2020 után lesz okosabb a gép nálunk

bizony bizony az mi nek a gondolkodás részét saját magának kell tudni leprogramozni,
ha mint robot alkalmazuk akkor a környezetbõl érzékelõk segítségével továbbított adatokból kiindulva kell bekalibrálni magát hibázások, bukdácsolások útján kb. mint egy kis gyerek

Szerintem errõl vitatkozhatnánk évekig is, hogy végülis mi az MI. Rákerestem egy MI leírásra neten, mindjárt azt ovlastam, hogy máig nincs konkrét meghatározása (a többit amit írt, a lényeget már leírtátok itt).

"Ez nem spéci tulajdonság, kockáztatni egy robot is tud. (#39)"
De a robot nem fog elgondolkodni azon, hogy mekkora a kockázat és nem fog törõdni a következményekkel. Nem tud elgondolkozni azon, hogy hány halott lesz, és mi lesz ha elbukja a háborút (ha azt a példát nézzük).

De ma még szeintem csak úgy állunk, hogy betudjuk talán programozni, hogyha elfogják akkor vagy megadja magát, vagy pedig ne (ahogy beprogramozzák).

És akárhogy is nézzük, szerintem is az a lényege az MI -nek, hogy gondolkodni tudjon, és dönteni a helyzetekben (és cselekedni). És ettõl még a számítógépen belül (szoftveresen) is messze vagyunk, nem hogy még robotok.

ne keverjük a szezont a f a(s?)zon(m)nal. attól hogy egy gép baromira gyors és x millió alternatívát análizél, analizál, még nem nem lesz okosabb. hisz magától nem talál ki semmit.
nézzél rá az emberre a képen. az különbözteti meg egy gyufásdoboztól, hogy tud gondolkodni és kitalál olyant, amit el lehet adni, mert bukik rá a nép. õ gazdag lesz belõle és röhög a markába, a sok barma meg beveszi és szopogatja, s mint én írjuk rá a reflektációkat.
ennyi erõvel a számológép is okosabb nálunk, mert azonnal kivágja 28nak a faktoriálisát.

nem olvastam el mi van alattam, így lehet, hogy már volt ilyen akkor bocsi...

Jah talán 10 év múlva már nem fog elesni Asimo a lépcsõn<#idiota><#mf1><#vigyor0>

Az MI lényege az volna,h önálló döntésekkel fejleszti saját magát...ezt eddig nem sikerült összehozni. Egy egyszerû példa: az ember klészít egy csapdát,a csapda kiold,ha belelép az áldozat. Az elõzõ hozzászólások alapján ez egy primitív MI lenne,hiszen magától dönt...de nem az,csak a csapdakészítõ "programját" teljesíti. Egy nagy teljesítményû gép is ezt csinálja, kikeresi a betáplált adatokból,h mit kell reagálnia. Tulajdonképpen a bonyolult gép a készítõje akaratát közvetíti.(és amikor azzal jönnek,h a szuperszámítógép sokkal gyorsabb,akkor hülyeséget beszélnek... én bármikor lekörözök egyet... amikor a gép számol olyan,mintha egy táblázatból nézné ki az eredményt,csak itt a táblázat nem sorokból és oszlopokból áll,hanem az emberek által kitalált fizikai folyamatokból(pl áram vagy a HDDben a mágnesség..),tehát ilyen szempontból nézve az információ a gép készítõitõl ered...)

future is not user friendly 😊

ezért érdemes pesszimista jövõképben élni.. a legrosszabbra fel kell készülni, és ha nem történik meg akkor lehet örülni.

Az meg hogy MI-nek titulálnak egy sakkprogit baromság.. egy adatbázisból keresi ki a megfelelõ lépést amit beprogramoztak neki az addigi partikból.. ha rögtönözni is tudna akkor lenne MI.

Szerintem meg csak eltúlzott félelmek mert az emberek nem ismerik a technikát.
Én informatikusként sokszor szembesülök azzal, hogy egyrészt az emberek valami hihetetlen szinten nem értenek a számitógéphez
(pl: Üf: nem megy a gép... HD:miért nem megy? Nem tudom feljött valami ablak... És mit irtak benne? Azt nem tudom, nem olvastam el...)

Másrészt meg azzal, hogy a filmek miatt szintén fizikai képtelenséget képzelnek a számitógéprõl (tipikus példája amikor egy ipari kamera által készitett 320*240-es képen lévõ 100 méterre lévõ kocsi visszapillantó tükrében lévõ kocsi rendszámtábláját akarják elolvasni, és keresnek programot ami képest ezt élesen kinagyitani mert õk ezt a filmekben látták..)

A nyers számítási teljesítmény nem elég magyarázat. Hogy egyik kedven írómtól idézzek, "csak azért tudná idõben megoldani a feladatot, mert több száz millió mûveletet végez el másodpercenként. <...> A gépek tökéletesen csúsznak, az emberi agy azonban ugrál..."

Elõször nem konyhatündér robotokat gyártanak, hanem repülõket, tankokat, gyalogsági robotokat. Eggyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek egy dinamikus AI elkészítését. Minden csak az idõn és pénzen múlik. Attól még, hogy nem mindenki képes ezt elképzelni még létezhet. Szerintem eléggé rugalmas világban élünk és bármi lehetséges amit elképzelünk.

"de még nem láttunk élõ micsodát, ami az ûrben élne"
Akkor keresd fel googléban a tardigrada (latin) vagy medveállatka kifejezést 😉

Nem a múlt évezred romantikus tudományos-fantasztikus irodalmán keresztül kellene szemlélni a mesterséges intelligencia kérdését, hanem a mai világ mozgatóerõit nézve. Ez pedig a hatalom, az erõfölény és a pénz. A technológiai fejlõdés egyre kevesebb ember számára átlátható, egyre több pénzt és együttmûködést követel. Ezáltal az átlagember egyre kiszolgáltatottabbá válik. Azt az érzetet keltik benne, hogy uralkodik a természeten, pedig a technológia birtokosai uralkodnak õrajta.

Néhány száz éve minden faluközösség önállóan készítette a szerszámokat és termelte az alapvetõ élelmiszereket. Ma csúcstechnikával gyártott gépekkel és vegyszerekkel termesztjük a génmanipulált vetõmagot, és mûholdas idõjárás-elõrejelzést használunk a legnagyobb termés eléréséhez. Aki nem ezt teszi, profitot veszít, lemarad és kiszorul a piacról, "meghal". Ez a szabad verseny.

Nyilván a katonai alkalmazásoké az elsõbbség. Lásd harci robotok cikk. A világhálón átáramló irdatlan mennyiségû információt mind lehallgatják. Nem feltétlenül azért, hogy megszerezzék a bankszámla számomat, vagy kiszûrjék a bûnözõket, hanem az emberi viselkedésrõl lehet rengeteg járulékos adatot szerezni ezáltal. Honlap nézegetés közben egyúttal "kitöltesz egy kérdõivet" az érdeklõdési körödrõl, szokásaidról.

A kvantum számítógép nagyságrendekkel gyorsabb, mint a mai gépek, mert egy idõben "több dologra is tud gondolni". A ma használatos titkosítási algoritmusokat pillanatok alatt feltöri. Elõbb-utóbb alkalmas lesz az internet adatainak feldolgozására.

Szóval szerintem nem a robotinas és intelligens guminõ gyártás a mesterséges intelligencia kutatás fõ célja.

automatizált - rövid o-val.

A többi sem mind stimmt.

A gépeknek nem kell elérniük az emberi intelligenciát, ahhoz, hogy kiiktassák az embert 😊 Elég lesz, ha autómatizált gyárakban készülnek a robotok, s a kész robotok is egy központi hálozatban lesznek, ahonnan bármelyik irányítható. Ha már a nyersanyag termelést és szállítást is autómatizálják, akkor megfelelõ utánpótlás is lesz. Aztán jöhet, egy rosszul megírt programmodul, víros, anarchista programozó stb 😊 Már most 10 ezer harci robotot használ az USA. Ezeket egy-két évtized alatt továbbfejelsztik, s pillanatok alatt ki tudnak majd iktatni bármilyen harci eszközt, rakétákat indítani, vagy szeketíven kiiktatni akárkit(pl a lakosság megsemmisítése, az infrastruktúra károsodása nélkül) . Persze késõbb lehet az egész rendszer összeomlik emberi közbeavatkozás nélkül, de hogy addigra mi marad az emberiségbõl az más kérdés.

A másik: lehet itt sipákolni, de a robotok nélkül egy nagy nullák vagyunk a továbbiakban. Geentikailag ugyan tudjuk magunkat némiképp turbózni, de a világegyetem hideg sötétségéhez nem tudunk alkalmazkodni. Amúgy azért ez érdekes dolog, és itt bennem is felmerülnek kérdések, hogy tudniillik a szerves anyag mennyire tökös, lásd pld. a pókselymet, de még nem láttunk élõ micsodát, ami az ûrben élne. A földönkívüli élettel kapcsolatos elméletek is mind egy földszerû bolygóhoz kötik az intelligens civilizációk létét. És ha ez így van, akkor a világûr meghódításához elengedhetetlenek a robotok. Ott kint amúgy van hely elég, nem kell félni tõlük. Bár volt arra példa, mint tudjuk, hogy emberi közösségek szétváltak, a szittyák pld. kivándoroltak Mezopotámiából, de késõbb visszacsaptak az õshazára. Ki tudja...

Mindenesetre, sok minden múlik azon, hogy milyen alapokon indul ez a fejlesztés. Ha a predátor-elv gyõz, az tényleg rossz lenne, de ha a KERESZTÉNY (esetleg budhista) elvek mentén, azon folyományaként megy a MI kialakulása, akkor nyugodtan lehetünk. Egyébként, aggodalomra van ok.

Az úriember sci-fi író. Neki nagy üzlet az, ha egy ilyen kijelentését felkapja a média...

AI-t egyenlõre nem tudunk csinálni. Már régen nem a számítástechnikai kapacítás a probléma, hanem az, hogy nem tudjuk, hogy mi is az AI.

Tudunk egy black box AI-t csinálni, pl. egy számítógépes játékban és ezek az AI-k sokszor igen jók. De olyan AI-t még nem sikerült legyártani, ami konzekvensen megverné az embert.
Ez alól kivétel a sakk, ahol limitált a lehetséges lépések száma, de pl. a Supreme Commander-ben már nincs olyan AI, ami akár csak megszorongatni képes egy tapasztalt (pár óra játék) játékost.

Pedig a Supreme Commander világának bonyolultsága a valós életének még a 0,001%-át sem teszi ki.

Ha ember szerû AI-t akarunk készíteni, akkor elõször meg kell tanítani látni. Ehhez tökéletes feladat egy házirobot, ami mos, fõz, takarít. Amíg egy ilyen robot nincs, addig nem kell aggódni a terminátorok miatt. ;-)))

Még egy olyan robot sincs, ami csak takarítani tudna. Pedig valszeg az a legegyszerûbb feladat az összes közül és egy átalakított porszívóba is bele lehetne építeni. Szerintem komoly kereslet is lenne rá. Pl. én biztosan azonnal vennék egyet. ;-))) Szóval azért nincs, mert nem vagyunk képesek ilyet gyártani, illetve gyártani tudnánk, de programozni nem...

"az embereknek vannak megérzéseik a gépeknek meg nincsnenek."

Ez csak áltudományos fejtegetés. A megérzés, jövõbelátás kamu.
Egyszerûen azért hallunk róla, mert aki megérezte ugyan, de nem élte túl, az nem tud mesélni róla.

Másról van itt szó: az ember kockáztat. Akár az élete árán is. Aztán vagy bejön, vagy nem. Ez nem spéci tulajdonság, kockáztatni egy robot is tud.

Ha már a sakk szóbakerült, nézzük meg a pókert... Ott ugye szintén egyszerû szabályok alapján megy a játék, de tudtommal még csak nem is próbáltak olyan programot írni, ami meg tudna verni egy világbajnok játékost...
(Nem olvastam végig minden hozzászólást, szóval enlnézést, ha már ezt felvetette valaki.)

"A mesterséges intelligencia elsõ villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyõzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot."

Hááát. Ez inkább a célhardvernek volt köszönhetõ, nem pedig a programozásnak. Félreértések elkerülések végett, nem azt mondom, hogy nem volt komoly kiértékelõ függvény, de az már régrõl ismert tény a sakkprogramozásban, hogy a helyes lépés meghatározására jobban megéri minnél mélyebben megvizsgálni a játékfát, mint az állás-értékelõ függvényt túlbonyolítani, de kevésbé elõregondolkodni. Mivel a fabejárás harveresen "könnyen" megtámogatható, míg egy dinamikusan változó kiértékelõ függvény kevésbé, ezért az igazán komoly sakkprogramok is erre fele mennek el. Legalábbis én ilyesmiket olvastam, amikor a szakdogámhoz kerestem anyagokat.

íme : http://www.youtube.com/watch?v=gD1tjTsBsJc
http://www.youtube.com/watch?v=WbFFs4DHWys
http://www.youtube.com/watch?v=UOWYIjbKDcc
http://www.youtube.com/watch?v=kR4GDUB4K6g
http://www.youtube.com/watch?v=88fw5iQIQNY

a teljesség igénye nélkül. sõt ,most volt mindenhol a hírekben egy. mutatom.:
http://www.youtube.com/watch?v=81kP1AI1OGc
http://www.youtube.com/watch?v=091ugdiojEM

Nem tudom ki tanult itt mesterséges intelligencia tárgyat, de ott eléggé egyszerüen le van irva hogy miért nem sikerült mi-t létrehozni.
A lényege kb. az hogy a tudosok azt hitték, hogyha sikerül a világunk szabályait egy gépbe bevinni az majd intelligensen tud dönteni. A probléma pedig abban merült fel, hogy minnél több ismeretet szerzett a gép, annál több ismeretlen maradt. Ennek van valami szép neve, ami nem jut eszembe, de a vége az lett hogy a világ végtelen sok szabályból áll, és ezt nem tudják a gépek feldolgozni.

És egyáltalán nem biztos hogy egy gép bármikor is intelligensebb lesz nálunk, ugyanis megint csak szembejön (egy egyébként nem tudomonyás dolog, nevezzük véletlennek) hogy az embereknek vannak megérzéseik a gépeknek meg nincsnenek.
Nem egy nagy hadvezér nyert úgy csatát, hogy az ellenség többszörös erõfölényben volt (kipihentség, túlerõ, fegyverzet stb). Ugye pl. Rommel, Nagy Sándor, a spártaiak, hitler hadvezérei, Napóleon és sorolhatnám még. Ezek az emberek mind nyertek meg nem egy olyan csatát, amikor mindenki örültségnek tartotta azt és biztos volt benne hogy ez egy vesztes csata. Vszinü hasonló helyzetben egy gép megadná magát vagy nem kezdene csatát mert minden racionális és logikus érv szerint az adott harcot nem lehet megnyerni. És mégis...

Én azt gondolhatom - sokkal jobban prognosztizálható egy szoftveres áttörés,
mind egy komplex gépezet, ami alapjaiban sem létezik.

Egy mesterséges intelligencia lehet csupán teljesitmény
kérdése - neuronokat szimulálunk - minekután
öntudatra ébred, nyilván önmagát fejleszti
- a köv 10 percben nekünk megfelelõ 10 évet.
Az áttörés ebben az értelemben lehet robbanásszerü.

Szerintem meg ahogy egyre jobban fejlõdünk és válaszoljuk meg a kérdéseket, úgy jönnek elõ újabb és újabb kérdések... A 60-as években is azt mondták, hogy az ezredfordulóra robotok fognak kiszolgálni minket, aztán itt vagyunk... Igaz, hogy vannak olyan ma már hétköznapi találmányaink, amelyek akkor elképzelhetetlenek lettek volna, de mégis ugyan azt mondjuk, mint 50 éve...Hogy is van ez?<#nemtudom>

Már 50éve azt mondják (a nagyok) h 30-40év múlva öntudatra ébredhet a számítógép..

Na, ez kb. olyan, mint amikor 90-ben azt mondogatták, hogy 2000-re repülõ kocsikat vezetünk, meg mindenhol lesz robotinas.
Majd hiszem, ha látom

Csatlakozom elõzõ kommentekhez, miszerint a sakk egy jól behatárolható "egyszerû játék". Viszont mi van egy viszonylag ugyanolyan könnyen behatárolható szabályokkal ám bonyolúlt játékmenettel megáldott játékoknál, mint pl. a póker? Pedig ez még sokkal egyszerübb lehet, mint az a project, amit egyetemek csinálnak (mi magyarok is részt veszünk benne), a végcél pedig az, hogy legkésõbb 2050-re összeállítsanak robotokból egy olyan focicsapatot, amely legyõzi az akkori világválogatottat. Ez érdekes lesz, de azért 2050 még egy kicsit odébb van, de ez talán megvalósítható. bõvebben

Csak a sakk temakorhoz: "kapacitasbovulessel" bajosan lehet behozni az embert.

Lehet hogy sokmillio variaciot kiszamit, de meg ez is edeskeves (a kiszamitott dontesi fa melysegevel polinomialisan no a szamitasigeny), igy nem igazan lehet erre alapozni. Az emberehez hasonlo heurisztikat kell megkozeliteni, es ebben van a fo feladat. Igazabol ez programozok vs sakkozo verseny, nem gep vs sakkozo.


Amugy az sem kizart, hogy ki tudnak fejleszteni profi takaritorobotot. Innentol mar egy lepes hogy legyen egy takarito-sakkozo robot 😊 Meg beleintegralnak partucat funkciot es lesz olyan jo mint egy ember. Figyeld meg a kontrasztot a regi 10 kg-s telefonok - mai szamitogepes kameras wifis borotvalkozo szettes mobilok kozott. Vagy a hasonlosagot a korai auto vs ember futoversenyek es az ehhez kapcsolodo nezetekkel.

heh sci-fi író... azért biztos ennek is szerepe van az elméletében😊

felre ertettetek a joslast.. az lesz velunk mint az idiocracy filmben.. eszmeletlenul elbutul a nepseg... nem csoda hogy okosabb lesz nalunk egy casio ora is..

Félig elolvastam a hsz-okat, inkább leírom az enyémet.

Azért az elképesztõ, hogy az emberi történelemben mennyire adott idõben jelennek meg egyes találmányok. Mintha lenne teleológia...

da Vinci hiába álmodott repülésrõl, ahhoz elõször ki kellett fejleszteni a léggömböt, majd a motorokat stb.
Az egyszerûbbet nézve: Ha az ember megnéz egy siklóernyõt, no abban nincs nagy technika, elég egyszerû, de mégis mennyi kémia, anyagtudomány, aerodinamika van mögötte. Nem is csoda, hogy Leonardonak akkor nem sikerült a repülés. Mivel repült volna? Zsákvászonnal? A kínai selyem esetleg, de még mindig ott van a know-how hiánya.

Szóval ehhez a mesterséges intelligenciához is még sok mindennek össze kell jönnie. Én 100 évet saccolok.

Nem is kell hogy igazi öntudata legyen, elég ha csak úgy tûnik mintha lenne neki és ez már elég lesz ahhoz hogy ezerszámra alakuljanak mozgalmak amik majd jogokat követelnek a "gépembereknek", már látom magam elõtt ahogy a replikáns-ember vegyesházasság törvényesítéséért tüntetnek az utcákon... <#csodalk><#idiota>

én mindigis csodálom az exponencialitás-fogalmat alkalmazó szövegeket, amelyek, vészmadárként emlegetik a jövõt - vagy így, vagy úgy, az üzleti világ úgysem fogja engedni majd, hogy oly hamar "szót" kapjon pölö a mûintelligencia, elõbb majd jól bekeresnek a használt cuccokkal, és jól elhúzzák a még fejlettebb technika megjelenését - úgyhogy sztem ami 20 év múlva összejön néhány laborba, az csak jó 40 év múlva fog megjelenni a piacon... <#zavart2>

Egy-egy tetted annak következménye, hogy mit akar az agyad?
Vagy csak az agy akarása is annak a következménye, hogy épp milyen hatások érik a világból?

"Emberi dolgok" alatt olyasmit értek, amit tipikusan egy másik embertõl várunk el (pl. tapintat, barátság, együttérzés stb.). Ezeket ha lehet is, valószínûleg nem érdemes gépileg pótolni vagy szimulálni. Ha mégis megtesszük, felmerül az öntudat kérdése, ilyen funkciókat kélpviselõ entitások öntudat nélkül csak pszichológiai vibrátorok, öntudattal viszont megérkeztünk a Szárnyas fejvadász replikánsaihoz, ami egy egészen új problémakontinens.

A kérdés viszont éppen az, hogy mennyire programozhatóak bizonyos emberi értékek, melyek alapján az adott döntést meghozzuk. Ez sokszor nem egyszerûen egy mechanikus, kiszámítható és logikus döntés, hanem számos szubjektív elembõl tevõdik össze.
A legnagyobb probléma azonban jelenleg a gépi intelligenciával az, hogy nem tudja "értelmezni" a világot. Az emberi gondolkodás lényegkiemelõ módon mûködik, és rendelkezik egy olyan reprezentációval a világról, ami nem egyszerûen állításokból és tapasztalatokból tevõdik össze, hanem ezekkel értelmezett, általánosított entitásokként bánik, azaz egyfajta szimbolikus szinten képes szervezni õket. Hogy mást ne mondjak, így mûködik az olyan egyszerû alapfunkció, mint pl. a látás. A gép pl. néz, érzékel, de még nem lát, és ha fog is, valószínûleg sosem úgy fogja tenni, mint mi, tehát talán nem is magunkhoz, illetve a saját képességeinkhez kellene hasonltani õket.

"Gépi dolgokban mindig jobbak lesznek a gépek (ezért használjuk õket), emberi dolgokra viszont sokáig még mindig érdemesebb lesz embereket alkalmazni, feltéve, hogy még akarunk egymástól valamit a jövõben."

Ne ragadj le a mai technológiánál. Ma már természetesnek vesszük, hogy a számítógépek sok nagyságrenddel gyorsabban számolnak nálunk, de volt idõ, amikor még épp csak egy picivel voltak gyorsabbak a papír-ceruza módszernél, és kevesen hittek benne, hogy ez valaha is változni fog. És a Deep Blue elõtt pár évvel még a legtöbben úgy gondolták, hogy a sakkban se gyõzheti le egy gép az embert.

"de az intelligencia ott kezdõdik, hogy átgondolja a kapott utasítást, és felteszi magában a kérdést: vajon jó-e az, amit csinál."

Nem. Az intelligencia problémamegoldási képességet jelent. A legtágabb értelmezés szerint az a rendszer intelligens, ami képes reagálni a környezetében beállt változásokra úgy, hogy egy adott (cél) állapot felé irányuló ellenhatást fejt ki. Eszerint pl. a termosztát is intelligens (meg a mosópor is 😊).

assdf: az ember agya a szükséges mûveleteket ösztönösen elvégzi ha a kezet akarja felemelni, de enm errõl beszéltem. Hanem arról hogy egy teljesen új dolgot mutatunk be, ami nyilvánvalóan döntéshozatallat jár, a megfelelõ megoldás még nincs benne az agyadba, arra rá kell jönni, és az nem fog olyan gyorsan menni mint a kezed felemelése. Viszont 10 év múlva lehet hogy lesznek olyan gépek, amelyek olyan gyorsasággal döntenek a legnehezebb döntési helyzetekben is mint egy egyszerû mûveletnél. A technika fejlõdésével az idõ szerepe egyre kisebb, egy bizonyos pont után már felesleges azon vitatkozni hogy hány milliószor gyorsabban döntött helyesen a számítógép affelõl hogy jobb vagy bal kézzel kell megfogni a poharat. Elöbb-utóbb elérünk erre a szintre.

Az intelligenciával kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy mi a cél. Más gyököt vonni egy tetszõelges számból (ezt bármelyik zsebszámológép tudja, és a legtöbb ember nem), és például más tudni, hogy egy baráti beszélgetésben mikor jobb hallgatni (amely feladat a gép számára értelmezhetetlen). Gépi dolgokban mindig jobbak lesznek a gépek (ezért használjuk õket), emberi dolgokra viszont sokáig még mindig érdemesebb lesz embereket alkalmazni, feltéve, hogy még akarunk egymástól valamit a jövõben.

Mer a gépek célgépek, az ember meg afféle mindenes. Sokmidenhez ért, de egyikhez sem túl jól.

Egyébként bizonyos szempontokból már 13 éve is "okosabbak" voltak, mint mi. Ha valaki fejben meg tud oldani egy sokismeretlenes másod-harmad-huszadfokú egyenletet percek alatt, arra azt mondjuk hogy zseni. A gépek régóta képesek bonyolult számítások elvégzésére másodperceken belül, olyanokra is, amilyeneket emberek sosem fognak, tehát mondhatni, okosabbak. De az intelligencia ennél jóval összetettebb fogalom.

a 2020 egy kicsit korainak tûnik a lényegesebb változáskhoz.

Az 13 év. Annyi idõ alatt bõven történhetnek lényeges változások. 13 évvel ezelõtt a 40-50 MHz-es 486, 8-16 MB RAM, 120 MB vinyó volt a high-end konfig, és talán már létezett kormányzati és egyéb körökben 28-33.6 kbps-es modemes kapcsolat. Manapság mindezeknek a tízszerese egy tenyérnyi PDA-ban sem számít kuriózumnak. 13 éve ki gondolt még olyan, mára teljesen hétköznapivá vált dolgokra, mint a 99%-os mobilpenetráció (ha jól tudom pont 94 végefelé indult itthon a GSM), a mûholdas navigáció, mobil szélessáv, digitális fényképezõgép, az LCD monitor és méteres képátlójú tévé, HD felbontású házimozi, 10 megabites net az infláció ellenére jóval olcsóbban mint 10 éve a modemes hozzáférés... Ha a következõ 13 év csak fele annyi meglepetést tartogat mint az elmúlt 13, az is bõven megváltoztathatja a mindennapjainkat.

Az más kérdés hogy hiába lesz a mai számítási kapacitás többezerszerese elérhetõ, az intelligenciát szerintem nem fogjuk tudni átadni a gépeknek, ugyanúgy mint az érzelmeket és a kreativitást. A Terminátor nem intelligens, csak kellõ számítási kapacitással rendelkezik hogy bonyolult utasításokat hajtson végre és tájékozódjon a környezetében - de az intelligencia ott kezdõdik, hogy átgondolja a kapott utasítást, és felteszi magában a kérdést: vajon jó-e az, amit csinál. És mivel erre hülye lesz megtanítani bárki egy gyilkolásra gyártott gépet, az sosem lesz intelligens, csak továbbra is az elõre beprogramozott utasításokat fogja végrehajtani - a magasabb számítási kapacitásból eredõen esetleg bonyolultabb helyzeteket is megold, például megtervezi az útvonalat, jegyet vesz és megvárja a vonatot amivel el kell jutni a célig, persze csak ha ezt is elõre megtanítják neki, de önálló döntéseket nem fog hozni, nem leszünk képesek ezzel a képességgel felvértezni.

De az is igaz, hogy voltak már hasonló kijelentések az emberiség történetében, mint például, hogy a levegõnél nehezebb repülõ tárgyat lehetetlenség megalkotni... Szóval ki tudja mit hoz a jövõ.

A sakk egy zárt szabályrendszer, mechanikus számítási kapacitásbõvüléssel behozható a gép hátránya. Az lyan szabálytalan éls nyitott rendszerekben viszont mint pl. a mindennapi élet ennél sokkal több mindenre van szükség. Akár csak olyan egyszerû és primitív dolognál, hogy például egy (amúgy pocsékul sakkozó) segédmunkás takarító felmegy a lifttel egy hotelben a harmadikra és kitakarítja a szobákat. Egyelõre még ez is nagyon messze van egy gépnek, legyen egyébként akármilyen sakkzseni.

Ez alapvetõen hülyeség amit irtál.
Az ember agya némileg hasonlóan sokmillió "lehetõséget" vesz figyelembe, csak kicsit nagyon sokkal jobb a felépitése és az algoritmusai. Pl. az emberi agynak nem kell végigjátszani 1 adott lehetõséget, ahhoz hogy elvesse ha hülyeség a gépnek meg igen.
Természetesen ebbõl te csak annyit érzel hogy igen ezt meg lehet probálni, emezt meg hagyjuk a francba. De ez nem azt jelenti hogy akkor most csak két agysejt dolgozott fél tized másodpercig.

Sajnos ebbe sokan nem is gondolnak bele, ezért születnek elképesztõ baromságok ebben a témakörben. Viszont érdekes módon, azt senkisem hiszi hogy egy végtag mozgatása csak annyi lenne hogy arra gondolok hogy felemelem a kezem. Valójában mindehez rengetek "parancs" fog végigfutni az idegeken de én ebbõl csak annyit látok, hogy meg akartam fogni a poharat és lám megfogtam. Egy robotnak ugyanehhez szintén le kell futtatni nem kevés utasitást nem kevésbé lassan és akkor már majdnem élethü mozgása lesz. Csak az ember agya ugyanazt sokkal gyorsabban csinálja.

Visszatérve a cikkre, a realitásoknál maradva, jelenleg nincs belátható idõn belül gondolkodó gép. Azért nincs, mert azt sem tudjuk hogy mi magunk mitõl gondolkodunk és addig nehéz gondolkodó gépet alkotni. Véletlenül meg nem igazán akar sikerülni...

Jah, a gép már most gyorsabb nálunk ha így nézzük. De én nem hiszem, hogy akár 100 éven belül olyan gépek lesznek, amik képesek tanulni, levonni következtetéseket, stb..

Jee a Nemzet csótánya!!!! 😄😄😄

Tök8. Ma még ultramessze vagyunk a komolyan "gondolkodó", autonóm gépektõl. Az agyban az axonok kapcsolódási lehetõségei nagyságrendekkel nagyobb komplexitást tesznek még lehetõvé, mint a legkiemelkedõbb szuperszámítógépeink. Technológiai váltás kell. Dolgoznak is rajta töb irányban, de idõ, míg valóban komolyan használhatóvá válnak, pláne civil fronton.

A képre véletleül nem Nagy Feró került? <#idiota>

biochip-ek már lehet hogy képpesek lehetnek ilyesmire idegsejtekkel. Érdekes lehet mikor a számítógépnek nem CPU-ja van(nem csak), hanem agya😄

Sir Quno Jedi rosszul látod a helyzetet. Ez a vélemény tipikus volt, furcsán hangzik, de úgymond emberi reakció volt. Gondolj csak bele. A sakkozó gép/program azért jobb már mint az ember, mivel másodpercenként több millió lehetséges lépést tud számolni. Ha ezt átültetjük a valós életbe, elméletileg egy tökéletesen gondolkodó gépet hozhatunk létre. Mire is gondolok itt? Lássunk például egy átlagos életszituációt: munka közben egy mindezidáig nem tapasztalt problémába ütközöl(vagyis ami eddig még nincs "beleprogramozva" az agyadba), és ekkor döntéshozásra kényszerülsz. Itt jön képbe a számítógép: míg te, átlagos emberként, átgondolnád: vagy megpróbálom megoldani, és legroszabb esetben elrontom, vagy hagyom a fenébe és lesz ami lesz, akár ki is rúghatnak. Mialatt te ezt a két döntési lehetõséget mérelegeled, egy számítógép lehetõségek milliárdjait futtatja le. Az más kérdés hogy nem biztos hogy jól dönt, de valószínûleg jobban dönt mint te, aki összesen csak 2 megoldást gondolt át. Ezutn a kérdés már csak az, hogy mikor hozunk létre olyan számítógépeket, amelyek tárolóképessége gyakorlatilag végtelen, vagyis megõrizhetik "tapasztalataikat", és jobban dönthetnek az embernél.

Remélem azért lesz aki végigolvassa ezt a véleményt, szerintem elég érthetõ és megalapozott.