323
I.Világháború
  • Ulvar
    #243
    Ha valakit érdekel. Új könyv jelenik meg az első világégésről.
  • SZUsszan
    #242
  • Oddball29
    #241
    Töriseknek érdekes lehet. Angol nyelvű könyvajánlóm az első VH egy alternatív lefolyásáról.

  • SZUsszan
    #240
    Nem tudom mennyire hiteles, de olvasható.

    «Istvánodtól! Az utolsó útra megtértem. Isten így akarta. Nyugodj meg, tarts meg emlé-kedben és ha majd akkor virágot látsz, jussak eszedbe! Hisz 22 évvel mint virág törtem le. De egy tudat mindig boldogíthat: hazámért haltam meg és így sok könnyet ne hullass, mert hős katonát illik emlékedben megtartani, de nem siratni! Hisz emlék lesz a meg-mentett haza, ahol virág terem és gazdagon a búza. A katonát mostan senki ne sirassa! Emlékfám lesz. Jöjj el majd, ha csendes lesz az élet és hazánkban újra virul minden. Egy koszorút elfogadok tőled, hisz te felőled álmodtam és úgy haltam meg. Virág lesz belőlem».
  • SZUsszan
    #239
    Nem nagy költségvetésű, de érdekes lehet:

  • ManoNegra
    #238
    Itt a többi
  • Molnibalage
    #237
    Az igen.
  • ManoNegra
    #236
  • Ulvar
    #235
    Nyilván sokat. Ez merőben megváltoztathatta volna az amerikai politika beleszólását, ergo hamarabb beszállhattak volna. Kérdés mekkora emberáldozatokat lettek volna képesek beáldozni az őskontinensért, és egy szuperhatalom átvételért, mert nyilván jóval többet kellett volna, mint jelen esetben.
  • SZUsszan
    #234
    Ha az olaszok nem állnak át a titkos paktum értelmében és aktívan beszállnak a központi hatalmak oldalán, mennyiben változtatott volna a mérlegen?

    Az oroszok így is, úgy is kidőltek 17re. Az osztrákok nem veszítenek egy fia embert sem az olasz fronton. Azok mind mehettek volna délre, vagy keletre erősítésnek, vagy tartaléknak.

    A nyugati fronton jelentős terhet vettek volna le a németekről, ha délen az olaszok is támadást indítanak a franciák ellen. Esetleg össze is érhettek volna a frontok.
  • ManoNegra
    #233
    A Potiorek-levél
  • ambasa
    #232
    -Gasparovich: Csata az Adrián
    -Katona Miklós: Csingtau 1914

    TG
  • Gundark 1 1
    #231
    Köszönöm!
  • Ulvar
    #230
    Regényeket nem tudok mutatni, ámbár ez a blog oldal szerintem az egyik legjobb az országban szakmailag. Rengeteg érdekes olvasnivaló van. Ajánlom a katonák által írt naplók sorozat jellegű bemutatását elolvasni, és folyamatosan követni, sose merültem bele még így semmi másba.

    Bár tény hogy ez inkább csak magyarokhoz kötődő témával foglalkozik.
  • Gundark 1 1
    #229
    Én is nagyon szerettem azt az "kis könyvet". Sokszor elolvastam, a tengeralattjárós részét imádtam :) Esetleg az ott leírtakból nincs valami hasonló mint amit Ulvar mutatott?

    Tényleg, nem tudtok jó regényeket (Svejk nem játszik :) amik ebben az időben játszódnak?
  • [NST]Cifu
    #228
    Gyerekkorom egyik meghatározó emléke volt a "Zenta cirkálóval kezdődött..." c. novella. Jó volt újra olvasni a történéseket, immár szakmaibb szemmel. :)
  • Ulvar
    #227
    Jééé ide írnak még emberek?

    Akkor én be is tennék egy blog bejegyzést. A Zenta cirkáló ma 99 éve hogy elsüllyedt.
  • Molnibalage
    #226
    Mert az is volt.
  • [NST]Cifu
    #225
    Persze, nem álltak jól a központiak, de még mindenhol a határaikon túl húzódott a front, nem vágták el őket semmilyen nyersanyagtól,

    Bocsánat, de ez nagyon nem volt igaz. Németország sok stratégiai anyagot képtelen volt beszerezni, vagy pedig hatalmas kerülővel jutott csak hozzá (ezért volt létszükséglet Törökország, ha ez a kapu is becsukódott volna, akkor a központ hatalmak elszigetelődnek). Elég abba belegondolni, hogy a német Deutschland tengeralattjáró mit vitt az Egyesült Államokból Németországba: nikkelt, gumit, ezüstöt és ónt.

    A központi hatalmak nem szenvedtek katonailag vereséget, Oroszország pedig kiesett addigra a háborúból, sőt hatalmas területeket volt kénytelen átengedni. Az összeomlásnak politikai okai voltak (a Monarchiában a nemzetiségek lázadása és a magyarországi szockó forradalom (őszirózsás), Bécsben szintén vmi hasonló hepaj, és Németországban a szocialista-kommunista forradalmak, bajor szovjet, Rosa Luxemburg stb.)
    Nem véletlenül hivatkozott Hitler később a "hátbadöfésre" meg a "novemberi bűnözőkre"... Egyszerűen csak a nép ezen az oldalon fáradt hamarabb bele végleg a háborúba, bár Franciaország is közel állt hozzá, ahogy mondod.


    Egy kicsit kétszínűnek tartom, hogy Oroszoszág "csak" kiesett a népfelkelés és forradalom miatt, míg Németországban ugyanerre "hátbadöfést" említesz.

    Nem kell szépíteni a dolgot, sem gazdaságilag, sem emberileg nem bírták a központi hatalmak a háborút, miközben az USA "lazán" odavezényelt egymillió katonát, valamint képes volt nyersanyaggal és utánpótlással támogatni az Antant-ot. Ha ki is tartott volna a központi hátország, akkor sem lett volna képes ezt ellensúlyozni, Németország gazdasági teljesítménye mindössze harmada volt a háború elejeinek, súlyos éhínséggel küzdött, az emberhiány mellett, az OMM pedig még ennél is rosszabbul állt...
  • [NST]Cifu
    #224
    AAzért annyiban vitatkoznék, hogy a mérleg nyelve akkor dőlt az antant javára mikor az Egyesült Államok belépett a háborúba. Az 1917-es korlátlan tengeralattjáró háború azért bukott el mert az USA is beszállt. Angliát ki tudták volna ütni. A franciák már így is a végkimerülés határán álltak és 1917 májusában ugye épp, hogy csak elkerülték a nagyon komoly frontlázadást Pétain-nek köszönhetően. De az olasz hadsereg is gyakorlatilag megsemmisült a capertói áttörés után és az olasz fronton gyakorlatilag átcsoportosított brit és francia erők harcoltak. Az USA nélkül legalább páthelyzet jött volna létre.

    Ilyen válságokból a központi hatalmaknak is kijutott, ott volt az 1916-os Bruszilov-offenzíva, és azt se felejtsük el, hogy Németországnak komoly problémát jelentett a brit tengeri blokád - csaknem akkorát, mint a német korlátlan tengeralattjáró-háború...
  • ManoNegra
    #223
    A napokban hozzájutottam Kissinger Diplomácia c. könyvéhez, ő úgy ítéli meg, hogy az első VH előtt Németország a kontinens legerősebb hatalma volt, II. Vilmosról viszont igen lesújtó véleménye van, diplomáciai analfabétának tartja.
  • ManoNegra
    #222
    kellett kisegítenie a németeknek*.
  • ManoNegra
    #221
    A forradalmak Oroszországot kivéve a háború után robbantak ki, ami egy megnyert háború után nem biztos hogy megtörtént volna.
  • ManoNegra
    #220
    Az orosz német béketapogatózások már 1915-ben elkezdődtek, csak a feltételek nem feleltek meg egyik félnek sem. 1916 végén a németek vetették fel ismét a békekötést, de Galántai szerint ez az akció csak azt szolgálta, hogy a hazai közvélemény előtt bizonyítsák hogy ők békét akarnak, de az antant nem megy bele. A monarchia akkor már valóban akarta a békét, de a súlya a szövetségben csökkent azáltal, hogy akkor már több ponton kellett kisegítenie. IV. Károly is békét akart, a wilsoni békeajánlat felelt volna meg neki, akik nem akarták (akkor még) a monarchia felosztását, csak a népek önrendelkezésének jogát emelték ki. Az antant lehet hogy kikötötte a horvát elszakadást és a csehszlovák állam megalakulását, de ezt nem azért tették mert olyan jó fejek voltak, hanem a kisebbségeket akarták ezzel szítani és a hátországot destabilizálni.
  • Pluskast
    #219
    Nem hinném, hogy Hitler véleményét kellene figyelembe venni. Féligazságokat mondott ki. De a háború elvesztésének katonai oka volt. Pontosan az USA. A nyugati-fronton a tavasszal elkezdődött "Ludendorf offenzíva" kifulladt. Márpedig azok a csapatok a kelti - frontról átdobott egységek voltak. Az antant olyan mértékű támadásba kezdett, hogy 1918 augusztus 8-án (a németek csak úgy hívták a "fekete nap") pár óra alatt áttörték a frontvonalat. Két hónap alatt az antant gyakorlatilag visszafoglalta mindazt a területet amit 4 év alatt a németek megszereztek. Ugyanez játszódott le a török, olasz és balkáni fronton is. Németországnak nem maradtak tartalékai. Egyébként pont, hogy a vezérkar kényszerítette ki a fegyverszünetet a kormánynál és nem fordítva. Amit Hitler annak idején dumált az pont, hogy a katonai vereségek következménye volt. Ergo nem belülről spontán indult el a "rohadás" hanem a frontról jövő vereségek hírére. Ez meg igazából a nagyszámú USA hadseregnek volt köszönhető. Nélkülük az antant nem lett volna képes nyerni.
  • fonak
    #218
    A központi hatalmak nem szenvedtek katonailag vereséget, Oroszország pedig kiesett addigra a háborúból, sőt hatalmas területeket volt kénytelen átengedni. Az összeomlásnak politikai okai voltak (a Monarchiában a nemzetiségek lázadása és a magyarországi szockó forradalom (őszirózsás), Bécsben szintén vmi hasonló hepaj, és Németországban a szocialista-kommunista forradalmak, bajor szovjet, Rosa Luxemburg stb.)
    Nem véletlenül hivatkozott Hitler később a "hátbadöfésre" meg a "novemberi bűnözőkre". Persze, nem álltak jól a központiak, de még mindenhol a határaikon túl húzódott a front, nem vágták el őket semmilyen nyersanyagtól, nem voltak még stratégiai bombázók se. Egyszerűen csak a nép ezen az oldalon fáradt hamarabb bele végleg a háborúba, bár Franciaország is közel állt hozzá, ahogy mondod.
    Ha nem omlik össze a politikai rendszer a központi hatalmaknál, nem hiszem, hogy az antant rá tudta volna venni a népet egy totális katonai győzelemig tartó háborúra. Ott is mindenkinek tele volt már mindene, egész "évjáratok" tizedelődtek meg a Somme-nál és máshol, igaz az USA tudott volna még küldeni emberanyagot, de nem tudom hogy bírt volna ki az USA közvéleménye úgy 1 millió halottat, amikor az amerikai történelemben soha nem fordult elő valóban komoly háborús emberveszteség, a relatíve komolyakat is hatalmasnak élték meg.
  • Pluskast
    #217
    Azért annyiban vitatkoznék, hogy a mérleg nyelve akkor dőlt az antant javára mikor az Egyesült Államok belépett a háborúba. Az 1917-es korlátlan tengeralattjáró háború azért bukott el mert az USA is beszállt. Angliát ki tudták volna ütni. A franciák már így is a végkimerülés határán álltak és 1917 májusában ugye épp, hogy csak elkerülték a nagyon komoly frontlázadást Pétain-nek köszönhetően. De az olasz hadsereg is gyakorlatilag megsemmisült a capertói áttörés után és az olasz fronton gyakorlatilag átcsoportosított brit és francia erők harcoltak. Az USA nélkül legalább páthelyzet jött volna létre.
  • [NST]Cifu
    #216
    Ugye tudod, hogy az 1916 decemberi békekötési puhatolódzást Németország kezdte el? Hogy az Antant-hatalmak csak akkor lettek volna hajlandóak egyáltalán tárgyalóasztalhoz ülni, ha a központi hatalmak kivonulnak az összes megszállt területről? Hogy az Antant csak úgy lett volna hajlandó a békekötésre már ekkor is, ha létrehozzák Lengyelországot, egy Cseh (és/vagy) Szlovák, valamint Horvát államot?

    Hogy Ferenc József halála után IV. Károly első lépése az volt hatalomra kerülésekor, hogy 1917 elején különbékét (kiugrást) akart kötni az Antant-hatalmakkal (első sorban Franciaországgal)? Ami persze nem sikerült, sőt, miután a németek tudomást szereztek róla, hatalmas diplomáciai csapás volt a központi hatalmakra nézve?

    Nekem nem úgy tűnik, hogy a Központi Hatalmak, és akár a Hármas Szövetség olyan nagyon jó helyzetben lett volna. Kétségkívül gigászi katonai erőt voltak képesek megmozgatni, de nagyon-nagyon messze voltak attól, hogy megnyerhessék a háborút...
  • ManoNegra
    #215
    A háború után, száműzetésben, II. Vilmos is úgy gondolhatta, hogy - igen, jobb lett volna megegyezni az angolokkal, vagy egyáltalán nem háborúzni, de utólag ugye mindenki könnyebb helyzetben van. Az a gyönge hármas szövetség, amiből az olaszok aztán kiváltak, arra azért elég volt, hogy 1916-ra döntetlen közelire kihozzák, csak aztán mégsem jött össze...
  • [NST]Cifu
    #214
    A XIX. század végén az Európai berendezkedés így nézett ki:

    Németország-Olaszország-Osztrák-Magyar Monarchia: Ez a "Hármas Szövetség", 1882-ben alakult
    Nagy-Britannia: A világ legerősebb hatalma
    Franciaország: A világ hajdan egyik legerősebb hatalma, amelyet megtépázott a Napoleon-féle köztársaság leverése
    Oroszország: A feltörekvő nagyhatalom, amely gyorsan próbált hasznos húzni nagy néptömegéből és bő nyersanyagkészletéből

    Ez az állapot Nagy-Britannián kívül senkinek se volt jó. A hármas szövetség túl gyenge volt, hogy effektíven bármerre is terjeszkedhessen önerőből (ezt az Olasz-Francia összecsapások megmutatták, ugyanis csak a briteken múlt, hogy hagyták Olaszországot "csipkedni"). Az Oroszok számára az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország akadályt jelentett Európa felé, főleg az orosz politika alapkövét jelentő "pán-szlávizmus" terén. A Franciák voltak a legnagyobb kutyaszorítóban, mivel körbe voltak véve ellenségekkel. A kisebb hatalmak (Törökország, Svédország, Spanyolország, Dánia, stb.) max. csak csatlósként tudtak érvényesülni.

    Ekkor történt a Francia-Orosz kiegyezés. A Franciák így egy csapással harapófogóba zárták a hármas szövetséget. Azzal, hogy esetlegesen egy Francia-Orosz közös hadművelettel átvegyék Törökország felett a hatalmat, pedig megnyílna a Fekete-tenger a Boszporuszon át az oroszoknak - olyan kívánság ez, ami akkor és azóta is nagyon nagy vágyuk.

    A britek érzékelték a veszélyt, így II. Vilmoshoz fordultak. Felajánlották, hogy csatlakoznak a Hármas Szövetséghez, továbbá hogy osszák fel Törökországot egymás között, a britek még kérték a mai Irak és Egyiptom területét, míg Németország megkapta volna Anatóliát.

    A britekkel kibővülő Négyes Szövetség végképpen bezárta és elszigetelte volna a Franciákat, és kordában tartotta volna Oroszországot.

    Azóta is vitatkoznak a történészek, mi miatt nem jött létre ez. Az biztos , hogy az Olaszokat és a Monarchiát rosszul érintette volna, hogy ha a Török felosztásból kihagyják őket. Másfelől viszont Törökország eléggé Német-barát volt már ekkoriban is, a németek bíztak abban, hogy a britek segítsége nélkül is elég befolyást szerezhetnek az országban.

    A britek a XIX. század legvégén, a XX. század legelején elég kutyául álltak. Szudánban a Franciák, Perzsiában az Oroszok, a távol-keleten pedig a Kínaiak szorongatták őket, miközben kirobbant a búr-háború. Ekkor ismét próbálkoztak, sőt, olyan is felmerült, hogy Japánnal együtt egy Ötös-szövetséget alkotnak (Japán a Francia Indokínára pályázott). Ez a szövetség végleg megroppanthatta volna Franciaországot, sőt, akár fel is darabolhatta volna (Franciaországnak ez esetben egyedül az USA felé lehetett volna reménye, de az Egyesült Államok ekkor még nem állt ilyen szinten készen a nemzetközi porondra).

    Hogy a Németeknek miért kellett volna elfogadni? Nos azért, mert ha Franciaország összeomlik, akkor Európa szárazföldi részén megkérdőjelezhetetlen lett volna a hatalmuk. Kétséges, hogy Nagy-Britannia ezt kívánta volna, de nekik kellett egy ellenpont Franciaországgal szemben. Ráadásul Németország messze nem volt még ekkor sem Nagy-Britannia, vagy akár csak Franciaország szinten mozgó hatalom.

    Hozzá kell tenni, hogy a Franciák ezt jó jelnek vették, és ők is tárgyaltak a németekkel arról, hogy egy Párizs-Berlin-Moszkva tengelyt hozzanak létre, amely nemcsak Európa, de Afrika és a Közel-kelet feletti hatalmat is feloszthatja egymás között. A németek erre is nemet mondtak.

    Anglia eközben kétségbeesetten (na jó éppen kétségbeesetten, de kétségkívül nem túl nyugodtan) új szövetségeseket keresett. Az első új nagy szövetségese Japán lett, akikkel az Oroszok ellen alkothatott párt.

    A következő szövetségesük pedig Franciaország lett. A Franciák szabadulni akartak a harapófogóból, mert tudták, hogy ha Anglia és Németország összefog ellenük, akkor végük lesz. Így aztán szemben a németekkel, hajlottak a kompromisszumra, de eközben a britek is engedtek a franciáknak éppen annyira, hogy azok ne érezzék kizsákmányolva magukat.

    Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az Olaszok még 1902-ben titkos megállapodást írtak alá Franciaországgal, aféle biztosításként, hogy nincs semmi bajuk egymással. Az OMM vagy Németország szempontjából ez árulás, de az Olaszok nagyon is pragmatikusan belátták, hogy a Hármas Szövetség csak addig erős, amíg Nagy-Britannia úgy dönt, hogy neki jó az, amit a szövetség csinál. Tehát a saját érdekükben bebiztosították a jövőjüket. Lássuk be, az I. Világháborút így utólagosan ismerve egyáltalán nem csinálták rossz üzletet.

    Ami pedig az OMM-et illeti? Azt hiszem az OMM erejét nagyszerűen példázza az, hogy senki sem akart vele komolyabban számolni. II. Vilmos a német nyelvközösség miatt szerette Bécset, de még csak komolyabb tervei sem voltak a Monarchiával kapcsolatosan, ahogy a Törökországi terveiből is végig kihagyta a Monarchiát...
  • ManoNegra
    #213
    Igen, ezt írta Cifu is, de milyen feltételeket tartalmazott volna az a szövetség? Az érthető, hogy az angolok nem akartak egyenrangú félként tekinteni a németekre, de német szempontból meg ezt miért kellett volna elfogadni? Nem volt annyira egyértelmű az antant fölénye, Németország egyedül a kétfrontos harctól tartott, de Oroszország összeomlott. A döntő lépés az USA hadbalépése volt, kár hogy nem volt egy Balfour a németeknél...
  • Pluskast
    #212
    Wilson komoly egészségügyi problémákkal - szifilisz - küszködött ami igen komolyan kihatott az ítélőképességére. A betegsége a háború vége felé még inkább elhatalmasodott. Egyébként érdekes, hogy az USA mind a két világégésnél két beteg elnökkel irányította a háborút. A sors néha furcsa dolgokat produkál.
  • Molnibalage
    #211
    Még szövetséget is ajánlottak a németeknek az angolok...
  • ManoNegra
    #210
    Ezt így konkrétan én sem hallottam. Azt már inkább, hogy Anglia nem nézte jó szemmel a hirtelen nagyhatalmi státuszba került Németországot, amint bejelentkezik a gyarmatokért, és erős tengeri flottát kezd kiépíteni magának. A monarchia ebben nem gátolta egyáltalán, ezért is lehetett megfelelő szövetséges. Úgy látszik a rokoni szálak nem nagyon nyomnak latban, ha világbirodalmi terjeszkedésről van szó.
  • Molnibalage
    #209
    II. Viliről itt itt lehet olvasni, de Olli majdnem minden írásában kicsit odamond az I. és II. Vh-ról. Két személyt emel ki. II. Vilit ostobasága miatt, Winstont meg egyenesen rühelli.
  • [NST]Cifu
    #208
    Jujj...

    Németország 575 ezer km2, a Monarchia 676 ezer km2, azaz Európa közepén kialakul egy 1,25 millió km2 területű tömb. Mindez átrendezi az addigi európai katonai erőviszonyokat.

    Noha méretileg valóban hatalmas a K.u.K és a Német katonai kapcsolat, ekkoriban Németország legnagyobb szövetségese Nagy-Britannia és Oroszország, akivel családi kapcsolat is összefűzi (II. Vilmos császár kuzinja V. György brit király és II. Miklós orosz cár). A címei között szerepelt a brit 1. Dranyos Ezred tiszteletbeli parancsnoka, a Királyi Flotta (Royal Navy) Flotta-Admirálisa (Fleet Admiral) és az Orosz Hadsereg Marshallja többek között (persze Dán, Svéd, Spanyol, Ottomán és Osztrák-Magyar tiszteletbeli katonai rendfokozatokkal is bírt).

    A Britek felajánlották a közös katonai és politikai szövetséget, de II. Vilmos (még ha az ajánlat nagyon is gáláns volt), elutasította azokat, mivel csak olyan megegyezésbe ment volna bele, amelyben a Brit birodalom és a Német birodalom egyenrangú. A britek ebbe érthető módon nem mentek bele. Ekkor merült fel ugyebár a briteknél az, hogy a franciákkal szövetkezzenek a németek ellen.

    Ezt az "apróságot" valahogy elfelejtik megemlíti a témában.

    A nagy harci helyzet ellenben az, hogy az OMM katonailag a leggyengébb volt a "nagyhatalmak" között, mind szárazföldön, mint tengeren (gyakorlatilag az Adria volt a működési területe). Szóval ha őszinték akarunk lenni, II. Vilmos akarva-akaratlan se tudott volna gyengébb társat választani magának Európában.
  • ManoNegra
    #207
    Az új világrend születése
  • ManoNegra
    #206
    Az utolsó link lemaradt: On tour Versailles (Avagy Igazságot Magyarországnak!)
  • ManoNegra
    #205
    Válasz erre.

    Lássuk csak azt a Trianon megemlékezést.

    Többszáz magyar tüntetett Versailles-ban Trianon miatt

    A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkezõ tüntetõk a versailles-i kastély elõtt gyülekeztek, majd szoros rendõri kísérettel a kisváros forgalom elõl lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak, amelynek konferenciatermében magyar és francia nyelvû megemlékezést tartottak az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés 86. évfordulóján.

    Trianon palota, 2006. június 4.: Emlékezés a vesztőhelyen

    - A franciák hogyan reagáltak a jelenlétetekre?
    - Megdöbbentő volt a francia rendőrség, véleményem szerint, túlzott készültségét tapasztalni. Ők bizonyára erőszakos demonstrációra számítottak, de láthatták, hogy mi nem randalíroztunk, mint a bevándorlóik. Már a tüntetés előtt kisereglett a rohamrendőrség. Összesen hat vízágyúkkal ellátott rendőrautót számoltam össze. Átkutattak néhány buszt, a legszomorúbb az volt, hogy a rendőrök bilincsekbe verve kísérték be két honfitársunkat, annak ürügyén, hogy magyar emberhez illően, szalonnázó zsebbicska volt náluk. Az elrettentő akcióra úgy tűnik készültek a Versailles-i diktátum jelenkori őrei, ugyanis az őrszobán már magyar tolmács várta a két ártatlan fiatalt. A francia lakosság egyébként kíváncsian kísérte rendezvényünket, többen lelkesen érdeklődtek céljaink iránt. Sokat köszönhetünk francia szervezőinknek, a Francia Nemzeti Front Ifjúsági Tagozatába tartozó jogászhallgató barátainknak, akik a helyfoglalást és a tüntetés bejelentését megszervezték. [...]


    A kerítésnél a rudas zászlókat mindenkivel lerakatták és a Kis-Trianon kastély konferencia termébe irányítottak minket. 16:32-kor kezdődött is a megemlékezés.

    Tehát a tüntetést engedélyeztetni kellett, előre meghatározott útvonalon engedélyezték, amit a francia jogászhallgatók intéztek és ha lett volna valaki aki nem oda akar menni, az sem tehetett volna semmit. Nem baj, semmi probléma, te legalább fröcsöghettél kicsit és egy jót röhögtél...
  • Freeda Krueger
    #204
    állati
    érdekes képek