164
-
szivar #124 Nem a tömege számít, hanem az eltelt idő. A kisebb lyukak gyorsabban, a nagyobbak lassabban 'párolognak'. A 'párolgás' időtartama függ az eseményhorizont átmérőjétől, ami persze a fekete lyuk tömegével arányos. Peldául egy atomnyi méretű fekete lyuk a másodperc milliomod része alatt szétsugárzódik, addig a tejútrendszerünk közepében lévő aranyosság (ha nem növekszik a tömege) több tízmilliárd év alatt sugárzódna szét.
Melleseleg ráhibáztál, mert a legújabb megfigyelések és elméletek szerint nem minden nyel be az adott fekete lyuk, az anyag nagy részét 'elperdíti' maga mellől.
Persze amit írtam,az nem szentírás, elmélet mind. Bár ezidáig ezen elméletek nagy része fednmi létszik a valóságot. -
#123
Te szerencsétlen, a százalék értékét nem egyenletek adják?
Mindegy ki írta a könyvet, a tudásunk véges, és mindenki tévedhet.
Fekete lyukat közelről meg senki nem tanulmányozott, úgyhogy mehetsz aludni.
-
Nabukonodozor #122 Egyébként azt a könyvet Stephen W. Hawking írta...Ha egy kérdésre nem tudsz normálisan válaszolni, akkor miért írsz rá hülyeséget? -
Nabukonodozor #121 Azt, hogy milyen százalékban lép ki, azt miért nem lehet leírni % ban könyörgöm? Nem kell hozzá sok hülye kacifántos képlet, ahhoz hogy leírd a %ot... -
#120
Sok hülyeséget lehet olvasni a könyvekben is.
És még nem láttam eltünni fekete lyukat, tehát nemtom.
hmm talán egy szőkét..
-
#119
A spin nem írható le szavakkal, az képletekből áll, sőt azokban találták meg .
Ha szavakat szeretnél olvashatni, akkor ne a fizikával foglalkozz.
A fizika az matek.
-
Nabukonodozor #118 Egyébként ha a feketelyuk egy bizonyos tömeg alatt van, akkor 1 idő után eltűnik, mert nem elég nagy a gravitációja ahhoz, hogy a gravitációjából keletkező anyagot pótolni tudja a körülötte levő űrből.(Legalábbis így olvastam 1 könyvben.)Tehát a feketelyuk nem hízik feltétlenül. -
Nabukonodozor #117 Mondtam, hogy szerintem ebben szó sincs arról...És az én kérdésemre nem képlettel kell válaszolni hanem 1 szóval... -
Epikurosz #116 No, mivan te kisf...ú, nem írsz vissza? :-) -
#115
Mit válaszoljak, ott vannak a képletek. -
Epikurosz #114 Na... -
Epikurosz #113 Csatlakozol? A szükséges őrültség megvan benned. :-) -
bandypappa #112 Mesélj mán a világkörüli utrol, mit tervezel? -
kukacos #111 Az hosszú lenne... :) -
Epikurosz #110 Javítsd ki (lektor), és tedd fel ide újból :-) -
bandypappa #109 Jólvan, meggyőztetek a fényévvel kapcsolatban. Csak arra szerettem volna rávilágítani, ha a fénysugárt lelassítjuk, akkor más távolságot kapunk fényévnek, de az alapdefinicioban benne van hogy légüres térbe teszi meg normális körülmények között. -
kukacos #108 Több pontatlanság van ebben, pl. C után más elemek is keletkeznek; a tömegekkel vigyázni kell, mert van egy skála a magtömegre és a csillagtömegre (pl. szupernóvához ha jól emlékszem 10-15 induló naptömeg kell, így lesz a mag a megjelölt 3 naptömeg környékén); nem a hidrosztatikus nyomás tart ellen, hanem a sugárnyomás; nem kell másik csillag a bolygók kialakulásához, formálódhat a ködből magából is; a neutroncsillag héja olyan degenerált állapotban van, hogy nehéz lenne tömör vasnak nevezni, bár valóban főleg vasatomokból áll a "légköre"; nem a robbanáskor kapott "lendület" miatt pörög (nem is kap ilyet), hanem az eredeti csillag már eleve forgott, és amikor egy sok-sok Föld átmérőjű csillag összeesik egy városnyi méretű neutroncsillaggá, rohadtul felgyorsul az impulzusmomemtum megmaradása miatt, mint amikor a piruettező behúzza a karját; a kvazár nem sűríti teljes anyagát a centrumba, inkább fiatal galaxisokról van szó, pl. a mi a galaxisunk is lehetett egyszer valamikor régen kvazár. -
kukacos #107 Megy feljebb is, akkora a neutronfluxus, hogy nehéz atomok is keletkeznek, így vannak a Földön akár transzuránok, meg jó kis hasadóanyag, hogy atombombát lehessen belőle csinálni. Ha tetszik, a Föld belső hője is egy szupernova energiájának maradványa. Lásd
http://en.wikipedia.org/wiki/R-process -
Epikurosz #106 No, be kell érnetek az esti mesével, amit én írtam:
"Csillagok fejlődése
A csillagfejlődés szempontjából döntő jelentősége van a "kezdő tőkének", vagyis, hogy egy helyen mennyi anyag van együtt egyszerre. Ha kevés az anyag, akkor soha nem is lesz belőle csillag, hanem csak amolyan csillagközi gáz vagy esetleg barna törpe.
Ha van anyag dögivel, akkor kezdődhet a násztánc, a forgás egymás körül, összepréselődés, egymásnak nyomulás. A hidrogén atomok azok, amelyek ropják e táncot.
Egy idő után, ha jó sok hidrogénatom sűrűsödött össze egy helyen, akkor a középpontban a nyomás (hőmérséklet) nő, és beindul a H atomok nukleáris egyesülése (fúziója) héliummá (He) (Ekkor a csillag a Hertzsprung-Russel diagrammon a főágon van, mint a mi Napunk jelenleg, és itt is marad kb. 15 milliárd évig.).
Amikor a H egy része elfogy, a csillag belseje tovább préselődik, mert a belső hidrosztatikus nyomás már nem egyenlíti ki a gravitáció összehúzó hatását (a He atomok kisebb térfogatot foglalnak el, mint a H atomok), de ezzel párhuzamosan a külső burok felpuffad (vörös óriás).
Egy vörös óriás, amely a Leptus csillagképben többezer évvel ezelőtt felrobbant, és a legjobb úton van afelé, hogy fehér törpévé váljon. Ez a sors vár a mi Napunkra is.
Ezután, ha nincs elég anyag a vörös óriás elkezd hűlni, és sok idő elteltével átalakul fekete törpévé..
Ha van elég anyag, akkor tovább ég a még megmaradt H, másrészt beindul a He->C magfúzió.
Ha a He is elfogy, akkor ismét a tömegtől függően a csillag vagy felrobban (szupernóva), vagy összeesik fehér törpévé. A szupernovarobbanás során, ha a tömeg 1,5-3 naptömegnyi, a belső mag összeomlása révén kialakul a neutroncsillag, a szétrobbant anyagból lesz a csillagköd, benne a szénnél nehezeb elemekkel. Ha egy másik csillag befog egy ilyen csillagködöt, megkezdődhet a Föld-típusú bolygók kialakulása. Ha a tömeg nagyobb, mint 3 naptömeg, akkor kialakul a fekete lyuk.
Rák csillagköd, középen pulzárral.
A neutroncsillag külső héja tömör vas (Fe), magja összepréselődött neutronokból áll, és teljes átmérője 6-15 km. A neutroncsillag a szupernóva robbanáskor kapott lendület miatt pörög, és ha a mágneses tengelye szabályos időközönként a Föld felé mutat, akkor elektromágneses pulzálást észlelünk (pulzár). Ha a neutroncsillagnak (az induló tömege elég nagy vagy) a környezetéből tömeget sikerül befognia, akkor átalakul kvarkcsillaggá.
A neutroncsillag metszete
A fekete lyuk szintén tömeget foghat be a környezetéből és hízik, hízik. A mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben is van tucatnyi fekete lyuk, sőt a közepében is állítólag egy fekete lyuk leledzik. Vannak olyan galaxisok, amelyek anyaga majdnem teljes egészében fekete lyukba sűrűsödött össze, és a középpont körül forgó anyag erős sugárzást bocsát ki (kvazárok). Van egy olyan feltevés, hogy egy idő után a mohó fekete lyuk elrontja a gyomrát, és visszaokádja az anyagot (fehér lyuk)."
(C) Epi bá'
-
Epikurosz #105 Egy ajándék tőlem, mielőtt lefeküdnék (nem saját, de reméljük, hogy szerzői jogsértés miatt nem rúgnak érte fenéken):
Hopp!
nem megy, mert túl nagy a fájl. Pedig el esemeseztem az 500 forintot, hogy VIP legyek.
Halló SG, we have a problem!!!
-
Epikurosz #104 "Miközben a szétterjedő anyag neutrínó bombázásnak van kitéve, atomjai elnyelhetnek neurínókat, így létrehozva a vasnál nehezebb elemeket egészen az urániumig. Szupernóva nélkül ezek az elemek nem jöhetnének létre." -
Epikurosz #103 Jól tudtam -
Epikurosz #102 A fúzió során max. nikkelig megy fel a dolog (ha jól tudom), minden további anyag szupernóva robbanásban keletkezik és szóródik szét, majd áll össze ilyen hangyákban, mint amilyenek mi is vagyunk. -
szivar #101 Az ilyen esetekben valószínűleg nem alakul át a csillag teljes anyaga vassá, jelentős része megmarad könnyebb elemek formájában, mint peldának okáért a hidrogén.
Továbbá amikor egy ilyen kisaranyos hipernova elpukkan, akkor felszabadul egy kevéske energia, ami további átalakulásokért is felelőssé tehető a szétszéledő anyaghalmazban(vasnál könnyebb és nehezebb elemek létrejötte). Jelen pillanatban (én biztosan nem tudom) nem tudjuk hogy mi is történik valójában ilyenkor(nem is szeretném megtapasztalni). A csillagászoknak (fizikusoknak,stb) csak elméleteik vannak erről, amit vagy alá sikerültámasztaniuk, vagy nem.
Esetleg még hozzátehetnénk a virtuális részecskék 'materializálódását' is ilyen bazi nagy energiák felszabadulásához(lsd.: proton + elektron = H), bár ez még csak elméletben létezik, bizonyítva még nem láttam, szerintem nem is fogom. :)
Ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy a világegyetemben van 'némi' hidrogén. És nem csak a csillagokban, hanem köztük is, a 'légüres' térben. -
Nabukonodozor #100 De nem csak vas és nála nagyobb elemek maradnak, mert elfogy a fúzióhoz megfelelő anyag, nem? -
Epikurosz #99 Az igaz, hogy szupernóva robbanáskor sok nehéz elem keletkezik, de a kilökött anyag NAGYOBBIK része mégiscsak hidrogéngáz (és van persze hélium is).
Nem beszélve arról, hogy a felrobbant szupernóva környezetében már eredetileg is van egy és más.
Ez elég lesz neked új csillagot szülni?
-
Nabukonodozor #98 Akkor légyszi válaszolj a kérdésemre, mert én nem találom a választ ebben. 
-
#97
Én úgy látom arról van benne szó.
-
Nabukonodozor #96 Úgy tűnik a google se hibátlan, mert rosszat mondott neked...Itt ahogy elnézem 1 szó se esik az én kérdésemről... -
Nabukonodozor #95 Egyébként,mert érdekel...Te hogy beszélgetsz a google-lel? -
Nabukonodozor #94 Én úgy hallottam, hogy az atomot találja el amitől az magasabb energiaszintre lép és emiatt lép ki az az elektron magasabb szintre. -
#93
ezt mondta a google
Nem tudom, mit akarsz a spinnel, ha még nem is tanultad. -
#92
Amelyiket eltalálta a foton. Nyilván. Tudod: józan, paraszti... -
Nabukonodozor #91 7.-esen elég nehezen fogok utánaszámolni amikor még szinte semmit nem tanultunk fizikából. 
-
Nabukonodozor #90 Szerintem érthető.
Ha ezt nem értetted meg, akkor ittvan :
A foton egy energia-csomag.Ha egy megfelelő energiájú foton eltalál egy adott atomot, akkor annak valamelyik elektronja magasabb energiaszintre lép.És az adott alhéjról melyik spinű elektron fog először magasabb energiaszintre jutni?
Ezt írtam le tömören, az eleje nélkül...
-
#89
Megérteni dolgokat csak úgy lehet, ha elgondolkozol rajta, utánnaszámolsz.
Persze ez fárasztó és időigényes.
Attól hogy valaki elmondja, még nem feltétlenül fogod megérteni.Akkor még csak ismerni fogod.
-
#88
Nincs más út. -
#87
Kezd újra, mert ez nagyon rosszul sikerült. 
-
Nabukonodozor #86 Akkor most járjam végig az összes feltaláló életét?Minek ha már más megtette? -
Nabukonodozor #85 Valaki nem tudná megmondani, hogy amikor egy elektron egy foton hatására pályát vált, akkor melyik spinű elektron fog?Vagy 50%-50%ban van esély?