Futurisztikus meghajtási elvvel állt elő a NASA
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ajánlott olvasmány, Barnes-Aldrin: A csillagok fiai
Talán a legtudományosabb jövõkép az ûrutazások terén. A marsutazás lehetséges módjairól is van szó benne, ala Buzz Aldrin.
Talán a legtudományosabb jövõkép az ûrutazások terén. A marsutazás lehetséges módjairól is van szó benne, ala Buzz Aldrin.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#50
A poén abban rejlik, hogy az úrhajónak nem kell magával cipelnie a meghajtórendszerét, ezért _sokkal_ könnyebb lehet.
Jelenleg a bolygóközi emberes utazások esetében a fõ probléma az, hogy túl hosszú ideig tart, illetve ahhoz, hogy ne tartson túl hosszú ideig, nagy tömegû és ebbõl fakadóan igen drága jármûvet kell csinálni. Ráadásul, ha nem elég gyors az utazás, még nagyobb jármû kell az úrhajósok miatt (készletek).
Az már nem probléma, hogy lassan de biztosan eljuttassunk akár egy nagyobb tömeget modnjuk a Marsra (technológiailag). Ez lehet a fogadóáéllomás. Ami probléma: honnan szerezze az energiát. Ugye lehet pl. egy atomerõmû, de ilyent még nem juttattunk az ûrbe. Ez egy megoldandó technikai feladat, de nem lehetetlen.
Másrészt esetleg szerezhetné máshonnan is az energiát. Egy napenergiás rendszert (nem napelemeset, tükröset), elképzelhetõnek tartok. Baro nagy rendszert kell felépíteni, amihez pl. jó megoldás lehet a több kisebb autonóm eszköz, amik egymással hálózatban kommunikálva (ilyen kutatások is folynak már) alkothatnának egy nagy kiterjedésû megfelelõ hierarchiájú ûrbeli (Mars körül keringõ) naperõmûvet. Na ez elláthatná a fogadóállomást elég energiával. Ja, még valami: az energiaigény itt tipikusan "peak" jellegû, tehát hosszú ideig szinte semmi nem kell, aztán jön vagy megy egy úrhajó, és akkor néhány órán keresztül kell sok. Ha van valami jó energiapufferelési módszer (pl. kémiai, mondjuk vízbontás), akkor nem is kell olyan giganagynak lenni az egésznek, mivel hosszabb idõ alatt gyújtené össze azt az energiát, amit aztán koncentráltan rövid idõ alatt adna le ("Legközelebbi indítás: két hét múlva. Kérjük várakozzanak, amíg a telepek feltöltõdnek." 😊) Nyilván ebben az esetben az állomás tömegét maga a pufferelõ rendszer növelné. És nyilván jó, ha a rendszer reverzibilis módon mûködik. Pl. üzemanyagcellák (is).
Szóval röviden: szerintem jó ötlet, akármilyen energiaellátása is lenne az állomásoknak. Az egész rendszert lehet tesztelni a Föld-Hold viszonylatban.
Ja igen, amit az elején kezdtem: a jármû _sokkal_ könnyebb, az elérhetõ sebesség tehát lényegesen nagyobb, így a fõ probléma megszûnik. Sõt: bizonyos keretek közt még lehet is növelni a sebességet úgy, hogy maga jármû nem lesz annyival nehezebb.
Jelenleg a bolygóközi emberes utazások esetében a fõ probléma az, hogy túl hosszú ideig tart, illetve ahhoz, hogy ne tartson túl hosszú ideig, nagy tömegû és ebbõl fakadóan igen drága jármûvet kell csinálni. Ráadásul, ha nem elég gyors az utazás, még nagyobb jármû kell az úrhajósok miatt (készletek).
Az már nem probléma, hogy lassan de biztosan eljuttassunk akár egy nagyobb tömeget modnjuk a Marsra (technológiailag). Ez lehet a fogadóáéllomás. Ami probléma: honnan szerezze az energiát. Ugye lehet pl. egy atomerõmû, de ilyent még nem juttattunk az ûrbe. Ez egy megoldandó technikai feladat, de nem lehetetlen.
Másrészt esetleg szerezhetné máshonnan is az energiát. Egy napenergiás rendszert (nem napelemeset, tükröset), elképzelhetõnek tartok. Baro nagy rendszert kell felépíteni, amihez pl. jó megoldás lehet a több kisebb autonóm eszköz, amik egymással hálózatban kommunikálva (ilyen kutatások is folynak már) alkothatnának egy nagy kiterjedésû megfelelõ hierarchiájú ûrbeli (Mars körül keringõ) naperõmûvet. Na ez elláthatná a fogadóállomást elég energiával. Ja, még valami: az energiaigény itt tipikusan "peak" jellegû, tehát hosszú ideig szinte semmi nem kell, aztán jön vagy megy egy úrhajó, és akkor néhány órán keresztül kell sok. Ha van valami jó energiapufferelési módszer (pl. kémiai, mondjuk vízbontás), akkor nem is kell olyan giganagynak lenni az egésznek, mivel hosszabb idõ alatt gyújtené össze azt az energiát, amit aztán koncentráltan rövid idõ alatt adna le ("Legközelebbi indítás: két hét múlva. Kérjük várakozzanak, amíg a telepek feltöltõdnek." 😊) Nyilván ebben az esetben az állomás tömegét maga a pufferelõ rendszer növelné. És nyilván jó, ha a rendszer reverzibilis módon mûködik. Pl. üzemanyagcellák (is).
Szóval röviden: szerintem jó ötlet, akármilyen energiaellátása is lenne az állomásoknak. Az egész rendszert lehet tesztelni a Föld-Hold viszonylatban.
Ja igen, amit az elején kezdtem: a jármû _sokkal_ könnyebb, az elérhetõ sebesség tehát lényegesen nagyobb, így a fõ probléma megszûnik. Sõt: bizonyos keretek közt még lehet is növelni a sebességet úgy, hogy maga jármû nem lesz annyival nehezebb.
#49
Szerintem nem ugy kéne tekinteni az ürkutatásra mint azonal megtérülõ befektetésre
kilönek egy szondát s hónapokig esetleg évekig csak ülnek és reménykednek hogy a végén talán valami eredményt is produkálnak
szerintem egyáltalán nem akkora hülyeség a meszi jövöre is tervezni
igen leeht hogy most 3 évig tartana az út de gondoljatok bele hogy néhány száz éve meddig tartott áthajozni Amerikába (de lehet Ausztrália is csak hogy még extrémebb legyen a példa)
ott is sokáig tartott a fejlödés de csak elértünk valamit
türelem rózsát terem
jah és a scifi adalékokat el lehetne felejteni hisz egy ürepülöt nehezebb repülésre birni mint megforditani a technoblabla polaritását
kilönek egy szondát s hónapokig esetleg évekig csak ülnek és reménykednek hogy a végén talán valami eredményt is produkálnak
szerintem egyáltalán nem akkora hülyeség a meszi jövöre is tervezni
igen leeht hogy most 3 évig tartana az út de gondoljatok bele hogy néhány száz éve meddig tartott áthajozni Amerikába (de lehet Ausztrália is csak hogy még extrémebb legyen a példa)
ott is sokáig tartott a fejlödés de csak elértünk valamit
türelem rózsát terem
jah és a scifi adalékokat el lehetne felejteni hisz egy ürepülöt nehezebb repülésre birni mint megforditani a technoblabla polaritását
Az élet gyenge kezdés után erős visszaesés.
#48
Az a mûsor a fókusz volt (nem épp spektrum...<#hehe>..)Nem szabad azért mindent elhinni,fõleg az efféle "Egely eredetû" infókat érdemes fenntartással kezelni😉....Amúgy egy új energiaforrás valóban sokmindent forradalmasíthatna.
#47
Miért nem használnak "nukleáris elõmelegítéses" hajtómûvet???A technológia USA-ban és Oroszországban ezer éve megvan,jó 50 éve tesztelik ezeket,még élesben is ki lettek már próbálva...Akkor miért nem használják semmire,talán félnek hogy a "zöldek" tiltakoznának?..<#conf>
#46
Mitõl állna meg? Fizikaórán nem tanultál Newton I. törvényérõl (tehetetlenség törvénye)? 😊
Tesztelo.hu -- Hardver, digit.fényképezőgép, MP3-lejátszó, mobiltelefon, autó és sok minden más... Csengőhang, oplogó, képüzenet, háttérkép, hangos üdvözlet, videó, JAVA játék. Írható CD és DVD
#45
Embert küldeni a Marsra csupán egy kirakat-utazás lenne, szinte csak jelképes dolog. Ezért nem is jöhet szóba a csak odafelé út, pedig biztos vagyok benne, hogy a hírnévért cserébe sok ember vállalná.
De gondoljatok bele, ha mondjuk Gagarin teste még mindig fent keringene - nem egy sikertörténet.
Részemrõl ezért sokkal nagyobb eredménynek tartom amiket ma elérünk az ember nélküli utazásokkal és nagyon örülök, hogy a tudóscsapatok sem a népszerûséget hajszolják. Majd eljutunk a Marsra ha itt lesz az ideje, de kár ezt erõn felül hajszolni.
Elsõ lépés a holdi ûrközpont, oda-vissza olcsó és biztonságos utazással, biztos vagyok benne, hogy mire ez meglesz a Mars sem okoz majd ekkora gondot.
De gondoljatok bele, ha mondjuk Gagarin teste még mindig fent keringene - nem egy sikertörténet.
Részemrõl ezért sokkal nagyobb eredménynek tartom amiket ma elérünk az ember nélküli utazásokkal és nagyon örülök, hogy a tudóscsapatok sem a népszerûséget hajszolják. Majd eljutunk a Marsra ha itt lesz az ideje, de kár ezt erõn felül hajszolni.
Elsõ lépés a holdi ûrközpont, oda-vissza olcsó és biztonságos utazással, biztos vagyok benne, hogy mire ez meglesz a Mars sem okoz majd ekkora gondot.
#44
Kell egy fúziós reaktor az ûrhajóra, oszt' lehet a plazmával tolni, nem kell a Földrõl.
Ez szerintem elõbb be fog következni, mint ez a duál ûrállomás.
Meg azzal tényleg megoldanák az itteni gondjainkat is.
Ez szerintem elõbb be fog következni, mint ez a duál ûrállomás.
Meg azzal tényleg megoldanák az itteni gondjainkat is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#43
Jól emléxel 😊
Bár a Bussard Collectorból inkább csak a Star Trek jövedelmezett 😊
Bár a Bussard Collectorból inkább csak a Star Trek jövedelmezett 😊
#42
Felmerült itt, hogy nem érdemes ûrkutatással foglalkozni, és hogy inkább a környezetszennyezést kellene megállítani. Nos, van arra esély, hogy bezárják a gyárak nagy részét? Hát nem sok. A Földrõl való kitelepülést szokták emlegetni, mint "megoldás", de ez nekem pl. nem túl szimpi. De van egy másik lehetõség is, amirõl nem sokszor esik szó. A gyárak kitelepítése... Ez most talán hülyén hangzik, de korábban ugye azt sem gondoltuk volna, hogy olcsóbb lesz a nagy cégeknek a kontinensek között küldözgetni az alapanyagokat, és visszafelé a kész termékeket, ahelyett, hogy helyben gyártanák...
Szerintem, ha valami nyomós okuk lesz a milliárdos multiknak, egy-kettõre megvalósítják a menetrendszerinti bolygóközi árufuvarozást... Most nincs rá okuk. (Mert az emberiség szó nélkül tûri a bolygó tönkretételét.)
(Kapcsolódó kérdés: melyik könnyebb, egy még mûködõ élõ bolygó megmentése, vagy egy halott, sivár, mágneses mezõ nélküli élõvé tétele?)
Szerintem, ha valami nyomós okuk lesz a milliárdos multiknak, egy-kettõre megvalósítják a menetrendszerinti bolygóközi árufuvarozást... Most nincs rá okuk. (Mert az emberiség szó nélkül tûri a bolygó tönkretételét.)
(Kapcsolódó kérdés: melyik könnyebb, egy még mûködõ élõ bolygó megmentése, vagy egy halott, sivár, mágneses mezõ nélküli élõvé tétele?)
#41
Ez a fajta utazás egy lehetõség a sok közül,lehet hogy nem lesz belõle semmi.Ha már túl vannak az elsõ teszten azt mondom érdemes rászentelni a figyelmünket.Szerintem elég törékeny is ez a megoldás.A legjobb egy uj energiaforrás alkalmazása lenne és az nem csak az ûrkutatásra hatna ki.Ennek látom a legnagyobb esélyét.Ahogy mondtátok a tudománynak gátat szab a politika.Talán már nem is kell sok idõ hogy változzon ez a helyzet.Én kb 30 évet mondok amíg itt lesz valami komolyabb,persze ha nem történik semmi rossz.Nem lennék meglepve ha halsztanák a marsraszállást.
#40
Ez a Bussard ram-jet, ha jól emléxem, ami összeszedi a hidrogént és azt égeti el üzemanyagként. Ezzel is csak az a probléma, hogy fel kell gyorsítana reletivisztikus sebesség közelébe, hogy elegendõ üzemanyagot tudjon összeszedni. Ennek ellenére ez egy elvileg mûködõképes szerkezet, de nem interplanetáris utazásokra, hanem inkább csillagközire.
#39
Sajnos az emberi élet és az ember képességei is végesek, a gazdagoké, a hatalmasoké is az, és nem hiszem hogy képesek vagyunk, vagy akár csak jogunk van olyan döntéseket hozni, amivel az utánunk jövõk életét alpavetõen befolyásoljuk, ráadásul még veszélyeztetjük is.
Ezt lehet negatívan nézni és akkor önzésnek tünik, pedig csak a rendszer próbál olyat követelni, amit csak félistenek tudnának ésszel felfogni.
Sajnos a jelenlegi felállás szinte elõre vetíti, hogy azok az emberek, akik döntési helyzetben vannak csak akkor fognak megfelelõen dönteni, amikor már nem lesz más lehetõség, ha ugyan akkor már nem lesz késõ!!!!!
Ezt lehet negatívan nézni és akkor önzésnek tünik, pedig csak a rendszer próbál olyat követelni, amit csak félistenek tudnának ésszel felfogni.
Sajnos a jelenlegi felállás szinte elõre vetíti, hogy azok az emberek, akik döntési helyzetben vannak csak akkor fognak megfelelõen dönteni, amikor már nem lesz más lehetõség, ha ugyan akkor már nem lesz késõ!!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
Az összes ország (még ha csak a gazdaságilag potens országokat nézzük is) szorozva 200 ember az már a sok kategóriába tartozik.
Másrészt ha valaki benne van az ominózus irányító 200-ban akkor megvan az esélye hogy onnan már nem látja a fától az erdõt.
Másrészt ha valaki benne van az ominózus irányító 200-ban akkor megvan az esélye hogy onnan már nem látja a fától az erdõt.
#37
"Ahhoz kevés 1 ember, hogy rendberakd a bolygót, ahhoz össznépi összefogás kellene, amire nincs esély (politikai és gazdasági okok). Egy Mars utazás ehhez képest sétagalopp."
A bolygónkat szerintem nem feltétlenül a kisemberek teszik tönkre, azt hogy milyen rendszerû erõmûvet építenek, azt hogy milyen elven alapuló jármûveket, eszközöket gyártanak azt nem a kis ember dönti el!
Az egyes ember legfeljebb arról dönthet, hogy használja vagy nem, és ha nem akar egy neozöld de amúgy kõkorszaki õsbunkó lenni akkor használnia kell bármit, amit a kezébe adnak.
Amerikát 200 ember irányítja, Európát Kínát szintúgy kb ennnyi, ez azért nem olyan sok! Csak nekik kellene megegyezniük Davosban, ha már minden évben oda járnak!!!!!!!!!!!!!!
A bolygónkat szerintem nem feltétlenül a kisemberek teszik tönkre, azt hogy milyen rendszerû erõmûvet építenek, azt hogy milyen elven alapuló jármûveket, eszközöket gyártanak azt nem a kis ember dönti el!
Az egyes ember legfeljebb arról dönthet, hogy használja vagy nem, és ha nem akar egy neozöld de amúgy kõkorszaki õsbunkó lenni akkor használnia kell bármit, amit a kezébe adnak.
Amerikát 200 ember irányítja, Európát Kínát szintúgy kb ennnyi, ez azért nem olyan sok! Csak nekik kellene megegyezniük Davosban, ha már minden évben oda járnak!!!!!!!!!!!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Ja, csak épp a fogadóállomás is egy több száz tonnás "csillagromboló nagyságú" szerkezet, ami ráadásul összetettebb is mint bármi amit eddig az ûrbe küldünk, plusz tök autómatikusan kéne mûködnie.
Ilyenrõl szerintem még vagy 50-100 évig nem is álmodhatunk (az ûrkutatás jelenlegi fejlõdési ütemébõl kiindulva;((((, nem hogy a következõ mars utazáson.
Ilyenrõl szerintem még vagy 50-100 évig nem is álmodhatunk (az ûrkutatás jelenlegi fejlõdési ütemébõl kiindulva;((((, nem hogy a következõ mars utazáson.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#35
Egy hasonló elven mûködõ rendszerrõl olvastam, ott az ûrben található iszonyatosan kis mennyiségû hidrogént gyûjtik össze egy több km átmérõlyû mágnessel, és ezt felgyorsítva kapnak tolóerõt. Vagyis gyakorlatilag az üzemanyagot szedik össze az ûrben, nem kell magával cipelnie azt. Az energiaforrás atomreaktor, természetesen. A tervel kapcsolatos legnagyobb kérdõjel a hatalmas mágnesek létrehozása és az egész szerkezet szilárdsága.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#34
nem hiszem, hogy a marsra elküldeni a fogadó állomást olyan nagy gond lenne. Mert vagy odaküldik hagyományosan 6 hónap alatt, vagy a küldõ állomásról felgyorsítják, majd odaérve hagyományos módon lelassúl.
#33
Teslának nem az volt a baja hogy 1 olajmágnás szponzorálta hanem rájött hogy ha megcsapolja az ionoszférát összeesik a föld mágneses tere!
WOW
#32
Ahhoz kevés 1 ember, hogy rendberakd a bolygót, ahhoz össznépi összefogás kellene, amire nincs esély (politikai és gazdasági okok). Egy Mars utazás ehhez képest sétagalopp.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
Az elõzõ flames beszólásom után végre vettem a fáradtságot és elolvastam a tanulmányt a megadott linken.
Szal annyira azért nem hülyeség.
A cikkben levõ esernyõs hasonlat félrevezetõ, sokkal inkább egy olyan lineáris motor szerû gyorsítóról van szó, ahol maga a plazmasugár a pálya, a gyorsított ûrhajó pedig olyan alakú (gyûrû, hmmm stargate😉 hogy ezt a sugarat fókuszálja miközben rajta utazik.
A tanulmányban viszonylag konkrétan felvázolják az egész rendszert, szerintük olyan 5-10 indítás/gyorsítás után már egálba kerülhetne ez a rendszer a hagyományos kémiai rakétákkal (persze azt nem számítják bele hgy hány hagyományos rakétás útra lesz szükség a töb száz tonnás szerkezet kiépítéséhez!😉))
(Mars utazásnál meg egy ugyan ilyen kell a másik oldalon is.)
A plazma sugárnak is hatalmas, jó pár MW energiájúnak kell lennie, ráadásul több órán keresztül. Szal vagy egy atomreaktor az ûrbe, vagy egy rahedli akkumulátor.
És akkor most visszavonom az elõzõ hozzászólásomat, tényleg nem feltétlenül kell hatalmasnak lennie az ûrhajónak, de azért valószínûleg nem ez lesz a világ legbiztonságosabb ûrjármûve sem.
Szal annyira azért nem hülyeség.
A cikkben levõ esernyõs hasonlat félrevezetõ, sokkal inkább egy olyan lineáris motor szerû gyorsítóról van szó, ahol maga a plazmasugár a pálya, a gyorsított ûrhajó pedig olyan alakú (gyûrû, hmmm stargate😉 hogy ezt a sugarat fókuszálja miközben rajta utazik.
A tanulmányban viszonylag konkrétan felvázolják az egész rendszert, szerintük olyan 5-10 indítás/gyorsítás után már egálba kerülhetne ez a rendszer a hagyományos kémiai rakétákkal (persze azt nem számítják bele hgy hány hagyományos rakétás útra lesz szükség a töb száz tonnás szerkezet kiépítéséhez!😉))
(Mars utazásnál meg egy ugyan ilyen kell a másik oldalon is.)
A plazma sugárnak is hatalmas, jó pár MW energiájúnak kell lennie, ráadásul több órán keresztül. Szal vagy egy atomreaktor az ûrbe, vagy egy rahedli akkumulátor.
És akkor most visszavonom az elõzõ hozzászólásomat, tényleg nem feltétlenül kell hatalmasnak lennie az ûrhajónak, de azért valószínûleg nem ez lesz a világ legbiztonságosabb ûrjármûve sem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
Futurisztikus kérdés (egy hozzá nem értõ joghallghatótól):
(esetleg Dscsabas?)
Nem lehetne mûködõ hajtómûvet építeni lineáris (vagy egyéb) gyorsítóból, ami a menet közbe összeszedett csillagközi gázt / port használja fel?
Ha szupravezetõkbõl raknák össze, (ez a világûr körülményei között talán könnyen fenntartható) elvileg 100 % hatásfokot lehetne elérni.
Kérdés persze az energiaforrás...
Nos?
(esetleg Dscsabas?)
Nem lehetne mûködõ hajtómûvet építeni lineáris (vagy egyéb) gyorsítóból, ami a menet közbe összeszedett csillagközi gázt / port használja fel?
Ha szupravezetõkbõl raknák össze, (ez a világûr körülményei között talán könnyen fenntartható) elvileg 100 % hatásfokot lehetne elérni.
Kérdés persze az energiaforrás...
Nos?
#29
Hogy ez mennyire így van - sokan el sem hiszik!
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#28
Mennyivel egyszerûbb lenne, ha lenne egy csillagkapu a marson is. Vagy már van is és sok amcsi járt ott csak errõl elfelejtettek nekünk szólni.
Intel Core2 Duo E8500 @ 8x400MHz; 2x 2 GB CSX DDR2 1066MHz; ASUS EN8800GT TOP 512MB; http://www.lostsite.hu | http://stalker.hardwired.hu/forum
#27
Az ûrkutatás és a föld rendbetétele nem egymás ellenségei. Az az energiaforrás ami felválthatná a kõoaljszármazékokat és segítene a földön, valószínûleg az ûrutazáson is könnyítene, szóval a "két tábor" tudósai nem ellenkezõ irányba tartanak.
Mellesleg most láttam asszem a spektumon hogy egy feltaláló olyan gépet épített ami olyan módszerrel választja szét a vizet hidrogénre és oxigénre hogy a megtérült energia többszöröse a bevit energiának. Az arab országok 1 milliárd USD-t ajánlottak neki hogy hagyja abba a kutatásokat és üljön az egészen.
Mintha Tesla is megtalálta volna a megoldást az ingyen energiára az atmoszféra elektromos eneriájának megcsapolásával, de még rosszabb helyzetben volt mert egy olajmágnás szponzorálta.
Az hogy milyen energiaforrást használunk nem is annyira a tudomány dönti el, hanem a politika és a gazdaság.
Ergo nem segítene a földön ha leállnának az ûrkutatással. Sõt.<#ejnye1>
Mellesleg most láttam asszem a spektumon hogy egy feltaláló olyan gépet épített ami olyan módszerrel választja szét a vizet hidrogénre és oxigénre hogy a megtérült energia többszöröse a bevit energiának. Az arab országok 1 milliárd USD-t ajánlottak neki hogy hagyja abba a kutatásokat és üljön az egészen.
Mintha Tesla is megtalálta volna a megoldást az ingyen energiára az atmoszféra elektromos eneriájának megcsapolásával, de még rosszabb helyzetben volt mert egy olajmágnás szponzorálta.
Az hogy milyen energiaforrást használunk nem is annyira a tudomány dönti el, hanem a politika és a gazdaság.
Ergo nem segítene a földön ha leállnának az ûrkutatással. Sõt.<#ejnye1>
#26
A térhajtómûrõl hirtelen az Event Horizon címû film ugrott be 😊
E.Gy.B.E. Airsoft Team
#25
És miért nem lehetne 12 óráig lövellni a plazmasugarat? Akkor csak pár nap lenne az út.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#24
a köv. hír az lesz, h ugyan ez az ember hiperhajtómûvet akar építeni. pffff
1szerûen ez a faszi 1 álomvilágban él. elõszõr a bolygónkat kéne rendbetenni (olaj, környzetszennyezés, hasonlók), és mikor olyan szinten vagyunk, hogy a biztos háttér megvan, akkor érdemes kimenni az ûrbe, más bolygókon gondolkodni. de amíg ez a háttér nincs meg, addig csak távcsövezzenek meg minden.
az ûrbe kimenni még 20 évig felesleges és értelmetlen. áttörõ eredmények nem születénének...
egyenlõre kár a gõzért ilyennel foglalkozni.
1szerûen ez a faszi 1 álomvilágban él. elõszõr a bolygónkat kéne rendbetenni (olaj, környzetszennyezés, hasonlók), és mikor olyan szinten vagyunk, hogy a biztos háttér megvan, akkor érdemes kimenni az ûrbe, más bolygókon gondolkodni. de amíg ez a háttér nincs meg, addig csak távcsövezzenek meg minden.
az ûrbe kimenni még 20 évig felesleges és értelmetlen. áttörõ eredmények nem születénének...
egyenlõre kár a gõzért ilyennel foglalkozni.
\"Bombing for paece is like fucking for virginity.\"
#23
Hát ez van a laikusokkal...Hiába hihetetlenül érdekes nekem valami attól a másik (a laikus) meg csak ásítozik és kérdi h miért a nagy felhajtás?!
Soxor még azt is megkérdezik tõlem h a részecskegyorsítók ténleg léteznek-e és h honnan lehet tudni h találunk és -tunk valaha valamilyen kis részecskét is....sajna az ilyenekbõl ma sok van, de eljön az idõ mikor majd észreveszik mi is folyik valójából...
Soxor még azt is megkérdezik tõlem h a részecskegyorsítók ténleg léteznek-e és h honnan lehet tudni h találunk és -tunk valaha valamilyen kis részecskét is....sajna az ilyenekbõl ma sok van, de eljön az idõ mikor majd észreveszik mi is folyik valójából...
dixitque deus fiat lux
#22
100 éve már repültek léggömbel, vitorlázógéppel, és ismertek voltak a legalapvetõbb aerodinamikai tételek. Szóval a hasonlat sántít. Imyke arra célzott, hogy fel kéne ébredniük azoknak, akik nem tudnak különbséget tenni a való világ és a sci-filmek között, és ebben szvsz tökéletesen igaza is van....
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#21
"Ezt követõen a Magbeam-állomás körülbelül négy órán át lövellne plazmasugarat az ûrhajóra, megadva a megfelelõ löketet az utazáshoz"
"Ha a kihívásokat sikerül leküzdeni a Magbeam rendszer több elõnyt is biztosít majd alkalmazóinak."
Ez szerintem kb annyira reális mint az un ûrlift!
Egy halálsugárra kéne ráültetni az ûrhajót! Ezt a halálsugarat csak valami marha ellenálló anyag bírná ki. Jelenleg még nem ismerünk olyan anyagot, ami több tízezer százezer, esetleg millió fokos plazmát el tudna viselni!
Marad valami elektromágneses "deflektor pajzs" (tiszta scifi😉)).
Az meg azért ciki, mert a magfúziós erõmûveknél használt mágneses mezõk fenntartása is hatalmas rengeteg energiát fogyasztó berendezéseket követel.
Vagy is valahogy meg kéne oldani az ûrhajón a plazma eltérítését, ami még ha a meghajtást biztosító plazmából nyerjük is az energiát, még akkor is akkora berendezéseket igényelne az ûrhajón, hogy semmivel nem lenne könnyebb vagy egyszerûbb mint egy rakéta elven mûködõ ion/plazma hajtómûves változat!!!
Ez az a kis technikai nehézség, amin általában az ilyen tetszetõs elméletek elszoktak vérezni.
"Ha a kihívásokat sikerül leküzdeni a Magbeam rendszer több elõnyt is biztosít majd alkalmazóinak."
Ez szerintem kb annyira reális mint az un ûrlift!
Egy halálsugárra kéne ráültetni az ûrhajót! Ezt a halálsugarat csak valami marha ellenálló anyag bírná ki. Jelenleg még nem ismerünk olyan anyagot, ami több tízezer százezer, esetleg millió fokos plazmát el tudna viselni!
Marad valami elektromágneses "deflektor pajzs" (tiszta scifi😉)).
Az meg azért ciki, mert a magfúziós erõmûveknél használt mágneses mezõk fenntartása is hatalmas rengeteg energiát fogyasztó berendezéseket követel.
Vagy is valahogy meg kéne oldani az ûrhajón a plazma eltérítését, ami még ha a meghajtást biztosító plazmából nyerjük is az energiát, még akkor is akkora berendezéseket igényelne az ûrhajón, hogy semmivel nem lenne könnyebb vagy egyszerûbb mint egy rakéta elven mûködõ ion/plazma hajtómûves változat!!!
Ez az a kis technikai nehézség, amin általában az ilyen tetszetõs elméletek elszoktak vérezni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#20
Mert az emberiségnek van egy betegsége: önzés
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#19
Ha Bush-on múlik, akkor nem is lesz. Csak a kampányában papol a Marsról, amúgy meg lesz@rja az egészet. Csak az olajban látja a fantáziát... Jó lenne, ha az ESA is több pénzbõl gazdálkodna, akkor az emberiségnek nem kellene annyit várni bizonyos fejlesztésekre. Amúgy én eccer megkérdeztem egy laikust a témában, és teljesen fölöslegesnek tartotta az ûrkutatást. Miért van ez??? Miért csak a pillanatnyilag körülvevõ problémáinkkal foglalkozunk???
#18
100 eve meg a repulesrol is ezt mondtak.......... (az antigravitacios elmelettel vannak meg gondok de megoldjak...)<#fejvakaras>
#17
"Álmodj királylány...!"
Aki SW és ST-sorozatok alapján képzeli el a jövõ ûrutazását nem normális! <#hehe>
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
Aki SW és ST-sorozatok alapján képzeli el a jövõ ûrutazását nem normális! <#hehe>
===============================
.:i2k:. melóból: <#wilting>
Munkahelyi gép: Hewlett-Packard HP Compaq dc 7100 CMT .:|:. Intel® 915 G chipset .:|:. Intel Pentium 4 540 (3200 MHz, FSB 800) .:|:. 512 DDR (400 MHz) RAM .:|:. 80 GB SATA .:|:. Intel® Graphics Media Accelerator 900 (integrált) .:|:. Intel Broadcom NetXtreme Gigabit Ethernet for HP (integrált) .:|:. 340W-os táp - Aktív PFC .:|:. Windows XP HUN SP2 .:|:. HP 1730 LCD (17", 25ms, 1280*1024/75Hz, analóg/DVI, Pivot-képes).
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#16
anyag-antianyag energiamagot akarok és térhajtómûvet!
#15
1.: Valószinüleg erre azért ügyelnek, ha mégis valami keresztezné a sugarat, akkor arra a pár másodpercre leállnak, utána pedig folytatják a gyorsítást.
2.: Valószinüleg a hajó azért rendelkezik saját korrekciós hajtómûvekkel, így képes a megfelelõ pozicióba tartani magát.
2.: Valószinüleg a hajó azért rendelkezik saját korrekciós hajtómûvekkel, így képes a megfelelõ pozicióba tartani magát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
És akkor mi van ha az indító állomás, és a hajó közé kerül valami? Akkor megszakad a sugár és megáll? És akkor mi van, ha valami miatt letér a sugárról a hajó, mondjuk félúton? Ott marad örökre?
Starcraft + Diablo III - esemve
#13
Igen, több saját hajtással rendelkezõ Mars-ûrhajó terv létezik, kezdve a hagyományos meghajtástól a nukleáris hevítésû hidrogénüzemû hajtómûvel és az atom-reaktor által táplált ion-hajtómûveken át a plazma-meghajtásig. A probléma ugyanaz, mint a fent leirt tervel: csak tervek maradtak. Rá kellene valakinek szánni jópár milliárdot és máris nekiállhatnak az építésnek.
Viszont ismét egy érdekes aspektus: miért mindenki az USA-tól várja ezt? Na igen, tetszik vagy sem, még mindig az USA az, amely a legtöbbet költi az ûrkutatásra... és ezen kellene elgondolkoznia egyeseknek...
Viszont ismét egy érdekes aspektus: miért mindenki az USA-tól várja ezt? Na igen, tetszik vagy sem, még mindig az USA az, amely a legtöbbet költi az ûrkutatásra... és ezen kellene elgondolkoznia egyeseknek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#12
Szvsz az ilyesmi megoldások akkor fognak elõkerülni, amikor már hétköznapi dolog lesz a Mars-utazás, és azt kell megoldani, hogy a Mars-turisták illetve a rövid ideig tartó tudományos expediciók számára lehetõvé tegyék az utazást.
Viszont akkora már szerintem nem az ISS-ben fognak gondolkozni gyorsítóállomás terén, hanem pl. egy Holdbázisban.
Viszont akkora már szerintem nem az ISS-ben fognak gondolkozni gyorsítóállomás terén, hanem pl. egy Holdbázisban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#11
Nem hiszem el, hogy megint elõhozta valaki ezt a marhaságot! Nem veszik észre, hogy ez nem megy? Hiszen azon görcsölnek, hogy hogy jussunk oda hamarabb, de persze elõbb oda kellene vinni egy egész ûrállomást! Ez LOL!
Inkább olyan hajtómûvet fejlesszenek ki, amihez nem kell semmilyen külsõ meghajtás (értsd plazmasugár egy másik hajóról vagy napvitorla), hanem önerõbõl, viszonylag gyorsan eljut a Marsra.
Vajon lehetnek már erre is normális tervek esetleg prototípusok, csak a kedves USA hadsereg nem hajlandó kiadni a kezébõl? Nagyon érdekelne, hogy ténylegesen hol tart ma az ûripar! De ezt ugyan úgy nem fopjuk megtudni soha, mint ahogy azt sem, hogy ténylegesen hol tart a hadiipar!
Inkább olyan hajtómûvet fejlesszenek ki, amihez nem kell semmilyen külsõ meghajtás (értsd plazmasugár egy másik hajóról vagy napvitorla), hanem önerõbõl, viszonylag gyorsan eljut a Marsra.
Vajon lehetnek már erre is normális tervek esetleg prototípusok, csak a kedves USA hadsereg nem hajlandó kiadni a kezébõl? Nagyon érdekelne, hogy ténylegesen hol tart ma az ûripar! De ezt ugyan úgy nem fopjuk megtudni soha, mint ahogy azt sem, hogy ténylegesen hol tart a hadiipar!
alkohol.freeblog.hu Mi csak őszinték vagyunk, de nem állatok!
#10
Na ja, ez a tény (elõbb kell a Marsra is egy állomás) talán fontosabb, mint az ISS-es kûszködés. 😛
#9
Az ellenkezõ irányba is eregethet egy hasonló erõsségû plazmasugarat.
#8
Hehe pont erre gondoltam 😄D
Legfeljebb két legyet ütnek egy csapásra: egy irány a Marsra, egy a Vénuszra 😉
Legfeljebb két legyet ütnek egy csapásra: egy irány a Marsra, egy a Vénuszra 😉
#7
zafran cochren, vagy hogy hivták, felszált oszt próba térhajtómûvezett jöttek a vulkániak és szevasz a többit már tudjátok... <#banplz><#zavart2><#ravasz1>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#6
Inkább a térhajtómûvet fejlesztenék, azzal elöbb ott lennénk! <#taps><#idiota>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#5
A hatás-ellenhatás törvényérõl néhány hónappal ezelõtt volt már szó. Akkor én nagyon le lettem hurrogva, hogy az ebbõl adódó elmozdulás már simán leküzdhetõ az állomás hagyományos meghajtásával. Persze számomra még mindig nem teljesen világos, hogy a fogadóállomásra ki vinné el az ehez szükséges naftát.
Vannak már kisérleti eredmények amik igazolnák a hajtómû hatékonyságát? Teszem azt próbáltak már fent valami kis tömegû próbatestet a lökögetni ilyen módon? Érdekelne...
Vannak már kisérleti eredmények amik igazolnák a hajtómû hatékonyságát? Teszem azt próbáltak már fent valami kis tömegû próbatestet a lökögetni ilyen módon? Érdekelne...
#4
De legalább a képek szépek
#3
Mi van hatás-ellenhatás törvénnyel? A plazma sugarat kibocsátó állomás nem indul el homlokegyenest a másik irányba?
A fizika tanárom hazudott megint....<#boxer>
A fizika tanárom hazudott megint....<#boxer>
A kőtáblát meghamísították!Valaki leverte a felíratot az aljáról! Így szólt: ..és elnézést az okozott kellemetlenségekért!
#2
Meg belegondolni is rossz, mi van ha a marsi fékezõállomás küldetés közben meghibásodik!?
Elsõ emberek a naprendszeren kívûl <#integet2>
Elsõ emberek a naprendszeren kívûl <#integet2>