolog, egy családi ház esetében (megfelelõ méretû hõtároló alkalmazásával) már a jelenlegi energiaárak (meg a méregdrágán árusított 'solar' cuccok) mellett is belátható idõn belül megtérülhet a beruházás(ha csak a fûtést tekintjük). Ha a begyûjtött hõenergiát vmi úton-módon át lehetne alakítani elektromos energiává, akkor az sok 'új' felhasználási területet nyújtana.
Fedezhetné a ház elektromos áramra való éhségét (+télen a fûtést), talán még egy elektromos autó energiaigényét is. Csak hát a víz helyigénye, az igen gázos, többezer m^3 lenne. Viszont a föld alatt nemigen foglalná a hasznos helyet... Illetve nagyvárosokban nehézkes lenne a kivitelezése a dolognak :(.
Napkollektorok esetén a hatásfok sokkal magasabb, mintha napcellákkal lenne kivitelezve a dolog, egy családi ház esetében (megfelelõ méretû hõtároló alkalmazásával) már a jelenlegi energiaárak (meg a méregdrágán árusított 'solar' cuccok) mellett is belátható idõn belül megtérülhet a beruházás(ha csak a fûtést tekintjük). Ha a begyûjtött hõenergiát vmi úton-módon át lehetne alakítani elektromos energiává, akkor az sok 'új' felhasználási területet nyújtana.
Fedezhetné a ház elektromos áramra való éhségét (+télen a fûtést), talán még egy elektromos autó energiaigényét is. Csak hát a víz helyigénye, az igen gázos, többezer m^3 lenne. Viszont a föld alatt nemigen foglalná a hasznos helyet... Illetve nagyvárosokban nehézkes lenne a kivitelezése a dolognak :(.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#124
Nem.
Képes leadni nagy áramokat, mert a kénsavas oldat belsõ ellenállási kicsi. De ha nagy árammal mentetik, akkor az ólom-oxid kristályok nem fognak jól megtapadni a cella falán, és ezért leesnek(a rázkódás még segít neki).
Így csökken a kapacitása.
Képes leadni nagy áramokat, mert a kénsavas oldat belsõ ellenállási kicsi. De ha nagy árammal mentetik, akkor az ólom-oxid kristályok nem fognak jól megtapadni a cella falán, és ezért leesnek(a rázkódás még segít neki).
Így csökken a kapacitása.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#123
Az autóakksik szvsz pont a hirtelen nagy áramerõsséggel való használatra vannak tervezve, ellenben nem szeretik, ha gyakran teljesen lemerítik õket.
#122
"Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyezõ is."
Igen. Olyan akksik kellenek, amelyek nem hirtelen nagymennyiségû áram leadására, hanem tartósságra vannak tervezve, viszont a környzetszennyezéssel nem értek egyet, hiszen az ólmos-savas akksikat elég jó hatásfokkal újrahasznosítják.
Igen. Olyan akksik kellenek, amelyek nem hirtelen nagymennyiségû áram leadására, hanem tartósságra vannak tervezve, viszont a környzetszennyezéssel nem értek egyet, hiszen az ólmos-savas akksikat elég jó hatásfokkal újrahasznosítják.
#121
Ez nem igaz, az ólomakksik elég jól bírják, a nagy áramsûrûségeket nem szeretik, ha csak kis áramerõsséggel használják, akkor nagyon sokáig elmegy.
Egy autó önindítója mondjuk elég keményen meghúzza, és még így is elmegy évekig.
Egy autó önindítója mondjuk elég keményen meghúzza, és még így is elmegy évekig.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#120
Ez igaz, de a normál autó akkumlátor csak 100 töltés-lemerülés ciklust bír ki. Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyezõ is.
Vannak speciális aksik is, amik 700 töltés - lemerülés ciklust bírnak. De azok persze jóval drágábbak is és azok is csak 2 évet bírnak...
Vannak speciális aksik is, amik 700 töltés - lemerülés ciklust bírnak. De azok persze jóval drágábbak is és azok is csak 2 évet bírnak...
#119
Szuperkondenzátorok nem feltétlenül a legjobb választás erre.
Ilyen felhasználásnál úgysincs semmi szükség a gyors feltöltõdésre, és az akkumlátorok még mindig sokkal több áramot képesek tárolni azonos méretet tekintve.
Ilyen felhasználásnál úgysincs semmi szükség a gyors feltöltõdésre, és az akkumlátorok még mindig sokkal több áramot képesek tárolni azonos méretet tekintve.
#118
A legújabb napcella hatásfoka 40%-os. Veszteség persze van, de a hatásfok 90% körüli lenne. Technológiailag mindenesetre megoldható.
Erre írtam hogy ha a Németeké v. az Angoloké lenne a Szahara, már régen onnan jönne a színtiszta napenergia. De nem az övék, hanem az Araboké.
Nem örülnék neki, ha az Arabok akkor kapcsolnák le a villanyt az EU-ban, amikor éppen bal lábbal keltek és összebalhéztak a Zsidókkal...
Erre írtam hogy ha a Németeké v. az Angoloké lenne a Szahara, már régen onnan jönne a színtiszta napenergia. De nem az övék, hanem az Araboké.
Nem örülnék neki, ha az Arabok akkor kapcsolnák le a villanyt az EU-ban, amikor éppen bal lábbal keltek és összebalhéztak a Zsidókkal...
#117
Pontosan ezen egyszer már elgondolkoztam.
Létre kellene hozni egy olyan rendszert, ami szuperkondenzátorokba tárolja el a napenergiát, amit a háztetõn elhelyezett napcellák mûködtetnek.
Sajnos, amikor megnéztem a szuperkondenzátorok árát, akkor gyorsan leereszkedtem a földre. ;-)))
Nem a napcella a drága, az bõven megfizethetõ. (Bár milliós nagyságrendû egy átlag családi háznál...) A szuperkondenzátor ára nem megfizethetõ. Talán majd egyszer az lesz.
Létre kellene hozni egy olyan rendszert, ami szuperkondenzátorokba tárolja el a napenergiát, amit a háztetõn elhelyezett napcellák mûködtetnek.
Sajnos, amikor megnéztem a szuperkondenzátorok árát, akkor gyorsan leereszkedtem a földre. ;-)))
Nem a napcella a drága, az bõven megfizethetõ. (Bár milliós nagyságrendû egy átlag családi háznál...) A szuperkondenzátor ára nem megfizethetõ. Talán majd egyszer az lesz.
#116
Nekem meg a kis házi rendszerekkel van bajom. Tiszta energiapazarlás. Sokkal rosszabb a hatásfoka. Azt meg elvárnák az emberek, hogy fizessenek nekik a viszatáplált áramért, miközben az elektromos szolgáltató örül, ha nem terheli túl a hálózatát a sok irányítatlan házierõmû, akik akkor nyomatják vissza az áramot amikor nem kéne, és akkor nem termelnek semmit amikor szükség lenne rá.
#115
Vedd ehhez hozzá a hálózatot, a vezetékeket, transzformátorokat, az afrikai politikai instabilitást.
Akkor már egyszerûbb, ha itt Európában használjuk ki azt a napfényt, ami rendelkezésre áll (nem is olyan kevés. Majd holnap-holnapután igazat adtok nekem!!).
Én egyébként zsigerileg irtózom az ilyen központi elosztó rendszerekrõl, amelyekre Kadhafi rászalad a terepjárójával, és tropára vágja. Legyen csak itt, a háztetõn, Európában. Ennek csak egy feltétele van: le kell vinni a napelemek piszkosuzl drága árát.
Akkor már egyszerûbb, ha itt Európában használjuk ki azt a napfényt, ami rendelkezésre áll (nem is olyan kevés. Majd holnap-holnapután igazat adtok nekem!!).
Én egyébként zsigerileg irtózom az ilyen központi elosztó rendszerekrõl, amelyekre Kadhafi rászalad a terepjárójával, és tropára vágja. Legyen csak itt, a háztetõn, Európában. Ennek csak egy feltétele van: le kell vinni a napelemek piszkosuzl drága árát.
Kara kánként folytatom tanításom.
#114
Azért nem számolhatsz 40-el, mert
1) mennyibe kerülnek azok? egyébként amirõl én tudok az 29%, de ez nagyon drága, ilyet az ûreszközökön használnak
2) nem süt éjjel a nap
1) mennyibe kerülnek azok? egyébként amirõl én tudok az 29%, de ez nagyon drága, ilyet az ûreszközökön használnak
2) nem süt éjjel a nap
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#113
A nagynyomású sokkal nagyobb tartályt igényel. Egy német adón volt egy "mindentudás egyeteme" stílusú adás, ahol konkrét ipari megvalósítást írtak le, pontos adatokkal. Nekik jött ki a 20%. Elméletben lehet, hogy kevesebb, de a gyakorlat 20%.
Egyébként a 20% nem annyira rossz, a belsõ égésû motorok és csak 40-50%-os hatásfokúak és az direkt.
Egyébként a 20% nem annyira rossz, a belsõ égésû motorok és csak 40-50%-os hatásfokúak és az direkt.
#112
Szóval akkor a föld teljes energiaszükséglete 144K km2 sivatag 8%-os kihasználásával megoldható lenne. Ennek talán 25%-a az EU, ami 36K km2 sivatag. Ha nem 8%-al, hanem egy modern 40%-ossal számolunk, akkor pedig 7,2K km2 terület kellene.
Ami nem annyira sok, fõleg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 9065K km2 terület van a Szaharában...
Ami nem annyira sok, fõleg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 9065K km2 terület van a Szaharában...
#111
Ha a cikkben lévõ dologról beszélsz, akkor annyiban lesz vége ezzel a környezetszennyezésnek, hogy ilyen üzemanyag elégésekor csak olyan CO2 keletkezik, amelyet elõtte a növények kivontak a levegõbõl. Tehát nem juttatsz plusz CO2-t a légkörbe.
Feltéve persze, hogy az üzemenyagot nem úgy állítod elõ, hogy szép sorjában kivágod az egész õserdõt, és benzint csinálsz belõle.
Feltéve persze, hogy az üzemenyagot nem úgy állítod elõ, hogy szép sorjában kivágod az egész õserdõt, és benzint csinálsz belõle.
#110
nem tudom, ki hogyan van vele, de ezzel meg a kornyezetszennyezesnek eppenseggel nem lesz vege, sot!
#109
Én ezt nagyon jól tudom, viszont a folyékony levegõt elég könnyen el lehet forralni egy hõcserélõn a környezet hõjével és akkor már fel tudod használni, mert ha már közel külsõ hõmérsékletre hozod, akkor már nagy lesz neki a nyomása.
Persze nem mondom, hogy ezt könnyû megvalósítani.(valami pulsejet-szerû megoldás kéne, hogy ne tudjon visszamenni a forrásban lévõ levegõ a tartályba)
Persze nem mondom, hogy ezt könnyû megvalósítani.(valami pulsejet-szerû megoldás kéne, hogy ne tudjon visszamenni a forrásban lévõ levegõ a tartályba)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#108
Én nem belekötöttem hanem azt mondtam nem lehetséges. Teljesen érthetetlen számomra hogy a TV-ben többször lehetett látni termoszt folyékony levegõvel amit ha kinyitottak nem tört elõ belõle a levegõ ugyanis a folyékony levegõ nagyon a kritikus hõmérséklet alatt van ezért nincs nyomása. Roppant félreértés hogy 200 Bar nyomással cseppfolyósították ezért ez a nyomás ott meg van. A levegõt csak hûtve lehet cseppfolyósítani, mert már szobahõmérsékleten rég átlépte a kritikus hõmérsékletet ezért csak nyomással nem lehet cseppfolyósítani. Egy termosz hogy bírna 200 Bart?
#107
Õ csak a folyékony levegõsbe kötött bele. Ilyenrõl én sem tudok egyébként.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#106
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Nem érted, hogy létezik sûrített levegõvel hajtott autó? Én olvastam róla, mint avideót is láttam volna a YouTube-on és belinkeltem a másik kocsizós topikba.
Kara kánként folytatom tanításom.
#104
Nem kell cseppfolyósítani, megmondtam, van más módszer is, és van ahol elég a nagynyomású is, ha x-et és y-t kihagyom, akkor is 31% körüli, amit leírtál.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#103
Még egy ócska inverter hatásfoka is több, mint 95%, egy ipari méretû rendszernél szerintem 98% elérhetõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#101
Állandó homokviharok LOL.
Szvsz technológiaileg lazán megoldható, hogy egy szépen elõrejelezhetõ homokvihat idején a panel összecsukódjon, vagy más hasonló módon védve legyen.
Egyébként szerinted az egész Szahara homoksivatag?
Kösivatagban pedig nem olyan gyakori a homokvihar.
Váltóáramra alakítás vesztesége? Kit érdekel? Csak az a kérdés mennyi egyenáramot tudsz elõállítani, és mennyiért. Ha elég sokat és elég olcsón, akkor megérheti akár 1%-os hatásfokkal is átalakítani.
És ugyanez igaz a Hidrogén "hatásfokára" is. Ha korlátlan mennyiségben tudunk elõállítani. Ne adj isten esetleg a bontáshoz szükséges hõ ingyen van, vagy az áram valahol nagyon olcsó (Pl megújuló forrásokból szinte korlátlan mennyiségben elõállíható), akkor az is meg fogja érni. Mert a világ másik pontján utánna már jó hatásfokkal felhasználható.
Szvsz technológiaileg lazán megoldható, hogy egy szépen elõrejelezhetõ homokvihat idején a panel összecsukódjon, vagy más hasonló módon védve legyen.
Egyébként szerinted az egész Szahara homoksivatag?
Kösivatagban pedig nem olyan gyakori a homokvihar.
Váltóáramra alakítás vesztesége? Kit érdekel? Csak az a kérdés mennyi egyenáramot tudsz elõállítani, és mennyiért. Ha elég sokat és elég olcsón, akkor megérheti akár 1%-os hatásfokkal is átalakítani.
És ugyanez igaz a Hidrogén "hatásfokára" is. Ha korlátlan mennyiségben tudunk elõállítani. Ne adj isten esetleg a bontáshoz szükséges hõ ingyen van, vagy az áram valahol nagyon olcsó (Pl megújuló forrásokból szinte korlátlan mennyiségben elõállíható), akkor az is meg fogja érni. Mert a világ másik pontján utánna már jó hatásfokkal felhasználható.
#100
Ez nem igaz!
Most nincs idõm utánaszámolni, de mások már megtették és Magyarország teljes energiaigényét néhány 10km2 fedezné.
Ráadásul a mai legmodernebb napcellák már 40%-os!!! hatásfokúak.
Szóval akkor házi feladatként:
Hány nm2 terület kell a sivatagból egy 5MW-os névleges, 3MW valós teljesítmémyû szélturbina kiváltásához, ha az átlagos napsütés 14 óra/nap a sivatagban?
Most nincs idõm utánaszámolni, de mások már megtették és Magyarország teljes energiaigényét néhány 10km2 fedezné.
Ráadásul a mai legmodernebb napcellák már 40%-os!!! hatásfokúak.
Szóval akkor házi feladatként:
Hány nm2 terület kell a sivatagból egy 5MW-os névleges, 3MW valós teljesítmémyû szélturbina kiváltásához, ha az átlagos napsütés 14 óra/nap a sivatagban?
#99
Igen, ha teljesen elfogy a kõolaj és a földgáz, akkor v. teljesen zártpályássá alakítjuk át a közúti forgalmat, v. mi gyártunk valamilyen szénhidrogén alapú üzemanyagot szénbõl (esetleg CO2-bõl) és vízbõl (hidrogénbõl)
Már a mai energetikai ipar is van olyan színvonalon, hogy képes lenne egy "végtelen" energiaforrás birtokában teljesen nélkülözni a szénhidrogéneket. Csak ez a "végtelen" energiaforrás hiányzik. Ami lehet pl. a fúziós erõmû, majd ha egyszer mûködik.
Már a mai energetikai ipar is van olyan színvonalon, hogy képes lenne egy "végtelen" energiaforrás birtokában teljesen nélkülözni a szénhidrogéneket. Csak ez a "végtelen" energiaforrás hiányzik. Ami lehet pl. a fúziós erõmû, majd ha egyszer mûködik.
#98
Ha az egész szaharát lefednéd az se fedezné a tizedrészt se.
#97
Ahhoz, hogy az EU-t ellásd árammal szvsz. néhány 100 km2-t kellene lefedni napelemekkel (10km * 10km = 100 km2) Ekkora felület már jól megköti a szálló homokot, fõleg, ha megfelelõ homokcsapdákat is építenek két napcella tábla közé. A felületet sem tudja nagyon összekarcolni a homok, ha pl. extra kemény üvegbõl van. De létezik már ipari méretben gyémánt bevonat is (néhány atom mélységû), amit egyáltalán nem tud összekarcolni a homok...
Az DC-AC átalakítás hatásfokát pontosan nem ismerem, de szvsz. jobb, mint 95%.
Régen, amikor a Magyar hálózat nem a Nyugat-Európaihoz volt szinkronizálva, csak úgy tudtunk venni áramot Nyugatról, ha elõször átalakítottuk egyenárammá, utána pedig vissza váltóárammá. Ez két átalakítás, ha túl rossz lenne a hatásfoka, nem érte volna meg...
Az DC-AC átalakítás hatásfokát pontosan nem ismerem, de szvsz. jobb, mint 95%.
Régen, amikor a Magyar hálózat nem a Nyugat-Európaihoz volt szinkronizálva, csak úgy tudtunk venni áramot Nyugatról, ha elõször átalakítottuk egyenárammá, utána pedig vissza váltóárammá. Ez két átalakítás, ha túl rossz lenne a hatásfoka, nem érte volna meg...
Oldal 1 / 3Következő →