41
-
dez #41 Nincs. -
dez #40 Mi ez, valami Inteles ellenpropagadna? :D (Mint az az ugyancsak félrevezető "EM64T" megjelölés.) Ne terjeszd, mert hülyeség.
(Te arra gondolsz, hogy az _adatbusz_ egy ideje már 64 bites volt.) -
dez #39 Kissé mintha naív lennél... -
dez #38 Hát ennek inkább nézz utána jobban. Vannak frekvenciák, az agyhullámok nem véletlenül jönnek létre: létezik egyfajta órajeladó mechanizmus, ami összeszinkronizálja az agysejtek tüzelését. Különben szétesne az egész. Gliasejtek: az utóbbi években egyre több jel mutat arra, hogy az idegműködésben is van szerepük. -
BiroAndras #37 "Had döntsem el én magam, hogy mit szeretnék, és ne találja azt nekem ki más, mert úgysem lesz pontosan az. Ne töntsék el helyettem a gépk, hogy mit csináljak, mit szeressek."
Ki beszél ilyesmiről?
Az intelligencia arra kell a gépnek, hogy olyan munkát is átvehessen az embertől, amihez komplex döntéseket kell hozni. Pl. járművezetés, ahol a legtöbb baleset emberi hiba miatt következik be.
"Nézzük csak meg mi folyik egy modern gyárban, mit csinálnak az emberek. Hogy bánnak egy multicégnél az alkalmazottakkal. Mindez azért, mert a gépek kiszámolták, hogy így hatékonyabb"
Ez hülyeség, ehhez semmi köze a gépeknek. Emberek számolták ki, hogy így hatékony a termelés. És pont arra valók leginkább a gépek, hogy az ilyen munkát elvégezzék. Egyébként a gyárakban majdnem minden automatizálva van már most is. -
szivar #36 Viszont egy gép döntéseit nem befolyásolják a hormonok és a rokonsági kapcsolat sem mérvadó bizonyos döntések meghozatalakor. Nincs rosszkedve, nem menstruál, nem idegeskedik. Csak a logika vezérli, még ha neurális hálózatokról is van szó. És attól még hogy van önálló tudata, nem biztos hogy az emberek ellen fordul. -
#35
Attól mentsen meg minkaet az isten, hogy számítógéppel pszichét szimuláljunk. Ebből csak rossz dolog sülhet ki, bár egyesek azt hiszik milyen fantasztikus jövő vár ránk miatta.
Én most is azt vallom, hogy gondolkodjon az ember, a gép pedig csinálja azt meg. Ne pedig fordítva!!!
Had döntsem el én magam, hogy mit szeretnék, és ne találja azt nekem ki más, mert úgysem lesz pontosan az. Ne töntsék el helyettem a gépk, hogy mit csináljak, mit szeressek. A gépek arra valók, hogy kiszolgálják az embert. A gépnek ne legyen önálló tudata, mert még meggondolhatja magát, és rájön, hogy mennyivel jobb lenne neki fordítva. Ez nem rémálom, nem fantasztikus film, hanem már részben a valóság része. Nézzük csak meg mi folyik egy modern gyárban, mit csinálnak az emberek. Hogy bánnak egy multicégnél az alkalmazottakkal. Mindez azért, mert a gépek kiszámolták, hogy így hatékonyabb, a tulajdonosok akik elvileg emberek pedig rájöttek, hogy így mennyivel több pénzt tudnak bezsebelni. Szóval már most is baromi rossz irányba megyünk, ideje lenne megálljt parancsolni, és helyére tenni a dolgokat, mert jó lenne, ha az emberek embernek és nem gépnek éreznék magukat a munkahelyükön! -
#34
Nem kell aggóni, lesz itt jó kis technika! -
JTBM #33 Ha jól emlékszem, az elektromos áram vezetőtől függően kb. a fénysebesség hatodával terjed. Nem rossz sebesség és nagyságrendekkel könnyebb irányítani, mint a fényt, ezért használják a fényt adatátvitelre csak nagy távolságoknál. -
#32
jujujj ez a legveszélyesebb mikor egy olyan témát szabadítanak a népre amihez senki sem ért igazából,
de mindenki ugy gondolja magaról hogy mégis
-
kandeláber #31 "egy dolog van aminek nincs tömege az pedig a foton"
Pedig van neki: E=mc2, tehát a foton tömege: m=E/c2
Nyugalmi tömege valóban nincs, de ezzel így van minden bozon, nem csak a foton. -
kandeláber #30 "Akkor még ott va az elektronok által létrehozott ellenállás ami hő formályában jelentkezik."
-
slackface #29 Az elektromos áram most is fénysebességgel terjed ..mindig is így volt.
Az olyan dolgokat aminek tömegük van meg gyakorlatilag sem elméletileg sem lehet fénysebességre gyorsítani..egy dolog van aminek nincs tömege az pedig a foton. -
Tiberius B #28 Ha jól emlékszem idén olvastam vmi olyasmit vhol, hogy csináltak az elektronokkal vmit, amivel elérték, hogy fénysebességen mennyen az egész, de nem emlékszem teljesen, asszem "plazmon"-oknak nevezik ezeket az elektronokat, érdekes lesz mikor mejd oprtonikai chipek lesznek. Mármint az asztali PC-mben, ha jól emlékszem akkor ráadásul már vagy egy éve kijött az Intel lézerlaborja egy fénnyel működő processzorral vagy mivel, meg Japánban meg vmi kerámiával jöttek ki, ami meg adatokat tárol fény segítségével, meg ugye van a fény segítségével, kristályokban történő adattárolás is (holotechnológia, csak mindenkinek más jutna eszébe), jó világ lesz itt nemsokára, csak majd a társadalom nőjjön fel hozzá.
Remélem érthető voltam, mert szerintem kicsit zavaros voltam.
-
slackface #27 Opto elektronika powa.
"ha egy elektron elmozdul, akkor ez fénysebességgel továbbhaladó elektromágneses teret gerjeszt, tehát a hatás olyan, mintha az elektron mozdult volna fénysebességgel"
Értem miat akarsz mondani..arra gondolsz szerintem,hogy maga az elektron az lassú természetes körülmények között..és maga az elektromos erő..az fénysebességel terjed. De a félvezetőkben az előfeszítésnél már nem elég csak az erőtér átadódása..ott fel kell tölteni a réteget,hogy ki tudja nyitni a kaput egy másik út írányába is. Ez pedig lassan történik. Ha igazad lenne akkor már most is majdnem a végtelenségig lehetne húzni a procikat. Akkor még ott va az elektronok által létrehozott ellenállás ami hő formályában jelentkezik. Ezt mondjuk szupravezetéssel ki lehetne küszöbölni. -
waterman #26 gondolom hogy nem egy egyszerű dolog:)
de ami '86-ban science fiction volt, az mostanság gyakori téma, 5-6 év múlva meg már probléma lesz, ha nem lesz valami hasonló..:) -
BiroAndras #25 "szerintem optikai chipekkel, ahol a feladatok nagy részét fénysugár és nem elktron végezné hatalmasat léphetnénk előre."
Erről már '86-ban is olvastam. Sajnos a megvalósítás nem megy olyan simán, mint ahogy akkor elképzelték. De 10 év múlva már lehet, hogy lesznek optikai procik. -
BiroAndras #24 "És mi lenne, ha 32 ill. 64 bites procik helyett 128 vagy 256 biteseket gyártanának?"
Drága, és nem szükséges. 64-biten bőven elég nagy számokat lehet ábrázolni. A vektorműveletekhez meg ott az SSE és társai, amik 128 meg mégtöbb bitesek.
Sokkal célravezetőbb a Cell proci megoldása, ahol a RAM helyett a cache-ben van a szoftver és az adat is, és a RAM-ot DMA-n keresztül nagyobb blokkokban olvassa (ráadásul amíg az egyik blokkot olvassa, a másikon számolhat). Ezzel kikerülhető a mai procik legnagyobb bánata , hogy lassú és nagy késleltetésű RAM. -
BiroAndras #23 "A processzorok ha jól tudom már a P4 óta 128 bitesek belül"
Rosszul tudod. Az x86 procik regiszterei 32 bitesek, csak az FPU illetve az SSE/MMX/stb. regiszterek nagyobbak. Az x86-64 architetktúrában viszont az alap regiszterek(AX,BX,...) is 64 bitesek. Linuxos mérések szerint egy egyszerű újrafordítás 64-bitre akár 30%-kal is növelheti egy program sebességét. A 64-bites memóriakezelés meg szintén jó dolog. Nem csak a fizikai memória a gond, a 32-bites címzésnél a virtuális memória korlátja 2GB (a többi az OS számára van fenntartva), ami könnyebben elérhető, mint a 4GB fizikai memória. -
waterman #22 "Érdekesség:
http://atomchip.com/_wsn/page5.html"
azon a linken amit látunk az nagyon fake vagy szuper fake??:) -
waterman #21 az a gond, hogy a 32-ről 64 bitre történő váltást az adatok címzési problémája sürgette. per pill 64 bites címzés és 64 bit széles adatutak bőven elegendőek. (nem túl jó példa: 5 szálon 300 megát nyomna át a SATA2-es winyó elektronikája, de maga a mechanika határa kb 70-80mega/sec.. ugyanígy nem használjuk ki manapság még a 64 bitet sem.)
arról nem beszélve, hogy a mostani mindenhová 64 párhuzamos vezeték helyett 128-at vagy 256 ot beépíteni hatalmas plusz költégeket jelentene. a párhuzamosítás az egy nagyon jó alternatíva lenne. pl: szuperszámítógépek vagy kicsit közelebb az átlag júzerhez: SLI. de párhuzamosítani sem lehet végtelenségig. mert egyszerűen nem férne el, meg az elektronnak "tömege" van, ebből jön, hogy "lassú" ezért nem lehet tovább növelni a frekvenciákat és ez okozza a melegedés problémáját is.
szerintem optikai chipekkel, ahol a feladatok nagy részét fénysugár és nem elktron végezné hatalmasat léphetnénk előre. ha az adatfeldolgozás fénnyel menne, a vezérlés meg még a jól bevált elektronokkal, már az is nagyot dobna a mostani állapotokon.. -
JTBM #20 Ez jó kezdetnek, de a valódi 3D-s chipben a félvezető réteget is rá kell rétegelni az előző rétegre, tehát 1 félvezető, majd x összekötő, mégegy félvezető, majd x összekötő.
Ezzel a módszerrel a pozíciónálással nem lesz majd gond, de a hűtéssel igen. A hűtésre szintén rétegelős módszerrel kialakított mikro lyukakban keringetett anyagot kell majd alkalmazni, de ez a technológia nincs még meg. Kevés rétegnél lehet sima hővezetőt, pl. ezüstöt, aranyat is alkalmazni.
Megfelelően nagy rétegszám esetén a teljesítmény exponenciálisan nő (az egy rétegűhöz képest), ezért lehet csökkenteni a frekvenciát, amivel csökken a hőleadás.
Szerintem akkora technológiai ugrás lesz majd, mint az IC a tranzisztorhoz képest. Ezzel a technológiával lehet majd igazi neuron hálózatot kialakítani és mesterséges inteligenciát alkotni. -
Chriss745 #19 Látogató: Az a 64 bit-es őrület csak marketing, ne dőlj be nekik. A processzorok ha jól tudom már a P4 óta 128 bitesek belül (de lehet, hogy csak 64, most nem tudom pontosan), ami azt jelenti, hogy egyszerre 128 bit adat megy át az adatbuszon.
Ami most 64 bites lett az a címbusz, azaz 64 biten címzed meg a memóriát. Ez semmit sem jelent sebesség szempontjából, csak több memóriát tudsz megcímezni, ennyi.
Úgyhogy kérlek ne dőlj be a 64 bit "erejének"!
MARKETING -
JTBM #18 Pont ezért írtam logikai réteget, mert az összeköttetés réteget a jövőben is meg kell csinálni. Tehát a 3D-s chipekben, ahol mondjuk 4 logikai réteg van, akkor minden logaikai réteghez tartozik majd 1 félvezető és 6-10 összekötő réteg. -
látogató #17 És mi lenne, ha 32 ill. 64 bites procik helyett 128 vagy 256 biteseket gyártanának? És mondjuk olyan utasitáskészlettel látnák el őket, amik nagyon hatékonyan ki is tudják ezt használni? A mostani programoknak meg lenne valami hardware, ami elintézi, hogy fussanak normálisan ezeken a gépeken. Ha jól tudom, az Intelnek van az Itanium? processzora, ami pont ez miatt nem jött be, pedig az valódi 64 bites proci, nem pedig a régi utasitáskészlet toldozgatása. -
romero83 #16 Érdekesség:
http://atomchip.com/_wsn/page5.html -
lmisi #15 Mintha mostanában lassulna a procik sebesség fejlődése. Egyre több mindennnnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy adott program kihozza egy prociból a maximumot és egyre kevesebb, hogy elbukja jó részét.
Az én lassan 3 éves AMDAthlonXp 2500+ (Ár 25 000 Ft.)om még mingíg álja a sarat. Amikor őt beszereztem egy kicsit több mint 2 éves Athlon900-ast cseréltem le vele (Anno szintén kb. 25 000 ft.). Amit órajelben 2x és teljesítményben 3x -osan vert. Na most ezt nem tudnám megcsinálni.
Még 100 000 forint se kapnék 2x teljesítményt, nemhogy 3x -ost. -
kandeláber #14 Zedas! Felháborító, hogy marhaságokat terjesztesz fennhangon úgy, mintha igaz lenne! Ha egy kicsit is értenél a mikroelektronikához tudnád, hogy az említett processzorokban az általad említett rétegszám a vezetékrétegek (fémezések) számát jelentik! Ma minden integrált áramkörben a tranzisztorok egy rétegben helyezkednek el (kivéve a már említett stacked die struktúrákat, de azok ugyebár egymásra ragasztással készülnek). Ez a jövőben sem fog változni, ugyanis egyszerűen nem éri meg, technológiailag kivitelezhetetlen, legalábbis a ma használatos technológiákkal. -
kandeláber #13 Hát én ezt a fotonikus megvalósítást nem nagyon látom.
Az elektronok valóban nem mozognak fénysebességgel, de nem is kell nekik, ugyanis ha egy elektron elmozdul, akkor ez fénysebességgel továbbhaladó elektromágneses teret gerjeszt, tehát a hatás olyan, mintha az elektron mozdult volna fénysebességgel. -
kandeláber #12 "Ezt úgy kell elképzelni, hogy a jelenlegi egy logikai rétegű chipek helyett először kettő, majd pár száz, majd pár ezer rétegű chipeket fognak gyártani."
És íme.
Ma is használnak több rétegből felépített chipeket, ezeket stacked die-nek hívják. Úgy készül, hogy különálló chipeket készítenek, aztán elvékonyítják a hordozó szilíviumot, így a különálló rétegek vastagsága akár 0,1-0,2 mm-re is csökkenhet, aztán ezeket egymásra ragasztják Az egyes rétegek közötti sok átkötés megvalósítása azonban borzasztó bonyolult lenne, különösen ami a pontos egymásra illesztést illeti. Elsősorban flash memóriáknál használják, ahol fontos a kis méret, de nincs túl nagy disszipáció (nem melegszik túlzottan). Más áramköröknél (CPU, GPU stb) pont a melegedés jelenti az egyik legnagyobb problémát ezesetben. -
kandeláber #11 "Lehetne most is ezermilliárdos procit készíteni, csak ahhoz ugye kicsit több tűs csatlakozó kellene, meg olyan vas is, ami ki tudja szolgálni a procit."
Nem lehetne, mert egy ma használatos 30 cm-es szeleten nem fér el ezer milliárd tranzisztor. -
Zedas #10 Nem a kvantumszámítógépre gondolsz?
Szerintem mi már rég az urnában fogunk figyelni mire elkészítik. :) -
Zedas #9 Az Athlon 64 kilenc rétegű, a jelenlegi Pentium pedig hét. A rétegek részint árnyékolást, részint funkcionalitást tartalmaznak, így egynél biztosan több logikai réteg van a modern CPU-kban. Az órajel továbbítását, a nem használt részek lekapcsolását szintén ezek a rétegek végzik (a 2. csak a mobil pentiumoknál található meg).
Mondjuk értem hogy mire gondolsz, de ez vagykorlatilag nem megvalósítható gyártástechnikai okok miatt. A kihozatal minden réteggel négyzetesen arányosan csökkenne és a hőelvezetés is megoldhatatlan a jelenlegi gyártástechnológiával.
A nanocsövek használatával igyekeznek részint szobahőmérsékletű szupravezetést, részint hőkivezetést beépíteni a jövőben, ezzel esetleg megvalósítható az amit leírtál.
Még olvastam olyanról, hogy a CPU tokozásának megváltoztatásával (fejjel lefelé) növelhető lenne a tranzisztorok magassága, így csökkenthető lenne a szivárgási áram (azonos hűtés mellett). -
slackface #8 Ez a rétegezés nem is olyan hülyeség..ma még csak 2d ben szerkesztik az ostyákat..de ha rétegeznék.. :)
Ez a 20 nanométer..már igen igen súrolja egy egy molkeula méretét. És itt lesz a határ.
Szerintem 10 nm alá már semmi féle képpen nem lehetne lemenni.. Én úgy képzelném el,hogy valami olyasmi kéne ami mondjuk hasonlít a tranzisztorok működésére és nem elektronok lennének az üzenet hordozók hanem fotonok..valamilyen elektromágneses hullám ami befolyásolna valami anyagot.. átadná energiáját az atom elektronjának ..az egyel nagyobb kvantum álapotba kerül és megváltozik az anyag tulajdonsága ami lehetővé tenné ,hogy kinyisson egy kaput egy másik fotonnak..! Mit a félvezetőknél, előfeszítés itt is lenne szerintem. Csak melyik legyen az az anyag???
Ha ilyen lenne, nem lennének bajok a hűtéssel sem mert egy foton, nem tud akkora ellenálást kiváltani mint egy elektron..a sebességről meg nem is beszéltünk :) fénysebesség !
A félvezető kapukban a töltés sajnos csiga lassúsággal gyűlik ezért a frekvenciáknak is van határuk tranzisztorok terén. De fotonoknál ezzel sem lenne probléma.
Kiváncsi vagyok mit mond erre BiroAndi. -
JTBM #7 A jövő szerintem a 3D-s chipeké. Ez irányú fejlesztésről még nem tudok, de előbb-utóbb erre kell menni.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a jelenlegi egy logikai rétegű chipek helyett először kettő, majd pár száz, majd pár ezer rétegű chipeket fognak gyártani.
Egy kettő rétegű proci sokkal gyorsabb lesz majd egy mai kétmagos procinál, mert a két réteg miatt ma még nem létező 3D-s kapcsolatokkal további teljesítmény növekedés érhető majd el.
Persze nem véletlen, hogy nincsenek még ilyen procik, a gyártásuk sokkal lassabb lenne a maiaknál, rétegenként lenne annyi, mint ma egy chip gyártása. A hibalehetőség is a rétegek számával lineárisan nőne. A hűtésüket is meg kell oldani, mert ott nem lesz majd egy nagy méretű hőelvezető felület. -
slackface #6 Az agy nem 20hz-én működik...nincsenek frekvenciák...csak olyan,hogy ha egy neuron leadta a töltését..azaz kisül..akkor a natrum/kalium pumpa elkezd működni és speciális esetben akár egy tized másodpercig is eltart amig töltődik ..ez az abszolut refrakter fázis..és ha elég erős inger éri akkor újból elsülhet..ha sokat működik elfárad..ezt érezzük is ha sokat foglalkozunk egy dologgal. Egyébként meg csak 10 milliárd idegsejtünk van..a gliákat nem számolom bele mert nincs neurális funkciója.
És amit eddig tanltam róla azt gondolom,hogy egyáltalán nem kell szuperszámítógép egy "agyszimulátorhoz"
Az,hogy ilyen sok féle dolgot meg tudunk különböztetni és aszociálni tud az agyunk.. egy dologra vezethető vissza a neuronok divárgáló hálózatára..azaz..széttartására..,hogy ha egy bizonyos inger éri az agyat..mindig egy bizonyos sejt csoport kerül ingerületbe amik visszacsatoltan ingerületben is tartják magukat..ez az emléknyom. Ha ez a funkció kiesik..tartós felejtés történik. Ez a sejtcsoport egy a tanulás folyamán kialakult ingerre ingerületbe hoz egy másik csoportot..és ez eredményezi a logikus gondolkodást..a lineáris memóriát,,azt,hogy meg tudunk tanulni sorban..és összekapcsoltan jelenségeket..lemodellezni az agyunkal.
Az a véleményem,hogy sok számítógéppel amik fürbe vannak kötve..lehetne modellezni az agykéreg működését..először csak kis területeket..hogy megértsük a pszihé működését.
Sok kicsi sokra megy. -
BiroAndras #5 "A párhuzamos rendszereké a jövő, az agy is ilyen elven működik, de nem 3 GHz-en, hanem csak monnyuk 20 Hz-en dolgozik.;)"
És ha ugyanaz menne 20GHz-en? -
#4
Hátt igen ez is egy megoldás :) hmm 20 hz deszép szám :D -
#3
A párhuzamos rendszereké a jövő, az agy is ilyen elven működik, de nem 3 GHz-en, hanem csak monnyuk 20 Hz-en dolgozik.;) -
HUmanEmber41st #2 Lehetne most is ezermilliárdos procit készíteni, csak ahhoz ugye kicsit több tűs csatlakozó kellene, meg olyan vas is, ami ki tudja szolgálni a procit.
Kicsit nagyobb lenne a szokottnál? Kit érdekel? :)
Csak működjön :)