46
Áramlástechnikai Gépek
-
#46
Szia! Azt hiszem, kicsit több infót kellene elárulnod, mert a kérdésed értelme valszeg a szövegkörnyezetben van elrejtve!!! ;)
Ha arra gondolsz, hogy a Reynolds-számnak van valamilyen szerepe abban az esetben, ha folyadékok áramolnak pl. egy csővezetékben vagy egy másik test körül, stb... akkor azt kell hogy mondjam, hogy igen.
Írdd le légyszíves, hogy mivel kapcsolatban kérdezed ezt és akkor könnyebb lesz válaszolni is!
"...vizes környezetben is" - eddig milyen "környezetben" alkalmaztad? ;)
-
efelypszilon #45 Szeretném megtudni mihamarabb, hogy a reynolds számot lehet alkalmazni vizes környezetben is? -
#44
Szeretnék megkérni mindenkit, aki érintett ebben a tárgyban (el fogja szenvedni, vagy épp szenvedi, vagy elszenvedte már ;) ), hogy írják le ide minél alaposabban, mi lett volna jó - ha lett volna - egy írásos jegyzetben!
Minden ötletnek - elszálltaknak és földhözragadtaknak is - örülök!!! Lehet képeket beszúrni, hogy ilyen külsőt képzelnék el egy jegyzetnek! Várom azzal kapcsolatban az észrevételeket, hogy legyen e példatár és elmélet egyben, ipari esettenulmányok, stb, vagy elég az is ha lefedi a félév anyagát.
A Fűzy könyv az ajánlott jegyzet. Ha volt hozzá szerencséd: miben jó és miben rossz?! Ha össze kellene vetni más jegyzetekkel, könyvekkel, mik lennének a példamutatók, amit érdemes követni? Milyen többletre vágyik egy hallgató egy ilyen jegyzettel kapcsolatban (CD melléklet fotókkal, videókkal? Programok ÁTG feladatok megoldásához, a szöveg pdf-ben vagy pdb-ben, stb...)
Várok minden ötletet, javaslatot!!!
Ha privátot akarsz írni, azt is megteheted! Hozzunk össze végre egy használható irományt! :) -
#43
Ha bármiben segíthetek szólj, mostanában ráérek :) (pl. be lehetne scannelni ha olvasható az írás és akkor még gépelni sem kell) -
#42
Bizony mondom néktek, ez már a sors keze: tennap találtam egy oldalt (GépészHELP), ahol nem foglalnak állást a témával kapcsolatban (ez bölcsességre enged következtetni) ;), de ajánlják a topicot. Nagyon boldog voltam, mert egyrészt tetszett az oldaluk, másrészt kellemes volt a linkajánlás.
Ebben a vizsgaidőszakban jópáran kerestek meg ezzel a tárggyal kapcsolatban és tudtam is jópár embernek segíteni, így kikristályosodott bennem a gondolat, h némi erőfeszítéssel össze tudnék állítani egy kis irományt, amolyan "ÁTG for Dummies" ;) lenne - minden tiszteletlenség nélkül.
Még annyi kell, h begyüjtsem a kézzel írott holmikat azoktól, akiknek már nem kell, aztán összerendezgetem és esténként megírok egy-egy oldalt, aztán felrakom (ha ők is hozzájárulnak) a már említett oldalra.
GépészHELP -
#41
Szerintem vágom ki vagy :) -
#40
Öcsém, ilyen topic is van...
Tényleg nem egy könnyű tantárgy, de kicsit dúl van "demonizálva" az egész. Én a tanszéken vagyok főmodulos hallgató és kicsit szégyellem is magam, mert csak elégségessel csináltam meg, de másfél napot ha tanultam rá, de mégis könnyedén lett meg az elégséges. 5 példából 2-őt teljesen megcsináltam és egyet még éppenhogy el tudtam kezdeni, aztán lejárt a 90 perc. (További gond volt, hogy este 6 után volt a vizsga az AUD.MAX-ban. Az agyam már amúgy is elég lestrapált olyankor+fullasztó meleg volt a teremben.) Nem valami gyors példamegoldó vagyok, de becslésem szerint így kb. 25 pontnyit írhattam összesen és abból 23-at meg is kaptam az 50 pontból. Nem túl szigorúan javíthattak. Talán még ez a probléma, hogy kevés sokaknak a 90 perc. (Aki nem tanul, az legalább gondolkodjon, én is így mentem át, meg hőtanból nagyon jó voltam és ez segítette az egyik példa megoldását.)
-
hátazé #39 Ilyenre már én is gondoltam, amikor először megláttam hogy milyen sok gép van pl. a G-ben, meg a polimereseknek, csak nekem, mint autóbuzinak, az autógyártás jutott eszembe. Kéne egy komplett autógyár az egyetem mellé, talán 1989 előtt akár még pénz is lett volna felépíteni egyet, ahol a való életben is kipróbálhatnák magukat a tehetségesebb hallgatók, úgy mint például az élelmiszeripari szakközépiskolákban léteznek tanboltok, ahol a diákok készítette élelmiszereket lehet venni.
De szerintem ebből az ötletből kiindulva simán meg lehetne valósítani bármi másnak a legyártását, mert gépekkel el vagyunk látva, kapcsolatok vannak (aki megvenné ezeket a termékeket), szerintem elfogadható áron kijönne, főleg ha nonprofit a dolog. Ami hiányzik hozzá az az akarat egy ilyennek a megvalósítására. Vagy lehet hogy már másnak is eszébe jutott, csak éppen a tömegoktatás miatt éppen senkinek sincs ideje ilyenen dolgozni. De erre a tömegoktatásra se hivatkozhatunk a végtelenségig. Rendben, lehet hogy így is túl nagyokat álmodok, de az már nem ok, hogy például egyedi darabokat se vagyunk képesek házon belül legyártani. A kalor tanszék laborjában láttam egy olyan könyököt, aminek a belső átmérője kb ø200 volt, a cső belsejében volt egy másik csöves szerkezet. Ezt a könyököt nem az egyetemen gyártották le, hanem kiadták egy cégnek. Nem hiszem el hogy a G épületben ezt ne tudták volna megcsinálni.
Justin (-)jára meg azt mondanám, hogy nem feltétlenül kell a modulos szempontoknak teljesülni. Amikor modult választ az ember, akkor még csak reméli, hogy azon a területen kap munkát, semmi sem garantált. Az alapképzésben kapunk egy elég rendes fejtágítást ahhoz, hogy bármilyen probléma esetén legalább azt tudjuk, hogy melyik könyvet vegyük elő. Ha meg olyan modulos, hamarabb megcsinálja, mint egy nem olyan modulos. Egyébként meg szükség van a változatosságra. Motiválni meg avval lehet, hogy egy legalább 2es vizsga esetén kap +1 jegyet, vagy megpróbálják az egészet úgy eladhatóvá tenni, hogy legyen belőle pénzük, ne csak nonprofit legyen.
Így ebben az egészben minden olyan benne lenne, ami egy termék egész életét végigkövtné. Piackutatás, dizájn, gyártási rendszer kialakítása, méretezés, karbantartás, recycling, stb... Ha több fahjta termék lenne, akkor nem csak az összes modul területét érintené, hanem a formatervezőkét és az energetikusokét, sőt még más karokét is. Így aztán még azt is megtanulnánk, hogy más mérnökökkel hogy kell együtt dolgozni. -
#38
Hmmm, ez így elmondva nagyon jól hangzik :)
De:
(-):
1. nem valószínű, hogy ennyi különböző modulos összejön
2. mit kezdesz azokkal kik nem ennyire "gyakorlatias" modulra járnak? :)
3. azért ez sem kevés munka, és sajnos nem hiszem hogy elég motiváltak ekkor még (nagyon sajnálom ezt, sokan azt sem tudják még behatárolni sem mivel akarnak foglalkozni)
4. lehet, hogy még több gyakvezető kéne, és még több munka lenne kijavítani/konzultálni
(+):
1. remekül illeszkedne a BSC képzéshez, ugyanis ha jól tudom ott már nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önálló feladatokra és azokban is az önálló problémamegoldásra
2. nem lenne két egyforma feladat, és nem lehetne csereberélni, még akár javítani is érdekesebb
3. nagy mértékben egymásra lennének utalva, valós élet problémamegoldásait is szimulálja
Összeségében remekötlet, megvalósítása elég rögös. -
#37
Na, végre, kezd alakulni, amiért ezt az egészet beindítottam! Most, hogy mindenki jól odamondta a másiknak ;) én meg kellőképpen felhúztam az orrom :P , akkor talán beszélhetnénk arról, mit lehetne jobbá tenni:
A több labor valóban kell - ott lehet valamit legalább látni és lehet valamit mérni, ami megmutat ezt-azt abból, ami az előadás anyaga.
Ha van olyan, hogy mérés, és már eleve mérőcsoportokra van beosztva a társaság, megpróbálható lenne annak a három-négy főnek valamilyen közös dolgot készítenie, ami a tárgyhoz kapcsolódik: pl. leendő vagy már meglévő moduljaik szerint egyetlen egy félévre szóló tervezési feladatot kiadni (de nem az a rajzolós, hanem olyan, ahol a mérnöki munka kevésbé monoton oldala mutatkozik meg).
Ilyesmire gondolok például: van egy vegyipari-élelmiszeres, egy kaloros és egy gépelemes. Összeülnek a gyakvezérükkel az első héten és megbeszélik, hogy egy málnalé készítő kis üzemet akarnak összerakni. Mindenki annak egy-egy APRÓ részletét fogja kidolgozni, figyelembe véve a többiek munkáját. Jöhet az ötletelés:
vegyiparos előszedi, milyen lépései vannak a technológiának: válogatás/mosás-tól a palackozásig. Megnevez három-négy technológiai lépést, ami kapcsolódik az ÁTG-hez: úsztatóvályu a mosáshoz (ez inkább áramlástan), lé szállítása szivattyúval, stb... Ha megvan, hogy adott kapacitású üzem kell, akkor választ szivattyút. És itt jön a tárgy: hogyan választunk szivattyút málnalé szállításhoz? (Steril közeget kell szállítani, vagy nem? Milyen hőmérsékletű? Milyen a pH-ja? Lerakódásra hajlamos, vagy víztisztaságú, stb...)
Kaloros: ha forró közeget kell szállítani és közel van a forrpont, akkor hogyan építhető be az adott szivattyú? Kidolgozhatóak hővisszanyerő körfolyamatok - oda milyen szivattyú kell? Hűtővíz zárt vagy nyitott rendszerben keringtetem, stb...
Gépelemes: különböző üzemállapotokhoz milyen motorokat válasszak? Hogyan szabályozzak? Hogyan indítsunk el egy szivattyút (csillag-delta kapcsolások, fojtva vagy sem, stb...) Kíván-e speciális berendezést egy ilyen technológia? Pl.: lehetne málnaszemekből úgy levet nyerni, hogy nem egy drága aprítógépen nyomom keresztül, hanem nagy nyomáson levő tartályból, amiben még alá is fűtök egy kicsit, egy kis szelepen keresztül egy kis nyomású térbe engedem ki a főtt szemeket. A hirtelen nyomáscsökkenéstől vajon a szemek szétpukkadnak és dől-e belőlük a lé, vagy mégis kell a drága keverős-aprítós cucc?
És effélék... Talán ezt nagyobb kedvvel végeznék a hallgatók és nem lenne hosszabb ideje az egyes részek elkészítésének, mint egy-egy nemszeretem jegyzőkönyvnek (amit amúgy is a weben meg lehet találni, vagy kölcsön lehet kapni).
Nah, első blikkre ennyi!
-=ZR=- -
#36
Itt szerintem nem kell gondolni semmmit senkiről, meg kell tapasztalni ki milyen. Ha jól sejtem Te nem ismered ZR úrat, így nehéz is véleményt formálni. A tanszékről én elég keveset tudok. Gyanítom hogy rengeteg kutatásban vesznek részt folyamatosan (ezt abból következtetem, hogy mindig elfoglaltak), ugyanakkor az érdemjegyek alakulását továbbra sem értem. Szerintem mindenki előtt tény, hogy a 3(!) vizsgából 1 db van amin többen átmennek. Ez már rögtön egy érdekes dolog, hiszen elvileg mindegyiknek ugyanolyan nehéznek kéne lennie. A második érdekesség,hogy tény hogy ebben a tömegképzésben sokan vannak akik nem ide valók, de azért az is furcsa, hogy összesen 2 db 4-es van, 5-ös egy sem. Az egyik ilyen "kivételes embert" van szerencsém ismerni is, hát ha annyi tanulással is 36 pontos 4-es, akkor én nagyon örülhetek a 2-esemnek (örülök is).
Azt hiszem kisebb reformokat kéne végrehajtani, pölö kevesebb anyag (turbina kompresszor úgyis kalorosoké, elején hőtanos rész is ugorhatna), egy olyan tankönyv amiben a lényeg benne van + feladatok is (ha kiadná a tanszék, még pénzt is kereshetne rajta), a kolléga által említett kis ZH-k is jó 5let, több vizsgaalkalom, több labor is lehetne (persze ezt baromi nehéz lenne beosztani, időben, meg jegyzőkönyvben, talán ha a hibaszámítást nem éne megcsinálni, lehetne 2 jegyzőkönyv is). -
hátazé #35 Amit írtam, azt hirtelen felindultságomból írtam, nem gondoltam bele, hogy aki egy ilyen fórumot indít, arról pont az ellenkezőjét kéne gondolnom, és hogy ennyire meg fogom sérteni. Minden tiszteletem az Öné, hogy minden létező eszközzel megpróbál segíteni nekünk, Ön is a fehér hollók közé tartozik. Kár hogy nem Ön a tanszékvezető, biztos vagyok benne, hogy jobb lenne a légkör. Nagy ritkán, amikor a tanszéken járok, csak Ön nem néz ránk a "na már megint mit akar ez itten?" arckifejezéssel. Azért is jó lenne ha Ön lenne a tanszékvezető, mert szerintem (habár nem tudom hogy ez hogy működik) egy tanszék milyensége a vezetőn múlik. Ezt akármelyik tanszéken láthatjuk: van ahol inkább a Japánokkal foglalkoznak helyettünk, van ahol állandóan pályáznak, de rólunk se feledkeznek meg, van ahol múzeumi gépeken (is) tanulhatunk a korszerű gépek mellett, van ahol csak korszerű gyári hangulatban laborozhatunk, van ahol nem titkolják hogy éppen milyen kutatással foglalkoznak és még előadáson is szivesen mesélnek róla, van ahol jogosan néznek minket hülyéknek mert tényleg nem értünk semmit, van ahol hetente gyakorlaton a kréta füstöl mert annyira gyorsan magyaráznak. Van ahol meg a tanszékvezető évek óta csodálkozik a bukási arányon és a villamoson munkába jövet-menet nem azon gondolkozik, hogy mit kéne változtatni az oktatásban, hanem azon, hogy az egyik példában mit hogyan lehetne kiszámolni, és ezt még el is meséli nekünk, talán evvel példát mutatva nekünk, hogy jobban tennénk ha nekünk is hasonló dolgokon járna az eszünk. Persze. Csakhogy neki ez (is) a munkája, nekünk meg rajzolni kell, meg jegyzőkönyvet leadni, meg határidőt betartani, meg esetleg pénzt keresni, meg stb.... Meg az is a munkája lenne hogy valamilyen oktatást szervezzen. Ezt azért merem leírni, mert más tanszéken is megbírkóznak a hatalmas hallgatói létszámmal, szerintem ezen a tanszéken is működne a dolog. -
#34
Őszíntén szólva nem gondoltam, hogy idáig fognak fajulni a dolgok.
Rendben van én is hibás vagyok, amikor első vizsga után első felindulásomból ide írtam egy erős kritikát.
Tulajdonképpen amikért létrejött ez a fórum valóban nem valósult meg. Ennek okait most nem kívánom firtatni.
Az az igazság, hogy talán valóban túl engedékeny voltál (most magam ellen is beszélek), talán tényleg inkább maradj a szakmai korrektségnél, mégha ez többször ellenkezik a hallgatóbarát hozzáállásoddal.
Azért sajnálom, hogy így alakult. -
#33
A szívfájdalom mindíg azoké, akik elbuknak. Azt gondolom, álltatom magam azzal, hogy jó szándékkal fordulok a hallgatók felé. Vannak hibáim, de még mindíg én vagyok a legnyitottabb - bár ezzel is valószínűleg magamat kábítottam. A "pajtizás" nem elég, de nem is akartam "pajtizni". A szakmai korrektség lenne megkívánandó, de nem várható el egy frissen végzett hallgatótól, hogy akkora szakmai tudás legyen a fejében, mint egy hatvan éves professzoréban. A gyakorlatokat valóban megtarthatja bárki egy darab papírral a kezében, ezeknek az a célja, hogy a hallgatók legalább lássanak példa megoldási meneteket.
Sokan azt gondolják egy-egy kidolgozott feladat ÁTOLVASÁSA után, hogy ezt ők bármikor meg tudják hasonlóan oldani. Sajnos ez nem így van az esetek többségében. Érdemes elővenni egy kidolgozott feladatot, átolvasni, majd ténylegesen megoldani. Azonnal nyilvánvaló lesz, miről beszélek.
----------------------------------------------------------------
Az üzeneted bevezetője valóban bántó és nagy nyilvánosság előtt visszaélsz az őszinteségemmel. Úgy hegyezed ki a hibáimat, hogy az emberi értékeimet nem akarod megismerni.
Ráadásul egy fórumtag éppen a nyilvánossága által sebezhető - éppen ezért én itt mint az aki a tanszéken oktató, nem is jelenek meg. Ezen a fórumon én a nick-emmel vagyok jelen. A kijelentéseim ezért szabadabbak.
Teljesen természetes dolog, ha valaki harapni akar, a leggyengébbnek kinéző személyt keresi meg. Továbbra is erősödik bennem a tudat, hogy a jóhiszeműség és a hit, hogy a hallgató valóban társ tud lenni az oktatásban, nem állja meg a helyét - bár vannak kivételek.
Ma tömegoktatás van. Én még géptanból szóban vizsgáztam és sokkal korrektebb volt, mint a mostani, ennyi pont - ennyi az osztályzat módszer. Az ÁTG-t nekünk is írni kellett.
A "balf...ság": Múlt nyáron a tanszéket felkereste egy cég, aki csontritkulásos műtétek során gerincbe akart fémszálakat tartalmazó csontcementet juttatni. Az egyik kérdésük az volt, hogy hogyan lehet Reynolds-számot számítani olyan esetekben, ahol a közeg erősen viszkózus, hatványfüggvény közeg?! Érthető, ha egy cég nincs berendezkedve arra, hogy erősen elméleti irányba hajló problémákat oldjon meg, de van egy szint, amit az ember már "erősnek érez". És ez nem szakmai nagyképűség (mert az ÁTG-hez sem értek, meg angolul se' tudok). Itt arról van szó, ha valaki egy tudományos/orvosi műszereket fejlesztő vállalkozásba kezd és van tervezői jogosultsága ilyen termékekre, akkor hol vannak a koponyái? Én akkor inkább egészséges szeretnék lenni, mert azt a tervezett fecskendőt és tűt bele nem nyomják a gerincembe, az már biztos!
Oktatással nem foglalkozom - a gyakorlatok megtartása javarészt a doktoranduszokra hárul. "Oktatói szempontból" vannak kevésbé tehetségesek és vannak jobbak. És én bizony igyekszem humánus lenni. És bizony emberszámba veszem a hallgatókat. És bizony a második alkalomtól már egész jól ment a tábla előtti szereplés is ;)
Ezt a fórumot a jóhiszeműségem hozta létre - hiba volt. Olyan, hogy mindenkinek tessen a dolog, nem létezik! A moderátorokat még ma megkérem, hogy nyugodtan töröljék. A Gépészinfo-ra és a GépészinfoFlame-re ezentúl nem küldök emailt azoknak a kollegáknak, akiknek még van egy utolsó utáni lehetőségük pótolni az elmaradásaikat. Az emailban kapott "előzetes jegyzőkönyveket" nem fogom véleményezni - egy jegyzőkönyv nyomtatva, aláírva jegyzőkönyv. Nem fogadok több hallgatót a fogadóórámon kívül. Nem adom meg többé azt a lehetőséget, hogy gyorsan rajzoljanak egy táblázatot, ahová gyűjteni fogják az adatokat a mérés során, míg én egy másik csoportot ellenőrzök.
-=ZR=- -
#32
Az első részhez:
Mindenkinek el kell kezdenie valahol, nagyon kevesen születnek jó tanárnak. A kiragadott szó pedig nem hiszem hogy azokra a diákokra vonatkozott akiket tanít, dolgozatit javítja. Az hogy valaki nem tud nyelveket, meg nem feltétlen az ő hibája, nem mindeki kezdi óvodás korától, és mint tudjuk minél később annál nehezebb. Szakbarbárnak semmiképp nem nevezném...
Második résszel nagyjából egyet értek. -
hátazé #31 Elég elszomorító hogy egy tanszéken dolgozótól ilyet látok leírva: „balf...okat” Ebből kapásból arra gondolok, hogy már megint olyan valaki foglalkozik oktatással, akinek nem kéne, nem veszi emberszámba a hallgatókat. Az más kérdés hogy milyen körülmények vitték idáig, ugyanis még van itt az egyetemen néhány olyan ember (elvétve, ritka mint a fehér holló), aki ennek ellenére szeret tanítani, és tudja is hogy, hogy kell, talán tanárnak született. Aki meg nem beszél állítólag okos ember létére NYELVEKET, az meg mit akar a mai világban? Csak nem egy a sok szakbarbár balfasz közül? Aki ért vmihez de azon kívül semmi máshoz? Az ilyen ember milyen jogon minősíti le a többit? Gondolom a középiskola megvolt tanulás nélkül kitűnőre, egy középfokú még belefért volna!
Energetika: hőtanból volt fent a neten az előző vizsgaidőszak vizsgái megoldással, és egy félévben nem 3 vizsga volt! Előadásra fölösleges volt járni, de a gyakorlaton a Biharitól és a Bitatól lehetett hőtant tanulni. Ők például megérdemlik a fizetésüket.
Gépelemek: itt „csak” rajzolni kell, meg a gyakorlaton nem Simon Vilmoshoz kerülni. A vizsgát másodszorra v harmadszorra le lehet tudni.
ATG: Mekkora faszák hogy egy példatárt felraktak pár példamegoldással, amiből tuti fel lehet készülni. :D, év vicce
De talán az elképesztő bukási arány megoldásáért nem is kell olyan messzire mennünk, főleg nem a D épülettől, még az ablakból is látszik az Áramlástan Tanszék.
Dr. Lajos Tamás is egyike a fehér hollóknak, elképesztő tudású ember, nyelveket beszél, szereti a hallgatókat, nem néz minket hülyének, pedig mi ő hozzá képest igazán azok vagyunk. Egy nehéz tantárgyat képes úgy megtanítani, hogy aki akar, az jó jegyet kapjon belőle. Én is négyest kaptam, megszerette velem az áramlástant, pedig igen nehéz tantárgy, el is gondolkoztam rajta, hogy áramlástan modulra megyek, Dr. Lajos Tamás tanszékétől nehéz tantárgyakat jól megtanulni. De aztán ért a hideg zuhany, hogy ezt a modult többnyire a HDR csinálja, el is keseredtem egy kicsit, akkor inkább kalor.
Évközben a kis ZHkra készüléssel 2 hetente értettük meg ezt a nehéz tantárgyat, és a vizsgán se kérdeztek mást, rájöttem hogy a kis ZHkra való készüléssel tulajdonképpen a vizsgára készültem aprólékosan. A hab a tortán már csak az volt hogy ezeknek a kis ZHknak a pontjait és a mérések pontjait beszámították a vizsgába. Nagyon fasza volt, úgy éreztem, hogy egy okos embertől mennyi mindent tanultam úgy, mintha fogta volna a kezem, mutatva az utat. De úgy is mondhatnám, hogy egy jó pásztor terelgette a marháit. Mind ez a rizsa csak azért, hogy érzékeltessem, hogy az ATGből mi minden hiányzik. Bejön előadásra egy elméleti szakember, magyaráz vmit, a felét értem is, a másik felét meg otthon, azt a 3 gyakorlatot kb bárki megtarthatná egy füzettel a kezében, és akkor esünk nagyokat pofára a vizsgán.
Az nagyon jó dolog hogy végre elkezdték felrakni a vizsga megoldását a netre, ezt folytatni is kell, de ez még csak egy darab, hőtanból van kb 80.
A kis ZHk és a vizsgamegoldások segíteni fognak abban, hogy azt adjuk majd vissza a vizsgán és olyan formában, ahogy a tanszék elvárja. A kis ZHkkal tapasztalatot szerzünk feladatmegoldásban, és még tanulunk is. Tudom a kis ZHk évközben javítási munkát is jelent, de ha átmegy a vizsgázók nagy része a vizsgán, akkor nem kell kb 10szer kijavítani ugyanannak az embernek a vizsgáját, tehát kevesebbet v ugyanannyit kell majd javítani, és az eredmény kevesebb buta ember, és több fog vmi hasonlót érezni, mint én áramlástanból.
-
#30
Amihez egy boriték is van csatolva némi készpénzzel :D -
#29
;) megegyezünk...! :) milyen dolgozatot is kell keresnem ;) :D
-=ZR=- -
#28
Oké, kinek a pap, kinek a paplan :) Velem lehet tárgyalni :) -
#27
:) három feladat is volt régebben - szó szerint ráadásul. Aki kihúzatta magát, nem járt valami jól...
-=ZR=-
Ui.: én speciel a sört szívesen becserélem vmilyen zsebszámológépre némi ráfizetéssel - azokra vagyok inkább rákattanva ;) de ez már az én problémám (és a palmokra és a régi házi számítógépekre és az ócska Macintosh-okra, stb... bárki írhat, ha ilyet talál otthon és neki nem kell! :) ) -
#26
Hát ha meglesz a mai vizsgám minden eddig topikba írónak fizetek egy sört :) -
#25
Csak hogy érthető legyen:
Egy feladat részeként pl.: Jellemző fordulatszám kiszámítása:
Javítókulcsban : n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440ford/min*((2.5e-3m^3/s)^(1/2))/((8.2m)^(3/4))=14.86 (4 pont)
Hallgató1: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4)) ez megér 1 pontot az összefüggésre
Hallgató2: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=24*((2.5e-3)^(1/2))/((8.2)^(3/4))=0.248 ez szintén 1 pont a jó összefüggésre, a Q_opt és H_opt-ért valszeg kapott már előtte pontot, esetlegesen +1 pontot megér(het), ha jól számolt, de nem tudja, hogy ford/min-ben kell helyettesíteni
Hallgató3: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440*((2.5e-3)^(1/2))/((8.2)^(3/4))=14.86ford/min ez 3 pontot is megér, de lehet megadható a 4 is, az mindenesetre HIBA, ha nem tudja, hogy a jellemző fordulatszám dimenziótlan és mértékegységet ír az eredmény mellé
Hallgató4: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440ford/min*((2.5e-3m^3/s)^(1/2))/((8.2m)^(3/4))=14.86 egyértelműen 4 pont
és lehet ragozni...
Alapvetően: 1 pont a helyes összefüggés, 1 pont a helyes helyettesítés, 1 pont a jó végeredmény, 1 pont, ha a végeredménynek nincs dimenziója - az én leosztásom szerint, tehát ha a javítókulcsban 4 pont szerepel én ebben az esetben valszeg így bontom fel.
Valami ilyesmit kell elképzelni, de a megtekintés során általában a javítókulcs hallgatók által is megtekinthető - legalább egy pillantás erejéig ;)
-=ZR=- -
#24
Értem. De azért az is benne van a dologban, hogy ami az elején nem jó, legtöbbször azzal kell továbbszámolni is, ezért onnantól 0 pont a többi.
Én egy kicsit azt érzem, hogy pont emiatt a "bogarászás" miatt is tele van már mindene a javító emberkének és hajlamosabb inkább csak ráírni a 0 pontot. Persze nem várható el h végigszámolja más adatokkal, vagy részpontokat adjon, csak valóban az idő rövidsége miatt becsúszhatnak hibák. Igaz ez tényleg orvosolható megtekintésen.
Az meg hogy hallgatóbarát vagy ellnenes a végeredmény nagyban befolyásolja a vizsgasor kérdései. A diák nem úgy megy be hogy ismeri a kérdéseket
-
#23
:) emiatt én is kaptam, hogy "azért feltételezhető egy kollegáról, hogy el tudja dönteni, helyes-e egy megoldás"! És bizony el tudja dönteni, ezt valóban állíthatom! Csak a teljesség kedvéért: egy géptanos feladatra a múlt félévben négyféle megoldási mód került elő a javítások során! Mindegyikhez csináltam pontozott javítókulcsot, lefénymásoltam és kiosztottam. Nincs fennakadás! :)
Az oktató is ember: amikor a neki kijutott hetvenedik baromságot kell kibogoznia, előfordulhat, hogy félreérti a hallgató gondolatmenetét. Ezért van a vizsga utáni megtekintés.
Csak egy adalék, hogy lehessen érezni egy javító nehézségeit: a hallgatók MINDEN feladatát le kell pontozni. Ez hetven dolgozatnál 350 feladatot jelent. És nem mindenki ír Times New Roman karakterkészlettel. Erre kb. 15-20 órám van összesen, mert a vizsga utáni 2. nap délben kinn kell lennie az eredménynek: ez kb. 20 feladat/óra! javítási tempót jelent. És amikor végigbogarásztam mindet, az a szomorú, hogy a jegyek ráírásakor 80-85% -ra rá kell hogy írjam az elégtelent. Rengeteg időt jelent megadni az esélyt azoknak, akik alapvetően esélytelenül kezdtek neki a vizsgának! Nem hallgató ellenes megnyilvánulásként írom ezt, mivel ezt az érzést valószínűleg egy hallgató sem ismeri!
-=ZR=- -
#22
Najó, elhiszem 
-
#21
...lesz, de nincs rá idő 
de tényleg...!
-=ZR=- -
#20
Ja és még anniyt, hogy azért egy egyetemi jegyzetet össze lehetne dobni ebből a tárgyból, és nem azt hajtogatni minden félévben előadáson, hogy lesz csak nincs rá idő. -
#19
Az "urban legend"-et én is hallottam a 60%-ról, soha nem hittem el.
A javítókulcs már érdekesebb. Az összeetést erőteljesen kétlem az első vizsgaalkalomnál, mert olyan dolgok is belekerültek a vizsgába, amiről bizton állíthatom, hogy nem vagy nem úgy hangzottak el. A másik dolog meg: elképzelhető h egy feladatnak több megoldása is van. Ezesetben is CSAK az eredeti javítókulcs a mérvadó. Végüis a logikus gondolkozás megtanítása nem az egyetem feladata...
Pontok alapján a jegy már teljesen reális, sőt tényleg alacsony a 40%-os 2-es.
Namost akkor a tanszék képzelje el, hogy jön egy középiskolás és beiratkozik energetika szakra. Kap fél(!)év mechanikát, és nem kap általános géptent, ráadásul mintatanterv szerint már 2. évben fel kell venni e ezt a tárgyat. Tudom, hogy erről nem a tanszék tehet, hiszen a mi tantervünket nem ők állították össze, de azért lehetett volna erről valami komunikáció a két tanszék között.
Az utolsó bekezdés pedig valóban sajnálatra méltó, és valóban elkeserítő. De az élet nem habostorta egyik oldalon sem... -
#18
A számokról: anno, amikor még épp hogy a Vízgépeken melóztam, találkoztam az E épület előtt egy csoporttársammal, aki épp ÁTG-t írt és beszámolt róla, mekkora szívás volt. Aztán azt is kifejtette, hogy az a rémhír terjed a hallgatók között, hogy a 60%-nak meg kell bukni - és eszerint kell a pontokat osztani. Mivel félévek óta itt vagyok, bizton állíthatom, ennél a valóság sokkal objektívebb:
A feladatsort egy oktató összeállítja, elkészíti a javítókulcsot (1-1 pontra lebontva a részpontokat!!!), majd továbbadja egy másik oktatónak. Az a másik oktató a feladatsort leellenőrzi (lényegében megoldja és összeveti az előadásanyaggal, értékeli "megoldhatóság" szempontjából, ha vannak félreérthető, nem elhangzott részek, azok korrigálásra kerülnek). Ezután jön a vizsga megíratása. A javítást a részletes javítókulcs alapján álatlában 2-3 oktató vagy doktorandusz végzi. Általában a feladatsort összeállító/ellenőrző oktató és a javítók nem is azonosak.
A pontozás: 40% az alsó határ rendszerint. Nyelvvizsgán 60%, mégsem sír senki - rajtam kívül. :P Nem mehetünk le az "érettségi" "10%: nem felelt meg, de még szóban javíthat" színvonalára.
És a "miért": én a másik oldal "miért"-jét látom "problémásnak"! Képzeljük el a tanszék helyzetét az oktatásban: jön egy kis középiskolás hallgató, az egyik legösszetettebb tárgy, amivel fog találkozni, az általános géptan. Alapvetően beállítja a tanszékhez való hozzáállását, ha sikertelen lesz ebből a tárgyból. Átevickél az "alapképzés" hat félévén és "kivel" találkozik újra? Hát velünk! És ki lesz a "bűnbak", aki nem engedi szegény jól képzett mérnökhallgatót, hogy hozzájusson a hőn áhított papírjához? Hát ha nem mi, akkor a Gépelemek tanszék vagy az Energetika - mert mi vagyunk így kéz a kézben a fő "gátló tényezők" a diploma megszerzésében... :)
Nekem is van egy szívfájdalmam: két éve államvizsgáztam és ez alatt a két év alatt (nameg előtte öt év alatt) csak egy szóbeli közép nyelvvizsgát tudtam letenni. Az egyetem okádja magából a félművelt, semmihez sem értő, ellenben nagyszájú és zsíros állásokért mindent megtevő balf...okat, akik hozzájuthattak a papírkájukhoz. Nekem egy új rendelet szépen keresztbetett. Pedig magasabb átlaggal végeztem, mint jópár doktorandusz, aki az egyetemen ücsörög. Ráadásul már fel is vettek állami ösztöndíjasként doktorandusznak - kaptam róla levelet - de kénytelen voltam a helyemet a mögöttem állónak átadni. Még a doktorandusz évnyitó napján is a nyelvvizsgaközpont telefonjára vártam, hogy a kérelmezett hiányzó 4 pontot megadják-e, hogy továbbTANULHASSAK. Nem adták meg. Nincs nyelvvizsgám ezért nincs diplomám, ezért azt kellett mondanom, hogy köszönöm, hogy felvettek doktorandusznak a pályázatom alapján, de a nyelvvizsga nincs a kezemben, így sztornó. Na, ez a szívás, emberek, nem az NPSH.
-=ZR=- -
Albertus #17 A miért?? Nos az érdekes terület.. -
#16
Tulajdonképpen nem is a számokkal, vagy arányaikkal van a gond, hanem a miérttel. -
Albertus #15 Nagy ügy! Amikor én vizsgáztam akkor az első fordulón csak négy a második
és harmadik fordulóra 89 embernek sikerült bejutnia a vizsgára.
De összesen csak hatvanhetünknek sikerül. A többieknek félévismétlés..
-
#14
Illetve mégis commentelném.
Elég nehezemre esik elhinni, hogy ennyire nem tudtunk felkészülni, főleg azok után, hogy tudtuk hogy ez egy nehéz vizsga. Elég nehezen tudom elképzelni továbbá azt is, hogy ez már "hagyomány" itt az egyetemen, hogy ÁTG vizsgán alig mennek át. Kérdem én mi értelme ennek? Ez jó, mert a tanszék elmondhatja magáról, hogy ők hú de kemények? Vagy jó, mert tartják a "magas" színvonalat? Vagy miért jó? Nem egy embert ismerek akinek emiatt csúszik a diplomamunkája.
És a végére egy személyes "élmény": én becsületesen bejártam minden órára (előadás, gyakorlat, labor). TAnultam is a vizsgára, Áramlástanból 4-es voltam, szerettem is. A 62 feladatot meg tudtam oldani, ennek ellenére nem sikerült a vizsgám. Az eőadó hangoztatta hogy aki meg tudja csinálni a feladatokat annak nem lesz gondja a vizsgával. Vagy mégis? -
#13
Azért az első vizsga mutat valamit: 189-ből 26db a "nem egyes". No comment... -
#12
Hasznos holmi: Stolz formula Excelhez
Ha valaki sokat számol az említett formulával levegő esetén, akkor illessze be az alábbi rövid VisualBASIC kódot egy új modul-ba a saját Excel-ének VisualBASIC szerkesztőjében:
'--- STOLZ függvény -----------------
Function STOLZ(d_mp, d_cso, dp_mp, p_be_mp, t_be_mp, eps, eps_alfa, maxiter)
alfa_regi = 0.65
beta = d_mp / d_cso
iteracioszam = 0
rho_norm = 1.293
T_norm = 273
p_norm = 101396
nu_norm = 0.0000133
Pi = 3.14159
Do
rho_lev = rho_norm * p_be_mp / p_norm * T_norm / (t_be_mp + 273.2)
Q = alfa_regi * eps * d_mp ^ 2 * Pi / 4 * Sqr(2 / rho_lev * dp_mp)
v = 4 * Q / (d_cso ^ 2 * Pi)
nu_lev = p_norm / p_be_mp * (1000000 * nu_norm + 0.1 * t_be_mp) * 0.000001
Re = v * d_cso / nu_lev
C = 0.5959 + 0.0312 * beta ^ 2.1 - 0.184 * beta ^ 8 + 0.0029 * beta ^ 2.5 * (1000000 / Re) ^ 0.75
alfa_uj = C / Sqr(1 - beta ^ 4)
iteracioszam = iteracioszam + 1
Loop Until ((alfa_uj - alfa_regi) / alfa_uj <= eps_alfa) Or (iteracioszam >= maxiter)
STOLZ = alfa_uj
End Function
'--- Itt a vége -----------------
A beillesztéshez:
=================
Excel főmenüben kiválasztjuk az 'Eszközök' -> 'Makró' -> 'VisualBASIC szerkesztő' pontot, majd a megjelenő képernyőn a főmenüben az 'Insert' -> 'Module' menüpontot. Ekkor a jobboldali szerkesztőablakba egyszerűen bemásoljuk a függvényt és rányomunk a 'Mentés'-re, majd bezárjuk a VisualBASIC szerkesztőt (kattintás a jobb felső sarokban a "kereszten").
Ha átfolyási tényezőt kell számolni, a 'STOLZ' függvény megtalálható lesz a függvények között, mégpedig a 'Felhasználói' függvény-kategóriában.
Használathoz:
=============
A kívánt helyen az adott cellába beírjuk az egyenlőségjelet és az 'fx' ikonon kattintva előcsaljuk a beilleszthető függvények listáját. A 'Felhasználói' csoportban lesz a 'STOLZ'. Ezen kattintva megjelenik a függvényargumentumokra váró panel, ahol sorrendben a következő adatokat kell megadni:
STOLZ(d_mp, d_cso, dp_mp, p_be_mp, t_be_mp, eps, eps_alfa, maxiter)
d_mp [m]: mérőperem szűkítőnyílásának átmérője
d_cso [m]: csőátmérő (a mérőperem "nagy" átmérője)
dp_mp [Pa]: a mérőperem két megcsapolási helye közötti nyomáskülönbség
p_be_mp [Pa]: a mérőperembe belépő közeg abszolút nyomása
t_be_mp [C]: a mérőperembe belépő közeg hőmérséklete
eps [1]: expanziós szám
eps_alfa [1]: megállási feltétel: az új és az előző iterációs lépés során számított alfa relatív hibája az ÚJ(!) alfához viszonyítva - azért ahhoz, mert az iteráció konvergens és a pontos érték hibáját akarom megadni (ez akár vitaindító is lehet...) - a hiba eps_alfa alá kell hogy csökkenjen.
maxiter [1]: megállási feltétel: maximális iterációk száma. Az iteráció végetér, ha legalább ennyit iterált a program.
A két kilépési feltétel közül amelyik hamarabb igaz lesz, akkor fejeződik be az iteráció.
A függvény számítja a közeg adott állapotbeli (mérőperem előtti) állapotában a sűrűségét és a kinematikai viszkozitását (a Váradi Sándor által összeállított Ciklon mérési útmutató alapján).
Minden észrevételnek örülök ezzel kapcsolatban - és remélem az UNTIL után jól állnak a relációjelek - nagy baj nem lehet, mivel hátultesztelős, egyet biztos iterál ;) .
-=ZR=- -
#11
JA, amúgy ha holnap bennt vqagy vinnék egy jegyzőkönyv tervezetet, csak még ma befejezem a hibaszámításokat. -
#10
Hmm, hát így elég "ócsón" meg lehet úszni. Biztos olcsóbban, mint amit ma láttam egy évfolyamtársamnál katalógusban volt ilyen napkollektoros medencefűtés vízfelülettől függően bruttó 1.5 milliótól 3 millióig terjed a komplett ár (minden cucc + beszerelés). -
#9
Épp ez lenne a lényeg, hogy méretezni egyet! Több "függőleges" (30 fokban döntött) csőben áramlik felfelé a közeg (víz). Egszerűen feketére vannak mázolva és egy üveglap/plexilap mögé vannak beszerelve. Alul és felül egy elosztó és egy gyüjtő csőből/csőbe folyik a víz. Házilag T-idomokból jól szerelhető, a kérdés az valóban az össz-ár.
-=ZR=- -
#8
És mennyi a kollektor ár? Mert szerintem annak a megtérülése meghaladja a 20 évet is. -
#7
Most épp olyanon gondolkodom, hogy napenergiás medencefűtés méretezés: nem is kell szivattyú, esetleg arra, hogy rásegítsen a gravitációs keringetésnek. Ezek a kis Grundfos keringetők 12-15-20kHUF-ról indulnak és egy medencében több víz van, mint két-három radiátorban. 
![]()
-=ZR=-
