189
-
#109
Jaaaa, így már kicsit étrhetőbb. De azért ő sem egy öngyilkosjelölt, gondolom én...
A tanácsadói leállíthatják, + a védelmi miniszter (bár Rumsfeld a puszipajtása), + a vezérkari főnők, + a külügyminiszter. Atomfegyverekben azért talán nem teljesen egyedül nem dönt. -
Invader #108 Molnibalage:
Azon az egy személyen az amerikai fegyveres erők főparancsnokát, vagyis az amerikai elnököt értettem.
Nem lehülyézni, hanem gondolkodni! -
#107
Egytértek. Mi az a Harpoon3?
-
#106
EGY őrült mindehhez? Azok után mennyi okosat írtál, hogy mondhatsz ekkora marhaságot. Amcsi tengókon 5 tiszt kell hozzá, hogy mehessen a dolog..
RoLii, még nincs 300 ilyen gépük.(jó, ha 60 db van) De, ha lenne is csak 1 negy rakketát bír el és nem repülhetne max. üzemanyaggal, tehát valszeg mág a flottát sem érné el. Meg ha egyáltalán van nekik. Nem írták sehol, hogy ezt is adtak volna az oroszok.(kh-41 Moskit-ot) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#105
Az amerikai haditengerészet real-time ismeri az összes orosz rakétahordozó helyzetét (tengeren, vagy dokkban), és tapad szépen mindegyikre
Ebben azért nem lennék 100%-ig biztos... -
Invader #104 kukacos(kodó):
Első csapás esetén az első hullám többszáz(-ezer) robbanófeje egy kb. 20 perces időszakban érkezik a célpontokra, a különbség az indítóeszközök, illetve a célpontok közötti földrajzi helyzetek eltéréséből adódik, az indítássorozat amennyire csak megoldható, egyszerre történik, ugyanakkor a robbanófejek nem egy tömbben érkeznek, tehát egy elsőcsapást önmagában nem fog meghiúsítani semmilyen "kémműholdnak álcázott nukleáris elhárító fegyver", pláne merthogy ilyet, a jelenlegi egyezmények alapján nem is rakhatsz a világűrbe. És nem is raktak eddig.
Többször mondtam, csak elsiklasz felette (nézd vissza), hogy a GPS kiegészítő eszköz lehet az inercia mellett, amivel első csapás esetén, a pálya nagy részén lehet korrigálni a gyroszkópok által szolgáltatott adatokat, és az abból számolt pozíciót, ami kisebb CEP-et eredményez, amire a hagyományos ~100kT körüli tölteteknél, a földalatti atomsilók ellen kulcsfontosságú lehet. Elég, ha a a robbanófejek kioldásáig működik, utána már mind1. Márpedig ELSŐ csapás estén működik. Ja és felvetésemmel ellentétben, ha van eszem, én csak az első cspás után atomozom le a műholdakat, ugyanis, ha a fő csapás előtt ki EMP-zed az ellenfél korai előrejelző, illetve tracking műholdjait, akkor azt egyből támadásként értékelik és az előre meghatározott célpontokra kilövik a rakétákat, kb. egyszerre a tieiddel.
Az első csapás jelentőségét ne hanyagold el, a START II maximált robbanófej-számból, racionális elosztás mellett a tengeralattjárókon állomásozó robbanófejek száma max. 5-600 db, amiből lejön pl. a rakétaindítás előtt elsüllyesztendő néhány Delta, Typhoon által hordozott SLBM-eken lévők.
Az amerikai haditengerészet real-time ismeri az összes orosz rakétahordozó helyzetét (tengeren, vagy dokkban), és tapad szépen mindegyikre legalább 1 Los Angeles. Nos, a megmaradó akármilyen indítású robbanófejekkel mondjuk lerombolhatod a 20 legnagyobb amerikai várost (meghal úgy 80 millió ember, elpusztul a gazdaság 40%-a), és miután kb. semmid se maradt, végignézhetsz pár partraszállást, meg ahogy az ellen tovább atomozik ha akar. És csak EGY őrült kell mindehhez.
Mielőtt visszaugrasz, te is gondolkodj el a dolgokon, és ne higgy el önmagában semmit, amit a témáról olvasol. Rakd össze a puzzle darabkáit, amennyit belőlük megtalálsz, mert hidd el, az összes nyilvánosságra került információ a témában elenyésző a titkosított részhez képest.
-
RoLii #103 Raketacirkaloik nincsenek, de a Luda osztalyu romboloik, valamint az a kb 300 db Su-27/33 tudna fejfajast okozni az flottanak. (Az AEGIS-t is tul lehet terhelni) en lejatszottam par tajvan elleni invaziot Harpoon3-ban, mint USA mind Kinai oldalon, es Kinanak van nemi eselye hogy komoly karokat okozzzon.
(a Harpoon3 katonai verziojat hasznalja az USA haditengereszete) -
#102
Basszus, tényleg, elflejtettem! Pedig mekkora cécó volt vele, hogy hova és hogyan is telepítsék...(vonatra, alagútrendszer és még számtalan jobb és idióta ötlet)
Aztán mentek a Mineutman silókba....
Aztán meg ezeket szerelték le először.. Haha. -
#101
A Peacekeeper-ekkel annyira nem kell számolni, hogy Rumsfeld és az USAF döntése alapján ki lettek vonva, és már deaktiválva lett mind az 50 db. -
#100
Miért? Hány Kresta-hoz hasonló rakétás cirkálójuk van? Na és atommneghajtású vadásztengeralattjáró?
Hány Tu-22M? Saját hordozó?
Csak egy TF-et kísér 2-3 Los Angeles oszályú tengó. Csak ezek megennék a kínai flotta magját... -
RoLii #99 Hatooo ez a kinai flotta azert megerne egy miset..ugyazzal a taktikaval amivel az oroszok csinaltak volna, nekik is sikerulhet, az eszkozeik megvannak hozza. -
kukacos #98 Bocsika, elkerülte a figyelmemet az a mondat, hogy nem-nukleáris csapásról van szó. Ott tényleg nem sok értelme van ICBM-mel lövöldözni :) -
#97
Nos, anno a SDI lézeres megoldásánál NEM a célzás volt a gond, hanem egy megfelelő gyorsaságú, teljesítményű és erős lézer hiánya volt a gond. Na meg az, hogy felhős időben semmit sem tud tenni és a rendszer részegységei (tükröktől a műholdakig) mind külön-külön támadhatóak.
A MIRV robbanófejek a pálya csúcspontján állnak rá a végső célokra, ezért csak egymáshoz viszonylag közel levő célok támadhatók vele.
Az meg ahogy a kínai flotta fejlődik. Rögönöm kell. Belátható időn belül egyetlen ország haditengerészete sem lesz olyan szinten az oroszon kívűl akiknek hagyományos fegyverekkel reális esélye lenne egy hordozóban kárt tenni.
(Nekik viszont azért vannak sanszaik.)
Valaki említette az MX rakétákat. Nem, igazán kell számolni velük. A többihez képest elenyészően kevés van belőük. 1000 Mineutman készült és saccold meg hány Polaris lehet. kb. 18-20 Ohio osztályú hordózó készült. Mindegyiken 24 rakéta 8 fejjel. Ehhez képes az a kb. 50-60 MX....
Apropó, Sprint rakétáról már látott valaki felvételt? NAGYON durva!A gyorsulása kb. 3 mp alatt 3Ma-ra! -
#96
Ha követed az eseményeket láthatod, hogy én a nem nukleáris csapásmérésnél vetettem fel azt, hogy felesleges interkontinentális ballisztikus rakétákat MIRV robbanófejeket ilyen célra használni, mivel erre a robotrepülőgépek is tökéletesen alkalmasak. Magyarul a #90-es hozzászólásnak semmi köze nincs ahhoz, amiről én értekeztem... -
kukacos #95 Ez egy nagyon bonyolult kérdés és mindig határeset... egy idióta tábornok elméletben megpróbálhat hazardírozni. Minden azon múlik, mi a cél, és mit tekintünk elfogadható veszteségnek. Például az egész kubai válság tök értelmetlenné vált pár évvel később az atomhordozó tengeralattjárók megjelenésével, mert az oroszok Kubánál jóval közelebb tudják beküldeni a tengeralattjáróikat. Ezek röpideje csak pár perc, tehát - ha az USA nincs a legmagasabb készültségen - érzékeny veszteségeket tudnak okozni az amerikaiaknak. Természetesen a tengeralattjárók mindig ott lesznek - a kérdés, milyen politikus és milyen politikai helyzet kell ahhoz, hogy az ország nagyvárosainak elvesztését "elfogadható veszteségnek" könyveljék el. -
kukacos #94 Bogaram, a robbantások időzítése korántsem olyan egyszerű, mint gondolod. Nem egyszerre érkezik minden robbanófej. Az EMP az első, percekkel azelőtt jön, hogy egyáltalán a rakéták akár csak közel kerülnének a célterülethez. Egy ilyen előcsapást jó eséllyel valamelyik kémműholdnak álcázott föld körül keringő egység robbantana fel. Egyetlen ilyen robbanás önmagában tönkrevágja a GPS bármiféle alkalmazását a célterület felett. Ezt követik 5-10 percen belül a partok közelében levő tengeralattjárókról katonai célok ellen indított támadások, és mondjuk 20 perc múlva érkeznek az első ICBM-ek. A kikerült tervek szerint egy atomháborúban órákon át zuhognak a töltetek, úgy, hogy egyes célokon például percenként robbantanak. A MIRV tölteteknél külön tervezési és kísérletezési szempont volt, hogy hogyan bírják a közvetlen közelben felrobbantott töltet hatását, mert ugyebár egymás mellett robban sok 200 kt-ás apróság, és az bizony az elektromágneses spektrumot ronda kásává változtatja, de az biztos, hogy mindenféle rádiókommunikáció tutira lehetetlen a manőverező töltet és bármilyen külső forrás között, nemhogy majd kiméricskéli a pozícióját a GPS rendszerrel. Bármelyik hatalom, aki a GPS-re épít egy atomcsapást, maga alatt vágja a fát. Kiegészítő navigációs rendszerként elképzelhető, hogy beleteszik, ha csak korlátozott csapásról van szó. Nem kell lelőni a műholdat, bőven elég zavarni, bár az USA konkrétan megsemmisítésről beszélt az EU-s GPS-sel kapcsolatban, szóval ki tudja, mi van a tarsolyukban. Szóval mielőtt agresszíven nekemugrasz, picit gondolkodj el a dolgokon. -
RoLii #93 Igen...es utana lehet imadkozni hogy a tamado tengeralattjarok elkapjak az ellenseges raketahordozokat mielott azok elinditjak a szeretetcsomagokat...
_szerintem_ (erosen laikus es szubjektiv) az elsocsapas kora a raketahordozo tengeralattjarok megjelenesevel vegleg lejart. a tamado is _mindenkepp_ elpusztul, akart szarazfoldi telepitesu raketaktol, akar robotrepuloktol akar tenegeralattjarorol inditott raketaktol, kerdes hogy 1-2 v 5-10 oran belul e.
Ez az ami megadta az abszolut stabilitast. -
kukacos #92 Íme:
http://bbs.keyhole.com/ubb/showthreaded.php/Number/34290 -
kukacos #91 Lásd előző válaszom. -
kukacos #90 Ráadásul sokkal lassabb. Egy robotrepülőgép szubszonikus sebességgel halad, tehát mire elér a célig (megteszi a 2-3 ezer km-t), órák is letelnek, a rakétás nukleáris csapások addig jószerivel lezajlottak. Márpedig egy atomháború első lépései nagyon fontosak, sikerül-e kiütni az ellenség kommunikációs rendszereit/megsemmisíteni az atomcsapásra képes egységek legalább egy részét, mielőtt azok bevetésre kerülnek. -
RoLii #89 Nemhiszem...marmint hogy felulvizsgalnak...erted..
ok bevetnek par taktikai toletetet...es utana?
Varjak a strategiai megtorlast?
Mellesleg ha a kinaiak ilyen utemben fejlesztik a flottajukat es a hadsereguket akkor nem is lesz nukikra szuseg hogy elsoporjenek par TF-t. -
Invader #88 Fene, tegnap itt dícsérem az orosz rákétákat, erre kiderül, hogy tegnapelőtt egy Proton nem bírt pályára rakni egy geostac. műholdat.
Azért 36 indításból 3 sikertelen továbbra is nagyon jó arány. -
Invader #87 RoLii
A kínai doktrína szerint első cspás mérésére nem vetnek be nuk. fegyvereket.
Azonban hidd el, hamar felülvizsgálnák ezt az álláspontot 2-3 USA repülőgephordozó harccsoporttal a seggükben, amik halomra lőnék a kínai erőket. -
Invader #86 Kukacos:
20000, vagy 36000 kilométer egyre megy: le nem szeded földről, vagy levegőből indított hagyományos rakétával.
Csak EMPzni tudod, de azzal saját magad is szopatod.
Ja és mégegyszer mondom, mostmár nyomatékosan! A GLOSNASS/GPS az első csapást mérő hatalom számára RENDELKEZÉSRE ÁLL. Utána meg már magasan szarik rá. Ezt lököm már egy ideje, csak képtelen vagy felfogni.
Márpedig totális atomháborúban a robbanófejek nagy százaléka az első csapásra megy el, és jó részüket ellenséges robbanófejek ellen vetik be ilyenkor (a válaszcsapás erejének csökkentésére). És ez esetben számít a pontosság, hiszen vasbeton silókat támadsz(többek közt). Márpedig a műholdas helymeghatározás ez esetben nagy segítség lehet az inerciális vazeérlésnek. -
RoLii #85 az ABM rendszerek nuklearis toltettel voltak felszerelve, ergo egy robbanas jopar robbanofejet elkaphat, mind fizikailag mind az EMP reven.
De a lenyeget tekintve igazad van, a jelenlegi doktrina szerint max par tucat tamadoraketa elfogasara kell felkeszulni. -
BiroAndras #84 Egy dolgot még meg kell említeni a rakétaelhárító rendszerekről:
A hidegháborban nem 1-2 rakétáról volt szó, hanem arról, hogy gyakorlatilag az összeset egyszerre kilövik (nincs mire tartalékolni). Ebben az esetben, ha az elhárító rendszer képes leszedni mondjuk N darab robbanófejet, és képes felismerni a csalikat is, akkor az ellenfél egyszerűen épít még N darab rakétát, és kész. Tehát amíg sokkal többe kerül lelőni egy rakétát, mint megépíteni, addíg nincs értelme az egésznek.
Ma viszont már másképp néz ki a dolog. Ma nem kell több ezer rakéta ellen védekezni, csak néhány ellen. Viszont azt a keveset nagy biztonsággal kell elpusztítani. Ráadásul célszerű még ellenséges terület felett lelőni a rakétát, hogy bármi ami benne van (nukleáris, vegyi, biológiaia, stb. töltet), az oda essen vissza, ahonnan küldték. -
plamex #83 hogy kerestél rá ? -
#82
Nem igazán tudok elképzelni olyan helyzetett, ahol ne lenne elég az a párezer km-es hatótávolság. Nyilvánvalóan nem teljesen meglepetésszerűen döntenének ezen fegyverek bevetéséről, akkor pedig akár légi, akár vizi szállítóeszköz is elég közel tud menni ahhoz, hogy bevethessék a robotrepülőgépeket.
Egyszerűen nincs értelme ballisztikus rakétát, pláne ICBM-et felhasználni ilyen célra. -
RoLii #81 Joval kissebb a hatosugara.
A horodozezkoznek parezer kilometerre meg kell kozeliteni a celt.
Ez mind az SSBN/SSN -ekrol inditott Tomahawk-okra mind a legi inditasu ALCM/AGM -ekre igaz.
Igazabol ami nyugtalanito hogy a korai elorejelzo rendszerek nem tudjak megmondani hogy a raketan milyen toltet van...sot par percig roppalyaadatok sincsenek...ilyenkor valaki megnyomhatja a big red buttont... -
#80
Ezért nem értettem én sem, miért lenne szükség egy nukleáris töltetű MIRV-nek aktív rávezetés. :)
Hagyományos töltet esetén egyébként szerintem vicc ez a megoldás, egy robotrepülőgép egyszerűbb, kézenfekvőbb és főleg: már most bevethető állapotban van... -
RoLii #79 No vegigolvastam par forrast.
Mind a Peacekeeper mind a Midgetman (amik jelenleg a legkorszerubb icbmnek szamitanak) INS-t hasznal (inercialis navigacios rendszer) mivel nuklearis toltetnel nincs szukseg 100m alatti pontossagra, viszont fontos a fuggetlenseg.
A hagyomanyos toltettel ellatott raketak hasznal(nanak) aktiv radaros vegfazis iranyitast. -
RoLii #78 Kina deklaralta hogy nem nuklearis hanem hagyomanyos toltettel veti be a raketakat, nuklearis toltettel termeszetesen szet lehet verni egy hordozocsoportot.
cifu keresek linket. -
kukacos #77 Nem is azt írtam, hogy értelmetlen, én a globális nukleáris háborúról beszéltem. Kína is éppúgy tudná semlegesíteni magaslégköri robbantással. -
kukacos #76 Ez sem igaz. Az MX rakéták azért tudnak 50-100 m pontosságot elérni, mert a terminális fázisban is manővereznek. -
kukacos #75 Rosszul tudod, a GPS műholdak nem geostac pályán keringenek, hanem kb. 20000 km magasan. Mindenesetre 1. az USA nem véletlen fenyegetőzött az EU-s GPS rendszer lelövésével vagy zavarásával háború esetén, ha nem lenne rá képes, 2. az EMP ott lesz, a támadó ország is fog elsütni párat, és a nukleáris robbanások épp elég elektromágneses zavart keltenek ahhoz, hogy az egyébként is érzékeny GPS rendszert totálisan kiüssék az első robbanások. Pl ezt találtam a Trident tengeralattjárók helyzetmeghatározásáról:
http://www.banthebomb.org/future.doc
"The Global Positioning Satellite (GPS) system was designed to support nuclear submarine operations. From time to time the submarine takes a fix to determine its position using signals from GPS satellites. These signals cannot be received under the water so an antenna must be raised above the surface. This could compromise the submarine’s position. US nuclear planners anticipate that exoatmospheric nuclear explosions in a strategic nuclear exchange could cripple GPS. Because of these risks additional systems are used so that Trident is not dependent on GPS."
Szóval a GPS-t nukleáris háborúban tessék szépen elfelejteni. -
#74
Szórás: az ICBM-ek többrobbanófejes, manőverező visszatérő egységei (MIRV) pontossága cirka 100 méter körül van. A modern MIRV-eknél én nem hallottam még aktív radaros rávezetésről (RoLii ha van erről linked, azt szivesen fogadnám), általában tehetettlenségi navigációs rendszert használnak, egyes esetekben használják a műholdas navigációt is.
Rakétaelhárítás: Az Operation Desert Storm alatt a Patriotok (PAC-1) valójában szánalmas teljesítményt nyújtottak, egyes elemzések szerint jó, ha egy-két esetben sikerült a harci töltetett megsemmisíteniük.
A rakétaalapú ballisztikus-rakétaelhárítás már az 1960-as évektől rendelkezésre állt (pl. Nike-Zeus, amely 5 megatonnás nukleáris töltettel a légkör legfelső részében "kapta" volna el az ellenséges rakéták harci részét), noha a valódi hatásfokuk nyilván erősen megkérdőjelezhető. Jelenleg az USA két eltérő rakétavédelmi rakétarendszerrel rendelkezik, az egyik a szárazföldi telepítéső THAAD (Terminal High Altitude Area Defense), a másik az AEGIS hadihajók SM-2 és SM-3 rakétáival operáló Aegis Ballistic Missile Defense System. Mindkét rendszernek voltak már sikeres és sikertelen indításai is, bár a haditengerészeti rendszer eddig jobban szerepelt, a THAAD inkább a kudarcairól vált hírhedté. -
Invader #73 RoLii:
Maximálisan egyetértek a mondottakkal, leszámítva, hogy az ICBM-el nem kell eltalálni a hordozót, elég, ha Kína indít a hordozó csoport pillanatnyi helyzete körüli területre kettőt-hármat, és a rövid rávolság, és az ebből következő repülési idő miatt nem tud néhány kilóméternél jobban eltávolodni.
A következmény az hogy ha nem is maga a hordozó, de a task force egy része biztosan elpusztul/megsérűl + a kósza elektronok miatt radarok, elektronika használhatatlan lesz egy időre, és így hagyományos támadások ellen nem biztosítható a hordozó védelme. -
RoLii #72 relevans linkek az elozohoz
arrow:
http://www.israeli-weapons.com/weapons/missile_systems/surface_missiles/arrow/Arrow.html
patriot PAC3
http://www.defense-update.com/products/p/patriot-pac3-abm.htm
s-300 pmu
http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/s-300pmu2.htm -
RoLii #71 Az icmbek szorasa jelenleg kb 50 meter, ez bizonyitott teny. ( a robbanofejekhez kepes csigalassusagu precizios fegyverek szorasa van 1 meter korul)
A mirvek nem optikai hanem radiolokacios celazonositast hasznalnak, ezis teny.
A robbanofejeket el lehet fogni, tobb modon is. Jelenleg egyedul izraelben all szolgalatban ilyen fegyver az Arrow nevu raketarendszer (amit amerikai segitseggel fejlesztettek), bar ennek a fo alkalmazasi terulete az IRBM-ek megsemmisitese mivel izrael potencialis ellenfelei nem rendelkeznek ICBM-el.
(emelett az izraeli harcteri lezeragyuk a tesztek soran kepesek voltak a BM-21-es sorozatveto(katyusa) lovedekeinek megsemmisitesere.
Ironikus hogy az usa sajat raketaelharito rendszere a tesztek soran 8 inditasbol 2x volt sikeres.
Az mind az usaban mind a szovjetunioban szolgalatban allt icbm elharito vedelmi rendszer.
Az oroszoknal moszkvat vedte, mig az USAban a kozepnyugati raketabazisokat. (mindketto nuklearis fegyverekkel felszeralt elfogoraketakat hasznalt)
Korlatozott mertekben mind az amerikai Patriot PAC3 mind az orosz S-300PMU kepes a ballisztikus raketak elfogasara.
(nagyhatosugaru legvedelmi raketakomplexumok, melyek PAC3 ill PMU verzioi kifejezetten raketaelharitasra vannak specializalva)
ICBM soha az eletben nem fog eltalalni egy hordozot (olyan hogy anyahajo kb 50 eve nincs;) ) maximum veletlenul, meg vegfazis iranyitassal sem... -
Invader #70 El lehet találni a robbanófejeket, csak k***va nehéz.
A Desert Storm alatt irakiak lövöldöztek SCUD-okkal Izraelre és Szaud-Arábiára (illetve módosított a SCUDokkal : Al-Husein), és ezeket védték az amerikaikak Patriotokkal. Elemzések szerint körülbelűl 30%-a talált a rakétáknak, és körülbelűl ugyanennyi tévesztett célt, vagy esett szét a légkörbe lépve, a maradék eltalált valamit.
Persze itt általában magát a rakéta testet lőtték, mert a SCUD kis hatótávja miatt megvolt rá a lehetőség, de robbanófejek ellen is voltak kísérletek.
Az amcsik kísérleteztek a hajókra telepített Standard rakétákat is ABM-é alakítani, csakhát azok még kisebb rakéták, gondolom még rosszabb a hatékonyság.