Második atomfegyverkezési verseny - II. rész

Nemhiszem...marmint hogy felulvizsgalnak...erted..
ok bevetnek par taktikai toletetet...es utana?
Varjak a strategiai megtorlast?
Mellesleg ha a kinaiak ilyen utemben fejlesztik a flottajukat es a hadsereguket akkor nem is lesz nukikra szuseg hogy elsoporjenek par TF-t.

Fene, tegnap itt dícsérem az orosz rákétákat, erre kiderül, hogy tegnapelõtt egy Proton nem bírt pályára rakni egy geostac. mûholdat.
Azért 36 indításból 3 sikertelen továbbra is nagyon jó arány.

RoLii
A kínai doktrína szerint elsõ cspás mérésére nem vetnek be nuk. fegyvereket.

Azonban hidd el, hamar felülvizsgálnák ezt az álláspontot 2-3 USA repülõgephordozó harccsoporttal a seggükben, amik halomra lõnék a kínai erõket.

Kukacos:

20000, vagy 36000 kilométer egyre megy: le nem szeded földrõl, vagy levegõbõl indított hagyományos rakétával.
Csak EMPzni tudod, de azzal saját magad is szopatod.

Ja és mégegyszer mondom, mostmár nyomatékosan! A GLOSNASS/GPS az elsõ csapást mérõ hatalom számára RENDELKEZÉSRE ÁLL. Utána meg már magasan szarik rá. Ezt lököm már egy ideje, csak képtelen vagy felfogni.

Márpedig totális atomháborúban a robbanófejek nagy százaléka az elsõ csapásra megy el, és jó részüket ellenséges robbanófejek ellen vetik be ilyenkor (a válaszcsapás erejének csökkentésére). És ez esetben számít a pontosság, hiszen vasbeton silókat támadsz(többek közt). Márpedig a mûholdas helymeghatározás ez esetben nagy segítség lehet az inerciális vazeérlésnek.

az ABM rendszerek nuklearis toltettel voltak felszerelve, ergo egy robbanas jopar robbanofejet elkaphat, mind fizikailag mind az EMP reven.
De a lenyeget tekintve igazad van, a jelenlegi doktrina szerint max par tucat tamadoraketa elfogasara kell felkeszulni.

Egy dolgot még meg kell említeni a rakétaelhárító rendszerekrõl:
A hidegháborban nem 1-2 rakétáról volt szó, hanem arról, hogy gyakorlatilag az összeset egyszerre kilövik (nincs mire tartalékolni). Ebben az esetben, ha az elhárító rendszer képes leszedni mondjuk N darab robbanófejet, és képes felismerni a csalikat is, akkor az ellenfél egyszerûen épít még N darab rakétát, és kész. Tehát amíg sokkal többe kerül lelõni egy rakétát, mint megépíteni, addíg nincs értelme az egésznek.
Ma viszont már másképp néz ki a dolog. Ma nem kell több ezer rakéta ellen védekezni, csak néhány ellen. Viszont azt a keveset nagy biztonsággal kell elpusztítani. Ráadásul célszerû még ellenséges terület felett lelõni a rakétát, hogy bármi ami benne van (nukleáris, vegyi, biológiaia, stb. töltet), az oda essen vissza, ahonnan küldték.

hogy kerestél rá ?

Nem igazán tudok elképzelni olyan helyzetett, ahol ne lenne elég az a párezer km-es hatótávolság. Nyilvánvalóan nem teljesen meglepetésszerûen döntenének ezen fegyverek bevetésérõl, akkor pedig akár légi, akár vizi szállítóeszköz is elég közel tud menni ahhoz, hogy bevethessék a robotrepülõgépeket.

Egyszerûen nincs értelme ballisztikus rakétát, pláne ICBM-et felhasználni ilyen célra.

Joval kissebb a hatosugara.
A horodozezkoznek parezer kilometerre meg kell kozeliteni a celt.
Ez mind az SSBN/SSN -ekrol inditott Tomahawk-okra mind a legi inditasu ALCM/AGM -ekre igaz.
Igazabol ami nyugtalanito hogy a korai elorejelzo rendszerek nem tudjak megmondani hogy a raketan milyen toltet van...sot par percig roppalyaadatok sincsenek...ilyenkor valaki megnyomhatja a big red buttont...

Ezért nem értettem én sem, miért lenne szükség egy nukleáris töltetû MIRV-nek aktív rávezetés. :)
Hagyományos töltet esetén egyébként szerintem vicc ez a megoldás, egy robotrepülõgép egyszerûbb, kézenfekvõbb és fõleg: már most bevethetõ állapotban van...

No vegigolvastam par forrast.
Mind a Peacekeeper mind a Midgetman (amik jelenleg a legkorszerubb icbmnek szamitanak) INS-t hasznal (inercialis navigacios rendszer) mivel nuklearis toltetnel nincs szukseg 100m alatti pontossagra, viszont fontos a fuggetlenseg.
A hagyomanyos toltettel ellatott raketak hasznal(nanak) aktiv radaros vegfazis iranyitast.

Kina deklaralta hogy nem nuklearis hanem hagyomanyos toltettel veti be a raketakat, nuklearis toltettel termeszetesen szet lehet verni egy hordozocsoportot.

cifu keresek linket.

Nem is azt írtam, hogy értelmetlen, én a globális nukleáris háborúról beszéltem. Kína is éppúgy tudná semlegesíteni magaslégköri robbantással.

Ez sem igaz. Az MX rakéták azért tudnak 50-100 m pontosságot elérni, mert a terminális fázisban is manõvereznek.

Rosszul tudod, a GPS mûholdak nem geostac pályán keringenek, hanem kb. 20000 km magasan. Mindenesetre 1. az USA nem véletlen fenyegetõzött az EU-s GPS rendszer lelövésével vagy zavarásával háború esetén, ha nem lenne rá képes, 2. az EMP ott lesz, a támadó ország is fog elsütni párat, és a nukleáris robbanások épp elég elektromágneses zavart keltenek ahhoz, hogy az egyébként is érzékeny GPS rendszert totálisan kiüssék az elsõ robbanások. Pl ezt találtam a Trident tengeralattjárók helyzetmeghatározásáról:

http://www.banthebomb.org/future.doc

"The Global Positioning Satellite (GPS) system was designed to support nuclear submarine operations. From time to time the submarine takes a fix to determine its position using signals from GPS satellites. These signals cannot be received under the water so an antenna must be raised above the surface. This could compromise the submarine’s position. US nuclear planners anticipate that exoatmospheric nuclear explosions in a strategic nuclear exchange could cripple GPS. Because of these risks additional systems are used so that Trident is not dependent on GPS."

Szóval a GPS-t nukleáris háborúban tessék szépen elfelejteni.

Szórás: az ICBM-ek többrobbanófejes, manõverezõ visszatérõ egységei (MIRV) pontossága cirka 100 méter körül van. A modern MIRV-eknél én nem hallottam még aktív radaros rávezetésrõl (RoLii ha van errõl linked, azt szivesen fogadnám), általában tehetettlenségi navigációs rendszert használnak, egyes esetekben használják a mûholdas navigációt is.

Rakétaelhárítás: Az Operation Desert Storm alatt a Patriotok (PAC-1) valójában szánalmas teljesítményt nyújtottak, egyes elemzések szerint jó, ha egy-két esetben sikerült a harci töltetett megsemmisíteniük.
A rakétaalapú ballisztikus-rakétaelhárítás már az 1960-as évektõl rendelkezésre állt (pl. Nike-Zeus, amely 5 megatonnás nukleáris töltettel a légkör legfelsõ részében "kapta" volna el az ellenséges rakéták harci részét), noha a valódi hatásfokuk nyilván erõsen megkérdõjelezhetõ. Jelenleg az USA két eltérõ rakétavédelmi rakétarendszerrel rendelkezik, az egyik a szárazföldi telepítésõ THAAD (Terminal High Altitude Area Defense), a másik az AEGIS hadihajók SM-2 és SM-3 rakétáival operáló Aegis Ballistic Missile Defense System. Mindkét rendszernek voltak már sikeres és sikertelen indításai is, bár a haditengerészeti rendszer eddig jobban szerepelt, a THAAD inkább a kudarcairól vált hírhedté.

RoLii:

Maximálisan egyetértek a mondottakkal, leszámítva, hogy az ICBM-el nem kell eltalálni a hordozót, elég, ha Kína indít a hordozó csoport pillanatnyi helyzete körüli területre kettõt-hármat, és a rövid rávolság, és az ebbõl következõ repülési idõ miatt nem tud néhány kilóméternél jobban eltávolodni.
A következmény az hogy ha nem is maga a hordozó, de a task force egy része biztosan elpusztul/megsérûl + a kósza elektronok miatt radarok, elektronika használhatatlan lesz egy idõre, és így hagyományos támadások ellen nem biztosítható a hordozó védelme.

relevans linkek az elozohoz

arrow:
http://www.israeli-weapons.com/weapons/missile_systems/surface_missiles/arrow/Arrow.html

patriot PAC3
http://www.defense-update.com/products/p/patriot-pac3-abm.htm

s-300 pmu
http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/s-300pmu2.htm

Az icmbek szorasa jelenleg kb 50 meter, ez bizonyitott teny. ( a robbanofejekhez kepes csigalassusagu precizios fegyverek szorasa van 1 meter korul)
A mirvek nem optikai hanem radiolokacios celazonositast hasznalnak, ezis teny.
A robbanofejeket el lehet fogni, tobb modon is. Jelenleg egyedul izraelben all szolgalatban ilyen fegyver az Arrow nevu raketarendszer (amit amerikai segitseggel fejlesztettek), bar ennek a fo alkalmazasi terulete az IRBM-ek megsemmisitese mivel izrael potencialis ellenfelei nem rendelkeznek ICBM-el.
(emelett az izraeli harcteri lezeragyuk a tesztek soran kepesek voltak a BM-21-es sorozatveto(katyusa) lovedekeinek megsemmisitesere.
Ironikus hogy az usa sajat raketaelharito rendszere a tesztek soran 8 inditasbol 2x volt sikeres.
Az mind az usaban mind a szovjetunioban szolgalatban allt icbm elharito vedelmi rendszer.
Az oroszoknal moszkvat vedte, mig az USAban a kozepnyugati raketabazisokat. (mindketto nuklearis fegyverekkel felszeralt elfogoraketakat hasznalt)
Korlatozott mertekben mind az amerikai Patriot PAC3 mind az orosz S-300PMU kepes a ballisztikus raketak elfogasara.
(nagyhatosugaru legvedelmi raketakomplexumok, melyek PAC3 ill PMU verzioi kifejezetten raketaelharitasra vannak specializalva)

ICBM soha az eletben nem fog eltalalni egy hordozot (olyan hogy anyahajo kb 50 eve nincs;) ) maximum veletlenul, meg vegfazis iranyitassal sem...

El lehet találni a robbanófejeket, csak k***va nehéz.

A Desert Storm alatt irakiak lövöldöztek SCUD-okkal Izraelre és Szaud-Arábiára (illetve módosított a SCUDokkal : Al-Husein), és ezeket védték az amerikaikak Patriotokkal. Elemzések szerint körülbelûl 30%-a talált a rakétáknak, és körülbelûl ugyanennyi tévesztett célt, vagy esett szét a légkörbe lépve, a maradék eltalált valamit.
Persze itt általában magát a rakéta testet lõtték, mert a SCUD kis hatótávja miatt megvolt rá a lehetõség, de robbanófejek ellen is voltak kísérletek.

Az amcsik kísérleteztek a hajókra telepített Standard rakétákat is ABM-é alakítani, csakhát azok még kisebb rakéták, gondolom még rosszabb a hatékonyság.

Gyorsan haladó lövedéket minimális vezérléssel lehet irányítani, a saját mozgási energiája segítségével. Így mûködnek ma a drágább tüzérségi és tank lõszerek, ha nagyjából irányban vannak, látják a célt és rávezetik magukat.

Az ICBM-ek kifejlesztése során még nem létezett ez a technológia, de ma már teljesen biztos, hogy a robbanófejek találati pontossága nem 200m, hanem 1 cm.

A célt pedig jóelõre lefényképezik az ûrbõl, majd ennek a képnek a segítségével vezeti rá magát a robbanófej a célpontra. Itt erre lehetõség van, mert egy város képét nem lehet megváltoztatni csak úgy. (A bomba persze megteszi...)

A robbanófejeket gyakorlatilag nem lehet eltalálni semmilyen fegyverrel sem. Az USA kísérletezett ilyesmivel, de feladták. Gondolom, kiszámolták, hogy milyen technológiai szint kellene hozzá és reménytelennek ítélték meg az elérését.

Egy ICBM hagyományos robbanófejekkel is szét tud lõni egy flottát, lelõni nem lehet a robbanófejeket, 100%-osan fognak találni és ha kritikus pontokra célozzák õket, akkor el tudnak sülyeszteni egy anyahajót.

Ez persze egy Orosz v. USA ICBM, a kínai rossz esetben már a kilövõpadon felrobban, eltalálni pedig Taywant tudja biztosan ;-)))

Ajajj, a közeledõ robbanófej legalább 5-6 Mach-al érkezik, (a Trident I-es normál pályán légkörbe 20000Km/h-s sebességgel lép vissza) azaz a rakéták mûködési tartományában legfeljebb pár másodpercig tartózkodik.
Tehát bõ száz kilóméteres magasságban be kell fogni egy repülõgépnél sokkal kisebb közeledõ robbanófejet, amibõl ráadásul jó sok van (némelyik lehet kamu) 10 másodperc alatt meg kell lennie a rakétaindításhoz szükséges összes adatnak, és egy néhány másodperces intervallumban indítani kellene a rakétákat.
Ha sikerül mondjuk 75%-os találati arányt elérni (jelenleg ettõl is messze vannak), akkor mondjuk 10 érkezõ robbanófej (3-4 rákétából) 95% os valószínûségû megsemmisítésére szerintem legalább 70-80 rakéta szükséges. Totál képtelenség ennyit indítani és célravezetni ilyen rövid idõ alatt.

A rakétahordozó cirkálókat nem erre találták ki.
Atom elleni védelemre bázisokon ott vannak a Patriotok, csakhát a hatékonyság finoman szólva is kérdéses.
Nem véletlen erõlteti az USA az indítás után lehetõleg azonnali megsemmisítést, ha csak lehet. (lásd B747-laser)

a MIRV-ek rendelkezhetnek lokatorral, es topologiai adatok alapjan siman elerheto a 100m-es szoras...az USA tervezi hgoy az ICBM-jei egy reszet hagyomanyos toltettel latja el. (azleszam a csunya baleset...) ha netan bevetik legalabb 5-6 orszag korai riasztorendszere kezd el uvolteni...ez a kissebbik baj..a nagyobbik hogy nem lehet tudni hogy a kozeledo MIRV-eken milyen robbanofej van...veszelyesen destabilizalo dolog...
Mellesleg erofitogtatas: Kina 1 eve bejelentette hogy ICBM-eket es IRBM-eket fog hasznalni az amerikai hordozocsoportok ellen amennyiben egy esetleges Tajvan-Kina haboruban be akarnak avatkozni. ( hagyomanyos robbanofejjel nemsok ertelme van)
Mellesleg szerintem (legalabbis a kepessegei alapjan a hordozocsoport legvedelmet ellato AEGIS cirkalok kepesek lehetnek leszedni egy kozeledo robbaofejet)

Hajítás legfeljebb a pálya apogeumától kezdve van, de méginkább a legkörbe való belépéstõl.

Amúgy ha csak hajítják a robbanófejeket, akkor te mivel magyarázod az egy rakétába pakolt akár 8-10 MIRV robbanófej akár több száz kilométerre különbözõ célokra való rávezethetõségét? A szél fújja õket oda?

Gyorstalpaló angolul:

In a MIRV, the main rocket motor (or booster) pushes a "bus" into a freely-falling suborbital ballistic flight path. After the boost phase the bus maneuvers using on-board small rocket motors and a computerised inertial navigation system. It takes up a ballistic trajectory that will deliver a reentry vehicle containing a warhead to a target, and then releases a warhead on that trajectory. It then maneuvers to a different trajectory, releasing another warhead, and repeats the process for all warheads.

Ja és megnéztem, használják a GPS-t az inerciális vezérlés mellett az újabb rakétákban. Ugyanis ha mûködik, sokkal pontosabb, és nem minden potenciális célpont tudja semlegesíteni a mûholdaid (így pl. jelenleg Kína sem tudná)

Nem GPS-en múlik. Amikor kiég a hajtómû, akkor utána már csak egy hajítás megy végebe fizikailag. Egy több ezer km-rõl egy hajítás mennyire lehet pontos?
A körökörös szórás szinte már csak a véletlenszerû folyamatok miatt van.

Ivadernek: Ha jól emlékszem azért a cikk azt is taglalta, hogy nem csak anyagi problémák voltak.
Közel sem tudta teljesíteni azt amit vártak tõle.

"Hidd el, ha akarnák, az Enyergiát is megépítenék úgy, hogy elvigyen a Holdig."

Furcsa, annyi orosz cuccra mondták ezt már, mégse csinálták meg egyiket sem.

Kukacos:

Te le nem lövöd a geostac. pályán keringõ mûholdakat azt garantálom (alacsony pályás kémmûholdak ellen talán létezik valami fegyver, de az 600-800km, nem 36000.

Ha meg az ûrbe robbantasz egy atomot, saját terület felett, hogy lehetetlenné tegyed a célterület (saját országod) felett az ellenséges rakéták számára az ilyen mûholdas navigációt, akkor akkora EMP-t kap az az összes, nem védett integrált áramkör (számítógépek) pár ezer mérföldes körzetben, meg úgy általában az egész elktromos hálózatod, hogy napokig nem állítod helyre (már ha marad belõle valami).

Ja és természetesen elsõ csapásról beszélünk, azt le nem reagálod a rendelkezésre álló max. negyed órában mûholdak sütögetésével :)

A modern orosz rakétáknak is meglepõen nagy a szórása, pl. a Topolra úgy 200 m-t adnak meg. GPS-t atomháborúban el lehet felejteni, mert a mûholdakat lövik le/sütik meg elõször.

Ezt úgysem lehet megakadályozni. A megoldás a fegyverek teljes körû betiltása - így senki sem akarja majd kijátszani ütõkártyaként, illetve a birtokló államok olyan szintre hozása gazdaságilag, hogy ne érezzék azt, hogy nincs vesztenivalójuk.

Azt egy késõbbi egyezmény tiltja. Egyébként nagyon sok állam, így például a franciák sem csatlakoztak ezekhez az egyezményekhez, tehát a nemzetközi törvényekkel összhangban robbantgattak a 90'-es években. A nukleáris klub ugyanis elég képmutatóan viselkedik: elõször megszerzi és kifejleszti ezeket a fegyvereket, utána betilt, humánumra és közvéleményre hivatkozik és hõbörög, ha más állam is ki szeretné fejleszteni ezeket a fegyvereket.

Te egy kereskedelmi dokumentumfilm sorozatban elhangzó adatot pontos forrásként kezelsz?! Én a discovery/spektrum félé "hiteles tájékoztatáson" általában csak sírok/röhögök (ha ismerem valamennyire a témát), vagy legalábbis fentartásokkal fogadom, és utánanézek máshol is (ha új a téma).

Azért Enyergiát nem használták, mert az oroszoknak nem voltak dollárszázmilliárdjaik egy holdprogramra, az ISS-t meg direkt úgy tervezték, hogy a szar Space Shuttle vihesse fel a modulokat egyenként (eredményt tudjuk).

Az égésidõ folyékony hajtóanyagú rakétáknál tág határok között szabályozhatók. Ne is a a legnagyobb tolóerõt nézd az adatoknál (bár az is beszédes), hanem az alacsony pályára állítható maximális terhet. Azért ahhoz nem két másodpercig kell tartani a tolóerõt. A Saturn V is csak egy békapöcsnyi fokozattal gyorsul tovább, ha már az ûrben van.

Hidd el, ha akarnák, az Enyergiát is megépítenék úgy, hogy elvigyen a holdig.

Amúgy elég ha megnézed hogy a jelenelegi kereskedelmi mûhold kilövéseket milyen rakétákkal végzik (megsúgom, nem amerikaival), ez épp elég kritika a csúcs-szuper (z)ûrtechnológiájukra nézve.

A "bármikor felrobbanhat" az olyan blikkes pánikkeltés, töröljük...

Holnap ha ráéérek megkeresem az Aranysasban a cikket errõl és fotózva elküldhetem, ha valakit egészen pontosan érdekel.

Nincs olyan teher? Egy rakétával 6-7 mûholdat?

A google earth-ben meg lehet nézni az összes robbantás helyszínét.

Mert jelenleg nincs olyan hasznos teher amire az Enyergia kene.

Ja amugy az oroszok osszedobtak egy nehez hordozoraketat az N-1-et...de mivel eleg kemeny konnkurenciaharcok mentek, ezert szetforgacsoltak az eroforrasokat..ha jolemlexem az N1 elso fokozata 90 hajtomubol allt amit egy iszonyatosan bonyolult analog szamitogep vezerelt(rosszul)
Mind a 4 inditas kudarccal vegzodott, a programot feladtak, es inkabb az urallomasra koncentraltak.
ellendben kevesen tudjak hogy a szovjetek juttattak elosszor elolenyt a hold kozelebe..a pletyka szerint a holdat korulrepulo Zond urhajon par teknoc is utazott:)

Figyu, nem én találtam ki amit leírtam, hanem a sorozatban beszélõ orosz agyonkitüntetett fõfejes.

" Lehet, hogy a mienk nehezebb és kicsit pontatlanabb. És? Nem a hátunkon visszük oda ahova szánjuk õket és ezért van benne nagyobb és nehezebb robbanófej." Ez majdnem szószerinti idézet és ezt '88-ben mondta. 120 -es szórás is onnan van. Holnapra megnézem a nevét az ipsének.

Mellesleg nem találsz két egyezõ adatot. Egyébként számít, hogy 120m vagy 220m? Innen is onnan is sok még párszáz kT-val is.

Az Energia-nak lehet, hogy nagyobb a tolóereje, de sokkal kevesebb az égésideje. Ettõl kisebb...
Ja, és abból mennyi épült? 2? A Saturnból mennyi?
10-15? Ha olyan kurva jó, miért nem használták?

Az izraeli (v mas) legicsapas kockazatos lenne, amikor az Osirak-i reaktort tonkrebombaztak akkor meg nem voltak futoelemek a blokkban, tehat nem lehetoseg nuklearis balesetre. pl egy dusitot szetbombazni...hat nemtudom...

A kis szamban szolgalatba allitott peacekeeperek(LGM-118) 160m es CEP -el rendelkeznek es elmeleti lehetoseg van 10 mirv+ 10-15 csali hordozasara...
(Mirv: Multiple Independently-targetable Reentry Vehicle, tobbszoros fuggetlenul celzott visszatero egyseg ~ robbanofej)

Jaj bocs, az a 13 év az az elsõ Saturn V repülés, és az Energia tervezése közt eltelt idõ.
Az Energia valóban csak 1987-ben repült elõszõr. (Saturn V 1967)

Molnibalage, csak a kedvedért, hogy tájékozódj:

A jelenlegi legjobb szárazföldi indítású rakéták:

Orosz : R-36M2 Voevoda
(SS-18 Mod 6 Satan)
CEP : 220M
Range: 16.000 Km

USA : Minuteman III Mk 12
CEP: 190M
Range: 13.000 Km

Az orosz rakéta persze a robbanófejek számában és tömegében agyonveri az amerikait, itt csak az egyrobbanófejes maximális adatok vannak, tájékoztatásul.

Ma már GPS-el, GLOSNASS-al azt találsz el olyan pontosan, amit csak akarsz. (Illetve inrciális nav. rendszerrel is, a mai számítógépek számítási kapacitása mellett...)

Az Energiya telejesítménye pedig nem közelít a Saturn V-höz, hanem meghaladja azt.

"The three-stage Saturn V had a peak thrust of 34.02 MN (SA-504 and subsequent)<3> and a lift capacity of 118,000 kg to LEO. A few newer rockets have been able to challenge some records set by Saturn V.
The Soviet Energia is even more powerful than the Saturn V, delivering 46 MN of thrust and able to deliver up to 175 metric tonnes to LEO in the "Vulkan" configuration. It never flew at this capacity, and it was only launched twice (both times successfully).

Az Energia 12 évvel késõbb repült, cserébe fele olyan magas, és 20%-kal könnyebb, mint a Saturn V.

Az egész video szenzácio hajhász ahogy a Discovery, Spektrum stb angolszász propaganda adok mindegyike.
Mindent ugy állítanak be itt a világvége meg mintha õk közölnék elöször...

Borzalmas.

szerintem - lehet hogy hülyeség -, de ezekkel lehet fenntartani a békét... pl. a hidegháboróban, egyik fél sem merte megtámadni a másikat... és mért? mert félt az ellencsapástól. ez ugye a kölcsönös megsemmisítés elve (MAD)
meg, azért voltak haszonos oldalai is, gondolok itt az atomenergiára, és a talán megvalósuló fúziós erõmûvekre...

Hat nekik nem volt egy Von Braun-juk:D

Bush-nak meg van kotve a keze Irakkal, most hogy az amerikai hadsereg nagy resze -150 ezer katonaja- probalja ott fent tartani a rendet meg persze az olajkeszleteket eleg nehez lenne egy Irani invaziot is beszervezni! Iran nem hasonlithato ossze Irakkal mert egy eleg nagy es viszonylag modern hadsereget tart fent valamint nagyon vallasos nep, ok nem tennek le csakugy a fegyvert mint azt a szerencsetlen iraki katonak tettek, nem mintha ok nem lennenek ugyan olyan jo muzulmanok de a perzsak azok megis csak perzsak. Ezt be is bizonyitottak az Iran-Iraki haboruban. En inkabb Izrael-tol varok falamifele legicsapast az Irani letesitemnyek ellen mint anno Szaddam ellen is tettek. Hozzajuk ugysem mer senki sem nyulni mert nekik is szep szammal vannak atomfegyvereik amiket egy esetleges haboruban mar be is mernenek vetni + amerika mellettuk all.

szerintem:)

Mindegy tortenjen barmi is remelem nem rantjak bele a vilagot egy atomhaboruba!:(

Pesti vagy? Ha igen majd személyesen átadom, ha nem majd elküldöm postán. A digitalizálás lesz a leghosszabb. 50 perc felvétel és 2x annyi idõ kódólás a bátyus gépén, ha engedi. Már hétvégén elkezdem. kb. 700 mega lesz egy rész.

Az Mineutmen I rakéták voltak az elsõ szilárd tüzelõanyagú ICBM-ek és pontosabb volt mint az oroszoké és ezt õk is elismerték. Na annak a körkörös szórása 8km volt a Mineutmen III-é pedig 120 m!!

Az orosz rakéták nehezebbek voltak és gyengébbek a hajtómûveik. Tudod ezért is nem õk mentek elõször a HOLD-ra mert csak '88-ban tudtak a Saturn V-höz közelítõ teljesítményû rakettát összedobni.

Milyen jó dolog önmagunk elpusztítására gyártott fegyverek mûködésével tisztában lenni. Még jó, hogy csak beszélgetünk róluk. Gondolom a cikkíró se szeretné "éles" használat közben tanulmányozni ezeket.

remelem bush bacsi hamar megakadalyozza hogy legyen irannak ilyesmi.

Ezt erdemes megneznetek, egy foldalatti robbantasrol keszult: link

Amugy a http://video.google.com/ -on nagyon sok robbantassal kapcsolatos videjo van fent, eleg ha csak rakesrestek a "Nuclear" szora!

Lol, a Cifu által belinkelt videóban megkérdezik az amerikai (angol?) csókától, hogy miért kellett akkora atombombát csinálniuk az oroszoknak, erre elkezd hablatyolni az orosz rakéták pontatlanságáról...

A szépséghiba az, hogy a hatvanas évek elején (amikor a cár készült) kizárólag repülõgéprõl lehetett atombombát viszonylag pontosan dobni (akár mindössze 1Km körszórással).
Amikorra meg megjelentek/elterjedtek a ballisztikus rakéták (60-as évek második fele, méginkább 70-es évek), akkor pedig a helyzet épp az ellenkezõje volt, a szovjet ball. rakéták hatótáv és teherbírás tekintetében egyértelmûen jobbak, találati pontosság terén pedig legalább olyan jók voltak.

Cirkálórakétákra nem gondolhat, mert azokra egyrészt nem divat atomfejet rakni, másrészt a kérdéses korszakban nem is léteztek.

Éljenek a Discovery-jellegû csatornák "szakértõi"