Folyadék volt a korai univerzum
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Másrészt viszont valóban vannak olyan elemi mennyiségek (Planck-hossz, Plank-idõ), amelyeket joggal tekinthetünk az általunk ismert tér-idõ elemeinek. De olyan óriási távolságra vannak a mi dimenzióinktól, hogy egyelõre még elméleteket sem tudunk gyártani az áthidalásukra.
Planck-hossz: (hG/c^3)^1/2 = kb. 10^-35 m
Planck-idõ: (Planck-hossz)/c = kb. 0.3*10^-43 s
Egyébként még ennél egyszerûbb kérdésekben is vannak égbekiáltó "aránytalanságok". Pl. ha összehasonlítjuk az elektronnak egy másik elektronnal való elektromos és gravitációs kölcsönhatását, akkor bõ 42 nagyságrendnyi(!) a differencia. Most akkor tud-e valaki egy kézenfekvõ elméletet arról, hogy ez hogy tud kijönni (:-)?
Remélem nem várod el, hogy ezzel a baromsággal érdemben foglalkozzam (amikor hiányoznak belõle a konkrétumok).
**********
Kedves trident - #53!
"-egy testnek (*) gyorsulása során a tömege növekszik. Mekkor lehet a tömege egy ilyen atommagnak 'majd fénysebességkor."
A megadott 0.99995*c sebességen a relativisztikus formulának megfelelõen a nyugalmi érték (1-(v/c)^2)^-1/2-szorosára nõ, ami éppen 100-szoros faktort jelent, vagyis az arany atommagok tömege ekkora sebességen már a nyugalmi (szokásosan ismert) tömegük 100-szorosa volt. (Valószínûleg szándékosan gyorsították õket éppen erre az sebességre.)
"-Hõmérséklet. Ha csak olyan "rövid" ideig is, de mi bírta ki azt az eszméletlen hõmennyiséget??? Miért nem olvadt szét az eszköz (az épület, stb).?"
A jelek szerint bizonyos kvark-gluon kötések is kibírták.
Az épület számára az össz hõmennyiség is relatíve kicsi.
*********
Kedves © IoIa #56!
"Nem bizonyított az sem, hogy a grvitáció milyen "sebességû". Bár eleve hülye dolog itt sebességrõl beszélni, hisz a gravitációs erõ definíciójában semmi sincs, ami az idõtõl függne."
Nyilván a Newton-i képletre gondolsz. Arról már Newton is tudta, hogy rossz, csak éppen nem tudta, hogy hogyan tehetné jobbá - hipotéziseket pedig nem akart rá gyártani.
Amúgy az igaz, hogy a gravitáció terjedési sebességében van egy kis bizonytalanság, de tényleg csak kicsi, ugyanis nagyon a c határsebesség közelében kell lennie, különben annak látható csillagászati következményei lennének.
********
Kedves Alien_AM #60!
"lehet menni a fenysebessegnel gyorsabban lasd tachyon-onok es erre a bizonyitekot a schrödinger kiscicai elmelete teszi szuksegesse. ez mar teny."
A tachionok eleddig csupán elméleti konstrukcióknak tekintendõk, minthogy semmi érdemi kísérleti alátámasztás nem ismeretes. (Hogy jönnek ide Schrödinger macskái?)
"amikor a tachyon energiat veszit akkor a sebessege megno mind a terben mind pedig az idoben visszafele gyorsabban mozog. es csak ezzel magyarazhato a hullamfuggveny osszeomlasa ami ugye schrödinger nevehez fuzodik."
Szó sincs arról, hogy csak ilyen bizarr magyarázat jöhetne szóba. A kvantumállapot a (max. c-vel terjedõ) fizikai kölcsönhatások révén változik meg, és vesz fel ún. sajátállapotokat - amiket leírhatunk hullámfüggvénnyel.
"ez altalanos iskola azota kicsit fejlodott a tudomany. mivel hianyos a tudasod ezert kar vitaznunk de szivesen elmagyarazom ezt a dolgot ha erdekel."
Ez aranyos (:-). Te tanultad is a kvantumfizikát, vagy csak tanítod (:-)?
*********
"Amit leírtál az pedig eléggé spekulatív. Itt nem a gyakorlati alkalmazásról van szó, ez egy gondolatkísérlet. Ha ez mûködne lehetne 1000% hatásfokú transzformátort építeni, ami azért eléggé durva."
Gondolatkísérletekhez pontosabban kell megadni a kiindulást.
E=h*f
Eszerint, ha az energia kvantált, az idõnek is annak kéne lennie...
1: az õsrobbanás eléggé valószínû, már csak azért is, mert az univerzum tágul, a tágulásnak meg valamikor el kellett kezdõdnie -> ebbõl levezethetõ, hogy mikor volt együtt minden.
2: én nem állítottam, hogy a fénysebesség átléphatõ, és azt sem állítottam, hogy nem léphetõ át. Azt állítom, hogy egy rakétával biztosan nem léphetõ át. Ha a fénynél gyorsabban lehet utazni, az nem a nagy tolóerõ miatt lesz. A fénysebesség, meg azért nem léphetõ így át, mert a test tömegéhez hozzáadódik a mozgási energiájának tömegegyenértéke (ami nagyobb testnél nyilvánvalóan nagyobb). Namost, ha erre kreálsz egy sorozatot, akkor biztos vagyok benne, hogy az c-hez konvergens.
A természetet nem elméletekben kell megérteni. A természet nem kreál bonyolult képleteket. Valami egyszerûbõl kell kiindulni, mert a természet nem bonyolult, csak a mi matematikánkkal nehézkes leírni.
3: nyilván nem egy rúdmágnesrõl írtam, mert annál még a 90 fokos fáziseltolódáshoz is 4.5 milliárd fordulat kéne percenként, ha 1m-re van tõle az indukciós tekercs. Ekkora centripetális gyorsulást semmilyen anyag nem bír ki.
Ha elektromágnessel csinálod, akkor 75 GHz kell ugyanehez, ha erõsítést akarsz, akkor ennek a duplája. Ekkora frekvencián olyan nagy az elektromágneses emisszió, hogy nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz a veszteség.
DE! ha az egészet beleteszed egy olyan anyagba, ahol az indukcióvonalak terjedése lényegesen lassabb, akkor nem látom be, miért ne következhetne be a kölcsönös erõsítés.
Amit leírtál az pedig eléggé spekulatív. Itt nem a gyakorlati alkalmazásról van szó, ez egy gondolatkísérlet. Ha ez mûködne lehetne 1000% hatásfokú transzformátort építeni, ami azért eléggé durva.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
ez altalanos iskola azota kicsit fejlodott a tudomany. mivel hianyos a tudasod ezert kar vitaznunk de szivesen elmagyarazom ezt a dolgot ha erdekel.
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
(pont ki akartam kerülni azt, hiszen rohamléptekben halad a kvantumechanika, amit vagy közös nevezõ kell hozni a msot ismert tudásunkkal, vagy a korábbit reformizálni)
-Viszont a két kérdésemre még választ nem kaptam. (mármint ha egyáltalán kaphatok, hiszen tudtommal nem volt közületek senki sem jelen a kísérletkor...
"Ha ez az a szint, ahogyan ma egy állítólag civilizált ember értékeli a n?i szépséget, akkor az a véleményem a világról, hogy sunáznám."
Még is érdekelnek ezek a kutatások és eredmények.
Két kérdés azonban nyitott számomra:
-egy testnek (*) gyorsulása során a tömege növekszik. Mekkor lehet a tömege egy ilyen atommagnak 'majd fénysebességkor.
*=igen, hullám és részecsketermészet, quantumfizika, etc. De próbálj az eddigi dogmatika szerint választ adni.
-Hõmérséklet. Ha csak olyan "rövid" ideig is, de mi bírta ki azt az eszméletlen hõmennyiséget??? Miért nem olvadt szét az eszköz (az épület, stb).?
Thx.
"Ha ez az a szint, ahogyan ma egy állítólag civilizált ember értékeli a n?i szépséget, akkor az a véleményem a világról, hogy sunáznám."
"Biztos vagyok benne, hogy ez meg fogja változtatni a korai univerzumról alkotott képünket" - tette hozzá."
Elméletek..kérdések.. végtelenek ...szingularitás..vagy mi ???
Találgassunk még egy kicsit !!!!
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
-Tévedtek-
Valaha azt mondták, hogy a föld lapos.
-Tévedtek-
Vannak akik azt mondják a fénysebesség nem léphetõ át.
-Tévednek-
A fizika trükkös dolog, és még nagyon gyermekcipõben jár.
a biblia elsõ mondatainak egyike... 😊
Miert is kene egyenletesen gyorsulnia? Gyorsulhat egy test az idok vegezeteig ugy, hogy nem lepi at a c-t. Ez kb olyan pelda mint a fenysebesseggel utazo vonatban vki elkezd gyalogolni elore, mi tortenik, atlepi a fenysebesseget? Nem igazan ez a szitu, mivel a vonat sosem fog fenysebesseggel menni, ezert mindig lesz nala nagyobb elerheto sebesseg.
Hasonlóan, veszélyes "sebességösszeadási" képletnek nevezni a "sebességtranszformációs" képleteket, ugyanis az azonos vonatkoztatási rendszerben értelmezett sebességeket a relativitáselméletben is ugyanúgy adjuk össze, mint a klasszikus fizikában. A Lorentz-transzformáció viszont nem összeadás kérdése, hiszen nem ugyanazon, hanem éppenséggel különbözõ vonatkoztatási rendszerekben értelmezett adatokat állít viszonyba.
********
Kedves © Caro!
"ahol azt írták, hogy 300x-os fénysebességre gyorsítottak egy lézersugarat."
Na most ugye a fény mehet lassan is, és egy ilyen fénynél egy másik nyugodtan mehet akár 300-szor is gyorsabban. De itt nyilván nem errõl volt szó.
Valószínûleg a c határsebességnél próbáltak meg kimutatni 300-szor nagyobb sebességet, ami viszont csak valamiféle trükkös, korlátozott értelemben sikerülhetett.
"Namost mivan, ha a szerencsétlen mágneses kölcsönhatás mondjuk olyan gyorsan változik, hogy mire a válaszmágnesesség megérkezik az indukcióból, addigra már megfordult a polaritása? Erõsíti az eredeti hatást?"
A példád (ha jól értem) leginkább egy mágneses térben gyorsan forgatott mágneses momentumhoz hasonlítható. Klasszikusan ez elektromágneses kisugárzást eredményez, következésképpen energiaveszteséget és fékezõdést, vagyis tartósan csak külsõ energiabefektetéssel tartható fenn.
A kvantumfizika annyit módosít rajta, hogy lesznek a momentumnak olyan mozgási állapotai, amikor nincs eredõ sugárzás (veszteség és lassulás), de felerõsítõ hatás ilyenkor sincs.
"Ha a tömege nõ, és mégis egyenletesen gyorsul, akkor viszont nem nehéz belátni, hogy gáz van."
A testek csak a saját (korábbi) vonatkoztatási rendszerükhöz képest gyorsulnak egyenletesen, ott viszont nem nõ a tömegük!
Csak a külsõ megfigyelõ látja úgy, hogy a sebességük fokozatosan c-hez közelít (NEM egyenletesen!), a tömegük pedig folyton nõ! (Ennek sebessége a körülmények függvénye.)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Azt is tudom, hogy egy test korlátlanul nagy mozgási energiával rendelkezhet, de a relativitáselmélet képlete alapján soha nem fogja túllépni a fénysebességet.
Csak azt írtam le, amit a cikk írt, nem mondtam, hogy egyetértek vele.
De mondok még egy példát:
megy közel fénysebességgel egy test. Tegyük fel belép egy erõs gravitációs térbe. A gravitációs tér minden testet a tömegére való tekintet nélkül gyorsít. Akkor itt mi fog történni? Túl nem lépheti a fénysebességet, mert nõ a tömege. Ha a tömege nõ, és mégis egyenletesen gyorsul, akkor viszont nem nehéz belátni, hogy gáz van. Magyarul: véges idõn belül végtelenre nõ a tömege. Eredmény? Fekete lyuk? Vagy ha nem akkor mi?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
És ezt ha kicsit magasabb szintre emeljük és vesszük az áltrelt akkro megint bukó, mert abban már nincs inreciarendszer, és senki nem mondja ott h van energiamegmaradás. Legalábbis globálisan nincs. Lokálsan mûködik, és a te példád mondjuk lokális. De a helyedben megnézném, hogy mi az az interferencia.
Én nem mondanám olyan biztosra, hogy a fénysebesség nem érhetõ el.
Nemrég volt itt egy cikk, amin elindultam a linkeken, és megérkeztem a "gyorsabban a fénynél" c. cikkhez, ahol azt írták, hogy 300x-os fénysebességre gyorsítottak egy lézersugarat.
Igazából semmi sem biztos. Ott van a termodinamika 2. fõtétele. Semmivel sem bizonyítható, egyszerûen tapasztalati törvény. Ennek ellenére mégis fundamentálisnak fogadják el.
Aztán a Lenz-törvény. Úgy szól, hogy az indukált feszültség mindig olyan, hogy az általa indított áram az õt létrehozó hatást csökkenti.
Namost mivan, ha a szerencsétlen mágneses kölcsönhatás mondjuk olyan gyorsan változik, hogy mire a válaszmágnesesség megérkezik az indukcióból, addigra már megfordult a polaritása? Erõsíti az eredeti hatást? Akkor már az energiamegmaradás sem érvényes.
Szóval a fizika törvényei érdekesek, de mindegyiknek megvannak a határai.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
És megintcsak azt tudom mondani, hoyg én is azt mondtam, hogy a gluonok kölcsönhatása megmaradt, mint a kölcsönhatás a folyadéknál😊
A fénysebességet meg persze, hogy el lehet érni. Kicsit megtévesztõ név az, hogy fénysebbesség. Inkább valami univerzális sebsség dimenziójú konstansnak kéne hívni (és így is hívják), de a köztudatban enm ezt terjedt el.
A folyadék attól folyadék, hogy a részecskék közötti kölcsönhatás természete és ereje elér egy bizonyos szintet (a termikus gerjesztettséghez képest), és ezért a részecskék mozgása jórészt kollektív, az átlagos sûrûségük pedig viszonylag nagy. Na most a cikkben (az eredetiben) írnak is errõl a kollektív mozgásról, a baj csak az, hogy ebbõl a szempontból a kétféle kép, illetve kétféle mpg videó nem különbözik egymástól. Szóval nem látjuk a különbséget a gáz (avagy plazma) és a folyadék állapot között.
A szingularitás úgy jött ki, hogy egy pontban nem folytonos a téridõ függvény!
Télleg igaza van DcsabaS-nak abban, hogy nézd át a halmazelméletet.
Ha számegyenesen gondolkodsz, akkor valahaogy így lehet megfogalmazni:
Mindíg létezik egy olyan N küszöbindex, amihez találunk egy n>N számot.
Vagyis mindíg van egy olyan szám ami felett vannak még számok. Ennyi! Ez egy aximóa!
Amin Te gondolkodsz, az az aktuális végtelen létezésének a kérdése. Érdemes lenne tanulmányoznod a halmazelméletet. (De ne csak a halmazok unióját, meg ilyesmi, ugyanis a halmazelméleti számosság definíciójánál _kezdõdnek_ a dolgok.)
Addig is:
A végtelen "iskolai elképzelésével" az szokott lenni a baj, hogy számként próbálják meg elképzeltetni, holott nem az. A szám egy adott dolog (még ha nem is ismerjük), a végtelen viszont egy SOHA VÉGET NEM ÉRÕ SOROZAT, vagy egy FOLYAMAT (vagy még bonyolultabb dolog) lehet, NEM pedig egy szám!
A magyar elnevezés tehát tulajdonképpen lényegretapintó, mert a végtelent egyszerûen azzal definiálja, hogy nincs vége (ilyenformán automatikusan más mûfajba sorolódik, mint a véges dolgok).
Ami a "végtelenhez tart" úgymond, az valójában divergencia. Közelíteni csak a végeshez tudunk.
Az Univerzum pl. nyugodtan lehetne olyan értelemben végtelen, hogy soha nem lenne idõben és térben vége (nem szûnik meg a térbeli és idõbeli nagyobbodása), annak ellenére is, hogy az EDDIGI létideje és a MOST érvényes mérete meg lehet véges.
●újreg®● ●Nem tetszik valami elvtárs? :C●
●újreg®● ●Nem tetszik valami elvtárs? :C●
gyors fejlõdés😊