Soha nem látott fényességû szupernóvát észleltek

Téged az iskolában könyvek tanítottak? <#idiota>Az érdekes, légyszi mondd el hogyan.Engem most tanárok tanítanak -7.-es vagyok- akik emberek csak felhasználják a könyveket, mert 1ember memóriája sem korlátlan...

1.A inkább embert ha megbízható és a közelemben van, mert õ el tudja értelmesen magyarázni.
2.A google sem 100%osan megbízható, mert az csak 1 linktár...És a neten sok hülyeség van fennt, pl. 1 csomó áltudomány f*szság.

Nem számít ki tanítja a google-t.
Mindenkinél többet tud.

Ez egyenlõre lexikális tudás. De lesz ez még máshogy is.

Ha egy embert a könyvek tanítanak, akkor a könyvek az okosabbak?

Ha valamire kiváncsi vagy, egy embert fogsz megkérdezni, vagy a google-t?

Nem is kell válaszolnod. Na ennyit errõl.

Azt az oldalt tudtommal EMBEREK írták, hogy akit érdekel, az utána tudjon nézni ilyen dolgoknak.A gép csak eltárolja a többi ember megírt cikkét, szóval olyan mint a papír, ami gondolom nem kell magyaráznom miért nem okosabb nálunk...<#idiota><#alien>

"A wikipedia alapján:"

Úgy látom, a gépek már most is többet tudnak nálatok.

Azt olvastam, hogy a felrobbant szupernovák anyagából is keletkeznek új csillagok.De ezek hogyan fúzionálnak ha csak vas és nála nagyobb tömegszámú elemek vannak bennük?Most akkor ez hogy van? <#confused>

A wikipedia alapján: Az elméletek szerint az ózonréteg elpusztítása a legkárosabb következménye egy viszonylag közeli szupernova robbanásnak.
Egyes becslések szerint a kevésbé veszélyes kettes tipusú szupernovának 26 fényévnél közelebb kellene felrobbania ahhoz, hogy a gamma sugárzása elpusztítsa az ózonréteget.
A sokkal veszélyesebb Ia tipusú szupernovák ugyanilyen pusztításra képesek 3000 fényévnyi távolságból is.
A legközelebbi ismert csillag amibõl valószinûleg Ia tipusú szupernova lesz az IK Pegasi. Alig 150 fényévnyire a Földtõl. Tehát ha az felrobban nekünk annyi.

Ezek a hagyományos tipusú szupernovák. Hogy az ilyen cikkben szereplõhöz hasonló méretû szupernovák (Hipernovának is hívják néha.) milyen távolságoknál veszélyeztetik a Földet azt nem tudom.

Nem várnak különleges hatást, a Föld mágneses tere és légköre megvéd. Kb. mint egy különlegesen nagy napkitörés, az ûrszondák egy része mûködési zavarokat fog produkálni, na meg ha épp akkor tart a Mars felé az expedíció, valószínûleg mind meghalnak. Szerencsére a "mindjárt" csillagászati mércével mérve akár tízezer évet is jelenthet. Az eta Carianae millió éve létezik, és bár pályája végéhez közelít, kicsi az esélye, hogy pont a következõ ötven évben szálljon el.

Egyébként a cikk állításával ellentétben nem a legnagyobb csillag a galaxisunkban, jelenleg 4 fényesebbrõl tudunk, a nagyság szerinti listán pedig még lejjebb van:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_most_luminous_stars
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_largest_stars

De az biztos, hogy a legközelebbi hiperóriás. Az se biztos viszont, hogy ennek lenne a legnagyobb hatása a Földre nézve, sok közelebbi, a távoli jövõben szinte biztosan szupernóvává váló csillagról tudunk, pl. a Rigel csak 800 fényévre van, Betelgeuse 430, Antares 600, Canopus 310. Na meg ahogy pörgünk a galaxis centruma körül, új csillagok is jöhetnek a közelbe. Volt is olyan elmélet, miszerint a nagy kihalások egy részét a közelben felrobbanó szupernóvák okozták.

a második kép ugyanazt ábrázolja, csak a röntgensugár tartományában

ugyan már írták, hogy egy szupernóva túlragyogja a saját galaxisát is, de szemléltetésnek egybõl ott van az elsõ kép. a világosabb folt a szupernova, a halványabb a galaxisának a magja.

Bandypapa! A fényév távolságot jelent, mindegy hogy manipulálod a fényt! Ha a fény lassabban megy, akkor is megtesz x távolságot egy év alatt, és az a fényév. Ha lassabb, legfeljebb kevesebb. Ezért is használják a csillagászok szívesen a távolságok kifejezésére a persecet, ami egzaktabb (picivel), mert matematikai alapokon, és nem fizikain nyugszik.

Lökéshulám csak anyagban terjed tudtommal. Inkább a bazinagy sugárzás fújná el a légkörünk mint a sicc :)

Én pl. 28362764866464 Km ideje élek, ha jól számolom :D

Az hogy a Carinae hamarosan felrobban, szerintem azt jelentheti, lehet már fel is robbant, hiszen 7500évvel le vagyunk maradva hozzáképest. De az is lehet hogy majd 10e év múlva fog.
Egy ekkora robbanás lökéshulláma vajon mekkora sebességgel terjed? Mert ha közel fénysebességgel, akkor észre se fogjuk venni a közeledõ veszélyt.

Vagy fordítva. Vagy mi.

v=b

Tényleg nem érted?

"egy fényév az a távolság"

Tábolság. Nem idõ, távolság. 9,454,254,955,488 kilométer, ha úgy jobban tetszik.

" egy fényév az a távolság, amely ... "

" a PISN-nél a csillag apró darabokra robban, nem marad mögötte fekete lyuk."

Ezek szerint ebben a robbanásban nagyobb energia uralkodott, mint amivel a visszamaradott fekete lyuk rendelkezett volna?

Hogyan tudodd egy ekkora csillag kialakulni? Egyes írások szerint össze kellett volna zuhannia, még jóval ez alatt a tömeg alatt.

A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.

Ez most nem idötartamot jelent? Ugy tesztek, mint akik vitáznának, holott ugyanarrol beszélünk, ezért kár kommentelni.

A fényév az a távolság amit a fény egy év alatt megtesz.

figyi alaki megtuggya nekem mondani hogyha ez a eta Carinae felrobban akkor ez hatással lehet a mi földi életünkre ?
a másik meg mennyi idõt értenek azalatt hogy "hamarosan" ?

epikurosz, remélem elolvastad a kommentemet a 2020-as gépes topicban.

Tehát nem a II-essel mérnek távolságot.

A Chandrasekhar-határ az I. típusú szupernóváknál van (1.4 naptömeg). II. típusnál (ami itt is van) legalább 9x naptömeg kell, hogy aztán abból feketelyuk legyen meg kb 20x.

A fényév nem távolságot, hanem a nevében is benne van idõtartamot jelent, ami általában mindig egy távolsághoz rendelhetö, de nem minden esetben. Már pár éve a földön is foglalkoznak azzal, hogy hogy lehet lelassítani a fénysugarat, és lelassították egy spec céziumkamrában, amit annyria lehütöttek, hogy 1 milliárdod fokkal volt csak melegebb, mint az abszolut 0 fok. itten 1 óra alatt "csak" másfél km/h sebességgel haladt a fénysugár, mint egy lájtos gyaloglás. Ez nagy haladás az optikai adattároláshoz Sg.-s cikkben olvastam itten:foton

meg itten:fagyasztott fény
meg itten:hidegvilágrekord

Ami le van írva a cikkben, az a kettes típus. (Legalább 9x naptömeg kell.) Az I. típushoz kettõs rendszer kell, ahol egy fehér törpe szív el anyagot egy vörös óriástól. (Nyilván a fehér törpe már korábban átesett a vörös óriás fázison.) Ha a tömege így elér egy limitet (~1.4 naptömeg, azalatt asszem nóvakitörések lesznek), akkor a degenerált elektronnyomás már nem bírja ellensúlyozni a gravitációt, így összeomlás>fúzió>szupernóvarobbanás lesz belõle. És tényleg jól lehet vele távolságot mérni, mivel fix a fényessége.

Tök jó, hogy a tudósok miket meg nem figyelhetnek ezekkel a távcsövekkel. A poén benne meg az, hogy a csandra nevû mûholdat a feketejukak létének bebizonyítására építették, most meg megfigyelnek vele egy szupernovát jóval túl a Dr Csandraszekkar által megállapított határon túli tömeggel, amibõl mégsem lett még feketelyuk. Bár ki tudja? Még lehet hogy lehet. Egyébként azt a galaxist amatõr távcsõvel még megfigyelni sem lehet. Bár a szupernovát lehet, hogy lehet látni.

Good shift, ferfect shift, jó cikk.

120 millio. elnezest

Ja igaz is: remek-remek cikk, én is szeretek ilyeneket olvasni-nézni.

Nem értem mit izgultok, a fényév az igenis távolságot jelent, az már más kérdés, hogy az olyan távol történt dolgok idõbenisége is megegyezik (a távolság szintaxisának köszönhetõen) a fényév mértékével (mivel látásunkkal a fényt érzékeljük, az pedig csak késõbb ér ide). Szal mrgenyának csak abban nem volt igaza, hogy leírta a kioktatást, miszerint csak olyan távol volt. Biztos vagyok benne, hogy õ is tudja, hogy ez idõben is 204millió éve volt (meg nyóc hónapja)

120 évig?

"Ebbõl a távolságból lehet akármilyen fényes a saját galaxisának fényét nem sugározza túl, és az is maximum apró fénypontnak látszik, ha látható egyátalán."

Tévedés. Egy szupernóva annyira brutális, h sokszor magának a galaxisának a fényét is túlragyogja! Viszont az egyetlen szabad szemmel látható galaxis az androméda-köd, így még sajnos így sem láthatóak.

"A supernova may briefly out-shine its entire host galaxy before fading from view over several weeks or months."

A dinok a kreta idoszak vegen, 65 millio evvel ezelott haltak ki. 120 evig ~uralkodtak~...

Na, ugye, de azt már én sme tudom, hogy mi az az I.-es és II.-es típus. Ez utóbbiak segítségével saccolják a csillagászok az intergalaktikus távolságokat. Egyszer már elolvastam, és akkor úgy tûnt, hogy értem, de ha elfelejtettem, azt jelenti, hogy mégsem értettem meg egész jól.

Amit még tudok a témában, hogy 1054-ben, amikor volt a nagy egyházszakadás (szkizma) itt nálunk, a kínai udvari csillagászok megfigyeltek egy, a mostanihoz hasonló csillagrobbanást, és szorgalmasan lejegyezték az annaleseikben. Amit õk akkor láttak, az ma a Rák köd. Jó, mi?

A másik: Én eddig úgy tudtam, hogy ha a mi Napunknál 15-szörte súlyosabb csillag robban fel, akkor abból fekete lyuk lesz. Ez a mostani elég termetes jószág, úgyhogy engem megzavart, hogy nem lett belõle fekete lyuk. Vagy az lett, de errõl nem szól a fáma, csak késõbb derül ki? Én nemtom.

Szerinted hogy lehetett volna pontosabban de röviden leírni?
Akinek csöppnyi értelme van úgyis tudja, hogy a robbanás 8 hónapja + annyi ideje történt amennyi idõbe a fénynek telt, hogy ideérjen.
A többiek meg... Nos õk vessenek magukra.

azért ez a nyolc hónap meg a 240 millió fényévvel kapcsolatos okosságok sehol sincsenek ahhoz amit ma olvastam ugyanerrõl. blikk vagy metro (már nem tudom pontosan) címlapján nagyjából ilyen szöveg: "Az eddigi legfényesebb BIG BANG". komolyan, azt hittem lefordulok a székrõl

"A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja."

Balazs Richard biztosan egy iskolaba jart mrgenyaval. :-) Valamikor a kozepkorban...

szval ha egy ûrcsávó 65 milló fényév távolságból a mi füldünket, nézi még a dínókat látja? :D már ha elég jó a távcsöve

GONDOLKOZZ!

(Huh... Es meg mi vagyunk buszkek a magyar oktatasi rendszerre....)

mrgenya: nos, számoljunk kicsit, ha egy barátod meggyújt egy gyertyát, egy fényév távolságban, 2007 január 1.-én, mikor fogod te meglátni a gyertya fényét, ha tudjuk, hogy a fény egy fényév távolságot egy év alatt tesz meg.

Nagyon fontos, hogy elõször olvass, aztán gondolkozz, és csak mindezek után kezdj írni.

a fényév távolságot jelent, nem idõtartamot. 1 fényév = a fény által egy év alatt megtett út hossza. ha ezt megszorzod 240-nel, akkor kapod meg azt, h milyen messze kezdõtött 8 hónappal ezelõtt az az esemény.

Igazad van. A wiki szerint, egy szupernova fénye felülmúlhatja saját galaxisának fényét.

Ezzel együtt nem hinném, hogy 100 millió fényév távolságból szabad szemmel látható volna a cikkben szereplõ csillag. Vagy legalábbis nem tünik ki a többi, kissebb fényû, de jóval közelebbi csillag közül.

Nóva az, ha egy fehér törpe a társcsillagáról leszívott hidrogént begyújtja, ahogy én tudom.

No, épp ez a lényeg, hogy a saját galaxisának fényét többszörösen felülmúlja a szupernóva. Egyébként nem is szuper, hanem csak nóva. Jól mondom?

egyetértek kricsi