Soha nem látott fényességű szupernóvát észleltek

Na...

Csatlakozol? A szükséges õrültség megvan benned. :-)

Mesélj mán a világkörüli utrol, mit tervezel?

Az hosszú lenne... 😊

Javítsd ki (lektor), és tedd fel ide újból :-)

Jólvan, meggyõztetek a fényévvel kapcsolatban. Csak arra szerettem volna rávilágítani, ha a fénysugárt lelassítjuk, akkor más távolságot kapunk fényévnek, de az alapdefinicioban benne van hogy légüres térbe teszi meg normális körülmények között.

Több pontatlanság van ebben, pl. C után más elemek is keletkeznek; a tömegekkel vigyázni kell, mert van egy skála a magtömegre és a csillagtömegre (pl. szupernóvához ha jól emlékszem 10-15 induló naptömeg kell, így lesz a mag a megjelölt 3 naptömeg környékén); nem a hidrosztatikus nyomás tart ellen, hanem a sugárnyomás; nem kell másik csillag a bolygók kialakulásához, formálódhat a ködbõl magából is; a neutroncsillag héja olyan degenerált állapotban van, hogy nehéz lenne tömör vasnak nevezni, bár valóban fõleg vasatomokból áll a "légköre"; nem a robbanáskor kapott "lendület" miatt pörög (nem is kap ilyet), hanem az eredeti csillag már eleve forgott, és amikor egy sok-sok Föld átmérõjû csillag összeesik egy városnyi méretû neutroncsillaggá, rohadtul felgyorsul az impulzusmomemtum megmaradása miatt, mint amikor a piruettezõ behúzza a karját; a kvazár nem sûríti teljes anyagát a centrumba, inkább fiatal galaxisokról van szó, pl. a mi a galaxisunk is lehetett egyszer valamikor régen kvazár.

Megy feljebb is, akkora a neutronfluxus, hogy nehéz atomok is keletkeznek, így vannak a Földön akár transzuránok, meg jó kis hasadóanyag, hogy atombombát lehessen belõle csinálni. Ha tetszik, a Föld belsõ hõje is egy szupernova energiájának maradványa. Lásd

http://en.wikipedia.org/wiki/R-process

No, be kell érnetek az esti mesével, amit én írtam:

"Csillagok fejlõdése

A csillagfejlõdés szempontjából döntõ jelentõsége van a "kezdõ tõkének", vagyis, hogy egy helyen mennyi anyag van együtt egyszerre. Ha kevés az anyag, akkor soha nem is lesz belõle csillag, hanem csak amolyan csillagközi gáz vagy esetleg barna törpe.



Ha van anyag dögivel, akkor kezdõdhet a násztánc, a forgás egymás körül, összepréselõdés, egymásnak nyomulás. A hidrogén atomok azok, amelyek ropják e táncot.



Egy idõ után, ha jó sok hidrogénatom sûrûsödött össze egy helyen, akkor a középpontban a nyomás (hõmérséklet) nõ, és beindul a H atomok nukleáris egyesülése (fúziója) héliummá (He) (Ekkor a csillag a Hertzsprung-Russel diagrammon a fõágon van, mint a mi Napunk jelenleg, és itt is marad kb. 15 milliárd évig.).



Amikor a H egy része elfogy, a csillag belseje tovább préselõdik, mert a belsõ hidrosztatikus nyomás már nem egyenlíti ki a gravitáció összehúzó hatását (a He atomok kisebb térfogatot foglalnak el, mint a H atomok), de ezzel párhuzamosan a külsõ burok felpuffad (vörös óriás).



Egy vörös óriás, amely a Leptus csillagképben többezer évvel ezelõtt felrobbant, és a legjobb úton van afelé, hogy fehér törpévé váljon. Ez a sors vár a mi Napunkra is.

Ezután, ha nincs elég anyag a vörös óriás elkezd hûlni, és sok idõ elteltével átalakul fekete törpévé..

Ha van elég anyag, akkor tovább ég a még megmaradt H, másrészt beindul a He->C magfúzió.

Ha a He is elfogy, akkor ismét a tömegtõl függõen a csillag vagy felrobban (szupernóva), vagy összeesik fehér törpévé. A szupernovarobbanás során, ha a tömeg 1,5-3 naptömegnyi, a belsõ mag összeomlása révén kialakul a neutroncsillag, a szétrobbant anyagból lesz a csillagköd, benne a szénnél nehezeb elemekkel. Ha egy másik csillag befog egy ilyen csillagködöt, megkezdõdhet a Föld-típusú bolygók kialakulása. Ha a tömeg nagyobb, mint 3 naptömeg, akkor kialakul a fekete lyuk.



Rák csillagköd, középen pulzárral.

A neutroncsillag külsõ héja tömör vas (Fe), magja összepréselõdött neutronokból áll, és teljes átmérõje 6-15 km. A neutroncsillag a szupernóva robbanáskor kapott lendület miatt pörög, és ha a mágneses tengelye szabályos idõközönként a Föld felé mutat, akkor elektromágneses pulzálást észlelünk (pulzár). Ha a neutroncsillagnak (az induló tömege elég nagy vagy) a környezetébõl tömeget sikerül befognia, akkor átalakul kvarkcsillaggá.



A neutroncsillag metszete

A fekete lyuk szintén tömeget foghat be a környezetébõl és hízik, hízik. A mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben is van tucatnyi fekete lyuk, sõt a közepében is állítólag egy fekete lyuk leledzik. Vannak olyan galaxisok, amelyek anyaga majdnem teljes egészében fekete lyukba sûrûsödött össze, és a középpont körül forgó anyag erõs sugárzást bocsát ki (kvazárok). Van egy olyan feltevés, hogy egy idõ után a mohó fekete lyuk elrontja a gyomrát, és visszaokádja az anyagot (fehér lyuk)."
(C) Epi bá'

Egy ajándék tõlem, mielõtt lefeküdnék (nem saját, de reméljük, hogy szerzõi jogsértés miatt nem rúgnak érte fenéken):

Hopp!
nem megy, mert túl nagy a fájl. Pedig el esemeseztem az 500 forintot, hogy VIP legyek.
Halló SG, we have a problem!!!

"Miközben a szétterjedõ anyag neutrínó bombázásnak van kitéve, atomjai elnyelhetnek neurínókat, így létrehozva a vasnál nehezebb elemeket egészen az urániumig. Szupernóva nélkül ezek az elemek nem jöhetnének létre."

A fúzió során max. nikkelig megy fel a dolog (ha jól tudom), minden további anyag szupernóva robbanásban keletkezik és szóródik szét, majd áll össze ilyen hangyákban, mint amilyenek mi is vagyunk.

Az ilyen esetekben valószínûleg nem alakul át a csillag teljes anyaga vassá, jelentõs része megmarad könnyebb elemek formájában, mint peldának okáért a hidrogén.

Továbbá amikor egy ilyen kisaranyos hipernova elpukkan, akkor felszabadul egy kevéske energia, ami további átalakulásokért is felelõssé tehetõ a szétszéledõ anyaghalmazban(vasnál könnyebb és nehezebb elemek létrejötte). Jelen pillanatban (én biztosan nem tudom) nem tudjuk hogy mi is történik valójában ilyenkor(nem is szeretném megtapasztalni). A csillagászoknak (fizikusoknak,stb) csak elméleteik vannak errõl, amit vagy alá sikerültámasztaniuk, vagy nem.

Esetleg még hozzátehetnénk a virtuális részecskék 'materializálódását' is ilyen bazi nagy energiák felszabadulásához(lsd.: proton + elektron = H), bár ez még csak elméletben létezik, bizonyítva még nem láttam, szerintem nem is fogom. 😊

Ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy a világegyetemben van 'némi' hidrogén. És nem csak a csillagokban, hanem köztük is, a 'légüres' térben.

De nem csak vas és nála nagyobb elemek maradnak, mert elfogy a fúzióhoz megfelelõ anyag, nem?

Az igaz, hogy szupernóva robbanáskor sok nehéz elem keletkezik, de a kilökött anyag NAGYOBBIK része mégiscsak hidrogéngáz (és van persze hélium is).
Nem beszélve arról, hogy a felrobbant szupernóva környezetében már eredetileg is van egy és más.

Ez elég lesz neked új csillagot szülni?

Akkor légyszi válaszolj a kérdésemre, mert én nem találom a választ ebben.<#zavart2>

Én úgy látom arról van benne szó.

Úgy tûnik a google se hibátlan, mert rosszat mondott neked...Itt ahogy elnézem 1 szó se esik az én kérdésemrõl...

Egyébként,mert érdekel...Te hogy beszélgetsz a google-lel?

Én úgy hallottam, hogy az atomot találja el amitõl az magasabb energiaszintre lép és emiatt lép ki az az elektron magasabb szintre.

ezt mondta a google

Nem tudom, mit akarsz a spinnel, ha még nem is tanultad.

Amelyiket eltalálta a foton. Nyilván. Tudod: józan, paraszti...

7.-esen elég nehezen fogok utánaszámolni amikor még szinte semmit nem tanultunk fizikából.<#pias><#idiota>

Szerintem érthetõ.
Ha ezt nem értetted meg, akkor ittvan :
A foton egy energia-csomag.Ha egy megfelelõ energiájú foton eltalál egy adott atomot, akkor annak valamelyik elektronja magasabb energiaszintre lép.És az adott alhéjról melyik spinû elektron fog elõször magasabb energiaszintre jutni?
Ezt írtam le tömören, az eleje nélkül...<#banplz>

Megérteni dolgokat csak úgy lehet, ha elgondolkozol rajta, utánnaszámolsz.
Persze ez fárasztó és idõigényes.

Attól hogy valaki elmondja, még nem feltétlenül fogod megérteni.Akkor még csak ismerni fogod.

Nincs más út.

Kezd újra, mert ez nagyon rosszul sikerült.<#buck>

Akkor most járjam végig az összes feltaláló életét?Minek ha már más megtette?

Valaki nem tudná megmondani, hogy amikor egy elektron egy foton hatására pályát vált, akkor melyik spinû elektron fog?Vagy 50%-50%ban van esély?

Én mindig azt írom le, amit éppen helyesnek gondolok. De közben sokat tanulok,
és változhat a véleményem a dolgokról.
Nem a végsõ igazságot írom, ahogyan más se.

A kvantummechanika egy matematikai eszköz, amivel elõre kiszámolhatóak bizonyos dolgok.

Azt hiszem, te a dolgok valóságtartalma után érdeklõdnél. Meg lehet tanulni a kvantummechanikát,
de egyenlõre nem fog a kérdéseidre válasz adni.

Azokat a válaszokat neked kell megtalálnod.

Magadra gondoltál?

A fénysebesség 300.000 km/s. Mármint légüres térben ezzel az értékkel számolnak.

Sose bizz egy név nélküli fórumozóban.

Tudnál válaszolni 1 pár kérdésemre kvantummechanikával és részecskefizikával kapcsolatban?(Hátrányos helyzetû vok, nem tudok beszélgetni gépekkel)Érdekelnének ezek a dolgok, csak a tanárok nem tudnak válaszolni. <#vigyor4>

Hát az meglehet.

Azok a felrobbant szupernovákból keletkeznek és magfúzió megy végbe bennük?A méretük kb. naptömeg és izzanak? <#idiota><#idiota><#idiota>

Most ki fogsz rugni a netrõl?

Mit csinálok a neten? Irányítom a gondolataid.

Ugyan úgy, mint azok a 'sztárok'.

Aki szavakon bosszankodik az biztos az.

Blackmail the Universe

Pff... Ez nem normi.. <#falbav><#levele>

Kapcsold ki a Terminátor-t! Mellesleg te éppen mit csinálsz a neten? <#mf1><#violent>

Sok mindenbõl keletkeznek új csillagok, lásd megasztár.

Erre véleltlenül a választ nem ismered?:
Azt olvastam, hogy a felrobbant szupernovák anyagából is keletkeznek új csillagok.De ezek hogyan fúzionálnak ha csak vas és nála nagyobb tömegszámú elemek vannak bennük?Most akkor ez hogy van?
Nagyon hálás lennék ha valaki megmondanád a választ! <#worship><#worship>

120 millió évig "uralkodtak" a dínók nem?

A google nem csak 1 hatalmas adathalmaz, amiben lehet keresni?Eddig azt hittem.Én úgy tudom(lehet, hogy hülye vagyok), hogy a google nem gondolkodik.<#vigyor4>

TE nem tudsz kérdezni tõle.

Érteni kell a nyelvén.
A hülyeséget vajon kik rakták fel a netre?


Nem akarlak megyõzni semmirõl. Majd rájössz.

Igen lehet, hogy lesz ez máshogy.De MOST még csak 1 csomó felhalmozott adat.Pl. nem tudsz kérdezni tõle, mert nem válaszol.