Soha nem látott fényességű szupernóvát észleltek
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#164
http://www.eletestudomany.hu/elofizetes_a_lapra
Itt biztosan.
Itt biztosan.
#163
Ok, kössz az újságokat.A 3.évezredet ismerem, de az nem foglakozik annyira komolyan fizikával.Az Élet és Tudományban mennyi van fizikáról?Nem tudja valaki, hogy hol lehet ezt az újságot megvenni:
http://www.kfki.hu/fszemle/ ?
http://www.kfki.hu/fszemle/ ?
#162
<#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#161
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?"
A külsõ burokban szvsz nincs elegendõ nyomás, és hõmérséklet a fúzió végbemeneteléhez, tehát ott bármilyen anyag is volt, nem fog elfúzionálni.
A külsõ burokban szvsz nincs elegendõ nyomás, és hõmérséklet a fúzió végbemeneteléhez, tehát ott bármilyen anyag is volt, nem fog elfúzionálni.
#160
"lévén 7.-es vagyok"
Ennek örülj. Még fejlõdhetsz egy darabig, után aztán többnyire butul az ember. tiéd a jövõ!
"1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?"
Lásd szivar urat, már ha látható a füsttõl. Ami én egyszerû eszemmel megértettem, az Ia. szup.novák szabványos gyertyáknak minõsülnek, és valóban afényességük alapján becslik a távolságokat a csillagészek. Jobb híján.
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?"
Most belezavartál, leeht, hogy inkább He az...?
"3.A külsõ burok miért robban le a magról?"
- Ez az összeroskadás reakciója. (Tudod: akció-reakció, Newton)
"egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?"
- Élet és Tudomány
- Természet Világa
- Harmadik évezred
- Az MCSE-nek van havi kiadványa, tagoknak postázzák
Ennek örülj. Még fejlõdhetsz egy darabig, után aztán többnyire butul az ember. tiéd a jövõ!
"1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?"
Lásd szivar urat, már ha látható a füsttõl. Ami én egyszerû eszemmel megértettem, az Ia. szup.novák szabványos gyertyáknak minõsülnek, és valóban afényességük alapján becslik a távolságokat a csillagészek. Jobb híján.
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?"
Most belezavartál, leeht, hogy inkább He az...?
"3.A külsõ burok miért robban le a magról?"
- Ez az összeroskadás reakciója. (Tudod: akció-reakció, Newton)
"egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?"
- Élet és Tudomány
- Természet Világa
- Harmadik évezred
- Az MCSE-nek van havi kiadványa, tagoknak postázzák
Kara kánként folytatom tanításom.
#159
1. A távolságot csak megbecsülik, erre sokféle módszert alkalmaznak a csillagászok, mert a háromszögelés már ilyen távolságoknál nem nagyon befutó. Többnyire az Ia típusú szupernovák fényessége alapján próbálják meghatározni a távolságot, nagyobb távolságokra me szégyenszemre elfelejtettem a módszerüket...
2 és 3. Egy kis olvasnivaló. Ha a Srichzcengztrungen-mkrsvtzky (meg hasonló nevezetû) tételek elnevezéseit nem veszed figyelembe, elég olvasmányos...
Csillagtípusok
2 és 3. Egy kis olvasnivaló. Ha a Srichzcengztrungen-mkrsvtzky (meg hasonló nevezetû) tételek elnevezéseit nem veszed figyelembe, elég olvasmányos...
Csillagtípusok
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#158
Igazad van, de a szupernovákról még nincs kialakukt véleményem(, lévén 7.-es vagyok).Nem olvastam eleget róluk eddig ahhoz, hogy kialakult véleményem lehessen.
Egyébként nem értek 1-2 dolgot:
1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?
2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?
3.A külsõ burok miért robban le a magról?
Egyébként nem ismer valaki egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?
Egyébként nem értek 1-2 dolgot:
1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?
2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?
3.A külsõ burok miért robban le a magról?
Egyébként nem ismer valaki egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?
#157
Nebukadnezár: akaszd ki a tûdet, és vágj a témábavágó dolgokba, ne másoklat egrecírozzgass. Mert amúgy kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményed a szupinóvákról.
Kara kánként folytatom tanításom.
#156
Vagy elmebeteg a gyerek...
#155
Tudom de meskhenet beszélgetni szokott a google-lal, úgy mint te a barátaiddal-ami szerintem nem lehetséges-. <#idiota>
#154
Imádom az ilyen dohányosokat :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#153
A tapasztalat(sejtések garmadája) csak azt mutatja, hogy mekkora is lehet az eseményhorizont, a bk méretérõl még most is megy a magyarázkodás. Hawking szakított a szingularitással -ha jól emlékszem-, és helyette egy Planck-hossz átmérõjû gömbben maximalizálta legkisebb méretet, melybe összeroskadhat az a kevéske anyag. Így már matematikai úton nagyjából kezelhetõvé vált a dolog. A virtuális részecskék bekeverésével (feketelyuk párolgása) az információ megmaradására is választ próbált adni, mely szerint nem semmisül meg az info, csak rendezetlenné válik, de rettent mód.
De ha már ily teóriákba bocsátkozol, akkor belekeverhettél volna némi kvantum-fluktuációt is a gravitációs térrel kapcsolatban, így már ki is tud jönni az a fránya foton - néha... 😄
De ha már ily teóriákba bocsátkozol, akkor belekeverhettél volna némi kvantum-fluktuációt is a gravitációs térrel kapcsolatban, így már ki is tud jönni az a fránya foton - néha... 😄
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#152
Nem tudni. Csak fotonként érzékelhetõ||kimutatható a becsapódása||távozása. Ez vonatkozik az egyébb részecskékre is. Amíg nem lép kontaktusba a környezetével, addig akármi is lehet. Ott ahol (statisztikai alapon) nagyobb az esélye hogy érzékelhetõ, ott van a 'hullámhegy', ahol a legkisebb, ott meg a 'hullámvölgy'. Végül is nem az adott bizbasz terjed hullámként, hanem a megtalálási valószínûsége mutatkozik hullámként, bár slusszpoénként ez a 'hullám' meg tud interferálni önmagával is. Közben meg az adott bizbasz (foton, atomok, izék meg hogyishívjákok) mibenlétére jobbnál jobb elméletek próbálnak meg magyarázatot keresni. Összegezve (mint ahogy a székely a sündisznóra mondta vala): ez most vagy valami, vagy pedig megy valahová.
Remélem jól írtam le a dolgokat. Továbbá a google a barátod - amennyiben jól adod meg a kulcsszavakat- legyen szó szinte bármirõl.
Remélem jól írtam le a dolgokat. Továbbá a google a barátod - amennyiben jól adod meg a kulcsszavakat- legyen szó szinte bármirõl.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#151
"Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja..."
A fotonok nem kijutnak onnan, hanem rezegtetik a teret, vagyis egymást. Így szerzel tudomást az eseményekrõl.
A fekete lyuk esetében a téridõ önmagába görbült (szingularitás), így nem rezegteti tovább a teret, nem indít el hullámokat, de bejön a forgás, amely viszont meggyûri a környezõ teret, ami már képes továbbgyûrûztetni az elektromágneses hullámokat az örvénybe belekerült anyag közvetítésével. Az információ tehát nem magából a fekete lyukból ered, hanem a környezetébõl ("szól az anyósnak, hogy értsen belõle a leánya is"").
Az egész gondolatmenet persze sántít egy helyen: a szingularitásnak el kellene tûnnie a mi világegyetembõl, de ezek a fekete lyukak makacsul ott vannak, és érzékelhetõk. Még az is lehet, hogy mindössze nagysûrûségû objektumok ezek, nem is szingularitások (nem egy pontba sûrítik a teret és az idõt). Csak a matematikai egyszerûsítés miatt redukálódnak egy pontra, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy jó nagyok.
A fotonok nem kijutnak onnan, hanem rezegtetik a teret, vagyis egymást. Így szerzel tudomást az eseményekrõl.
A fekete lyuk esetében a téridõ önmagába görbült (szingularitás), így nem rezegteti tovább a teret, nem indít el hullámokat, de bejön a forgás, amely viszont meggyûri a környezõ teret, ami már képes továbbgyûrûztetni az elektromágneses hullámokat az örvénybe belekerült anyag közvetítésével. Az információ tehát nem magából a fekete lyukból ered, hanem a környezetébõl ("szól az anyósnak, hogy értsen belõle a leánya is"").
Az egész gondolatmenet persze sántít egy helyen: a szingularitásnak el kellene tûnnie a mi világegyetembõl, de ezek a fekete lyukak makacsul ott vannak, és érzékelhetõk. Még az is lehet, hogy mindössze nagysûrûségû objektumok ezek, nem is szingularitások (nem egy pontba sûrítik a teret és az idõt). Csak a matematikai egyszerûsítés miatt redukálódnak egy pontra, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy jó nagyok.
Kara kánként folytatom tanításom.
#150
Link a gravitonról: http://en.wikipedia.org/wiki/Graviton
#149
Én azt mondanám, hogy elismert, amíg meg nem tudod cáfolni egy megbízhatóbbal. 😄
#148
Történetesen a gravitáció is fénysebességgel terjed a relativitás elmélet szerint ha jól tudom.
Sõt ezt talán már mérésekkel is bizonyították.
Ezzel együtt szerintem jó felvetés. Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja...
Sõt ezt talán már mérésekkel is bizonyították.
Ezzel együtt szerintem jó felvetés. Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja...
#147
Lehet, nem tudom de én még nem találtam jobb helyet ahol ennyi minden le van írva értelmeses és szépen.Tudnál mondani légszi elismert hivatkozásokat(, nagyon kéne), ahol ennyi cikk van a fizikáról?
#146
De akkor a feketelyuknak nem lenne gravitációja, mert annyira meggörbítené a teret, hogy az elektromágneses sugárzás nem jutna ki onnan.De ez hogyan egyeztethetõ össze azzal, hogy a testek meggörbítik a teret?A gravitációnak meg nem kell idõ, hogy elérjen valahova.
#145
a wikipedia nem elismert hivatkozás
Think lovingly, speak lovingly, act lovingly, and every need shall be supplied.
#144
Sztem meg van köze, na tessék.
(Isten következetes volt, amikor a világegyetemet teremtette, nem kockázott. - mondanám, ha nagyon vallásos lennék.)
Az elektromágneses hullám sem más, mint a teret alkotó kicsi manók (éterióták) lökdösõdése. A gravitáció is ez.
A különbség csak annyi, hogy az elektromágneses hullám kvantumát ismerjük - foton -, a gravitációs hullám kvantumját pedig nem ismerjük - graviton? -.
Én amondó vagyok, hogy a foton egyben a graviton is, nem kell keresgélni, mert végig itt volt az orrunk elõtt a rejtélyes graviton, csak nem vettük észre. Olyan pedig, hogy vákuum nem létezik, mert bárhol vagy a világegyetemben, mindenütt - leegyzserûsítve - érkezik fény a szemedbe, látod a távoli csillagokat, galaxisokat, meg ugye ott van a háttérsugárzás is. Ezek mind-mind kitöltik az ûrt, ami amúgy sehol nincs, mert teltház van. (folyt. köv.)
(Isten következetes volt, amikor a világegyetemet teremtette, nem kockázott. - mondanám, ha nagyon vallásos lennék.)
Az elektromágneses hullám sem más, mint a teret alkotó kicsi manók (éterióták) lökdösõdése. A gravitáció is ez.
A különbség csak annyi, hogy az elektromágneses hullám kvantumát ismerjük - foton -, a gravitációs hullám kvantumját pedig nem ismerjük - graviton? -.
Én amondó vagyok, hogy a foton egyben a graviton is, nem kell keresgélni, mert végig itt volt az orrunk elõtt a rejtélyes graviton, csak nem vettük észre. Olyan pedig, hogy vákuum nem létezik, mert bárhol vagy a világegyetemben, mindenütt - leegyzserûsítve - érkezik fény a szemedbe, látod a távoli csillagokat, galaxisokat, meg ugye ott van a háttérsugárzás is. Ezek mind-mind kitöltik az ûrt, ami amúgy sehol nincs, mert teltház van. (folyt. köv.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#143
Még mindig várom a válaszod(%- ban), ami nagyon nem akar megérkezni, ahhoz képest, hogy te tudsz a google-lal beszégetni...<#nezze><#nezze><#nezze>
#142
A 2. részét tudtam, az 1.rõl még nem olvastam.(Lévén 7.es vok és ebben az évben kezdtünk fizikát tanulni, az is csak klasszikus fizika, csak engem érdekel a részecskfefizika...)Szerinted honnan hallottam volna róla? <#idiota>
#141
Az anyagban terjedõ hullámoknak semmi köze az anyag hullámtermészetéhez. Most te vagy az aki fölöslegesen megzavarja õket.
#140
Sõt: a víznek is van hullámtermészetes, sõt a levegõnek is, sõt, a földnek is (zseizmikus hullámok)...
soroljam?
soroljam?
Kara kánként folytatom tanításom.
#139
Ne bonyolítsd túl, bár ezt értsék meg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
"Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy"
Helyesen:
Kicsi a hullámhossza, nagy a frekije, és úgy megvibrál, hogy...
Helyesen:
Kicsi a hullámhossza, nagy a frekije, és úgy megvibrál, hogy...
Kara kánként folytatom tanításom.
#137
Ezzel a magyarázattal csak ott a bökkenõ, hogy atomoknak, sõt molekuláknak is van hullámtermészete.
#136
Visszatérve a szupernovára:
A kilökött plazma (fõleg H és He atomok) nem veszélyes, amúgy nem is jut el hozzánk, meg lassan is mozog.
Ami gyilkos tud lenni, az az elektromágneses sugárzás, annak is a gamma összetevõje. Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy halál fia leszel.
A kilökött plazma (fõleg H és He atomok) nem veszélyes, amúgy nem is jut el hozzánk, meg lassan is mozog.
Ami gyilkos tud lenni, az az elektromágneses sugárzás, annak is a gamma összetevõje. Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy halál fia leszel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#135
És hogy fokozzuk: persze vannak áramlatok (napszél=ionok), de azok nem hullámok.
Csak szemléltetésül: a Golf-áramlat eléggé lassan megy (20 km/h?), de a cunami - a hullám! - az akár 300 km/h-s sebességet is elérhet.
Érzed a különbséget?
Csak szemléltetésül: a Golf-áramlat eléggé lassan megy (20 km/h?), de a cunami - a hullám! - az akár 300 km/h-s sebességet is elérhet.
Érzed a különbséget?
Kara kánként folytatom tanításom.
#134
Ne keverd a szezont a fazonnal.
A fények két természete van:
- elektromágneses sugárzás, amikor mozgásban van
- foton, amikor célba ért
A foton tehát nem mozog, az egy energiakvantum. Ami mozog az a hullám, az pedig már nem foton.
Világos?
A vízhullám sem azt jelenti, hogy egy vízmolekula elindul, és megy mint az õrült. Inkább egymást megkocogtatják, így terjed a hullám. Persze, ha a másik végén vagy, akkor az öledbe nem egy hullám fog becsapódni, hanem vízmolekulák.
Ha most sem világos, akkor gyógyíthatatlan vagy.
A fények két természete van:
- elektromágneses sugárzás, amikor mozgásban van
- foton, amikor célba ért
A foton tehát nem mozog, az egy energiakvantum. Ami mozog az a hullám, az pedig már nem foton.
Világos?
A vízhullám sem azt jelenti, hogy egy vízmolekula elindul, és megy mint az õrült. Inkább egymást megkocogtatják, így terjed a hullám. Persze, ha a másik végén vagy, akkor az öledbe nem egy hullám fog becsapódni, hanem vízmolekulák.
Ha most sem világos, akkor gyógyíthatatlan vagy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#133
Hát éppenséggel, ha tényleg "csak" az ózonréteget pusztítaná el, akkor igenis lenne idõnk pánikolni.
#132
Semmilyen veszélyben nincs a Föld. Az élet a legstabilabb helyen jött létre.
Itt van évmilliárdok óta, és itt is lesz.
A Nap az egyik olyan csillag, aminek a környezetében levõ csillagok elég ritkák,
és kellõen messze vannak, hogy ne zavarják a belsõ mozgásokat.
A Föld az egyik legbiztonságosabb helyen levõ bolygó.
A kölsõ óriásbolygók a porszivó szerepét játszák, a legtöbb nem stabil pályán keringõ
dolog oda fog becsapódni vagy a Napba.
A gamma kitörések inkább a régmultban voltak, a galaxisunkban most egy gamma kitörés esélye
szinte nulla. Egy közeli szupernova pedig nem tudja elpusztitani az életet.
Ahhoz 100 fényéven belül kellene lennie, olyan közel pedig nincs akkora csillag.
Inkább arra figyelj, hogy el ne üssön valami. xD
Itt van évmilliárdok óta, és itt is lesz.
A Nap az egyik olyan csillag, aminek a környezetében levõ csillagok elég ritkák,
és kellõen messze vannak, hogy ne zavarják a belsõ mozgásokat.
A Föld az egyik legbiztonságosabb helyen levõ bolygó.
A kölsõ óriásbolygók a porszivó szerepét játszák, a legtöbb nem stabil pályán keringõ
dolog oda fog becsapódni vagy a Napba.
A gamma kitörések inkább a régmultban voltak, a galaxisunkban most egy gamma kitörés esélye
szinte nulla. Egy közeli szupernova pedig nem tudja elpusztitani az életet.
Ahhoz 100 fényéven belül kellene lennie, olyan közel pedig nincs akkora csillag.
Inkább arra figyelj, hogy el ne üssön valami. xD
Higgy amit akarsz ...
#131
Az összes elektromágneses sugárzás fotonnal terjed?
#130
Akkor tudnál ellene tenni valamit, ha a robbanás fénye elõbb ideérne, mint a pusztító sugárzás. Sajnos ez nincs így, tehát semmit sem lehet tenni ellene. Mondjuk ez jó is, mert nincs idõ pánikolna, erre mondják azt, hogy hirtelen halál ("szép halál").
Kara kánként folytatom tanításom.
#129
tehát akkor gyakorlatilag végveszélyben van a föld? nehogy má' egy csillag pusztíccson el minket .. :S nem lehet ezekkel a csillagokkal csinálni valamit ? <#conf>
ha felrobban egy csillag (mittom én 150 fényévnyire) akkor azt tuggyuk észlelni mielõtt a hatása, sugárzása a földre ér ? és tudunk ellene csinálni valamit is ? <#conf>
ha felrobban egy csillag (mittom én 150 fényévnyire) akkor azt tuggyuk észlelni mielõtt a hatása, sugárzása a földre ér ? és tudunk ellene csinálni valamit is ? <#conf>
#128
Kösz, tényleg .
Higgy amit akarsz ...
#127
Te is mehetsz aludni...
#126
Tudnál ezzel kapcsolatban küldeni linket plz?(Én a "Mindenség elmélete" c. könyvbõl olvastam az én verzióm.)
#125
Nem tanulmányoztuk közelrõl a csillagokat szóval lehet hogy csak pacák?Én nem az egyenletekre vagyok kíváncsi hanem a végeredményre(mit kérdeztem? a !végeredményt! nem a metódust), de úgylátszik nem tudod, mert nagyon nem mondod el...Általában 1 tudós attól jó, mert ritkán téved(,legalábbis az emberek szerint.)<#banplz>
#124
Nem a tömege számít, hanem az eltelt idõ. A kisebb lyukak gyorsabban, a nagyobbak lassabban 'párolognak'. A 'párolgás' idõtartama függ az eseményhorizont átmérõjétõl, ami persze a fekete lyuk tömegével arányos. Peldául egy atomnyi méretû fekete lyuk a másodperc milliomod része alatt szétsugárzódik, addig a tejútrendszerünk közepében lévõ aranyosság (ha nem növekszik a tömege) több tízmilliárd év alatt sugárzódna szét.
Melleseleg ráhibáztál, mert a legújabb megfigyelések és elméletek szerint nem minden nyel be az adott fekete lyuk, az anyag nagy részét 'elperdíti' maga mellõl.
Persze amit írtam,az nem szentírás, elmélet mind. Bár ezidáig ezen elméletek nagy része fednmi létszik a valóságot.
Melleseleg ráhibáztál, mert a legújabb megfigyelések és elméletek szerint nem minden nyel be az adott fekete lyuk, az anyag nagy részét 'elperdíti' maga mellõl.
Persze amit írtam,az nem szentírás, elmélet mind. Bár ezidáig ezen elméletek nagy része fednmi létszik a valóságot.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#123
Te szerencsétlen, a százalék értékét nem egyenletek adják?
Mindegy ki írta a könyvet, a tudásunk véges, és mindenki tévedhet.
Fekete lyukat közelrõl meg senki nem tanulmányozott, úgyhogy mehetsz aludni.
Mindegy ki írta a könyvet, a tudásunk véges, és mindenki tévedhet.
Fekete lyukat közelrõl meg senki nem tanulmányozott, úgyhogy mehetsz aludni.
Higgy amit akarsz ...
#122
Egyébként azt a könyvet Stephen W. Hawking írta...Ha egy kérdésre nem tudsz normálisan válaszolni, akkor miért írsz rá hülyeséget?
#121
Azt, hogy milyen százalékban lép ki, azt miért nem lehet leírni % ban könyörgöm? Nem kell hozzá sok hülye kacifántos képlet, ahhoz hogy leírd a %ot...
#120
Sok hülyeséget lehet olvasni a könyvekben is.
És még nem láttam eltünni fekete lyukat, tehát nemtom.
hmm talán egy szõkét.. <#nevetes1>
És még nem láttam eltünni fekete lyukat, tehát nemtom.
hmm talán egy szõkét.. <#nevetes1>
Higgy amit akarsz ...
#119
A spin nem írható le szavakkal, az képletekbõl áll, sõt azokban találták meg .
Ha szavakat szeretnél olvashatni, akkor ne a fizikával foglalkozz.
A fizika az matek.
Ha szavakat szeretnél olvashatni, akkor ne a fizikával foglalkozz.
A fizika az matek.
Higgy amit akarsz ...
#118
Egyébként ha a feketelyuk egy bizonyos tömeg alatt van, akkor 1 idõ után eltûnik, mert nem elég nagy a gravitációja ahhoz, hogy a gravitációjából keletkezõ anyagot pótolni tudja a körülötte levõ ûrbõl.(Legalábbis így olvastam 1 könyvben.)Tehát a feketelyuk nem hízik feltétlenül.
#117
Mondtam, hogy szerintem ebben szó sincs arról...És az én kérdésemre nem képlettel kell válaszolni hanem 1 szóval...
#116
No, mivan te kisf...ú, nem írsz vissza? :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#115
Mit válaszoljak, ott vannak a képletek.
Higgy amit akarsz ...
Oldal 1 / 4Következő →