146
-
Caro #66 Ez kb. olyan mint a dinamók öngerjesztési elve. Egy kis mágneses tér mindig van ott is.
Egy kis feszültség itt is kell hogy legyen, bár tényleg biztosan minimális, de azért ez is olyan, hogy egy szilárd anyag is mindig szublimál, meg ha ráteszem a papírt az asztalra, akkor az asztal behorpad. Igazi heaviside szerű ugrások nagyon ritkák a fizikában (a szupravezetőknél mondjuk van. meg a q-mecha szerint az elektron is pontszerű).
De talán a legjobb valóban az, ha nem hagyjuk kihűlni sem. Ameddig még van benne valami, addig lehet rajta akkora áramot folyatni, hogy ne hűljön le. -
L3zl13 #65 Ja és a transzurán származékok pedig reprocesszálásra kerülnek, és tulajdonképpen addig nem hagyják el az IFR reaktor területét, míg mind el nem bomlott. -
L3zl13 #64 He3 mint végtermék? Mármint miben?
Fúziós reaktorban az inkább a kiindulási anyag lehet, nem pedig végtermék.
Hasadó reaktorban meg szerinem nem keletkezik ilyen. -
L3zl13 #63 "Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen."
Ebben én nem vagyok biztos, mert szilárd állapotban a só nem működik elektrolitként.
"Egyébként nanocsővel már-már szupravezető ekvivalens tekercseket lehetne gyártani."
Igazából lényegtelen, hogy szupravezető, vagy nanocső. Mindkettő olyan drága, hogy autónál nem jöhet jelenlegi technológákkal számításba. -
Nabukonodozor #62 Ha jól emlékszem akkor a He3 a végtermék ami színtén nem sugárzik, viszont az urán és a többi végtermék elég erőteljes mértékben. -
Caro #61 Valami minimális feszültsége hidegen is kell hogy legyen. Rövidre kell zárni, aztán exponenciálisan melegszik :)
Na jó, ez egy kicsit elborult volt :D
Én tudom, hogy szupravezetők voltak akkor is, csak nem olyan térben lebegtették a lendkerekeket, ezért sokkal kisebb fordulatszámokat tudtak elérni.
Egyébként nanocsővel már-már szupravezető ekvivalens tekercseket lehetne gyártani.
Sőt, mivel egy sima vezetőnél nincs kritikus áramerősség, ezért talán jobbat is. -
L3zl13 #60 "Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az erművet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékű a sugárzás."
Erre némelyik maghasadással működő erőmű is képes. Lásd pl IFR.
-
L3zl13 #59 "elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani"
Ami jó nagy energiaigénnyel és jó hosszú melegedési idővel jár.
"És mivel a hőszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz."
Így van, és ezen két okból elismerem, hogy ipari méretű energiatárolásra alkalmas lehet, de autóknál legalábbis problémás.
"Ja, és a lendkerék:
nem sokat fejlődött? Akkoriban talán szupravezetők felett lebegtették őket és kompozit anyagokból készültek?"
Szupravezetők már voltak akkor is. Kompozit anyagok ok.
A szupravezetők persze olcsóbbá váltak főként a magashőmérsékletű szupravezetők feltalálása óta, de még mindig nagyon komoly hűtést igényelnek, amelynek autóba építésével, és működtetésével elég komoly gondok vannak. -
Nabukonodozor #58 Jövőben szerintem a legtisztább(, és az egyetlen ami elég energiát termel) energiaforrás a magfúzió lesz ha meg tudják oldani a folyamatos energiatermelést.Olyan szempontból is sokkal jobb, hogy miután lekapcsolták az erművet 100 év múlva már nem lesz a veszélyes mértékű a sugárzás.Az üzemanyag sem kerülne sokba, szinte elhanyagolható lenne.Csak nem költenek a fejlesztésre elég pénzt, ami egy részt az olajlobbinak is köszönhető.Pedig a jövő energiaéhsége csak ezzel lesz megoldható környezetbarátabb mértékben (és talán mással nem is lehet majd elég energiát termelni). -
Caro #57 Ja, és a lendkerék:
nem sokat fejlődött? Akkoriban talán szupravezetők felett lebegtették őket és kompozit anyagokból készültek? -
Caro #56 Hidrogént lehet fémekkel is elnyeletni, nem feltétlen kell 20K-es, meg 700 bar-os tartályokban gondolkodni.
A NaS akksit meg nem kell melegen tartani, töltési kisütési hatásfoka >85%, elég ha üzem közben meleg, szóval indításkor valami egyéb áramforrásból felmelegíted, menet közben az átfolyó áram már elég melegen tudja tartani.
És mivel a hőszigetelés l^2-el, a tárolt energia viszont l^3-el arányos, ezért nagyobb méret olcsóbb is lesz. -
Caro #55 Természetesen elég rossz lenne, ha akkor is forrna, ha nem kéne.
Ha forralni akarom hőcserélőn kell átvezetni.
De én nem mondom, hogy ez a leg életképesebb technológia, de hidd el, hogy fel lehetne használni, ha nagyon akarnánk, és energiasűrűségben jobb mint a Li-ion akkumulátorok.
A probléma, hogy azok közel 100% hatásfokkal tölthetők, ez meg közel sem. -
L3zl13 #54 Mielőtt kiröhögöd a másikat, esetleg nem ártana utánnanézni, hogy esetleg nincs-e igaza.
Szobahőmérsékleten a levegő kritikális pontja felett vagyunk, azaz bárhogy nyomod össze, nem lesz belőle folyadék. -
Yurij #53 Amerikának és egyébb nagy fejlödö országoknak arra kellet volna már régen rá jönni hogyan csökentsük a autó fogysztását.Talán ha buzi joe kiszálna a szaros jeep-böl akkor maradna böven üzemanyag is.De a utobbi idöben szinte majdnem minden kocsi 10 fölött fogyaszt városban.Csakhát amerika egy pazarló nemzet és szarik belle mindenbe.Meghát ugye azt sem értem hogy 1.6-os fölött mi a lofasznak gyartanak kocsit.Teljesen értelmetlen a 1.6 kocsi böven ellég egy 5 tagu családnak.E felett én olyan adót vetnék ki hogy elmene a kedvük a sok kis nagyzóló buzi gyereknek a rongyrázástól.A jeep-t meg egy az egyben kitiltanám a városbol menjen velle terepre,ja hogy ezek a hobby jeep-k terepre nem alkalmasok akkor meg fizesen a paraszt napi 5000ft adót ha már pazarol.
A Másik meg az hogy én nem is engedném ezeket a kis majmokat 1.3nál nagyobb kocsiba be ültetni.Sajnos nagyon sok kis fiatal suhanc van akki teljesen észnélkül száguldozik feleslegesen.De a száguldásal se lenne bajom ha nem a városba csinálná hanem gyorsulási versenyeken szervezet keretek közöt. -
teddybear #52 Hát a méretét nem tudom, de a kivitele kb, olyan mint a könnyűbúvár-palacké. Abban is ilyesmi a nyomás. -
babajaga #51 "Ráadásul komoly kihívást jelent a 300 bar nyomású sűrített levegő "
Ilyenkor mi van? Mekkora súlyú és milyen nagy is ez a tartály? -
babajaga #50 "suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban"
Hogy a fenében lehetséges hogy csak kínában "használják" sehol máshol? A levegő cseppfolyósításakor 200 Bar a nyomás, melyik taxinak van ilyen tankja? Gondolkozni kellene. -
teddybear #49 Na, szóval a folyékony levegő úgy készül, hogy ipari kompresszorral több fokozatban összenyomják a levegőt. Mivel a gázok sürítéskor felhevülnek, minden egyes lépcsőfoknál vissza kell hűteni, majd ha már normális a hőmérséklet, tovább lehet lépni. A végeredmény a folyékony levegő. amely egy része elpárolog, és így lehűti a maradékot, amint a nyomás normálisra csökken.
A vizes példád rossz, mert a víz normál hőmérsékleten folyékony.
Egyébként nem folyékony levegővel, hanem csak sűrített levegővel hajtanak autót. -
#48
"Ilyen nincs. Levegőt nem lehet csak nyomással cseppfolyósítani." Nem áá, a víz is csak valami megmagyarázhatatlan jelenség miatt forr 100 foknál kisebb hőmérsékleten alacsony nyomáson ugye? -
L3zl13 #47 "A girobuszokat is kivontak meg a multszazad kozepen, csak par evig jartak a forgalomban."
A linken írt adatokat adatokat tekintve nem is csodálom. Egy 20 személy szállítására képes 20 km hatósugarú busz 3tonnás lendkereket igényel? Nem tünik valami hatékonynak. És a benne felhasznált technológiák, szvsz kevesebbet fejlődtek, mint akár a belsőégésű motorok.
"A benzin sem eg eppen alacsony hofokon..."
Igen, de a benzint nem kell folyamatosan égetnem, ha az autó benn áll egy hétig a garázsban. Hőszigeteléssel gondolom elhet akár 1-2 napig is tartani a hőt, de sokkal tovább már nem. És hiába olcsó az akksi, ha a hőszigetelés drágává teszi.
Nem is beszélve a töltés időigényességéről, amiben ha jól tudom ez az akksi sem jobb.
"Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban."
Erről még nem is halottam. Tudsz esetleg linket?
"Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon."
Nem csak erről van szó.
A Hidrogén kezelése még mindig problémás. Egy busztársaság könnyeben megoldhatja. Saját telephelyen tankolnak, kis számú speciális (és a benzin kútegységnél jóval bonyolultabb -> drágább) H töltőállomás, és megfelelő automatika, vagy képzett kezelőszemélyet.
A jelenlegi benzinkút rendszerben szerintem ez nem megoldható.
Ezenkívül ha jól tudom a hidrogént alacsony hőfokon kell tartani. Jó hőszigeteléssel az autó tartályában pár napig is elvan, de tovább már nem.
"Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok."
Mi köze a betonozott reptereknek a kettős testű hajókhoz? A hidroplánra gondoltál szerintem, ott pedig szvsz más okok is közrejátszottak. -
krisdogg #46 Nem értek annyira a témához, mint itt néhányan, de azt hittem h már senki sem fogja megkérdezni, amit ssdb megkérdezett. Az egy probléma, hogy kevés a kőolaj. Aki tényleg nemcsak a közeljövőre gondol annak örülnie kéne h "Hál'Isten, végre elégettük 200 év alatt, azt a CO2 mennyiséget, amit a Föld több millió(?) év alatt el tudott raktározni, többet nem mérgezzük a Földet, elég O3-at leolvasztottunk ahhoz h a közeljövőben több fokkal nőljön az átlaghőmérséklet.......bla-bla-bla"
Az olajlobbi.... simán kaphat támogatást ez a módszer, ha életképes, mert a meglévő "rendszert" nem kell drasztikusan átalakítani, így a gazdagok nem járnak rosszul és az ő ózonréteg romboló technikájuk (autógyárak, stb) nem sérülnek. Én komolyan remélem h tényleg néhány éven belül elfogy a kőolaj, a fákat már csak nem vágják ki (még belegondolni is rossz Brrrrr....)
Na akkor nem lesz mese, az alternatív energia források sokkal nagyobb figyelmet (pénzt, pénzt, pénzt) kapnak, átállnak az elektromos cuccokra (pl nem benzines kocsi, hanem elektromos árammal működő)
Az atomenergia szerintem a XX. század áttörése. A legolcsóbb, legtisztább, és könnyen símul az eddigi rendszerhez (na mondd meg h Paksi áramot eszik a PC-d, v a fából nyert áramot, amit a mindig éhes Mátraaljai vagy Pécsi erőmű állít elő!)
Legtisztább lenne, ha megfelelően meg tudnánk oldani a hulladék raktározását, nem hiszem el, hogy a Csendes Óceán Fenekén egy néhány kilóméter mély lyukat nem lehet ásni...)illetve Csernobil, ha nem lett volna a katasztrófa, biztos vagyok benne,, hogy nem itt tartanánk. Európában kb 50% lenne az atomenrgia felhasználása!
Még megoldásnak tartom a Szélturbinák "lecsendesítését" és a napcollectorokkal egyetemben vagy a meglévő, vagy egy egyedi hálózatra kapcsolni. Ebbe nem megyek bele, nem vagyok hozzá elég okos:)
a napenergia, a szélenergia, az atomenergia, ezek az igazán jó megoldások. Örülünk neki h a metanollal megy egy kocsi, de ha a CH3OH+2O2=CO2+2H2O akkor 1kg metanolból gyártunk 1.5kg CO2-t, nem? Ez kell nekünk? A lényeg a környezettudatos életfelfogás, és akkor rég nem itt tartanánk
-
davos80 #45 Ráadásul nincs az a növénymennyiség ami fedezné a kívánt szükségletet. -
peterxy #44 Folyékony levegővel turbinat... Ez jó:D Miből is nyerik a levegő cseppfolyósításához szükséges energiát? -
babajaga #43 Nem vagy képes megérteni hogy a folyékony levegő olyan lassan tágul ki hogy semmit nem lehet vele hajtani? Nem láttál kinyitott edényt amiben folyékony levegő elkezd forrni? Óriási erővel rakétaszerűen tör elő belőle a levegő? Egy fenét! -
babajaga #42 "Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony"
Ilyen nincs. Levegőt nem lehet csak nyomással cseppfolyósítani. Tessék utánanézni az interneten, de ennyit illő volna tudni. A másik nem lehet vele semmit hajtani mert az összes energia a levegő szobahőmérsékletűre való melegedésére megy el. Ennyit is illő volna tudni. -
kvp #41 "Lendkerék: Autóban? Még nem hallottam ilyen megoldásról. Mármint játékautót kivéve."
Igen, tenyleg vicces. A girobuszokat is kivontak meg a multszazad kozepen, csak par evig jartak a forgalomban. http://en.wikipedia.org/wiki/Gyrobus
"NaS akksi: Autóban megintcsak nem biztos, hogy alkalmas a 300 fok körüli üzemi hőmérséklet miatt."
A benzin sem eg eppen alacsony hofokon...
"Folyékony levegő: Ez mire is lenne jó?"
Olyan nagy mertekben suritett levego ami a nyomas miatt mar folyekony. Ilyet hasznalnak a taxik egy par kinai nagyvarosban. Amikor kitagul akkor adja le az energiajat, es folyekony formaban a nagy nyomas miatt sokkal tobb fer egy tankba mint legnemukent.
"Üzemanyagcella: Majd ha valaki épít egy hatékonyan működő modellt. Jelenleg még nem tart ott a technológia, hogy igazi alternatívát jelentsen, és nem lehet úgy számolni, hogy a problémákat biztosan meg tudják oldani."
Valoszinuleg ezert hasznalnak par eve ilyen buszokat Kanadaban. Az igazi problema az, hogy a nagy olajtarsasagok nem akarnak hidrogent arulni a benzinkutjaikon. Ha ezt tennek, akkor mar regen megoldodott volna a problema.
Ez olyan mint az edison fele elektromos auto. Mukodott es az volt az otlet, hogy a toltoallomasokon varakozas helyett egyszeruen aksit cserelnek, otthagyva a regit. Ezt a megoldast hasznalta annak idejen a pony express is. (egy futar, de valtott lo) Viszont akkoriban a benzin olcsobb volt mint az aram, es azt akarmeddig ott lehetett hagyni egy tartalyban, mig az aksikat dc generatorral kellett tolteni. Az elso autos aki atszelte az usa-t gyakran olajlampaba valo benzint kert a telepesektol es azzal toltotte fel a kocsijat. A masik fo ok az volt, hogy haboru eseten konnyebb folyekony uzemanyagot szallitani, mint aramot. Mara szinte mindket ok elevult a civil felhasznalasban, de a technologiak berogzultek. Mint ahogy a 2. vilaghaborus bombazoknak epitett betonozott repterek miatt eltuntek az utasszallito katamaranok.
"50%? Melyiknek? Majd talán egy következő generációs héliumhűtésés reaktornak, de egy vízhűtésűnek biztosan nem."
Egy folyekony natriumhuteses gyorsreaktornak meg jobb is mint 50%. Csak vigyazni kell, hogy ki ne lyukadjon a szigeteles. A regi gazhuteses pebble bed reaktorok sem olyan rosszak, Kina ilyeneket fog epiteni. (es ezekbol meg ajandekba rengeteg fegyverminosegu plutoniumot is kap, ami pont jo a gyorsreaktorokba) A megoldas jelenleg 95%-os uzemanyaghatekonysagnal jar. -
Caro #40 Talán úgy, hogy a környezet hőmérséklete általában a nitrogén kritikus hőmérséklete felett van. Úgy. -
#39
"Arról nem is beszélve, hogy 1 liternyi ivóvíz előállításához 7 liternyi szennyvíz állítódik elő (ahova kiöntik, ott növény nem marad meg)." - Azért azt se felejtsd el, hogy ott ahol az édesvizet a tengerből kell lepárlással nyerni, ott jó eséllyel haj de nagy növényvilág sincs mindenütt. -
ssdb #38 de ez is CO2-t termel nem? globális felmelegedés nem? vagy akkor ez már ilyen hiper extra, h környezet barát is? ;) -
babajaga #37 Van egy egyszerű fizikai kérdés. Mi történik a gázokkal ha kitágulnak? Hogy akarsz egy hideg gázból energiát nyerni? -
Caro #36 Valóban nem?
Végül is csak 1000x-esére tágul a forrás során. Az oxigán komponense valóban kisség problémás, de ha már újra levegő halmazállapotú, akkor nem fog gondot okozni. -
babajaga #35 Mert agyalágyultak lennének ha nem párolnák le a benzint, mert így sokkal több a bevétel. -
#34
"Aki kőolajat éget el erőműben az elmebeteg,"
Mégis vannak ilyenek.
Sőt - a DunaTV egyik (2006. 06. 07 14:25 - A GEO bemutatja) múlt heti műsora szerint - olyanok is (Egyesült Arab Emirátusokban), akik az ivóvizet a tengerből lepárlás útján nyerik (mert édesvíz nincs), és a lepárláshoz szükséges energiát meg kőolajból (mer' az van nekik).
Arról nem is beszélve, hogy 1 liternyi ivóvíz előállításához 7 liternyi szennyvíz állítódik elő (ahova kiöntik, ott növény nem marad meg).
"Az hogy egy erőmű olajtüzelésű az nem azt jelenti hogy kőolajat éget el mert akkor ott hülyék dolgoznak."
Van olajuk, nem törődnek ők azzal, hogy frakcionálással vacakoljanak. Hogy hülyéknek tartod őket a te szociális problémád. -
babajaga #33 Az hogy egy erőmű olajtüzelésű az nem azt jelenti hogy kőolajat éget el mert akkor ott hülyék dolgoznak. Persze te nem tudod hogy a pakurát hivatalosan "fűtőolajnak" hívják.
A pakura a kőolajlepárlás mellékterméke szobahőmérsékleten szilárd ragacsos kátrányszerű anyag ezt égetik el az olajtűzelésű erőművekben. -
teddybear #32 Pedig Szaud-Arábiában, és Kuwaitban ez a módi.
Olaj az van (nyers-olaj) dögivel, a víz is drágább, minek kínlódni vele? -
babajaga #31 Aki kőolajat éget el erőműben az elmebeteg, Ahelyett hogy benzint párolna le belőle és a fennmaradó pakurát égetné el. -
Caro #30 50%? Melyiknek? Majd talán egy következő generációs héliumhűtésés reaktornak, de egy vízhűtésűnek biztosan nem. Még 40% is nagyon ritkán van.
Paks pl: 440MWe/1350MW, az kb. 32%. -
#29
Riyadh Crude Oil-Fired Power Plant, Saudi Arabia
Shantou Oil-Fired Power Plant -
babajaga #28 "Folyékony levegő"
Avval turbinát még tévedésből se lehet meghajtani, én meg nem magyarázom miért. -
babajaga #27 Kőolajat semilyen erőműben nem égetnek el energiatermeléshez! Tudod mi a pakura? Na azt égetik el erőművekben.