122
-
IoIa #77 Remélem, hogy a bölcsészlányokra való utalással nem rám gondoltál, mert nagyon nem talált...
Egyébként a klasszikus levezetés hibás, ami alapján a szóbanforgó, általad réginek mondott képlet is alkalmazva lett.
Alien_AM: ez már vicc... -
Alien_AM #76 lolaval nem vitatkozom o az sg-n csak flame csak kritizal.
szoval dcsaba: most ne a tachyonokat bizonyitsd hogy leteznek e vagy nem elmeletrol beszeltem hogy azok gyorsabbak a fenynel es a macskak azert jottek szoba mert ha fizikus vagy akkor tudod a masodik kibovitett kiserlet eredmenyet. ahol ugyanis ahozz hogy a hullamfuggveny osszeomoljon a JEL-nek gyorsabban kell mennie a fenynel hogy a masik macska is megdogoljon :) es az pont ugy van ahogy leirtam, ez elmelet, de ha fizikus lennel akkor talan 70%-ban igazat adhattal volna mert tudod mirol beszelek. en ertem mit akarsz mondani igazad van de azert elgondolkodtato es sokmindent meg lehet vele magyarazni. -
Ratty #75 Próbáld meg csoportelméletileg levezetni. A képlet teljesen jó. Bár eléggé régi könyvekben látható ez az alakja. Sokkal egyszerűbb, és kéynelmesebb is, ha a v/c-t elnevezem mondjuk th V-nek, akkor a (1-(v/c)^2)^(1/2) kifejezés gyakorlatilag csak ch V lesz. Manapság inkább így használják, és tanítják. Azzal a képlettel, csak a bölcsészlányokat lehet elkápráztatni:) -
Ratty #74 Szerintem a föld laposságát, és a világ közepét nem bizonyították másodpercenként többmilliószor. A relativitás elméletet viszont igen a gyorsítókban! -
IoIa #73 tegyük hozzá, hogy ez csak akkor igaz, ha igaz a képlet és a tömegnövekedés. De szerintem a képlet rossz. Levezetted már magadtól valaha? Vagy csak elhitted a tankönyvekből és bemagoltad? Ha jó vagy matekból, észre fogod venni a hibát (ha magadtól levezeted és utána összehasonlítod az eredetivel). -
IoIa #72 hmmm.... az idő és a frekvencia mintha összefüggne, nem? Valami reciprok értékék... 
-
IoIa #71 "Amúgy az igaz, hogy a gravitáció terjedési sebességében van egy kis bizonytalanság, de tényleg csak kicsi, ugyanis nagyon a c határsebesség közelében kell lennie, különben annak látható csillagászati következményei lennének." - látható ~ érzékelhető, mérhető. De az összes alkalmatosság alkalmatlan erre! A fény c sebességgel megy max., a többi mérhető annál kevesebbel. Akkor hogyan mérnéd meg, hogy ezek az értékek ne hamisítsák meg a mérést? -
Kryon #70 Ezt (bár a megfogalmazás elég furcsa) úgy értsd,hogy: [M=m/(1-(v/c)^2)^(1/2)],m a nyugalmi tömeg (ami kezdetben volt),M pedig az a tömeg amekkorára v sebességgel haladás esetén a tömeg növekedett. -
Kryon #69 Ó látom már megelőztek.....,te vágod ám a témát.. 
-
Kryon #68 De nem e miatt... 
-
Kryon #67 Ilyen elképzelés tényleg van... -
DcsabaS #66 Az E=h*f összefüggés adott frekvencián kvantálja az energiát, de maga a frekvencia ettől még bármekkora lehet(ne).
Másrészt viszont valóban vannak olyan elemi mennyiségek (Planck-hossz, Plank-idő), amelyeket joggal tekinthetünk az általunk ismert tér-idő elemeinek. De olyan óriási távolságra vannak a mi dimenzióinktól, hogy egyelőre még elméleteket sem tudunk gyártani az áthidalásukra.
Planck-hossz: (hG/c^3)^1/2 = kb. 10^-35 m
Planck-idő: (Planck-hossz)/c = kb. 0.3*10^-43 s
Egyébként még ennél egyszerűbb kérdésekben is vannak égbekiáltó "aránytalanságok". Pl. ha összehasonlítjuk az elektronnak egy másik elektronnal való elektromos és gravitációs kölcsönhatását, akkor bő 42 nagyságrendnyi(!) a differencia. Most akkor tud-e valaki egy kézenfekvő elméletet arról, hogy ez hogy tud kijönni (:-)?
-
DcsabaS #65 Kedves © Cat #43!
Remélem nem várod el, hogy ezzel a baromsággal érdemben foglalkozzam (amikor hiányoznak belőle a konkrétumok).
**********
Kedves trident - #53!
"-egy testnek (*) gyorsulása során a tömege növekszik. Mekkor lehet a tömege egy ilyen atommagnak 'majd fénysebességkor."
A megadott 0.99995*c sebességen a relativisztikus formulának megfelelően a nyugalmi érték (1-(v/c)^2)^-1/2-szorosára nő, ami éppen 100-szoros faktort jelent, vagyis az arany atommagok tömege ekkora sebességen már a nyugalmi (szokásosan ismert) tömegük 100-szorosa volt. (Valószínűleg szándékosan gyorsították őket éppen erre az sebességre.)
"-Hőmérséklet. Ha csak olyan "rövid" ideig is, de mi bírta ki azt az eszméletlen hőmennyiséget??? Miért nem olvadt szét az eszköz (az épület, stb).?"
A jelek szerint bizonyos kvark-gluon kötések is kibírták.
Az épület számára az össz hőmennyiség is relatíve kicsi.
*********
Kedves © IoIa #56!
"Nem bizonyított az sem, hogy a grvitáció milyen "sebességű". Bár eleve hülye dolog itt sebességről beszélni, hisz a gravitációs erő definíciójában semmi sincs, ami az időtől függne."
Nyilván a Newton-i képletre gondolsz. Arról már Newton is tudta, hogy rossz, csak éppen nem tudta, hogy hogyan tehetné jobbá - hipotéziseket pedig nem akart rá gyártani.
Amúgy az igaz, hogy a gravitáció terjedési sebességében van egy kis bizonytalanság, de tényleg csak kicsi, ugyanis nagyon a c határsebesség közelében kell lennie, különben annak látható csillagászati következményei lennének.
********
Kedves Alien_AM #60!
"lehet menni a fenysebessegnel gyorsabban lasd tachyon-onok es erre a bizonyitekot a schrödinger kiscicai elmelete teszi szuksegesse. ez mar teny."
A tachionok eleddig csupán elméleti konstrukcióknak tekintendők, minthogy semmi érdemi kísérleti alátámasztás nem ismeretes. (Hogy jönnek ide Schrödinger macskái?)
"amikor a tachyon energiat veszit akkor a sebessege megno mind a terben mind pedig az idoben visszafele gyorsabban mozog. es csak ezzel magyarazhato a hullamfuggveny osszeomlasa ami ugye schrödinger nevehez fuzodik."
Szó sincs arról, hogy csak ilyen bizarr magyarázat jöhetne szóba. A kvantumállapot a (max. c-vel terjedő) fizikai kölcsönhatások révén változik meg, és vesz fel ún. sajátállapotokat - amiket leírhatunk hullámfüggvénnyel.
"ez altalanos iskola azota kicsit fejlodott a tudomany. mivel hianyos a tudasod ezert kar vitaznunk de szivesen elmagyarazom ezt a dolgot ha erdekel."
Ez aranyos (:-). Te tanultad is a kvantumfizikát, vagy csak tanítod (:-)?
*********
"Amit leírtál az pedig eléggé spekulatív. Itt nem a gyakorlati alkalmazásról van szó, ez egy gondolatkísérlet. Ha ez működne lehetne 1000% hatásfokú transzformátort építeni, ami azért eléggé durva."
Gondolatkísérletekhez pontosabban kell megadni a kiindulást.
-
IoIa #64 Érdekes dolog a következő is:
E=h*f
Eszerint, ha az energia kvantált, az időnek is annak kéne lennie... -
IoIa #63 Azt hiszem nagyon mellé lőttél, és fordítva van a dolog. Először is tanulj meg helyesen írni és fogalmazni. Másodszor: DcsabaS pedig, ha ő az, akit sejtek, fizikus. Bocsika. -
MasterJay #62 "A fénysebesség, meg azért nem léphető így át, mert a test tömegéhez hozzáadódik a mozgási energiájának tömegegyenértéke (ami nagyobb testnél nyilvánvalóan nagyobb)." Ezt a modtatot nem értem. Ha el tudnád mondani az jó lenne. -
Caro #61 Azért ez nem ilyen egyszerű probléma.
1: az ősrobbanás eléggé valószínű, már csak azért is, mert az univerzum tágul, a tágulásnak meg valamikor el kellett kezdődnie -> ebből levezethető, hogy mikor volt együtt minden.
2: én nem állítottam, hogy a fénysebesség átléphatő, és azt sem állítottam, hogy nem léphető át. Azt állítom, hogy egy rakétával biztosan nem léphető át. Ha a fénynél gyorsabban lehet utazni, az nem a nagy tolóerő miatt lesz. A fénysebesség, meg azért nem léphető így át, mert a test tömegéhez hozzáadódik a mozgási energiájának tömegegyenértéke (ami nagyobb testnél nyilvánvalóan nagyobb). Namost, ha erre kreálsz egy sorozatot, akkor biztos vagyok benne, hogy az c-hez konvergens.
A természetet nem elméletekben kell megérteni. A természet nem kreál bonyolult képleteket. Valami egyszerűből kell kiindulni, mert a természet nem bonyolult, csak a mi matematikánkkal nehézkes leírni.
3: nyilván nem egy rúdmágnesről írtam, mert annál még a 90 fokos fáziseltolódáshoz is 4.5 milliárd fordulat kéne percenként, ha 1m-re van tőle az indukciós tekercs. Ekkora centripetális gyorsulást semmilyen anyag nem bír ki.
Ha elektromágnessel csinálod, akkor 75 GHz kell ugyanehez, ha erősítést akarsz, akkor ennek a duplája. Ekkora frekvencián olyan nagy az elektromágneses emisszió, hogy nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz a veszteség.
DE! ha az egészet beleteszed egy olyan anyagba, ahol az indukcióvonalak terjedése lényegesen lassabb, akkor nem látom be, miért ne következhetne be a kölcsönös erősítés.
Amit leírtál az pedig eléggé spekulatív. Itt nem a gyakorlati alkalmazásról van szó, ez egy gondolatkísérlet. Ha ez működne lehetne 1000% hatásfokú transzformátort építeni, ami azért eléggé durva. -
Alien_AM #60 lehet menni a fenysebessegnel gyorsabban lasd tachyon-onok es erre a bizonyitekot a schrödinger kiscicai elmelete teszi szuksegesse. ez mar teny. es ennel sokkal durvabb dolgokat is megenged a kvantumfizika. visszaterve amikor a tachyon energiat veszit akkor a sebessege megno mind a terben mind pedig az idoben visszafele gyorsabban mozog. es csak ezzel magyarazhato a hullamfuggveny osszeomlasa ami ugye schrödinger nevehez fuzodik. szoval nem kell ojan kijelenteseket tenni "Valószínűleg a c határsebességnél próbáltak meg kimutatni 300-szor nagyobb sebességet, ami viszont csak valamiféle trükkös, korlátozott értelemben sikerülhetett."
ez altalanos iskola azota kicsit fejlodott a tudomany. mivel hianyos a tudasod ezert kar vitaznunk de szivesen elmagyarazom ezt a dolgot ha erdekel. -
#59
Persze. Én az eddigi -elfogadott- kutatások-ra céloztam és nem negatív értelemben.
(pont ki akartam kerülni azt, hiszen rohamléptekben halad a kvantumechanika, amit vagy közös nevező kell hozni a msot ismert tudásunkkal, vagy a korábbit reformizálni)
-Viszont a két kérdésemre még választ nem kaptam. (mármint ha egyáltalán kaphatok, hiszen tudtommal nem volt közületek senki sem jelen a kísérletkor... -
IoIa #58 "Az ősrobbanás ténye nem igen megkérdőjelezhető > A COBE műhold állandóan fogja az akkori időből megmaradt háttérsugárzást." - ez semmit sem bizonyít. Csupán azt, hogy van háttérsugárzás. De egyáltalán nem biztos, hogy az ősrobbanás miatt van. Kicsit olyan volt az érved, mint a Hofi-féle szöveg: "Van akváriumod? Mert akkor buzi vagy." -
IoIa #57 Szerintem többen is fogalmi zavarban szenvednek. Az idő, mint olyan, nincs. Hasonlítási alap van, ezt hívjuk időnek. De ez csak egy származtatott fizika (segéd)fogalom, aminek a segítségével könnyebben leírhatók a _változó_ fizikai folyamatok. -
IoIa #56 Nem bizonyított az sem, hogy a grvitáció milyen "sebességű". Bár eleve hülye dolog itt sebességről beszélni, hisz a gravitációs erő definíciójában semmi sincs, ami az időtől függne. -
IoIa #55 Eddigi dogmatika? Mire gondolsz? A klasszikus fizikára? Az véletlenül nem dogma. Bárki tapasztalhatja. És bárki számára észlelhető. A többire én inkább alkalmaznám a dogma kifejezést, persze ez egy olyan dogma, ami állandóan változik, bárki elsütheti a hülyeségeit, csak 1 dolog nem kérdőjelezhető meg (ezért dogma), a létjogosultsága. Ez a zavarosban való halászás nekem nem nagyon tetszik. Egy csomó szélhámos sütheti el a hülyeségeit. Nem azt állítom, hogy mindenki, csak azt, hogy sokan. -
IoIa #54 A hibás levezetés szerint... -
#53
Nem vagyok fizikus, sem matematikus. Sőt ez irányú komoly képzetségem sincs.
Még is érdekelnek ezek a kutatások és eredmények.
Két kérdés azonban nyitott számomra:
-egy testnek (*) gyorsulása során a tömege növekszik. Mekkor lehet a tömege egy ilyen atommagnak 'majd fénysebességkor.
*=igen, hullám és részecsketermészet, quantumfizika, etc. De próbálj az eddigi dogmatika szerint választ adni.
-Hőmérséklet. Ha csak olyan "rövid" ideig is, de mi bírta ki azt az eszméletlen hőmennyiséget??? Miért nem olvadt szét az eszköz (az épület, stb).?
Thx. -
#52
sok itt az ész! 
-
Kryon #51 Ki tudja mit hoz a jövő,DE....minden jelenlegi ismeretünk,sőt az elméletek is azt mutatják,hogy a fénysebesség(vákuumbeli) nem léphető túl,s a fényen kívül más el sem érheti (nyugalmi tömeg,tömegnövekedés).Ha jól tudom a húrelméletnek valamely korábbi változata megjósolta a tachionnak nevezett fénynél gyorsabb részecskét,de azóta már ez kiesett az új változatokból.Tehát jelenleg senki sem jelentheti ki,hogy a fénysebesség átléphető lenne. 
-
HUmanEmber41st #50 A laboratórium tudósai öt évet töltöttek a kvark-gluon plazma keresésével, ami az elméletek szerint az ősrobbanás utáni első mikroszekundumokban töltötte ki az univerzumot.
"Biztos vagyok benne, hogy ez meg fogja változtatni a korai univerzumról alkotott képünket" - tette hozzá."
Elméletek..kérdések.. végtelenek ...szingularitás..vagy mi ???
Találgassunk még egy kicsit !!!! -
#49
Valaha azt mondták, hogy a föld mindennek a közepe.
-Tévedtek-
Valaha azt mondták, hogy a föld lapos.
-Tévedtek-
Vannak akik azt mondják a fénysebesség nem léphető át.
-Tévednek-
A fizika trükkös dolog, és még nagyon gyermekcipőben jár. -
Kryon #48 Nézd meg újra azt a cikket,nem hinném hogy a csoportsebességről volt szó benne,mert az nem lehet nagyobb mint c.Ha pedig a fázissebességgel csináltak valami kvantummechanikai trükközést az egészen más ügy mert a "fény"nem megy ott sem többel mint a vákuumbeli c. -
Kryon #47 Azért használnak aranyat,mert egyrészt jó nagy atommagja van,másrészt egyetlen egy izotópja stabil,így a számításokat ez megkönnyíti(pl.teljes szimmetria ütközésnél).....szerintem.. 
-
#46
csak egyesek félreértelmezték... -
#45
:) lehet nem is hülyeség a biblia -
rolika #44 "és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett"
a biblia első mondatainak egyike... :) -
Cat #43 http://www.sg.hu/kereso.php?mit=gyorsabban+a+f%E9nyn%E9l -
Zsoldos #42 "mégis egyenletesen gyorsul"
Miert is kene egyenletesen gyorsulnia? Gyorsulhat egy test az idok vegezeteig ugy, hogy nem lepi at a c-t. Ez kb olyan pelda mint a fenysebesseggel utazo vonatban vki elkezd gyalogolni elore, mi tortenik, atlepi a fenysebesseget? Nem igazan ez a szitu, mivel a vonat sosem fog fenysebesseggel menni, ezert mindig lesz nala nagyobb elerheto sebesseg. -
DcsabaS #41 Ha már itt járunk, nem jó összekeverni a relativitáselméletet, pláne annak egyik-másik axiomatikus felépítését a fizikával.
Hasonlóan, veszélyes "sebességösszeadási" képletnek nevezni a "sebességtranszformációs" képleteket, ugyanis az azonos vonatkoztatási rendszerben értelmezett sebességeket a relativitáselméletben is ugyanúgy adjuk össze, mint a klasszikus fizikában. A Lorentz-transzformáció viszont nem összeadás kérdése, hiszen nem ugyanazon, hanem éppenséggel különböző vonatkoztatási rendszerekben értelmezett adatokat állít viszonyba.
********
Kedves © Caro!
"ahol azt írták, hogy 300x-os fénysebességre gyorsítottak egy lézersugarat."
Na most ugye a fény mehet lassan is, és egy ilyen fénynél egy másik nyugodtan mehet akár 300-szor is gyorsabban. De itt nyilván nem erről volt szó.
Valószínűleg a c határsebességnél próbáltak meg kimutatni 300-szor nagyobb sebességet, ami viszont csak valamiféle trükkös, korlátozott értelemben sikerülhetett.
"Namost mivan, ha a szerencsétlen mágneses kölcsönhatás mondjuk olyan gyorsan változik, hogy mire a válaszmágnesesség megérkezik az indukcióból, addigra már megfordult a polaritása? Erősíti az eredeti hatást?"
A példád (ha jól értem) leginkább egy mágneses térben gyorsan forgatott mágneses momentumhoz hasonlítható. Klasszikusan ez elektromágneses kisugárzást eredményez, következésképpen energiaveszteséget és fékeződést, vagyis tartósan csak külső energiabefektetéssel tartható fenn.
A kvantumfizika annyit módosít rajta, hogy lesznek a momentumnak olyan mozgási állapotai, amikor nincs eredő sugárzás (veszteség és lassulás), de felerősítő hatás ilyenkor sincs.
"Ha a tömege nő, és mégis egyenletesen gyorsul, akkor viszont nem nehéz belátni, hogy gáz van."
A testek csak a saját (korábbi) vonatkoztatási rendszerükhöz képest gyorsulnak egyenletesen, ott viszont nem nő a tömegük!
Csak a külső megfigyelő látja úgy, hogy a sebességük fokozatosan c-hez közelít (NEM egyenletesen!), a tömegük pedig folyton nő! (Ennek sebessége a körülmények függvénye.)
-
Caro #40 Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy a mozgási energia olyan "elemi részecske", amire a feltételezett gravitonok hatása nem terjed ki. Ez esetben egy új részecskével lenne dolgunk, ami nem nagyon valószínű, bár nem is lehetetlen. Ez feloldaná az ellentmodást, mert ekkor a gravitációs erő számolásánál a nyugalmi tömeget kéne nézni. -
Caro #39 A cikk szabálytalan törésmutató jelenségről írt, az igaz, hogy ezt nem tudom mi.
Azt is tudom, hogy egy test korlátlanul nagy mozgási energiával rendelkezhet, de a relativitáselmélet képlete alapján soha nem fogja túllépni a fénysebességet.
Csak azt írtam le, amit a cikk írt, nem mondtam, hogy egyetértek vele.
De mondok még egy példát:
megy közel fénysebességgel egy test. Tegyük fel belép egy erős gravitációs térbe. A gravitációs tér minden testet a tömegére való tekintet nélkül gyorsít. Akkor itt mi fog történni? Túl nem lépheti a fénysebességet, mert nő a tömege. Ha a tömege nő, és mégis egyenletesen gyorsul, akkor viszont nem nehéz belátni, hogy gáz van. Magyarul: véges időn belül végtelenre nő a tömege. Eredmény? Fekete lyuk? Vagy ha nem akkor mi? -
Ratty #38 Én meg biztosra mondanám, hogy nem érhető el! Akkor nem érted a speciális relativitás elméletet. Senki nem mondta, hogy egy másik koordináta rendszerből nézve nem láthatod azt h gyorsabb lenne. Erre a 300x-os fénysebességre is csak azt tudom kérdezni, hogy mihez képest? Maguk az inerciarendszerek nem mozoghatnak fénysebességgel.
És ezt ha kicsit magasabb szintre emeljük és vesszük az áltrelt akkro megint bukó, mert abban már nincs inreciarendszer, és senki nem mondja ott h van energiamegmaradás. Legalábbis globálisan nincs. Lokálsan működik, és a te példád mondjuk lokális. De a helyedben megnézném, hogy mi az az interferencia.