164
-
#1
Köszönet a cikkért!
Érthető és érdekes volt
-
#2
Lehet hülye kérdés, de ezt lehet/lehetett látni szabad szemmel? 
-
L3zl13 #3 Nem hinném. Ebből a távolságból lehet akármilyen fényes a saját galaxisának fényét nem sugározza túl, és az is maximum apró fénypontnak látszik, ha látható egyátalán.
Ellenben ha az eta Carinae felrobbanna hasonló módon... Azt szerintem biztosan látnánk. Talán még nappal is. -
#4
na arra én is nagyon kiváncsi lennék. segitsünk rá egy kicsit valahogyan... -
#5
Hát ha most összehozzuk, akkor is csak 7500 év mulva fogjuk látni...
;) -
#6
Szóval ez 240 millió éve történt akkor még nagyban legeltek a dínók, érdekes... 
-
UnnameD #7 Magnetar mikor keletkezik? Valahol a neutroncsillaghoz és a fekete lyukhoz szükséges naptömeg közt? -
#8
Legyen 15000 év. Tekintve az oda és visszautat is. Vagy küldjünk egy teleportáló, napfúziós osztagot. -
adsa #9 "A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja."
ez azt jelenti h 240 millió éve h felrobbant?
-
UnnameD #10 Hát nem is 5 percel ezelőtt :) -
kricsi #11 Imádom az ilyen cikkeket ilyen jó képekkel. -
juzosch #12 Pontosabban 240 millió éve és 8 hónapja. -
juzosch #13 Valszeg már az is felrobbant, csak még nem tudjuk:D -
L3zl13 #14 A wikipedia szerint ez nem a tömegtől függ, hanem attól, hogy a csillag amelyikből a neutroncsillag kialakul már eleve a szokásosnál gyorsabb tengely körüli forgással és emiatt nagy mágneses térrel rendelkezzen. -
tpeterr #15 egyetértek kricsi -
Epikurosz #16 No, épp ez a lényeg, hogy a saját galaxisának fényét többszörösen felülmúlja a szupernóva. Egyébként nem is szuper, hanem csak nóva. Jól mondom? -
Caro #17 Nóva az, ha egy fehér törpe a társcsillagáról leszívott hidrogént begyújtja, ahogy én tudom. -
L3zl13 #18 Igazad van. A wiki szerint, egy szupernova fénye felülmúlhatja saját galaxisának fényét.
Ezzel együtt nem hinném, hogy 100 millió fényév távolságból szabad szemmel látható volna a cikkben szereplő csillag. Vagy legalábbis nem tünik ki a többi, kissebb fényű, de jóval közelebbi csillag közül. -
mrgenya #19 a fényév távolságot jelent, nem időtartamot. 1 fényév = a fény által egy év alatt megtett út hossza. ha ezt megszorzod 240-nel, akkor kapod meg azt, h milyen messze kezdőtött 8 hónappal ezelőtt az az esemény. -
Dömper Ármánd #20 mrgenya: nos, számoljunk kicsit, ha egy barátod meggyújt egy gyertyát, egy fényév távolságban, 2007 január 1.-én, mikor fogod te meglátni a gyertya fényét, ha tudjuk, hogy a fény egy fényév távolságot egy év alatt tesz meg.
Nagyon fontos, hogy először olvass, aztán gondolkozz, és csak mindezek után kezdj írni. -
#21
GONDOLKOZZ!
(Huh... Es meg mi vagyunk buszkek a magyar oktatasi rendszerre....) -
Pityp6ng #22 szval ha egy űrcsávó 65 milló fényév távolságból a mi füldünket, nézi még a dínókat látja? :D már ha elég jó a távcsöve -
#23
"A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja."
Balazs Richard biztosan egy iskolaba jart mrgenyaval. :-) Valamikor a kozepkorban... -
metaljesus #24 azért ez a nyolc hónap meg a 240 millió fényévvel kapcsolatos okosságok sehol sincsenek ahhoz amit ma olvastam ugyanerről. blikk vagy metro (már nem tudom pontosan) címlapján nagyjából ilyen szöveg: "Az eddigi legfényesebb BIG BANG". komolyan, azt hittem lefordulok a székről -
L3zl13 #25 Szerinted hogy lehetett volna pontosabban de röviden leírni?
Akinek csöppnyi értelme van úgyis tudja, hogy a robbanás 8 hónapja + annyi ideje történt amennyi időbe a fénynek telt, hogy ideérjen.
A többiek meg... Nos ők vessenek magukra. -
Epikurosz #26 Na, ugye, de azt már én sme tudom, hogy mi az az I.-es és II.-es típus. Ez utóbbiak segítségével saccolják a csillagászok az intergalaktikus távolságokat. Egyszer már elolvastam, és akkor úgy tűnt, hogy értem, de ha elfelejtettem, azt jelenti, hogy mégsem értettem meg egész jól.
Amit még tudok a témában, hogy 1054-ben, amikor volt a nagy egyházszakadás (szkizma) itt nálunk, a kínai udvari csillagászok megfigyeltek egy, a mostanihoz hasonló csillagrobbanást, és szorgalmasan lejegyezték az annaleseikben. Amit ők akkor láttak, az ma a Rák köd. Jó, mi?
A másik: Én eddig úgy tudtam, hogy ha a mi Napunknál 15-szörte súlyosabb csillag robban fel, akkor abból fekete lyuk lesz. Ez a mostani elég termetes jószág, úgyhogy engem megzavart, hogy nem lett belőle fekete lyuk. Vagy az lett, de erről nem szól a fáma, csak később derül ki? Én nemtom. -
jóhangulat #27 A dinok a kreta idoszak vegen, 65 millio evvel ezelott haltak ki. 120 evig ~uralkodtak~... -
Ironka #28 "Ebből a távolságból lehet akármilyen fényes a saját galaxisának fényét nem sugározza túl, és az is maximum apró fénypontnak látszik, ha látható egyátalán."
Tévedés. Egy szupernóva annyira brutális, h sokszor magának a galaxisának a fényét is túlragyogja! Viszont az egyetlen szabad szemmel látható galaxis az androméda-köd, így még sajnos így sem láthatóak.
[URL=http://en.wikipedia.org/wiki/Supernova]"A supernova may briefly out-shine its entire host galaxy before fading from view over several weeks or months."[/URL] -
brueni #29 120 évig? -
#30
Nem értem mit izgultok, a fényév az igenis távolságot jelent, az már más kérdés, hogy az olyan távol történt dolgok időbenisége is megegyezik (a távolság szintaxisának köszönhetően) a fényév mértékével (mivel látásunkkal a fényt érzékeljük, az pedig csak később ér ide). Szal mrgenyának csak abban nem volt igaza, hogy leírta a kioktatást, miszerint csak olyan távol volt. Biztos vagyok benne, hogy ő is tudja, hogy ez időben is 204millió éve volt (meg nyóc hónapja) -
#31
Ja igaz is: remek-remek cikk, én is szeretek ilyeneket olvasni-nézni. -
jóhangulat #32 120 millio. elnezest -
bandypappa #33 Good shift, ferfect shift, jó cikk. -
efelypszilon #34 Tök jó, hogy a tudósok miket meg nem figyelhetnek ezekkel a távcsövekkel. A poén benne meg az, hogy a csandra nevű műholdat a feketejukak létének bebizonyítására építették, most meg megfigyelnek vele egy szupernovát jóval túl a Dr Csandraszekkar által megállapított határon túli tömeggel, amiből mégsem lett még feketelyuk. Bár ki tudja? Még lehet hogy lehet. Egyébként azt a galaxist amatőr távcsővel még megfigyelni sem lehet. Bár a szupernovát lehet, hogy lehet látni. -
Ironka #35 Ami le van írva a cikkben, az a kettes típus. (Legalább 9x naptömeg kell.) Az I. típushoz kettős rendszer kell, ahol egy fehér törpe szív el anyagot egy vörös óriástól. (Nyilván a fehér törpe már korábban átesett a vörös óriás fázison.) Ha a tömege így elér egy limitet (~1.4 naptömeg, azalatt asszem nóvakitörések lesznek), akkor a degenerált elektronnyomás már nem bírja ellensúlyozni a gravitációt, így összeomlás>fúzió>szupernóvarobbanás lesz belőle. És tényleg jól lehet vele távolságot mérni, mivel fix a fényessége. -
bandypappa #36 A fényév nem távolságot, hanem a nevében is benne van időtartamot jelent, ami általában mindig egy távolsághoz rendelhetö, de nem minden esetben. Már pár éve a földön is foglalkoznak azzal, hogy hogy lehet lelassítani a fénysugarat, és lelassították egy spec céziumkamrában, amit annyria lehütöttek, hogy 1 milliárdod fokkal volt csak melegebb, mint az abszolut 0 fok. itten 1 óra alatt "csak" másfél km/h sebességgel haladt a fénysugár, mint egy lájtos gyaloglás. Ez nagy haladás az optikai adattároláshoz Sg.-s cikkben olvastam itten:foton
meg itten:fagyasztott fény
meg itten:hidegvilágrekord -
Ironka #37 A Chandrasekhar-határ az I. típusú szupernóváknál van (1.4 naptömeg). II. típusnál (ami itt is van) legalább 9x naptömeg kell, hogy aztán abból feketelyuk legyen meg kb 20x. -
Ironka #38 Tehát nem a II-essel mérnek távolságot. -
bandypappa #39 epikurosz, remélem elolvastad a kommentemet a 2020-as gépes topicban. -
csongi001 #40 figyi alaki megtuggya nekem mondani hogyha ez a eta Carinae felrobban akkor ez hatással lehet a mi földi életünkre ?
a másik meg mennyi időt értenek azalatt hogy "hamarosan" ?