Második atomfegyverkezési verseny - II. rész

Nem azért emberek de miért hiszi el mindeki azt amit a sajtó lés egyéb hírforrások(pl: net) állítanak?
Hogy a ruszkik meg az amcsik tényleg leszerelnek, meg betartják a külömbözõ egyezményeiket? Mondani bármit lehet. Nem egy ember megfogalmazta itt is, hogy a hozzáférhetõ információk csak az igazság nagyon kis hányadát tartalmazzák. Hogy tikon mi folyik az már megint egy másik kérdés.
Legjobb példa az amcsik. Õk a jampik õk ellenõriznek mindet. Pontosabban szeretnének. De õket senki sem ellenõrzi más szóval azt csinálnak amit csak akarnak!

Én aktatáskabombákról beszéltem, nem ABM-ekrõl, nem értem az összefüggést a hsz.-ed és az én hsz.-em között. <#confused>

ElektroMagnetikus Pulzus. A nukleáris robbanásban szabad elektronos jönnek létre, amelyek olyan káros elektromagnetikus hatása van, hogy az elektromos berendezéseket károsítják.

Cifu a jelenleg hozzaferheto adatok szerint az usa nem tart rendszerben nuklearis ABM eszkozt.

Electro Magnetic Pulse
a noklearis robbanaskor letrejovo elekromagneses hullam ami a toltet erejetol fuggen jopar kilometer sugaru korben megbenit/zavar/kieget minden elektronikat vedettsegi foktol fuggoen.
Monibalage a Harpoon3-at megvettem, neten. 50dollar korul van, nem osszeg.

Voltak speciális "aktatáskabombák", amiket viszonylag könnyen lehetett mozgatni, ezekrõl is szó lesz a következõ részben. Elképzelhetõ, hogy ezeket ilyen célra használták fel, de konkrét példáról nem tudok.

Mi az az EMP ? 😊

kukacos:

NEM KELL LEMONDANI AZ EMPrõl CSUPÁN 15 PERCCEL ELHALASZTANI, FOGD MÁR FEL VÉGRE 😊

Ez idõ alatt legfeljebb az amúgy is készültségben lévõ bombázók tudnak felszállni.

A polgári hálózat kiesése amúgy teljesen normális, és számolnak is vele. Az áramellátás és a kommunikáció a (fontosabb) katonai létesítményekben többszörösen redundás. (pl. az amerikaiak szerint a kommunikáció minden körülmények között biztosított a fizikailag épségben lévõ (fonstosabb) egységekkel)
A legfontosabb helyeken pl. direkt elektroncsöves(!) eszközöket alkalmaznak a hagyományos IC megoldások helyett. (persze itt nem hatalmas, ENIAC korabeli e-csövekre gondolj, hanem jóval kisebbekre. Ilyenek vannak pl. MIG-29 esekben is, még asszem a Top Gun írt róla anno) Ezek ugyanis legfeljebb 1-2 perccel egy EMP után már újraindíthatók, és mûködnek, szemben az integrált áramkörökkel, amelyek akár órákig is meghülyülnek a szabadon rohangáló elektronoktól.

Az idézet amit betettél:
"Since some enemy submarines would be only a few hundred miles from their targets, some SLBMs would explode on American targets about 15 or 20 minutes before the first lCBMs would hit. " >>> mint írtam, az orosz rakétahordozókat folymatos megfigyelés alatt tartják az amerikaiak, ami tengeren van, azt követik is legalább 1 hajóval. Szerencsére ezek a ruszki vasak még mindíg jó hangosak 😊 Ja és alacsony légkörben, illetve földön robbantott atom nem csinál számottevõ EMP-t (világûrbe érõt tuti nem). Amúgy az SLBM-ek, a jelenlegi doktrína szerint VÁLASZCSAPÁS végett vannak vízen. Pont azért, mert sokkal nehezebben azonosítható a helyzetük, mint egy rakéta silóé, radásul ez még mozog is.

"Three or four nuclear weapons skillfully spaced and detonated at high altitudes over the United States would produce EMP effects that might knock out most public power, most radio and TV broadcasting stations lacking special protection against these effects, and most radios connected to long antennas."

Ez csak a civil hálózat szívásáról szól, és egyáltalán, felhívom a figyelmed a feltételes módra, amit a szöveg alkalmaz.

kukacos:
10% nálam oszt vagy szoroz, ugyanis gõzõd nincs arról, hogy a bekapott elsõ csapás után hány robbanófejed marad, milyen területi eloszlásban, adott esetben egész sor célpontról le kell mondanod, mert nem tudnád elérni a megmaradt készletekkel.
Ne feledd, a START II (phase 2) szerint nem több tízezer, hanem kevesebb, mint négyezer robbanófejjel gazdálkodsz majd, és ennek csak egy bizonyos része lehet ICBM-eken/SLBM-eken (kb. a fele). Ja és ami a legfontosabb, megtiltja, hogy MIRV fejet rakj ICBM-ekre!
De az (igaz az oroszok tökölõdése miatt még nem ratifikált) START II phase 1 is megnegyedeli a hidegháborúban szokásos mennyiséget, az általad említett és idézett tanulmányok pedig még az akkori hatalmas robbanófej-mennyiségeken alapulnak.

Az oroszok amúgy még durvább leszereléseket kell hogy végrehajtsanak, már a phase I szerint:

"In contrast to the US, Russia must eliminate almost all MIRVed ICBMs and their associated silos and mobile platforms except 105 SS-19 ICBMs which can carry 6 warheads each. In addition, Russia is not going to convert strategic bombers, and, assuming that 120 SS-N-20 SLBMs will be downloaded from 10 to 8 warheads to meet the Treaty requirements, Russia’s total breakout capability will not exceed 800 warheads."
Azért ennyi már tényleg elég kevés!

Egy nagyváros elpusztítása pedig már önmagában fél- /egy tucat szimultán robbantott töltetet igényel. Megerõsített célpontok ellen meg még több kellhet.

A mûholdaidról meg annyit, hogy az ICBM-eket ehhez baromira módosítani kellene, vagy lehet, hogy meg se lehtne csinálni, ugyanis azok egyszerûen nem arra lettek kifjlesztve, hogy 6-800 kilóméteres pályára egy vagy több többszáz, összesen akár jópár tonnányi robbanófejet fel tudjanak rakni. Nézd meg egy minuteman III súlyát (32 tonna), 12 méter magasság, és 2 méter körüli átmérõ mellett.
Egy Proton, amiz ma elõszeretettel használnak a kereskedelmi mûholdak pályára állitásához, kb. 700 tonna, és négyszer olyan széles és magas, mint egy Minuteman, igaz, ez akár 10 tonnát is felrak, ha megoldod hogy elférjen a raktérben.
Egy minuteman bornout-speedje 4-5 Mach-al marad el egy LEO pályához szükséges sebességtõl. Ezt a hajtõmû (vagyis maga a rakéta) cseréje, vagy jelentõs farigcsálása nélkûl nem lehet megoldani. Tehát nem órák, hanem legalább hetek, hónapok kérdése egy ilyen mûholdat ICBM-ekkel feljuttatni.

NEM UGYANAZ valamit ballisztikus pályára hajítani és ugyanazt a tömeget 600 kilóméteren olyan sebbeségre gyorsítani, hogy az ne essen vissza!!!
Alcsonyabb magasságú pályán néhány hónap alatt elég. Ha csak nem raknál kis hajtómûveket, és tüzelõanyagot is a robbanófejekre 😊

(Anno épp azért tiltották meg a nukl. fegyverek világûrbe való telepítését, mert ezzel kvázi a Föld tetszõleges pontjára eljuttatható "ICBM-ekhez" justsz.)

Ha meg hagyományos rakétát használsz az ICBM helyett, az is jó sok elõkészületet igényel (szállítás, összeszerelés, kilövõállásra vontatás, felállítás stb. miatt). Ez az idõtartam már valóban bõven meghaladhatja egy hirtelen konfliktus lefutási idejét.

"Szegény oroszoknak gõzük sincsen egy csomó robbanófejük konkrét hollétérõl ("öööö, izé, valamelyik raktárban"), nincsen lajstromuk, de errõl a felbomlás utáni káosz, a 90-es évek iszonyatos pénzhiánya és "szarok a hadseregre" mentalitása tehet. Most IAEA-s, EU-s, USA pénzbõl végzik a számbavételt." - ebben azért nem lennék ilyen biztos. Egyrészt ezzel a látszólagos tudatlanságukkal nem kell megsemmisíteniük egy csomó robbanófejet, titokban továbbra is tárolhatják ott, ahol eddig volt, hisz a másik fél sem tud róla(!) , illetve kedvükre eladhatják, ha akarják. És emellett még az anyagi támogatás is jól jön. Nem hülyék az oroszok.

Sajnos a stratégák a valóságban nem ezt gondolják. Egy EMP támadásnak egyszerûen olyan potenciális hatása lehet, hogy nem hagynák ki. Zûrzavart és káoszt hagyna maga után, a katonai rendszerek nagy részét is tönkretenné, talán még olyanokat is, amelyek hivatalosan védettek ilyen támadás ellen - egyszerûen azért, mert a legtöbb rendszert nagyon nehéz tesztelni éles körülmények között. Nézd meg pl. a Threads c. BBC filmet a 80-as évek elejérõl (igen szakszerû). Ott azzal kezdõdik a támadás, hogy egy EMP-vel kiütik egész Anglia civil kommunikációs rendszerét és áramszolgáltatását. A támadás valószínû idõzítésérõl nézd meg ezt:

http://www.ki4u.com/free_book/s73p913.htm

"To destroy our bombers before they could get away, the first SLBMs would be launched at the same time that ICBMs would be fired from their silos in Europe and Asia. U.S. surveillance systems would detect launchings and transmit warnings within a very few minutes. Since some enemy submarines would be only a few hundred miles from their targets, some SLBMs would explode on American targets about 15 or 20 minutes before the first lCBMs would hit. <...> Sudden power and communications failures caused by the electromagnetic pulse (EMP) effects of nuclear explosions also could serve as attack warnings in extensive areas. <...> Three or four nuclear weapons skillfully spaced and detonated at high altitudes over the United States would produce EMP effects that might knock out most public power, most radio and TV broadcasting stations lacking special protection against these effects, and most radios connected to long antennas."

Az egész EMP kérdéskör mai napig magas szinten titkosított. Ez is érdekes:

http://www.nonuclear.net/theblackoutbomb.htm

"csak 10%-kal több robbanófejet pusztítasz el, máris több tucat milliónyi embert menthetsz meg"

Szerintem nem. 10% robbanófej nem oszt, nem szoroz, minden cél többszörösen túl van biztosítva. Annyiról eleve felteszik, hogy mûszaki hiba miatt el se ér a végéig.

"Az általad említett mûholdtípus kifejlesztése pedig önmagában is éveket igényel"

Egész pontosan megfelelõ Föld körüli pályára kell állítani egy atomtöltetet, amelyet gombnyomásra fel kell tudni robbantani. Ebben mi az, amit évekig kell fejleszteni? Bármelyik ICBM-mel rendelkezõ ország képes rá. Tulajdonképpen minimális módosításokkal bármelyik ICBM képes rá.

"és a telepítéshez szükséges idõ sem összemérhetõ egy hirtelen krízishelyzet lefutási idejével"

Hát, ki kell lõni... nézzük csak... 30 perc? Nagyon rövid krízisre (pl. Putyin orrát megfricskázza Bush) biztos nem 😊

"Abban pedig biztos vagyok, hogy jelenleg semmilyen hasonló eszköz nincs "odafent"."

Én ebben nem lennék biztos. Az ellenséges kémmûholdakat ritkán szokták felboncolni. Mellesleg az Outer Space Treaty semmilyen ellenõrzési mechanizmust nem ír elõ. Mindenesetre szerintem sem valószínû, hogy most van ilyen álmûhold fent, de abban biztos vagyok, hogy órák alatt lehetne telepíteni és a tervek minden félnél megvannak hozzá.

Nem semmi!<#szomoru1>

Nevadai kísérleti robbantások helyszínea google mapson.

Dél felé haladjatok. Durva mennyi luk van ott...

Kryon:
1)Olyan atom ami kilóméterekrõl teszi a dolgát (legalábbis megerõsített célok ellen), azt bõven a megatonnás kategóriában kell keresned. (Amúgy jelenleg ilyen robbanófejek már az állomány elenyészõ százalékát alkotják csupán a nagyhatalmaknál).
"Becsempészhetõ" méretben néhány kilotonna a legerõsebb töltet, amit készíteni lehet. Ezeket gyakorlatilag max. 200 méteren belûl kell leraknod a célponttól a biztos pusztításhoz.


2)A vezérkar esetleges megsemmisülése esetére (ami egyértelmûen atomháborúra utal) ott vannak a elõre betáplált célpontok a megtorlásra (Egy város nem mászik el több nap alatt sem.). Ilyenkor újonnan kinevezett fõmanuszok, illetve bizononyos feltételek teljesítése esetén maguk az ütegek, illetve tengeralattjárók vezetése is engedélyezheti az indítást.
A kommunikációs csatornákat nem tudod kiütni, mert iszonyatosan redundánsak, többek között épp az ilyen esetek elkerülése végett.

Az is elég durva,hogy katonai elemzések arra vezettek,hogy totális atomháború esetén,az elsõ csapás indítójának lennének jobbak a túlélési esélyei.Ami azt jelenti,hogy egy nagyon elmérgesedett konfliktus esetén,"megérné" elsõként megnyomni azt a bizonyos piros gombot.....<#bdead><#bdead><#bdead>

Amúgy jó látni, hogy ennyire megmozgatja az embereket a téma, örülök hogy a hidegháború elmúlta azért még nem jelenti azt, hogy az emberek elfeledkeznek ezen fegyverek által jelentett fenyegetésrõl.

exxile: Iránnak azért nem lehet atomfegyvere, mert a jelenlegi atomhatalmak, illetve ENSZ BT állandó tagok nem engedik.
Kínának és Oroszországnak sem érdeke, hogy Irán a dzsihád nevében leatomozza Izraelt, vagy bármelyik szövetségesét, az meg visszalõjön, és ezzel teljesen destabilizálja a Perzsa-öböl környezetét évekre. Arról nem is beszélve, ha kirobbantja a harmadit világháborút.
De nem kell feltétlen támadó szándékot fletételezni, Iránnak az is elég lenne, amire az atomfegyverek helenleg jók, vagyis hogy az azokat birtokló államok gyakorlatilag hagyományos háborúban nem támadhatók. Vagyis Irán gyakorlatilag évtizedekre, vagy mégtovább konzerválná a jelenlegi politikai állapotokat, és szabadon "garázdálkodhatna" a környezetében.
Paskisztán és India között, mióta mindketten atomhatalmak, gyakorlatilag nem volt mai értelemben vett háború, legfeljebb határvillongások, vagy államilag ösztönzött terror. Pedig a köztük lévõ feszültség nem lett kisebb, sõt...
(Amúgy csak tájékoztatásul: Indiában, bár ott kisebbség, mégis több muzulmán él, mint (Kelet- és Nyugat-)Pakisztánban együttvéve, tehát a Pakisztáni területi igények nem légbõl kapottak, de a jelenlegi állapotok az atomfegyverekkel konzerválódtak)

1-Direk azért használnának atomot,mert bevinni nem lehet,így olyan kell,ami kilóméterekrõl is megteszi a dolgát...
2-Nem feltétlenül az efféle "elsõszámú" célpontokra kell itt gondolni.
Ha pl. megsemmisíted a vezérkart,és a kilövéi parancshoz szükséges kommunikációs csatornákat,már azzal annyi idõt nyerhetsz,hogy fegyvereid célba érnek,és elpusztítják az elsõszámú célpontokat is.

"Egyébként szerintem meg inkább Izrael fejére kellene egy jó kis atompukk... Csak a miheztartás végett."

Hát ennek elkerülése végett nem akarják,hogy Iránnak atomfegyvere legyen....

Kryon:

Milyen létesítmények mellé gondolsz ilyet telepíteni?
Városokba lehet ilyen mini-bombákat rakni, azonban stratégiailag fontos építmények több kilóméteres körzetben, többszörös szögesdrót és õrtorony rendszerrel védettek (Franciaországban saját szememmel is láthattam ilyet, legalábbis a külsõ gyûrût).
Elképzelehetetlennek tartom, hogy 1-2 nagyon szerencsés esetet eltekintve sikeresen bevihetne bárki ilyet az ellenség szigorúan õrzött katonai létesítményeire. (az atomerõmûvek hasonlóan jól õrzöttek)
Arról nem is beszélve, hogy ha lebukik az ügynököd, akkor a tény, hogy fegyvert (pláne atomfegyvert) telepítesz egy azt jóvá nem hagyó állam területére, a nemzetközi jog szerint az állam szuverenításának egyértelmû megsértése, és gyakorlatilag azonnal hadüzenetet vonna maga után.

Ugyan már miért ne lehetne Iránnak atomfegyvere? Ha az USA, Izrael, India stb rendelkezik vele akkor õket miért tiltják?
Egyébként szerintem meg inkább Izrael fejére kellene egy jó kis atompukk... Csak a miheztartás végett.

Ha esetleg valaki megkérdezné, hogy akkor miért is vannak ABM-ek, arra itt a válasz:

The ABM Treaty was signed at Moscow May 26, 1972, and ratified by the US Senate August 3, 1972. It entered into force October 3, 1972. The US and the USSR signed a Protocol to the treaty which entered into force in 1976 which reduced the number of ABM deployment areas from two to one, deployed either around each parties national capital area or, alternatively, at a single ICBM deployment area. The USSR deployed an ABM system around Moscow, but the US elected not to deploy an ABM system and in 1976 deactivated its site at Grand Forks, North Dakota, around a Minuteman ICBM launch area. The Treaty has subsequently been extensively modified by amendment, and various common understandings and protocols. Five-year review meetings are held in Geneva.

Tehát összesen EGY meghatározott területû város(részt), illetve ICBM bázist védhettél , ha akartál.
(Az USA 2001-ben bejelentette visszavonulását az ABM korlátozó szerzõdéstõl. Azóta gyakorlatilag szabad a vásár.)
Az oroszok atomfejes rendszerrel védik a kormányzati központot (Moszkva), amerikaiakról momentán nem tudni semmit.

Az USA felrúgni készül ezt az egyezményt és ezután annak betartását már más országtól sem lehet elvárni...

Felröppentek olyan hírek régebben,hogy az atomhatalmak esetleg nukleáris tölteteket csempészhettek egymás területére,és ezeket tucatszám helyezték el fontos létesítmények közelében,pl.hogy távirányítássa robbantva õket elsõcsapás esetén,megsemmisítsék a célpont válaszcsapás mérõ képességének jórészét.
Tudod esetleg,hogy ennek mennyi lehet az igazságalapja???

Kryon:

Éppen az egyensúly érdekében tiltották meg anno az ABM rendszerek kifejlesztését. Ez az összes létezõ, illetve leendõ START egyezmény alapja.
Ha ABM birtokában bármelyik fél kockázat nélkûl, vagy minimális kockázat mellett támadhat, ettõl a kedvét csak a robbanófejek számának exponenciális (vissza)növelésével, vagy hasonló ABM rendszer kifejlesztésével lehetne elvenni (de ez utóbbinak ugye technológiai korlátai vannak, méghozzá jelentõsek).

kukacos:

Akkor összefoglalva:

Te azt mondod, hogy hogy az elsõ csapást indító fél szinte azonnal le EMPzi a mûholdakat a célterület felett.

Án meg azt, hogy várjunk 15 percet, amíg az elsõ hullám töltetei találnak.
Szerintem összehasonlíthatatlanul kisebb hátrányt szenvesz ezzel a kis várakozással, hiszen az atomháborúban lényeges információkat (honnan, hány rakéta, milyen pályán halad), tényleg pár perc alatt megszerzi az ellenfél (rögtön az indítások után), a katonai kommunikáció pedig (például a megtorló SSBN-ek felé) iszonyatosan redundás, több egyéb csatornán keresztûl is megoldják.
Ellenben ha az átlagosan mondjuk ~50m-el pontosabb, mûholdas helymeghatározással segített találatok miatt csak 10%-kal több robbanófejet pusztítasz el, máris több tucat milliónyi embert menthetsz meg a sajátjaid közül.
Szerintem nem nagy áldozat azért a negyed óráért.

Az általad említett mûholdtípus kifejlesztése pedig önmagában is éveket igényel, és a telepítéshez szükséges idõ sem összemérhetõ egy hirtelen krízishelyzet lefutási idejével. Abban pedig biztos vagyok, hogy jelenleg semmilyen hasonló eszköz nincs "odafent".

Ja és az egyezményeket kéretik komolyan venni, ugyanis tudomásom szerint az összes nukleáris-jellegû egyezményt a legjobb tudásuk szerint igyekeznek betartani (és betartatni!) az azokat ALÁÍRÓ felek.
Szegény oroszoknak gõzük sincsen egy csomó robbanófejük konkrét hollétérõl ("öööö, izé, valamelyik raktárban"), nincsen lajstromuk, de errõl a felbomlás utáni káosz, a 90-es évek iszonyatos pénzhiánya és "szarok a hadseregre" mentalitása tehet. Most IAEA-s, EU-s, USA pénzbõl végzik a számbavételt.

Maónak,mint általában a "nagyvezéreknek" voltak eszement ötletei,nagyon is elképzelhetõ.Még jó,hogy a szovjeteknek volt elég eszük,és nem vették komolyan az efféle felszólításokat.....

Errõl jut eszembe: Ki az abszolút éber?
Aki mielõtt felvenné a kesztyût azért megnézi, hogy nincs -e benne az ellenség keze.

Hol lehet megszerzni ezt a Harpoon 3-at?

Red Strom Rising -ot olvastam. Technikai szemszögbõl érdekes(elég precíz, bár a magyar fordítás pocsék elég sok helyen), de az hogy egyes NATO országok nem teljesítik benne az alapokmányban foglaltakat... Haha. Röhej.

A közeljövõben épp az jelenthet komoly kockázatot,hogy az új technológiák,pl.lopakodó rakéták,robotrepülõk,elhárító fegyverek,tengeralattjáró felderítõ és elhárítóezközök,és belsõ "szabotázs technológiák"...stb.,esetleg lehetõvé tehetik,hogy egy jól felkészült ország úgy indítson elsõ csapást,hogy a célországnak nem sok esélye marad akár csak minimális válaszcsapás indítására sem.Ezáltal az évtizedek alatt kialakult egyensúly felborulhat.....<#felkialtas>

"Visszanézve nekem úgy tûnik, a hidegháborút a kölcsönös bizalmatlanság indukálta, és nem a támadó szándék bármely fél részérõl."

Úgy tudom kínában elég komolyan gondolták, hogy szükséges a teljes világra kiterjeszteni a kommunizmust. Régebben hallottam talán egy elõadáson valami olyasmit anekdótát, hogy mao a szemére is hányta a szovjeteknek, hogy vajon miért nem támadják meg közösen az USA-t, mert hogy az lenne a logikus lépés az eszme rendszerük alapján. Rákerestem a neten de semmit nem találtam errõl. Nem tudom mennyi a valóság alapja, esetleg megerõsíthetnétek avgy cáfolhatnátok.

harpoon3 az annak a szoftvernek a kereskedelmi valtozata amit az usa haditengereszete hasznal a tengeri csatak szimulaciojara. pl nemtom ismered e Tom Clancy Red Strom Rising cimu konyvet (keretik nemrohogni a ficko joideig a haditengereszetnel szolgalt) az egy '83-as harpoonnal lejatszott hadgyakorlat utan szuletett a 3. (nem atom) vilaghaborurol.
Visszaterve a kinaiakra: a Szuhojokon kivul jelentos szami elado tamadogeppel rendelkeznek, amiket igaz hogy valszeg az elso hullamban leszednek, de a c-601-eseiket elotte meg elindithatjak..
Nemtok rola hogy elatak e a moskitot nekik, viszon t a bhramos irant erosen erdeklodnek...gondold el..ha a tamadk sikeresen elinditja a raketait (es mivel a bhramos kelloen nagy hatosugaru miert ne tenne) az kb 100-200 mach3+ -al bejovo raketat jelent...

Az EMP robbantást az ellenséges terület felett hajtaná végre az elsõ csapást végrehajtó támadó fél, ami egyúttal meg is akadályozza azt, hogy saját tölteteit a saját GPS rendszerével vezesse célra. Nem "önvédelmi", saját terület feletti robbantásról beszélek. Az, hogy mit tiltanak és mit nem a nemzetközi egyezmények, nyilván más megítélés alá esik háború esetén, és a kísértés nyilván akkora mindkét fél részérõl, hogy én nem táplálok illúziókat afelõl, hogy minden arra képes ország megtette az egyébként minimális elõkészületeket arra, hogy meglepetésszerû EMP csapást tudjon mérni egy ellenségre. Pusztán egy kicsit átalakított mûholdra van szükség. Idõnként fel is merült, fõleg az orosz felet vádolták ezzel, hogy meg is próbálta ilyen fegyverek direkt telepítését is.

A támadásról az ellenfél szinte azonnal tudomást szerez, ezt nem tudod elkerülni. Pláne nem tudsz választani, hogy az elsõ csapás után EMP-zel, mert az elsõ csapás már önmagában leküzdhetetlen rádiótechnikai zavarokat kelt. Nincs értelme a nukleáris támadásban akár csak részben felhaszálni a GPS-t, hiszen nem lehet tudni, hogy egy rakéta mikor, milyen elektromágneses viszonyok között tud majd elindulni, mûködni - az az egység, ami elsõ csapásra készült, más körülmények között esetleg egy már részben nukleáris csapás sújtotta országból kell hogy kilõjék, tehát navigációja teljes pályáján nélkülöznie kell minden külsõ segítséget.

Az elsõ csapás jelentõségét nem tudom, miért hanyagolnám el, én csak annyit mondok, hogy ez egy olyan hazárdjáték elfogadhatatlan veszteségekkel, hogy szerencsére senki sem merte megkockáztatni. Visszanézve nekem úgy tûnik, a hidegháborút a kölcsönös bizalmatlanság indukálta, és nem a támadó szándék bármely fél részérõl.

Jaaaa, így már kicsit étrhetõbb. De azért õ sem egy öngyilkosjelölt, gondolom én...

A tanácsadói leállíthatják, + a védelmi miniszter (bár Rumsfeld a puszipajtása), + a vezérkari fõnõk, + a külügyminiszter. Atomfegyverekben azért talán nem teljesen egyedül nem dönt.

Molnibalage:

Azon az egy személyen az amerikai fegyveres erõk fõparancsnokát, vagyis az amerikai elnököt értettem.

Nem lehülyézni, hanem gondolkodni!

Egytértek. Mi az a Harpoon3?

EGY õrült mindehhez? Azok után mennyi okosat írtál, hogy mondhatsz ekkora marhaságot. Amcsi tengókon 5 tiszt kell hozzá, hogy mehessen a dolog..

RoLii, még nincs 300 ilyen gépük.(jó, ha 60 db van) De, ha lenne is csak 1 negy rakketát bír el és nem repülhetne max. üzemanyaggal, tehát valszeg mág a flottát sem érné el. Meg ha egyáltalán van nekik. Nem írták sehol, hogy ezt is adtak volna az oroszok.(kh-41 Moskit-ot)

Az amerikai haditengerészet real-time ismeri az összes orosz rakétahordozó helyzetét (tengeren, vagy dokkban), és tapad szépen mindegyikre

Ebben azért nem lennék 100%-ig biztos...

kukacos(kodó):

Elsõ csapás esetén az elsõ hullám többszáz(-ezer) robbanófeje egy kb. 20 perces idõszakban érkezik a célpontokra, a különbség az indítóeszközök, illetve a célpontok közötti földrajzi helyzetek eltérésébõl adódik, az indítássorozat amennyire csak megoldható, egyszerre történik, ugyanakkor a robbanófejek nem egy tömbben érkeznek, tehát egy elsõcsapást önmagában nem fog meghiúsítani semmilyen "kémmûholdnak álcázott nukleáris elhárító fegyver", pláne merthogy ilyet, a jelenlegi egyezmények alapján nem is rakhatsz a világûrbe. És nem is raktak eddig.
Többször mondtam, csak elsiklasz felette (nézd vissza), hogy a GPS kiegészítõ eszköz lehet az inercia mellett, amivel elsõ csapás esetén, a pálya nagy részén lehet korrigálni a gyroszkópok által szolgáltatott adatokat, és az abból számolt pozíciót, ami kisebb CEP-et eredményez, amire a hagyományos ~100kT körüli tölteteknél, a földalatti atomsilók ellen kulcsfontosságú lehet. Elég, ha a a robbanófejek kioldásáig mûködik, utána már mind1. Márpedig ELSÕ csapás estén mûködik. Ja és felvetésemmel ellentétben, ha van eszem, én csak az elsõ cspás után atomozom le a mûholdakat, ugyanis, ha a fõ csapás elõtt ki EMP-zed az ellenfél korai elõrejelzõ, illetve tracking mûholdjait, akkor azt egybõl támadásként értékelik és az elõre meghatározott célpontokra kilövik a rakétákat, kb. egyszerre a tieiddel.

Az elsõ csapás jelentõségét ne hanyagold el, a START II maximált robbanófej-számból, racionális elosztás mellett a tengeralattjárókon állomásozó robbanófejek száma max. 5-600 db, amibõl lejön pl. a rakétaindítás elõtt elsüllyesztendõ néhány Delta, Typhoon által hordozott SLBM-eken lévõk.
Az amerikai haditengerészet real-time ismeri az összes orosz rakétahordozó helyzetét (tengeren, vagy dokkban), és tapad szépen mindegyikre legalább 1 Los Angeles. Nos, a megmaradó akármilyen indítású robbanófejekkel mondjuk lerombolhatod a 20 legnagyobb amerikai várost (meghal úgy 80 millió ember, elpusztul a gazdaság 40%-a), és miután kb. semmid se maradt, végignézhetsz pár partraszállást, meg ahogy az ellen tovább atomozik ha akar. És csak EGY õrült kell mindehhez.

Mielõtt visszaugrasz, te is gondolkodj el a dolgokon, és ne higgy el önmagában semmit, amit a témáról olvasol. Rakd össze a puzzle darabkáit, amennyit belõlük megtalálsz, mert hidd el, az összes nyilvánosságra került információ a témában elenyészõ a titkosított részhez képest.

Raketacirkaloik nincsenek, de a Luda osztalyu romboloik, valamint az a kb 300 db Su-27/33 tudna fejfajast okozni az flottanak. (Az AEGIS-t is tul lehet terhelni) en lejatszottam par tajvan elleni invaziot Harpoon3-ban, mint USA mind Kinai oldalon, es Kinanak van nemi eselye hogy komoly karokat okozzzon.
(a Harpoon3 katonai verziojat hasznalja az USA haditengereszete)

Basszus, tényleg, elflejtettem! Pedig mekkora cécó volt vele, hogy hova és hogyan is telepítsék...(vonatra, alagútrendszer és még számtalan jobb és idióta ötlet)
Aztán mentek a Mineutman silókba....
Aztán meg ezeket szerelték le elõször.. Haha.

A Peacekeeper-ekkel annyira nem kell számolni, hogy Rumsfeld és az USAF döntése alapján ki lettek vonva, és már deaktiválva lett mind az 50 db.

Miért? Hány Kresta-hoz hasonló rakétás cirkálójuk van? Na és atommneghajtású vadásztengeralattjáró?
Hány Tu-22M? Saját hordozó?

Csak egy TF-et kísér 2-3 Los Angeles oszályú tengó. Csak ezek megennék a kínai flotta magját...

Hatooo ez a kinai flotta azert megerne egy miset..ugyazzal a taktikaval amivel az oroszok csinaltak volna, nekik is sikerulhet, az eszkozeik megvannak hozza.

Bocsika, elkerülte a figyelmemet az a mondat, hogy nem-nukleáris csapásról van szó. Ott tényleg nem sok értelme van ICBM-mel lövöldözni 😊

Nos, anno a SDI lézeres megoldásánál NEM a célzás volt a gond, hanem egy megfelelõ gyorsaságú, teljesítményû és erõs lézer hiánya volt a gond. Na meg az, hogy felhõs idõben semmit sem tud tenni és a rendszer részegységei (tükröktõl a mûholdakig) mind külön-külön támadhatóak.

A MIRV robbanófejek a pálya csúcspontján állnak rá a végsõ célokra, ezért csak egymáshoz viszonylag közel levõ célok támadhatók vele.

Az meg ahogy a kínai flotta fejlõdik. Rögönöm kell. Belátható idõn belül egyetlen ország haditengerészete sem lesz olyan szinten az oroszon kívûl akiknek hagyományos fegyverekkel reális esélye lenne egy hordozóban kárt tenni.
(Nekik viszont azért vannak sanszaik.)

Valaki említette az MX rakétákat. Nem, igazán kell számolni velük. A többihez képest elenyészõen kevés van belõük. 1000 Mineutman készült és saccold meg hány Polaris lehet. kb. 18-20 Ohio osztályú hordózó készült. Mindegyiken 24 rakéta 8 fejjel. Ehhez képes az a kb. 50-60 MX....


Apropó, Sprint rakétáról már látott valaki felvételt? NAGYON durva!A gyorsulása kb. 3 mp alatt 3Ma-ra!

Ha követed az eseményeket láthatod, hogy én a nem nukleáris csapásmérésnél vetettem fel azt, hogy felesleges interkontinentális ballisztikus rakétákat MIRV robbanófejeket ilyen célra használni, mivel erre a robotrepülõgépek is tökéletesen alkalmasak. Magyarul a #90-es hozzászólásnak semmi köze nincs ahhoz, amirõl én értekeztem...

Ez egy nagyon bonyolult kérdés és mindig határeset... egy idióta tábornok elméletben megpróbálhat hazardírozni. Minden azon múlik, mi a cél, és mit tekintünk elfogadható veszteségnek. Például az egész kubai válság tök értelmetlenné vált pár évvel késõbb az atomhordozó tengeralattjárók megjelenésével, mert az oroszok Kubánál jóval közelebb tudják beküldeni a tengeralattjáróikat. Ezek röpideje csak pár perc, tehát - ha az USA nincs a legmagasabb készültségen - érzékeny veszteségeket tudnak okozni az amerikaiaknak. Természetesen a tengeralattjárók mindig ott lesznek - a kérdés, milyen politikus és milyen politikai helyzet kell ahhoz, hogy az ország nagyvárosainak elvesztését "elfogadható veszteségnek" könyveljék el.

Bogaram, a robbantások idõzítése korántsem olyan egyszerû, mint gondolod. Nem egyszerre érkezik minden robbanófej. Az EMP az elsõ, percekkel azelõtt jön, hogy egyáltalán a rakéták akár csak közel kerülnének a célterülethez. Egy ilyen elõcsapást jó eséllyel valamelyik kémmûholdnak álcázott föld körül keringõ egység robbantana fel. Egyetlen ilyen robbanás önmagában tönkrevágja a GPS bármiféle alkalmazását a célterület felett. Ezt követik 5-10 percen belül a partok közelében levõ tengeralattjárókról katonai célok ellen indított támadások, és mondjuk 20 perc múlva érkeznek az elsõ ICBM-ek. A kikerült tervek szerint egy atomháborúban órákon át zuhognak a töltetek, úgy, hogy egyes célokon például percenként robbantanak. A MIRV tölteteknél külön tervezési és kísérletezési szempont volt, hogy hogyan bírják a közvetlen közelben felrobbantott töltet hatását, mert ugyebár egymás mellett robban sok 200 kt-ás apróság, és az bizony az elektromágneses spektrumot ronda kásává változtatja, de az biztos, hogy mindenféle rádiókommunikáció tutira lehetetlen a manõverezõ töltet és bármilyen külsõ forrás között, nemhogy majd kiméricskéli a pozícióját a GPS rendszerrel. Bármelyik hatalom, aki a GPS-re épít egy atomcsapást, maga alatt vágja a fát. Kiegészítõ navigációs rendszerként elképzelhetõ, hogy beleteszik, ha csak korlátozott csapásról van szó. Nem kell lelõni a mûholdat, bõven elég zavarni, bár az USA konkrétan megsemmisítésrõl beszélt az EU-s GPS-sel kapcsolatban, szóval ki tudja, mi van a tarsolyukban. Szóval mielõtt agresszíven nekemugrasz, picit gondolkodj el a dolgokon.

Igen...es utana lehet imadkozni hogy a tamado tengeralattjarok elkapjak az ellenseges raketahordozokat mielott azok elinditjak a szeretetcsomagokat...
_szerintem_ (erosen laikus es szubjektiv) az elsocsapas kora a raketahordozo tengeralattjarok megjelenesevel vegleg lejart. a tamado is _mindenkepp_ elpusztul, akart szarazfoldi telepitesu raketaktol, akar robotrepuloktol akar tenegeralattjarorol inditott raketaktol, kerdes hogy 1-2 v 5-10 oran belul e.
Ez az ami megadta az abszolut stabilitast.

Íme:

http://bbs.keyhole.com/ubb/showthreaded.php/Number/34290

Lásd elõzõ válaszom.

Ráadásul sokkal lassabb. Egy robotrepülõgép szubszonikus sebességgel halad, tehát mire elér a célig (megteszi a 2-3 ezer km-t), órák is letelnek, a rakétás nukleáris csapások addig jószerivel lezajlottak. Márpedig egy atomháború elsõ lépései nagyon fontosak, sikerül-e kiütni az ellenség kommunikációs rendszereit/megsemmisíteni az atomcsapásra képes egységek legalább egy részét, mielõtt azok bevetésre kerülnek.