Okozhat földrengést egy felhőkarcoló?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
gondolom kisebb darabokból rakják össze. De akár egyben is beemelhetõ, ha nagyon muszály.
#46
Az épület belsejében, de amit a cikk ír az pontatlan. Egy ingáról van szó valójában.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
hat nemtom, de egyszer mar probalkozott az emberiseg a 'felhokig' ero epulet megepitesevel...
ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok)
ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok)
#44
látom itt sok okos ember van. szerintetek egy 733 tonnás golyót hogy lehet a csúcsban felfüggeszteni?
#43
A káoszelmélet magyarázatként történõ emlegetése itt teljes félreértés. Minden kezdeti feltételre érzékeny nagyméretû eseményt (mint egy vihar vagy egy földrengés) folyamatosan zavarok bombáznak. Szó nincs róla, hogy a vihar az energiáját a pillangó szárnycsapásából nyerné. Ha minden pillanatban milliónyi pillangó rebegteti a szárnyát, vajon melyik pillangó volt a kiváló oka a mai viharnak? A kérdés bizony értelmetlen, nincs direkt ok-okozati összefüggés egyik pillangó és a vihar között sem.
#42
annyira durva ez a taipei 101 😊
#41
Nyilván létezik olyan metastabil rendszer, ami nagyon kis hatásra kibillen. Ha a körülmények olyanok, egy légy toppanása is leszakíthat egy hidat. Mégsem valószínû, hogy ilyen rendszert valaha létre lehetne hozni akár szántszándékkal, mert egy ekkora objektum esetén a környezete által keltett perturábiók szükségképpen nagyobbak, mint az a hatás, amire méretezni akarnánk.
Itt is errõl van szó: az ottani földkérget az épület megépítése elõtt is jóval nagyobb perturbációk érték, mint ez az aprócska tömegû kis légypiszok súlya. Földrengés elég gyakran van arrafele. De ha csak az ember által okozott perturbációkat nézzük, a köré épített épületek összsúlya is simán meghaladja a felhõkarcoló tömegét. Ha a földkéreg helyzete ott valami erõsen metastabil lenne, akkor annak már rég ki kellett volna derülnie.
Itt is errõl van szó: az ottani földkérget az épület megépítése elõtt is jóval nagyobb perturbációk érték, mint ez az aprócska tömegû kis légypiszok súlya. Földrengés elég gyakran van arrafele. De ha csak az ember által okozott perturbációkat nézzük, a köré épített épületek összsúlya is simán meghaladja a felhõkarcoló tömegét. Ha a földkéreg helyzete ott valami erõsen metastabil lenne, akkor annak már rég ki kellett volna derülnie.
#40
Én úgy tudom, hogy a terhelés 45 fokban folyamatosan oszlik el lefelé. Nem tudom, hogy hány méter mélyen van a törésvonal, de feltételezve mondjuk azt, hogy az épülettõl 200 méterre fekszik, és a legrosszabb esetet alapulvéve mondjuk ugyanolyan mélyen van, aminél biztosan mélyebbre van, akkor az épület által nyomott terület már nem 2500 m2 hanem 62500 m2, ami 25 szöröse, tehát 200 méter mélyen a nyomás 4,7 bar helyett csak 0,2 bar pluszban, ami a talaj súlyából adódó terheléshez viszonyítva elenyészõ.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#39
"volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett."
A múltkor kipróbálták a MythBusters-ben. Az üveg alapból valóban nagyon erõs, egy ember nemigen töri be. De az épületbe építve a szél miatti nyomáskülönbség nagyon nagy erõt fejt ki rá, azzal együtt már betörhet.
A múltkor kipróbálták a MythBusters-ben. Az üveg alapból valóban nagyon erõs, egy ember nemigen töri be. De az épületbe építve a szél miatti nyomáskülönbség nagyon nagy erõt fejt ki rá, azzal együtt már betörhet.
#38
Köszike így már értem csak a cikkben én nem láttam ilyen kiegészítést...ptt úgyvan mintha az egész épület 4,7 bárral nyomná a talajt...
ONLINE NBA LIGA -> http://nba.net63.net
#36
http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/superhigh/2skycity/skycity.htm
"With a height of 1,000 meters and a total floor area of 800 hectares, SKY CITY 1000 is a superhigh-rise city comprising 14 concave dish-shaped, aerial bases called, "Space Plateaus" stacked one upon the other. Residences, offices, commercial facilities, schools, theaters and so forth are organically located in these spaces. 35,000 people will reside here, and 100,000 people will work here."
"With a height of 1,000 meters and a total floor area of 800 hectares, SKY CITY 1000 is a superhigh-rise city comprising 14 concave dish-shaped, aerial bases called, "Space Plateaus" stacked one upon the other. Residences, offices, commercial facilities, schools, theaters and so forth are organically located in these spaces. 35,000 people will reside here, and 100,000 people will work here."
#35
A (volt) Petõfi adótorony, ami ma már "mûemlék", valami 12-14cm2-en áll, két porcelángömbön áll az egész acélmonstrum 😊
#34
Belül is elég durva a Sky City 1000:
#33
Na, egy kis primitív számítás:
Az épület súlya kb.: 700'000'*1000*10 N
A nyomott felület kb. 50'000*50'000 mm2
Nyomás: F/A= 2,8 N/mm2= 2,8 MPa=28bar ,na ez már több. De ez is a legszarabb mûanyagok szakítószilárdsága. Feletettem,hogy csak a torony része alatti felület a lényeges és, hogy a torony egész felületen nyomja a talajt.
Ha több százezer bár lenne akkor talán. A mesterséges gyémánt készül 100'000 bar-on.
Az épület súlya kb.: 700'000'*1000*10 N
A nyomott felület kb. 50'000*50'000 mm2
Nyomás: F/A= 2,8 N/mm2= 2,8 MPa=28bar ,na ez már több. De ez is a legszarabb mûanyagok szakítószilárdsága. Feletettem,hogy csak a torony része alatti felület a lényeges és, hogy a torony egész felületen nyomja a talajt.
Ha több százezer bár lenne akkor talán. A mesterséges gyémánt készül 100'000 bar-on.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Nényzet-centiméterenként 4,7 bar. Na így számold.
#31
Micsoda baromság!!!!!!!!!!!!!
#30
4,7 bar nyomás
Ez nem elírás ? 2,2 bár nyomás van a kocsim gumijában <#wow3> ez a 4,7 ez naon kevés...nem inkább 4,7 millió bár nyomást csinál egy ekkora épület ? Lehet hülyeséget írok de a kocsimon a 4 kerékben nagyobb a nyomás mint amit egy ilyen nemtom hány millió tonnás épület nyom ?
Ez nem elírás ? 2,2 bár nyomás van a kocsim gumijában <#wow3> ez a 4,7 ez naon kevés...nem inkább 4,7 millió bár nyomást csinál egy ekkora épület ? Lehet hülyeséget írok de a kocsimon a 4 kerékben nagyobb a nyomás mint amit egy ilyen nemtom hány millió tonnás épület nyom ?
ONLINE NBA LIGA -> http://nba.net63.net
#29
Képzelj el egy medencét! Tele van higannyal. Beledobsz egy nagy nagy téglát. A fennmaradó tégla egyik végére ráraksz egy pohár vizet(de még arányaiban ez is sok).
.... És nem történik semmi.
Ez megfelelõbb hasonlat.
.... És nem történik semmi.
Ez megfelelõbb hasonlat.
#28
Egyet értek.
#27
Tévedsz, nézz utána, ha nem hiszel nekem. Egyébként átlagot írtam. Az átlagtól mindig vannak eltérések. pl. Kárpátmedence. Itt vékonyabb. De nézd meg az Alpok alatt. Meg fogsz lepõdni.
#26
bizony bizony...😄
ha még valakit érdekel akkor itt meg lehet nézni:
http://dsc.discovery.com/convergence/engineering/skycity/interactive/interactive.html
De a többi tervezett épületet is tudom ajánlani. 😊
ha még valakit érdekel akkor itt meg lehet nézni:
http://dsc.discovery.com/convergence/engineering/skycity/interactive/interactive.html
De a többi tervezett épületet is tudom ajánlani. 😊
#25
0,6 MPa akart lenni..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
A piilangós példa, mint ahogy láttuk, csak egy analógia akart lenni, nem konkrét példa.
Az a 4,7 bar nyomás tudjátok mire elég? A városi vízhálózatban van 1,5-6 bar (0,15-6 MPa) túlnyomás helytõl függõen. Egy 0,5 l -es PET palack is 6-8 bar túlnyomást elvisel. Ez a talajnak meg sem kottyan. A komoly szerkezeti anyagok folyáshatára ma már 1000 MPa környékén van
a szakítószilárdság 3000 MPa körül. A földrengések ezekben is kárt tehetnek. 4,7 bar...
Röhögnöm kell. A földengések során ennél LEÍRHATATLANUL nagyobb erõk munkálkodnak.
A mézes példa nem jó mert a talaj az SOKKAL szilárdabb mint méz. A szilárd anyagokat általában szilrádsággal és tömörséggel(az építõmérnökök ez szebben fejezik ki, de én nem az vagyok) jellemzik, de a méz az egy erõsen viszkózus folyadék!
Egy ilyen rövid vizsgált idõszak geológiai idõben csak egy pillanat.
Az a 4,7 bar nyomás tudjátok mire elég? A városi vízhálózatban van 1,5-6 bar (0,15-6 MPa) túlnyomás helytõl függõen. Egy 0,5 l -es PET palack is 6-8 bar túlnyomást elvisel. Ez a talajnak meg sem kottyan. A komoly szerkezeti anyagok folyáshatára ma már 1000 MPa környékén van
a szakítószilárdság 3000 MPa körül. A földrengések ezekben is kárt tehetnek. 4,7 bar...
Röhögnöm kell. A földengések során ennél LEÍRHATATLANUL nagyobb erõk munkálkodnak.
A mézes példa nem jó mert a talaj az SOKKAL szilárdabb mint méz. A szilárd anyagokat általában szilrádsággal és tömörséggel(az építõmérnökök ez szebben fejezik ki, de én nem az vagyok) jellemzik, de a méz az egy erõsen viszkózus folyadék!
Egy ilyen rövid vizsgált idõszak geológiai idõben csak egy pillanat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
"btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve 😊"
Most nezem a neten, tenyleg vazze, sokkal durvabb, igy mint ez az onallo torony.
Most nezem a neten, tenyleg vazze, sokkal durvabb, igy mint ez az onallo torony.
#22
ebbol a magassagbol mar majdnem biztonnsagosan lehet ugrani.
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#21
Szerintem ez egy hót' baromság.
Rendszeresen megjelenik egy-egy ekkora barom "professzor", aki feltûnõsködni akar. Mellesleg a faszi még csak nem is professzor, hanem egy egyszerû kutató valami tahó taiwani egyetemen. Ennyi erõvel én is írhattam volna a cikket. :-)
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.
A káoszelméletet ilyen gyakorlati példán használni kissé félresikerült. Ennyi erõvel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.
Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!
A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben elõforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezõjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridõben.
Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
Rendszeresen megjelenik egy-egy ekkora barom "professzor", aki feltûnõsködni akar. Mellesleg a faszi még csak nem is professzor, hanem egy egyszerû kutató valami tahó taiwani egyetemen. Ennyi erõvel én is írhattam volna a cikket. :-)
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.
A káoszelméletet ilyen gyakorlati példán használni kissé félresikerült. Ennyi erõvel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.
Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!
A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben elõforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezõjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridõben.
Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
#20
Szerintem ha épitenének mellé még egy ugyan ilyen felhõkarcolót meg mindezt bemutatnák OSAMA B. LADEN-nak akkor okozhatna földrengést.De igy háát...... tudom is én?
#19
jaj, a lényeg lemaradt:
hogy állítását igazolja, többször teljes erejébõl nekifutott az abalküvegnek (tudjátok, olyan padlótól plafonig, mint a filmekben 😊).
hogy állítását igazolja, többször teljes erejébõl nekifutott az abalküvegnek (tudjátok, olyan padlótól plafonig, mint a filmekben 😊).
#18
A Sky City tetejen milyen jo szabadteri koncerteket lehetne rendezni. "Elfujta a szel" c. szam nagyot utne ott <#idiota>
#17
csúzda lefelé ok😊 jaés majd hányás zacsit is kell vinni ha lemész 😄
fölfele meg préri farkas módszer. rakéta hátra és... ezt otthon ne próbáljátok ki 😊
fölfele meg préri farkas módszer. rakéta hátra és... ezt otthon ne próbáljátok ki 😊
http://www.spore.com/view/profile/Venompapa
#16
Képzeld el, hogy van egy deszkád egy medencében, ami mézzel van tele. A deszka fennmarad, de ha ráteszel az egyik oldalára egy követ, akkor lassan, de folyamatosan lesüllyed, majd felborul.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#15
én a címbõl elõször arra gondoltam, h a torony kilengése hullámokat kelt a talajban és az rengeti meg a vidéket <#wow3>
#14
Én egyetértek a faszival, szerintem simán okozhat földrengést ha rádõl a városra. 😊
#13
csúzda! <#idiota>
ott már nem tanácsos "kinyitni" az ablakot.
//warning: urban legend coming up
volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett.
ott már nem tanácsos "kinyitni" az ablakot.
//warning: urban legend coming up
volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett.
#12
Mire fölérsz jöhetsz le 😄
#11
Olyan kis apróság, mint a pillangó szárnycsapása is képes tájfunt okozni a világ másik felén.” – Káoszelmélet. . Tehát például az idõjárási problémával folytatva, egy apró kis légáramlat, amelyet egy pillangó kelt a szárnyával, idõvel óriási hatással van az idõjárás egészére. Vajon földi létünk egyetlen másodperce alatt hány ilyen aprócska és nagyobbacska hatás éri légkörünket?
(Tudományosan elfogadott tény!)( Akit érdekel az keressen rá a keresõbe, illtve vegyen róla könyvet)
(Tudományosan elfogadott tény!)( Akit érdekel az keressen rá a keresõbe, illtve vegyen róla könyvet)
#10
1000m magas? hmm hát nem laknék a legfelsö szinten 😊 mivan ha nincs áram? gyalogolhatok? 😛
http://www.spore.com/view/profile/Venompapa
#9
Egy ekkora épület tömege semmi akár csak a képen is látható kisebb hegy tömegéhez képest, ami sok-sok millió (de inkább milliárd) tonna. Persze a nyomás nagyobb, mert kisebb területen oszlik el, de Tajvanban sem ritka a 3000 méter feletti hegy. Egy ilyen épület maximum helyi mocorgást tud kelteni, de komoly földszerkezeti átalakulást aligha.
Azért gondoljatok csak bele a méretekbe..
Ha a japók megépítik.. az nem lesz semmi..
Ha a japók megépítik.. az nem lesz semmi..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#7
Nem semmi ez a Taipei 101, fõleg hogy a környéken meg nics sehol felhõkarcoló.
#6
Az óceáni kéreg csak 7-11 km vastag!
A szárazföldi is csak 35-40 km.
A szárazföldi is csak 35-40 km.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#4
Na én sem húzom már fel a Bp-i SpaceCity 2500-at mert rengések lesznek.
#3
ehh... Én úgy tanultam, hogy ilyen kéregmozgásoknál nem ilyen jelentéktelen kaliberû erõk hatnak, mint az épület nyomása. Ráadásul egy óceáni kéreglemez vastagsága átlagosan 50-70 km, ami nem szilikátdús, hanem általában bazaltos, gabbrós, tehát jóval nagyobb sûrûségû, és arányaiban nehezebb is. Ráadásul szigetíveknél számos más oka is lehet a földrengésnek. Talán nem véletlen, hogy egybõl óvatosságra intették. Lehetséges, hogy túl hamar akart nagyot mondani.
#2
btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve 😊
nemszar.
← ElőzőOldal 2 / 2