Gömbvillám a laborból

Oldal 1 / 7Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#308
Épp ezt mondom. Azzal a kiegészítéssel, hogy nem "normális" hullám, és a "részecskeállapot" csak egy pillanat, ezért felesleges idekeverni.

#307
"de detektáláskor pillanatszerûen összeomlik egy "részecske szerû" állapotba."

Ez csak egy megfogalmazás. A lényeg a pontszerû energiaátadás.

"No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitõl van, és hogyan történik."

Igen, ez a nagy kérdés.

"Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre."

Áttérünk, de attól még valóban az történik, hogy egy kvantumállapotú valamibõl egy határozott pontszerû fizikai történés "lesz".

#306
Van, aki szerint, mint ÉN, néha, nincsis hullám, sem részecske, hanem VMI, ami úgy terjed, mint egy hullám, de amikor csak érzékelni tudjuk, részecske.
Nem tom, de szerintem a kvantummechanika nem egy elmélet, már, hanem egy tudományág, modjuk inkább részecskefizika a neve, csak éppen az egész a kvantummechanikán alapul.
Tudtommal, szerintem.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#305
"De a "részecskét" csak mi képzeljük oda."

Nem a részecske a lényeg, hanem az, hogy az álalpotfüggvény terjedés közben jól szétterjed a térben, de detektáláskor pillanatszerûen összeomlik egy "részecske szerû" állapotba. No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitõl van, és hogyan történik. Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre.

#304
"Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba."

Látszatra. De a "részecskét" csak mi képzeljük oda. Felesleges bõvítmény.

"És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erõsen lokalizáltan)."

De hiszen a fény sem csak energiát ad le... És mint ahogy a fény "ténykedése" is leírható (elvileg) mindenféle nyakatekert hullámfüggvényekkel, ugyanúgy az elektron ténykedése is. (Gondolom, azt nem kell mondani, hogy az elekron is tud interferálni. Mint ahogy minden.)

#303
"Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlõ "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa."

De tudjuk, hogy a kvantumfizikát tökéletesen igazolják a kísérletek. Úgy gondolom, ez (néhány kivételtõl eltekintve) mindenki számára világos.

#302
"Csak "valamilyen különös hullámok" (lásd kvantumjelenségek) által szállított energiamennyiség egy adott ponton adja le ezt az energiát."

Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba. És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erõsen lokalizáltan).

#301
Nemtom mennyire, ott is sugárzás van, én csak erre gondoltam.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#300
ok, hogy nincs tudatfeltételezés, de vannak idõben visszafelé menõ és kölcsönható hullámok, furi és kész, a többi jobban tetszik, ez meg nem.
Kösz a linket.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#299
Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlõ "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa.

#298
Mi nem világos ezen? Arról van szó, hogy az csak egy látszat, hogy "ide csapódik be a foton (mint részecske)". Igazából nincs olyan, hogy részecske. 😊 Csak "valamilyen különös hullámok" (lásd kvantumjelenségek) által szállított energiamennyiség egy adott ponton adja le ezt az energiát.

Mellesleg, nem csak a fotonról mondható ez el - ugyebár a többi részecske is mutatja az interferencia-jelenséget...

Szerintem.

#297
""A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb."
A valóságban is az jön létre. 😊"

Természetesen. Ki mondott mást?

#296
"A #264-ben leírt megközelítésben nincs olyan, hogy foton, mint részecske, csak egy különleges hullám..."

De én nem arra reagáltam. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a te megközelítésed jobb (nem is egészen világos).

#295
"Ez az egyetlen elképzelés, amit nem szeretek egyáltalán.
Olyan mintha a részecskéknek tudatuk lenne."

Félreérted a fogalmazást. Szó nincs tudatról. Egyszerûen az idõben visszafelé terjedõ hullámok kölcsönhatnak a részecskékkel, és így azok reagálhatnak távoli és még meg nem történt eseményekre. És ebben az az igazán érdekes, hogy ez csupán egy új interpretációja a kvantumfizika jól ismert egyenleteinek.

#294
"Arról kvantumhatásról nem mondanál pár szót, mert csak azt hallottam eddig, hogy van, és hogy állítólag lehetõvé teszi a feketelyukak sugárzását."

http://en.wikipedia.org/wiki/Hawking_radiation

#293
Inkább úgy mondanám, az egy lehetséges (vagy inkább elképzelhetõ) magyarázat egy olyan dologra, aminek "nem szabadna megtörténnie" (a klasszikus fizika szerint).

#292
"A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb."

A valóságban is az jön létre. 😊

#291
A #264-ben leírt megközelítésben nincs olyan, hogy foton, mint részecske, csak egy különleges hullám...

#290
Általában, sajna.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#289
Csak hogy érdekesebb legyen a foton, felcseréljük a modelljeivel.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#288
Ez az egyetlen elképzelés, amit nem szeretek egyáltalán.
Olyan mintha a részecskéknek tudatuk lenne.
"Azt leszámítva, hogy nem a foton váltogat az üzemmódok közt, hanem mi használunk kétféle modellt felváltva. Valójában nem is az ütközés a lényeg, hanem az, hogy van egy pont, ahol a kvantumfizikai leírásból átváltunk klasszikus interpretációra (Ez általában a detektálás pillanata)."
Ez nekem is ok, csak én nem szeretem ezt a váltogatást, jobban szeretem, mikor elintézik azzal, hogy a mozgást tökéletesen leíró hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne, ergo interferál, ez se teljesen ok, de még mindig közelebb áll hozzám. Egyébként a két mondellel csak az a baj, hogy általában inkább úgy állítják be, mint ahogy eredetileg leírtam, tehát hogy a foton váltogat az üzemmódok közt.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#287
Én se teljesen értettem, mikor olvastam, hogy hogyan is jött oda, de eléggé triviálisan fogalmaztak: a kilépõ sugárzás a szembejövõ anyagok hatására mikrohullámú sugárzássá lassul.
Én ezt nem értem teljesen.
Arról kvantumhatásról nem mondanál pár szót, mert csak azt hallottam eddig, hogy van, és hogy állítólag lehetõvé teszi a feketelyukak sugárzását.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#286
Sõt, van olyan elképzelés is, ami szerint a hullámfüggvény képzetes része idõben visszafelé terjed, és a részecskék így kapnak információt elõre a teljes kísérleti elrendezésrõl.

#285
"Nem ott igazából arragondolok, hogy kiderül, hogy a megnevezések miatt néha rosszul következtettünk, és igazából se nem részecske se nem hullám, hanem vmiféle szintézise a kettõnek"

Pontosan errõl van szó. A kezdetektõl világos mindenki számára, hogy se a részecske se a hullám modell nem teljes önmagában, így a foton nem lehet igazából egyik se, hanem valami más, amihez hasonló a hétköznapi világban nincs.

#284
"Ahol "árnyéknak kéne lennie", most az interferenciakép sötét sávjaira gondolsz, vagy mire?"

Arra gondol, hogy a klasszikus modell szerint a résekkel szemben lenne csak becsapódás, máshol nem.
A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb.

"szerintem a 10+ millió/milliárd az nem végtelen szerintem"

Tekintve az univerzum 13 milliárd év körüli korát, a 10+ milliárd épp elég sok.

"Honnan tudják, hogy hány éves? Nem nyelõdött el közben, és keletkezett mondjuk egy tök ugyanolyan, csak másik?"

A vákuumban nincs ami elnyelje. Ha meg mégis, akkor megváltozik sok tulajdonsága, nem lesz belõle éles kép a távcsõben.

#283
"Már elmondtam, hogy KÖZVETETTEN, és hogy hogyan következtették, ki."

Értem, hogy közvetett, de én eddig úgy tudtam, hogy elvi lehetõség sincs a kimutatásukra, se közvetlen, se közvetett. Ugyanis nem létezhet kölcsönhatás a két világ közt.

"De mondjuk már Hawking is mondott vmi kvantumhatást a feketelyukban"

Az teljesen más tészta.

#282
"foton keletkezik, átvált hullámüzemmódra, terjed, mint hullám, és elnyelõdéskor, teljesen véletlenszerûen megjelenik a hullám vmely pontján, mint részecske, aztán eltûnik."

Ez ok. Azt leszámítva, hogy nem a foton váltogat az üzemmódok közt, hanem mi használunk kétféle modellt felváltva. Valójában nem is az ütközés a lényeg, hanem az, hogy van egy pont, ahol a kvantumfizikai leírásból átváltunk klasszikus interpretációra (Ez általában a detektálás pillanata).

"foton keletkezik, megy-megy, elnyelõdik, mint részecske, mivel molekulákkal is képesek megcsinálni, ezért nem mondható, hogy tömör golyókat lövünk, de a becsapódási valószínûséget megadó hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne, tehát interferál, nem tudjuk ellenõrizni, mivel nem láthatjuk a fotont, anélkül, hogy ne hatnánk rá."

Ezt viszont egyáltalán nem értem.

"Az egyébként nem lehet, hogy a foton, vmiképpen (mint részecske) kölcsönhatásba lép a rések anagával."

De. Egész biztosan kölcsönhat vele.

#281
Egyre jobb.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#280
A foton, az elképzelhetetlenül hihetetlen... 😛

#279
A foton a jós... Stb.

#278
Ja, szerintem egy egész könyvet lehetne teleírni vele, cím: A fény különös tulajdonságai-Foton: hullám v. részecske, esetleg vmi más?<#nevetes1><#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#277
A hétköznapi emberek többsége csak a XIX.sz.-ig ismeri a fizika történetét. Pedig a XX. volt az igazán izgalmas, és valószínû nem értek véget még a meglepetések.

#276
Mielõtt nekiállsz találgatni, nézd meg, mit tud még! 😊

#275
Hát, a régi vágású részecske képet el is lehet felejteni, és az is biztos, hogy nem egy "normális" hullám, mert ez a kétréses interferencia dolog még csak az elsõ a különös tulajdonságok sorában.

#274
Egy felhõ!!!! Mint az elektronfelhõ! Csak kicsiben, mondjuk.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#273
kb. Egyre jobb, lehet hogy mégis itt lesz a megfejtés???<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#272
Nem ott igazából arragondolok, hogy kiderül, hogy a megnevezések miatt néha rosszul következtettünk, és igazából se nem részecske se nem hullám, hanem vmiféle szintézise a kettõnek, vmiféle csak nagyságrendileg határozott kiterjedésû hullám, na ezt aztán jól megasszontam.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#271
"Olyan, mintha menne valamerre!" 😛

#270
Vagyis nem most találtam ki, csak most fogalmaztam meg, ebben a szórendben. Persze bõven lehetne még rajta csavarni.

#269
Hát szerintem se egy golyó, nem tömör golyó, hanem vmi, ami olyan mintha lenne vmekkora, vagy nem?

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#268
Kösz, most találtam ki, de azt hiszem, a fizikusok is kb. így gondolják.

#267
Úgy érted, kiderül, hogy mégiscsak golyó szerû részecske?

#266
"akkor a fotonOK becsapódásaI kirajzolják az interferenciaképet"

Itt még indokolt a többesszám, mert a teljes képhez természetesen több foton kell.

"akkor nem szabadna nekiK így becsapódniUK"

Itt viszont már nem, mert egy foton sem úgy viselkedik, ahogy a klasszikus fizika alapján várnánk.

"beszkenneljek egy diagrammot az egyik John Gribbin-es könyvbõl, hogy milyen képeket kapunk a két esetben"

Felesleges, már elhangzott, nem?

"vagy, ha jól emlékszem nektek megvannak a könyvek, megnézitek ti."

Nekem nincs.

"A paradoxont még nem oldották meg"

Kvázi megoldották. Lásd #264. Persze nem biztos, hogy ez a végsõ válasz.

"a paradoxon megoldásához végig kellene tudnunk követni pontosan a foton útját, fotonnyi potossággal, ha ez meglenne, egy csomó mindent fel lehetne fedezni így."

Ilyen szempontból nincs útja, mert nem egy golyó.

#265
Tetszik ez a megfogalmazás.<#eljen><#eljen><#eljen>

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#264
Illetve inkább úgy mondanám, hogy az energia terjed hullám alakban, és egyszercsak (bizonyos feltételektõl függõen) egy adott ponton átadódik. Az a "foton becsapódása".

#263
Akko majd kiborul a bili.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#262
Mondjuk én egyszer így képzelem el, egyszer úgy, még nem sikerült dönteni melyiket részesítsem elõnyben a két hipotézis közül, de vmiért szerintem a megoldás nem itt fog megszületni, hanem az elsõ tökéletesen behatásmentes érzékelésnél.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#261
Ez az egyik feltételezés, nekem semmi bajomnincs vele, csak azzal volt bajom, hogy egyetlen fotonra lett kenve az interferenciakép kirajzolása, aztán kialakult egy érdekes vita a két teljesen egyenértékû hipotézisrõl.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#260
Utána is írtam érdekeset: nem lehet, hogy vmi hat a fotonra, ami azt is eredményezheti, hogy elhajlik a pályája a réseknél?
Nem tudjuk megnézni konkrétan mit csinál a foton, miközben eljut a generátortól a detektorig. Csak azt tudjuk, hogy arészecskék, ha magára hagyjuk ezt a zárt rendszert, akkor a fotonOK becsapódásaI kirajzolják az interferenciaképet, azt nem tudjuk, hogy vagy miért, de ez történik, és ha tömör golyónak tekintenénk, amivel viszont nem értek egyet, de attól még részecskének nevezem, akkor nem szabadna nekiK így becsapódniUK, beszkenneljek egy diagrammot az egyik John Gribbin-es könyvbõl, hogy milyen képeket kapunk a két esetben, vagy, ha jól emlékszem nektek megvannak a könyvek, megnézitek ti. A paradoxont még nem oldották meg, csak kiterjesztették az összes mikrokozmoszban lavõ részecskére, a paradoxon megoldásához végig kellene tudnunk követni pontosan a foton útját, fotonnyi potossággal, ha ez meglenne, egy csomó mindent fel lehetne fedezni így.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

#259
Azt persze jól írod, hogy nem a foton érkezik meg tulajdonképpen egy adott helyre, hanem ott vált át a nagyobb kiterjedésû hullám egy energiacsomaggá.

Oldal 1 / 7Következő →