97
-
#57
Kár volt reagálnod...
Az úr lehet, hogy nem barom, de semmiképpen nem egy elismert valaki, pláne nem egy zseni. Nekem elhiheted, csak azon az egyetemen annyi van ilyenből, hogy a Jangcét el lehetne velük rekeszteni. Ez azért biztos, mert egy átlag itthoni tanszéken is legalább egy tucat "Research Fellow" van.
Káoszelmélet. :-) Tényleg röhögnöm kell.
Elméletnek nevezik, bár mindössze csak annyit jelent, hogy makro szinten (molekuláris szintnél nagyobb léptékeknél) egy rendszert sem tekinthetünk determinisztikusnak a modelljeinkben.
Ennyi. Se több, se kevesebb.
Ennek az "elméletnek" nem sok haszna van önmagában, mivel nem mond semmi újat!
> SOHA NE MONDD AZT, HOGY SOHA?
Rátapintottál a lényegre! A káoszelmélet majdnem ekvivalens ezzel a közhellyel.
Furcsa a fotonos példám? Pedig csak tovább sarkítottam a "prof" megállapításait.
Ha ekkora híve vagy a káoszelméletnek, akkor most nagyon helyeselned kellene, mert a káoszelmélet szerint bizony egy fotonnak is van esélye földrengést okozni.
Sőt! Mondok jobbat! A földrengéseket fotonok okozzák! :-)
Ez nem kamu. Minden szava igaz! Ha tudod, hogy mi a foton, akkor azt is belátod, hogy az állítás igaz.
Egy példa arra, hogy hogyan lehet a kifacsart tudományos evodenciákkal a laikusokat meghökkenteni.
-
Dredd #56 jók ezek az épületek, arra kéne járni basejumpolni :D -
#55
Leírom,de baj lesz belőle: Emberek, a földkéreg tömegéhez képest az emberi szerkezetek egy nagy büdös semmik! Csak az óceán mélyén 5500m -en (ekora az átlagos vízmélység)van kb. 550 bar. És a fölkéreg átlagsűrűsége ennek kb. 5-szöröse. Tehát ha, a törésvonal alja csak 10-12 km mélyen van, akkor csak a földkéregből a nyomás 5000bar legalább! És a kéreg ennél általában vastagabb! -
#54
Egy C-5 Galaxy max. hivatalos engedélyezett hasznos terhelése 120t (Két M-1 Abrams harckocsi, anno úgy volt kiírva a tender az M-1 -re hogy kettőt elbírjon a kicsike.) Az inga darabjait helikpoter emlete fel, de fennt rakták össze! -
reloader #53 Lehetséges, hogy én keverem valami mással. Egy C-5-ös elvisz 600 tonnát, persze 220 tonna a saját tömege, de igen, valszeg én kevertem. -
#52
Én úgy emléxem, hogy lapokból rakták össze odafent. Egy több, mint 700 tonnás valamit nincs olyan repülő szerkezet, ami felemelne. (kéne vagy 60-70 darab) -
KaBuTo666 #51 Szó nincs róla, hogy a vihar az energiáját a pillangó szárnycsapásából nyerné.
Így van!
Ha minden pillanatban milliónyi pillangó rebegteti a szárnyát, vajon melyik pillangó volt a kiváló oka a mai viharnak?
Ilyen kérdést nem is kell feltenni! Ki kérdezett ilyent? Ez teljesen mindegy.
nincs direkt ok-okozati összefüggés egyik pillangó és a vihar között sem.
Nagyon is van a rezgésszámok megegyezése miatt.
-
KaBuTo666 #50 Az úr nem barom és nem is valami taiwani egyetemet végzet. De Te biztosan okosabb vagy nála ennél a témánál, nem?!
Írjál cikket nyugodtan…
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.
Igen valóban, de ez egy figyelemre méltó tanulmány/ok. Káoszelméletek.
„Ennyi erővel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.”
Te nem is tudod, hogy miről van szó. Itt komoly összefüggések vannak a rezgések és az időjárás között.
Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
Mert?
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!
Mért kellene rettegni?!
A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben előforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezőjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridőben.
SOHA NEM MOND, HOGY SOHA!
Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
Te megint miről beszélsz?
Nem is tudod, hogy miről van szó.
A írásod mélyen tükrözi a szellemi, szintedet. (Legalábbis a témával kapcsolatban, és ahogy lereagáltad az írásomat…)
-
reloader #49 Asszem ezt láttam aTV-ben, az ingasúlyt egyben vitték fel Helikopterekkel.
De pl a Petronas ikertornyok összekötőhídját meg hidraolika tolta fel centiről centire asszem majd egy hónap kellett hozzá. -
BiroAndras #48 "ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok)"
Miért nem? -
BiroAndras #47 gondolom kisebb darabokból rakják össze. De akár egyben is beemelhető, ha nagyon muszály. -
#46
Az épület belsejében, de amit a cikk ír az pontatlan. Egy ingáról van szó valójában. -
t0ma #45 hat nemtom, de egyszer mar probalkozott az emberiseg a 'felhokig' ero epulet megepitesevel...
ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok) -
bleifrei #44 látom itt sok okos ember van. szerintetek egy 733 tonnás golyót hogy lehet a csúcsban felfüggeszteni? -
kukacos #43 A káoszelmélet magyarázatként történő emlegetése itt teljes félreértés. Minden kezdeti feltételre érzékeny nagyméretű eseményt (mint egy vihar vagy egy földrengés) folyamatosan zavarok bombáznak. Szó nincs róla, hogy a vihar az energiáját a pillangó szárnycsapásából nyerné. Ha minden pillanatban milliónyi pillangó rebegteti a szárnyát, vajon melyik pillangó volt a kiváló oka a mai viharnak? A kérdés bizony értelmetlen, nincs direkt ok-okozati összefüggés egyik pillangó és a vihar között sem. -
#42
annyira durva ez a taipei 101 :) -
kukacos #41 Nyilván létezik olyan metastabil rendszer, ami nagyon kis hatásra kibillen. Ha a körülmények olyanok, egy légy toppanása is leszakíthat egy hidat. Mégsem valószínű, hogy ilyen rendszert valaha létre lehetne hozni akár szántszándékkal, mert egy ekkora objektum esetén a környezete által keltett perturábiók szükségképpen nagyobbak, mint az a hatás, amire méretezni akarnánk.
Itt is erről van szó: az ottani földkérget az épület megépítése előtt is jóval nagyobb perturbációk érték, mint ez az aprócska tömegű kis légypiszok súlya. Földrengés elég gyakran van arrafele. De ha csak az ember által okozott perturbációkat nézzük, a köré épített épületek összsúlya is simán meghaladja a felhőkarcoló tömegét. Ha a földkéreg helyzete ott valami erősen metastabil lenne, akkor annak már rég ki kellett volna derülnie. -
#40
Én úgy tudom, hogy a terhelés 45 fokban folyamatosan oszlik el lefelé. Nem tudom, hogy hány méter mélyen van a törésvonal, de feltételezve mondjuk azt, hogy az épülettől 200 méterre fekszik, és a legrosszabb esetet alapulvéve mondjuk ugyanolyan mélyen van, aminél biztosan mélyebbre van, akkor az épület által nyomott terület már nem 2500 m2 hanem 62500 m2, ami 25 szöröse, tehát 200 méter mélyen a nyomás 4,7 bar helyett csak 0,2 bar pluszban, ami a talaj súlyából adódó terheléshez viszonyítva elenyésző. -
BiroAndras #39 "volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett."
A múltkor kipróbálták a MythBusters-ben. Az üveg alapból valóban nagyon erős, egy ember nemigen töri be. De az épületbe építve a szél miatti nyomáskülönbség nagyon nagy erőt fejt ki rá, azzal együtt már betörhet. -
TommyGun #38 Köszike így már értem csak a cikkben én nem láttam ilyen kiegészítést...ptt úgyvan mintha az egész épület 4,7 bárral nyomná a talajt... -
Inquisitor #37 http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/techno/63_sky/63_sky.htm -
Inquisitor #36 http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/superhigh/2skycity/skycity.htm
"With a height of 1,000 meters and a total floor area of 800 hectares, SKY CITY 1000 is a superhigh-rise city comprising 14 concave dish-shaped, aerial bases called, "Space Plateaus" stacked one upon the other. Residences, offices, commercial facilities, schools, theaters and so forth are organically located in these spaces. 35,000 people will reside here, and 100,000 people will work here." -
Inquisitor #35 A (volt) Petőfi adótorony, ami ma már "műemlék", valami 12-14cm2-en áll, két porcelángömbön áll az egész acélmonstrum :) -
Inquisitor #34 Belül is elég durva a Sky City 1000:
![]()
-
#33
Na, egy kis primitív számítás:
Az épület súlya kb.: 700'000'*1000*10 N
A nyomott felület kb. 50'000*50'000 mm2
Nyomás: F/A= 2,8 N/mm2= 2,8 MPa=28bar ,na ez már több. De ez is a legszarabb műanyagok szakítószilárdsága. Feletettem,hogy csak a torony része alatti felület a lényeges és, hogy a torony egész felületen nyomja a talajt.
Ha több százezer bár lenne akkor talán. A mesterséges gyémánt készül 100'000 bar-on. -
chungey #32 Nényzet-centiméterenként 4,7 bar. Na így számold. -
vg #31 Micsoda baromság!!!!!!!!!!!!! -
TommyGun #30 4,7 bar nyomás
Ez nem elírás ? 2,2 bár nyomás van a kocsim gumijában
ez a 4,7 ez naon kevés...nem inkább 4,7 millió bár nyomást csinál egy ekkora épület ? Lehet hülyeséget írok de a kocsimon a 4 kerékben nagyobb a nyomás mint amit egy ilyen nemtom hány millió tonnás épület nyom ?
-
#29
Képzelj el egy medencét! Tele van higannyal. Beledobsz egy nagy nagy téglát. A fennmaradó tégla egyik végére ráraksz egy pohár vizet(de még arányaiban ez is sok).
.... És nem történik semmi.
Ez megfelelőbb hasonlat. -
#28
Egyet értek. -
#27
Tévedsz, nézz utána, ha nem hiszel nekem. Egyébként átlagot írtam. Az átlagtól mindig vannak eltérések. pl. Kárpátmedence. Itt vékonyabb. De nézd meg az Alpok alatt. Meg fogsz lepődni. -
nickname #26 bizony bizony...:D
ha még valakit érdekel akkor itt meg lehet nézni:
http://dsc.discovery.com/convergence/engineering/skycity/interactive/interactive.html
De a többi tervezett épületet is tudom ajánlani. :) -
#25
0,6 MPa akart lenni.. -
#24
A piilangós példa, mint ahogy láttuk, csak egy analógia akart lenni, nem konkrét példa.
Az a 4,7 bar nyomás tudjátok mire elég? A városi vízhálózatban van 1,5-6 bar (0,15-6 MPa) túlnyomás helytől függően. Egy 0,5 l -es PET palack is 6-8 bar túlnyomást elvisel. Ez a talajnak meg sem kottyan. A komoly szerkezeti anyagok folyáshatára ma már 1000 MPa környékén van
a szakítószilárdság 3000 MPa körül. A földrengések ezekben is kárt tehetnek. 4,7 bar...
Röhögnöm kell. A földengések során ennél LEÍRHATATLANUL nagyobb erők munkálkodnak.
A mézes példa nem jó mert a talaj az SOKKAL szilárdabb mint méz. A szilárd anyagokat általában szilrádsággal és tömörséggel(az építőmérnökök ez szebben fejezik ki, de én nem az vagyok) jellemzik, de a méz az egy erősen viszkózus folyadék!
Egy ilyen rövid vizsgált időszak geológiai időben csak egy pillanat. -
Alfa Of NS #23 "btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve :)"
Most nezem a neten, tenyleg vazze, sokkal durvabb, igy mint ez az onallo torony. -
nenad #22 ebbol a magassagbol mar majdnem biztonnsagosan lehet ugrani. -
#21
Szerintem ez egy hót' baromság.
Rendszeresen megjelenik egy-egy ekkora barom "professzor", aki feltűnősködni akar. Mellesleg a faszi még csak nem is professzor, hanem egy egyszerű kutató valami tahó taiwani egyetemen. Ennyi erővel én is írhattam volna a cikket. :-)
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.
A káoszelméletet ilyen gyakorlati példán használni kissé félresikerült. Ennyi erővel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.
Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!
A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben előforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezőjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridőben.
Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
-
stibi #20 Szerintem ha épitenének mellé még egy ugyan ilyen felhőkarcolót meg mindezt bemutatnák OSAMA B. LADEN-nak akkor okozhatna földrengést.De igy háát...... tudom is én? -
FTeR #19 jaj, a lényeg lemaradt:
hogy állítását igazolja, többször teljes erejéből nekifutott az abalküvegnek (tudjátok, olyan padlótól plafonig, mint a filmekben :)). -
Alfa Of NS #18 A Sky City tetejen milyen jo szabadteri koncerteket lehetne rendezni. "Elfujta a szel" c. szam nagyot utne ott 
