97
-
ZsirosKenyer #1 nemszar. -
nickname #2 btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve :) -
#3
ehh... Én úgy tanultam, hogy ilyen kéregmozgásoknál nem ilyen jelentéktelen kaliberű erők hatnak, mint az épület nyomása. Ráadásul egy óceáni kéreglemez vastagsága átlagosan 50-70 km, ami nem szilikátdús, hanem általában bazaltos, gabbrós, tehát jóval nagyobb sűrűségű, és arányaiban nehezebb is. Ráadásul szigetíveknél számos más oka is lehet a földrengésnek. Talán nem véletlen, hogy egyből óvatosságra intették. Lehetséges, hogy túl hamar akart nagyot mondani. -
Sammen #4 Na én sem húzom már fel a Bp-i SpaceCity 2500-at mert rengések lesznek. -
Caro #6 Az óceáni kéreg csak 7-11 km vastag!
A szárazföldi is csak 35-40 km. -
#7
Nem semmi ez a Taipei 101, főleg hogy a környéken meg nics sehol felhőkarcoló. -
HUmanEmber41st #8 Azért gondoljatok csak bele a méretekbe..
Ha a japók megépítik.. az nem lesz semmi.. -
kukacos #9 Egy ekkora épület tömege semmi akár csak a képen is látható kisebb hegy tömegéhez képest, ami sok-sok millió (de inkább milliárd) tonna. Persze a nyomás nagyobb, mert kisebb területen oszlik el, de Tajvanban sem ritka a 3000 méter feletti hegy. Egy ilyen épület maximum helyi mocorgást tud kelteni, de komoly földszerkezeti átalakulást aligha. -
#10
1000m magas? hmm hát nem laknék a legfelsö szinten :) mivan ha nincs áram? gyalogolhatok? :P -
KaBuTo666 #11 Olyan kis apróság, mint a pillangó szárnycsapása is képes tájfunt okozni a világ másik felén.” – Káoszelmélet. . Tehát például az időjárási problémával folytatva, egy apró kis légáramlat, amelyet egy pillangó kelt a szárnyával, idővel óriási hatással van az időjárás egészére. Vajon földi létünk egyetlen másodperce alatt hány ilyen aprócska és nagyobbacska hatás éri légkörünket?
(Tudományosan elfogadott tény!)( Akit érdekel az keressen rá a keresőbe, illtve vegyen róla könyvet)
-
#12
Mire fölérsz jöhetsz le :D -
FTeR #13 csúzda! 
ott már nem tanácsos "kinyitni" az ablakot.
//warning: urban legend coming up
volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett. -
Zedas #14 Én egyetértek a faszival, szerintem simán okozhat földrengést ha rádől a városra. :)
-
FTeR #15 én a címből először arra gondoltam, h a torony kilengése hullámokat kelt a talajban és az rengeti meg a vidéket 
-
Caro #16 Képzeld el, hogy van egy deszkád egy medencében, ami mézzel van tele. A deszka fennmarad, de ha ráteszel az egyik oldalára egy követ, akkor lassan, de folyamatosan lesüllyed, majd felborul. -
#17
csúzda lefelé ok:) jaés majd hányás zacsit is kell vinni ha lemész :D
fölfele meg préri farkas módszer. rakéta hátra és... ezt otthon ne próbáljátok ki :) -
Alfa Of NS #18 A Sky City tetejen milyen jo szabadteri koncerteket lehetne rendezni. "Elfujta a szel" c. szam nagyot utne ott
-
FTeR #19 jaj, a lényeg lemaradt:
hogy állítását igazolja, többször teljes erejéből nekifutott az abalküvegnek (tudjátok, olyan padlótól plafonig, mint a filmekben :)). -
stibi #20 Szerintem ha épitenének mellé még egy ugyan ilyen felhőkarcolót meg mindezt bemutatnák OSAMA B. LADEN-nak akkor okozhatna földrengést.De igy háát...... tudom is én? -
#21
Szerintem ez egy hót' baromság.
Rendszeresen megjelenik egy-egy ekkora barom "professzor", aki feltűnősködni akar. Mellesleg a faszi még csak nem is professzor, hanem egy egyszerű kutató valami tahó taiwani egyetemen. Ennyi erővel én is írhattam volna a cikket. :-)
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.
A káoszelméletet ilyen gyakorlati példán használni kissé félresikerült. Ennyi erővel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.
Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!
A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben előforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezőjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridőben.
Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
-
nenad #22 ebbol a magassagbol mar majdnem biztonnsagosan lehet ugrani. -
Alfa Of NS #23 "btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve :)"
Most nezem a neten, tenyleg vazze, sokkal durvabb, igy mint ez az onallo torony. -
#24
A piilangós példa, mint ahogy láttuk, csak egy analógia akart lenni, nem konkrét példa.
Az a 4,7 bar nyomás tudjátok mire elég? A városi vízhálózatban van 1,5-6 bar (0,15-6 MPa) túlnyomás helytől függően. Egy 0,5 l -es PET palack is 6-8 bar túlnyomást elvisel. Ez a talajnak meg sem kottyan. A komoly szerkezeti anyagok folyáshatára ma már 1000 MPa környékén van
a szakítószilárdság 3000 MPa körül. A földrengések ezekben is kárt tehetnek. 4,7 bar...
Röhögnöm kell. A földengések során ennél LEÍRHATATLANUL nagyobb erők munkálkodnak.
A mézes példa nem jó mert a talaj az SOKKAL szilárdabb mint méz. A szilárd anyagokat általában szilrádsággal és tömörséggel(az építőmérnökök ez szebben fejezik ki, de én nem az vagyok) jellemzik, de a méz az egy erősen viszkózus folyadék!
Egy ilyen rövid vizsgált időszak geológiai időben csak egy pillanat. -
#25
0,6 MPa akart lenni.. -
nickname #26 bizony bizony...:D
ha még valakit érdekel akkor itt meg lehet nézni:
http://dsc.discovery.com/convergence/engineering/skycity/interactive/interactive.html
De a többi tervezett épületet is tudom ajánlani. :) -
#27
Tévedsz, nézz utána, ha nem hiszel nekem. Egyébként átlagot írtam. Az átlagtól mindig vannak eltérések. pl. Kárpátmedence. Itt vékonyabb. De nézd meg az Alpok alatt. Meg fogsz lepődni. -
#28
Egyet értek. -
#29
Képzelj el egy medencét! Tele van higannyal. Beledobsz egy nagy nagy téglát. A fennmaradó tégla egyik végére ráraksz egy pohár vizet(de még arányaiban ez is sok).
.... És nem történik semmi.
Ez megfelelőbb hasonlat. -
TommyGun #30 4,7 bar nyomás
Ez nem elírás ? 2,2 bár nyomás van a kocsim gumijában ez a 4,7 ez naon kevés...nem inkább 4,7 millió bár nyomást csinál egy ekkora épület ? Lehet hülyeséget írok de a kocsimon a 4 kerékben nagyobb a nyomás mint amit egy ilyen nemtom hány millió tonnás épület nyom ?
-
vg #31 Micsoda baromság!!!!!!!!!!!!! -
chungey #32 Nényzet-centiméterenként 4,7 bar. Na így számold. -
#33
Na, egy kis primitív számítás:
Az épület súlya kb.: 700'000'*1000*10 N
A nyomott felület kb. 50'000*50'000 mm2
Nyomás: F/A= 2,8 N/mm2= 2,8 MPa=28bar ,na ez már több. De ez is a legszarabb műanyagok szakítószilárdsága. Feletettem,hogy csak a torony része alatti felület a lényeges és, hogy a torony egész felületen nyomja a talajt.
Ha több százezer bár lenne akkor talán. A mesterséges gyémánt készül 100'000 bar-on. -
Inquisitor #34 Belül is elég durva a Sky City 1000:
![]()
-
Inquisitor #35 A (volt) Petőfi adótorony, ami ma már "műemlék", valami 12-14cm2-en áll, két porcelángömbön áll az egész acélmonstrum :) -
Inquisitor #36 http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/superhigh/2skycity/skycity.htm
"With a height of 1,000 meters and a total floor area of 800 hectares, SKY CITY 1000 is a superhigh-rise city comprising 14 concave dish-shaped, aerial bases called, "Space Plateaus" stacked one upon the other. Residences, offices, commercial facilities, schools, theaters and so forth are organically located in these spaces. 35,000 people will reside here, and 100,000 people will work here." -
Inquisitor #37 http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/techno/63_sky/63_sky.htm -
TommyGun #38 Köszike így már értem csak a cikkben én nem láttam ilyen kiegészítést...ptt úgyvan mintha az egész épület 4,7 bárral nyomná a talajt... -
BiroAndras #39 "volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett."
A múltkor kipróbálták a MythBusters-ben. Az üveg alapból valóban nagyon erős, egy ember nemigen töri be. De az épületbe építve a szél miatti nyomáskülönbség nagyon nagy erőt fejt ki rá, azzal együtt már betörhet. -
#40
Én úgy tudom, hogy a terhelés 45 fokban folyamatosan oszlik el lefelé. Nem tudom, hogy hány méter mélyen van a törésvonal, de feltételezve mondjuk azt, hogy az épülettől 200 méterre fekszik, és a legrosszabb esetet alapulvéve mondjuk ugyanolyan mélyen van, aminél biztosan mélyebbre van, akkor az épület által nyomott terület már nem 2500 m2 hanem 62500 m2, ami 25 szöröse, tehát 200 méter mélyen a nyomás 4,7 bar helyett csak 0,2 bar pluszban, ami a talaj súlyából adódó terheléshez viszonyítva elenyésző. -
kukacos #41 Nyilván létezik olyan metastabil rendszer, ami nagyon kis hatásra kibillen. Ha a körülmények olyanok, egy légy toppanása is leszakíthat egy hidat. Mégsem valószínű, hogy ilyen rendszert valaha létre lehetne hozni akár szántszándékkal, mert egy ekkora objektum esetén a környezete által keltett perturábiók szükségképpen nagyobbak, mint az a hatás, amire méretezni akarnánk.
Itt is erről van szó: az ottani földkérget az épület megépítése előtt is jóval nagyobb perturbációk érték, mint ez az aprócska tömegű kis légypiszok súlya. Földrengés elég gyakran van arrafele. De ha csak az ember által okozott perturbációkat nézzük, a köré épített épületek összsúlya is simán meghaladja a felhőkarcoló tömegét. Ha a földkéreg helyzete ott valami erősen metastabil lenne, akkor annak már rég ki kellett volna derülnie.
