Megvan az első lakható exobolygó

Oldal 1 / 5Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#215
Hát, ez a hír megdöbbentett. Már nem csak egy foltként látjuk az exobolygókat, hanem olyan jellegzetességeket is meg tudunk különböztetni, mint a Nagy Vörös Folt a Jupiteren.

Kara kánként folytatom tanításom.

Zeccc
#214
Milyen állat lenne, iwiwen a hol laxnál aztis kitudnád választani, hogy Gliese 581 vagy Föld 😄DD

#213
Nem erre gondoltam, csak nem tudom most megtalálni amire gondolok, mert a projekt nevét sikerült elinnom 😊 De az még csak kísérleti, egyelõre még csak földi szimulációknál tartanak a módszer életképességének vizsgálatában.
Garrett27
#212
Epikurosz, ne csodálkozz babajaga szkepticizmusán, bennem is felmerül nagyon sok kérdés, a lényeg viszont sztem az, hogy "ezt a munkát" és magyarázkodást inkább a csillagászokra bízom, lévén, hogy õk tudják mit csinálnak, szemben velem, egyszerû halandóval, aki jobb esetben csak kifekszik a fûre és kémleli a csillagos eget.

BABAJAGA: neked meg csak annyit, hogy a csillagászoknak ez a felfedezés egy világos pontocska a nagy sötétségben, senki sem állítja, hogy holnap már el is utazhatsz egy ilyen bolygóra!

Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315

#211
#210
Ez meg a Terrestrial Planet Finder:

Kara kánként folytatom tanításom.

#209
Ilyen lenne a Kepler ûrhajó:

Kara kánként folytatom tanításom.

#207
Hát nem találom az erre vonatkozó cikket, de az alapelve az lesz, amit a nap koronájának vizsgálatánál alkalmaznak, amolyan 'kitakarásos' módszer. De mind1 végülis. Készül. De persze nem kell elhinni.
#206
Érdekes lenne, ha tudnának olyan távcsövet építeni...
#205
Amúgy megsúgom nektek: az a nemzet - feltételezve, hogy a Föld továbbra is nemzetekbõl fog állni! - amely eljut elõbb egy ilyen földönkívüli civilizációhoz, hatalmas elõnyökre tehet szert. gondoljunk csak az Atlanti-óceán keleti partján fekvõ gyarmatosító államokra. Mihelyst felfedezték Amerikát, olyan, korábban jelentõs európai befolyással bíró államok, mint Velence és más olasz városállamok, Magyarország, Lengyelország, a Pápai Állam jenetõsége hirtelen elpárolgott.

Kara kánként folytatom tanításom.

#204
Na, emberek, akkor lehet faragni az ûrhajót 😊
Végre nagyobb a tét, mint egy politikai diadallá kovácsolt villámlátogatás a Marsra.
#203
Igen ez csak közvetett mérés, de már készül a távcsõ amivel direkte a bolygót lehet megfigyelni. Annak azért hinni fogsz nem?
#202
Értem én, csak hát periodikusan ismétlõdõ dologból sok minden van... Szóval az én szememben nem kétséget kizáróan bizonyított a dolog. De végül is tökmindegy. Gondolom sok száz(?) évig nem lesz élõ ember, aki errõl személyesen megbizonyosodna. A ma élõk közül biztosan senki. Így aztán szabadon lehet halandzsázni a lebukás veszélye nélkül.
#201
Igen mástól is lehet, hogy változik a színe, csak akkor miért ritmikusan, miért pont úgy, ahogy a képletek mutatják? Mert ha ezt a színváltozást valami más okozná, mocskosnagy véletlennek kellene lennie ahhoz, hogy pont ugyanúgy változzon, mint ahogy a keringés miatt kellene... hû ezt nem biztos, hogy teljesen érthetõ lett.. 😊
#200
Én azért nem vennék mérget erre. Az, hogy valaminek hogyan változik a színe, az nem feltétlenül csak a sebességváltozása miatt lehet.
#199
Nahát!
Pont ezt mondtam én is, hogy még a sugarát sem tudjuk.

#198
Ezt senki nem állította. De alapvetõ jellemzõket ki lehet ókumlálni.

Kara kánként folytatom tanításom.

#197
Nehogy a Szaturnusz jellemzõit meg egy fényévekre levõ objektumét ugyanolyan pontosan meg lehet határozni.Amit még nem is látnak.
#196
Ok, de én errõl a mérésrõl beszéltem 😊

Egyébként több bolygót is meg tudnak határozni ezzel a módszerrel wanek. Ugyanis a sebességet nagyon pontosan tudják mérni. Ha pedig ez megy, a sebesség változásából számolható, hogy hány darab, milyen tömegû, és mekkora keringési idejû bolygók váltják ki a hatást. Nem mondom, hogy egyszerûen, biztos van vagy 3 oldalnyi képlete 😊 De számolható.
#195
Amúgy a Wiki annyi kersési módszert felsorol, hogy bele lehet zavarodni.

Kara kánként folytatom tanításom.

#194
Oksi, de itt több módszer is rendelkezésre állt: színképelemzés + gravitációs lencsehatás.

Kara kánként folytatom tanításom.

#193
Ha egy fizikai jelenséget le tudunk írni valamilyen pontossággal, akkor ugyanezt a fizikai jelenséget máshol is le tudjuk írni ugyanilyen pontossággal.
Az a nem triviális, hogy mindenhol ugyanaz van-e meg hogy egyéb ismeretlen jelenség van-e az ismertek mellett.

#192
Csak azt felejted el hogy az ûrhajózási számítások közelre vonatkoznak. Nehogy már sokkal nagyobb távolságra is ugyanolyan pontosak legyenek.
#191
Igen, elõször 1 bolygóról volt szó, most találtak még 2-t. De ha lesznek pontosabb mérések lehet még kisebbeket is találnak ott.
Nem tudják hány bolygó van ott összesen, csak azt, hogy a mért értékeket hánnyal lehet megmagyarázni.

2 kattintásnyira van a szerzõk írása, ha érdekel azt olvasd el.

#190
"Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledõ csillagé az ultraibolya felé tolódik" - ha csak egy bolygóról van szó, akkor ez akár még elfogadható is lenne. De valószínûleg több bolygó is van, így ez a számítás már eléggé necces. Meg ha nem látják a bolygót, akkor egyáltalán honnan tudják, hogy abban a naprendszerben hány bolygó van? Lenne még sok kérdés, de nincs értelme.
#189
Nem tudják mérni a sugarát, ez csak következtetés, a harps mérésének 'mikéntje' erre alkalmatlan. Mivel a módszer nem a bolygót figyeli meg, hanem a bolygónak a csillagra gyakorolt gravitációs hatásából eredõ mozgást--->a csillag mozgását figyelik. Ezt tudják mérni spektográffal. Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledõ csillagé az ultraibolya felé tolódik. Valami filmben azzal érzékeltették ezt, hogy ugyanúgy mint egy közeleledõ mentõautó hangja magasabb a távolodóé mélyebb. A nos ezt a bolygót ezzel a módszerrel fedezték fel, ebbõl a mérésbõl viszont átmérõt...nos a módszer erre alkalmatlan. Ha feltételezzük, hogy sziklából van akkor kiszámolható, de ez csak feltételzés. Jelenleg tudtommal ma is mûködõ technika az átmérõ 'mérésére' a bolygóátvonulás. Ez akkor van, ha a bolygót pontosan a keringési síkjából látjuk és elhalad a csillag elõtt(nagyon ritka és ideális eset). Az ekkor bekövetkezõ fényesség csökkenésbõl már számolható az átmérõ, persze csak hozzávetõlegesen. De jelen esetben nem az utóbbi módszerrel történ a felfedezés.

Egyébként már készülõben van egy új távcsõ, ami alkalmas lesz a közvetlen megfigyelésre. Akkor majd kiderül minden kétséget kizárólag az átmérõje 😊
#188
A legjobb példa arra, hogy a Newton féle gravitációs törvény is zsír jó. A Cassini szonda is ennek segítségével látogatta meg a Titánt.

Sanyix
#187
A tervek arra az esetre készültek, még a 60-as évek közepén, hogyha az oroszok elõbb eljutnak a holdra, ezzel újra visszavághassanak az amik. Az amik jutottak elõször a holdra, innentõl nincs mit túllicitálni, további tervek -> kuka.

Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)

#186
vagyis preprint írását

#185
Nahh, azt én is látom. De elolvastam a szerzõk prepint írását. Ott fel vannak sorolva táblázatban az eddig ismert paraméterek. A sugár nincs köztük, azt nem mérték meg, nem is tudták volna. Egy másik cikkre hivatkozva becsülik, amiben egy modellt készítettek kõzetbolygók belsõ összetétele, tömege és sugara közötti összefüggésre.

#184
kár h számunkra nem lakható me fel se bírnánk emelni a lábunkat XD
#183
"Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. "

Fuss neki még1x!

Ha a csillagászai számítások pontatlanok lettek volna, az a rakat sok ûrhajó és szonda úgy elhúzott volna a célpontok mellett, mint a pinty. Ehhez képest azért apollóék is visszajöttek. Vágod?

Kara kánként folytatom tanításom.

#182
Hogyne tudnád!
Ismerjük a sugarát, 50%-kal nagyobb a Földénél. Mi kell még, ti telhetetlenek. Ébresztõ! vagy: tessék kávét inni, mert nehéz lesz így jót dumcsizni. :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#181
Csillagászaton kívül is elõjönnek állatságokkal, vízautóval, örökmozgókkal, és mindenre van vevõ is. De a találmány/elmélet minõsíti a támogatóit és viszont is.

#180
Én ezt nem így látom.
#179
Bárki bármilyen állatsággal elõjöhet a csillagászatban, de ha nem képes meggyõzõen alátámasztani az elméletét számításokkal vagy ütközik más megfigyelésekkel akkor a többi csillagász a földbe döngöli az elméletével együtt. (átvitt értelemben persze. 😄)
Ami pedig a számításokat illeti. Szerintem bíztató, hogy rengeteg dolgot elõre meg tudtak jósolni ezen számítások segítségével, amelyeket utánna megfigyelésekkel sikerült alátámasztani. Szerintem jófelé kapisgálnak.
#178
Ha nem tudják megfigyleni a bolygóátvonulásos módszerrel, akkor nem tudják megmondani az átmérõjét, csak a tömegét. Az hogy sziklából van csak egy következtetés nem tény. Egyébként szerintem azért gondolnak kõzetre, mert egy ilyen kis tömegû és a napjához ennyire közel keringõ gázbolygó nem jöhet létre, hisz a környezõ anyagot inkább a csillag gyûjtené be(ez csak saját gondolat nem kell kövezni 😊 ). Az hogy sziklából van az csak feltételezés. Jah és egyátalán nem mindegy, hogy lakható vagy lakható zónában található, mert a holdunk is lakható akkor ennyi erõvel, hisz a lakható zónában van. Arra sincs semmi bizonyíték még, hogy légköre lenne, csak annyit tudunk, hogy egy ekkora tömeg képes légkör megtartására.
#177
Volt motiváció, hiszen a tervek azért készültek. De a józanabbul gondolkodók nem adtak rá zsetont, mert semmi haszna nincs.
#176
Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. De a számítások a jelenleg ismert törvényszerûségek alapján történik, márpedig maguk is elismerik, hogy azok nem feltétlenül igazak. Olyan a ténykedésük, mint a gazdasági életben a vadkapitalizmus. Bárki bármilyen állatsággal elõjöhet.
Tetsuo
#175
Tervek voltak, de pénz és igazi motíváció nem volt rá.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#174
"Azóta igazán nem is akart se tovább, se odaáig elmenni." - Ez nem így van. A nagyszabású tervekben (igérgetésekben) szerepelt a Vénuszra és a Marsra való utazás. Már rég ott kellene lenniük...
#173
És akkor most mennyivel vagy beljebb? Lehet ilyesmikkel játszadozni, de itt ugye arról van szó, hogy majd az emberek utaznak, illetve települnek. Ezen a szondák nem sokat segítenek.
#172
"ha valaminek tudod a tömegét és a térfogatát,"

A feltételezés nem tudás.
globint
#171
Na, nem zárszónak, de a végén még valami: a mesékben 3 nap volt egy esztendõ. Vagy a meseírók elértették a dolgot, és a 13 napot csak háromnak írták, vagy van még egy olyan exobolygó is, ahol a kis vörös törpe napocska körül három nap alatt száguld körbe az a bizonyos mesékkel teli exobolygó. :-)

http://www.tradeximp.com/

#170
" A kutatók becslése szerint"

Ez neked konkrétum? Ez tudás?
citromlikor2
#169
Nembaj

#168
Nem tudjuk a térfogatát.

#167
nem feltételezés, hanem matematika.
ha valaminek tudod a tömegét és a térfogatát, akkor ott nincs mese: meg tudod különböztetni, hogy gázóriás-e vagy kõzetbolygó.
(amúgy a másik kettõ gázóriá, merthogy 3 van neki)
következõ kérdés?

Kara kánként folytatom tanításom.

#166
"de itt kifejezetten kõzetbolygóról van szó, úgyhogy kifogás visszautasítva."

Feltételezésen hogy lehet lakni? Én azt utálom mikor feltételezéseket 100%-os igazságnak vesznek.
Oldal 1 / 5Következő →